Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

Hogyan lehetne a 20 forint helyett 60? Egy kis szövetkezet nagy lehetőségei . Lelkes társadalmi munkások Ljszentivánon Üjszentiván lakossága pél­damutató lelkesedéssel vál­lal és végez társadalmi mun­kákat a község fejlesztése, szépítése érdekében. Tavaly a járás községei közül az egyik legjobb eredményt ér­ték el a társadalmi munka értékét tekintve. 16 forint értékű társadalmi munka ju­tott 1962-ben a község min­den egyes lakosára. Az idén még fokozni akarják ezt a jó eredményt az újszentivá­niak. Vállalták, hogy az épü­lő új iskola mögötti terüle­ten társadalmi munkával ját­szóteret alakítanak ki. Vál­lalták, hogy parkosítják a bölcsőde előtti térséget is. A KISZ-fiatalok egyenként 20 óra társadalmi munkát ígér­tek a község javára. Április 4-re az iskolák úttörői rend­behozzák társadalmi munká­val a község utcáit. Mostfá­sitanak és virágosítják az ut­cákat a község lakói. Átépítik a Bordány—Ullés közötti útszakaszt Röszkétől, a környék köz- marha-állomány év végéig !>ontjától is távol, lent a ju- 32-ről 63-ra emelkedik... A , goszláv határ zugában terül kiöregedett, itt-ott már száz­éi az Aranykalász Tsz alig évesnél is korosabb egyéni | több, mint 1100 holdas gaz- szőlők helyébe most kezdték dasága. A közös terület még meg az új telepítéseket. A I ennél is sokkal kevesebb, szölőteleppel egy időben ala­Holubán Ferencné főkönv- kul ki — egyelőre még 15 velő és munkatársai mond- holdon — az első közös nagy­Iák el, hogy ezen a kicsiny- üzemi gyümölcsös is, jonatán ke földterületen 217 család és tarking alma. A határ munkálkodik, s egy-egy csa- másik oldalán mezővédő er­ládra alig négy hold föld ciősáv telepítésén fáradoznak jut, családtagokra számítva sokan. Ez a vidék ugyanis pedig még ennél is sokkal már igazi futóhomok. A ta­kevesebb. lajnak pedig a legnagyobb A közösség a télen tartotta védelmet csak a fák nyújt­meg második zárszámadását, hatják. Gazdaszemmel nézve S az egy munkaegységre jutó is csupa ígéret itt, minden. 20 forintjával nem kerülhe- Mégis, minél tovább nln^^^Tn^wS'^m ^ az ember nincs a gyengek kozott sem. A gazdák természetesen elé- sebben vetődik fel benne a gedetlenek az eddigi ered- gondolat: hogyan lehetne ményekkel. Mindenki — s gyorsabban haladn; nem alaptalanul — többet előre. Ez a türelmetlenség jar­annál éle­akar. Üj utat varázsainak a régi keskeny makadámút he­lyére a Közúti üzemi Vállalat munkásai Bordány és ÜUés között. Az új üt 6 méter széles lesz és portalanít­ják is bitumenes zárórétcggcl. Jelenleg a vállalat nyolc kubikosbrigádja az útszélesítés földmunkáin fáradozik. Mintegy 6 ezer köbméter földel kell megmozgatniok ezen az útszakaszon. Saját szerelőműhelyében javíttatja ki gépeit a kübekházi Sarló Kalapács Tsz A legnagyobb dologidőben tesit, a község területén. A is előfordulhat — mint ahogy szövetkezeti műhelyben a előfordult tavaly is többször munkát már megkezdte a —, hogy valamelyik gép meg- két szerelő: Nacsa János gép­hibásodik, leáll, nem lehet lakatos-szerelő és segítőtársa vele tovább dolgozni. A gép- Csiszár János, akik szerződés­állomások szerelő brigádjai sel álltak munkába 1962. ja­ilyenkor sietnek a helyszínre, nuár 1-től. de amíg odaérnek, az időbe \ k£t szerelö három hónap kerül. A kübekházi Sarló Ka- a|att 40 ezer forint értékű lapács Tsz-ben — mint Szűcs gépjavítást végzett el. József elnökhelyettes elmond- Rendbehozták a szövetkezet séhez. A vállalat villanysze ta — összes erő- és munkagépeit, uelői vezették be a műhelybe tavaly többször is okozott s így semmi sem akadályozza a villanyt, s a műhely föl­kiesést a munkában a gé- a tsz-t a munkákban, ame- szerelésében is segítettek, pek késedelmes javítása. lyeket a kedvezőtlen időjárás Az ilyen kiesések és zava- okozta kiesés miatt gyorsan rok elkerülése végett hatá- kell végezniük ezekben a na­rozta el ősszel a szövetkezet pókban. igazgatósága, hogy a tsz szá- A tsz igazgatósága eiége­mára saját szerelőműhelyt lé- dett az új műhelyben dolgo­zó szerelők munkájával. A műhelyben egy korszerű esztergapad, egy villanyköszörű és egy di­nainóheggcsztő, valamint más kisebb gépek állnak a gazdaság rendelkezésére. A Szegedi Délrost Vállalat, amely több éve patronálja a tsz-t, komoly segítséget adott az új szerelőműhely létesíté­benne van itt az emberek minden mozdulatában, csele­kedetében. Az irodában, kint a kertészetben, a jószágud­varban, mindenütt, nap mint nap ezt mondogatják: csak jönne már Márki elvtárs! Tizenhat holdról 4S0 ezer forint És hogy mennyire szükség van itt a tanult, előrelátó Szép jószágállomány Az elnök. Márki Lajos, most tízhónapos elnökképző iskolán. Hódmezővásárhelyen tanul. Kószó József helyettes elnöknek — aki egyben a tsz mezőgazdásza is — a községben akadt elfoglaltsá­ga, így Holubánné mutogatta meg az épülő új majort, a jószágokat. A gazdák nevé- vezetőre, azt a szövetkezet ben is boldogan beszólt ar- kertgazdaságában tapasztal­ról, hogy a kétévi közös hattam igazán. Takó András, szerzemeny. a fel nem oszt- a kertészeti brigád vezetője ható szövetkezeti alap értéke nagytudású, homokismerő mar 855 ezer forint. Az új szakember. Valóságos két lá­hizlalda akoljai jelenleg is bon járó -agya* lehetne a tömve vannak gömbölyödő közösségnek... A gondjaira sertésekkel Szép kocaállo- bízott 10 hold homok na­mány és sok-sok kismalac gy0bb hasznot adott már ta­lakja a fiaztatót is. Távolabb vaiy is mint a tsz 200 hold­as új tehénistállóban éppen nyi mas födje, melyen még munkában találtuk az állat- a hagyományos módszerekkel gondozokat. Kispéter Dezső dolgoztak. Íme, így tanús­tehenész szerényen, de jogos kodnak erről a számok: a büszkeséggel -mutatta be* csöpp kis kertészet 1961-ben az ő joszagait. Válóban ne- 260 ezer forint pénzügyi ter­hez lett volna hibát találni Vet kapott Ezzel szemben bennük Ezek a tehenek Takó András brigádja 450 nemcsak szépek. hanem, forintot tett le a tag­mint láttam, nagyon haszno- sag asztalára. Huszonnyolc­ak is. A napi átlag tejho- ezer 125 forint jut ébból zam a borjutejjel együtt íe- egy-egy hold már belterje­lette jár a 12 liternek. Ilyes- sen műveit homokra. Most mi tavasz közepén — ami- pedig ezt mondják a kerté­kor más sokfelé fogytán áll szek: ennél még sokkal tób­a takarmány — nagyon szép bet ^ tudnak. Lehet is, mert szo, különösen az egy ilyen fiatal, kezdő gazdaságban. 130 ezer forintért modern öntözőberendezést vásárol­tak. ezzel pedig az egész kertészetet locsolhatják. És ha a vezetőség segít, akkor az idei tervezett 400 ezer fo­Késöbb a tervekről hal- rint helyett zöldségfélékért lottam. A jelenlegi szarvas- akár 600 ezer forint is köny­Csak jönne már Márki elvtárs MEGÉRKEZNEK AZ ÚJ GÉPEK Faluról — falura Egy termelőszövetkezeti újító Pusztaszeren Tasi Józsefet, a Petőfi Tsz keztek vissza, azokra a ne­szólészeti brigádjának egyik héz napokra a brigád tagjai, trányitóját mindenki jó gaz- — S emiatt el is voltak ke­dánok ismeri Pusztaszeren, seredve. Aztán Tasi József -Érti a dolgát, lelke van a addig törte a fejét . .., míg szőlővel való bánáshoz« — megszületett az újitás. Tasi tartja róla a közvélemény, s József a brigád néhány tag­ez nem kis dolog olyan köz- jávai, egy vasárnap reggel, ság ben, ahol több évtizede furcsa munkához fogott a foglalkozik a parasztság sző- tanyaudvaron. Egy kopasz löműveléssel. eketestre kardpenge alakú, Tasi József megérdemli ezt hosszú, erős csoroszlyát sze­az elismerő, jó véleményt, reltek föl. Aztán lovakat Gyakorlati példák sora bizo- fogtak az eke elé és kipró­nyitja okos találékonyságát, bálták: az ötlet bevált. A S mióta szövetkezeti ember csoroszlya a kemény föld­lett, megtanulta a közös gaz- ben 60 centiméter mélységű, dálkodás mottóját is. meredek falú barázdát hasi­Körülbelül 10 kataszteri tott, amibe csak bele kellett holdon vesszögyökereztetö is- ereszteni a gyökereztetésre kólát létesített idén a szövet- szánt szálvesszőket s utána kezet. Az asszonyok hosszú meglocsolni, hogy a víz kö­téli estéken tisztították meg réjük mossa a földet. Ügy a gyökereztetésre ki válasz- ment minden, mint a kari­tott, több mint 1 millió szál kacsapás. Naponta 100 ezer simavesszőt, s a szőlészeti szőlővesszőt tudtak fölbe­brigád, Tasi József és gazda- tenni az új módszerrel. Az társai márciusban hozzá is újitás tizedrészére rövidítette láttak az előkészített, lehen- le az iskolatelepítés munka­gerelt homokon a vesszők ül- folyamatát, tetésénez. Tasi József újítása nem­A munka azonban nehezen csak a szőlészeti brigád, ha­haladt. A keményre hengc- nem az egész közös gazdaság relt, fagyos talajba nem számára komoly anyagi meg­akartak belemenni a kézi fú- takarítást hozott. Ez a pclda rók, s hiába fáradozott nap. is azt bizonyítja milyen nagy mint nap 20 ember, alig-alig tere van a közös gazdaság­jutottak előre a munkára!, han az új, alkotó módszerek, bgy látszott, hogy lőttek az egyéni kezdeményezések al­idet prémiumnak meg a kalmazásának. ttrvteljcsitcsnek u — cmlé- P. U Egyesült erővel végzik az idén a munkát a tiszaszigeti termelőszövetkezeti gazdák. A község korábbi két ter­melőszövetkezete. a -Lenin* és a "Rákóczi* egyesült az új gazdasági év kezdetén, s fölvette a "Búzakalász* ne­vet. A vezetőség idejekorán kidolgozta a munkák tervét, s az első tavaszi napok be­köszöntésével a szövetkezeti gazdák szervezett rendben kezdték meg a munkát a földeken. A Búzakalász Tsz gazdáit segíti majd az a munkagép-sorozat, amit az idén kaptak összesen 122 ezer forint értékben. (Somogyiné felv.) ESEMÉNYEK — HÍREK — Százhetvenezer forintot — ötszáz gömbakác-cseme- portok gazdái közül 48-an tartalékolt községfejlesztési tét ültetnek el öttömösön a iárnak mezőgazdasági szaK­alapjából az öttömösi tanács, község belterületén. A fasí- munkásképző tanfolyamra Az összegből a községi bel- tást társadalmi munkaval és 44-en látogatják rendsze­területi iskolát bővítik majd végzi a Lakosság. Idősebbek és resen a kihelyezett mezögaz­egy tanteremmel. KISZ-fiatalok egyaránt lel- dasági technikum előadásait. „ ... ... .. kesen vesznek részt a társa- D . , ..... . . Kulturotthon-avatasra WKor, a — Portalamtjak es szelesi­lik a műutat idén Puszta­mérges község területén Ezernégyszáz méter hosszú­készülnek Üllésen a KISZ­fiatalok. Előreláthatóan augusztus 20-án kerül sor az épülő új művelődési ház avató ünnepségére, amelyre bak közü, Puskas Istvá a KISZ színjátszó csoportja puskás József Szabó And_ dalmi munkában. A legszor­galmasabb társadalmi mun­kások közé tartozik a 70 éves Szabó József és a 60 , . , ... eves Szabó Lajos. A fiatalab- sagba" Jatfk el bitu™n*f zaróreteggel az uttestet. A munkára 430 ezer forintot Fehér Klára "Teremtés ko­ronája* című háromfelvoná­sos színmüvét tanulja meg rás végeztek példamutató munkát a fásításban. — Négyszáz termelöszövet­fordítanak. — Tovább fejleszti a közös gazdaságot az idén a pus Otolt János pedagógus es kezeti Kazda (anul Mórahal- taszeri Petőfi Tsz. 32 vago­,elesege iranyitasaval. mon hallgalója voIt té_ nos magtárat, 15 vagonos ku­— Előlegei oszt húsvétra a len a politikai akadémiának. 1 oricagórét és dohánypajtát bojdanyi Munkásőr Termelő- 128-an vettek részt a mező- építenek. Ezenkívül egy nor­szövetkezet. Idén most osz- gazdasági továbbképző isko- ton-rendszerü szivattyúkutat I tanak először előleget, mun- Ián A termelőszövetkezetek is fúrnak a szövetkezet terü­I kaegységenként 12 forintot, és termelőszövetkezeti cso- létén. tiyen beíuthat. Csupán arra lenne szükség — mondta Takó András —, hogy húsz­ról legalább harminc főre emelnék a kertészeti brigád tagjainak számát. ötven hold többet adna. mint 900 Takó András kérése —bár eddig nem talált meghallga­tásra — nagyon is jogos. Ez a gazdaság összesített pénz­ügyi tervéből is kitűnik. Az Aranykalász Tsz a jövő zár­számadásig egymillió 300 000 forint összbevételre számít, s nagyon elgondolkoztató, hogy ebből 400 ezer forint már a tervben is a kerté­szeké. Szinte magától vető­dik fel a gondolat; ilyen fel­tételek mellett már az idén egy 50 holdas, belterjesen müveit kertgazdaság éppen annyi hasznot adhatna itt. mint a tsz többi 900 hold szántója együttvéve. Gyak­ran maguk az emberek is kiszámítják ezt: ha bátrab­ban vágnának neki a belter­jesebb termelésnek, a tava­lyi 20 forintos munkaegység helyett hamarosan a 60 fo­rintot is elérhetnék. Hiszen a legalapvetőbb dolog, a munkaerő sem gond. A csa­ládtagok nagy többsége ma még nem talál munkát a kö­zösben. Naponta járnak el Szegedre, más, távoli mun­kahelyekre. A kertészek vi­szont tavaly is kiszámítot­ták: míg az egész tsz-ben csak 20 forintot ért egy mun­kaegység, addig a brigádon belül 34 forint 12 fillért ad­hattak volna egységenként, ha önállóan számolják el őket. A közgyűlés a tervtúl­teljesítésért korábban 28 ezer forint prémiumot ítélt meg a kertészeknek. Csakhogy ezt a pénzt még a mai na­pig sem kapták meg. Most így is felvetődik a kérdés: mi jogon tartják vissza a kertészasszonyok pénzét? A szükség jogán, mert ha már kifizették völná őket. akkor a zárszámadáskor a többiek­nek bizony még 20 forint sem jutott vohta. Nagyon k«tl a bizalom Éppen ezért a nagy lehe­tőségek ellenére sincs biza­lom itt a kertészeti terme­lés iránt. Még nem látják a gazdák a biztosítékot arra, hogyha a kertészetbe men­nek dolgozni, munkájukért valóban meg is kapják tel­jes járandóságukat. Bár mind többen vannak mér olyan kertészek, mint Far­kas Andrásné, akik azt mondják: ilyen feltételek mellett is több ftt a jöve­delmük, mintha eljárnának a faluból. Nem is szívesen tennék ki lábukat a szövet­kezetből. Munkájuk most is csodálni való. Jó 40 ezer fo­rint értékű primőrsaláta várja már az exportőröket. A nemrég még hóborította szántóföldekről messzire vi­rít a korai karalábé, a kar­fiol, és a többi szabadföldi zöldségféle. Mire újra tél lesz, ugyanezekről a földek­ről a harmadik termést is el­adják, míg a tőszomszédság­ban az időjárástól megsa­nyargatott roasvetések csak egy gyönge termést adnak. S a 3—4 mázsás átlag bizony a szántás, vetés, aratás mun­káját is alig futja. Érthető tehát, hogy most még türelmetlenkednek itt az emberek. A nyáron hazatérő elnöktől várják, hogy rendet csináljon a földeken. A párt és a kormány kívánsága is ugyanaz, ami a szövetkezeti gazdáké: minden földön azt kell termelni, ami a legtöb­bet "fizet*. Csak éppen nem olyan könnyű ezt a törek­vést érvényesíteni. Itt-ott még rendet kell teremteni az emberek fejében is. So­kan panaszolják: nem keve­sen vannak a közösségben, akik csak azért, s annyit dol­goznak, hogy a háztáji föl­del megkapják. Ezek az em­berek akkor változtatnak ál­laspontjukon. ha azt látják: a közös náluk nélkül is bol­dogul, s csak azok jutnak előre, akik olyan szívesen dolgoznak most is, mint va­lamikor, egyéni korukban sa­ját parcelláikon tették. Csépi József

Next

/
Thumbnails
Contents