Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-28 / 73. szám

Szerda, 1982. márcins 28. SIKLÓS / Á NOS: A helyi kezdeményezés jelentősége az iskolareform végrehajtásában Siklós János elvtársnak, a Cs-nsráfi mes.vri pártbizottság titkárának eikkét közölte a Köznevelés legutóbbi szánta. A cikk mondanivalója nemcsak a pedagógusoknak szól. hanem általános érdeklődést elégít ki. Ezért részletrket közlünk „A helyi kezdeményezés jelentősége az iskolareform végrehajtásában" cimü Írásból. Az elmúlt év őszén az országgyűlés elfogadta az oktatás! rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló 1961. évi III. törvényt. Megyénk üzemeiben, termelőszövetkezeteiben, intézményeiben minte© 24 ezer ember vett részt a törvényelőkészítő vitákon. A törvény megjelenése után a tanácsok, a művelődési intézmények, a pedagógusok bizonyos értelemben várakozó állaspontra helyezkedtek. Várták az ország© űlés által elfogadott kerettörvény végrehajtási utasításait, a szaktárcák intézkedéseit. Pedig az oktatási törvény végrehajtásában az önálló kezdeményezés elengedhetetlen. Mint életünk bármely területén, itt is a pártszervezeteknek kell vezető szerepet játszaniuk a helyi kezdeményezések kibontakoztatásában, elindításában. Ebből az elvből kiindulva a Csongrád me©ei pártbizottság 1961 decemberében megvitatta a törvény végrehajtásának helyi lehetőségeit. A me©ei pártbizottság titkárai az ülést megelőzően járásonként és városonként pedagógus©űléseket tartottak, ahol közel ötezer pedagógussal beszélték meg azokat a feladatokat, amelyek a törvény végrehajtásában a me©ei testületekre hárulnak. U©anez történt a felsőfokú oktatási intézményekben is: a Szegedi Orvostudományi E©etem, a Szegedi Társadalomtudományi E©etem és a pedagógiai főiskola professzoraival és tanszemélyzetével me©itattuk a törvény végrehajtásának helyi, politikai és szakmai ' kérdéseit. Ezek a megbeszélések nemcsak abból a szempontból voltak jelentősek, ho© az ország©űlé» ülése után nyomban hozzáfogtunk a törvény végrehajtásából adódó helyi feladatok kimunkálásához, hanem politikai fontosságuk is rendkívül na© volt. A pedagógusok előtt világossá vált, hogv a rájuk váró feladatokat helyettük senki sem végzi el. U©anakkor tisztáztuk az ipari és a mezőgazdasági területekon működő pártszervezetek feladatait is a törvény ©akorlati végrehajtáséban. Igaz, hogy az iskolareform megvalósításában a pedagogusok központi szerepet játszanak, de a torvény végrehajtása csakis a felnőtt lakosság tevékeny részvételével lehetséges Ezért pártszervezeteink vezetésével az ipari és a mezőgazdasági üzemek fi©elmét felhívtuk a központi tanműhelyek, központi politechnikai anyagraktárak megfelelő nagyüzemi ©akorlóterületek kialakításának. felszerelésének fontosságára és a munkaoktatás szakembereinek sürgős számba vételére. Ennek eredményeképpen a vezető állami és gazdasági funkcionáriusok na© többsége ma már készséggel segíti Jtz iskolatörvény végrehajtását a hatáskörébe tartozó gazdasági és igazgatási egységekben. A Csongrád megyei pártbizottság említett ülésén azt ajánlotta: a megyei, a járási tanácsok tűzzék ki feladatul, ho© az altalános iskola nyolcadik osztályát az első osztályba beiratkozott, tanulók 90 százaléka végezze el a jelenlegi és a következő tanévben; az általános iskola nyolcadik osztályát elvégzett, de továbbtanulni nem szándékozó fiatalok, akik ipari szakma tanulását sem vállalják, továbbképző iskolában va© mezőgazdasági szakképzésben ve©enek részt. Érdemes fi©elmet fordítani a me©ei pártbizottság határozatának ©akorlati végrehajtására. A Csongrád Me©ei Tanács Végrehajtó Bizottsága március elején tár©alta az iskolareform végrehajtásáról és a politechnikai oktatás eredméryéről készített vizsgálati anyagot Ezekben a napokban mérik fél ipari, mezőgazdasági. kereskedelmi üzemeinkben, hogy kik alkalmasak a munkaoktatás segítésére. A kiválasztott személyeket, bevonják a politechnikai oktatás szakmai irányításába. Szeged önálló közigazgatás terület.. Szeged város tanácsa is keresi az iskolatörvény végrehajtásának lehetőségeit, ho© a megyei pártbizottság határozatának érvényt szerezzen. A városi tanács ezirányú munkájában figyelmet érdemel néhány megállapítás. Az iskolareform végrehajtásával összefüggő előterjesztésben az alábbiak olvashatók: -Szegeden mind a 21 általános iskolában az 1958'59-es tanév kezdeté óta — évről évre előrelépve — folyik a ©akorlati foglalkozások oktatása Jelenleg valamennyi általános iskolában a felsőtagozat minden osztályában — az országos ütemtervet megelőzve — tanítják a ©-akorlati foglalkozást A képzés zömmel ipari irányú, a Móricz Zsigmond Altalános Iskolában és Mihályteleken azonban mezőgazdasági jellegű. A következő tanévekben — elsősorban a perifériális iskolákban — fokozatosan növelik a mezőgazdasági irányú ©akorlati foglalkozásokat. Az iskolai műhelytermek felszerelése megfelelő. Ez nagymértékben az ipar helyi vezetőinek köszönhető, ugyanakkor gondot okoz a mühelytermek számának elégtelensége. A hiányok megszüntetése érdekében terveink szerint évről évre ót mühelytermet építünk. Ilyen módon' a második ötéves terv alatt valamennyi általános iskola hozzájuthat megfelelő számú műhelyteremhez. A város né© gimnáziumának 66 tanulócsoportja közül a mostani tanévben 38 osztályban folyik 5+l-es rendszerű ©akorlati oktatás, üzemekben, vagy az iskolai tanműhelyekben. Országosan is kiemelkedően jól felszerelt műhellyel rendelkezik a Radnóti Miklós Gimnázium és a Sá©ári Endre Gyakorló Gimnázium. A szegedi üzemek a kísérleti munka megkezdésétől na©on jelentős segítséget nyújtottak iskoláinknak. A 11-es számú Autójavító Vállalat és a Szegcdi Textilmüvek öt évvel ezelőtt elsőkként kapcsolódtak be a gyakorlati oktatás munkájába. Azóta 27 üzem, vállalat, intézmény és termelőszövetkezet segíti az 5+1-es oktatást A gimnáziumok és az egves üzemek között az évek folyamán igen szoros kapcsolat létesült Á következő tanévekben fokozatosan emelkedik az 5+1-es osztályok száma, és rövidesen me©alósul valamennyi gimnáziumi osztályban ez az oktatási forma®. Ü© látszik, me©énk pedagógusai, állami és gazdasági vezetői megértették a helyi kezdeményezés jelentőségét — legalábbis tevékenységük eredménye ezt igazolja. Persze mindez nem járt volna ilyen eredménnyel, ha a pórt vezető szervei nem tekintik sajátjuknak a törvény végrehajtását. és nem építik pártmunkájukha éppen olyan feladatként, mint a termelőszövetkezetek megszilárdítását, va© az ipar műszaki fejlesztését, Az iskolatörvény végrehajtása során, s ezt e©behangolva a vezetés általános színvonalának javításával, s a dolgozó parasztok műveltségének ©arapításával, igen fontos tényező a felnőttoktatás megszervezése, Illetve kiszélesítése. A me©ei pártbizottság ebből a szempontból néhány lényeges intézkedést ajánlott a párt- és állami szervek, illetve a termelőszövetkezetek vezetőinek fi©elmébe. Ezekben a hónapokban általános felmérés folyik a Csongrád megyei és a Szeged városi tanács részéről, s a népgazdaság szükségleteit és a helyi adottságokat vizsgálva tesznek javaslatot a Művelődcsü©i Minisztériumnak szakközépiskolák és felsőfokú technikumok letelepítésére, illetve létesítésére. Szükségesnek látszik egy felsőfokú textilipari és egy felsőfokú építőipari technikum szervezése. Ezek a technikumok a felnőttoktatás szempontjából ls rendkívül na© jelentőségűek. Fi©elembe kell vennünk, ho© me©énk ipari, műszaki vezetőinek 51 százaléka általános iskolai. Illetve ennél alacsonyabb tanulmányi végzettséggel vezeti a rá bízott munkát. Sajnos, termelőszövetkezeteinkben még ennél is rosszabb a helyzet (Ez utóbbi objektív okokból ered. hiszen szövetkezeteink zöme alig egy-kétéves.) Fejleszteni kell a felnőttoktatást is. Na© élet- és munkatapasztalattal bíró emberek iskolai végzettség nélkül nem tudják magasabb fokra emelni a vezetésük alá tartozó területek munkáját, ezért, képezniük kell magukat. Nem elegendő hangoztatni a vezetés színvonalának javítását. mert ettől még semmisem oldódik meg. Viszont létkérdésünk, ho© a szocialista építés meggyorsítása életünk minden területén meginduljon. Helyettünk senki nem ©őzi le a tőkés társadalmi rendszert, s ebben a hatalmas küzdelemben nekünk is megvan a magunk szerepe. A felnőttoktatás legalább olyan lényeges kérdés az elkövetkezendő néhány esztendőben, mint a fiatalok oktatása. Sajnos ebben nem va©unk mindannyian e© akaraton. Különösen azoknál van baj, -akikről a mese szól®. Pártszervezeteinknek ós tanácsi szerveinknek állandó feladata a felnőttoktatás szervezése, kibontakoztatása. Nem szorosan vott iskolaü© a falusi értelmiség letelepítésének megoldása, de mégis összefügg az iskolatörvény végrehajtásával. Ha belátható időn belül nem sikerül. megoldani falvainkban az értelmiség letelepítését, akkor az iskolatörvény végrehajtása is, de a szocialista falu kialakítása is nehezen me©. Ezért azt ajánlottuk a megyei tanácsnak, hogy küldjön ki e© szakbizottságot és vizsgálják meg, ho© a második ötéves terv ideién etekintetben meddig juthatunk el me ©énkben. Nemcsak elvi megállapításokra van szükség, hanem kézzelfogható, konkrét intézkedésekre, különösen a falusi lakásépítkezés megoldásában. Termelőszövetkezeteink az érdekelt szakemberekkel vállvetve építsenek szolgálati lakásokat, szövetkezeti házakat, ahol tanárok, tanítók, agronómusok, gyógyszerészek telepednek le. Ez a munka most folyik, és a nyár végén kerül illetékes állami szervek elé. Megítélésünk szerint pedagógusaink zöme megindult a marxista szakemberré válás útján. Elfogadják világnézetünket, becsülik és értékelik társadalmi berendezésünket és nagyra tartják azokat a gazdasági eredményeket, amelyek dolgozó népünket boldogítják. Ez pedig igen fontos dolog. örvendetes, ho© a megyei pártbizottságon tűi járási, városi pártbizottságainknál is ez a nézet uralkodik. Ezért joggal remélhetjük, ho© a törvény végrehajtásában nem vallunk szé©ent Csongrád me® ©eben. Milyen hátrányokat okozott a havas március ? Szakemberek nyilatkoznak Egy érdekes helyi adat is tanúsítja, milyen hosszúra nyúlt az idei tél: tavaly például március 8-án már árusítottak fa©laltot a szegedi cukrászdákban. Most erről még szó sincs, sőt az éttermekben a sor sem togy. Az igényeknek megfelelően, a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, tiz százalékkal több sört rendelt a Szegedi Vendéglátó Vállalat az idei márciusra. Most pedig azon törik a fejüket, hova helyezzék el a leszállított sörmennyiséget, és miként kerüljék el a kötbért, mert bizony át kell venni a megrendelt árut. Pedig a sörgyáraknak talán jobban módjuk lenne a raktározásra. hiszen a népgazdaság érzi annak kárát, ha a vendéglátó egységekben, földművesszövetkezetekben tönkreme© a sör. Azt pedig senki nem kívánhatja, ho© hófúvás idején sört i©on a vendég, ha éppen bort kíván. Ilyen és ehhez hasonló különféle problémát okoz a hosszúra nyúló tél számos vállalatnak, intézménynek. Már a hivatalos tavasz idejét is túlléptük, s még mindig gond a hóeltakarítás Szegeden. Milyen változásokat idézett elő a rendkívüli március? — ezt a kérdést tettük fel több szakembernek. ötszázezer forint — hóeltakarításra — Márciusban két nagymérvű havazás volt — említette a városi tanács pénzűi©] osztályán Sallai Imre. — Az első esetben 350 ezer forintba került Szegednek a hóeltakarítás. és most. ez a második sem lesz kevesebb, mint 200 ezer forint. — A rendkívüli kiadást a rendkívüli időjárás okozta, és erre nem számított az I. kerületi tanács, amelynek a költségvetését terheli majd az említett összeg. Lehetséges, ho© emiatt pót.hitelre lesz szüksége a tanácsnak.-. Nagy veszteség az ÁKÖV-nél — Na©on rosszul érintett bennünket a márciusi havazás — felelte kérdésünkre Csiszár Károly, a 10-es AKÖV igazgatója. — Ez számunkra körülbelül másfélkétmillió forint veszteséget jelent, mert a tehergépkocsik fuvarozási tervét nem tudtuk teljesíteni. A MAVAUT-pótkocsikat sem lehetett vontatni a rossz útviszonyok miatt, s e©ébként is sok fuvartól estünk el. — Szembenézünk a helyzettel és bizony na©on sokat keli dolgoznunk, pontosan, megfeszített erővel egész esztendőben, ho© megszüntessük a na© elmaradást. Elmaradt építkezések A három téli hónapban a létszámban levő munkások 30 százaléka nem dolgozott — erről tájékoztatott Csala János, a Csongrád Me©ei Építőipari Vállalat műszaki osztályának vezetője: — A termelőmunkában levők e© része is hólapátolással töltötte idejét, ami nem produktív munka. A rendkívüli március miatt nem tudtuk elkezdeni a Vas- és Műszaki ^©kereskedelmi Vállalat 14 millió forintos beruházását a nyugati iparövezetben, ahol úthiány miatt megközelíthetetlen még most is a terület. Hasonlóan elmaradt a róku6i pályaudvar új TÜZÉP-telepe 4 millió forintos építkezésének megkezdése. Ahol belső munkálatok folytak, ott tudtunk dolgozni, viszont például a Kálvin és a Dugonics téren, és sok-sok más helyen a félbemaradt építkezéseket szinte betemette a hó. Szünetelt a munka. Ü© tervezzük, a jó idő beállta után, ahol lehet, két műszakban dolgozunk, ho© minél kevesebb le©en az. építkezést határidők eltolódása. Összetorlódik a mezőgazdasági munka — A növények -téli álma®. a vegetáció meghoszszabbodása három-né©hetes eltolódást okoz a mezőgazdaságban — erről adott felvilágosítást Hovorka István, a városi tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa. — Ebből az következik, ho© később minden munka összeszalad, s ennek megoldása rendkívüli szervezettséget igényel. Lehetséges, ho© a közös gazdaságokban e© hét alatt kell elvégezni háromheti munkát Pontos képet még nem tudunk alkotni, ho© a hosszú tél, a sok hó milyen károkat okoz. Az már azonban tény, ho© a kora tavaszi vetések elhúzódtak. Például a zöldborsónak már március elsejéin földbe kellett volna kerülnie, és most e©hónapi késéssel vetik el a tavaszi árpát is. Ennélfo©a a korai és a rendes időben termő zdldségféleségek egyszerre érnek majd be. ami torlódást okoz A hosszú tél exportkiesést is jelent. Azt már látjuk, ho© a retket növekedésében a hótakaró visszatartotta. Na©on fel kell készülniük termelőszövetkezeteinknek a hirtelen felszaporodó munka elvégzésére. Orvos az influenzáról Dr. Oláh Ferenc belgyó©ász-főorvos elöljárójában az influenzajárványról szólott: — Az elhúzódó felmelegedés fokozta az influenzamegbetegedések számát, anti na© megterhelést jelentett a szervezetre, s az országra: ©ó©szerben és táppénzben. Természetesen ilyen rendkívüli időjárás, a korai napsütés hiánya még inkább előidézi a szervezetben a vitaminhiányt, az úgynevezett -tavaszi ©engeség® fokozottabb mértékben jelentkezik. A sok időjárási frontátvonulás kihatása fáradékonyságban, ingerlékenységben fejeződik ki. S mivel az időjárást jelenleg még nem tudjuk befolyásolni, ezért alkalmazkodjunk a helyzethez, legyünk egymáshoz türelmesebbek. Együnk minél több citromot, paradicsomot paprikát, savanyú káposztát Reméljük azonban, most már mégiscsak jön a tavasz, s teljesen megszűnik az influenza. Markovits Tibor Csökkent a lakáscserék száma Szegeden Tavaly csökkent Csongrád me©ében a magánosok közötti ingatlanforgalom. 1960ban a megyében 2300 ház cserélt gazdát, tavaly 21 &5. Az eladási összeg 1960-ban összesen 86 millió, tavaly pedig 76 millió forint volt. Kevesebben vásároltak tehát családi házat. Tavaly különösen a beépítésre alkalmas házhelyek iránt mutatkozott na© érdeklődés, összesen 620 telek cserélt gazdát. Szegeden külön gondot okoz a telekvásárlás és az építkezés. A városi tanács rendezési terve szerint a város nagy részét — a körutakon kívül is — magas beépítésű résznek hagyják fenn, ami azt jelenti, ho© csak emeletes házat lehet építeni. Sokszor csak a telekvásárlás után derült ki, hogy nem lehet felépíteni a kis családi házat. Ezért a vásárlók feltétlenül keressék fel a kerületi tanácsok építési- és közlekedési csoportjait és ott érdeklődjenek a telkek után. Az ingatlanközvetítő bonyolítja le a tanács hozzájárulásával Szegeden a lakáscseréket. Tavaly csökkent a lakáscserék száma is. 1960ban 440, tavaly pedig mindössze 300 lakáscserét bonyolítottak le. Ennek az a ma©arázata, ho© mind kevesebb kislakás kőzött válogathatnak a felek. Keresettek az e© va© másfél szobás, komfortos lakások, de legtöbben a két- és háromszobás, összkomfortos lakások után érdeklödnek. A közvetítő dolgozói a cserék okait is számon tartják. Magánházakban többnyire a háztulajdonos és a lakó rossz viszonya miatt jön létre a csere. A tapasztalatok szerint, sajnos, a legritkább esetben -sima® a lakáscsere, a házigazdák u©anis nem járulnak hozzá és í© megakadályozzák az űj lakó beköltözését. Megjofalmatfa legjobb társadalmi munkásait a mórahalmi tanács Csaknem félmillió forintot használt föl tavaly a faiu utcáinak csinosítására, utak javítására és ©alog járdák építésére, valamint más községfejlesztési munkákra a községi tanács Mórahalmon. E munkák során igen értékes társadalmi munkát végzett a lakosság. A lelkes társadalmi munkások közül tízet meg is jutalmazott nemrégiben a taMegvalósult kommunizmus a szigeti buszon ? Szombaton este beültem a 22,40-kor induló tiszaszigeti autóbuszba. Elindulás után megelégedéssel állapítottam meg, miiven családias viszonyok uralkodnak ezen a járaton: az utasok nemcsak ismerik egymást, de ők maguk kezelik az ajtót meg a csöngőt, kinyitják a megállóknál a fölszállók előtt s csöngetnek, ha le akarnak szállni. Utóbb azonban hiányérzetem támadt. Hol marad ilyen sokáig a kalauz? Indulás előtt még a sötétben hátrament valami kaiauzformájú ember, táskásán, gondoltam, beszélget valakivel, ráér még a jegyeket kezelni. Ám aztán a kamaratöltésnél, a szőregi állatorvosnál leszálltak utasok — fizetés nélkül. Akkor újabb gondolat villant föl bennem: talán a szigeti buszon már megvalósult volna a kommunizmus? A XXII. kongresszuson elfogadott pártprogram, a húszéves terv végére ütemezte be a helyi közlekedés in©enességét. Á MA VAUT talán megelőzte a korát s — kísérletképpen? — már bevezette az in©enes utaztatást? A dolog kétségkívül tetézett az utazóközönségnek. Aki reklamálta a kalauzt, azt mások leintették: mit Izgatja magát? A tájékozottabbak aztán megmagyarázták: ott a kalauz hátul, alszik, tökrószeg... í© hát fény derült. Nem a megvalósult kommunizmus előnyeit élveztük, hanem e© hanyag dolgozó jó voltából tanúi lehettünk, mint kárósodik a szocialista állam. Kérem a MÁVAUT vezetőit, közöljék a sajtó útján velem, milyen csekkszámlára fizethetem be a szőregi szövetkezeti vendéglőig feleségem és magam után járó 4 forint viteldíjat. De azt is közölhetnék, mit tettek, hogy hasonló dolgok ne forduljanak elő. b* fe