Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-20 / 92. szám

3 Csütörtök, 1962. április 115. Nemcsak a népgazdaság köz érdekében nyer vele Takarékoskodás a beruházási pénzzel Az volna az eszményi, ha minden beruházás pontosan annyiba kerülne, mint amennyit a költségvetés előre megszab. Csakhogy berutermelésben jelentkezik az újítás gazdasági eredménye. Ha a kivitelező vezetett be módosítást a tervhez viszonyítva, mint például a konházási rendszerünk koránt- zervgyár raktárának alaposem olyan tökéletes még, zaSakor, az újítás haszna a hogy ezt meg lehetne kove- vállalat nyereségét növeli. telni. Egyelőre az is kitűnő dolog, ha egy beruházás a tervezettnél olcsóbban valósul meg. A beruházónak, tervezőnek, kivitelezőnek egyképpen erre kell törekednie. • A kezdet kezdetén Nemcsak az üzemekben, a technika és a technológia fejlesztésével kapcsolatban van nagy jelentősége az újí Végeredményben azonban akár a beruházó, akár a tervező, akár a kivitelező "pénztárcájában* jelentkezik a haszon, a népgazdaság nyer vele. A beruházások ésszerű megvalósítására ösztönöz a alakítása pedig 140 ezer forinttal került kevesebbe. Sok kicsi sokra megy Milliós nagyságrendű megtakarításokról nem beszélhetünk a beruházásokkal kapcsolatban, dehát sok kicsi sokra megy. A cél az, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel növeljük az újítások, ésszerűsítések számát. A lehetőségek szinte korlátlanok, és remélhetőleg a közeljövőben etekintetben is beruházók egyszeri jutalma" javulás következik be. zásának rendszere, amit 1959-ben vezettek be. Azóta 13 ízben tűztek ki jutalom_ feladatot, de mindössze két tásoknak, hanem a beruhá- esetben került sor kifizetészásoknál is. Itt már újításnak minősül az is, ha a jóváhagyott tervhez képest jelentkezik módosítással valaki. Ebből az enyhe elbírálási módból is látszik, hogy a kezdet kezdetén jár csak a beruházási újítómozgalom. A Kelemen utcai áramátalakító állomás tervdokumentációjában például a külső homlokzat vakolásához teljes állványzat felépítését írták elő. a kivitelező azonban úgynevezett függőállványt alkalmazott. Annak ellenére, hogy ilyen megoldást nemcsak a külföldi, hanem a magyar építőipar is ismer, mégis újításnak könyvelték el. Meglehetősen kevés a beruházási újitások száma. Az a néhány példa, amelyről szó lesz, az elmúlt két év csaknem valamennyi újítását magában foglalja, természetesen szegedi, illetve Csongrád megyei viszonylatban. A Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat vajháti üzemének rekonstrukciója közben változtattak az áztatókocsik konstrukcióján, más szigetelési eljárást alkalmaztak, és így tovább. A Szegedi Konzervgyár raktárának alapozását sem a terv szerinti módszerrel végezték. A kábelgyár 17-es épületének átalakításakor olcsóbb kiváltót szerkesztettek. A DÁV dolgozói a tervező intézet által megadott oszlop-transzformátor helyett iker trafóoszlopokat használtak. Kinek mit hoz az újítás Kézenfekvő, hogy az újitások gazdasági eredményt is hozhatnak. A vajháti Délrost-telep csaknem 700 ezer forinttal került kevesebbe a tervezettnél. A DÁV újítóinak munkája 400 ezer forintot eredményezett. Az újítók minden esetben megkapják a munkájukért járó dijat, kérdés csupán az, hogy a fennmaradó összeg kié lesz? Ha a beruházó vagy a tervező újított, három eset lehetséges. A beruházásból megmaradt pénzt az irányító hatóság használja fel, belátása szerint. Előfordulhat, hogy nincs pénzügyi haszon az újításból, mert még a tervezés előtt jelentkezett, s már eszerint valósult meg a be ruházás. Van azután, hogy a re. Tavaly a konzervgyár Tudott dolog, hogy a beruházás csak akkor nevezhető igazán jónak, ha hamar megvalósul, s nem kerül többe, mint amennyit rá szántak. A beruházási pénzzel való »paradicsomvonalát« olymó- takarékoskodással elsősordon helyezték üzembe, hogy ban a népgazdaság jár jól, 292 ezer forintos beruházási és ez egyúttal azt jelenti, megtakarítást hozott. A MÁV hogy az egész társadalom, kecskeméti fűtőházának át- F. K. Elutazott hazánkból a szovjet pártmunkásküldöttség A szovjet pártmunkás- MSZMP Központi Bizottsáküldöttség, amelyet Ny. gának titkárai, a Politikai Seljepin, az SZKP Központi Bizottság tagjai, Sándor JóBizottságának titkára veze- zsef, a Központi Bizottság tett csütörtökön elutazott tagja a KB párt. és tömeghazankbol. . , ... , , szervezetek osztalyanak veA küldöttség bucsuztata- ... . ,, ,, . T sánál a Ferihegyi repülőté- zeto-fe es Hollai Imre' a ren megjelentek: Nemes De- Központi Bizottság külügyi zső és Fehér Lajos, az osztályának vezetője. t»t incs olyan nap a Szovíjetunióban, hogy az emberek ne hajtanának végre valamilyen kiemelkedő munkahőstettet, hogy ne aratnának egy-egy új győzelmet a kommunizmus építésében. A munkahősiesség valóban tömegméreteket öltött. Mi készteti a szovjet embert a köz érdekében végzett lelkiismeretes, valóban önfeláldozó munkára? Mindenekelőtt annak felismerése, hogy nem kizsákmányolóknak, hanem önmagának, társadalmának dolgozik, s a jövő felől való bizonyosság érzése. Nos, a munkahősiességnek, az alkotó kezdeményezéseknek, a tömegméretű szocialista versenynek ez a fő forrása. A tömegek munkahősiessége csodákra képes, hatalmas erő. A párt a kommunizmusért vívott harc minden történelmi szakaszában erre támaszkodik. Bölcs politikájával, intézkedéseivel mindig bátorítja és fejleszti az emberek alkotó aktivitását. Puszta lelkesedéssel azonban a kommunizmust nem lehet felépíteni. A párt abból a lenini tételből indul ki, hogy a kommunizmus építésének az anyagi érdekeltség elvén kell alapulnia. A

Szovjetunióban megvalósult a szocializmus elve: "Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint*, s ez lehetővé teszi, hogy az egyéni és a társadalmi érdekeket a legteljesebb összhangba hozzuk, egyszersmind a munkatermelékenység, a népjólét hatalmas emelő karHagyományos magyar—bolgár napot rendeztek a Szegedi Tudományegyetemen A Szegedi Tudományegyetem és a Szófiai Jogtudományi Egyetem között fennálló kölcsönös együttműködés jegyében tegnap rendezték meg Szegeden a hagyományos magyar—bolgár napot. Az Állam- és Jogtudományi Karon dr. Fonyó Antal dékán »A Bolgár Népköztársaság büntetőjogáról*, a Bölcsészettudományi Karon dr. Gulya Károly adjunktus • Fejezetek Bulgária történetéből*, a Természettudományi Karon pedig dr. Andó Mihály adjunktus "Bulgária földrajza* címmel tartott előadást. Délután 2 órai kezdettel mutatták be — hazánkban először — a Szabadság Filmszínházban az Üj Bulgária cimü színes dokumentumfilmet, amely a szocializmust építő Bolgár Népköztársaság nehéz- és könnyűiparát, mezőgazdaságát és kulturális életét ismerteti, különös tekintettel a városok és falvak gyorsütemű fejlődésére. Külön kis színes film ismertette a tenger melletti Várna gazdag életét. az ott folyó nagyszabású kikötöépitkezést, valamint hajó- és idegenforgalmat. Gyönyörű képeket láthattunk a Marica és a Duna menti tájakból, s a színw^ís^ émél | 1111," , é ... I 1 A kongresszusi monkaversenyröl tanácskozott a Csongrád megyei vasutas aktíva A MÁV Csongrád megyei állomásainak, szolgálati helyeinek vezetői, pártszervezeti és szakszervezeti titkárai részére tegnap aktívaülést tartott a szegedi igazgatóság és a Vasutas Dolgozók Sz.'ikszervezete Csongrád Megyei Bizottsága. Az ülésen megjelent és felszólalt Kardos János. az MiZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztályának vezetője. Kis Károly, az igazgatóság helyettes vezetője értékelte az állomások és szolgálati helyek első negyedévi munkáját. majd vázolta a további féladatokat. Hangsúlyozta, hogy az első negyedevben a szokatlan időjárás miatt az igazgatóság nem teljesítette tervét. Három hónap alatt 356 vonat késett hóakadályok miatt. A nemzetközi gyorsvonatok menetrendszerűségét sem tudták száz százalékosan biztosítani. Ezután arról beszélt, milyen feladatokat kell megoldani, és hiányosságokat megszüntetni az év hátralevő időszakában, s kérte, hogy az egyre erősödő kongresszusi munkaversenyben résztvevők figyelmét ezekre a problémáira hívják fel a párt- és szakszervezetek. az állomások, szolgálati helyek vezetői. JI # » (Somogyiné felv.) Fiatalok körében az egyetemi KISZ-klubban. Középen M. Pesev elvtárs, a Bolgár Kulturális Intézet igazgatója, mellette (jobbról balra) dr. Andó Mihály adjunktus és a fiatalok, akikkel hosszan beszélgetett a bolgár vendég. jának szerepét tölti be. A szovjet társadalomban az anyagi és a kulturális javakat a társadalmi termelésben felhasznált munka menynyisége és minősége alapján osztják el. Minél többet és minél eredményesebben dolgozik valaki, minél nagyobb részt vállal a társadalmi termelésből, annál többet kap munkájáért. A kommunista párt és a szovjet állam szüntelenül tökéletesíti a munkabér formáit és rendszerét. Különösen sokat tett ezen a téren a legutóbbi esztendőkben. Visszaállította azt a lenini elvet, hogy a kolhozparasztokat, a szovhozmunkásokat és a szakembereket anyagilag érdekeltté kell tenni a mezőgazdasági termelés növelésében. A kolhozokban és a szovhozokban bevezették a kiegészítő juttatások különféle formáit. Nagyszabású intézkedésekkel rendezték a béreket. A munkabér minimális szintje emelkedik. Eddig már körülbelül 40 millió munkás és alkalmazott kapja munkabérét az új feltételek szerint. Igen érzékelhető keresettöbblethez jutnak a dolgozók az adók fokozatos megszüntetésének eredményeként. Mindezt a szovjet nép munkaerőfeszítései, a munkatermelékenység növekedése tette lehetővé. Ezért minden becsületes dolgozónak érdeke a munkatermelékenység szüntelen növelése. Az anyagi érdekeltség szocialista elve csupán akkor segíti elő a munkához való kommunista viszony megszilárdulását és fejlesztését, ha a társadalmi érdekek szolgálatába állítjuk. Amikor viszont az egyéni anyagi érdekeltség ellentmondásba kerül a társadalmi érdekekkel, amikor az egyéni anyagi érdekeltséget felváltja egyes embereknek a meggazdagodás iránti törekvése, ez a mi munkánkról vallott, nézeteinktől idegen káros magántulajdoni tendenciákat szül, s ezáltal súlyos kárt okoz a kommunista építés ügyének. E

melkedik az egyéni jólét a szovjet társadalomban, de nemcsak a munkabér növekedése útján, hanem a társadalmi alapoknak a végzett munka mennyiségétől és minőségétől való független elosztása útján is. Ide tartoznak a lakosságnak nyújtott különféle kedvezmények, a társadalombiztosítási segélyek, a sokgyermekes és az egyedülálló anyák támogatása, az ingyenes gyógykezelés, oktatás és számos más kedvezmény. Az SZKP programja előpompás rózsaszürettel is megismerkedhetett a közönség. A magyar—bolgár egyetemi nap rendezvényein megjelent M. Kaszavetov, a budapesti bolgár nagykövetség kulturális attaséja és M. Pesev, a Budapesti Bolgár Kulturális Intézet igazgatója. A bolgár vendégek délután KISZ-fiat.alokkal találkoztak az. egyetemi KISZ-klubban. Hosszan elbeszélgettek az egyetemi ifjúság képviselőivel a két népet érintő kulturális kapcsolatokról. Este 7 órai kezdettel az egyetem aulájában folytatódott a magyar—bolgár egyetemi nap. Itt a vendégeket dr. Haidú Péter oktatási rektorhelyettes üdvözölte, majd ünnepi beszédet mondott dr. Antalffy György egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A többi között hangsúlyozta a népeinket összefűző barátság tartalmát, amely nem újkeletű, hiszen a magyar és bolgár népet történelmének sok közös vonása is összefűzi, napjainkban pedip a közös cél: a szocializmus felépítése országainkban. Ezt követően felszólalt M. Kaszavetov kulturális attasé. s meleg szavakkal emlékezett meg a két nép barátságáról. Ezután az egyetemi hallgatók műkedvelő csoportiai adtak műsort irányozza a társadalom tagjai között felosztásra kerülő társadalmi alapok további bővítését. Ezen alapok növekedésének üteme felülmúlja a munkabér emelkedésének ütemét. Így tehát a húszesztendős időszak végén a lakosság reáljövedelmének körülbelül a fele a társadalmi alapokból kerül ki. A kommunista párt és a szovjet állam fáradhatatlanul gondoskodik arról, hogy a munkában kiemelkedő eredményeket felmutató dolgozók ne csak megfelelő anyagi ellenszolgáltatást, hanem erkölcsi elismerést is kapjanak a társadalomtól. A munkásembert sehol, soha nem állították olyan magasra, nem becsülték meg anynyira, mint a Szovjetunióban és a szocializmus útján járó országokban. A szovjet társadalom elsősorban arról ítéli meg az embereket, hogyan dolgoznak. Minél jobb munkát végez valaki, annál nagyobb tekintély, tisztelet és megbecsülés övezi. így tehát a nép javára végzett lelkiismeretes munka nemcsak a társadalmi érdekeknek, hanem minden ember személyes érdekeinek is teljesen megfelel. A XXII. kongresszus határozatai, a párt programja a szovjet emberek előtt megnyitotta az anyagi és kulturális színvonal soha nem látott növekedésének nagyszerű távlatait. A kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésével, az anyagi és szellemi javak előállításának növelésével kapcsolatos grandiózus intézkedések megvalósítása lehetővé teszi a szovjet társadalomnak, hogy döntő lépést tegyen az elosztás azon kommunista elvének gyakorlati megvalósítása felé, hogy "mindenkinek szükségletei szerint*. Ez természetesen kivétel nélkül minden dolgozótól megköveteli, hogy megfeszített munkát végezzen a társadalom javára. Mint ahogy a XXII. kongresszus hangsúlyozta, az élet javai nem az égből hullanak, mint a manna. Csakis a társadalom érdekében végzet lelkiismeretes munka hozhatja meg mindenki, számára a bőséget és a derűs életet. V

an miért dolgozniok a szovjet embereknek és a szocialista országok állampolgárainak. Világos. lelkesítő cél áll előttük, önfeláldozó munkájukkal megnyitják a verőfényes jövő kapuit, lépésről lépésre jobbá, szebbé teszik mai életüket. I kábelgyárban : Erősödik a szfjcialistabrigád-mozgalom Sok új kezdeményezes, munkasiker születik a Kábel- és Sodronykötél gyár szegedi telepén is a kongreszszusi készülődés közben. A fiatal gyár sok új munkása csak most ismerkedik az üzemi termeléssel, lényegében a szakmával is. A szakmai ismeretek elsajátítása közben állandóan erősödik a szocialista munkaverseny. Most ezen belül a brigádmozgalom van fellendülőben. Az utóbbi hetekben 12 új munkáskollektíva alakult, ezek közül három bejelentette, hogy versenyez a szocialista cím elnyeréséért. A mikroszeparátorlemezkészitő üzemrészben Savanya Imréné vezetésével a Béke és barátság nevet választották a megtisztelő szocialista címért vetélkedő munkásnők. Vállalásuk kidolgozása közben már arra is gondoltak, hogy kapcsolatot teremtenek Szeged testvérvárosa, Ogyessza egyik vegyiipari üzemének kommunista brigádjával. A szállítómunkások brigádja is a szocialista címért versenyez. Vezetőjük Farkas István lett. A bányagyutacsvezeték-készítő részlegben József Attila nevét választották a brigád tagjai. Az eredményes termelőmunka a szakmai tanulás mellett kulturális ismereteik növelésére is gondoltak a munkás asszonyok. Elhatározták, hogy Péter Lászlót, a Somogyi Könyvtár tudományos munkatársát kérik fel. hogy látogasson el brigádértekezleteikre és be" széljen nekik József Attila életéről, költészetéről. MSZB T-kii/döttség utazott a Szovjetunióba Csütörtökön elutazott a Szovjetunióba a Magyar— Szovjet Baráti Társasag négytagú kulturális delegációja: Galabárdi (Horváth) Zoltán József Attila-díjas író, Héra Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténfez, Keres Emil Jászai Mari-dijas színész és Zala Tibor Munkácsy-díjas grafikusművész. A küldöttség a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vendégeként tir. napot tölt a Szovjetunióban.