Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

5 Vasárnap, 1962. március lí. Versenyfelhívás az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére Csatlakozzanak a szegedi járás termelőszövetkezetei is a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz kezdeményezéséhez! Csökkentek az akadályok a közlekedésben A fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet tagsága a Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusa tisz­teletére, a népgazdasági szükségletek minél teljesebb kielégítése, valamint a szö­vetkezeti tagság életszínvo­nalának emelése érdekében az alábbi versenyfelhívást teszi közzé: Az öszi kenyérgabona ter­méshozamát a betervezett­hez képest négy százalékkal kívánja emelni, s ebből az államnak betervezett ke­nyérgabona-mennyiséget 10 vagonnal növeli. Ennek érae­kében megfelelő időben végzi el a tavaszi munkákat, a fej­trágvázást és szemveszteség nélkül a betakarítást. A búzához hasonlóan az őszi árpa termését 6 száza­lékkal szeretné a tervhez ké­pest túlteljesíteni. Terv a kukorica átlaghozamának növelésére Kukoricából a terv húsz­mázsás májusi morzsolt ku­koricát ír elő holdanként, amely mennyiséget öt száza­lékkal kívánja emelni. A többlettermést a közös állat­állomány részére tartja meg. A cél elérése érdekében az egész kukorica vetésterületét a körülményeknek legmegfe­lelőbb MV l-es hibrid ku­koricával veti be. E terület­nek nagyadagu alapműtrá­gyát biztosít és elvégzi a kukorica háromszori kapálá­sát. Kapáláskor gondoskodik a holdankénti 18 ezer tő­számról. A többtermelés ér­dekében a terven felülj mennyiség tíz százalékát pré­mi.um formájában a terme­lőknek osztja ki. Kenderből a terv szerinti mennyiséget hat százalékkal teljesíti túl, s így a kender­gyárnak 300 mázsával több kendert adhat. Ezt a meny­nyiséget a kendernek legal­kalmasabb területen az ed­diginél több műtrágyával és a betakarítás teljes gépesíté­sével kívánja elérni. Több takarmányt, burgonyát, zöldséget! Az egynyári szálastakar­mányból a hozamot a terv­hez képest hat százalékkal kívánja emelni, s így az ál­lattenyésztés részére 30 va­gon zöldtakarmányttöbbletet juttathat. A többtermelés ér­dekében silókukoricának MV l-es és MV 5-ös hibrid ma­got vet, bevezeti a vegysze­res gyomirtást, s a betaka­rítást pedig minden termény­nél a legnagyobb tömeget adó állapotban végzi el. Kertészeti növényeknél burgonyából a betervezett termést 10 százalékkal telje­síti túl, s ebből az államnak 300 mázsával többet ad el. Paradicsomból 13 holdas te­rületen 1580 mázsát keU a terv szerint megtermelni, s ebből a szerződés szerint 1000 niázsát az államnak el­adni. Ezt a mennyiséget 50 mázsával szeretné túlteljesí­teni. Hatvanholdas területen 6 ezer mázsa zöldpaprikát tervez megtermelni, amely­ből az államnak 5 ezer 500 mázsát, kötött le. Vállalja, hogy ezt a mennyiséget 300 mázsával túlteljesíti. A be­tervezett 400 mázsa zöldség­mennyiséget 50 mázsával akarja túlteljesíteni és ezt a mennyiséget az államnak el­adni. A kertészeti növényi tervek túlteljesítése érdeké­ben a palántákat erős álla­potban és időben ülteti ki, a növényápolást pedig a leg­megfelelőbb időben végzi el. A termést pedig veszteségi mentesen takarítja be. Javaslatok az állattenyésztés fejlesztésére Az állattenyésztés terüle­tén a tejhozamot tíz száza­lékkal szeretné túlteljesíteni, es az egész mennyiséget az államnak eladni. Ennek ér­cekében bevezeti a megfe­lelő egyedi takarmányozást. Borjúszaporulati tervet a mesterséges termékenyítés bevezetésével 75 százalékról 85 százalékra emeli. 300 ko­ca malacozási átlagát a be­tervezett 10,5-ről 12,5 da­rabra javítja meg, a malac­felnevelést pedig 98 száza­lékra teljesíti. Sertéshizlalás­nál megfelelő keveréktakar­mányok összeállításával és a kisfalkás hizlalással a beter­vezett 18 százalékos daraér­tékesítést 22 százalékra tel­jesíti. Az 1288 anyajuh tej­termelését 25 700 literről 30 ezer literre növeli és azt az államnak eladja. A 70 má­zsás gyapjútermelési tervet öt százalékkal emeli. A 122 ezer darabos tojástermelési tervet 134 200 darabra mó­dosítja. Naposcsibeelhullási százalékot a betervezett 10 százalékról 5 százalékra csökkenti. A fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezet tagsága a versenyfelhívást brigádgyű­léseken megtárgyalta és vál­lalta, hogy az MSZMP VIII. kongresszusa előtt minden előforduló munkát időben el­végez. a feladatok teljesíté­sét a párt és a gazdaság ve­zetősége vezetőségi üléseken, párttaggyűléseken és negyed­évenként a küldöttgyűlése­ken értékeli. Bcrtus Pál elnök Araczki János párttitkár Képes János főagronómus Lapunk szerkesztősége örömmel üdvözli a fábiánse­bestyéni Kinizsi Tsz tagsága versenyfelhívását és javasol­ja járásunk termelőszövetke­zeteinek, hogy csatlakozza­nak a felhíváshoz. Szombatra virradóra Szegeden megszűnt a szél. elállt a havazás. Így a reggeli üzemkezdéskor a Szegedi Közlekedési Vállalat villamo: al. autóbuszai Időben indul­hattak. Csaknem teljesen zavartalan volt az autóbuszok forgalma is egészen addig, míg a délelőtt folyamán újra esni nem kezdett a hó. Ekkor ismét adódtak kisebb nehézségek, az l-es villamos ismét csak pótkocsi nélkül közlekedhetett. Szombaton csökkentek a késések a MAV valamennyi vonalán. A Szegedi Közle­kedési Vállalat ínég több hómunkás beállításával, a hóekék működtetésével s a te­herautókkal, amelyekkel elszállítják a felgyülemlett havat, igyekezett biztosítani a város zavartalan forgalmát. Képünkön: gépek segítségével tisztítják az utakat Szeged környékén. Központi tanműhely politechnikai oktatásra Szegeden Az általános iskolai poli­technikai oktatás szép ered­ményeket könyvelhet el ma­gának Szegeden is. S ez nem­csak a műhelyórákat vezető pedagógusok érdeme, hanem azoké az üzemeké is, ame­| iyek sokirányú segítséggel siettek teljesebbé, zökkenő mentesebbé tenni a +nnulók ! gyakorlati munkáját. Egyes : üzemek egy-egy iskolának i nemcsák fa- és fémhulladék­! anyagot adtak, hanem olykor kiselejtezett szemszámgé­peket is, esztergapodot, fúrógépet, fű­részgépet stb. Sok iskola ezeket a kise­lejtezett gépeket megjavít­tatta. Legtöbbször természe­tesen a szaktanár kezelte és Ott ül otthonában, a Sze­ged. Pacsirta utcai ház jól fűtött, meleg szobájában Kálmán Józsi bácsi. Ga­lambősz a haja, s a szája fölött tömött csupa ezüst bajusz. Arca barázdás, vas­tagkeretes szemüveget visel. Nyolcvanhét esztendős. Mon­datai világosak, hallása is jó. csak néha fátyolos az emlékezete. Ha megakad a régmúlt idők visszapergeté­sében, akkor azt mondja: — Pontosan nem emlék­szem arra a részletre — és elhallgat, a csendben pedig élésen tiktakkol az öreg falióra. A munkásmozgalom bölcsőjénél — Mióta vesz részt Józsi bácsi a munkásmozgalom­ban, mióta tagja a pártnak? — Bizony már jó pár év­tizede — feleli, majd feláll az asztaltól és hozza a piros­fedelű párttagsági könyvét. Kinyitja és mutatja a pon­tos bejegyzést: a munkás­mozgalomban 1903 óta vesz részt, párttagságának kelte 1904. A veterán — aki kőmű­vesként dolgozott és a vá­ros jó néhány házát építet­te — egyike volt azoknak, akik a szegedi munkásmoz­galom bölcsőjét ringatták. A munkásosztály és a nép ügyének egyszerű katonája volt, az ma is. Nem csinált nagy dolgokat, -csak® a munkásnép emberibb életé­ért küzdött abban a másik, letűnt világban. Sok bátor­ság, meggyőződés kellett eh­hez. Nemzetiszínű és piros zászlókkal Amikor 1919. március 21­én kikiáltották a Magyar Párttagságának kelte: 1904 Egy veterán emlékezése a Magyar Tanácsköztársaság szegedi napjaira Tanácsköztársaságot, Józsi bácsi a kőművesek, helye­sebben az építőmunkások szakszervezetének elnöke volt. — Szép és emlékezetes nap volt a 43 évvel ezelőtti már­cius 21 — mondja —, ami­kor megszületett a Magyar Tanácsköztársaság. A szege­di nép örömmel vette ezt tudomásul s az utcán volt, tüntetett a tanácsköztársa­ság mellett, pedig Szegedet megszállva • tartották a fran­cia csapatok. A munkásnóp nemzetiszínű és piros zász­lókkal a Klauzál téren nagy­gyűlést is tartott. Udvardi János, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja szegedi szervezetének titkára a Klauzál téri Kárász-féle ház erkélyéről beszélt. Hogy mi­ről? Népjogról, igazságról, egyenlőségről. Udvardi elv­társ igen jó szónok volt, okosakat mondott. (Udvardi János vasmunkás, a KMP szegedi titkára, a város di­rekótriumának legjelentő­sebb alakja volt. A prole­tárdiktatúra bukása után a Csillag-börtönbe zárták, on­nan azonban 1920 decembe­rében elvtársai segítségével megszökött, így elkerülte a halálos ítéletet. Jugoszláviá­ba, Bécsbe, májd Moszkvá­ba emigrált, s 53 éves ko­rában, 1943. március 6-án halt meg. A szerk.) Tudta a nép Szegeden a tanácsköztár­saság direktóriuma lényegé­ben tényleges hatalmat mindössze három napig gya­korolhatott. A várost meg­szállva tartó francia csapa­tok parancsnoka ugyanis olyan feltételekhez kötötte a direktórium működését, amelyeket nem lehetett tel­jesíteni. Ezért a direktórium a tanácskormány utasítására március 26-án éjjel elhagyta a várost és székhelyét Kis­kunfélegyházára. majd Sze­ged-Felsőtanyára tette át. Erről a direktórium »Sze­ged népéhez!* című felhívá­sában — amelynek eredeti példányát a szegedi levéltár őrzi — értesítette a város lakóit. — A nép nagyon jól tu­dott arról — beszéli Józsi bácsi —, hogy miért kellett elmennie a direktóriumnak Szegedről. Azért illegálisan persze volt összeköttetés a direktórium és a szegediek között. A francia csapatok, parancsnoka azonban tőkés sugallatra terrort kezdett megvalósítani a városban, hogy megfélemlítse a népet. Előfordult, ha többen men­tek együtt az utcán, akkor elfogták és megverték őket a franciák. Megesett az is. hogy azt az embert, aki Sze­gedről fel akarta keresni a direktóriumot és elfogták, igen megkínozták. Azért a munkásnép a tanácsköztár­saság mellett volt. Röplapo­kat is juttattak a direktó­rium összekötői a városba. Például egyik szaktársam. Varga János kőműves, aki ma is él, szintén a direktó­riummal ment és a városon kívül tevékenykedett a ta­nácsköztársaságért . .. Egy­szer engem is kerestek a franciák az Árva utcában — akkor ott laktam —, de sze­rencsére a kerítésen át el­menekülhettem előlük. /Megért győzelem Ezerkilencszáztizenkilenc május elsejét — bár szigo­rú gyülekezési korlátozás volt akkor is — megünne­pelték a város dolgozói. — Szegfűkkel a gomblyu­kakban, munkásdalokat éne­kelve mentünk a Kállai li­getbe. Gyűlést ott nem tart­hattunk. de némán is egyet­éreztünk. A tanácsköztársa­sági röplapok is, meg a Vörös Üjság is kézről kézre járt a ligetben. A nemzetközi tőke, a bel­ső ellenség és árulás 133 nap után megbuktatta a Ma­gyar Tanácsköztársaságot. Ezerkilencszáztizenkilenc esz­méi azonban tovább éltek, s győztek 1945, felszabadulá­sunk után. — A Magyar Tanácsköz­társaság bukása után is, bár igen nagy volt a terror — állapítja meg a veterán —, igen bíztunk, hogy jobbra fordul a nép sorsa; hogy megvalósul mindaz, amit a tanácsköztársaság elkezdett. Hitünk megmaradt 1919 után is, s a nemzetiszínű zászlóval együtt őriztük a tizenkilences yörös lobo­gót,.. Megérteni a győzel­met! Morvay Sándor kezeli ezeket a gépeket, s olykor a nagyobb korosztályú és ügyesebb gyerekek is. Külön bizottság ügyel arra. hogy a szükséges óvintézke­dés a baleset elhárítására, megelőzésére minden iskolá­ban tökéletes legyen. Mivel csak kéziszerszám­mal dolgozhatnak munkada­rabjaikon az általános isko­lások, felmerül a kérdés: mi történjen azokkal a szer­számgépekkel, amelyeket egyes iskolák jó kapcsolataik lévén kaptak az üzemektől, gyáraktól? Ezeknek a gépek­nek egy része ugyanis kihasználatlanul hever a műhelyekben. A városi tanács művelő­dési osztálya nagyon helye­sen intézkedett. Ezeknek a gépeknek a hasznosítására központi tanműhelyeket lé­tesít. Egyelőre az I. kerületben lé­tesül az első központi tar.­rrjühely, a Madách utcai Al­talános Iskolában, ahol már nagyban folyik is az építke­zés — 850 ezer forintos bc­[ruházásból. Az épület föld­iszinti részében alakítják ki [a gépműhelyt, az emeleti részben peclig a tanműhelyek kapnak helyet. A gépterem­oen fa- és papirfeldoígozás­hoz szükséges gépeket, he­lyeznek el. A teljes beren­dezés az I. kerületben lévő altaiános iskolák tanulóinak fa- és papírmunkáit is elő­készíti. Mindkét munkakör­ben szakembert alkalmaznak, aki szériában végzi el a kü­lönféle tárgyakon a gépmun­kákat, a tanulók azután csak kéziszerszámmal alakítják azokat tovább. Hasonló gépterem létesül a fémtárgyak elürminkátá­sára a Dózsa György Ál­talános Iskolában. A két iskolában kialakítan­dó központi műhely beren­dezésére a Művelődésügyi Minisztérium 200 ezer forin­tot biztosított. Az üj léTesít­ményt. mindkét helyen szeptemberben adják át rendeltetésének. Ideiglenesen ezek a műhe­lyek látják majd el Szeged mindhárom kerületében az általános iskolák részére szükséges különféle fa-, pa­pír- és fémtárgyak készítésé­hez szükséges előmunkálato­kat. Az iskolákat félkész­anyaggal látják el a műhely­munkák gyakorlásában. 1963­ban a II. és a III. kerületben is létesítenek központi mű­helyeket: a Rókusi, valamint a Hámán Kató általános is­kola kap ilyen műhelyt. L. V. Áramdíjszabási kedvezmény a lakásszövetkezeteknek Z Továbbra is húsz szásalék { a társadalombiztosítási járulék Z Az egyre szaporodó sző- nem az befolyásolja, hogy • vetkezeti lakóházak gazdái ki a fogyasztó. Azonos fel­Ztöbbször panaszolták, hogy tételek mellett egyforma • az SZTK és a DÁV kétféle egységárakat alkalmaznak a { mértékkel méri őket. Az lakások áramfelhasználasa .előbbi magánosoknak tekin- után, akár magános, akár {ti a lakásszövetkezeteket. így vállalati tulajdonban vannak .az alkalmazott — története- azok. A lépcsőházi, s egyéb jsen a házfelügyelő bére — nem az egyes bérlő, lakó .után — nagyobb, húszszáza- villanyórájára kapcsolt — • lékos társadalombiztosítási világításnál Szegeden 2,20 Z járulékot kell fizetniük, forintos egységárat számol­. Ugyanakkor a DÁV közű- nak fel. Végeredményben a {lelnek számítja őket, s így a díjszabást az dönti el. mi­• közös világításnál a drágább lyen célra használják az {díjszabást alkalmazza. áramot. • A két szervnél pontos tá- Üjabb rendelkezések sje­• jékoztatást adtak erről a rint azonban a szövetkezeti {kérdésről. Idevonatkozó ren- lakóházak gazdái díjkedvez­• deletek azt írják elő, hogy menyhez juthatnak. Áltajá­{lakásszövetkezeteket, ter- ban mindenütt van mosó­• melőszövetkezeteket, s még konyha. Az itt használt {többmás társulást nem lehet mosógépek, centrifugát .vállalatnak, közületnek te- ,.„„„ . .... . ­• kültérii; I& tehát az utób- Vagy szárítók aramf°Syasz­J biaknál alkalmazott 13 szá- tasanal lehetőség nyílik az .zalékos társadalombiztosító- alacsonyabb díjszabásra. Ha {si járulék helyett húszszá- a lakásszövetkezet tagjai • zalekosat kell fizetniük a .„„„^„„„^„x.i- .. „_.,,„• , •házfelügyelő, vagy ha van, megegyeznek> s egylkuk tá­jirtás alkalmazott bére után. vere vezetik a villanyórát, • Más a helyzet a DAV ess- a kisebb egységárat számal­tében. Az áramdíjszabást ják feL t

Next

/
Thumbnails
Contents