Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-11 / 59. szám

7 Vasárnap, 1962.. március 11. Gyógyító elektronika Az elektronika a híradástechnikából kifejlődött és im­már önállóvá vált technikai tudomány az utóbbi néhány évben egyre határozottabban hódította meg az orvostudo­mánynak sok olyan területét, ahol korábban a technikai eszközök aránylag kezdetlegesek voltak, vagy ahol egészen a legutóbbi időkig a gyógyászat módjai évezredeken át alig változtak. Az elektronika az orvostudományon belül ma már akkora szerephez jutott, hogy jelentős számú or­vost kell elektronikus szakemberré átképezni. Egyúttal sok elektronikus mérnök ismeri meg az orvosi és élettani tudo­mányok műszaki emberektől eddig meglehetősen távol álló részleteit. Talán elég jellemző erre a fejlődésre az is, hogy már létezik egy orvosi elektronikai szövetség is, amely nem­zetközi konferenciákat rendez, vitákat, találkozókat hív ösz­sze az elektronikának orvostudományi alkalmazásairól. Az elektronika és a belőle kifejlődött számítógéptech­nika lehetőségeit a gyógyításban még távolról sem használ­ják ki. Jelenleg csupán a körvonalai bontakoznak ki a nagy­szerű képnek, amely a technika legmodernebb eszközeit ál­lítja az ember egészségének szolgálatába. Elektronika a szívsebészetben mi Rádióaktív izotópok felhasználása a kísérletezéseknél A SEBÉSZET egyik leg­modernebb és legmerészebb ága a szívsebészet. Segítségé­vel korábban gyógyíthatat­lannak hitt szervi elváltozá­sok válnak a műtéti beavat­kozás eredményeképpen ha­tásosan, véglegesen gyógyít­hatóvá. A szívsebészet azon­ban nem nélkülözheti a leg­modernebb elektronikai se­gédeszközöket, hiszen egy ennyire érzékeny -szivattyú­nak® a "főjavításához® meg­felelő érzékenységű mérő­esrööaök is szükségesek. Amióta a bioáramok fellé­péséit az emberi testben — különösen pedig a szívmű­ködéssel kapcsolatban — egyértelműen megállapítot­ták, azóta a szívműködés el­lenőrzésére legalább tucat­nyi új elektronikus készülé­ket dolgoztak kl. A klasszikus elektrokardiográf, az EKG­készülék alaposan megválto­zott, amióta az elektronika is bevonult az orvostudomány fegyvertárába. Nem kell kü­lön felvenni és előhívni az EKG-görbéket, az operáló or­vos asszisztense a katód­sugárcső ernyőjén figyelheti a beteg szívműködését A szívműtét folyamán az elekt­roenkefalográf elektronikus változata is fontos, szinte döntő szerephez jut, és a különféle nyomásmérő ké­szülékekkel, műszerekkel együtt hű képet ad a szer­vezet viselkedéséről. Van már olyan készülék is, amelyek elektronikus vezér­lésű hőcserélőket iktat be azért, hogy a szívműtét köz­ben a hipotermiát, a testhő­mérséklet mesterséges csök­kentését elő tudják idézni. Az egyik szellemes kis ké­szülék mérőfejét a páciens ujjára húzzák. A mérőfejbe beépített érzékelő elem a vérnyomás és a pulzus érté­két nem csupán híven meg­adja, de az élettani szem­pontból veszélyes határérté­kek megközelítésekor (ha például a pulzus hirtelen esik, illetve a vérnyomás hirtelen csökken, vagy fel­szökik) riasztó jelzéssel is fi­gyelmezteti a sebészt a za­varó körülményre, A SZÍVMŰKÖDÉS fenn­tartása, a szív stimulálása ugyancsak lehetségessé vált az új elektronikus készülé­kekkel. Ezek a készülékek pontosan olyan négyszögim­pulzust juttatnak a szívbe, mint amilyen az egészséges szívben a normális összehú­zódást és tágulást kiváltja. Van már olyan elektronikus készülék is, amellyel per­Elektronikus szabályozású szívtüdő "kombinát®; műté­tek során az említett két szerv helyettesítésére. Szív­műtétek és tüdősebészi be­avatkozás során nélkülözhe­tetlenné váltak ezek az ér­zékeny és pontos készülékek » működéri zavarok ezzel a készülékkel, legalábbis át­menetileg, megszüntethetők. MINDEZEK a készülékek miniatürizált, tranzisztorizált kivitelben, javarészüket te­lepről tartják működésben, és e telep 50—120 órán át üzemképes. A telepek java­része az a modern kisméretű gombtelep, amellyel a háló­zatról tölthető zseblámpákat is üzemben tartják, tehát egyszerűen cserélhető és a hálózatba dugaszolva azon­nal tölthető is. A beépített védőberendezések minden­féle meghibásodásnak elejét veszik. Napfénnyel működő rádiókészülék A japán híradástechnikai ipar minden versenytársát "veri® a zsebrádiók, a ciga­rettacsomag nagyságú rá­diók területén. Olyan ala­csony munkabéreket fizet, hogy árban nem tudnak ve­le konkurrálni az amerikai és nyugatnémet gyárak, s így, például az Egyesült Ál­lamokban sokkal több ja­pán miniatűr rádiót adnak el, mint hazai gyártásút. A japán híradástechnikai gyárak már 1962 első hó­napjában két újdonságot hoztak piacra. Az egyik a napsugárral működtetett kis rádióvevő. Persze csak ak­kor működik, ha a napfény közvetlenül éri, felhős idő­ben nem tud "folyamatos üzemet® adni és nem mű­ködik, borűs. gondolt a gyár és kis tele­pet helyezett el benne, hogy "naphiány® esetén is szóljon. A másik japán újdonság: az esernyő vagy napernyő nyelébe épített tranzisztoros­telepes rádiókészülék. Sok értelme nincsen, de bizo­nyára el lehet adni. Vegyszer az építőiparnak A román kutatók újfajta vegyszert állítottak elő az építkezésnél használatos zsa­luzódeszkák bevonására. Az új vegyszer — amelyet De­cofrol néven hoztak forga­lomba — lehetővé teszi, hogy a zsaluzódeszkák a beton megszilárdulása után köny­nyen leváljanak, s még több­ször felhasználhatók legye­nek. A vegyszer olcsóbb, mint az eddig használatos vegyszerek. üf A rádióaktív-izotópok felhasználása nemcsak a tudo­mányos intézetek munkájában, hanem a szovjet felsőokta­tásban is általános jelenséggé vált. Képünk a Kirgiz Köz­társaság orvostegyetemének diákjait mutatja, gyakorlati munka közben. Munkájuk témája: "A rádióaktív-izotópok felhasználása a kísérletezéseknél Nem a levegő szennyeződése okozza a tüdőrákot? A széles körben elterjedt megállapították, hogy se. ha esik az eső. De felf°gással ellentétben, amely úgynevezett -tiszta városoké­esős idő esetére is szerint a modern nagyvárosi ban, mint például Velencé­motorosforgalom okozta le- ben vagy Reykjavikban sem vegőszennyeződés összefüg- fordul elő kevesebb tüdőrá­gésben áll a tüdőrák gya- kos megbetegedés, mint más kori előfordulásával, most városokban. Lengyel hordszárnyas siklóhajó Gdansk-i műszaki fois- szárnyas siklóhajót szerkesz­hajóépítési tanszéké- „„ . , , tett, amely nagyobb meretu. A kola nek vezetője, Lech linski professzor, új Koby­hord­Lépegető szállítószalag r ^ automatizált külszíni bányagép ^ J gyártásával. Nemrég két új nagyteljesítményű típust mu­tattak be, amelyek felkeltet­ték a szakemberek érdeklő­dését, mivel számos figye­lemreméltó műszaki újdon­ságnak köszönhetik korszerű­ségüket A képen lépegető szállító­szalag látható. E gép külö­Elektronikus szivstimulalo nősen ott használható gazda­készülék, amely pontosan ságosan, ahol a külszíni fej­meghatározott alakú impul- lés elég nagy mélységben zusok segítségével a szivet ^rténik, s a kitermelt szén Csehszlovákiában már forgatótengelyének hossza 55 mintegy 15 éve foglalkoznak méter, dőlésszöge 10 fok. A külszíni bányamüvelő gépek képen nem láható ugyan, de ehhez a berendezéshez tar­tozik egy kisegítő szalag, is. E gépi berendezésből há­rom különböző teljesítményű típust gyártanak: 1500-tól 2100 köbméter/óra teljesítmé­nyig. segítségével a szabályos és rendszeres mű­ködésre készteti cenként 30 és 120 között a szívműködés tetszőleges üte­mét lehet beállítani (és meg­valósítani!) úgy, hogy a vele született vagy betegség sző amely 40 méter hosszú és 16 szállítása nem oldható meg a nagy szintkülönbség miatt vasúti vontatással. A gép lépegető mechaniz- __ musa nagyon érdekes. Két fok dőlésszögű. A berendezés részből áll: a csonkakúp ala- mozgási (lépegetési) sebessége kú külső támaszból, és a 70 méter óra, teljesítménye belső támaszból, amely két 1500 m'/óra. körkeresztmetszetű egységből A képen látható gépi be­tevődik össze. A belső tá- rendezés a külszíni bányák vődményeképpen adódó szív- masz két körkeresztmetszetű fedőkőzetének eltávolítására tagja között három hidrauli- szolgál. Egy pillantás is elég kus emelőhenger helyezkedik a képre s láthatjuk, hogy a el, ezek szorítják az alsó külszíni bányaművelés komp­köralakú testet a földre, s jex mechanizálásával állunk gyors komphajók kismintá­jaként szolgál. A hajó, ame­lyet képünkön is láthatunk, a hordszárnyas siklóhajók is­mert felépítési rendszerével készült és az eddigi próba­járatok során kitűnően be­vált E kisminta alapján az első két nagyméretű, hordszár­nyas siklóhajót a Pniewo-i hajóépítő üzemben 1963-ra megépítik. A legnagyobb egység, amelynek tervezése most folyik, a Gdynia— Szczecin parti forgalomra al­kalmazandó 100 személyes gyorshajó, amely 70 km/óra sebességgel 6 óra alatt teszi maid meg az utat. Ez a hajó 2 m-es hullámjáratban és 4° erősségű szélben is üzemké­pes. A Gdansk-i öböl belső forgalmához egy 80 szemé­lyes 60 km/óra sebességű másik hajót építenek meg. Gumiobjektíves vetítőgép emelik meg az egész beren­dezést. A továbbhaladás bár­mely irányban úgy történik, hogy a külső támasz belső részéhez görgős pályán csat­lakozik a belső támasz felső köralakú szelvénye, s amikor a berendezés a külső táma­szon áll, felemelkedik a bel­ső támasz, s a görgőspályán szemben. Ez a berendezés lényegében több részből áll: egy lapát kerekes kotróból, egy szállítószalag berendezés­ből, s a gépezetet mozgató motorokból. Az egész beren­dezés teljesen automatizált, egy diszpécserszobából vezé­relhető. A vezérlőszoba a gép elején van, ahonnan jól elmozdul. Egy-egy elmozdu- áttekinthető a lapátkerekes a tüdő munkáját rend ezés helyettesítő be­Iá.s (lépés) nagysága bármely irányban maximálisan 1 mé­ter lehet. Ezután a belső ta­gon támaszkodik a gép és a külső támasz követi az el­mozdulás irányát. Az egész berendezés talajnyomása mozgás közben 0,7 kg/'cms. Ha a berendezés nem mozog, akkor a talajnyomás nem sokkal haladja meg a 0,35 kotró munkája, s figyelem­mel kísérhető a szállítás is. Az egész berendezés síne­ken mozog. A tartószerkezet alagútszerű építmény, amely mindkét oldalon tizenkét tengelyen gördül. Középre — a gép alá — elektromos moz­dony vontatta szerelvény áll­hat be, amely a kitermelt kőzetet elszállítja, de a kiter­melt anyag továbbszállítása kg/cm2-t A szállítószalag megoldható szállítószalaggal A gumiobjektív nemcsak a filmfelvevők és a fényké­pezőgépek világába vonult be, hanem kezd teret hódí­tani a vetítésnél is. Diavetítésnél például az az előnye, hogy adott távolságból lehet vele a vetítővászon egész fe­lületét képpel kitölteni anélkül, hogy a géppel kellene előbbre vagy hátrább menni. Ezenkívül a dia egy-egy részletét külön-külön is nagyobbra lehet vetíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents