Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

s Szerda, 1961. március 14. Megvalósul egy életrevaló javaslat fl jutaárugyár új orvosi rendelőjében gyógyítják majd a körzet betegeit is Több helyen tervezik az „üzemorvosi körzetrendelés** bevezetését iparigazgatósághoz fordulnak a kéréssel: anyagilag is segíthessék az új orvosi rendelő felépítését. A III. keriiA kerületi tanácsok jó né- hanem egyben a gyárkör- leti tanács szakigazgatási hány orvosi rendelőt létesí- nyék lakóinak körzeti orvosa csoportjai is támogatják a tettek a külvárosokban. Pe- is lenne. Az elgondolás igen terv mielőbbi megvalósítátőfi-, Béketelepen, Újszege- életrevaló, s azt a III. kerü- sát Az építési és köziekeden központi helyen építet- letben rövidesen megvalósít- dési csoport elkészíti majd tek fel ezeket, hogy a lehető ják. a rendelő tervét. A tanács legrövidebb úton közelíthes- Jelenleg tárgyalások foly- bontásból kikerült építősök meg a telep lakói eze- nak a Jutaárugyár és a III. anyagot biztosit, ket az egészségügyi intézmé- kerületi tanács vezetői kényeket.. zött, melynek eredményeA jobb betegellátás érde- ként a Jutaárugyár orvosi kében nyitotta meg néhány rendelőjének bővítésével leévvel ezelőtt a III. kerületi hetőség nyílik arra, hogy a tanács a Korda sori orvosi gyár munkásain kívül a gyurendelőt is. Ehhez óriási te- latelepieket és a környék laríllet tartozik, többek között kóit is itt gyógykezeljék. Gyulatelep és a Dorozsmai út mindkét oldala a zsilipig, Kiskundorozsma határáig. Tehát az a beteg, aki például a Héti sorról indul el az orvoshoz, hét kilométer utat tesz meg. Ismerve a Társadalmi segítség Építőkben sem lesz hiány. Teleki Ferenc tanácstag már mozgósította a környék lakóit. Igen nagy a lelkesedés. Az itt lakók apraja-nagyja szívesen vállal társadalmi Á* munkát az orvosi rendelő Az üzem es a la kossá g épitkezéeénél is jól jár Még csak tervekről, elképBárkányi Ferencné, a Jutaárugyár igazgatója örömmel fogadta a kerületi tadoroasmai villamos közieke- nács javaslatát. Hiszen a dését, ez sok időt vesz igény- gvár jelenlegi orvosi rendebe. A körzeti rendelőhöz lője nem felel meg a követartozó terület lakossága ért- telménynek. Nincs véróterhetően sokat méltatlankodik me, emiatt. Ezért, a rendelő is kicsi, ha itt — a jutagyár zelésekről beszélünk, de a jutagyári asszonyok máris hasznos javaslattal jelentkeztek: az új orvosi rendelőben — a tcfbbi nagyüzemhez hasonlóan — hetenként, néhány alkalommal legyen nőgyógyászati szakrendelés ls. Ha megvalósítják Szeged 5 ezer sertést A túlzsúfoltság enyhítésére A Korda sori rendelő egyébként is túlzsúfolt. Egyegy csúcsforgalmi napon kéthárom órát kell várakozni. A csendesebb napok közé — támogatják a tervet és az tartozik az olyan, amelyiken 70—80 beteg jelenik meg. A jelenlegi influenzajárvány idején naponként 100—120 beteg kereste fel a rendelőt. Február 20-án például 171 harmadik kerületi lakos neve került az egyik orvos naplójába. Érthető hát, hogy a kerület külső részeinek lakossága naponta felkeresi a tanácsot és segítséget kér. A gyulatelepiek és a Dorozsmai úti lakosok igen gyakran sürgetik tanácstagjukat, Teleki Ferencet is. hogy mielőbb építsenek orvosi rendelőt Gyulatelep közelében. A tanácstag és a III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága évek óta közösen keresi a probléma megoldásának módját. A legutóbbi tanácsülésen határozatot hoztak: meg kell oldani a gyulat.elepiek és a Dorozsmai útiak orvosi ellátását. csökkenteni kell a Korda sori orvosi rendelő túlzsúfoltságát. A jutaárugyár önzetlensége A III. kerületi tanács egészségügyi csoportja régi tervének megvalósításával igyekszik a külváros lakóin segíteni. Ezt a tervet a felettes szervek is támogatják. Szegeden elsőként üzemorvosi körzetet alakítanak ki. Ez azt jelenti, hogy az üzem orvosi rendelőjének bővítésével az orvos nemcsak üzemorvosi feladatokat lát el, területén — a tanács és az első üzemorvosi körzetet, ak üzem közösen korszerű or- kor lehetőség nyílik arra, vosi rendelőt építene, az egy- h°gy jobban kitapasztaljál? ben az üzem munkásainak 37 ilyenfajta rendelési módjobb betegellátását is szol- szert, mert Szegeden jó négálná. hány helyen hasonló módon A gyár vezetői tehát kellene megoldani a lakossaját munkásaik érdekében egészségügyi ellátását.. H. 7.S. Miért csak kilenc forint volt egy munkaegység értéke a Felsőgajgonyai Tsz-lien ? Szikár, középkorú férfi nyitott be szerkesztőségünkbe nemrég. Panaszkodni jött. A balástyai Felsőgajgonyai Tsz vezetőire és még néhány, a helyi közvéleményt leginkább befolyásoló tagjára. Amikor vizsgálni kezdtük az ügyet, először csupa rossz dolgokat hallottunk erről a panaszkodó emberről, Papp Ferencről. Bogozva a szálakat, eljutottunk a rendőrség körzeti megbízottjához, Gera Zoltán elvtárshoz is. S ő mit mondott? — Annak az embernek, mármint Papp Ferencnek — mondotta Gera elvtárs — teljesen igaza van. Valóban voltak körülötte bajok, sokat foglalkoztam vele. De az az ember — bár beteges — dolgozni akar. Most pedig a munkáját vették el tőle. Büntetendő módon jártak el a tsz vezetőt Fappékkal. Erről jelentést is készítettem. Ezután sorra terítékre került minden. A panasz Papp Ferencné, panaszosunk felesége, aki maga is orvosi felügyelet alatt levő beteges asszony, mint a tsz tagja, tavaly három tehenet vállalt el teljes gondozásra a szövetkezettől. Munkáját 25 ezer kilő csirkét adtak el a tsz-ek a télen 300 ezer tojást a szegedi piacokon — sokan bizonyították ezt — mindig példásan végezte. Férje is segített neki, aki a megbetegedése óta rokkantsági nyugdíjat kap. A szövetkezet egyéves még csupán, s eddig nagyon keveset tudott fizetni Pappéknak a gondozásért, ök mégis szívesen dolgoztak. Arra számítoltak, hogy ha a tehenek megellenck, sommásabb pénzt kapnak a borjúkért és a tej után. A tehenek most már valóban ellés körül vannak. Nemrég azonban, az történt, hogy a tsz néhány vezetője megjelent Pappék tanyáján és o teheneket az asszony heves tiltakozása ellenére is elhajtották. Az indok az volt, hogy közös istállóba akarják összegyűjteni az állatokat. Ha igy lett volna! A jószágok egv másik tanyára kerültek, ahol most a gazda háztáji tehenével vannak közös istállóban. Igaz, a szomszéd tanyában van már hat közös tehén, de közös istálló egyelőre még ott sincs. Nemcsak Pappék ügye Miért történhetett meg mégis ez a sajnálatos eset? Nem kellett túl sokáig vizsgálódnunk, láthattuk, nemcsak Pappék ügyéről, sokkal többről van itt szó. Az egy évvel korábban alakult közösség valami áldatlan módon két részre szakadt, s ma sem ritkaság, hogy az egyik »csoport* ott árt a -másiknak*, ahol éppen tud. Gagyi Dénesék tanyáján találkoztam egy jobbmódú középparasztból lett szövetkezeti gazdával. (Szándékosan nem irom ide a nevét.) Ő is azzal kezdte: aratásig jól ment minden, de most nagy. bajok vannak. Kérdeztem; szerinte mi lehetne a Zöldségfélékből Is kielégítő volt az ellátás A két szegedi piac mindig liter érkezett a termelőszö- szegedi piacokon. Tojásból, nevezetes volt jó ellátásáról, vetkezetektől a télt hónapok- bár novemberben, decemberA termelőszövetkezetek meg- ban a piacokra. Á legna- ben sőt még január elején is alakulásakor azonban sokan gyobb hideg idején is. de- hiány mutatkozott, a téli megijedtek, mi lesz a sze- cemberben és januárban több hónapokban csaknem 300 I megoldás? Gondolkodás nélgedi piaccal, ha az ósterme- mint 25 ezer kiló csirkét és ezer darab cserélt gazdát Az lók nem hozzák majd ids mintegy négyezer kllényl ka- ugyancsak -sláger* cikkbői, áruikat? Erre szeretnénk vé- csát, s csaknem 140 ezer kiló a fokhagymából és a vöröslaszt adni most amikor né- burgonyát szállítottak. hagymából is nagy mennyihány statisztikai adattal jel- a zöldségfélékkel is prob- séget szállitottak ' az österlemezzük az 1961—1962-es év ]éma volt országosan. Sze- melók, szegedi téli piaci forgalmat., geden azonban a piacokon A városi tanács szolgáltató minden nap lehetett és lehet vállalata minden nap. mind- jR találni kielégítő mennyikét piacon rendszeresen el- ségben, minőségben zöldsélenőrzi, felméri a beérkező get áruk mennyiségét, minőségét. „, . „„ , ... , Mintegy 28 ezer kiló sárga- Fejeskáposztából 103 mázsa, répával, és 40 ezer kiló sárgarépából ugyancsak 103 petrezselyemmei járultak mázsa érkezett Szegedre, ehhez hozzá a termelőszö- Az állatvásár is igen nagy vetkezetek. forgalmat bonyolított le a j, _ , „. téli hónapokban. Rekord felS hogy ez így történt, abban Karfiolt csaknem 80 ezer hozatal volt hízott sertésből. nagy szerepe volt a szegedi k ot karalabet pedig 26 ezer melyből több mint 5 ezer daés a Szeged környéki ter- kilót hoztak fe . Fejeskaposz- rabot vásároItak a s«.gediek. melőszövetkezteknek is. Az tóból a tél folyamán a teráruk jelentős részét, s főleg melószövetkezetek elárusitó az első osztályú árukat a helyein, s a MEZÖKER-en termelőszövetkeztek szállí- keresztül szintén több mint 83 ezer kilót árultak. Vöröshagymából 252, fokhagymából pedig 319 mázsát árusítottak a szegedi piacon. A nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy az aszályos év ellenére a szegedi Marx téri és a Szent István téri piac téli ellátása kielégítő volt. tották Szeged mindkét piacára. Tejből csaknem 350 ezer Ez a szám mintegy ötszázzal több. mint az elmúlt évben megvásárolt hízott sertések szama Ma és holnap tetőzik a Tisza Felhasználják az árhullámot - Tartalékolják a belvizeket Az utóbbi időben jelentő- rendszer tárolóterének mintsen emelkedett a Tisza szint- egv negyven százalékát tölti je. Szegednél még ma, szer- fel csupán a belvíz. Ezért a dán és csütörtökön mintegy Tisza mostani árhullámának tiz centiméteres áradás vár- apadó vizéből mintegy tizenható, utána megkezdődik az két napon keresztül körülbeapndás, mely már a Felső- lül három millió köbmétert Tiszán napok óta tart. Idén emelnek át a Fehértóba. tavasszal nem lesz nagyobb A belvízgazdálkodást is a áradás, a kevés téli csapadék takarékosság jellemzi az miatt. Közepes vízszintemel- idén. Jelenleg az a helyzet, kedés várható a Körösöknél hogy belvízveszélytől a Duna és a Marosnál is, mert e fo- —Tisza közén nem kell tarbók vízgyűjtőmedencéje sem tani — ellenkezőleg, takaróbővelkedett téli csapadékban. koskodni kell a belvizekkel. A jelenlegi kisebb árhul- A szegedi járásban például a lám mindenesetre használt a szokásos évi átlag ötven szávízgazdálkodásnak. A Kurca zalékáig teltek meg a semfolyó vízrendszerét például lyékek. ami vízszükét mutat, nagyarányú öntözéses gazdái- Ez nem is meglepő, hiszen a kodásra építették ki. Az itt tavalyi csapadék 190 milliméérdekelt gazdaságok kérték, térnél kevesebb volt az átlaghogy a Tisza vizéből biztosít- nál. Ezért már több helyi tasák a Kurca vízszintjének öt- núcs — mint például az ásottven centiméteres emelését, halmi és a mórahalmi — Ezt végre is hajtják, ha nem kérte az Alsótiszavidéki Vízgyúlik össze elég belvíz. ügyi Igazgatóságot, hogy zárHasonlóképpen «jól járt* ják le a levezető csatornákat. Fehértó is. Az eddigi becs- hogy ne folyjanak le a belvilések szerint a fehértói víz- zek. Szintén a termelőszövetkezeti tagok", de a háztáji ter- Ezenkívül az állatvásáron mésből a következő árukat gazdát cserélt 6 ezer darab szállították a téli hónapokban Szegedre: csirkéből mintegy 60 ezer kilót, tyúkból 20 ezret, pulykából 20 ezret, sovány kacséból 7500, kövér kacsából 4 ezret, sovány libából 12 ezret, kövér libából pedig 14 ezer kilót hoztak fel és adtak el a választási malac, s mintegy 4 ezer süldő. Borjút 317-et, tehenet pedig 200-at adtak el a szegedi állatvásáron. Az árak a múlt év téli időszakának megfelelően alakultak. kül mondta: — Szerintem kicsit tőbh erőszakra lenne szükség. Kényszeríteni kellene a volt agrárproletárokat a több munkára. (Ezek közé tartoznak Pappék is.) ök Igazán beláthatnák, hogy a szőlősgazdák el vannak foglalva saját dolgaikkal is. Nekik kellene jobban mozogniok. Dehát tavaly is a szőlősöknek volt több munkaegységük, nem őnekik. Jó szó helyett erőszak? Gagyi Dénes, a házigazda, akit becsületes, igazságos embernek ismernek itt, kint az udvaron négyszemközt mondta meg: nincs igaza ennek az embernek. Ha tovább engedjük magunk között az ellenségeskedést — mondta —, abból valamenynyiünknek egyformán kára származik. A gazda szavában az is benne volt, hogy sajnos, elég sokan vannak itt. akik jó szó helyett valamiféle erőszakkal szeretnék megoldani az elmérgesedett helyzetet. Szakali Ferenc elvtárs, aki a Csongrád meg vei Építőipari Vállalat részéről pat1111(1 t j | ( 1 | i i VÉTELI ELADÁS! KÉSZPÉNZÉRT vásárolunk háztartási eszközöket. egyes fém evőeszközöket, zománcozott eöényeket Bizományi Araház Vállalat Szegeti, B»jcsv-Zs. u. 15. 695 VASSZERKEZETI lakatost. csőszerelőt, vtllanyhegesztőt keresünk szolnoki, kazincbarcikai, berentel munkahelyeinkre. Külszolgálat! rtljat fizetünk. Jelentkezés: Budapest. XV. Mogyoródi útja 42. Munkaügyi oáztály. 68/ A Morahalml szövetkezet eladásra felkínál Földmüves15 000 db tetőfedő patát, hivatalos egységáron. Közületeket is kiszolgálunk. Ugyanitt felesleges készletből átadunk közületnek 1300 db Vj-es nzíkvizes üveget. Érdeklődni lehet Mórahalmon, a Földművesszövetkezet irodájában. 674 Két csuklós villamost és egy csuklós buszt kap Szeged A vidéki nagyvárosokban tását szorgalmazzák. Ennek kezngeykea SkedráteSl 1 vidéki si igények, feladatok. A köz- nagyvárosokbon a villamolekedés vezetői — ugvanúgv, sok korszerűsítésére költenek mint Budapesten — elsősor- jelentős összeget. Három év ban a tömegközlekedés javí- alan iWcsrn két82liz el_ avult, régi villamosmotort cserélnek ki. Ezt a munkát | már az idén megkezdik. A fejlődést jelzi az is. hogy ebben az évben Debrecen 4. SzeRed 2 és Miskolc ugyancsak 2 csuklós villamost kap. Uj színfoltot jelent a vidéki közlekedésben az is, hogy Pécsett 2, Szegeden pedig 1 csuklós autóbuszt állítanak forgalomba. A MÁVAUT vállalatok az idén vidéken száz, a tanácsi kezelésben levő közlekedési vállalatok pedig 30 új autóbuszt helyeznek üzembeL rónaija a szövetkezetet, szín. tén Dénes bácsi'pártján volt. Ezt mondta: — Nem igaz az, hogy a szegényebb családok, akik csaknem ugyanannyian vannak, mint a módosabbak, dologkerülők lennének. Nagyon is szorgalmasak, csakhogy más és más értelme van a munkának az egyik ember és a másik ember esetében. Amikor a sikeres kezdet után tavaly megromlott itt a helyzet, annak az volt, az oka, hogy a szegényebb emberek meglátták: nem jut a munkaegységre annyi, amennyi a családnak kellene. Bizcny a szőlősgazdák — akiknek ez idó szerint saját használatukban vannak a gyümölcsöseik, szőlőik — se btrtak a munkájukkal, s Jó napszámokat fizettek. Ilyen körülmények! között sokan a tsz helyett a napszámosmunkát választották. Ezért Jutott végül csak 9 forint egy-egy munkaegységre. Az is kiderült, 22 olyan szőlősgazda van ebben a szövetkezetben, aki tavaly egyetlen munkaegységet sem teljesített. S még többen vannak, akik csak tesséklássékképpen nyúltak a dologhoz. A tsz munkájának nagyobb része tehát a szőlő- és gyümölcsösnélküllekre esett. Jobb munkafeltételeketl Semmi értelme sincs íz ellenségeskedésnek. A jövőben kerülni kell az ilyen, Pappékhoz hasonló eseteket, mert mitagadás, Bitóék, akik megkapták gondozásra a három jószágot, máshonnan is kaphattak volna teheneket. Ugyanakkor nincsenek annyira ráutalva a keresetre. Próbáltunk úgy is vitatkozni, hogy félretettük a haragot., a múltban gyökerező előítéleteket. Az okos, jó javaslatok csakhamar előjöttek. Szakali Ferenc is, mások is mondták: meg kell itt érteni ennek a 70— 80 volt kisparaszt, szegényparaszt családnak a helyzetéi. A tsz-en belül olyan munkafeltételeket kell te., remteni, hogy gondtalanul élhessenek ők is, úgy, mint ezt már a szomszédos, jóval nagyobb Móra Ferenc Tszben megcsinálták. Százalékos, szükség esetén részes művelésre is ki lehetne adni a földeket, ösztönző premizálási rendszert is lehetne alkalmazni. Kell ez. mert, ami tavaly nem sikerült, az az Idén sem lehet jó. A földek várják a munkát Bejártam a szövetkezet hatórát is. A földek szinte felkiáltanak: sürgősen abba kell hagyni ezt a »haragszomrád* játékot. Már több mint száz hold földön elkezdődött a közös szőlő- és g> ümölcstelepítés. A félbehagyott munkát kikezdte az idő. A mélyforgatások homokjával van tele a határ. Az elszabadult homok sok helyen már betakarta a vetéseket, ellepte a tavasziak földjeit is. Könnyen elpusztulhatnak az új telepítések. A homokot meg kell fogni! Mint más szövetkezetekben tették, az új telepítéseket itt is ki lehetne osztani családokra. Azért a haszonért, amit köztes műveléssel lehet itt szerezni, a szegényebb sorsú családoki szívesen gondját viselnék a telepítéseknek, sőt a hátralevő telepítéseket is elvégeznék. Csak az ilyen közös. baráti jószindékkal kialakított módszerek segíthetnek n felsőgajgonyai közösség bajain, A szegedi járási pártbizottság kérésére Szakali Ferenc elvtárs ismét megbízatást kapott a szövetkezet patronálására. Ha segítségére lesznek ennek a tapasztalt pártmunkásnak, a nehézségek még a nagy tavaszi kezdés előtt megoldódhatnak. Caepi József