Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

Vasárnap, 1962. március 4. 6 Frií'lRbm.n?' A^bo"" _tÓrÓ1' " rü"enek- Mienk « hata- rer. az internáló táborok fel­£ Hajnalban a^ iegtöbb elv- LTbi, ^vT ^n ^ b^ .1"" ügyelöjének paranc*a -tel­géi.yébői, amely « aach.en- t,_ ' , . „ „ * . ', kább egymás ellen hadakoz- mében minden koncentrációs hauaenl InlernAliUSbor fos- tara IMT talpon Van. A drót- tnnk . . , , .. . , ivainnk éleié, éa hsraít háló mögött jöval a reggeii lU»Lrt ...n„ nllla lágerben, ahol kivégzésre matatja be. íHt Aaién s sorakozó előtt mozgolódni Robert csalt nehany pilla- szánt orosz hadifoglyok van­aachaenburgi intemáiöu- kezdtek A „^vjet foslvok nat múlva válaszolt: nak. kl kell választani azo­borhan tlzenOteier oroai ocíuho. « szovjet, iogiyoK u „irt™. 10*? Kon i „t , . , , , hadifoglyot puaatitottak el barakkjaiból holttesteket vit- "a akkor. íhjj-ban ko- kat. akik kőbányái munkara beatiAHa módon, az iró a tek ki A meztelen testeket aülUnk húszezren feláldoz- alkalmasak. Bár a sachsen­ibr'ázoVta1' '"raLnyráí," lerakták a drótkerítés mellé. "Jf vo'na magukat, megaka- hauseni tábornak nincse, éa az ss-terror elleni azer- Több mint harminc élette- délyozhattuk volna. kőbányája de itt a cement mreilu^e'reíér k°m- ^t^Jf' G^avGöbcl. Ryár. és az legalább annyira Jön a kocsi, és a hullaszal- Blelefeld, a fémmunkások és . , . . ... , . , ' Rudi Andres, a tábor Utók munkához látnak. a -nagy- porosz rendórmi- blztos halaI- mint 8 kobanya egyik legvakmerőbb lakója. Egyik megfogja a hulla ke- niszter városának lakosa, ré- A még életbenmaradt hadi­l'iatal kommunista, de régi máaik a lábát, egy len- - foffiVoknt munkával „kettvi lágerlakó. A haja göndör, d^et, s már repül is a ko- 81 szociáldemokrata, ismét ro«ly°Kat m<mkaval -kegy. vöröses, szeplős arcénak kl- "lra- megszólal: mezlk- halaira. fejezése hol naivan kíváncsi. Kimondhatatlanul durva, _ Ha egyszer kikerülünk Az SS-vezetőeég az áthe­hol elképesztően hetyke de viwrataszító fajdrimas lat- innen mAaképp „j^ij,*. lyezést propagandisztikus cé­még m nd e nem annviru vany- ue meg sokkhi taj­amennyire lenni tudna dalmasabb az a tudat, hogy Ez volt minden. Azon az lókra akarja felhasználni, s Rudi' Andres ;» -kapu- kl- "áhány héttel vagy nappal étszakán nem beszéltek töb- ezt nyíltan be is vallja. A futója. Ö hordja a munka- úpndolkoió,jérző, b t bór ialnaanivUia vlr. foglyok rongyosak, ki van­jjlentéseket és a postát az rasztottak. Csak néhány halk. nak éhezve. Hadd lássa a ta­tisztek, kommunisták és visszafojtott sóhaj, s a ge- tK>r. hogy festenek az orosz SZEMLÉK FERENC ARCKEPEK Irodából a táborvezetőséghez, a Raportführerhoz vagy a politikai osztályra, onnan pedig továbbítja a parancso­kat, utasításokat és a postát. De a fiatal lágerfunkcio­náriusnak küldönc-, futár-és pnstásszolgálat mellett . más feladata Is van, amivel nem az SS bízta meg, de ami valójában Igazi munkája — 6 az Illegális tábori hírszol­SELBMANNr A hosszú éjszaka katonák, a bolsevikok. Esti sorakozó. Majdnem ti­zenötezren vannak. Az elkü­lönített rész kapuja kitárul. A hadifoglyoknak, hogy a barakkokba jussanak, keresz­tetlenek. Sietve befejezik az apellt. " " • • A barakkokban hetek óta tül kell vonulniok az Apell­/aAAAAAAAAAA, platzon. Két Scharführer ve­Tn,'at .ll^Hhíra^W komszomolisták. fgy megy ez rendák recsegése hallatszott. a b«szú menetet. Amint nélkül ^zUlegális munka el güMtafSiSl tSSfbSlt ^"^okozták. az oszlop eleje eléri a tábor som képzelhető Rudi And-^aX^u^s^ba- 'ka MáT dírangThatóa?^ ^ ^^ res a lelke minden földalatti rakkjalban kenyeret gyűjte- , !, ? ? u .xTf 'i/, amire az SS-vezetőség nem tevékenységnek amely sok ^JHeáHM a SöítL" a műtolvudvaroí «^"ott. A kiaszott, elgyö­veszélyes véletlennek volna k,,nvórroi tnmntt -/vák-okat uvoltese. a muneiyuavaron • ~ kiszolgáltatva, ha az ellensé- átdobják a drótkeriáráen az kial9Zlk a lamPa. a »Z Allo- tört emberek felzárkóznak, a ges táborból nem szerezne elkülönített részbe ott a mason- elnémul a hangszó- kiéhezett testek kiegyenesed­rendszeres és megbízható ér- büntetőszázad politikai fog- ró- megérkeznek a gyilkosok nek a végtaRok a megszo­tesüleseket. lyai felszedik, elviszik a éjszakai munkájukból. A (it mozerához iaa­Augusztus vége felé Rudi szovjetek barakkjaiba és kettes számú barakk előtt Kon üte™» mozga-snoz lga egy titkos látogatás hírét i24?to«ztJák. vonulnak el. a foglyok lát- zodnak. Így menetelnek ke­hozta. Élcke Obergruppen- Kz flz egyeUen segtíség hatják gyűlölt, mocskos áb- mény léptekkel a foglyok, a ^/kL^SI' amit a politikai foglyok rázatukat. vezetőhöz igazodva. katcv macht-tisz ek társaságában ^Jyetérkez,k eS, Itszá- olyan volt, mint a másik, utcáján, egyik század a má­es^tltkos parancsot adott' -n?V.Íket a ha^adlk ürra Aztán egyszerre abbamaradt, slk után a kijelölt barakk Nemsokára a büntetőszárad barakkban szállásolnak. mi^ha a bestia az utolsóéi- felé. A foglyok, bár senki válogatott legényei gyanúi Megkezdődnek a kivégzé- szaka megdöglött volna. Hat ^ vezényelt< levett Mpká építkezésbe fogtak a műhely sek. Szeptember harmadi- hét alatt több mint tizenkét- vg, vigyázállásba mereved­udvaran. Két nappal ké- kán este. ezer hadifoglyot lőttek agyon. . . tóhnrv,,7Atn möaötte sóbb a táborbeli kommunis- Isméi, barakkzárlatot ren- Több éh h u nek- A táborvezető, mögötte ta vezetőség már mindent delnek cl. Hét óra után ,, ,a helyettes, sötét arccal fl­iudott, amit érdemes volt egyetlen fogoly sem hagy- Röviddel a vérengzések be- gye,nek Dühöseki de tehe­tudnia a -Z Állomás- építé» hatia el a barakkját. Az el- fejezése előtt bestialitésuk séről. Klvégzőbarakot építe- különített rész előtt megéli elérte a tetőfokot. Akkor r.ek. A parancsnokság tehát eay teherautó, leengedik az nráhlí]tók: ki plfiszxr „ aázo_ tömeges kivégzésre készül. 0idaifaiakat. és huazonöt ha- ^avÜL 1 „u J Z - * ­Aztán Rudi Andres friss dlfoKlyot hajtanak be. A 8,tó kocélt' csukott te- el6ször igmét emelkedett a híreket, hozott. Borzalmas sz411ítmány elindul a mű- heraufót, melynek belsejébe hangulat. örülnek, hogy a hKÍ;Koéhr"iry."ivaPA7m helyudvar felé. A motor fel- bevezették a kipufogó gázo- szovjet foglyokkal együtt L^et hatüfogoly-száUít- ^ hOÍ{y 8 be"tiek megfUl" vannak- hogy -gíthetnek mány. Hadifoglyok koncent- pz JT 1\ ladjanak. A teherautó két- rajtuk. A kommunisták tAbor.f ízKbaltl^álái barakkokba hatol ez a hang. <«*r J^ta körül a tábort, míg büszkék szovjet bajtársaik­emberi jd®gkrn8p ezer szív és ezer kéz szorul munkáját befejezte. Az autó ra. Éhség, nyomor és mln­metorkezett az első szállít- össze. Üjabb huszonöt áldó- oldalfalén gúnyosan, hival- óen állati kínzás ellenére mány. A foglyok szigorú pH- zat — huszonöt kommunis- kodóan virított a német bi- a«5k maradtak, akik voltak: rancsot kaptak: tilos a ba- tát. huszonot testvert gyíl- ielvénve szovjet katonák, tisztek, rákot elhagyni. Mindenkit, kolnak meg. T mLSlLk beszünteté kom1Bszárok, kommunisták akit a tábor utcáján vagy A teherautó megszámlál- A mészárlások beszünteté- _ . az ablaknál meglátnak, lelő- hatatlanul sokszor teszi meg sének magyarázatát Ismét KomszomoiniaK. nek. Robert Hesse mégis őrt az utat a műhelyudvarba, Rudi Andres hozta el a tá- Fordította: a b2r5«la ISSSÍIm rítl aho1 elösz6r ezen 82 MtAnéf borba. Olüek Brlgadeníüh- MAKTON MARIA függonyözött ablakanál. Lát- a hosszú póznára akasztott ni akarta, mi történik kint. erős viiianykörte. jeléül a.""***'*"'*"****"*""""" ««"« "' látni akarta az első szovjet . h végzés folyik.' hadifogöly.zállítmány bevo- ^m^^gazórójá-J nréáSáKÍ0Vot mögött a8tSbW tol harsány induló hangja zott ablakok mögött a tODDi Am ___ u-r-' barakban ls őrt álltak a «U be m foglvok. A kaput figyelték. » jöyeswk zaját,. Kinyílt a kapu. Bevonult melyek mindegyike egy em-, a menet, a legszörnyűbb tor életének vet véget. A« nyomorúság menete. A fog- barakkokban a foglyok szal-, lyok, akik a jelek szerint a mazaákjukon fekszenek, ésj háború első naplniban jutót- számlálják a lövéseket. Négy-, tak fogságba, elképesztő ál- százhatvanötöt az első ejsza-' lapotban voltak. Hetek óta ka. Minden kommunista úgy, nem mosakodtak, nem bo- érzi, minden egyes golyó őt' -J ­rotválkoztak. vnlnmennylen lai6]ja el. Ezen az éjszakán; sőségtól, vezető és eligazító értelmet FIDEL CASTRO Hátra nem lép a bátrak bátra. Kitart, ha bárd. ha kard, ha vész fenyegeti. — Egén hazája vele lép. Csupa erő miatta most Knba. S Kubától nyeri a bátor saját hűségét s erejét. ALLEG Rab voltál, hogy szabad legyen Algériád. Reád a bot csapott s a korbács. Do tudtad. |hogy igy szabadul má*. Homlokodon a vér koszorú volt s babér... Aggodalmunk [mind diadal lett. mióta át tőrled börtöneid falát. a köztünk vagy, Henri Alleg.' OVAKODJVNK a jóakaróktól I Igenkor, télidőben nagyon szeszélyet az időjárás. • Egyik napról a másikra néha tíz fok különbséget is mutat a hőmérő. Sőt, néha napközben is jelentékenyen változik a hőmérséklet. Ezen a napon se volt hideg délelőtt. Délutánra azonban fagypont alá hűlt a levegő. En mégis legénykedve, kis­kabátban mentem át az úttesten, a szemközti vendéglőbe. Arra gondoltam, hogy mindössze húsz lépés az egész út — átszaladok a kocsiúton és fél perc alatt már ott is va­gyok. Megtakarítom a kabát és a kalap felvitelét. Alig tettem azonban három lépést, Kisváradi, régi jó­barátom tárt karjaiba futottam. Elhangzott a szokásos "Ezer éve nem láttalak", azután atyailag, az aggódás és a szem­rehányás közös hangján folytatta. — Ktskabátban! Ilyen időbeni — Csak ide akartam szembe... kezdtem, de nem engedett szóhoz jutni. — Egy lépést sem lehet ilyen Időben kabát, kalap nélkül tenni! Tüdőgyulladást akarsz? — Dehogy akarok! Tudod, arra gondoltam, hogy húsz másodperc alatt átszaladok a járda másik oldalára. Ezérl most gyorsan el is búcsúzom tőled! — Azt hiszed, hogy ezzel az átsealadással elintézted az ügyet? Idefigyelj! Forró tea, germicid, este priznic és forralt bori Széttárta karjait is igy sopánkodott: — Ezt a könnyelműséget! — Igazad van. Köszönöm a tanácsot, na, szervusz< Elindultam, hogy a hátralévő tizenhét lépést meg­tegyem. Nagyon fáztam. Elkapta a karomat: — Azt hiszed, hogy én esak úgy a levegőbe beszélek? Nemrég én is kiskabátban akartam átszaladni a trafik­ba. De aztán alaposan ráfizettem a legénykedésre. Há­rom hétig nyomtam az ágyat. Pedig akkor nem ts volt ilyen szél, mint ma. A kezemet nyújtottam: — Ho nem haragszol, én megyek! Fázom! Kacagni kezdett: — Jól adod! Fizol! Te már nem fázol, te már meg­hűltél! Kt akartam ragadni magam a karmaiból, de nem vol­tom elég gyors. Két kézzel tartott viseta és magyarázta: — Az ilyen szeszélyes időjárás a legveszedelmesebb. Volt egy miskolci ismerősöm, aki ugyanúgy, mint te, kiskabátban ment ki az utcára. Most öt éve. Akkor is heves szél fújt. Egy évig volt súlyos beteg! Azután itt van a Kenyerest. Te is ismered. Ügy meghűlt, hogy azt hitték elpatkol. Na ét a Szepcsdi! Az pedig... Már dideregtem, ezért nem voltam kíváncsi Szepesdi esetire, erőteljes mozdulattal kiszakítottam magamat ke­zei közül is beszaladtam a vendéglőbe. Másnap harminc­kilenc fokos lázzal ágynak dőltem. A beteglátogató elmon­dotta, hogy Kisváradi nagyon neheztel rám, mert jó to­nácsokat adott: én meg sem köszöntem, hanem udvariat­lanul faképnél hagytam. Palásti László Korszerűség vagy dekadencia? Irta: SiacsBdl László, az MSZMP KB Tudományos is Kulturális Osztályának helyettes vezetője A Z EGÉSZSÉGES ÍZLÉSŰ ember idegenkedik mindenfajta szél­rongyokat és piszkos egven- s"enk[ nem ftiszik. Csendesen'keres a szellem valamennyi terméké­^Ssük-'fámoS'rS b-r mellette, a keze ö^-J A ^gfiSff.'SSSS te a kariukon viszik őket be 6Zorul- T' J^ t1 társadalmi rend hanyatlásának jel­A menetet egvi-eres SS-ka- megrezzen. A azenvedéo. , ^ kulturáils termékét, a külön­tnnM^ rá kutt^ ícfeérlk borzadás. az elkeseredés még művészeti ágakban megnyilvá­l°A hu 11 aszéllító különft- szorosabb közösseget teremt d k clens Irányzatokat ls. A bur­ménv teherautón meffv utá- közöttük. \ zsoá dekadencia elszakítja a müvé­nuk Szártatvannégv haíot- Róbert, akárcsak a tőb-J szeteket az élettől, teljes egészében tat mfndjirt Cmatoriumba biek. Ilyen gondolatokkal vH visszatükrözi a. töké. társadMom El­visznek Az élők a büntető- vódik. Gusztáv Göbel fek-, szini jelensegei mögött duló zurza­század elkülönített barakk- szik mellette. A hosszú, bor-; vart. az egyik: napról a másikra élrá iáiba vonulnak. Mindegyik zalmas éjszakéban a szom-, perspektivát anságát és az értetem barakkba négvazáz foglyot RZéd azalmazsák felől csen- helyett az elferdült ízléare, a beteges Snak bc A barakkok- des sóhajt hall. Megfordul.emberivonásokraa^llM ban nincs ágy. nincs asztal. eKy pillanatig feszülten «-í A dekadencia fő megnyilvánulása, UAZANKBAN " NAK nincs ninco saék, nlnes takarőL»ak ^ei/aztán wttogva kérdi;. J fu^"ztttk^"rányzatok. Ezek kő­különböző formn­^ttonáT"-^ ~~ M~i"az. Gustáv? Mi ba-í » ligo^a vriósáS tán. Szovjet katonát ko- ; az emberek reális vis20nyait akar­mioszárok kommunisták és ^^ Hér-J ják ábrázolni, hanem a művész belső -rX^^tt barakkok- ^T't^^X^ kai szomszédosán lakó elv- be a szomszédiátom tud£, jólndulatű téve­társak éjszaka különös han- ugyanaz, wtu oenne . valóban tehetséges művészek. ^Tt hallottak Elállt a nagy megkönnyebbülést ls, ^ csak a kapitalizmus sivár­gokat hallottak isiam a érez hf>gy megtörhette a yás£a gyötörte torzképpé a reális em­szlwerráük. A tizenegyes rá tzüU csendet, s nyilván Gus-{^«a De vannak közöt­a tizenkettes barakkból, a tav Oöbel ia. mert kisvár-; tük körmönfont szélhámosok is, akik szovjet foglyok barakkjából tatva suttogni kezd: , a szamár farkára kötött ecsettel énekszó hallatszott. Bús — Mind hibásak vagyunk.} ventillátorral, vagy egy-egy i°to oí^ dal az orosz hazáról, a Hagytuk, hogy uralomra ke-í sorsra érdemes zongora elfurészelé­sével részesítik „maradandó műélve­zetben" a kapitalista világ nagypén­zű sznobjait. A társadalomtudomány pontosan kimutatja, hogy az Ilyen művészeti törekvések a tőkés rend­szer hanyatlásénak szükségszerű ter­mékel és minden olyan korban be­következnek, amelyben az alkotó em­beri értelmet erőszakkal megfosztják a haladó eszmék kifejezésének lehe­tőségeitől. A DEKADENCIA­társadalmi talaja. Művészeink szabadon, minden kor­látozás nélkül fejezhetnek ki egy olyan valóságot, amely előtt a fejlő­dés beláthatatlan perspektívái bon­takoznak kl és a társadalmi valóság­ban ható előremutató tendenciák áb­rázolásával jelentős mértékben elő ls segíthetik ezt a fejlődést. Művészeink alkotó munkájukat olyan közönség számára fejthetik ki, amelynek köré­ben — a szocialista kultűrforrada­lom következtében — évről évre nő a művészet kedvelőinek és értőinek száma, akik szeretettel és elismerés­sel fogadnak be mindent, ami szép és értékes, mindent, ami mond valami Jelentőset számukra életükről, a kö­rülöttük és a bennük lezajló nagy folyamatok lényegéről. Ezek a gondolatok az SZKP XXII kongresszusával kapcsolatban idéződ­nek fel az emberben. A XXII. kong­resszus a kulturális és művészi élet területén is nagyon lényeges kérdé­seket állított a figyelem előterébe. Az egyik Ilyen kérdés, hogy az ed­diginél nagyobb gondot kell fordíta­nunk a szocialista művészetek haté­konyságára, az ábrázolás vonzó és a figyelmet lekötő voltára. A leggyö­nyörűbb igazság is ellaposodik, ha su­tán, ügyetlenül, nehézkesen tálaljuk és sajnos az undok hazugság is tet­szetőssé válhat, ha ravasz kezek von­zó külsőt formálnak számára. A kongresszus felhívta a figyelmet, hogy a szocialista művészetek bát­ran szakítsanak a megunt és elkop­tatott konvenciókkal, keressék az ábrázolás új, hatékony módszereit, azokat a művészi formákat, ame­lyekkel a szocialista tartalom a leg­teljesebben kifejezhető. A kongresszusnak ezt a roppant fontos útmutatását a mi művészeti életünkben nem mindenki gondolja át kellő felelősséggel. A művészek­nek és esztétáknak egy szűk csoport­ja egyenesen félremagyarázza és olyan következtetést von le belőle, hogy válogatás nélkül szabad teret kell biztosítanunk az önkényes pró­bálkozásoknak és meg kell vizsgál­nunk, hogy a mai modern kapitalista művészetnek nincsenek-e birtokában azok az eszközök, amelyekkel a mi szocialista valóságunk is jobban és teljesebben kifejezhető. XERMESZETESEN nem dekaden­1 ciát akarnak azok, akik a XXII. kongresszusból Ilyenfajta következte­téseket vonnak le. Legalábbis na­gyon szűk azoknak a köre, akiket a kapitalizmus iránti rokonszenv fűt rá ilyen Indítékból akarják „megrefor­málni" kultúrpolitikánkat. A legtöb­ben új és hatékonyabb eszközöket keresnek a szocialista valóság művé­szi ábrázolására. Ügy gondolkoznak, hogy a tudomány is megújította esz-

Next

/
Thumbnails
Contents