Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-28 / 73. szám

3 Szerda, 1962. március 28. Ma utaznak megyénk küldöttei a SZÖVOSZ-kongresszusra Budapesten, az Építők Ró- dasági osztályának munka­zsa Ferenc kultúrotthonában társa, Hódmezővásárhely kül­március 29—31 között tartja dötteként Hunyadkürti Lajos, V. országos kongresszusát a a MÉSZÖV elnöke, Makó SZÖVOSZ. Csongrád megyét küldötteként Regőczi István, 22 küldött képviseli a három- a Csongrád megyei MÉK napos tanácskozáson. Közöt- igazgatója vesz részt a ta­tük Kistelek küldötteként, nácskozáson, valamint tsz-, Halász János belkereskedelmi és fmsz-tagok és vezetők, miniszterhelyettes, Szőreg akiket a korábbi küldöttér­küldötteként, Dégen Imre. az tekezlet delegált. Országos Vízügyi Főigazgató- Megyénk képviselői Bor­ság vezetője, Szeged küldőt- dány küldötte, Vass Imre, a teként, Kovács Imre, a me- MÉSZÖV elnökhelyettese ve­gyei tanács vb elnökhelyette­se és Szabó Sándor, a me­gyei pártbizottság mezőgaz­zeti a SZÖVOSZ V. kong­resszusára. A küldöttség ma délután utazik el a tanács­kozásra. Hazatért a hatodik szovjet déli-sarki expedíció Hétfőn megérkeztek Lenin­grádba a hatodik szovjet Dé­li-sarki expedíció tagjai, akik egy éven át végeztek tudo­mányos kutatásokat az An­tarktisz partmellékén és a földrész belsejében. Az expedíció megállapí­totta a földet takaró jégré­teg vastagságát, korrigálta a mágnesesség térképét. Üj adatokat szerzett a földrész központi és partmelléki terü­leteinek klímájáról Képzelet és valóság Az üzemben talált magára Palotás Istvánné X nevek mindig érdekesek egy beszámolóban. Talán azért, mert ismertté válnak az eredmények és fogyaté­kosságok, az örömök és ba­jok hordozói, s a konkrét, egyenes beszéd különben is mindig megfogja a hallga­tóság figyelmét. Ilyesféle volt a Szegedi Kenderfonógyár II. párt­alapszervezetének vezetőségi ülésén a titkár elvtársnő be­számolója. Talán nem is le­het azt beszámolónak mon­dani, hanem csak olyan csön­des helyzetismertetés-félé­nek. Minden mondata azt tükrözte, ho© a vezetőség igen alaposan ismeri a kár­toló, az előfonó és a finomí­tó osztály problémáit. A pártépítésről beszélt, s eköz­ben említette Palotás Ist­vánné nevét is: — Érdemes lesz vele fog­lalkoznunk. igazán olyan lelkes, nyíltszívű asszony. Tagjelöltnek való ... Milyen ember? A vezetőség tagjai helyes­lik az indítványt. Ű© lát­ják valamennyien, ho© Pa­lotásné kommunistává ne­velhető. Érdekes megállapítások, mert az elhangzott vélemé­nyekből már ott az irodában megformálható az előfonó­ban dolgozó munkásasszony alakja. Vajon milyen ember lehet? Már csak azért is ér­demes tűnődni ezen, ho© azután a valósággal ellen­őriztethessük fantáziánkat. Látatlanból e© kissé han­gos természetű, ideges test­alkatú, örökké zsörtölődő középkorú nőnek képzeljük el Palotásnét. Ho© miért? Halljuk talán az e©ik hoz­zászólót: — Nemrég jött közénk, azelőtt csak a férje dolgo­zott nálunk. Palotásnét csak a főzőkanál érdekelte, no meg az, ho© mikor megy haza az embere. Nem értette meg, ho© annak párttag lé­tére munkaidő után is lehet fontos elfoglaltsága. Kiszá­mította: kettőkor fúj a ©ár, tíz percig mosakszik és öl­tözik, az út hazafelé ponto­san ennyi és qpnyi perc. S ha az általa kiszámított idő­ben nem nyitott ajtót az ura. megérkezésekor hallgat­hatta a végnélküli vallatást: »HoI voltál ennyi ideig? Mit vállaltál már megint ma­gadra? Csak éppen te tudod azt elvégezni?­Juj, micsoda lehetetlen e© asszony lehet ez a Pa­lotásné — fut keresztül raj­tunk saját kimondatlan íté­letünk. Pokollá teszi annak a szegény embernek az éle­tét. Féltékeny, türelmetlen, kicsinyes... Szemtől szemben De már egy másik elvtárs viszi tovább a szót: — Mióta felvettük nyúj­tósnak, mintha kicserélődött volna. Vállalta a munkavé­delmi őrséget, s azóta olyan lelkesen csinálja, ho© öröm nézni. A szakszervezetnek is dolgozik, s azt mondják, nem ismeri a fáradságot, ha mások dolgában kell eljárni, segíteni. Belekóstolt a poli­tikába. megkedvelte a tár­sadalmi munkát rá ma igen fontos személynek tartják az előfonóban. Különös ember lehet — állapítjuk meg csak úgy magunknak. — Szeretnénk vele szót váltani. öt perc sem telik bele, máris szemtől szemben állunk Palotásnéval. Kellemes meg­jelenésű, kissé madárcsontú, nevetős barna szemű asz­szony. Halk, kissé szé©en­lős, szavai csak üg©el-baj­jal jutnak el a fülünkig — nem akar magáról beszélni. Harmincnyolc éves, a szarka­lábak már kezdenek terebé­lyesedni a szeme sarkánál, de egész lényében van va­lami kislányos báj és üde­ség. „Harmadik éve dolgozom itt" No, a mi fantáziánk ala­posan melléfogott. Dehát le­hetséges az, ho© ez a jó­kedélyű, csöpp asszony "zsarnoka- volt az urának? Nem állhatjuk meg. ki­mondjuk a bennünk feszen­gő kérdést. Palotásné elne­veti magát: — Ezt Zöldi elvtárs, a pártbizottság titkára mondta ugye? Hát, tudja, én magam sem értem, ho© lehettem olyan türelmetlen. Talán azért, mert tizenhét évig otthon voltam, nem éltem na©obb közösségben. Be­vallom. e©szer még telefo­náltam is a ©árba, ho© hol az uram, mivel nem ért ha­za időben. De ez már rég volt, talán meg se történt. Harmadik éve dolgozom itt, s azt mondom: minden asz­szonynak dolgoznia kellene, mert akkor boldogabb a család, na©obb az e©etér­tés. — Több a kereset és job­ban telik mindenre. I© gon­dolja? — Nem egészen — mondja élénken Palotásné és köze­lebb hajol, ho© értsük a lényeget. — Mióta én is tö­rődöm mások gondjaival, eszembe sem jut férjem holléte miatt nyugtalankod­ni. ö most a járási MHS titkára, igen sok a szala­doznivalója, s nekem meg­győződésem. ho© tisztes­séggel látja el azt, amit rá­bíztak. Akkor jön haza, amikor teheti, nekem eszem­ben sincs soha felelősségre vonni. Valaho© kie©ensú­lyozottabb lettem. Itt. az üzemben találtam önma­gamra ... Most már szívesebben be­szél. Mintha jólesne neki, hogy észrevették rá méltá­nyolják tevékenységét. Für­gén odaszalad a nyűjtógép Végéhez és papírokat szed elő a táskájából. — Nézze csak, ezeket ma kaptam a dolgozótársaimtól. (Bocsánat, még nem is mondtam: a legutóbbi vá­lasztáskor szakszervezeti ta­nácstagnak is me©álasztot­tak.) Az egyik szociális se­gélyt kér, mivelho© régóta beteg az ura, a másik beje­lenti, hogy a szomszédja be­teg lett, már volt nála az orvos. Ilyenkor megszerve­zem a beteglátogatást. Teg­napelőtt én is voltam kint Szűcs Vincéné lakásán. Fekvő beteg, s olyan jólesett neki a fi©elmesség. Amit jő hallani Nehéz itt a levegő. Száll a finom por a rázós, kallan­tyús gépekből és nehezíti a tüdő munkáját. Palotásné fekete köpenyének ráncaiba is vastag szürke csíkokban rakódik le arról tanúskodva, ho© ebben az üzemrészben bizony nem a legideálisab­bak a körülmények. Porel­szívó csöveket szerelnek fel, ahová csak lehetséges, de ez keveset segít Mivel vasár­nap általános porolás szo­kott lenni, hétfőn különösen fullasztó a levegő: akkor legtöbben használják is az orr- és szájvédőt. A kedve­zőtlen helyzeten csak az elöfonoda általános rekonst­rukciója segít majd. — Megszoktuk már — le­gyint Palotásné. — Csak az űj munkásoknak rossz elein­te. ök rendszerint porláza­sak lesznek, de három nap múlva nincs semmi baj. Azt tudom mondani, ho© ha ez a por eltűnne, igazán elé­gedett lennék. Jólesnek a szavai. Jólesik hallani, ho© eddigi lel­kiismeretes munkájáért már kiváló dolgozó-okle­velet és jelvényt ka­pott. Jólesik hallani, ho© a nagyfia rá a na©lánya a gépipari technikum tanulója — a fiű idén érettségizik. S jólesik hallani azt is, ho© tagjelölt szeretne lenni. E©etértünk a pártvezető­séggel, A mi pártunknak szüksége van melegszívű, fáradhatatlan harcosokra. Na© István Többszörösen túlteljesítették a társadalmi munka tervét Társadalmi munkásokat tüntetett ki tegnapi ülésén a II. kerületi tanács A szegedi II. kerületi ta­nács tegnap délelőtt tartot­ta ülését a Postások Műve­lődési Otthonában. Toldi István vezető igazgató is­mertette az 1961/62-es tanév első felének tanulmányi eredményeit, s a többi kö­zött megállapította, hogy ja­vulás mutatkozik az előme­netelben, a fegyelemben, csökkent a mulasztások szá­ma a II. kerület iskoláiban — de még mindig sok a bu­kás, főképp a béketelepi és a rókusi általános iskolában. Nagy László, Iglói Ferenc, Nagy Sándor, Solymos La­jos, Sípos József, Bánfi Fe­rencné, Dácsán Mihályné, Fodor Béláné, Eperjesi Jú­lia, Agócsi János és még több tanácstag segítséget ígért a pedagógusoknak, és a társadalmi szervek össze­fogásának szükségességét is hangoztatták. Ezután a kerület fejleszté­sében kiváló társadalmi munkásokat tüntette ki a ta­nács. Tiszteletükre a Sziliért sugárúti óvoda kicsinyei ad­tak kedves műsort. Okleve­let és tár©jutalmat kaptak a cipőgyár, a ruhagyár, a gázművek KlSZ-szervezete, a Petőfitelep I. pártszerve­zete, a rókusi, a Gera Sán­dor, a béketelepi, a Szilléri sugárúti, a Zalka Máté, a petőfitelepi I és III. számú általános iskola, a fodorte­lepi, Hunyadi téri, a béke­telepi, a Kossuth Lajos su­gárúti, a Becsei-, Avar-, Kis­tisza-, Hóbiárt basa és a Hétvezér utcai, a Szilléri su­gárúti, a Petőfitelep I—II. és III. számú óvoda, valamint az Erdészeti Technikum tár­sadalmi munkásai. A cipő­gyáriak képviselője átadta az ajándékot a Szilléri sugárúti óvodának, melyet az üzem munkásai patronálnak. Még 166 oklevelet is kiosz­tott a kerületi tanács elnöke, a társadalmi munkában ki­tűnt vállalatoknak, intézmé­nyeknek, lakóknak és tizen­nyolc tanácstagnak. E na©­számú jutalmazásra azért ke­rülhetett sor. mert a II. ke­rületben tavaly 450 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek, a többszörösét a tervezettnek. A II. kerületi tanács ülé­sét interpellációkkal fejez­ték be. A lakosság több problémáját vetették fel a tanácstagok. Bánfi Ferencné kérte, ho© a Béketelepet lássák el fodrászattal, Soly­mosi Lajos a Damjanich ut­cában tapasztalható közle­kedési akadályokat ismer­tette, Barátii József pedig az Etelka sori záportároló töké­letesebb víztelenítését sür­gette. A rendkívüli időjárás több feladatot jelent a kösd* gazdaságoknak Ülést tartott a szegedi járási tanács Tegnap délelőtt ülést tar- kedvezőtlen időjárás okozta, tott Szegeden a járási tanács. Különösen Török István, a tanács me­zőgazdasági osztályának ve­zetője beszámolt a termelő­szövetkezetek idei termelési és felvásárlási terveiről, az őszibarack-termés elmúlt gazdasági évben elért tében. eredményekről és a megol­dásra váró problémákról, fel­adatokról. Török István többek között elmondotta, hogy tavaly a szegcdi járás ter­melőszövetkezeteinek fel nem osztható közös alapja csaknem megkétszereződött az előző esztendőhöz vi­szonyítva. A termelési eredmények is többsége leszögezte, általában kedvezően alakul- meg kell szüntetni < tak a közös gazdaságokban. Felvásárlási tervét tavaly sem össszességében, sem a legfontosabb cikkekben nem teljesítette maradéktalanul a szegedi járás. Az e©es cik­kek közül kUlönösen a baromfifelvá­sárlási terv teljesítésében mutatkozott nagy elmara­dás. A termelőszövetkezetek ál­talában jól teljesítették ter­ményfelvásárlási terveiket és csupán a zöldség-eladás nem érte el a kitűzött tervszámot, csak annak 68,5 százalékát. Az elmaradást az aszályos, vásárlási tervek teljesítésé­ben. Olasz Imre, a járási tanács elnökhelyettese a rendkívüli időjárás okozta körülményekről is szólt, s kérte a tanácsülést, hogy hívja fel a községi taná­csok, termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőit a tavaszi munkák haladék­talan elvégzésére, mihelyt az idő azt engedi. lási tervek teljesítésében volt Kerekes János tanácstag a nagy a lemaradás: itt a tsz- takarmánytermesztés fontos­ek mindössze 46 százalékra ságáról, Tóth Szilveszterné teljesítették a tervet tanácstag a termelőszövet­Török István beszámolóját kezeti csoportok tagjainak követően a hozzászólások felelősségéről beszélt. hogy A vita után előterjeszté­meg kell szüntetni a tavalyi sekkel és a tanácstagok be­gazdasági évben előállt el- jelentéseivel ért véget a já­maradást a termelési- és fel- rási tanács ülése. a gyümölcsfelvásárlásban születtek kiemelkedő ered­mények, elsősorban a rendkívül jó következ­Az állattartási-hizlalási ter­vek teljesítésében viszont a termelőszövetkezetek is el­maradtak a 100 százaléktól. Különösen a baromfifelvásár­Lenin-szobrot állítanak Szegeden Szeged me©ei jogű váro­si tanács végrehajtó bizott­sága elhatározta, ho© méltó szoborral állít emléket a proletariátus halhatatlan na© tanítójának, Leninnek. Ezért kicserélik a jelenlegi Lenin—Sztálin-szobrot, amely Több mint kétmillió forint nyereség terven felül Egyhavi fizetés nyereségrészesedésként az Ásotthalmi Állami Gazdaság dolgozóinak A termelőszövetkezetekkel egyidőben az Ásotthalmi Ál­lami Gazdaságban is elké­szítették a tavalyi gazdasági év mérlegét. Az eredeti pénzügyi tervben 1 millió 447 ezer forint abszolút nye­reség biztosítását kapta fel­adatul a gazdaság. Az idetartozó földeken azonban a szakszerű irányí­tás rá az új nagyüzemi mód­szerek alkalmazásának eredményeként a tavalyi rossz időjárás el­A dolgozók egyhavi átlag- engedett önköltség-felhasz­keresetüket kapják meg nálási tervnek. nyereségrészesedés címén. Mint Dovalovszki János, a gazdaság vezetője elmon­dotta, különösen szép sike­rek születtek itt tavaly a szőlőtermesztésben. 412 ka­taszteri hold termőszőlő át­lagában 24 mázsa holdan­ként! termést értek el. Két mázsával termeltek többet holdanként a zettnél. A siker nagyságára jellemző, ho© a falu termelőszövetke­lenére is tovább növeked- ^tj csoportjaiban tavaly a tek a termésátlagok. I© most a tervezett 1 millió 447 ezer forint helyett ösz­szesen 3 millió 835 ezer fo­rint tiszta termelési nyere­séget mutat a gazdaság mér­lege. Tehát a túlteljesítés 2 millió 388 ezer forint. Ezért a szép sikerért a gazdaság rmmkáskollektívája meg is kapja méltó jutalmát. holdankénti szőlőtermés még csupán 10 mázsa körül volt. Eredményes harcot foly­tattak itt az önköltségek csökkentéséért is. Például e© mázsa téli alma terme­lési költségeként 396 forint szerepelt a tervben, ezzel szemben 204 forintért állí­tották elő. Az e© mázsa sző­lőre jutó önköltség 165 fo­rinttal maradt alatta a meg­A gazdaságban most jelen­tős átszervezést hajtottak végre. Az új termelési évet már mint a Dél-alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet ásotthalmi kerülete kezdi meg. U©anis ez a gazdaság is szerves része lett annak terve- az űj, több mint nyolcezer­holdas állami gazdaságnak, melyet a szegedi kutatóinté­zet 'vezetésével, tudományos irányításával alakítottak ki. Az Ásotthalmi Állami Gazdaság na©szerű példáját mutatta fennállása óta an­nak, miként lehet a leg­©engébb sívó homokon is magasan jövedelmező kultú­rát, mezőgazdasági termelést kialakítani. S ez lelkesítő példaként szolgál a ma még ©engén működő fiatal ho­moki termelőszövetkezetek nem alkalmas arra, ho© Lenin történelmi nagyságát megfelelően szimbolizálja. A tanács végrehajtó bi­zottsága, a Művelődésügyi Minisztériummal folytatott megbeszélések alapján, ki­váló művészek bevonásával meghívásos, zártkörű pályá­zatot ír ki az új szobor el­készítésére. A kivitelezés — megmintázás, bronzbaön­tés — természetesen nem kis időt igényel, de az ille­tékesek arra törekszenek, ho© mihamarabb álljon ez az új alkotás Szegeden. Az űj Lenin-szobrot az előző helyén, a Tisza-parton, a városi pártbizottság épüle­tével szemben állítják fel. Tanácskozás az általános iskolai rendtartásról Az általános iskolák ré­szére készülő új rendtartás tervezetéről tanácskoztak kedden a Művelődésü©i Mi­nisztériumban fővárosi és vi­déki iskolaigazgatók, tanul­mányi felügyelők, a me©ei, járási oktatásügyi munkát irányító apparátus, a Műve­lődésü©i Minisztérium al­sófokú oktatási főosztálya ós a pedagógiai tudományos in­tézet képviselői. Az új rendtartás elkészí­tésének célja, hogy ezzel is segítsék az oktatási reform végrehajtását. Az iskolai munkarend űj szabályozásá­val több önállóságuk lesz az igazgatóknak rá a pedagó­gusoknak e©aránt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents