Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
3 Vasárnap, 1962. március.. 2$ A textilmüvek dolgozói EGYET GONDOLTAK BeszélgetéseK a kongresszusi munkaversenyről Szinte hihetetlen gyorsa* ságra is kerül a B-műszak főképp rajtunk múlik, per•sagga] reagáltak arra a hír- dolgozóinak felhívása. A sze, ha jó az alapanyag is— re a textilművek dolgozói, hangulat nagyon jó. nem veszi át a szót Szűcs Sánnogy év vége felé, novem- lesz nehéz munka a len- dorné — Erre feltétlenül berben összeül a Magyar dület megtartása, sőt a ver- tudunk vállalást tenni. Szocialista Munkáspart VIII. seny fokozása sem. _ Meg a hulladékcsökkenikongresszus* A B-műszak tésre és a gépkihasználásmáris bejelentette, hogy A verseny felelős ra — mondja ismét Seresmunkavensenyt kezdemé- 4 JJi , . né. összenevetnek, mert nyez tiszteletére. Természe- — Mint eddig is mindig, nyilván a felesleges sétólálesen a pontos vállalások gondoskodunk majd a kong- sokra ki-bejárásra gondolmég nem készültek el, hi- resszusi munkaverseny szé- nak 'mindketten szen a számítások elvégzé- leskörű nyilvánosságáról, az _ Ra;tunk ' fonókon _ sere nem állt rendelkezés- élenjáróknak kijáró megbe- folytatja'most már elkomore elegendő idő. De ezért "ülésről. A külsőségekhez lyodva Szücgnó _ a lesze. mindenki tudja, hogy mit hozzájárulnak majd a lel- dök és a2 elómunkások is lehet, mit kell majd tenni, kesítő plakátok, feliratok is, sokat segíthetnek ;„„„„„,a melyeket a műhelyek falán Berger Sándorné, a lesze-4* Igazgató helyezünk el. S melyik dol- dö bri ád ve2etöje mintha _ Mennrtsrár. «h.h.„í f J! °Z Tv, ' ba"otta volna ezeket a sza— Mennylsegí tulteljesi- ha kis kártyát, vagy néhány vak t e£rvbeváeóan test nehéz lesz vállalni - szál virágot kap kedves meg- nvll.tltorik egyDcvagoan mondja Móczán Lajos, az emlékezésül? nyuatkoziK. üzem igazgatója -, bár a - Bizonyára erősítik majd S® pamutipar termelesének az a verseny lendületét az időn- ;dő e?Tk" ? idén nincsenek korlátai. Az ként megrendezésre kerülő het ül célul nTaSk elé KVSSekeUo^ TT' ^T^' 'Z m^rószttfon^ktunká: v^i/ni ^hfeHróraf h54-, YajUS 1,aUfiUftUS , tónak fokozottabb segítését \allaljanak tobbletterme- tiszteletere, valamint a fo- ír_ „ , ®„_-KV, lést. Ebben a negyedévben lyamatosan sorra kerülő bé- "YujYadé^ Fren kfvüY a közel 40 tonna fonallal keőrségek. Ezek a megmoz- Hr.veWrócUJ ra^v.ti/ toldjuk meg a jóváhagyott dúlások jól beváltak üze- Satóam dolgunk £ terv előirt mennyiségét, de műnkben, a dolgozók szá- r am aYtaLrókossáe vée^ő ennél nagyobb teljesítmény- montartják őket w anyagtakarékosság végső re már nem igen leszünk _ Különös gondot fordí- „ képesek. Testvérvállalata!nk tunk a hulladék csökkentéközött a legtetemesebb vál- sére is. Az éves munkaver- Szinte hihetetlen gyorsalalás is csak 18 tonna volt. seny keretében szinte kü- sággal reagáltak arra a hírGondolkozik. fontolgatja lön versengés alakult ki, re a textilművek dolgozói, szavait Majd elmosolyod- melynek eredményeit szín- . „„ , „. ... _„ va folytatja: tén nyilván tartjuk A kong- hogy az év vége fel*' n°" — Persze, amit eddig resszusi munkaverseny bi- vpmberben összeül az mondtam, nem jelenti azt, zonyára ezt a versenyformát MSZMP VIII. kongresszuhogy gátat szabnánk a to- is továbblendíti. sa S még mielőtt összeSentÚir^SkkenyKs2g aIK? 1S5 ^^t" ^ V emelésével kapcsolatban hogy mi mindent jelent a «nr<yten ugyanarra gondolrem. A gépi termelékenysé- bontakozó kongresszusi ver- tak: munkaversennyel, az get, csakúgy, mint a dol- seny. eddiginél is szebb munkaggéfmé7nSeri1Sní- ^ munkások ^znek hitet a vélni. Azt hiszem, a kong- P4" politikája mellett. Igazresszusi munkaverseny e te- — Hogy miben tudnánk gató, párttitkár, szakszervekintetben hasznos eredményt leginkább versenyezni? — bizottsági titkár verhozhati kérdezi vissza Seres Lajosné szövőnő. — Megmondom senyfelelős és a munkás A párttitkár őszintén, hogy a gépekből egyképpen keresi azokat a .. . YYTT már csak a for- lehetőségeket, melyek a — A mennylsegí termelés dulatszám emelesével lehet- , __ . mellett legalább annyira ne nagyobb termelést ki- munkaverseny fontos nálunk a jó minő- hozni. S ez nem is ártana! biztos alapját képezhetik, ség. Külön vállalásunk ér- — A minőség az, ami leg- Fehér Kálmán tékét is az adja meg, hogy felajánlott 108 tonna foA pártélet eseményeiből A Szegedi Kenderfonógyár Szövetkezet párttaggyűlésén. üzemi pártbizottsága a párt- Helytelenítették, hogy különalapszervezetekkel együtt féle gumik és gépalkatrészek idén is kötetlen beszélgeté- a szabad ég alatt vannak, k seket tart az üzemrészek igy romlanak, pusztulnak. A munkásaival. A gömbölyítő párttaggyűlés fölhívta a szöosztály munkásainak képoi- vetkezet gazdasági vezetőiselőivel most tanácskoztak a nek figyelmét, hogy változkommunisták. A munkások t ássanak ezen a helyzeten. felhívták a figyelmet a ter- * melist elősegítő több kérdés- A gépjavítások helyzetével re ls. Kérték, hogy a gaz- a tavaszi munkákra való dasági vezetők tegyék még felkészüléssel is foglalkozott Jobbá űz anyagellátást, s legutóbbi taggyűlésén a Kisugyanakkor a többi üzem- teleki Gépállomás pártalaprészekben is javítsák az szervezete. A gépeket jól és anyag minőségét. rendben kijavították, s amint A gyárnak nincs saját alkalmas lesz az időjárás, üzemi konyhája, az ebédet késedelem nélkül kezdhetik hordják. A hordott ebéd mi- a munkákat a közös gazdanöségére azonban több pa- Ságokban. Az alkatrészellánasz hangzott el. A munká- tás — állapították meg — sok ismét sürgették a gyár még mindig nem kielégítő, sóját üzemi konyhájának Ezért az alkatrészek -házlmegteremtését. lag* megoldható tervszerű * felújítását — a lehetőség szeA szegedi járás községei- rint — fontosnak ítélték. ben a pártszervezetek és a * tanácsok összevont, együt- Az újszegedi Haladás Tertes üléseket tartanak. Meg- melőszövetkezet kommunlstárgyalják a községek idei tái megbeszélték a tsz tavemezőgazdaségi feladatait, s szi felkészülését, s ugyanaka tavaszi teendők időbeni, kor foglalkoztak az idei gazgyors végrehajtását. A ta- dálkodási terv minél jobb nácskozáson természetesen végrehajtásának kérdéseivel meghívottként pártonkívüli is. Megállapították, hogy a szövetkezeti gazdák is reszt jobb termelési eredményevesznek. kért, a tagok még nagyobb * jövedelméért szükséges toA közös tulajdon védelmé- vább javítani a vezetés színvei is foglalkoztak a Szegedi vonalat, s szilárdítani a Gumi- és Műanyagkészító munkafegyelmet. Évzáró közgyűlések a szegedi kisipari szövetkezetekben Szombaton újabb kisipari bizottság, a szövetkezeti bi szövetkezetek tartották meg zottság beszámolóit. A viévzáró közgyűlésüket. A tákban sok szövetkezeti tag Szegedi Vas- és Fémipari szólalt fel. Ktsz, a NÍVÓ Ktsz és az A cipészek és papucsosok Papucskrázító'^tsipari'^zí * üzemházukban a Cserzy vetkezet tagjai hallgatták Mihály utcában tartották meg a szövetkezetek vezető- meg 54. mérlegzáró közgyűségeinek beszámolóját, a lésüket. Minden szövetkezetmérleg és eredménykimuta- ben a közgyűlés ünnepi vatás ismertetését, az ellenőrző csorával ért véget. Hz emberek megítélésére! Irta: SIKLÓS JÁNOS nal 34,77 átlagfinomsági számmal készül. Az éves versenybe akkor illeszkedhet be jól a kongresszusi munkaverseny, ha célja egyrészt a minőség szakadatlan javítása lesz, másrészt pedig a technológiai fegyelem megszilárdítása. Jól mérhető a segédanyagokkal való takarékosság, valamint a munfegyelem is — állapítja meg Garai István, a párttitkár. A munkaverseny előkészítése és lebonyolítása politikai ügy is. Mi kell ahhoz, hogv aránylag gyorsan és teljes aktivitással kezdetét vegye az üzemben a kongresszusi verseny? — A jövő héten taggyűlések lesznek az alapszervezetekben. s ezeken már valószínűleg konkrét formában tárgyalják meg a párttagok a verseny lehetőségeit. Véleményem szerint a felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi műszak egyúttal a kongresszusi verseny kezdetét is jelenti majd a különböző üzemrészekben. A szakszervezeti bizottsági titkár A munkaverseny legfőbb szervezője, mondhatnánk gazdája, a szakszervezet A szakszervezeti bizottság titkárának igazán mindent tudnia kell, ami a versennyel kapcsolatos. Farkas Józsefné előveszi kis, bádogfedelű noteszét és már mondja is: — A B-müszak bejelentette, hogy versenyt kezdeményez a VIII. pártkongresszus tiszteletére, mégpedig a következő elvek alapján: menynviségí túlteljesítés, a minőség állandó javítása mellett; takarékoskodás a segédanyagokkal: a technológiai fegyelem betartása; szigorú munkafegyelem, a késések, igazolatlan mulasztások csökkentése; fokozott balesetvédelem. Majd így folytatja: — Rövidesen nyilvánosA címben föltett kérdés mostanában sok embert érdekel, különösen amióta nemcsak hangoztatjuk megyénkben, hanem itt-ott radikálisabban is érvényt szerzünk annak, hogy -a káderek elbírálásánál az irányításuk alatt álló munkaterület tényleges eredményeit, a párt politikájának érvényesítéséért kifejtett tevékenységet kell alapul venni*. Ez az elv kizárja a korábbi évek hibás gyakorlatát, mely szerint emberek -megítélésében általánossá vált a szubjektívizmus, azaz a kádereket gyakran nem a tények, nem politikai állásfoglalásuk, magatartásuk, munkájuk, hanem egyes emberek egyéni, sokszor elfogult véleménye alapján értékelték. Ez kedvező talajul szolgált az intrikának és jellemtelenségre vezetett*. Továbbá: -Altalános jelenség volt a kádermunkában az őszinteség hiánya. Emberek százait váltották le anélkül, hogy valaha is közölték volna velük ennek okát. A leváltott káderek erkölcsi, politikai szempontból súlyos helyzetbe kerültek* ... Az idézetek -Pártunk kádermunkájának tapasztalatai* címmel a Társadalmi Szemle februári számában megjelent pártokmányból valók és érdemes összehasonlítani napi gyakorlatunkkal. Vegyük az első idézetet és állítsuk be az élet mindennapjába. Erőteljes törekvés tapasztalható megyei, járási, városi vezető szervekben az említett idézet realizálására. A helyes lenini politika eredményeként a kádermunkában is egyre inkább meghonosodik a helyes elv és az ennek megfelelő gyakorlat. A párt ma már nem papírok, kijelentéseik, vagy fogadkozásaik alapján ítéli meg az embereket, hanem elsősorban végzett munkájuk, tetteik alapján. Nálunk is sok, arra hivatott vezető próbálja meg, hogy egy-egy ember tényleges értékét a reábízott területeken levő eredmények és hibák alapján bírálja el. Sajnos, ez nem mindig sikerül a valóságban nemcsak azért, mert az élet rendkívül bonyolult és szövevényes szituációkat teremt, de számos helyen még nem szűntek meg a régi, rossz módszerek, s helyenként újak is keletkeztek. Ezek azonban nem a párt politikájából keletkeztek, hanem egyes vezetők hibás szemléletéből, a párt politikájának meg nem értéséből, a régi, rossz módszerek megszokásából. V együnk néhány egészen gyakorlati jelenséget. Például sokéves ismeretség, összemelegedettség, régi cimboraság, iskolás évek, együtt töltött katonai idők és még számos tényező hat. Hol így, hol úgy. Nehezebb szívvel mondanak elmarasztaló véleményt a régi komák munkájáról, mint a -csak munkatársi kapcsolatban* álló emberekről és ez, sajnos, megfordítva is igaz: szívesebben és többoldalú -mentséget* tudnak mondani a jó barát botlása, hibája védelmében, mint más személy azonos esetében. Igaz, hogy itt csorbát szenved az igazság, ennélfogva a vallott elvek is, és ez közvetlenül talán nem érzékelhető, de hatása annál inkább jelentkezik a figyelő, véleményt formáló emberek körében. Néhány ilyen -elvi* állásfoglalással egy-egy vezető népszerűsége csupán olcsó látszat lesz, mert nincs alatta morális tartópillér. Két tucat ember körén belül ugyan gyarapodhat az elveket helyesen valló, de azokat munka közben mellőző vezető népszerűsége, de az emberek igazságérzetére apelláló népszerűség az előbbi esetben bizony rohamosan összezsugorodik. Ez a példa egy kicsit árnyéka is a régi módszereknek, csak most már kevésbé szül intrikát és jellemtelenséget, legfeljebb időleges meghunyászkodást. Rendkívül nagy dolog az, hogy a párt marxista— leninista politikája, józan, életet ismerő, emberi érzésekkel s kívánságokkal számoló gyakorlata — kizárja a személyek megítélésében felmerülő esetenkénti szubjektív tendenciák hatására keletkezhető politikai, morális, vagy lelki lezüllést. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy amikor egy-egy terület eredményeiről, hibáiról megalapozott véleményt kell mondani, amely egyben az adott vezetó, vagy vezetők munkájának értékítélete — akkor kiderül, hogy csak -nagyvonalakban*, -általánosságban* tudnak véleményt mondani. Következésképpen a személyről -alkotott* vélemény is csak nagyvonalú, általános lehet De mégis, hogy -kerek* vélemény legyen — megclmetezik egyéni, szubjektív fűszerrel... bár ez utóbbinak semmi köze a párt e kérdésben vallott elveihez. -Csaknem általános és komoly gyengesége még a kádermunkának a tervszerűtlenség, a kapkodás, a felületesség. A káderekkel még ma sem foglalkoznak folyamatosan, a velük való rendszeres foglalkozás még nem vált mindenütt a vezetés módszerévé, rendszerint csak akkor figyelnek föl az emberekre, ha valami baj van velük, vagy ha előléptetik őket*. E bből a megállapításból következik, hogy a felületes ismeretség miatt az adott, pillanatnyi helyzetben a -kéznél levőhöz*, vagy az ismeretség alapján -kipróbált- emberhez nyúlnak. Erről a kérdésről -Kádermunkánk tapasztalataidban a következőket olvashatjuk: -Előfordul az ls, hogy tehetséges, rátermett, bátran véleményt nyilvánító emberek helyett — féltékenységből, karrierizmusból — kevésbé lehetséges, alkalmazkodó, ellenvéleményt soha nem nyilvánító embeveket emelnek köztisztségekbe*. Több eaftben éppen emiatt nem nyílik alkalom arra* h°«y szélesebb körből merítsünk — am£k<r küjönbözö munkakörök betöltéséről van sró. Emiatt nemcsak egy szűkkörű cirkulációvfti számolhatunk, de szinte lehetetlen eljutni' vddig, hogy partonkívüliek — akik egyébként alkalmasai? — különböző vezető tisztségekhez jussanak. holott ez is fontos elv. Lényeges kérdés az őszinteség. T4«r régen nem jellemző a mi kádermunkarkban az őszinteség hiánya. Egy anyag K szült, melyet elolvas az illető és aláírjál Ez rendjén is van, mert általános gyakorlat. Azonban az már nincs rendjén, hogy eközben sok helyen -kettős véleményalakul kl. Nemcsak hivatali apparátusokban, de jelentős irányító fórumokon is. Az egyik vélemény a papíron van, a másik intim módon, -baráti alapon- jár szájról szájra, eljut felettes szervekhez, azok vezetőihez anélkül, hogy megegyezne az illető személy által aláírt véleménynyel. Ha erre azt mondanánk, hftgy jellemtelenség, akkor keveset mondturtk. Ez annál sokkal több. Az egzisztenciális bizonytalanság új forrása, a káderek biztonságérzetének, munkakedvének aláásáea és ezért pártellenes és embertelen is. Ezért személyekre és beosztásra való tekintet nélkül mindenütt föl kell lépni a kettős véleményt formálók ellen, m-„-st ezek akarva-akaratlanul megsértik a párt tisztaságát, becsületességét és csak szajkómódon hangoztatják azt a megállapítást, hogy -kádermunkánknak fontos elve az emberek iránti bizalom, az őszinteség és nyíltság*. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy a kettős vélemény ellen nem lépnek fel a pártszervezetek, még nem tapasztaltuk Csongrád megyében semmilyen fokon sem, hogy kettős vélemény hangoztatása miatt valakit felelősségre vontak volna. Pedig ha valami mérgezi a jevegőt, a párt belső rendjét és közéleNjnk tiszta vonásait, akkor ez a jelenség az. P ártunk kádermunkájának tapasztalatai többek között utalnak arra, hogy nálunk a proletárdiktatúrában előtérbe kerültek a gazdasági, szervező és kulturális, nevelő funkciók, s ezzel mind nagyobb jelentőségűvé válik a vezetők magasszlnvonalú szakmai felkészültsége. A fordulat éve után sok, a rendszer és a párt Iránt, hűséges, lelkes, odaadó vezetó úgy került felelős beosztásba, hogy nem rendelkezett a szükséges szakmai ismeretekkel, az ismereteket munka közben kellett elsajátítania. Közvetlenül a proletárdiktatúra kivívása után etekintetben engedményekre kényszerültünk, ma azonban az általános politikai fejlődés megköveteli a hatékonyabb, színvonalasabb, konkrétabb és operatívabb gazdasági és kulturális építőmunkát. A színvonalas Iránj-ító munka megköveteli, hogy a vezetők fogékonyan reagáljanak az új kezdeményezésekre, ösztönözzék. segítaék ezek kibontakozását. Az új iránti érzék segíti az elavult, rossz módszerek felszámolását, a jobb. a hatékonyabb munkamódszerek alkalmazását Fontos követelmény, hogv a káderek önállóan és bátor alkotószellemben végezzék munkájukat. M egyénkben e követelménvt politikai, állami és gazdasági vonalon egyaránt megértik. Ezt mutatja, hogy pártapparátusainkban mindenki tanul, államigazgatásunkban sohasem tanultak ennyien, mint most, ipari középkádereink zöme is képzi magát, főként technikumokban. De nem mondhatjuk ezt el ilyen határozottan gazdasági funkcionáriusaink egy részéről, és a tanácsi vezetőkről, különösen községekben, örvendetes az is, hogy Szegeden a tudományos élet kiválóságai mellett egy új tudományos generáció nő nagyra. Anélkül, hogy valamiféle szakmai fétist teremtenénk, szükséges hangsúlyozni a szakmai rátermettséget., mert enélkül hazánk szocialista építésében nem boldogulunk megfelelően. Persze ehhez mindjárt hozzá kell tennünk, hogv -a káderek fejlődése a vezezetés színvonalától is függ*. Ahol a v«2etők önmagukkal szemben is igényesek, ott a kádereket maguk után -húzzák -, viszont ott, ahol a vezetők igénytelenek önmagukkal szemben is. ott a káderek fejlődése is meglassul, szellemi pangás, önteltség, fizikai tunyaság és a hatalomvágy. a bírálat elfojtása lép fel — s ezek mind olyan jelenségek, amelyek a személyi kultusz időszakából már ismertek. Ezért amikor a vezetés ezínvonaláról, a káderek neveléséről beszélünk, akkor elsősorban a vezetők igényességét, munkájukkel, tevékenységükkel szembeni követelmények mércéjét tegyük vizsgálat tárgyává, mert ebből nagyon sok oko6, általános konzekvenciát vonhatunk le. Amikor pártunk VIIT. kongresszusára készülünk, ezek a kérdések életünk minden területén fölmerülnek, hiszen a sz cialixmus építésének alapjait, lerakjuk és kibontakozó, nagy lendületű szociális t épí lésünkhöz e kérdések helyes megoldása is noezá tartozik.