Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

Csütörtök. 1962. mArrins 15, 4 Félórás tudományos kisfilmet készítettek a Radnóti Gimnázium diákjai Ki az cls8? — Tudomány és mOvészat Újabb kisfilm terve Radnóti Miklós Gimná­zium IV/a osztálya biológiai szakkörének taglal közül ném lelkes fiú, Gausz János, Horváth Gyula, Pelle Pál éa Varaa litván közel félórás Időtartamú kisfilmet készí­tett a Nszef árterület mada­rainak Hetiről. Az országban ez a* elsö tudományos kis­film, smelyet középiskolások csináltak, iskolájuk keskeny­flLmea felvevőgép* és egyéb techniksi felszerelésének Igénybevételével. Az elsőséget a Magyar Rá­dió hírével szemben Is fenn­tartiuk. amely korábban bu­dapesti fiatalok hasonló film­jévé} kapcsolatosan hangzott el. A szegedi gimnazisták filmjükkel ugyanis több hó­nappal megelőzték budapesti társaikat. Indokolatlan «ze­rénvségük miatt kerültek mégis •hátrányosabb® hely­zetbe. A tiszai táj jól sikerült megörökítése mellett — ezt nyugodtan kijelenthetjük — művészj értékeket is talá­lunk a kisfilmben. Ezt azok a filmkockák tükrözik, ame­lyek a naev csoportban ta­nyázó. s a tiszai nyárfákat es füzeseket nagyon kedvelő seregélyek erdei életének egy-egv mozzanatát láttat­ják. avagy a piciny »ftsi® ár­téri madár, az úgynevezett fiwapó-t mutatják be szor­galmas fészekrakás és rovar­pusztítás közben. A tavaszban zajló madár­élet és természeti jelenségek megfigyelésének értéket so­rozata ez a W.ifflm. Készí­tőinek derék, több hónapig tartó türelmes munkála pe­dig a világhíres Homoki-fil­mekhez hasonló természetis­meretről vall, — egyelőre még középiskolát fokon. Igaz viszont, hogy a fiúk kö­zül például az operatőr és forgatókönyvíró Molnár Gyu­la. -öreg® ornitológus. Be­retzk Péter, a magyar ma­dártant tudomány hazai és nemzetközi képviselőjének tanítványa, aki a madártani kutatás ábécéjét a fehértói rezervátumban tanulta meg. S hogy a Fehértó iránti gyer­mekes rajongást felváltotta a tudomány iránti komo­lyabb figyelem, azt ez a kis­film is bizonyítja. A fiatal filmesek közül ugyanis töb­ben az egyetemen kivánják folytatni tanulmányaikat bio­lógia- és kémútszákon. Vállalkozásukban lelkesen támogatta őket iskolájuk és tanáruk. Rtgere.ttk Endre biológus, s munkatársuk volt még Bárdos János, a Rózsa Ferenc Gimnázium TII/c osz­tályos tanulója és ifi. Gallé lászló első éves biológia­kémia szakos egyetemi hall­gató. A nyáron a szünidőben újabb kisfilmet forgat maid a lelkes középiskolás filmes csoport. Illetve munkájukat a gimnáziumban az utánuk jö­vők folytatják, mert ar. út­törők akkorra már minden bizonnva! egyetemi hallga­tók lesznek. l f. 99 Az orosz nyelv nemrég a -társa­dalmi szakma* új fogalmával gaz­dagodott. Sok szovjet ember, akinek jól fizetett szakmája van, hozzálátott, hogy voltaképpen egy második szakmát sajátítson el, hogy kórusvezető, elő­adó könyvterjesz­tő stb. legyen. E második »társa­Társadalmi szakma 99 S-tegedi miniatűr &k írj®: TISZAI VIKTOR NÁCI BÁCSI Rádióműsor KOSSUTH-RADIO Rákóczi induló. 4,36 Hi­dd Imi szakmával­járó munkát kedvtelésből, s természetesen in­gyen végzik. Az Oroszorszá­gi Föderáció sok kerületében meg­alakultak a »tár­sadalmi szak­mák* iskolái. .4. főiskolákon pél­dául a diák a diplomával együtt olyan bizonyít­ványt is kap. amely feljogosítja ót arra. hogy ön­tevékeny művész­együttest, sport­kört stb. vezessen, vagy más tömeg­munkát vegezzen. Ar ország külön­böző falusi terüle­teire irányitott fiatal szakkdderek elősegítik a szov­jet fabs kultúrá­jának általános fellendítését. A SZAZAD ELEJÉN csak így hívták Szegeden Debre­ceni Ignácot, "két világrész hősét®, a pontosságáról köz­ismert. töpörödött, viaszkolt hosszú bajszú bácsikát. Ügy járkált a városban villogó, apró szemeivel, mint az ül­dözött. igazság ősz. bajnoka, kard helyett kopott esernyő­jével kezében, készen arra, hogy rögtön felszúrja vele a renitenskedőket... Ó is ott volt fiatal korá­ban a szent tavasz hősei kö­zött villogó karjával, minde­nütt az elsők között, -ahol halni volt esély®. Szenttamás sáncain a szegedi honvédek zászlaját lengette elsőül a szellő. Mint altiszt, később zászlótartó, osupán ő ne lett volna ott májusban Buda ostrománál, midőn jött fi­cánkoló lován, hajadonfővel a fővezér, s kiáltotta: — Fiúk! Ki akar első lenni éjfélkor a lajtorján'? Debreceni Ignác kilépett a sorból. A fővezér ránézett veséig hatoló tekintetével, e csak ennyit mondott: — Ha megmaradsz, fiam, holnap hadnagy leszel! MEG IS INDULT a ro­ham Hentzj bástyái ellen. A vár védői közt voltak az olasz ezred, a Ceccopieri­alakulat magyar érzelmű ka­tonái is. akiket, a szegedi honvédek szöged: esen csak •csikópéterök®-nek hívtak, s nyújtogatták a puskát a laj­torján feltörekvő magyarok­nak: — Tyere matyar..., tyere! Máshol azonban véres fő­vel buktak le honvédeink a ' mélységbe. Náci bácsi első­nek tűzte ki a zászlót a vár egyik bástyájára. Még aznap Máriáesy ezredes hadnaggyá léptette elő. bók sebből vér­zett azután is hazájáért.míg­nem bujdokolnia kellett. Szegedre nem (érhetett visz­sza. mivel gyilkossággal vá­dolták. Az történt ugyanis, hogy volt szerelme, bizonyos Knotttné. ki időközben egv ulánus hadnagyhoz pártolt, TIZENÖT ÉV MÜLVA a honvágy hozta vissza a ko­moly férfivá érlelődött Deb­receni Ignácot. Szülővárosá­ban nemcsak, hogy felmen­tették a gyilkosság vádja alól, városi állási is vállal­hatott. Először mint lovas kézbesítő, később mint vám­hivatalnok. 1879-ben. az ár­vízi pusztulás idején, nem egy ember életét mentette meg 1908-ban ment nyug­díjba, mint vámpénztárnok. Azok közé tartozott, akik három helyről húzták a meg­érdemelt nyugdijat. A vá­rostól, a honvédegylettól fo­rintban. s az USA hadsere­gétől dollárban. Mindvégig agglegény ma­radt. Kedvelte a bohémokat, különc ember volt, de hiva­tali pontosságával, lelkiisme­retes ügykezelésévei, a az igaz ügy iránt valő rendít­hetetlen kitartásával sok ba­rátot szerzett Csak néhánvat említsek: Pillich Kálmán ügyvéd, neves városatya, Te­res csényi Gyula író és Ká­rolyi Lajos festőművész ne­vét. Sok október 6-án vezé­nyelt még egykori egyenru­hájában, kardosan az öre­geknek, pattogó, de egyre halkuló hangjával sz ünnepi menetben. 1913-ban, 91 éves koraban elcsendesedett, meg­tért. még életében megépített kriptájába... ÉLETÚTJÁT, HŐSTET­TEIT többen is feldolgoz­ták. Így Lugosi Döme, s Vasvári Ödön, kik megraj­zolták Szeged hős fiait az USA szabadságharcában. Egyik főalakja Cabula An­tal -A nagy diktátor® című regényes életrajzának Mostanában több helyről ls Irányul a kutatás szeged: születésű, illetve származású emigrációs hősök felé (Zá­kány István, SzámwaJd Gyula tábornok). Ennek méltó emléket állítva, mi len­ne. ha többek kötött Náei bácsiról, a nem sokat mondó Debreceni utcát Debreceni Ignác utcára változtatnánk? osztrák kézre akarta adni, s a fiatal honvédtiszt felindu­lásában lekapta a falról va­dészpuskáját, s agyonlőtte az asszonyt. Sok viszontagság után jutott ki az Egyesült Államokba, ahol Grant tá­bornok seregében 48-as emig­rált hősökkel együtt harcolt I az amerikaiak szabadsághar- j cában a rabszolgatartók el- , len. FOTO-OPTIKAI ÚJDONSÁGOK | rek. 4,40—7,59 Vidáman, fris­sen. Közben: 5.30 Hirek. 4.00 Falurádió. 6.85 NChánv pere tu­domány. i.sa Időjelzés. 7.6® Hí­rek. 7.10 Uj kónvvek. 7.30 Mű­sornaptár. 7.45 Naptár. 7.59 Idő­iéire* 8,60 Műsorismertetés. 4.10 Regsell hangverseny. 8.50 Pető­fi Sándor verseiből. 9.no „Naev­kunsáirtian verbuválnák . . ." tít­lörb-vetelkedfi. 10.00 Hírek. 10.10 Napirenden . . . 10,15 NCpi zene. ll.Ofl Munkásakadémia. 11.95 Mo­sonyi Mltiály opers-ityK. 15.00 Déli haranssed. 19,45 Téneme­lodlák. 13.00 fczúslkaléwos seB­ve:kereti gaz.datsnfolyam. IS,50 Egv falu ORV TYóio. 18.50 G®«­rtnsági fórum. 14.no Régi magyar operettek bűi. 14.30 Magvetés. 15 óra H-rek. közlemények. t5.00 Mfljáráslelentes. 15.10 Zenekari muzsika. LM 5 I.anvok. asszo­nyok. 16.00 Parsirfarádift 15.55 Műsorismertetés 17.00 Hirek. 17 ora 15 Szív küldi. 17,45 Márciu­si gondolatok. 18.no Operaresz­•efek. 18 40 Tfjű figyeli. l».*l Pesti randevú . . . 19.54 Jó ét­srakát. rverekek' 50.00 Est; kr!S­Mika. r0.ro T.lstt- és Bsrtók­műr-ek. 80 w Ki» •rekere* — i r.acv szekeres. DaUáték. Kőz­I ben: 55 00—35.15 Hírek. 53.11 Kamarazene. 34.no Hirek 8.10 l.ettie Carter orgonál. 0,30 Him­nusz. PETOn RAOTÖ 8.50 Hí-ok. 6,iw Regceíi zene. 6.85 Műsornsotár 4,50 Torna. 4.00—8.:o Hírek. 14,00 Idöjárás­es vteálMsieiomtés 14,15 Madri­gálok. 14.38 N*pd«üfaIdoleozá­eokbdl. 16.10 Akik a gyermekek­nek írnak: Ssnija Barto. 15,35 Tancdalok. 16.V Hfrek 18,85 A külföldi sa+m hasábjairól. 18.15 OperetiresTlefek. 16.45 Ezer sző oroszul. 16,55 Hangverseny a "tűdldban. 17.80 Arany János verseiből. 17.46 FúvPsrene 14 0® Hírek. íB.ns Tánesene.. 18.85 Ora a Ffilddn es a rakétában. !6."l A Magvar Állami Népi Együttes műsorábdl. 18.00 Hirek. 19.05 Messze . messze Zenés uta­zás 10.40 Ezüstkalászos szövet­kezeti gazdatanfolyam, ja.an Ro­«e Bampton énekel. 5" 59 Kézi­könyv a vaüasTói Könyvtsm ér­tetett. 50.30 V US n/óval — múzsá­kéval. Közben: 51.00-51.05 Hí­rek. 88.00 KI re*. 83,15 Műsor­zárás. T»levf*lómü*or 17.86 Kisdobosok műsort. 17.55 Figyelem! Mit tudunk barátunk­ról? 18.00 TV Híradó. 18.15 Be­szélgessünk oroszul! 18.30 Köz­vetítő* a Nemzeti Színházból: Hajnali tűz. Dráma. 51.00 Mű­korcsolya VB. Férfi aíyéai. (Kdzvetítés Prágából.) 15.00 Hí­rek. TV Híradó. Az amatőr fiimezők őrö­mére több külföldi filmfel­vevő gépet importálunk. A gépek egy része már kapha­tó az üzletekben. Néhánynak csak a mintadarabja érke­zett meg. de még ebben az évben ezek is forgalomba kerülnek. Üj típusokkal gaz­dagodott a fényképezőgépek családja is. így volt a Mik­roma gépek sztereo változa­tával és tartozékaival. Új­donság a Szterao vetítőgép, a televíziós szemüveg is. Hatvanéves a berlini földalatti Hatvan évvel ezelőtt adták at a forgalomnak Berlinben a földalatti vasút első 11 ki­lométer hosszú szakaszát Az európai kontinensen a buda­pesti volt az első földalatti, amely 1896-ban készült Az évtizedek porán tovább fej­lesztették a berlini földalat­ti vasutat, amely jelenleg már úgvszólván egész Ber­lint behálózza. A Nagy-Ber­lin területén levő földalatti vasút vonalainak összhossza 88.7 kilométer, a két város­rész kötött, azonban eridő­szerint csak észak-déli Irány­ban e.gy vonalon van össze­köttetés. MAGYAR LÁSZLÓ: BOSZORKÁNYOK k APITÁNYA (4) A kapun egyre több katona tódult ki. de özönleni kez­dett már a piac felől ls a nép. Gergő észhez tért. Odadobta a puskát a katonák közé és futásnak eredt. Ment, mint a nvúl és néhány pillanat múlva már eltűnt a palánk mögött. A várbeliek szaladtak utána egy darabig, de aztán elunták a hajszál. Lihegve állt meg Gergő, amikor már messze elmaradt mögötte a vár, s inge ujjával megtörölte verejtékező hom­lakit. — Most aztán mi lesz? — kérdezte önmagától. — Se hal. se pénz. — Tanácstalanul nézett körül cs keservesen káromkodott. Keserű harag feszült benne és ökölbe rántot­ta a kezét. Ha most valami labanc kerülne a közelébe, csak Jézus irgalmazna neki. De nem volt a közelben egv teremtett lélek sem Nyo­masztó csönd terpeszkedett a nagy hőségtől lángoló leve­gőben, amely szinte hullámzott körülötte, mint a tenger. Lassan megindult a fűzfákkal szegett, bokros part felé. Egy vastag, hínársznkállas fatörzs mögül hirtelen furcsa figura perdült eléje. Fatime, akit csak a "kis török asszony«-nak neveztek Sz-egeden. — Már reggel óta kereslek — suttogta a meglepett le­génynek —Talán vnlami baj van? — Bizony van. Sárikát befogták. Megkötözve vitték a hajdúk Miller másodfőbiró házába. A piacon akadtak rá. Onnan hívták a varoshazára Nem mondták meg neki, hogv mit akarnak tőle. Sánta Miska váltig erőríti. hogy valami boszorkányság miatt. Tőla tudom, hogy téged ls keresnek. A legény úgy alít meg, mint akinek gyökeret vert a lába. — Elvitték Sárikat... — motyogta rekedten. — Hej, hogy a jóisten bz! a Podhradczkyt... — Hallgass rám, Gergő, azt javallom, hogy tűnj el egy Időre, mert ha téged is befognak, ki segít Sárikán? Van elég búvóhely a túlsó parton. De ne menj messzire, hog/ éjszakánként találkozhassunk. Én majd kilesek mindent és hírrel leszek. Most mindjárt elszaladok Dani bácsihoz, hát­ha ő tud valamit. — Édesapám is vár a ladiknál. — Hozzá is elmegyek Te csak bújj el, mert féltelek. Gergő keze ismét ökölbe szorult. Eszébe jutott az elra­bolt hal is, szinte hallotta a várbeli labancok gonosz hnho­1 ázását és látta vigyorgó arcukat. Minden keserűsége az öklében feszült. Vad erővel sújtott a kemény faderékra, hogy kibuggyant kezefejéből a vér. Fatime szelíden megfog­ta a legény karját. — Csillapodj. Gergő, majdcsak eligazodik minden. Csak vigyázz, okos légy, semmit el ne hirtelenkedj. És most eredj, még meglát itt valaki. Lapulj a bokrok alatt és várj ram türelemmel. Hamar megjárom az utat. Gergő nagynehezen lecsillapodott. Hagyta, hogy az apró asszony n bokrok közé tuszkolja és leültesse ott, ahol a leg­sűrűbb volt az árnyék. Aztán eltűnt. A legény úgy dűlt hanyatt ebben a rászakadt rettenetes magányosságban, min­ha a lélek hagyta volna el. Csak nézte izzó szemmel a sűrű bokrok mögül rájaleselkedő lángoló eget. A7. OSTTA Vastag Pemeierné megragadta a mellette leselkedő Mi­letián Szlájóné karját és a templomkapu fele mutatva foj­tott hangon súgta: — Nézd csak. nézd a vén boszorkányt, csak megcsalta a pátert, meggyónt, megáldozott; Az lenne? — hitetlenkedett a másik assz/íny és für­készve nézte a templom homályából óvatosan elősettenkedő vénasszonyt. — Egészen a szemébe húzta a kendőjét, nem látom az arcát. — Megismerem a járásáról, a válla tartásáról. Kö­kénvné az, hn mondom. Kökény Andrásné. Nagy Anna. Kökényné, mert valóban ő volt. a bűbájos-hírű bába, a fal mellé lapulva jött elő a templomból. Kendője mély árnyékot vetett ráncos arcába és riadtan kémlelt alóla kö­rül: látja-e, felismeri-e valaki? Negyedik napja settenkedik a templom körül. Három­szor térdepelt már a győntatószék elé. hogv feloldozást kér­jen és megáldozzon a franciskánus atyától, de az mindig fel­ismerte és kemény szóval parancsolta ki az Ür hajlékából: — Takarodj innen, te istentől elrugaszkodott boszor­kán v. mert söprűvel verlek ki a templomból! — kiáltotta rá dörgő hangon a győntatószék kis ablakán keresztül. Me­nekülnie kellett, mert már megindult feléje morogva, fe­nyegetően a templomban ájtatoskodó népség. — Hogy a gyehenna égessen meg! — sziszegte dühösen a pap felé, amint sebesen mentette bőrét a templomból. De pem adta föl a harcot. Másnap, harmadnap is ott próbálkozott. Mindig a legalkalmasabbnak vélt pillanatot várta ki, de csak rajtavesztett. Hol a páter ismerte föl, hol valaki, a gyónni szándékozók közül. Negyedszerre, ma reg­gel ismét megjelent. Most szerencséje volt. Nagyon sokan megszomjaztak a gvónás üdítő szentségére, egész sokada­lom lepte cl a templomajtót, a gyóntató páterek fürgébben végezték munkájukat, nem nagyon figyelték, ki térdel szé­kük elé. De a bábaasszony is elrejtette jól az arcát. Mésszí­nű rongyokat öltött magára, másképpen kötötte fejére a kendőjét és elváltoztatta hangját is. Uj gvóntatóhoz került, aki nem nagyon ismerte és nem ismerte föl. amikor meg­hatlgatta bűneit. Megadta neki a feloldozást és kiszabta rá a penitenciát. Egészen kis vétkeket vallott csak meg. amiért szelíd büntetés Járt: három Miatyánk és három Üdvözlégy. Félrevonult a templom legtávolabbi és leghomályosa'ob zu­gába. hogy elvégezze a bűnbánatot.. Onnan leste. mikor me­het a legbiztonságosabban az oltárhoz, az úr testéért, a szen­telt Ostyáért. Vad félelem fogta el. szinte reszketett min­den tagja és százszor is visszatorpant, amikor már indulni akart. Végre csak összeszedte magát, még mélyebbre búzta arca előtt a vastag, fekete kendőt és előregörnyedve, sán­tikálva megindult. Letérdelt a többi áldozó közé, kissé hát­rább. hogy szomszédai ne láthassák az arcát. Nem is figj*el­ték. Mindenki a maga bűnein elmélkedett és epekedve vár­ta az Ür testét. A miseinges pap lassan közeledett és egyettt ként tette az ostyát az áldozók kinyújtott nyelvére. Közben mormolta a latin igéket. Már Kökényné is érezte_. hogy a nyelvéhez tapad az ostya, a ministráns kis arany tálacskája pedig az álláhnz ért. hogy felfogja a lehulló morzsákat. Nem ismerték föl. Mentek tovább. Kökényné várt ráhány pilla­natig. maid föltápászkodott, hátralépett, térdet hajtott, ke­resztet vetett és lassan sompolygott ki a templomból. Az ostyát nem nyelte le. Vigyázott, hogy el ne ázzon a szájában. Mert azért a szent ostyáért történt minden. Azért vállalta a halálos veszedelmet negyedszerre is. hogy megsze­rezze ezt a csudatevő szent ostyát. Hátha csudát tesz a kis Bugi Sárikával is. Bagi Szilveszter hathetes unokájával, akit ismeretlen betegség gyötör két hete már és akiben már alig pislog az élet mécsese. Hasztalan próbálta ki minden tudományét rajta, a leg­erősebb füvekből főzött teákat, a Szent György napján ké­szített kenőcsöket, hiába mondta el lázban égő parányi tes­tecskéje fölött tizenháromszor a varázsimái: a kis ártatlan állapota nem javult, ereje napról napra, óráról órára fogyat­kozott. Apja. az ifjabbik Bagi Szilveszter, meg anyja. Négy­ötrű Sára. szüntelenül ott siránkozik a kis beteg fölött. A fájdalom csak úgv vonaglik a szemükben, amint nézik egvetlenük szörnyű vergődését. Már csak benne bíznak. Kö­kény Andrásnéban, az öreg javasasszonyban, akinek híre hét vármegyére szól. Végső kétségbeesésükben tőle kértek segítséget. Kitől is kértek volna, amikor hites gyógyító bor­bély nem akad Szegeden, de a messzi határban sem. A szűkmarkú magisztrátus sajnálja a pénzt rá, azért nem sze­gődtet, hiába követelik évek óta a népek Még a tudós atyák is. Kell a pénz másra, a grófokkal való viaskoflásra, az ősi jussok visszaszerzésére, utazgatásra, uraknak szánt ajándékokra, vesztegetésekre A borbélyra már nem telne a varos soványan eresztő ládájából. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents