Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

3 Vasárnap, 1962. március.. 2$ A textilmüvek dolgozói EGYET GONDOLTAK BeszélgetéseK a kongresszusi munkaversenyről Szinte hihetetlen gyorsa* ságra is kerül a B-műszak főképp rajtunk múlik, per­•sagga] reagáltak arra a hír- dolgozóinak felhívása. A sze, ha jó az alapanyag is— re a textilművek dolgozói, hangulat nagyon jó. nem veszi át a szót Szűcs Sán­nogy év vége felé, novem- lesz nehéz munka a len- dorné — Erre feltétlenül berben összeül a Magyar dület megtartása, sőt a ver- tudunk vállalást tenni. Szocialista Munkáspart VIII. seny fokozása sem. _ Meg a hulladékcsökken­ikongresszus* A B-műszak tésre és a gépkihasználás­máris bejelentette, hogy A verseny felelős ra — mondja ismét Seres­munkavensenyt kezdemé- 4 JJi , . né. összenevetnek, mert nyez tiszteletére. Természe- — Mint eddig is mindig, nyilván a felesleges sétólá­lesen a pontos vállalások gondoskodunk majd a kong- sokra ki-bejárásra gondol­még nem készültek el, hi- resszusi munkaverseny szé- nak 'mindketten szen a számítások elvégzé- leskörű nyilvánosságáról, az _ Ra;tunk ' fonókon _ sere nem állt rendelkezés- élenjáróknak kijáró megbe- folytatja'most már elkomo­re elegendő idő. De ezért "ülésről. A külsőségekhez lyodva Szücgnó _ a lesze. mindenki tudja, hogy mit hozzájárulnak majd a lel- dök és a2 elómunkások is lehet, mit kell majd tenni, kesítő plakátok, feliratok is, sokat segíthetnek ;„„„„„,a melyeket a műhelyek falán Berger Sándorné, a lesze­-4* Igazgató helyezünk el. S melyik dol- dö bri ád ve2etöje mintha _ Mennrtsrár. «h.h.„í f J! °Z Tv, ' ba"otta volna ezeket a sza­— Mennylsegí tulteljesi- ha kis kártyát, vagy néhány vak t e£rvbeváeóan test nehéz lesz vállalni - szál virágot kap kedves meg- nvll.tltorik egyDcvagoan mondja Móczán Lajos, az emlékezésül? nyuatkoziK. üzem igazgatója -, bár a - Bizonyára erősítik majd S® pamutipar termelesének az a verseny lendületét az időn- ;dő e?Tk" ? idén nincsenek korlátai. Az ként megrendezésre kerülő het ül célul nTaSk elé KVSSekeUo^ TT' ^T^' 'Z m^rószttfon^ktunká: v^i/ni ^hfeHróraf h54-, YajUS 1,aUfiUftUS , tónak fokozottabb segítését \allaljanak tobbletterme- tiszteletere, valamint a fo- ír_ „ , ®„_-KV, lést. Ebben a negyedévben lyamatosan sorra kerülő bé- "YujYadé^ Fren kfvüY a közel 40 tonna fonallal keőrségek. Ezek a megmoz- Hr.veWrócUJ ra^v.ti/ toldjuk meg a jóváhagyott dúlások jól beváltak üze- Satóam dolgunk £ terv előirt mennyiségét, de műnkben, a dolgozók szá- r am aYtaLrókossáe vée^ő ennél nagyobb teljesítmény- montartják őket w anyagtakarékosság végső re már nem igen leszünk _ Különös gondot fordí- „ képesek. Testvérvállalata!nk tunk a hulladék csökkenté­között a legtetemesebb vál- sére is. Az éves munkaver- Szinte hihetetlen gyorsa­lalás is csak 18 tonna volt. seny keretében szinte kü- sággal reagáltak arra a hír­Gondolkozik. fontolgatja lön versengés alakult ki, re a textilművek dolgozói, szavait Majd elmosolyod- melynek eredményeit szín- . „„ , „. ... _„ va folytatja: tén nyilván tartjuk A kong- hogy az év vége fel*' n°" — Persze, amit eddig resszusi munkaverseny bi- vpmberben összeül az mondtam, nem jelenti azt, zonyára ezt a versenyformát MSZMP VIII. kongresszu­hogy gátat szabnánk a to- is továbblendíti. sa S még mielőtt össze­SentÚir^SkkenyKs2g aIK? 1S5 ^^t" ^ V emelésével kapcsolatban hogy mi mindent jelent a «nr<yten ugyanarra gondol­rem. A gépi termelékenysé- bontakozó kongresszusi ver- tak: munkaversennyel, az get, csakúgy, mint a dol- seny. eddiginél is szebb munka­ggéfmé7nSeri1Sní- ^ munkások ^znek hitet a vélni. Azt hiszem, a kong- P4" politikája mellett. Igaz­resszusi munkaverseny e te- — Hogy miben tudnánk gató, párttitkár, szakszerve­kintetben hasznos eredményt leginkább versenyezni? — bizottsági titkár ver­hozhati kérdezi vissza Seres Lajosné szövőnő. — Megmondom senyfelelős és a munkás A párttitkár őszintén, hogy a gépekből egyképpen keresi azokat a .. . YYTT már csak a for- lehetőségeket, melyek a — A mennylsegí termelés dulatszám emelesével lehet- , __ . mellett legalább annyira ne nagyobb termelést ki- munkaverseny fontos nálunk a jó minő- hozni. S ez nem is ártana! biztos alapját képezhetik, ség. Külön vállalásunk ér- — A minőség az, ami leg- Fehér Kálmán tékét is az adja meg, hogy felajánlott 108 tonna fo­A pártélet eseményeiből A Szegedi Kenderfonógyár Szövetkezet párttaggyűlésén. üzemi pártbizottsága a párt- Helytelenítették, hogy külön­alapszervezetekkel együtt féle gumik és gépalkatrészek idén is kötetlen beszélgeté- a szabad ég alatt vannak, k seket tart az üzemrészek igy romlanak, pusztulnak. A munkásaival. A gömbölyítő párttaggyűlés fölhívta a szö­osztály munkásainak képoi- vetkezet gazdasági vezetői­selőivel most tanácskoztak a nek figyelmét, hogy változ­kommunisták. A munkások t ássanak ezen a helyzeten. felhívták a figyelmet a ter- * melist elősegítő több kérdés- A gépjavítások helyzetével re ls. Kérték, hogy a gaz- a tavaszi munkákra való dasági vezetők tegyék még felkészüléssel is foglalkozott Jobbá űz anyagellátást, s legutóbbi taggyűlésén a Kis­ugyanakkor a többi üzem- teleki Gépállomás pártalap­részekben is javítsák az szervezete. A gépeket jól és anyag minőségét. rendben kijavították, s amint A gyárnak nincs saját alkalmas lesz az időjárás, üzemi konyhája, az ebédet késedelem nélkül kezdhetik hordják. A hordott ebéd mi- a munkákat a közös gazda­nöségére azonban több pa- Ságokban. Az alkatrészellá­nasz hangzott el. A munká- tás — állapították meg — sok ismét sürgették a gyár még mindig nem kielégítő, sóját üzemi konyhájának Ezért az alkatrészek -házl­megteremtését. lag* megoldható tervszerű * felújítását — a lehetőség sze­A szegedi járás községei- rint — fontosnak ítélték. ben a pártszervezetek és a * tanácsok összevont, együt- Az újszegedi Haladás Ter­tes üléseket tartanak. Meg- melőszövetkezet kommunls­tárgyalják a községek idei tái megbeszélték a tsz tave­mezőgazdaségi feladatait, s szi felkészülését, s ugyanak­a tavaszi teendők időbeni, kor foglalkoztak az idei gaz­gyors végrehajtását. A ta- dálkodási terv minél jobb nácskozáson természetesen végrehajtásának kérdéseivel meghívottként pártonkívüli is. Megállapították, hogy a szövetkezeti gazdák is reszt jobb termelési eredménye­vesznek. kért, a tagok még nagyobb * jövedelméért szükséges to­A közös tulajdon védelmé- vább javítani a vezetés szín­vei is foglalkoztak a Szegedi vonalat, s szilárdítani a Gumi- és Műanyagkészító munkafegyelmet. Évzáró közgyűlések a szegedi kisipari szövetkezetekben Szombaton újabb kisipari bizottság, a szövetkezeti bi szövetkezetek tartották meg zottság beszámolóit. A vi­évzáró közgyűlésüket. A tákban sok szövetkezeti tag Szegedi Vas- és Fémipari szólalt fel. Ktsz, a NÍVÓ Ktsz és az A cipészek és papucsosok Papucskrázító'^tsipari'^zí * üzemházukban a Cserzy vetkezet tagjai hallgatták Mihály utcában tartották meg a szövetkezetek vezető- meg 54. mérlegzáró közgyű­ségeinek beszámolóját, a lésüket. Minden szövetkezet­mérleg és eredménykimuta- ben a közgyűlés ünnepi va­tás ismertetését, az ellenőrző csorával ért véget. Hz emberek megítélésére! Irta: SIKLÓS JÁNOS nal 34,77 átlagfinomsági számmal készül. Az éves ver­senybe akkor illeszkedhet be jól a kongresszusi munka­verseny, ha célja egyrészt a minőség szakadatlan javí­tása lesz, másrészt pedig a technológiai fegyelem meg­szilárdítása. Jól mérhető a segédanyagokkal való taka­rékosság, valamint a mun­fegyelem is — állapítja meg Garai István, a párttitkár. A munkaverseny előkészí­tése és lebonyolítása politi­kai ügy is. Mi kell ahhoz, hogv aránylag gyorsan és teljes aktivitással kezdetét vegye az üzemben a kong­resszusi verseny? — A jövő héten tag­gyűlések lesznek az alap­szervezetekben. s ezeken már valószínűleg konk­rét formában tárgyal­ják meg a párttagok a ver­seny lehetőségeit. Vélemé­nyem szerint a felszabadu­lásunk évfordulójának tisz­teletére rendezett ünnepi műszak egyúttal a kong­resszusi verseny kezdetét is jelenti majd a különbö­ző üzemrészekben. A szakszervezeti bizottsági titkár A munkaverseny legfőbb szervezője, mondhatnánk gazdája, a szakszervezet A szakszervezeti bizottság tit­kárának igazán mindent tud­nia kell, ami a versennyel kapcsolatos. Farkas József­né előveszi kis, bádogfedelű noteszét és már mondja is: — A B-müszak bejelen­tette, hogy versenyt kez­deményez a VIII. párt­kongresszus tiszteletére, mégpedig a követke­ző elvek alapján: meny­nviségí túlteljesítés, a minő­ség állandó javítása mel­lett; takarékoskodás a se­gédanyagokkal: a technoló­giai fegyelem betartása; szi­gorú munkafegyelem, a ké­sések, igazolatlan mulasz­tások csökkentése; fokozott balesetvédelem. Majd így folytatja: — Rövidesen nyilvános­A címben föltett kérdés mostanában sok embert érdekel, különösen amióta nemcsak hangoztatjuk me­gyénkben, hanem itt-ott radikálisabban is érvényt szerzünk annak, hogy -a káderek elbírálásánál az irányításuk alatt álló munkaterület tényleges eredményeit, a párt politikájának érvényesítéséért kifej­tett tevékenységet kell alapul venni*. Ez az elv kizárja a korábbi évek hibás gyakorlatát, mely szerint emberek -meg­ítélésében általánossá vált a szubjektíviz­mus, azaz a kádereket gyakran nem a té­nyek, nem politikai állásfoglalásuk, maga­tartásuk, munkájuk, hanem egyes embe­rek egyéni, sokszor elfogult véleménye alapján értékelték. Ez kedvező talajul szolgált az intrikának és jellemtelenségre vezetett*. Továbbá: -Altalános jelenség volt a kádermunkában az őszinteség hiá­nya. Emberek százait váltották le anélkül, hogy valaha is közölték volna velük en­nek okát. A leváltott káderek erkölcsi, po­litikai szempontból súlyos helyzetbe ke­rültek* ... Az idézetek -Pártunk kádermunkájá­nak tapasztalatai* címmel a Társadalmi Szemle februári számában megjelent párt­okmányból valók és érdemes összehason­lítani napi gyakorlatunkkal. Vegyük az első idézetet és állítsuk be az élet mindennapjába. Erőteljes törekvés ta­pasztalható megyei, járási, városi vezető szervekben az említett idézet realizálásá­ra. A helyes lenini politika eredménye­ként a kádermunkában is egyre inkább meghonosodik a helyes elv és az en­nek megfelelő gyakorlat. A párt ma már nem papírok, kijelentéseik, vagy fogadko­zásaik alapján ítéli meg az embereket, hanem elsősorban végzett munkájuk, tet­teik alapján. Nálunk is sok, arra hivatott vezető próbálja meg, hogy egy-egy ember tényleges értékét a reábízott területeken levő eredmények és hibák alapján bí­rálja el. Sajnos, ez nem mindig sikerül a való­ságban nemcsak azért, mert az élet rend­kívül bonyolult és szövevényes szituáció­kat teremt, de számos helyen még nem szűntek meg a régi, rossz módszerek, s helyenként újak is keletkeztek. Ezek azon­ban nem a párt politikájából keletkeztek, hanem egyes vezetők hibás szemléletéből, a párt politikájának meg nem értéséből, a régi, rossz módszerek megszokásából. V együnk néhány egészen gyakorlati jelenséget. Például sokéves isme­retség, összemelegedettség, régi cimboraság, iskolás évek, együtt töltött katonai idők és még számos tényező hat. Hol így, hol úgy. Nehezebb szívvel mon­danak elmarasztaló véleményt a régi ko­mák munkájáról, mint a -csak munkatársi kapcsolatban* álló emberekről és ez, saj­nos, megfordítva is igaz: szívesebben és többoldalú -mentséget* tudnak mondani a jó barát botlása, hibája védelmében, mint más személy azonos esetében. Igaz, hogy itt csorbát szenved az igaz­ság, ennélfogva a vallott elvek is, és ez közvetlenül talán nem érzékelhető, de ha­tása annál inkább jelentkezik a figyelő, véleményt formáló emberek körében. Né­hány ilyen -elvi* állásfoglalással egy-egy vezető népszerűsége csupán olcsó látszat lesz, mert nincs alatta morális tartópillér. Két tucat ember körén belül ugyan gya­rapodhat az elveket helyesen valló, de azokat munka közben mellőző vezető nép­szerűsége, de az emberek igazságérzetére apelláló népszerűség az előbbi esetben bi­zony rohamosan összezsugorodik. Ez a példa egy kicsit árnyéka is a régi módszereknek, csak most már kevésbé szül intrikát és jellemtelenséget, legfel­jebb időleges meghunyászkodást. Rendkí­vül nagy dolog az, hogy a párt marxista— leninista politikája, józan, életet ismerő, emberi érzésekkel s kívánságokkal szá­moló gyakorlata — kizárja a személyek megítélésében felmerülő esetenkénti szub­jektív tendenciák hatására keletkezhető politikai, morális, vagy lelki lezüllést. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy amikor egy-egy terület eredményeiről, hi­báiról megalapozott véleményt kell mon­dani, amely egyben az adott vezetó, vagy vezetők munkájának értékítélete — akkor kiderül, hogy csak -nagyvonalakban*, -ál­talánosságban* tudnak véleményt mon­dani. Következésképpen a személyről -al­kotott* vélemény is csak nagyvonalú, ál­talános lehet De mégis, hogy -kerek* vé­lemény legyen — megclmetezik egyéni, szubjektív fűszerrel... bár ez utóbbinak semmi köze a párt e kérdésben vallott elveihez. -Csaknem általános és komoly gyenge­sége még a kádermunkának a tervszerűt­lenség, a kapkodás, a felületesség. A ká­derekkel még ma sem foglalkoznak folya­matosan, a velük való rendszeres foglal­kozás még nem vált mindenütt a vezetés módszerévé, rendszerint csak akkor fi­gyelnek föl az emberekre, ha valami baj van velük, vagy ha előléptetik őket*. E bből a megállapításból következik, hogy a felületes ismeretség miatt az adott, pillanatnyi helyzetben a -kéznél levőhöz*, vagy az ismeretség alapján -kipróbált- emberhez nyúlnak. Erről a kérdésről -Kádermunkánk tapasz­talataidban a következőket olvashatjuk: -Előfordul az ls, hogy tehetséges, ráter­mett, bátran véleményt nyilvánító embe­rek helyett — féltékenységből, karrieriz­musból — kevésbé lehetséges, alkalmaz­kodó, ellenvéleményt soha nem nyilvánító embeveket emelnek köztisztségekbe*. Több eaftben éppen emiatt nem nyílik alkalom arra* h°«y szélesebb körből me­rítsünk — am£k<r küjönbözö munkakörök betöltéséről van sró. Emiatt nemcsak egy szűkkörű cirkulációvfti számolhatunk, de szinte lehetetlen eljutni' vddig, hogy par­tonkívüliek — akik egyébként alkalmasai? — különböző vezető tisztségekhez jussa­nak. holott ez is fontos elv. Lényeges kérdés az őszinteség. T4«r ré­gen nem jellemző a mi kádermunkark­ban az őszinteség hiánya. Egy anyag K ­szült, melyet elolvas az illető és aláírjál Ez rendjén is van, mert általános gyakor­lat. Azonban az már nincs rendjén, hogy eközben sok helyen -kettős vélemény­alakul kl. Nemcsak hivatali apparátusok­ban, de jelentős irányító fórumokon is. Az egyik vélemény a papíron van, a má­sik intim módon, -baráti alapon- jár száj­ról szájra, eljut felettes szervekhez, azok vezetőihez anélkül, hogy megegyezne az illető személy által aláírt vélemény­nyel. Ha erre azt mondanánk, hftgy jel­lemtelenség, akkor keveset mondturtk. Ez annál sokkal több. Az egzisztenciális bi­zonytalanság új forrása, a káderek biz­tonságérzetének, munkakedvének alá­ásáea és ezért pártellenes és emberte­len is. Ezért személyekre és beosztásra való tekintet nélkül mindenütt föl kell lépni a kettős véleményt formálók ellen, m-„-st ezek akarva-akaratlanul megsértik a párt tisztaságát, becsületességét és csak szajkó­módon hangoztatják azt a megállapítást, hogy -kádermunkánknak fontos elve az emberek iránti bizalom, az őszinteség és nyíltság*. Sajnos, a tapasztalat azt mu­tatja, hogy a kettős vélemény ellen nem lépnek fel a pártszervezetek, még nem ta­pasztaltuk Csongrád megyében semmilyen fokon sem, hogy kettős vélemény hangoz­tatása miatt valakit felelősségre vontak volna. Pedig ha valami mérgezi a jeve­gőt, a párt belső rendjét és közéleNjnk tiszta vonásait, akkor ez a jelenség az. P ártunk kádermunkájának tapaszta­latai többek között utalnak arra, hogy nálunk a proletárdiktatúrá­ban előtérbe kerültek a gazdasági, szer­vező és kulturális, nevelő funkciók, s ez­zel mind nagyobb jelentőségűvé válik a vezetők magasszlnvonalú szakmai felké­szültsége. A fordulat éve után sok, a rend­szer és a párt Iránt, hűséges, lelkes, oda­adó vezetó úgy került felelős beosztásba, hogy nem rendelkezett a szükséges szak­mai ismeretekkel, az ismereteket munka közben kellett elsajátítania. Közvetlenül a proletárdiktatúra kivívása után etekintet­ben engedményekre kényszerültünk, ma azonban az általános politikai fejlődés megköveteli a hatékonyabb, színvonala­sabb, konkrétabb és operatívabb gazda­sági és kulturális építőmunkát. A színvonalas Iránj-ító munka megkö­veteli, hogy a vezetők fogékonyan reagál­janak az új kezdeményezésekre, ösztönöz­zék. segítaék ezek kibontakozását. Az új iránti érzék segíti az elavult, rossz módszerek felszámolását, a jobb. a ha­tékonyabb munkamódszerek alkalmazását Fontos követelmény, hogv a káderek ön­állóan és bátor alkotószellemben végezzék munkájukat. M egyénkben e követelménvt politikai, állami és gazdasági vonalon egy­aránt megértik. Ezt mutatja, hogy pártapparátusainkban mindenki tanul, ál­lamigazgatásunkban sohasem tanultak ennyien, mint most, ipari középkádereink zöme is képzi magát, főként technikumok­ban. De nem mondhatjuk ezt el ilyen határozottan gazdasági funkcionáriusaink egy részéről, és a tanácsi vezetőkről, kü­lönösen községekben, örvendetes az is, hogy Szegeden a tudományos élet kivá­lóságai mellett egy új tudományos gene­ráció nő nagyra. Anélkül, hogy valamiféle szakmai fé­tist teremtenénk, szükséges hangsúlyozni a szakmai rátermettséget., mert enélkül hazánk szocialista építésében nem boldo­gulunk megfelelően. Persze ehhez mindjárt hozzá kell ten­nünk, hogv -a káderek fejlődése a veze­zetés színvonalától is függ*. Ahol a v«­2etők önmagukkal szemben is igényesek, ott a kádereket maguk után -húzzák -, viszont ott, ahol a vezetők igénytelenek önmagukkal szemben is. ott a káderek fejlődése is meglassul, szellemi pangás, önteltség, fizikai tunyaság és a hatalom­vágy. a bírálat elfojtása lép fel — s ezek mind olyan jelenségek, amelyek a sze­mélyi kultusz időszakából már ismertek. Ezért amikor a vezetés ezínvonaláról, a káderek neveléséről beszélünk, akkor elsősorban a vezetők igényességét, mun­kájukkel, tevékenységükkel szembeni kö­vetelmények mércéjét tegyük vizsgálat tárgyává, mert ebből nagyon sok oko6, általános konzekvenciát vonhatunk le. Amikor pártunk VIIT. kongresszusára készülünk, ezek a kérdések életünk min­den területén fölmerülnek, hiszen a sz ­cialixmus építésének alapjait, lerakjuk és kibontakozó, nagy lendületű szociális t épí lésünkhöz e kérdések helyes megol­dása is noezá tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents