Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

7 Vasárnap, 1962. március.. 2$ A Laterna Magika Budapesten how*ikeuí j Szeged a hazai lapokban ic&dattni ut Szeged bibliográfiájához A minden új iránt oly fo- Azóta a hatvan tagú együt- mindenképpen a rendkívül gékony századunkban szem- tes nagy sikerrel szerepelt megkapó technikai bravúrok tanúi lehetünk annak, miként Moszkvában, Londonban, ragadják meg a közönséget, keresi újabb és újabb kife- Bécsben, Varsóban, Berlin- Az első jelenetek még a ha­jezési formáit a művészet, ben és most hat héten át Bu- gyományos eszközökkel in­egyebek között a színpad mű- dapesten, o Madách Színház dúlnak: a szokásos filmvász­vészete is. E kísérletek kö- régi épületének e célra át- non megjelenik egy megejtő­zött méltán keltette fel csak- alakított színpadán lépnek en bájos konferanszié, Sylva nem az egész világ érdeklő- fel. Danicková képe, aki még bi­dését a csehszlovákok kezde- őszintén szólva vegyes ér- josabb, lágyan ejtett magyar ményezése, a komplex szín- zelmekkel ül le a néző. Va- beszéddel üdvözli a nézőket, padi kifejezés megalkotásá- jon mivel találkozunk itt, Elvezet bennünket Brüsszel­val. Ez a Laterna Magika — puszta látványossággal-e, be, a világkiállításra, pereg vagy ahogyan másképpen ne- ügyes technikai trükkök so- nek a film mozgalmas ké vezik: varázsdoboz —, amely rozatával vagy valami töb- pei... s egyszerre csak a vá­1958-ban mutatkozott be a bel, amiért érdemes volt e szonról a maga igazi, testi brüsszeli világkiállításon s kétségtelenül bonyolult for- valóságában kilép a művész­hatalmas tömegeket vonzott, mát megteremteni? Először nö — ezzel együtt kezd élni a film és a színpad. Ez a sajátos együttélés jel­lemzi az egész előadást. Tu­lajdonképpen azonban még­sem csupán a film és a szín­pad együtteséről van szó. ha­nem sokkal szélesebbkörű mechanizmusról. Három film­vetítöberendezés, diapozitív vetítők, változtatható síkú és méretű vetítővásznak, szte­reofonikus hangszórók és en­nek következtében remek akusztikai hatások, a szírnek és fények játéka, mozgólép­cső, többféle mozgószőnyeg és más efféle teremti meg a l.aterna Magika káprázatos hatását. Mindenekelőtt ezek nyújtják az első impreszió­kat. A műsor jelentős részénél a rendezők, szerzők kétségte­lenül nem tudtak ellenállni a pompás műszaki trükkök különleges látványosságot ígérő csábításainak, s ez vég­eredményében nem is baj, hiszen a bemutatkozás hadd mutassa meg a teljes »fegy­vertárat*Ahogyan azonban szinte egymásból folynak t műsor számai, kezdjük érez­ni, hogy ezt az együttest nem egyedül — s talán nem is el­sősorban — a meghökkente­ni akarás szándéka hozta egybe. Néhány poétikusan szép gondolat ez új, komplex kifejezésénél úgy érezzük, igazán tartalmason művészi megoldást sikerül nyújtaniok. S nyomban azt is érezzük, hogy ezen az úton kell to­vábbjárnia a Laterna Magi­kanak: az első kápráztató kí­sérletek után mindjobban keresni azt a tartalmat, azt a mondanivalót, amelynek a legjobb — sőt azt is mond­hatnánk egyedül a legkifeje­zőbb — formáját nyújthat­ják ez újszerű módon. A műsor egyébként ötlet, humor, tánc, zene, lírai ké­Pek és művészi ihletettségű ^BlHIWIWpercek valóban színes, sodró ^^P^fp^ ' ' > sorozata. Annyi bizonyos, mmétteiú' ' S rég hogy olyan új művészeti ág tajraJp^H született, amely kifejezési ^^i^réS^^Tj^líréSfÁff' ' ''-? ® Y 3 eszközeivel is tükrözi korunk HHRraÉl^^^''' ^Wf^^'^^rá*^ & §ÍH | I fejlett technikai kultúráját, Wjff ' ü)J| de emellett alkalmasnak lát­WHM^^^^^M'. ro J?f| szik e kor új jelenségeinek, / MÉW^S^^^-í^Sréml / ' J|||§§f emberei gondolatainak az ed­4KWH1 digieknél mélyebb, árnyal­­V^l azonban még nyilvánvalóan • 'mmu ne jósolgatni — érdemes solni csehszlovák művészven. A zárófcép mozgalmas Jelenete, a magát megsokszorozott, hat dégeinknek. hangszeren egyszerre Játszó Körte komponistával. L. Z. Tegnap este 7 órai kez­dettel a központi egyetem aulájában tartotta meg be­mutatkozó szegedi irodalmi estjét az Oj írás szerkesztő­sége. Szauder József egyete­mi tanár megnyitó szavai után Pindi Pál szerkesztő beszélt az új" országos iro­dalmi folyóirat egy esztendei munkálkodásáról, irodalom­nevelő célkitűzéseiről. A ter­met zsúfolásig megtöltő kö­zönség lelkesen tapsolta meg a műveikből felolvasó írókat: Benjámin Lászlót, Tamási Áront és Tersánsz­ky-Józsi Jenőt, valamint a fiatalabb nemzedék képvi­selőit: Csanády Jánost, Gö­relyes Endrét, Szakonyi Ká­rolyt és a szegedi Papp Lajost. Nagy sikere volt Tóth Já­nosnak. a szerkesztőség munkatársának, aki a lap népszerű -Szerkesztői üze­netei—bői olvasott fel ösz­szeállitást. A magas színvo­nalú és forró sikert hozó irodalmi est Illés Lajos fe­lelős szerkesztő zárószavával ért véget. Április Irene, a konferanszi/: Sylvia Danicková (fehér ruhában) a re­pülőtéri .jeleneiben. 5-12-ig tavaszi szünet az iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint a tavaszi szünet az általános és a középiskolák­ban április 5-én kezdődik és 12-én zárul. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, a tanítás kezdete április 13-a. (MTI) A szegedi újságok régi ban az esetben, amikor nem szép szokása volt, hogy ol- a tárgy, hanem a szerző sze­vasóikat rendre tájékoztat- gedi, de szegedi voltát a bib­ták az országos lapokban, liográfia összeállítói — a folyóiratokban Szegedről és városi Somogyi Könyvtár a szegediekről vagy éppen tudományos munkatársai —a szegedi szerzők tollából meg- még nem ismerték föl. Ilyen jelent írásokból. A Dél-Ma- esetekben nagyon hasznos gyarorszáo a szesedi hírlap- lesz, ha olvasóink a kima­írásnak ezt a nemes éshasz- radt írásokra fölhívják fi­nos hagyományát eleveníti gyelmünket. (Levelüket köz­föl, valamint több területi vetlenül a Somogyi Könyv­szovjet lap gyakorlatát al- tárhoz címezzék: Szegedt kalmazza, amikor a jövőben postafiók 441.) rendszeresen közli a szege- Bibliográfiáink rendsze­di tárgyú, vagy szerzőjű cik- sen, hézagmentesen tájékoz­kek bibliográfiáját. A cik- tatják az olvasót a szegedi keket a mai hírlapirodalom vonatkozású írásokról, de gazdagsága, bősége következ- nem jelenhetnek meg rend­iében nem vehetjük át más szeresen (pl. minden vasár­lapoktól, erre helyünk nincs, nap), mert hiszen előre nem de a könyvtárakban egyéb- tudhatjuk, hogy egy hét ként is majd minden hazai alatt hány ide vágó írás lát folyóirat megtalálható, ami napvilágot. Havonta egyszer meg nem, abból mikrofilm azonban mindenképpen sort az országos könyi/tárak va- kerítünk egy-egy jegyzék lamelyikéből napok alatt be- megjelentetésére. szerezhető, ezért erre szük- t ség sincsen. A cikkek címei­nek, lelőhelyeinek jegyzéke azonban, véleményünk sze­rint, hasznos tájékoztatást nyújthat nemcsak szakembe­reknek, akiknek figyelmét elkerülheti egy-egy általa A jegyzék egyes tételei (un. címfölvételei) a következőkép­pen épülnek föl. Először a szer­ző neve, utána az írás címe. Ezt kővetően egyenlőségjel utan a lap. folyóirat címe, keltezése, évfolyama (rövidítve: é.), sor­száma (rövidítve: sz.) és lap­, , . , . (oldal)-száma. Ez utóbbit, mint­nem olvasott lapban, folyo- hogy a lap rövidítésének magyar iratban megjelent, érdeklő- jele <l) összetéveszthető az egyes .. . ,„;... . • rói/i, i,„ számmál, a könyvtári gyakorlat­aest korebc vago cikk, ha- ban b(,vait módon latin megfe­nem az átlagos olvasónak is, lelőjenek (pagina) rövidítése (p.) nlrit minden érdekel jelzi. Ahol a keltezésben nin­akit minaen eraenei. csen nap mWjelölve. azt jelenti, A bibliográfia — műfaja, hogy havi folyóiratról van szó. természete szerint — soha Amikor a címből nem viláeos i a <. i.i • V—t-i. ia a cikk targya, zárójelben rövid sem lehet teljes. Ezért el0- magyarázatot (annotációt) adunk, fordulhat, hogy közölt ada- A szögletes zárójelben levő ada­tainkhói pov-esv fontosabb lok (többnyire számok vagy ne­tainkDOi e„y egy íoniosauo yek) nincsenek az eredeti "­cikk kimarad, különösen ab- iyen, a mi kiegészítéseink. h«­Márciusi cikkjegyzék Tanácsülés a XI. kerületben A II. kerületi tanács ked­den délelőtt 9 órakor a Pos­tás Művelődési Otthonban ülést tart. Ezen az ülésen többek között a kerület is­koláinak első félévi tanul­mányi eredményeit vitatják meg. A tanácsülés nyilvános, azon érdeklődőket szívesen látnak. Kivándorolnak az angol orvosok A British Medical Journal most is érezhető hiány van legutóbbi számában megálla- különösen fiatalabb angol or­pítja, hogy az angliai egye- vosokban. temeken doktoráló orvosok közö" több Tnt ezer fiatal angol orvos kere­tobb írunt egyharmada ki- sett jobb megélhetést tenge­vándorol az országbóL Már rentúli országokban. SZELESI Zoltán: Vincze jük a kertészeti termesztést Andrásról. = Művészet, 1962. Csongrád megyében. = Ker­március 3. é. 3. sz. [29. p] tészet és Szőlészet, 1962. TAFNER Vidor: Szobor- március. 11. é. 5. sz. 3—p. öntés vagy szoborkovácso- FÁBIÁN Imre: Opera és lás? [Hozzászólás Tápai An- balett bemutatók Szegeden, tal cikkéhez.] = Művészet, A hold. A korsó. Bolero. = 1962. március. 3. é. 3. sz. 28— Film, Színház Muzsika, 1962. [29], p. márc. 2., 6. é. 9. sz. 30—31. p. i — a: Friss szelek a Tisza HORVÁTH József: Na­partján. = Modellezés. 1962. rancshéj. = Képes Üjság, március. 4. é. 3. sz. 10. p. (A igga. márc. 3. 3. é. 9. sz. 6. p. szegedi modellező klub éle- (új káderpolitika Szegeden.), téről.) H[ORVÁTH] J[ÓZSEF]: Helyes úton járnak Sze- Takarmányozási eredmények geden. = Repülés, 1962. már- és gondok a szegedi járás­cius. 15. é. 3. sz. 7. p. (A sze- ban. = Szabad Föld, 1902. gedi repülőklub életéről.) márc. 4. 18. é. 9. sz. 3. p. OLTVAI Ferenc—TURAI TAMÁS István: Megjegy­Géza: Két szegedi levél. = zések a Szegedi Szabadteri Népfront, 1962. március. 7. é. Játékok idei műsoráról. ­3. sz. [4. p.] (A szegedi nép- Magyar Nemzet, 1962. márc, front-munkáról.) 4. 18. é. 53. sz. 8. p. BERETZK Péter: Atala- SIKLÓS János: Még egy­kult a Fehértó. = Magyar szer a Szegedi Szabadteri Vadász, 1962. március. 15. é. Játékok idei műsorárol. — 3. sz. [14—15. p.). Magyar Nemzet, 1962. márc. SAS Béla: Továbbfejleszt- 11. 18. é. 59. sz. 7. p. BÁLINT Lajos: Barlos ' Gyula. = Üj Élet, 1962. márc. 15. 18. é. 6. sz. 2. p. (A szegedi születésű neves színész arcképe.). SIKLÓS János: A helyi kezdeményezés jelentősége az iskolareform végrehajtá­sában. = Köznevelés, 1962. márc. 20. 18. é. 6. sz. 164— 166. p. MAGYAR LÁSZLÓ: boszorkányok f* iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiii^g^^ ^piticiw a. (13) A SZÖGES LOVACSKA Olyan nehezen pirkad a hajnal. Mintha végtelenre nyúlna az éjszaka. A rabok összevissza hevernek a dohos szalmán. Keserves sóhajtás hallatszik minduntalan innen is, onnan is a nehéz sötétségben. A múlt héten még élt a bi­zakodás bennük. Bíztak ennek a csudálatos vénembernek, Rúzsa Dánielnek keménységében. De a legtöbbje megtört a hóhér első acsarkodására. Amikor a városháza tömlöcében sorra mutogatta azokat a borzalmas kínzószerszámokat, a hüvelykszorítót, a gonosz vaskampókat, a kemencét, rajta a szurokkal színültig töltött kormos üstöt, a fogókat, a szö­ges lovacskát, meg azt a förtelmes gerenda tákolmányt, amely a gerinctörésre való, és elmagyarázta, hogy mi mire, hogyan szolgál, hát egyszerre megtört bennük a lélek. Rúzsa Dániel csak néhányban tudta ébren tartani a bizalmat, de legtöbbjének hiába bizonygatta, hogy erősnek kell maradni, ki kell tartani a tiszta igazság mellett, mert a koholt vá­dak leghalványabb elismerése is egyet jelent a biztos tűz­halállal. Mégis vállaltak mindent. Zaffiry Imre városi ügyész megkapta Podhradszkytól Carpzovius könyvét és alaposan megtanulta. A Pozsony­ban időző főbíró utasításai szerint pontosan betartotta a perrendet, alkalmazta a vallatási módszereket. A gyanúsí­tottakat először vízpróba alá vetette. A szerencsétleneket kivitték a Tiszához, kötelet kötöttek a derekukra, aztán a vízbe dobták valamennyit. Három öregasszony rögtön el­merült és megfulladt. A többiek addig kapálóztak, amíg partra nem vergődtek, kétségbevonhatatlan jeléül annak, hogy az ördög segítette őket. A fürösztést csak Rúzsa Dániel kerülte el. Tisztelték benne magas korát, vagy inkább a dí­szes tisztséget, amit hajdan betöltött. Pedig a rettenthetet­len öreg, akivel végignézették ezt a kegyetlen vízpróbát, megkötözve is erős szóval biztatta állandóan társait, hogy tűrjenek, az ijedtség ne vegye el józan eszüket. A fürösztés még nem is törte meg őket. Továbbra sem vállalták a váda­kat. Erre következett azután a hóhér acsarkodása. A kínzó­kamra sok rémsége kikényszerítette a legtöbbjéből a be­ismerést. Lassan mégis ritkul az éjszaka. A pinceablak fekete vasrácsát már kirajzolja a hajnal. A rabok nyögve forgo­lódnak. Rúzsa Dániel már ül a fal mellett és mondja a magáét. Korholja a gyöngéket, akiknek elvette az eszét a félelem. A legbelső sarokban Koncz Sára fekszik. Halvány arca szinte világit. Lehúnyt szeméből szakadatlanul szivá­rog a könny. Fatime kuporog mellette. Vigasztalni próbálja. Gergőről suttog neki. — Csak neki baja ne essék, csak őt magát meg ne fog­ják ... — sóhajtja a szerelmes asszony. — Ne féltsd, gyöngyvirágom, van annak magához való esze. Rajtad is segíteni fog, kiszabadít innen, meglásd. — Áldjon meg az én istenem, amiért ennyire vigasz­talsz. Hej, ha beteljesedne a szavad. Elmennénk ebből az átkozott városból, valahová, nagyon messze. Jönnél te is velünk, legalább lenne dajkája a gyereknek. — Miféle gyereknek? — nézett a török asszony megle­petten Sárikára. — Hát az övének, Gergőének. Mintha éreztem volna az éjszaka már a mozdulását is itt, a szívem alatt. Fatime hirtelen megragadta Sára karját. — Sárikám — suttogta fojtott hangon — meglásd, meg­ment ez a gyerek, a Gergő gyereke. — Koncz Sára fölnyitotta a szemét és úgy nézett Fatime arcába. — Hogyan menthetne meg? — sóhajtotta. — Először is törvény van rá, hogy viselős asszonyt nem szabad kivégezni. A bíróság előtt tehát okvetlenül mondjad meg. hogy új, ártatlan élet csírázik benned. De azt el ne áruld, hogy Gergő csókjától fogamzott. Inkább hazudj. Ha­zudd azt, hogy Podhradszkyé. — Inkább száz tűzhalált! — pattant föl a földről a sze­relmes asszony. — Hogy is mondhatsz ilyet, hogy akárcsak hazugsággal is ekkorát vétsek Gergő ellen. — Eszed legyen, te hóbortos magyar asszony. Ha azt hazudod, hogy a főbíró az apja jövendő gyerekednek, meg­lásd, nem mernek bántani. Megszabadulsz! Ezt elhiszik ne­ked és a főbírónak nem hiszik majd el, ha tagadja. — Hogy aztán szégyenbélyeggel járjak egész megcsú­folt életemben. Soha. Nem tudnék az én Gergőm simogató szemébe se nézni többet. — Neki aztán megmondhatod az igazságot. — És ha nem hiszi el? Ha gyanakodni talál... Inkább pusztuljak a máglyán. Már egészen kivilágosodott. Az utcáról kemény lépések hallatszottak, aztán nagy zörgéssel felnyílt a pinceajtó. Jöt­tek a hajdúk, hogy átvigyék a rabokat a kínvallatásra. Erős kötelekkel fűzték egymáshoz őket és így kísérték keresztül a piacon, ahol tengernyi bámulójuk akadt. Záptojás, rohadt alma röpködött feléjük. Meg töméntelen gyalázkodás. — Itt viszik az istentelen boszorkányokat! — kiáltozták mindenfelől. — Mit ceremóniáznak velük, ahelyett, hogy mindjárt megégetnék őket. A hajdúk alig tudták fékezni a felbőszült tömeget. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents