Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-16 / 39. szám
5 Péntek, 1962. február Itt Hegkezdődött a jelentkezés a KISZ nyári önkéntes ifjúsági táboraiba A KIíóZ nyári önkéntes 11- Ugyancsak a -megye- feljúsági építőtáboraiba ország- adata a táborok közművesíszerte megkezdődtek a je- tésé és gazdasági ügyeinek lentkezések. Az idén különö- intézése. 6en vonzza a fiatalokat a Az eddigi tapasztalatok azt KISZ Központi Bizottsága- mutatják, hogy a megyei nak az a határozata ts, KISZ-bizottságok elegei tudamely kimondja: nak tenni a reájuk váró felvettek a nyári munkákban. s as idén ötödször mennek táborozni, megkapják a KISZ aranykoszorús jelvényét. Megkezdték az előkészületeket a táborok munkájának megszervezésére is. Az Építésügyi Minisztérium mérnökei, a vízügyi és mezőgazdasági szakemberek készítik a terveket, s mire eljön az idő, a fiatalokat már a kijelfclt munkahelyek, s a meghatározott feladatok várják. Az idén az elmúlt évekhez képest g nyári táborozásnál jóval nagyobb feladat hárul a megyei KISZ-bizottságokra is. Míg korábbgn a RÍSZ Központi Bizottsága, most a megyei KISZ-bizottságok irányítják és ellenőrzik maid a területükön működő táborparancsnokságok munkáját. Százfzer műanyagabresz Négy-öt színnyomássá], kreppelt kivitelben százezer műanyagabrosz készül az első negyedévben a Pest Megyei Vegyi- és kézműipari Vállalatnál. A hagyományos minták mellett a mai ízlésnek megfelelően készülnek a mintakompogíciók. A vállalat exportterve ugyancsak ebben a negyedévben 9 millió forintqs tételt irányoz elő. Csongrád megye keleti részén járhatatlanok az utak Mindenütt dolgoznak a hóakadőlfok eltávolításán A Hajdúságban szerdán a késő esti órákban érte el tetőpontját a rendkívül erös szélvihar. Ekkor óránként 90 kilométernél gyorsabb széllökéseket is mértek. Debrecenben megszűnt a villamosforgalom, s a Debrecenből indult vonatok közül pedig több a nyjlt pályán akadt el a hóban. A Hgjdú-Bihar megyei országutakon több mint kétszáz személv- és tehergépkocsi akadt el a hóban. A Budapest—Debrecen közötti öt Püspökladánytól Debrecenig főútvonalakat. E megyében teljesen járhatatlan volt. Kábán negyven gépkocsi vesztesei t. A közúti igazgatóság kérésére a honvédség és a karhátalom segélyalakulatai is részt vettek a mentési munkában. Tankok taposták le az egyes helyeken másfél méter magas hótorlaszokat. Csütörtökön délre, ha nehezen is. de már járható volt az út. Hajdúböszörmény ée .Inasa között tejszállító kocsikat mentettek ifi. Az utak tisztításához segítséget kértek Budapestről/ Miskolcról és Kecskemétről. A hóekék Debrecenben egész éjszaka dolgoztak, úgyhogy csütörtökön réggel megindulhattak a villamosok. Rendkívüli helyzet elé kerültek a debreceni mentők. Nagvlétáról és Nyíracsádról telefonon szülő anyákhoz kértek kocsit, a hótorlaszok miatt azonban lehetetlen volt eljutni e falvakba. A honvédség sietett a mentők segítségére. \ menlőorvosok terepjáró kocsikra iiltek. s ezeken vitték he a szülő asszonyokat Debrecenbe. A Nyíraesádröl szállított fiatalasszony g terepjáró kocsi* ban szülte mag egészséges gyermekét, orvosi felügyelet mellett. Hatalmas vihar fíékés megyében Békég megyében idős emberek véleménve szerint, nyolcvan éve nem volt olyan nagy vlhaF, mint szerdán. Gyuja—SaFkad. Kóros tárcsa —Kőrösladány között és Csorvás környékén személykocsik ütköztek össze. Sarkadkeresztürnál a sorompónak ment egy gépkocsi. Csanádapáca környékén pedig az árokba fordult egy teherautó. . Kondoros közelében a Síkos úton keresztbeállt, majd a mély drokög csúszott a Hpzatíat Népfront Békét menyei bizottságának lassan haA jó vezetőnek sokféle ismerettel kell rendelkeznie Tanácsi vezetők ankétja Szegeden Tegnap délelőtt Szegeden összefüggő fontos elméleti és a megyei tanács elöadóter- gyakorlati kérdésekre irániében ankétot rendezett a pyftsa, s az államigazgatási Csongrád Megyei Tanács munka tudományos elémzéVegrel^jtp Bizottsága és a sere hívja fel a résztvevők közalkalmazottak szakszer- figyelmét, vezetének megyei bizottsága. Az ankétot dr. Papp SánAz ankéton a megyei, várb- dor. a Csongrád Megyei Tasi, járási, valamint kerületi náes Végrehajtó Bizottságatanácsok vezetői, osztály- és nak elftöké nyitotta meg, csoportvezetők és a tanácsok majd dr. Beér János egveteszakszervezeti bizottságainak mi tanár tartott bevezető titkárai vettek részt- A meg- előadást. Hangoztatta, hogy beszélés célja az volt, hogy a vezetés és a szervezés a a tanácsi vezetők figyelmét Társadalomtudomány egyik , fonlos területe. A vezetők fokozottabban a vezetesse! .„. ... T. ,, . munkajg qltalqnos vezetési ! ~ | és külön szakfeladatokat fog' lal magába. Ezért a jó vezel tőnek sokféle ismerettel kell rendelkeznie. Az általános politikai és gazdasági ismereteken kívül a vezetőnek szüksége van pszichológiai, pedagógiai, biológiai, műszaki, matematikai és statisztikai ismeretekre is. Dr. Beér János egyetemi tanár ezután arról beszélt, hogy a jó vezetés magába foglalja az elmélet és a gyakorlat egységét. A vezetés tehát alapjában véve társadalomtudomány. mert jellegét a társadalmi rend határozza még. Ebből következik, hogy a vezetés, a szervezés munkájában az általános. s a dolgozók javát szolgáló szocialista elveket kelj érvényesíteni. A továbbiakban részletesen elemezte a tanácsapparátus munkáját, megszervezésének különböző feladatait. A tanácsi vezetők hozzászólásaikban elmondták, hogy igen helyesnek tartják az ankétot, mert sók új ismeretet szereztek a vezetési, szervezési munkával kapcsolatban. VAN-E CIGÁNYKÉRDÉS SZEGEDEN? ladá gépkocsija, de az árokban kötött ki a Magyar Rádió és Televízió munkatársainak gépkocsija is. A baleseteknél emberéletben nem esett kár. A csütörtök déli jelentések szerint Békés megye valamennyi közútja járhatatlan. Békéscsaba és Ropderos. Gyoma—Kőröelaciány, valamint Kisújszállás és Kőrösladány között egyes útszakaszokon egy nyom szélességben már szabaddá tették a csütörtökön délben ]08 hóeke dolgozott a hóakadályok elhárításán. * Lapzártakor érkezett jelentés szerint csütörtök délután megyénk keleti részében js járhatatlanok »z utak. A ho eltakarítása mindenütt folyik. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP (Ferericzy Vilfhos Mv.) A szegedi járásban ts iqen nagy érdeklődés kíséri a mezőgazdasági könyvhónap eseményei', amelynek töhb kiemelkedő rendezvényéről lapunkban is beszámoltunk. A dolgozó parasztok százaihoz jutnak el a hasznos segítségül szolgáló mezőgazdasági szakkönyvek. Az elmúlj napokban különösen nagysikerű volt a könyvhónap keretében rendezett ankét Tápén, amelyen egyúttal könyvkiállítást is rendezett a MÉSZÖV a szegedi fpldművesszövetkezeti könyvesbolttal. Itt készült felvételünk is, amelyen Terítni József, a szegvári Puskin Tsz-nek az ankéton részt vett növénytermesztési brigádvezetűje tanulmányoz egy új, nagy segítséget nyújtó kötetet. Vasárnap Zákányszéken rendeznek könyvterjesztési napot és gazdag programot is dolgoztak ki ennek keretében a könyvek megismertetésére és megszerettetésére. \ Évszázadok óta élnek cigányok Szegeden. A város idősebb lakói még most is gondolkodás nélkül sorolják fel azokat a főleg felsővárosi utcákat, amelyek közismertek voltak az ott lakó cigány családokról. Hányan vannak? Hogyan boldogulnak? Miként illeszkednék új társadalmunkba a város falain belül ezek az emberek, akiknek nemzetiségéből néhányan az onszág egyes részein még vándor életmódot folytatnak? A munkaügyi nyilvántartás adatai alapján, az orvosok, a pedagógusok bevonásával Szegeden is igyekeztek megismerpi a cigányok általános helyzetét, igyekeztek tájékozódni szociális, egészségügyi és kulturális színvonalukról Az összegyűjtött adatok nem teljesek. Egyszerűen azért, mert a cigányok társadalmi aszszimilációjának folyamata Szegeden már évtizedek óta megindult, a felszabadulás után pechg meggyorsult. A Szegedi Kenderfonógyárban például hosszabb idő óta harminc-negyven cigány dolgozik. Megtörtént, hogy ilyen családról az üzemben csak évek múltán tudtáik meg véletlenül, hogv cigány, amikor valami miatt egész behatóan kellett foglalkozni a családdal, annak múltjával. Létszámuk, munkakörülményeik Jelenleg az I. kerületben a Kálmány Lajos, a Maros, a Sajka és a Háló utcákban, a II. kerületben a Csillag téri úgynevezett szükséglakásokban. a III. kerüíetben a Cserepes soron élnek nagyobb számban cigányok. Számuk mintegy négyszáz, a tanács művelődési osztályának adatai szerint. Az egészségügyi osztály többről tud. Az osztály irányítása alá tartozó orvossok. védőnők mintegy 95 családot látogatnak és ezeknek a családoknak létszáma családonként, a becslések szerint hat és tíz között változik. A munkaügyi osztály az üzemekben próbált táiékozódni: 19 szegedi gyárban mintegy 170 cigány dolgozik. Közülük tíz szakmunkás. 35 betanított munkás, a többi pedig segédmunkás munkakörben keresi meg kenyerét. A vendéglátóiparban 50 cigányzenész működik. Az üzemekben, a vendéglátóiparon klvtil, más munkáterületen is akad közülük — de csak mutatóban, A szegedi cigányoknak mintegy kilencven százaléka fjolgozjk állandó, vagy idénymunkán. Egyik részük jó teljesítményt nyújt munkahelyén, szorgalmas, odaadó. A nagyobb részének viszonya a munkához nem mindig megfelelő. Főként azoké nem, akik nem »őslakosai« a városnak, hanetn Csongrádban és a környező megyékben még meglevő zárt cigánytelepülésekről húzódtak be ide az utóbhi években, ök vonatkozásban is a "kivételek-. Életmódban, életfelfogásban még elütnek a régebben itt élő cigányoktól. Lakásviszonyaik Megvizsgálták a cigányok lakásviszonyait is. Eléggé Változatos a kép. Vannak egészen jó körülmények között élő, modern bútorral, rádióval, televízióval felszerelt lakásban élő családok. (Ezek. akik teljesen beilleszkedtek.) ' A nagy többségük a város szegényebb rétegeivel azonos szinten él Több család pedig kimondottan rpssg lakásban. Cigánvputfi azonban már sem a várnában, sem közvétlén környékén nem található. (Dorozsmai most nem számítjuk ide.) A Csillag térep és a Cserepes soron lakó cigány családok lakásai túlzsúfoltak. Ennek magyarázata az, hogy az Itt lakó családok állandóan bővülnek a vidékről érkezett rokonokkal. Félegyházáról, HódmezővásárhelyK utasról. Orosházáról, Apatfalváról jönnek ide a vendégek, hogy azután bizonyos idő múlva Szegeden is maradjanak, különösen ha sikerül állandó munkához jutniok. Ez a városba húzódás természetes folyamat, a zárt cigánytelppiiléseket szét.omlasztja az idő. Biztosan feliűnt már. hogy Szegeden több cigány család régi üzlethelyiségben lakik. Amikor az ilyen üzleteket ellenőrizték, kiderült, hogy a cigány bérlök 6záma kevesebb a vártnál. A mintegy száz üzlethelyiségből tizenegyben laktak cigányok. Az ilyen üzlethelyiség-lakások fejszámolását a tanács szorgalmazza. >4 műveltségi színvonal Több mint kétszáz cigány gyermek jár iskolába Szegeden. A hatóságok csupán két olyan iskolakötelesről tudnak. aki nem jár iskolába. B' téren tehát nincs különösebb baj. Sajnos aaoi\ban többen annyit mulasztanak, hogv a* év végén nem lehet osztályozni éket. A bukási százalék is nagyobb e gyerekeknél. Ennek több objektív oka is lehet. Az otthoni környezet, a szülők műveltsége nem olyan magas, hogy úgy segítse az ilyen kisdiákokat, mint ahogy általában más családokban szokás. Más a helyzet a felnőtteknél. A nemrég Szegedre bekerültek közül bizony jó néhány írástudatlan akad. Itt kell kitérni egy másik területre. A szegedi cigányok alacsonyabb kulturális színvonala és a bűnügyi statisztika egyes adatai között nincs összefüggés. A bűnözési arányszám a cigányok között nem magasabb, mint a lakosság egyéb rétegeinél. Az eddig elmondottakat összefoglalva: cigánykérdés Szegeden, olyan értelemben, mint ahogy az még megvan Dorozsmán. Félegynázán, Baranyában vagy másutt — ninps. Még sok azonban a tennivaló a szegedi cigányok társadalmi asszimilációjának meggyorsítására és a Vidékről beköltözők körülményeinek javítására. Három fontos dolog Három dolog szükséges mindenütt Magyarországon a cigánykérdés megoldására: mégpedig munka, lakás, azonkívül kulturális felemelkedés a cigányok számára. Ezt a három tényezőt csupán egyetlen hatóság, vagy társadalmi szervezet biztosítani nem tudja. Minisztériumok, tanácsok, vállalatok, intézmények, társadalmi szervezetek egész sorának tudatos és tervszerű együttműködése szükséges ehhez. Még itt-ott kísért Szegeden is a cigányok megkülönböztetése. lebecsülése, ez a mai társadalmunkban máikirívó szemlélet. Ez akadályozza némely holyen például a cigányok munkába állítását. Akad olyan üzem. amely eleve elzárkózik a cigányszármazáaú munkavállalók felvételétől korábbi, rossz; tapasztalatokra hivatkozva. azaz inkábbtelöitélotként. Akad olyan művezető, aki jütekozik ha .cigányt, alkalmaznak osztályára, pedig képességeit egyáltalában nem is ismeri. És — legyünk Őszinték — néha maguk a munkahelyek dolgozói Is 'húzódoínak. hu a mellettük lévő gépre Cigány kerül. Az egyik tennivaló A vidékről jött. cigányok könnyebbén szokják meg a mezőgazdasági munkát vagy általában azt a munkát, amit a szabadban és nem a zárt műhelyekben végeznek. Segíteni kell a cigányok elhelyezkedését az ilyen jellegű munkákra, már nevelési szempontból is. Szegeden az utolsó két évben az idénymunkákba, a csatornaásásro, a kertészetbe, a parkosításhoz egyébként alig akadt helyi jelentkező. A vidékről jött cigányok elvállalták ezd a munkái. Apiikor az ilvett jelentkezőt felvették, kéthárom nap múlva -beprote-^ zsálta« egcsz hazai rokonságát erre a munkahelyre. Eleinte bizony baj volt a munkafegyelemmel az ilven munkákon — erről például a nagykörút parkosításánál is meggyőződhettünk —, a munka embert formáló hatása azonban, mar néhány hónap alatt, meglátszott a vidékről jötteken is. Jó néhányat a tanács építésügyi osztálya, a kertészeti vállalat szívesen alkalmazna ál-, landó jelleggel is. Ennek az az akadálya, hogy a legtöbb vidékről jött cigány • télre még visszahúzódik előaő munkahelyére, A társadalmi asszimiláció második feltétele A társadálmi asszimiláció második feltétele a lakás. Ezt külön akció kereteben biztosítani nemigen tudjuk Szegeden a cigányoknak, de nem is szükséges. A lakosság többi rétegeinek ilyen problémájával egyidőben oldódik meg a cigányok lakáskérdése. Arra azonban ügyelni kell, hogy a lakásigénylők közül valaki háttérbe ne szoruljon csupán azért, mert cigány. ,A Csillag téri és Cserepes spri, cigányok lakta lakások: ügyében azonban valamit sürgősen tennie kell a kerületi tanácsoknak. Egyes családok már azért is szívesebben ragaszkodnak ezekhez a lakásokhoz, mert ott lakbért nem fizetnek, a vidékről .iött rokonoktól viszont nem kis összeget szednek a szállás fejében. Méltányos volna, ha a Csillag téri családoktól is megkövetelnék a lakbért/ annál is inkább, mért vannak köztük olyanok, akik jól állnak anyagilag; ugyanakkor pedig korlátozni kell az ágvrajárók számát. Egyébként a Csillag téri lakásokat belátható időn belül meg kell szüntetni, az ottlakóknak megfelelőbb lakásoki juttatásával. Életrevaló ötlet "Csodálkozom, hogy ilyen kultűrcentrumban, mint Szeged. még nem kezdtek valamiféle patronázsakciót . az analfabéta cigányok tanítására* — mondotta egy pedagógus, amikor ezeket a problémákat tárgyalták. Igen. főként a KlSZ-fiatalok vállalhatnák, hogy egy-egy idős ember tanulását segítsék. Rendszeres tanfolyamot is lehet indítani az analfabéták számára, pedagógusok bevonásával, mert van rá anvagi fedezel. Az egyik legéletrevalóbb ötletet a tanácsnál vetette fel valaki, aki tavaly sokat foglalkozott a vidékről Szegedre jött cigányok munkába állításával. Első lépésként a munkaidő alatt kellene írásra, olvasásra fogni ezeket az emberekét, akiket magukhoz vonzott a Város — javasolta. Napi egyegy órát kellene csupán kézbe vétetni a ceruzát az idénymunkáknál. Mire eljönne a tél. ismernék a betűt. A mi közösségünk annyi mindenre áldoz, adjunk egyegy órányi művelődési lehetőséget ilyen formában is azoknak az embereknek, akiknek feltétlenül szükségük van arra ... Törvény, illetve kormányhatározat készül a cigánykérdés'országos rendezésére. Ez n rendelkezés megszabja a mod.iát oniiek a sok összetevőből álló problémának megoldására. A rendelkezés egészen biztosan élómozd,(tja a Szegeden élő cigány lakosság társadalmi, szociális, kulturális egyenjogúságának betaljesedését. Addig is talán egyengetni kellene az utat szegedi akcióbizottság létrehozásával, amely szorosan együttműködne Csongrád megye hasonló bizottságával, hiszen a tennivalók teljesen egybefolynak. Németh Lattra