Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nif'X' A M A G r A R SZOCIALISTA M V N K Á S P Á R r LAPJA 52. évfolyam 54. szám. Ára: 50 fillér Kedd, 1962. március 6. 1 Szerdán kezdődnek : 2 a francia—algériai 1 | zárótárgyalások j - 5p Építik ax újszegedi ! • társasházakat l • • • • • • I QU. nak r> ízzel: ; altiak a tűzet \ A kommunizmus jólét társa bőség nagygyűléseket tartottak Hruscsov beszédével megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának plénuma Hétfőn reggel — magyar idő szerint — nyolc órakor a nagy Kreml-palotában megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó teljes ülése, amelyem nemcsak a Központi Bizottság tagjai, hanem a mezőgazdasági tudomány művelői, a kolhozok és szovhozok legjobb dolgozói, a helyi és központi pártapparátus mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó funkcionáriusai is részt vesznek. Ugyancsak ott van a plénumon számos ismert pártonkívüli szakember és tudós is. A teljes ülés résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták Hruscsov elvtársat, a párt első titkárát, aki felolvasta a Központi Bizottság beszámolóját. A Szovjetunió a mezőgazdaság fejlesztésében is jelentékeny sikereket ért el. A párt az egész nép támogatásával megszervezte a szűzföldek megművelését — mondotta Hruscsov. — Hazánkban rövid idő alatt 42 millió hektárnyi új földet müveitek meg. Százával jöttek létre az új szovhozok — Nem véletlen, hogy az szempontjából az anyagi ér- a szemes termények és az amerikai imperialistákat dekeltség lenini elve. Alap- egyéb mezőgazdasági terméleginkább az nyugtalanítja, jában véve helytelen lenne kek hatalmas »gyárai", hogy a program a kommu- ebben az elvben valamiféle A mezőgazdaság területén nista bőség megteremtését -engedményt" látni a bur- ugyanilyen forradalmi intéztűzi ki feladatul. zsoá ideológia számára. A kedés volt a gép- és traktorA szocializmus, a kommu- szocializmusnak ez az elve állomások újjászervezése. Mit jelent a kommunista társadalom számunkra ? nizmus példájának ereje kü- egyáltalán nem hasonlítható lönösen jelentőssé válik a kapitalista haszonhajháazért is, mert korszakunk- száshoz. -A kommunizmus építése hazánkban: nemzetközi kötelességünk teljesítése a világ összes forradalmi erői iránt — kezdte beszédét Hruscsov elvtárs, majd így folytatta: A lenini irányvonalat követjük és ezt az irányvonalat támogatja a világot átfogó kommunista mozgalom, az egész haladó emberiség. -Teljes joggal elmondhatjuk — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az SZKP új programja, a kommunizmus anyagi és műszaki alapjairól, továbbá a kommunista társadalmi viszonyok kialakításáról és az új ember neveléséről benne kifejtett tervek világszerte óriási hatást gyakoroltak az emberek millióira". »Az SZKP új programjának gazdag külföldi visszhangja között találkozhatunk olyanokkal is, amelyekben kételkedés nyilvánul meg aziránt, helyesen teszi-e a program, hogy a népnek szükséges anyagi javak termelésére helyez különös súlyt Pártprogramunk egyes bírálói a szovjet kommunistákat szinte olyan embereknek próbálják feltüntetni, akik hajlamosak a kommunizmust valamiféle "terülj asztalkáménak belállítani — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Számunkra, minden marxista—leninista számára a kommunista társadalom: a társadalom összes tagjainak teljes szociális egyenlősége, valamennyi állampolgár magasfokú öntudatossága és eszmeisége. az anyagi és szellemi javak bősége, minden dolgozó boldog és ellátott élete egyaránt. A tudományos kommunizmus számára idegen az olyanfajta egyenlőség, mint aminőt az első keresztény gyülekezetek hirdettek a maguk alacsony életszínvonalával. aszkétizmusával. A kommunizmust nem lehet elképzelni olyan asztalnak, ahol üres tányérok előtt "magasan fejlett öntudatú és teljesen egyenjogú" emberek ülnek. Ilyen "kommunizmust" hirdetni annyi lenne, mintha arra hívnók meg az embereket. hogy pálcikával "kanalazzák" a tejet. Ez a kommunizmus torzképe lenne". A kommunizmus és a munka egymástól elválaszthatatlan Hruscsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Marx, Engels és Lenin kidolgozta a leendő kommunista társadalom alapelveit. "Ismeretes Marx klasszikus formulája, amely szerint a kommunista társadalom magasabb szakaszában az egyének sokoldalú fejlődésével együtt kifejlődnek a termelőerők is és teljes erővel buzognak a társadalmi javak összes forrásai". Csak ekkor válik lehetővé annak az elvnek a megvalósítása. hogy mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint. "A kommunizmusnak ez a marxista—leninista értelmezése képezi az SZKP programjának alapját, s kifejezésre jut abban a megállapításban, hogy a pártmunka célja: a nép egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. — Az SZKP programja — éppen tanítóink nézeteivel teljes összhangban — nem olyan társadalomnak mutatja a kommunizmust, ahol a szegények egyenlősége alakul ki, hanem olyannak, amelyben megvalósul a társadalom valamennyi tagjának anyagi bősége és szellemi jóléte, biztosítottá válik a személyiség sokoldalú fejlődése. Az SZKP programját áthatja a kommunizmus nagy és nemes eszméje: mindent az emberért, az ember javára. Ugyanakkor Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: "Magától értetődik, hogy nincs hibásabb dolog, mint a marxistáknak—leninistáknak olyan elképzeléseket tulajdonítani a kommunizmusról, hogy az a semmittevés és a jóllakott tétlenség ekiorádója. Gyorsan növekvő életszínvonalunk fejlődésünk kétségbevonhatatlan bizonyítéka Az SZKP programja, a XXII. pártkongresszus dokumentumai teljes erővel és határozottsággal hangsúlyozzák, hogy a kommunizmus és a munka egymástól elválaszthatatlan, hogy éppen a társadalom összes tagjainak öntudatos, anfe&ktazó mwakája a kommunizmus építésének alapja, és hogy e társadalom javára végzett munkát a kommunizmus nagy ideáljai hatják át. A kommunista társadalom megteremtése során alakul ki a magasfokú kommunista öntudata és er"A kommunizmus anyagitechnikai bázisa megteremtésének rendkívül nagy nemzetközi jelentősége van — mondotta a továbbiakban Hruscsov elvtárs. A két társadalmi rendszer versenyének és harcának jelenlegi körülményei között szüntelenül növelni kell a szocializmus anyagi erőit az imperializmus fölötti győzelem mielőbbi kivívása és megszilárdítása érdekében az élet valamennyi területén, vagyis gazdasági, politikai és tudományos-technikai vonatkozásban egyaránt. Bármiiéle eltérés ettől az irányvonaltól azt eredményezné, hogy megszűnne a szocializmus erőinek az imperializmus feletti fölénye, ez pedig hatalmas kárt okozna a szocialista tábornak, az egész világ forradalmi és felszabadító erőinek. Éppen a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer termelőerői gigászi fejlődésének köszönhetjük, hogy a jelenkori imperializmus kénytelen számolni a szocialista táborral, a szocializmus reális erőivel. A világ haladó közvéleményének egybehangzó elismerése szerint a. Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak ez a hatalma jelenti a legfőbb akadályt az Imperialista agresszió, az új világháború kirobbantásának útjában. Az imperializmus elleni sikeres harchoz nem elég a jelszó, a harc győzelmes viteléhez reális lehetőségek kellenek. Ezek között a lehetőségek között a győztes szocializmus anyagi erői döntő és egyre növekvő szerepet játszanak. Az anyagi érdekeltség kérdése "A mai viszonyok között — folytatta Hruscsov elvtárs — épül és már fel is épült a tényleges szocialista társadalom. Ma már nem csupán az osztályöntudatra vonatkozó forradalmi felhívások, hanem elsősorban a szocialista országokban élő nagy tömegek gyorsan növekvő életszínvonalának példája hat a kapitalista országok dolgozóira. Ezekben az országokban még elég széles rétegek rabjai a burzsoá és a reformista ideológiának. Ha a szocialista világ a kapitalizmushoz viszonyítva magasabb életszínvonalat ér el, ezzel ismét meggyőzően bizonyítja a nem szocialista országokban élő emberek millióinak a szocializmus előnyeit és újabb hatalmas csapást mér a kában az önálló fejlődés útja ra léptek emberek százmii liói az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban, miután lerázták, vagy leráz"A Szovjetuniónak ma szilárd és megbízható bázisa van ahhoz, hogy ellássa a lakosságot hússal, tejjel ét. más termékekkel. Hatalmas szakadék tátong a munka alapján megvalósuló szocialista elosztás Ez a bázis a kolhozok éa és a burzsoá aranyborjú- szovhozok közös állattenyészkultusz között, tése. zák a gyarmati rendszer igá- a kapitalista nyereséghaj- Hruscsov elvtárs rámutaját. hászás és azon szocialista elv tott, hogy a párt intézkedései Ezeknek az országoknak a között, amelynek értelmében eredményeként az SZKP népei előtt teljes nagyságú- az eredményesebb munkáért Központi Bizottságának 1953 ban felvetődik a kérdés: magasabb bér jár. szeptemberi plénuma óta milyen úton haladjanak Ugyanígy teljesen helyte- eltelt időszakban a szocialistovább, a kapitalista, vagy len szembeállítani az anyagi ta mezőgazdaság minden ága a nem kapitalista fejlődés ösztönző erőket az erkölcsi- jelentékeny sikereket ért el útján." ekkel, az anyagi érdekeltsé- Adatokat sorolt fel amelyek Minél nagyobb sikereket get az ideológiai nevelő- alátámasztják hogy arat hazánk és aratnak a munkával. a Szovjetunióban az elmúH szocialista országok gazda- Az ideológiai nevelőmun- hét-nyolc év alatt megnöságuk és kultúrájuk fejlesz- ka. az erkölcsi ösztönző erők - tésében, népeik életszínvo- fejlesztése és az anyagi ösznalának emelésében, annál tönző erők, az anyagi érdekönnyebben döntenek a fia- kéltség fokozása elválaszttal nemzeti államok népei a hatatlanul összefügg egymásszocializmus mellett. Ilyen- sal. formán Az erkölcsi és az anyagi világos, hogy minden szocialista ország, amely reális sikereket vív ki gazdasága fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében, nemzetközi síkon mozdítja elő a marxizmus —leninizmus eszméinek diadalát vekedett a szemes termények, a hús és a tej termelése és állami felvásárlása. Ennek ellenére élesen bíráljuk a mezőgazdaság helyzetét — mondotta Hruscsov. .... - , _ _ Arról van szó, hogy alaposzonzo erok kölcsönösen vetően megváltoztak a fokozzák egymást es zőgazdasággal szemben ugyanarra a célra irányul- támasztott követelmények. Simá Z l L ,SZem^C" Most arról beszelüak, állításuk csak ártalmas le- h ^^ százalékká üdvére- ep,tcs emelni kell a szemes termegyere". nyek, a hús vagy a tej terHruscsov elvtárs ezután metosét rámutatott, hogy a XXII. Hruscsov htv folvtattaés ezzel közelebb hozza a kongresszus után az SZKP „Nem üreB K^taTnokra ren világméretű Központi Bizottságának plé- a^íZaprotógyT0croróet«a . "uma elso ízben ült össze a ma megoldásáról hanem gaJném fk"m™umsta epites konlpét bonára és más élelmisleretnem — folytatta a tovab- feladatainak megvitatására. rplrrp „ Emlékeztetett arra biakban Hruscsov elvtárs -. A napirend: a párt felada- ^ a XIX ^üfong^ renk™msnjelerlősiégű teí e mezőndaSÍg vezete- ™maienkot^Sa kommunizmus epitese senek megjavitasában. te. a gabonaprobléma megoldódott, majd a kongreszszust követően ilyen kérdések érkeztek a Központi Bizottsághoz: "Ha a gabonaprobléma megoldódott és elég gabona van az orezágA mezőgazdaság minden ember érdekeit érinti Á plénum előtt a mező- munkájában is mutatkozik gazdaság dolgozói területi számos hiányosság, értekezleteket tartottak. Ezeknek az értekezleteknek az volt a céljuk, hogy feltárják azokat a folyamatokat, amelyek ma a az ipar egészében mégis ban- nuért arusitanak sikercsen fejlődik, tartja a keverekanyagokbol készült hétéves tervben kitűzött kenyeret?- Sztáhn erre majdnem hogy kartevessel vádolt sokakat, választ köütemeti Hruscsov elvtárs rawnjcfi. ma a cívmrs adatok- v1l+ h miért kefalukban tapasztalhatók, kai jellemezte a szovjet ipar fe^rTlJ^taJte és helyes következtetéseket fejlődését. Az ipar teljes Í1J"1! . áS™ ^^ vonjanak le a szocialista termelése a hétéves terv ed- w^m? mezőgazdaság további fej- dig eltelt három éve alatt 33 ba^ÍTren^S^ leszteserol. szazatokkal növekedett a gabonaprobléma megoldásáéi a múltban is hangsu- heteves tervben eloiranyzott hanem aIxa> bogy tény1} óztuk, hogy a népgazdaság 27 százalék helyett. legesen megváltozzék a helyfellendítése az egész nép Az ipari termelés tényleges zd Rövid idő alatt meg növekedése évente átlag kell kétszerezni, sőt három10,1 százalék volt a kitü- szorozni a legfontosabb mezött 8,3 százalékkal szem- zőgazdasági termékek teuton. metosét." egesz nep ügye. Most azonban, amikor kidolgoztuk a fellendülés távlati tervét, amikor hallatlan magaslatokat kell elérnünk a mezőgazdaság fejlesztésében. a párt újra az egész néphez fordul a felhívással: a szovjet rendszer teljes erejével hódítsa meg ezeket a magaslatokat." Növekvő lakosság — növekvő élelmiszerszükséglet Hruscsov elvtárs hangsu- lakosságának száma egyiftt, lyozta, hogy az élelmiszer- véve. A mezogazdasag a szo szo- szükséglet gyorsan növekszik, Csupán a legutóbbi három ros értelmeben nunden em- s ^ a növekedés a jövőben év folyamán a Szovjetunió ber erdekeit ermti A mező- még gyorsabbá válik. Ez tel- lakossága 11 millióval gyaragazdasag fejlettsegenek szín- jeSen érthető is. Szaparodik podott vonala jelentősen meghata- a lakosság, emelkedik a reál- A lakosság növekedésével rozza a nep joletet. bér színvonala, növekszik a együtt a Szovjetunióban év-Ezért a mezőgazdaság to- dolgozok jövedelme. ról évre növekszik a dolgovábbi fellendítését, az élei- ,A ™gesz lak?T zók jövedelme. Ae adók miszerek termelésének nö- saga °tón 29 millió fő- csökkentésének és a kölcsönvélését az egész párt. az vpl növekedett, s ebben a jegyzés megszüntetéséneK egész nép ügyének kell te- \'aros' lakosság növekedése beszámításéval 1959—1961 kintenünk". 28 111,1110 volt — közölte folyamán, vagyis három Ez egyáltalán nem jelenti Hruscsov- ~ esztendő alatt a dolgozók azt hogy csökkentjük az Ez a növekedés nagyobb, jövedelme 16,8 milliárd ruiparral szemben támasztott mint Svédország, Norve- tollel, 1953-tól pedig csak-