Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

Csütörtök, IMS. március 82. 4 CfiLtnliite.il a világ minden tájáról A Szovjetunió egyik népi táncegyüttese Amerikában szerepelt. A velük tartó Ana­tolij Kolosin operatőr és Otn­dij Gorcsakov újságíró Ame­rika a rivaldafényben cím­mel dokumentumfilmet ké­szített. Korábban Reichen­bach alkotása, az Amerika egy francia szemével a bi­zarrt mutatta be az Újvilág­ban, Kolosin filmje barátian és közvetlenséggel foglalko­zik az amerikai élet sokrétű­ségével, az emberek örömé­vel. szórakozásával, s fény és árnyék bemutatásával. * Ouy de Maupassant Bel ami cimű regénye már több­ször megihlette a filmművé­szeket Most egy Olaszország­ban jól ismert színpadi és filmszínész. Arnoldo Foa forgatókönyvet írt a regény­ből, mint rendező is e film­mel mutatkozik be, amely­nek címszereplője előrelát­hatólag Marcelio Mastroianni lesz. • Alekszander Ptusko, a ne­ves szovjet rendező befejezte A uörös vitorla című új film­jét. Legközelebbi terve: Ho­meros Odysseájának színes szélesvásznú filmváltozata. * « Film készül Jean-Faul Sartre Altonai foglyok című drámájából, amelyet Ccsare Zavattini alkalmaz filmre, rendezője Vlttorio de Sien. Á film főszerepét — amelyre Raf Valloné és Montgomery Clift ls pályázott — Burt Lancaster játssza. A Szovjetunióban március­ban mutatják be Mihail Sztyelmah A nagy rokonság című regénye filmváltozatá­nak második részét Dmitro Gorievit címmel. A film első része A vér nem túlik vízzé volt. • * Üj szovjet film készül A vasárnap gyermekei címmel azokról az emberekről, akik az űrpilóták nehéz hivatásá­ra készülnek. A film női fő­szerepét a Tiszta égbolt-bán feltűnt Nyina Droxnseva játssza. • Verner Klinger rendezte a Hitler menyasszonyai cimű filmet, amely egy fanatikus náci orvos, dr. Hegen brutá­lis kísérletéről szól. Fiatal lányokat akar felhasználni arra. hogy biológiai vizsgála­tok alapjan biztosítsa a -tisz­ta árja- gyermekek születé­sét. A férfiakat a frontról visszahozott katonák közül válogatja ki anélkül, hogy a kísérleti alanyok vonzalmát figyelembe venné. Az egyik lény. Erica, szerelmes egv fiatal katonába, és megöli magát, hogy megszabadul­jon egy másiktól, akit szá­mára kijelöltek. • A Gorkij Stúdióban készült az Amikor a fák nagyolt vol­tak című új szovjet film: ren­dezője a Múló évek és a Szü­lői ház alkotója, Lev Kuliri­zsonot'. A film főszerepét Jurij Nyikulin játssza. A be­mutatót e hónapban rende­zik meg Moszkvában. Háromezer telefonszdm -FEJBŐL A budapesti posta tudako­zó szolgalatánál van néhány olyan telefonkezelőnő, aki felvehetne a versenyt, akar az elektronikus memóriabe­rendezésekkcl is. Példanak •miitjük dr. Regős Józsefnét, aki 18 éve, naponta sok száz ideges, kíváncsi pesti érdek­lődésére válaszol fáradhatat­lanul. Valamikor ó sem tu­dott néhány számnál többet megjegyezni, csakúgy, mint bárki más. Ma azonban már ketezer-háromezer telefonj számot őriz emlékezetében, • ez csak kis réaze hallatla­nul nagy adatismeretének, ötezer-hatezer utcanevet is tud. Ismeri például az V. es a XIII. kerület valamennyi utcáját, a Belváros összes üz­leteit — -termószetesen­azok telefonszámait is. A telefonkönyv számára nemcsak egyszerű adattár, hanem olvasmány, amelyet szívesen vesz elő szabad ide­jében, s így bővíti, frissíti emlékezetét Bizonyára meg­lepődött az az érdeklődő, aki a tudakozótól nemrégiben röviden csak ennyit kérde­zett: — Mennyi a Faliszt te­lefonszáma? — a szinte azonnal kapta a választ: 257—806. Regősné a telefon­könyv -olvasasa- közben bukkant rá a szokatlan név­re: Fővárosi Műanyag- é« Töltőtollgyár budafoki fa­liszt üzeme, amelyet igy -egyszerűen- (Falisztnek) bi­zonyára csak a beavatottak ismernek. S végül a furesa csattanó. Nemrégiben telefonon hívta férjét, s a készülékből ide­gen hang hallézott vissza. Rosszul emlékeeett saját te­lefonszámukra .,, Rádióműsor PSütórtök kosst.th-r adio 4,1® Rákóczi tndulé. 4.J0 Hírek. •4,4®—7.58 Vidaman, frissen. Köz­ben: J.30 Hirek. 0,00 Falurádió. s.35 Néhány perc tudomány. 6,59 Időjálzes. 7,0(1 Hírek. 7.10 Uj könyvek. 7,30 Műsornaptár. 7,40 Ma: Miskolcról jelentjük. 7.59 ldójelzes. 3.00 Musori«mertate3. S,10 Tánczene l,U Édes anya­nyelvünk. 9.no sündisznónak* lo­vagol. Mesejáték. 9.40 Zenei anekdotak. 10.00 Hírek. 10,10 Ma: Miskolorel jelentjük. 10,13 Zenekari muzsika, 11.oo Radin szabadegyetem. 11,25 Szép ,?y­heszne. Operertreszletek 12.00 Déli harangszó. 12.13 Könnyű­zene delidében. 13.00 Ezüstkalá­szos szövetkezeti gazdatanfo­lyam. 13,20 Dalek és hangszer­.iíólók. 13,50. Miskolci költök verseiből. 14,00 Magyar fuvós­zene. 14,11 Oazdasagi fórum. 14.25 Egy falu — asy nóta. 13.00 Hirek. közlemények. 15,oa idoiáraslelentéa. 15,lo uj nó­tát fújjunk . . . 15,30 Uj élet ar d«i vár tövében. 15.50 Egy­velegek. 10,SS Műsorismerteles. 17,00 Hírek. 17.10 Miskolci ka­leidoszkóp. 17,40 Tánczene. IS óra 15 Tfiu figyelő 15.33 Köz­vetítés a Miskolci Nemzeti Szín­házból: Artyro Ui. A szünet­ben: 19.54 ,1ó éjszakát, gyere­kek! 30.00—20.35 T.ef krónika. 21.J0 Verbunkosok 33.00 Hírek. 32.13 Mai emberek • • • 22,26 Kamarazene 23.15 Onerettmu­asika. 2400 Hírek. 0,10 Eji ze­ne. 0,30 Himnusz. petofi-radio 5.50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. 0,25 Műsornaptár. 5,50 Torna. 5.00 3.io Hírek. 14,00 időjárás- ea ••ízáUáajrlenies. 14.15 A miskol­ci Bartók tlola zeneművészeti szakiskola leánykára énekel. 14 óra S0 Az ígéret, földié. Re­gényiamertetea. 15,00 Tánezene. 15,60 A külföldi sajtó hasáb­jairól. 14,00 Hirak. 19 05 Opera­estek Eszterházón. Áriák. 16.30 Ezer szó oroszul, n.oo Daltsnu­las. 17.20 LJadov-müvek. 18.00 Hirek. 18.05 Orpheuaz nyomá­ban. 18,20 Negyven perc vi­dámság. 11.00 Hírek. 19,06 Ze­nés étlep. Rádiotáték. 19.40 rziistkalasr.os szövetkezeti gaz­(latanfe)yem 30.00 A zene vi­lág*. 20.25 Műanyagüj donsarok. 20.35 Élőszóval — muzsikával. Közben: 21.00 21,05 Hírek. 23.00 Hírek 31.18 Műsorzárás. Tv'avizió műootg 17.30 Kicsinyek műsora 18.00 Szünet. 18.06 Bemutatjuk a Szolnoki MA V Fűtőház ,,Tisza" Táncegyüttesét. 18.45 Besrélges­sünk oroszul! 19,00 Az u.i cso­daanvag. Közvetítés a Műsza­ki Egyetemről. 18.30 TV Hír­adó 10,46 A jövő hét műsora. 10 50 Szünet. 11.75 Rembrandt. Angol film- (14 éven alul nem alánlott!) 21,25 Hírek. TV Hír­adó. Akik tizenhatezer szegedi gyermeket SZÓRAKOZTATNAK Pillantás a bábszínház kulisszái mögé Az új évad programjában szereplő hét bemutató közül ötöt megtartott már a No­vember 7. Művelődési Otthon Bábszínháza. A premiereket és előadásokat látogató -leg­ifjabbak- számát pedig úgy kapjuk meg egész évadra, ha a nézőtér befogadóképes­ségét, 160 főt százzal megszo­rozzuk. Az eredmény 16 ezer. Ennyi óvodás és kisiskolás szórakozását viszont mind­össze 16 felnőtt munkája biz­tosítja, 12 szereplőé, és 4 műszaki és technikai dol­gozóé. ' Ez a szegedi bábszínház teljes -stáb—ja. amely úgy­nevezett sima hetekbon, csak vasárnapokon, három elő­adást produkál, s egyéb ün­nepnapokon ugyancsak har­mat, délelőtt kettőt, délután •gyet. 'íC&nyvttÁ fimnatóitA mnl ÍÁ&M Egy-egy darab lefutása 250—330 órát emészt fel, s 18—20 óra előkészítés is van még. amelyet próbára fordí­tanak. Ezek után gondolhat­ná bárki, hogy főhivatású szereplőkkel és műszakiakkal állunk szemben. Pedig nem. Ahányán vannak, annyifé­le foglalkozást, űznek, illetve van, aki csak most készül tal amilyen pályára. Egyikő­jük sem született tehát bá­bosnak. Könyvelő, raktáros, termelési osztályvezető, jo­gász. bölcsész és orvostan­hallgató, könyvtáros, bank­tisztviselő, egyetemi alkalma­zott, és gimnazista — olva­som a személyi adatokból. S ennyiféle foglalkozású ember szabad idejét hogyan lehet úgy összeegyeztetni, hogy a próbák és az előadá­sok semmiben se szenvedje­Nagyszabású irodalmi estet rendez az Uj írás szerkesztősége Március 24-én, szombaton este 7 Órakor a Szegerii Tu­dományegyetem Dugonics | téri aulájában rendezi meg bemutatkozó szegerii irodal­mi estjét új folyóiratunk, az Üj írás szerkesztősége. A • nagyszabású irodalmi esten ' megjelennek és müveikből I felolvasnak élő irodalmunk neves képviselői: Benjámin László, Tamási Áron, Tcr­sánszky-Józsi Jenő, Juhász Ferenc, Váci Mihály, továb­bá Győré Imre, Galambos Lajos, Hárs György és Sza­kon vi Károly fővárosi irók, a fiatal nemzedék elismert tehetségű tagjai- A szegediek közül Papp Lajos költő ol­vas fel újabb verseiből. A fellépő irók munkásságát, élő irodalmunk helyzetét és az Űj írás litteráton célkitűzé­seit Illés Lajos és Pándi Pál szerkesztők méltatják az est irodalomszerető közönsége előtt. A belépődíj nélküli nyilvános irodalmi esten minden érdeklődőt szive sen látnak. nek csorbát? S mi történik akkor, ha valaki marói hol­napra megunja a bábásko­dást? • A ^esjnekeli átttelete ipÁióí mindent A két kérdésre egyszerre adja meg a feleletet (ír. Kp­vér Béla, a bábszínház ve­zetője. — Aki egyszer elkötelezte magát bábjátszónak, azt a gyermekek szeretete kiséri. Cserébe lemond szabad ide.ie és pihenése egy részéről. Hűtlenül viszont senki sem ment el még közülünk. Csak olyanokat ismerünk, akiket új munkaterületük szólította el sorainkból. S van, aki máshol, más városban is bábjátszó maradt. — Közreműködésünkért — hangsúlyozta dr. Kövér Béla — természetesen valameny­nyien kapunk tisjtaletdiját, de kijelenthetem, hogy senki sem ezért dolgozik, hanem a szórakozutasért, hogy a ki­csinyeknek örömet szerezzen. OhtUődiií iiualÁA Kinek-kinek szinte máso­dik hivatasa lett a bábját­szás, amely nem keveabé igé­nyel pedagógiai felkészültsé­get, jó érzéket és meglátást, hiszen hellyel-közzel ők is nevelői munkát végeznek. Valójában diploma nélküli pedagógusok ők, akiket egy kis ügy nagy szolgálata fog össze szilárd közösségbe. Nem az a fontos nekik, hogy ki mit, hanem hogy mennyit végez a közösen vállalt munkából. Ezért van az, hogy például Jurái Sára gimna­zista egy személyben jegysze­dő és ügyelő is. Édesapja, Jurái Imre raktáros pedig alapító tagja a bábszínház­nak. Csorba Ilonka jogászhall­gató ket éve kötelezte el magát a babjatszásnak, s Katkies András böleséozh gató ugyancsak régi tagji kis együttesnek, szinte gy mekkora óta. Barbacsi At egyetemi tisztviselő is a V lektíva erőssége. Gy\ György rendezővel együtt a teljes bábszínházi stáb r ga készít) el a színpA díszleteket, bábokat, ruhái Valamit mindig tervezz tökéletesítenek, hogy jofc szebbé es hasznosabbá teg; előadásaikat. V-eideny. a teleUúÁua Innen erőd a szegedi b színház országos jó hírni is a köeönség és a báboi körében. S ezt nem e soi íió.ia mondja róluk, han többek között az a tény hogy Szegeden rendezik n idén — vidéken először a bábcsoportvezetők fel fokú tíznapos tanfolyamát kis kollektívának több é lelkes munkája ez az é mérés. Igaz viszont ht munkájuk mindig újabb újabb feladatul bízza n az együttest. Senkit sem kategorizált egyazon szerepkörre. í úgy lehet bárki boszorks és királykisasszony, m ahogy bohóc, törpe vagy ti dér. Igaz viszont, hogy va mennyi -karakter--szerep) kell egy kis színészi kép ség, s meglehetősen szé skálájú hangszín is. S ez< kel az adottságokkal va mennyien rendelkeznek, szén ezek nélkül nem végezhetnének eredmen; munkát. Egyetlen panaszuk, hogy TV vasárnap délelőtti gy mekelóadásai otthon tartj kis közönségük egy részét 160 gyermekből közel hi mincat. Most vissza kell ői hódítani. Ahogy mondjí versenyre kelnek a TV bí színházaval meg jobb e adásokkal. Lődi Ferenc r Ujabb botrányos munkásellenes ítélet Nürnbergbe Egv nürnbergi cipőgyár munkásai a közelmúltban több hétig sztrájkoltak, tilta­kozásul a gyárban uralkodó embertelen munkakörülmé­nyek miatt. A gvár pert in­dított a sztrájk vezetői el­len és a nürnbergi bíróság ítéletében kötelezte a munká­sokat a -sztrájk által oko­zott kár- megtéritesére. Ezt a példátlanul botrányos ítéle­tet most újabba] toldo meg a nürnbergi birósi ítéletet hozott a bőrip szakszervezet ellen is. K; térítés fizetésére kötelezte szakszervezetet is, mivel támogatta a munkások »j< ellenes szrá.ikját-. A kártérítés nagvsagát n­nem állapították meg A pőgvár több mint egymil márkát követel. 8 ss MAGYAR LÁSZLÓ: BOSZORKÁNYOK k ápitány4 (10) Podhradszkv addig feszesen állt a két gróf előtt. Keresz­tüllátott rajtuk és tulajdonképpen megvetette őket. Velük együtt kicsit önmagát is, amiért szenvedélye cinkosukká tette. Mintha valóban eszét vette volna a boszorkányos szépségű menyecske. Átkozta végzetét, amely a közelébe sodorta és eltérítitte egyenes útjáról. Ellenségévé tette a varosnak, pedig eleinte Hnnyira akart segíteni rajta. De amikor meg mindig égeti arcát a csattanós pofon, amit a legnagyobb piaci sokadalom kellős közepén kapott Koncz Sárától a népség szemeláttára. Szó, ami szó. talán meg is érdemelte, mert úgy ölelgette azt a bűbájos menyecskét, mintha köze lenne hozza, mintha a szeretője lenne. Az asz­szony lángoló arccal igyekezett menekülni, de ő eszét veszt­ve kapót t utána. Magához szorította, erezte teste forrósá­gát, amitől még jobban megvadult. Akkor történt, hogy olyan csúnyán megszégyenítette Koncz Sára. Mintha tíz férfiember ereje szállta volna meg. egyik karját kiszaba­dította és úgy sújtott az arcába, hogy szikrát hányt tőle a szeme, aztán pedig olyan erővel lökte el magától hogy kalimpálva esett a kofák kosarai köze. Még most is hallja a vénasszonyok kárörvendő hahota ját. Jól tudja, hogy Koncz Sara csókja azé a rongyos halasz­legényé. Annak tartogatja minden simogatását, minden for­róságát. Tudja. hiszen a hajdúkkal állandóan leietett utá­na, hogy mindennap együtt voltak, a kis török aiszony házikójában turbékoltak, de találkoztak esténként a partok sűrűjében is és késő éjszakáig andalogtak a fák alatt. Mit is szerelhet azon az együgyű halaszlegenyen, miérl tartott ki mellette, miért lökte el olyan nyersen magától, ót, a nágyurat, a város főbíráját? Amikor föltápászkodott a kosarak közül és szégyenkez­ve kullogott be a városháza kapuján, vérködös lelkében megért az elhatározás: Koncz Sarának pusztulnia kell. de szerető jenek is, meg mindenkinek, aki a kezűkre jart. A kis török asszonynak, aki hajlékot adott bűnös szerelmük­nek, Rúzsa Dánielnek, aki pártfogolta őket. A dolgok aztán már szinte maguktól fejlődtek tovább. Fölbukkant a kapzsi püspök, akinek ravasz koponyájában először ért meg a boszorkánymese. a generális, aki nem tud beletörődni abba. hogy nem basáskodhat úgv a városban, mint ahogyan szeretne. Csaknem észrevétlenül nőtt. terebé­lyesedett a sötét terv. Az eszes főbíró a két grófnak vak eszközévé vált, meggondolás nélkül hajtotta végre paran­csaikat. fogadta föl azokat a csavargókat, akik elhintették a hiszékeny nép körében a gyanút. De mintha magn az ég is szövetségesévé szegődött volna. Azt a rettenete* jégvihart soha elfelejteni nem lehet. A JÉGESŐ Fullasztó hőségre ébredt a végzetes napon a vá­ros. A^ nehéz levegő mozdulatlanná sűrűsödött fölötte. é» a sárgásszürke,, színtelen égboltozat úgy borult föléje, mintha vastag, piszkos üvegharanggá vélt volna. — Valami lesz — sóhajtották a szegediek és kémlelték az eget amelynek alja egybeolvadt a porrá száradt földdel. — Meglátjátok, megjön végre az eső Már kora reggel tódult a nép a templomba, hogy könyö­rögjön a megváltó esőért. Odahaza csak a bénák, meg a nyo­morék öregek maradtak. Az oltár előtt verejtékezve szo­rongott a nép és leste a papi szót. A gyertyák kísértetiesen lobogtak az áttüzesedett levegőben A templom mögött hancúrozott Szirovitza Péter csizma­diamester két rakoncátlan inasa. Bangó Pali. meg Kazi Fer­ke. Pali volt a vásottabb. csúfot űzött mindenből. Először Szirovitza mestert majmolta, amint nadrágszíjjal nógátja az inasokat serényebb munkára, majd fölugrott a templom szegletkövére és ott kezdett paposkodni. — Keresztény testvéreim, könyörögjünk a felséges atya­úristenhez. hogv mossa le vétkeinket jó nagv esővel, de rög­vest — prédikálta kenetteljesen. — Ne istentelenkedj, Pali, mert megjárod. — Te talán elhiszed, hogy a nagy imádkozástól majd megered az eső? Ferke szégyellte volna elárulni, hogy hisz benne. Hi­szen apia Is. anyja is a templomban van és éppen olyan buzgón könyörög esőért, mint « többiek. Az ég alján, Félegyháza felől, sötét fellegek gomolyog­tak. Néha meg is villant bennük valami ée mintha nagyi távoli, tompa dörgés is hallatszott volna. — Idehallgass. Ferke — súgta titokzatos harccal Pi a másik inas fülébe —. tréfáljuk meg a népeket. Minden az esőt várja, hát csináljunk nekik olyan jégzivatart, hoj attól kolduljanak. — Jégzivatart? — álmélkodott a gyerek. — Azt hát, hogy elverjen mindent. — Hogyan kell azt csinálni? — Hát azt se tudod? Könnyen. Ktmegvünk a vár «l a partra, de előbb ezt a csirkecsontot belemártjuk a szentel víztartóba, aztán hozzákötünk három tyúktollat. meg ei rongydarabot, amibe libagsnét teszünk. Kilencszer rák pünk, minden köpés után elmondjuk visszájáról a Hitze egyet. Amikor kész. akkor a bal hónunk alól hátrafelé b dobjuk a vízbe és háromszor utánakiáltjuk, hogv' Habaku Libagané helyett tyúkgané is jó, csakhogy akkor nem lú tojás nagyságú jég esik, hanerp csak akkora, mint egy jérc tojás. Ferke sápadtan hallgatott, aztán szó nőikül megfordt és befutott a templomba Palkó nevetve, csúfolódva kiált zott utána, majd fölkapott egy göröngyöt és a sövényen b« zenkedő verebek közé dobta. Már nem is gondolt tőbh Ferkére, akit alaposan megrémített. Meglátta Lálityék örs sánta kutyáját, göröngyeivel célozgatta azt. majd kifutott térre, odaallt a várkapu elé és a német strazsát figuráz! Délfelé megindultak a felhők és feketén, gomolyog' közeledtek az ég minden tájéka felől. A nép kitódult templom elé, az arcokon áhítat tilt amint lestek a félelmet színjátékot. Néhány pillanat múlva elsötétedett a vilá megmozdult a sürú levegő és néhány kövér esőcsepp hulló a porba — Itt az eső, itt az eső! — kiáltoztak az emberek. — Te Deum laudamus! — büszkélkedett a plébános. A csöppek gyorsan sűrűsödtek, először fölverték a va tag porréteget, ami az utcakat bontotta, majd hirtelen er szél kerekedett és a porfelhőt szétteregette az egész vár fölött. Sötétségbe, porba borult minden Nyögtek, hajlado tak a fák, a tetőkről nagy csomókban röpködött a nád és toronyban megszólaltak a harangok. Most különös zaj kev redett a szélzúgásba. kemény kopogás. — Jég! Jég! — sikoltozták az asszonyok. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents