Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

3 Kedd, 1092. snirdtu 29. Várnagy Lajos és Tusa Erzsébet hangversenye Kiemelkedő** magasrendű muzsikálás tanút lehettünk szombaton este a ZeneművesziMi Szakiskola nagytermében, Várnagy Lajos és Tuea Wrteébot hangversenyé*. Ar elsőként fellépő Várnagy lAj os műsorában Beethoven Kreutzer-szonátáját és Ravel Cigány című kompozícióját hallhattuk, s mindkét mű előadásáról elismeréssel beszélhetünk. Várnagy kitűnő hegedűs, nagy stüusismerő, s nemcsak a regi művek világában mozog otthonosan, hanem kifejező erővel szólaltatja meg korunk zeneirodalmának hegedvműveit is. Kísérője, egyben kamarapartnere B. Ráez Lili volt. Elmélyült és kulturált játékával nagyban hozzájárult a müvek sikeres előadásához. A hangverseny második feliben Tusa Erzsébet játszott. Az immár országothírú, ragyogó képességű művésznő játékáról is esak diesérőleg szólhatunk. Félelmetesen virtuóz technikája roppant nagy zenei kulturáltsággal párosul. A legnagyobb technikai feladatokat tí játszva oldja meg, s mindig van ereje és ötlete ahhoz, hogy a legegyszerűbb és legközismertett motívumot is egy új, eddig ismeretlen oldalról mutassa be. A hangversenyen mindkét művész nagyon szép sikert aratott, és több ráadásszámmal köszönte meg a közönség kitörő lelkesedését. THdfktMi « {Udmnekét a. Diéém 7>a*Ji Utqém A raegedí Vidám Park készítéséhez sok üröm, intézmény dolgozói ajánlottak fel társadalmi munkát. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság felajánlásához híven megkezdte az elókészitó földmunkát a kijelölt területen. Míg a hófúvás meg nem kezdődött, már na© mennyiségű földet -gyalultak® el a kubikgödrök mentén. Az idő jobbra fordulása után több dózert, azaz földtoló gépet is munkába állítanak itt Körülbelül két hét alatt készülnek el a partok eligazításával, a régi meredek szélek helyett enyhe lejtésű rézsüket alakítanak ki, a leendő Vidám Park esónakázóinak a kényelmére. Közérdekű tanácskozás Az egyetemek lerelező hallgatóinak problémáiról A szegedi üzemekben, hivatalokban nem e© olyan mérnök, jogász dolgozik, aki munkája mellett szerezte meg diplomáját. Általában az a vélemény alakult ki, hogy ezek az emberek becsülettel megállják a helyüket, helyesen ©ümölcsöztetik munkájukban az egyetemeken tanultakat. Az üzenőségben foglalkoznak a le® valező hallgatókkal, de konzultációkra fel kell utazni a két félévben általában tizenötször, tizenhatszor. anyagot és rsak » legfontosabb, nehezen érthető témákról kellene előadást tartani. Az előadások időpontja a szegedi hallgatóknak megfelelő, de a vidékieknek nem. ... tanácskozáson résztvevő mek, hivatalok vezetői ep- joghallgatók elmondták, hogy ban elmondták a vidéki pen ezert ,gyekeznek tovább a kora délutini órákban kel- egyetemekre járó hallgatók, lene megtartani az előadásoA vidékiek elönyielsn helyzete Az utazásokkal kapcsolatKihasználatlan meleg víz Újszegeden és Baktőhan tanuló dolgozóiknak maximális segítséget adni, hiszen elsősorban a munkahely veszi hasznát a művelt, sokoldalúan képzett irányító mérnököknek, előadóknak, szakmunkásoknak. Az újságíróklubban megrendezett legutóbbi közérdekű tanácskozáson arról beszéltek e©etemi oktatók, üzemvezetők, éa az e©etemek levelező hallgatói, hókat, mert a megye távolabbi részén lakók esak másnap érkeznek haza. Panaszként hangzott el, ho© az államvizsga anyaga és mennyisége állandóan változik. Véleményük szerint, sokszor maximális követelmény elé állítják a hallgatókat. A negyedévesek javasolták, ho© szüntessék meg év vegén földjogból a vizsgát, hiszen gyan lehetne megkönnyíteni ugyanabból az anyagból félj a tanulást, milyen segítsé- évkor már beszámoltak. Kevés költséggel, társada.lmi munkával fürdőt létesíthetnének nyújthat az egyetem és KenzuUAeiás k&zpontet Évek óta rausfce egymás utan jelentek meg hirek arról, ho© az ország különböző helyein meleg vizű fürdők létesültek. A szomszédos Békéé megyében például Gyomán és Gyulán, a föld már évekksl ezelőtt fúrtak lesz es, hiszen 52 tokos a vímeleg vizű kutat, de ezt a zünk. nyári időben nem hasznosítják. Érdeklődtünk mindkét termelőszövetkezetnél, miért nincs fürdő? Az újszegedi mélyéből feltörő ©ó©vizet tsz-ben már létesítettek kü- a jó úton könnyen megköze sokoldalúan hasznosítják, lön női és férfimosdót, azon- üthető a kívül két méter hosszú betonkádakat, ahol a szövetkeValőben, nagyon jó lenne az említettnél még na©obb medence is. Hiszen haszno- I síthatja a szövetkezet, mert : nagykiterjedésű fürdőt építettek, s alkalmassá tették téli használatra is. Közelebb zet dolgozói munka után is találunk jó példákat. A hódmezővásárhelyi meleg vizű uszodát már kora tavasszal a szegediek is felkeresik. Mórahalmán pedig tavalyelőtt építették a meleg vizű "népfürdőt. A község lakosai társadalmi munkával segítkeztek a fürdő elkészitesében, s a víz a környékbeli lakosság ©ó©ftasára is szolgál. Mindezt kevés kiadással valósították meg az emberek öröméra. Segíthetnék a külső városrészekát is Már többszőr felvetődött, ho© miért nincs meleg vizű fürdő Szegeden, a "fürdőtisztálkodhatnak. Kolozsi brigádvezetó mondotta a beszélgetéskor: — Elkelne itt e© fürdőmedence a környékben lakók számára. Tár©altunk is a fürdő vállalattal, de még eddig nem jutottunk dűlőre. Mi is szólunk! A szövetkezetben mások sem tudtak többet mondani erről a függőben levő kérdésről. A Felszabadulás Tszben először Szabó pénztárostól érdeklődtünk, aki nem tudott arról, van-e fürdő a tsz-ben vagy lesz-e. Viszont a kertészet vezetője már örömmel újságolta. ho© munkahely. i laiteztmák m»g i kötelező eióattesek időpontját Aránylag könnyebb dolguk van azoknak a szegedieknek, akik a jogtudományi kar levelező tagozatának hallgatói, hiszen problémájukat itt helyben orvosolják. A tanácskozáson mégis e© sor jogos kérés hangzott el. Az Szegednek jogtudomány! kar hallgatói a közreműködő tanácskozáson arról is beszámoltak, ho© a különböző vállalatoknál a vezetők ho©an törődnek a továbbtanulókkal. Például a Délma©arországi Áramszolgáltató Vállalat vezetői rendszeresen érdeklődnek a levelező baktói "zöldségkombinát®, ahol ki lehetne alakítani egy szép fürdőt, köréje fákat ültetni és kedvenc kiránduló helyévé válna a szegedieknek. Hasonlóképpen az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet barátságos környezetében, ahol ! zitette a tanulást, hogy köz- Szegedi Kenderfonó©árban ho© igen előnytelen anyagi helyzetbe kerülnek. A vállalat — a rendelkezések szerint — ugyan 2200 forinton aluli fizetésűek tíz utazási költségének 50 százalékát megtéríti, de a ©akorlat azt bizonyítja, ho© a tíz felutazás kevés. A tobbletutazás teljes költségét a dolgozó fedezi. A kérés az lenne, ho© a térítéses uazások száméi emeljék fel a szükségnek megfelelően. Az MTESZ elképzelése ós • műszaki egyetemi hallgatók kérése az lenne, hogy * konzultációkat itt helybe^ Szegeden tartanák meg és a budapesti oktatók utaznának le. A fárasztó utazáson és anyagi terhen kivül a budapesti tartózkodás szállásgondot is okoz a hallgatóknak. Sokszor felületesen foglalkoznak a vidéki levelező hallgatókkal. Előfordult, ho© minden nyáron elzárják a | vetlen csak a vizsgák előtt forró vizet, mert akkor nem ! kapták meg. A joghallgatók ©óznék elszivattyűzni a ! véleménye szerint igen heMarosba. Télen a meleghá- ; lyes a kötelező elóadáshallzakat fűtik a vízzel, de nyáron mindkét helyen kihasználatlan. M. T. városban®? Igaz, az Anna- idén csinálnak e© ú©neve©ó©forra» vizét már hosz- zett "házi medencét®. rsu évek óta hasznosítják, de lényegében esak főleg a téli tisztálkodásra. Az újszegedi partfürdőn létesített, — Ű© terveztük — mondotta —, ho© 12 méter hoszszú és hat méter széles lesz, mellé tusolót ia építünk. A most már két langyos vizű szövetkezet építőbrigádja kémedence, na©on népszerű szíbi majd el, amint az idő a külső városrészekben azon- engedi. Termelőszövotkezehan nincs mód a fürdésre, tünk elnöke, amikor itt jár, pedig erre volna lehetőség. .Az újszegedi Haladás- és a mindig említi, szóljunk neki, hívjuk fel a fi©elmét a fürbalrtói Felszabadulás Terme- dőre, hogy el ne maradjon a lőszövetkezetekben u©anis medenceépítés. Na©on jó Hetvenhat üzemi Vöröskereszt szervezet versenye Huszonegy Vöröskeresztszervezet kapcsolódott be tavaly abba a versenymozgalomba, amelyet a Magyar Vöröskereszt országos felhívása alapján a szegedi vö- .... , röskáreset városi elnöksége k8ztűk például egészségű©! kezdeményezett az üzemi " utóbbi időben u©an sokat hallgatóktól problémáik javult a tankönyv- rá je©- irant s mindenben segftezetellatas, de korábban sok , „ * gondot okozott és megnehe- nek' U«yaner' tapasztalható • időben értesítették az egye.. _ temet érkezésükről, és megia szállás nélkül maradtak Budapesten, mert nem vott hely a diákszállóban. Iz ideológiai tantárgyakról Ahhoz, ho© Szegedem konzultációs központ létesüljön, elsősorban a levelező hallgatók pontos számának ismeretére van szükség. A Műszaki rá Természettudományi E©esület oktatasi bizottsága ezért arra kérte a közérdekű tanácskozáson résztvevő egyetemi hallgatókat és a lapon keresztül a Csongrád megyei és a környék megyéiből a műszaki gatáa, mert i© akarva-akaratlanul eivütt haladnak az anyaggal. Talán jobban lehetne csoportosítani a tanis. A kerületi tanácsoknál a továbbtanulók arról panaszkodtak, ho© az ó gondjaikkal keveset foglalkoznak a vezetők. Azt is elmondták, ho© arról ugyan van tudomásuk, hogy a városi tanács apparatusának dolgozóival rendszeresen magbeszélik problémáikat. Sokkal több gondjuk és j nehézségük van a budapesti, Az idén már hetvenhatra nőtt a versenyben résztvevő szervezetek száma. Igen komoly feltételei vannak a kitüntető cím elnyerésének, a miskolci és a veszprémi e©etemeken tanuló szegcdi | hallgatóknak. I,egna©obb szervezetek számára. a 21 résztvevő közül 7 szervezőt el is nyerte az "Üzemi Vöröskeresztes Minta szervezet® megtisztelő címét jó munkája. aktív és eredményes tevékenysége jutalmául. állomások szervezése, veradási program kidolgozása. in©enes véradás, tisztasági mozgalom szervezése és szociális munka, e©üttműködve az üzemi szakszervezeti bizottságokkal. megterhelrát jelent a íeluta- egyetemre járó levelező hallgatókat, hogy levélben, va© személyesen jelentkezzenek az MTESZ szegedi intéző bizottságánál. A tanácskozás résztvevői ettől a földtől. Visszafordult és azóta ő is éli a bujdosó Most ezt a buta boszorkányságot találták ki. Tí meg hisztek kurueok reménytelen életét. De még annyi nyughaíása sincs, benne. Az a baj, a legnagyobb baj, hogy tudatlanok vagymint a nádvilág többi lakójának. Mintha mindig égne talpa tok, hogy parlagon hevertetitek az eszeteket. Persze, szén . -r • • a. _ - - u „ „ p t-l' wiífvoaiíte.h »-> n rr,, ... .. ' -3 i '. -t . . «-,- • . ... % alatt a föld. Jön-megy szerte a szabadságától megfosztott országban. A szegedi rendházba nem térhet vissza, mert fölismernék és a császár nagy vérdíjat tűzött a fejére. De nem is kívánkozik a csöndes zárdafalak közé. Jobb az erdő, jobb a nádas, még az országút is jobb. Mindenfelé vannak régi cimborák, akiknek híreket, új reménységek hírét viszi és akikkel olyan jóízűen el lehet keseregni a jelen sivárságain. — Én nem adtam föl a harcot, nem tettem le a kardot — mondja büszkén és megsimogatja a térdéhez vont fe©vert. — Hátha szükség lesz még rá ... — Arra már bajosan — morogja csöndesen Mátyás. — Az Űr szándéka kifürkészhetetlen. Hatha minden ©-alázat azért szabadul ránk. hogv észhez, térjünk és fölkeljünk újból a zsarnokság ellen. Min' ez * boszorkányhistória is. — Fejével a város felé intett, Szeged felé. Mátyás kételkedve nézett rá. — Megértek a tűzre — véli. — Már téged is elvakítottak? — Te kérdezel ilyet, pap létedre? Te tudod a legjobban, ho© mennyi rosszat tettek velünk azok az istentelen bonagv parádé lesz majd ott a Tisza partián, ha meggyújtják a máglyákat. Majd megszólaltatják a város minden harangját is. Az éhező, agyonsanyargatott népségnek pedig látványosság kell. ho© ne gondoljon n maga igazi ínségére. — De hiszen a papőTc is azt prédikálják, hogy a boszorkányok adták el az esőt! — Ha igazi pap, ilyent nem prédikál... Szégyen; gyalázat. hogy meglett emberek, köztük még olyanok is, mint te. Vak Bottyán hajdani vitéze, aki száz csatában néztél farkasszemet német ördögökkel, meg labanc boszorkányokkal. még az ilyenek is elhiszik ezeket a dajkameséket. Hej, Mátyás. Mátyás, ha énrajtam állna, összeszednék egv szazadra való öreg kurucot a nádasokból és aztán kimondanám, mint régen, ho© -Jézus nevében: Rajta!® Tudom, úgy szétíozzluna kardunk alatt minden boszorkánymese, mint ahe© szétfoszlott valamikor a császári dicsőség. — Hát akkor miért nem fogsz hozzá? — Hátha már hozzá is fogtam? Hátha hozzád ls azért jöttem? Mátyás lehajtotta a fejét. Ugye, cimborám, öreg va© már az ilyesmire. A zás a .konzultációkra. Ezt a kérdést jól ismerik az e©ej temek vezetői, oktatói is, és ezen i©ekernek is segiteni. A Műszaki rá Terméscet; tudományi Egyesület szegedi intéző bizottsága oktatási csoportjának terve szerint Győrhöz hasonlóan, Szegeden is létre kell hozni a konzultációs központot Jelenleg u©anis különösen a kezdők, — a műszaki e©etemre járó első- és másodéves levelező hallgatók azt sem tudják, kihez dúljanak segítségért. e©etemi tananyagot ugyan je©zet formájában megkapják, de matematikát és néhány elvontabb tantárgvat segítség nélkül nem tudják elsajátítani. A budapesti egyetemek által kijelölt szegedi oktatók instruktori mikérték, ho© ideológiai taatár©-akból — melyei: azonosak valamennyi egyetemen — a közeljövőben Szegeden alakítsanak ki konzultációs központot. Ebben a szegedi egyetemek oktatói bizonyosan szívesen segítenének. A tanácskozáson résztvevő dr. Pólay Elemér, a Szegedi Jogtudományi Egyetem tanéra a jogász szövetség által létrehozott konzultációs központok eredményeiről rá for- hiányosságairól beszélt. Az Az e©etem a konzultációs központok kereteit megteremtette, de a következő a©-két év feladata lesz, hogy helyes módszerét is kidolgozzák. Legjobban bevált módszer a hangszalagra felvett előadások eljuttatása a kozpontokba. Ez igen sok segítséget ad a felkészüléshez, a levelező hallgatóknak. szerkányok. Minden bajt ök zúdítottak ránk. Bár már égne köszvény is szaggatja a csontjaidat, a kezed is elszokott a alattuk a máglya! kard markolatától, meg az asszony se szereti, ha kimarado— Maid azután tudjátok meg. ha már elégették azokat éjszakára Látod, ez itt a baj. Ellustultunk. A sült galamit szerencsétleneket, hogy ez is csak olyan maszlag volt, '.essük. Es ebben a na© lustaságban könnyebb hinni - .. _ : .1.». _ „m! „ -- ...-M-f. le lrAMirlsóióis h- Á o -r li 1 a boszorkánvmesében. mint tenni valamit. Március 21-én, szerdán fél 5-kor Jókai -Az aranyember®, színmű 4 felvonásban. Je©ek a szinházi je©irodában válthatók, Kárász u. 15. Telefon 33-65. 736 mint minden más. ami az urak konyháján készül — Hát mitől lenne ez a szörnyűséges szárazság? Mitől apadtak ki a kutak? Hova lett a föld zairja, meg a hal a Tiszából' Mitől pusztul a nép. mitől döglik a .ioszég? Mindent azok az átkozott boszorkányok rontottak meg. — Lé©- észnél, Mátyás. Máskor is volt már ínség, szárazság. dögvész. Gyönge az ember ahhoz, hogv beleszóljon a természet szándékaiba. í'.n pap vagyok, iskolát járt barát, ha nem is láttam közelről oltárt a bujdosásom óta. de boszorkánnyal. ördöggel még nem találkoztam. Ha baj van. ha valami fenyegeti a halalmaskcdókat. mindig ki tudnak találni valami hazugságot, amivel aztán eltérítik n tudatlan nep figyelmét önmagukról, mint a bajok legfőbb okosójáról. a boszorkánymesében, mint tenni valamit. Mátyás lehajtotta a fejét.. Bozontos szemöldöke összerándult. cserzett homlokán mozogni kezdtek a ráncok, mutatták, ho© mögöttük gondolatok viaskodnak. — Idehallgass, Hilár atya — szólalt meg később tompa, rekedtes hangon —. lehetséges, hogy neked van igazad ,.. Lehetséges .. Aho© hallgatom a szavadat, mintha csakugyan ott lenne az igazság, ahová te mutatsz. Elhallgatott újból. Bütykös kezével kihúzott néhány szalmaszálat a boglyából és azt morzsolgatta. Aztán felvillant tekintete mélyen, keményen belenézett régi cimborája szemébe. (Folyt, köv.) Süldőt 29 kg.-on felüli súlyban átvételi napokon, piacokon korlátlan mennyiségben, magas áron (21—69 kg.-ig f»hérhús 17,— Ft., e©éb 16.50 Ft/kg.) vásárolunk. 368 Csongrád Megyei Allatforgalmi Vállalat