Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

csaténak, t!Wt. február a. 2 A polgárháború minden győzelme az SZKP és Lenin munkájához kapcsolódott A Kratstittjo Zveadn cikke na SZKP és Lenin Szerepéről n polgárItd bor ú ba n A -KrtUrwW XüttdO*. a szovjet hadsérég tápja i!ér- őséért KoléSaklfal teljésen tétel *xotje1-*flnn bnrűÍHÚg legkővetke*ete*ebb bar vonni győztek a finn vúiunxInnoUon —- írja a Pravda d4í ttimébsn megkezdté annak a cikksorozatnak költését, amtly az SZKP XXlt. kongresszusán elfogadott program tímutatdsának megfelelően megtn tágít ja a párt vezetőéitrepél ft fegyveres éréknél. A sdrözát élső Cikkéi M. Rtbakm Irta, amelyben megmutatja, hngyam érvényesült it SlOPjét Kommunista Párt és Központi Bizottságának trd* nytlá Stérepe a polgárháború éveiben. A cikkíró béWcon.i/ítp», hogy <t stratégiai tfríni/tfasbart a KOtponH Bttott' sagnak, és személy szerint Leninnek elsőrendű Szerepe főtt. Lenin Irányítóim nz alapvető stratégiai tervek kidolgO*áé6t •rámoltak. Lenin és a part Központi Bizottsága, akinek ekkor fö figyelmét Gvenyikin szétverésé kötötte lé. egy pillanatra sem tévesztette széfh élői n KolCsakka) frtl.Vó harcot, 1010 attfliSzftí* sanak végén Lertin a következőket tat a: At. ellenség fhCsséé Stel) a moesemrtlIMtlrtúOI Még ssétszérVa stn<* véglegeséit tték él » Finn Népi Démokratikus Uniótól. A provokációk szégyenletes kudarcot szenvedtek ugyan, de a tömörülések hatékony eszköznek bizonyulAt éf deliteknek ét * fájté szertelen hangsülvóZáan á Sztálin rrtéghatáfoZáSá tehát riétn félélt még a valóságnak s randáiul Még kisebbítette azokat a rtehézStenteljd kultusz ngylk Ségékét. arttelvékei akkorirtiegnyllvártitlása télt. * SzoVjét-Öf<*2dTSitág. kisebbítette « párt ég fl Pép- Sztálin, amikor beszámolt tömegek sáerepét, sőt a párt Len irt rek a Krasznapa Gorkollektív vezetésének szere- EjtfííJS^^ , gardista lazariag levereserol, pet iá A Síemélyl Kultusz azt illítfttta. hbár megdönév« rtlfltt megjöléflt, « pot- tölte a HádltertgéréSzeti tugurháborúról szóló könyvek- dományft'gk azt a tanítását, meahatárnZhAssii élléb- ps cikkekbe)) Kiseftbítét* 4!™elV ,Agflt,iíl llrttlv a7 eröffta Ifövetkezó 4 Kökpprttl ^Mg éá f* á tengéf »IA1 el lehet • . I enin arprénét is flttílalni Ab a lavaHací csapas irnnyat, az erok ossz- **cmn srirepei is. pontosításának formáját ék , rt"z,.fí professzorhoz módszerét levelében Bátálih airé Hl* A lenini katonai vezetés valkozott, hogy Lenin nem jellemző vonása volt emel- irtott* magát katona. szákAé Alapvétő stratégiái terveket Lénifi közvetlen részvételével és vezetésével dolKÓzták kl Léfilb hatálfltA* politikái táPáiítálátá. át a képességé, hőgy az éséménvek legmélyére tudott hatelni. »? adott Helyret valamint a bonyolult politikai, katonái es gazdásági feltételek mélyrébáté tudre mányos elemzesc léhetóvé tette, hogv mindig pontosan foglalni és a lázadást a lenift ger irányából fojtotta el. Pedig Krasznaja Gorkát fiem a tenger felől foglaltak el. lett, hogy minden fontos és bonyolult stratégiai kérdésire!) a Politikai Bizottság, értőnek az októberi forradalom után sem. Ez maga után votita Lenin szerepének ktkatonal kérdé* vagy a Központi Bizottság sebbítesét é kollektív határozathozatala* »ék teogöldasabán, ra törekedett, mindig figyelembe vette a főparancsnokság es más katonai szervek Véleményét. Frurléé megállapítja. Hogy Lenin m polgárháborúnak ls kiváló vezetője Volt, rendelkezett a zseniális stratéga és taktikus fldóttáágflivftl, Br Sz. Knmenyev pedig visszaemlékezéséiben nzt írja. hogy "Vlagyimir lljtéS rértdkíViil körUltéklhtÓ és átgondolt módon vezette a vörfts ItadserégPt*. F.llnrzUnlt történelmi iamstíg A történelmi igazság áí — álládttja még HibákftV —, hogy a polgárháború Iflctén minden győzelem, minden stratégiai slher, a hátnrstárhol jflvó segítség meglényegében elhallgatták Leninnek a hadligyék féjIesetésében, a fiatal szovjet állani fegyverek hurrának Vezetékében szerzett óriási érdemeit tŐHh Ittint 200 <Wn üj hívét lartiénti íhartdáfumót vegyésrermi. Ha pedig figyelembe vcszszüh, hogy n Finn Néppart és a Svéd Néppárt részleges sikerét szinten annak köszönheti, hogy választóit jelszavaiban közelédett ét tak, és ha ennek során Agral'part külpolitikai jel- mindössze három rtiandatu>zav»lhoz akkor « szovjet— mm sikerült elorozni a finn barátság híVeihék síké* Finh Nepi demokratikus ré meg szembetűnőbb. Ufliőtol, ez s«Zul megvafázA Pravda végűi rámutat, ható. hogy a félmillió fiftn hogv ezen a valasztáson a állampolgar minden eddigiFlhö Nepi Üemokiatikü* nél jobban kifejezésre jut.Lfniö élléhféiéi gyaköfiatiifig tattá tétje* bizalmát, azok A firth óárláméntl váJa*2tásek éredmertvét kommefitálva Szmirnov, a Pravda tudósítója Helsinkiből keltezett tudósításában a következőket írja: A vSIftSZtások ismét bebizonyították, hogy a flhn nép túlnyOfnó több* seg* kivik a* rtfszág jelenlegi külpolitikájában, amelynek célja a Szovjetunióval fennálló baráti kapéSolatök erősítésé. A« a há* rom politikai csoportosulás, amelyekről a választók tudják. hogy é Vonal hivél ét egységes frontot alkottak Ez iránt, akik következetesen a «y,ovjet***fífln baratsag lég- a front a politikai nare leg- küzdenek i.araiok békéjéért, kövétkeketésébb harcosai — különbözőbb slkiaifi rtiíikfi- népük boldogságáért Hrlvéa Fin» Népi fiemokt'atiktis dött: alias kiiipolitikai prö- sén irta ti KáUbpaléhtl. hogy üniő. az Agrárpárt é* « vekácidktfil váiasktesi temh- a választás e pőiittkát érndsz'kiialflémókratá éllértZCk a füié«ék alakításáig azzal a méhvét rtem le hét SértiffliféváJasíissokofl sgytiftvévé céllal, hogy minél több par* lé propagandával elkenni A lázadást gyalogsági és terigeri érők kombinált hadművelete févéfl sikerült elfojtani. Lehin Sztálin jelentésére is ráírtn: -krasznaja Gorkát a szárazföldről foglalták, él*. A párt Vili. kongresszusának zárt ülésén a katonai kérdések megvitatása kapcsán Lenin alapvető beszédét mondott. Lefektette a párt katonai politiká jának - legfőbb elveit. jellemezte » MOzpOi ll Bizottság szerepét a stratégiai kérdések megoldásában a személvi kulBécsben félmentették Ekhmann egyik cinkosát A bécsi föfvénvsíék a büft* téti élét-iilése címén íélmfchtétté és rizorlfial szabadlábra héiyeüté Alfréd .íoseph Sl>:Vik Volt SS-katOhát, Ftch fbatlft egyik budapesti köz/ etlen beósztottjat. aki 1044ben a budapesti volt Asctlhér-viila rfiosókonvhájábafl agyonvert egy OFfafftölesiopáSön tettén éri munkaszoigó* latos budapesti fiát. A im-eiépö indokolás szétirit a vádlottra nem sikerült a gyil* kosság tüdatoS szándékát rábizonyítani. az emberölés höntéfte pedig — amiért felelősségre vonhatták volna — elévült. űjöbb SS-gyilkos kefillt téhát szabadlábra, bár tanúk bizóhyították. hogy a budapesti fiú, akit Slavik a Villa mosókonvhájéba Hurcolt onnan Csak ágyónvérve került ki, A korohatánú, A halálra kínzott áldoitat azotibfih ezúttal sem tehetett valJomast, s ezért gyilkosa visz-szanyerte szabadságát. Súlyos bánrá^sEerenc&éllemég a SaaMiúcLen Mindez oda vesététt, hogy a szovjet hadtudomány nem fnglalkrrtott a lenini katona) elmélet örökségének tanulmányozásával. A keleti front jelentősége dontö volt stb Azonban A *IBIR ^ J , . ftisz hatásáRR évek hosszú ros.,,? routlu. 1P» towmti érről a íenifli bé„ í , lédről Söha seflöl égVetlén j>nt0S úűo sém esett. VisUófit a* ntenvek bemutatasa a sae- , mélyi kultusz idóseakáUan, wisyüfiéaéfl áz ülését) fflOndöft hogyan fújták fel minden sztálini beszédet kiadták öszegyes, Sztálin nevéhez fú- mö vet ben és Hosszasan toST> tórténelmi ,eny idézték mipöéputt, péidsul Például abból, hntíV 1«1K «« 8ZKP tfiftané- j Jn: Punta del Este-x kiilnynvan Sztálin részt vett tébfen. fiz «iít A Ififcftiíó* | mmntzztert_ ratictp védelmének meg* keltette, hogy nem IjéttiP, A saay-vidéHi Völkiiftgén városában levő Luisentha! feapyaban szerdán reggel * óra előtt rtéhftny perccel súlyos sújtóiégroboanas tbftént. A robbanás pillanatában föbft száz bányász tartöZkodott a föld alatt. Fiók bártyász éppen lészállóbafl voit a tárnába, ainikör a robbanás bekövetkezett. Pánik tört ki, a bányászok nagy része menekülni próbált. azonban a robbanás következtében több járat békül lotynák és állandóén újabb halottakat és Sebesültekét hoznak a f«id felszínére. A legújabb jelentések szerint legalább ötvenkilenc hányást vesttette életét és hetvennyolc súlyofan megsebesült. A sebesültek egy részének éléfbefimaradásáttóz kettes a remény. Nyugat-Németországban a omlott ék igen sok bányász, W ületeken „ zászlókat a ,í»lH nlatt ,-plfpö! A menfélárbdera eresztették, igén sok szórakozóhely a avast" jeléUl öeüdft. BIA'AVSül'íhfl" KgrihllHó dollár — ársstánert A PrehSá Llbre cím"' fhétcikói hetilap -Egymillió dollár az árulónak- című cikkében a következőket írrosan knpi'snióilott a párt. Műtétéit vonták lé. hógv éh* annak Kózponti fli/óttrég.t bf.n az idöbH1 déli. nem ^ 37ok«t « pedig a keleti front volt leg- élvekét, amelyekét kevetvé fonlosabh. Pédig A tények « párt Vili. kOflgféfMIzUSá inast mohdanak. A WOVjet kidolaóüta á VŐfőS hádséríá országot minden oldalról twóbBtejteázté*cnek útját. és Lenin munkájához.. Az SfiKB XX. kongrésszú sátg azonban ez a törtérte) ihi igazsag eltorzult. értekezleten részt vett újságírók egv csoportja széltéflén-hössiában ko-tnmeütáUá azt a jttfPiéSl, högy tJéfáS Cáfná+ön köhinthiai éinök emmillin donart. kapott az Egyesült ÁllamoK.tól azért, mert Sikérült méntartani a külügyminiszteri értekezletet-. a föld alatt rekedt. A mefi tési munkálatokat igen megnehezítette. hogy a robbanás* kor a bánya felVofiő tofhya is iTtéSrongálóriétt, Délre sikerült egy 200 főnyi berthre- f kedt rsottot-ttál ftíVénni aZ érintkezést és hozzáláthattak ezek kimentéséhez. Ekkov, már sok bányász nem volt életben. A szerencsétlenség hírére j a snarbrúckéfii rádió, maid; később a kölni ée a hamburgi rádió js megszakította adásat, és a kiadótt műsortól eltérően, gyaszzenét su- Adton Jugovnál. a bólgáf garzott. | miftistttéttatláes élrtőHértél. A Ez idő szérihi még nem. «* | táléikózón. amely igen baráv mérefes. htm i robbanást tt légkörben najlMf, Jé, Aftmi okozta. A robbanás piilá- ton .TugoV *s Csébv La iné Hátában Wétl .tó* fWM Oá-; baráti lieszélgetést folviatótt. nyásztanuló is a bányában Nagykövetünk ezután kotartózkodott,. A méMéSt ízorút helyeáett el a Georstt I munkálatok megstakitái ftél-1 Dimitrőv MSuzóleumnál. Anton jugov fogadta szófiai nagykövetünket Csékrv Laio*. a Magyar Népköztársaság üjöftnáft ktrtéveíétt SkOfiál nagykövete bemutatkozó látogatást tett A pnlgárháhörü számos eseményét hamis ntéjrviláglláahan, g sztálini aéeméÍH kultusz szellemében mutálták hé. Sztálin rövid életrajzában, amelyet ó maga szerkesztett, például az. olvasható, hogv -a vörös hadserég legfontosabb győzelmeinek Sztálin volt közvetlen Ihletője és szervezőié-, hogy ő volt »a legfontosabb stratégiai tervek megíilkotöjá" és -a döntő hadmtlysletek vMéföje*, Sztaltnnak — hangzik á cikk — terméstél csen voltak bizonyos érdeméi a polgárháború időszaka ban, azonban szolgalmait tömésén alaptalanul nagyították fél, körülvevő, ÖSsZéSén mintegy • • 10—12ŐÖŐ kilométer HOSSZÚ —- .t,^;u.J,irói!U.iuiimyiwi<»iini,<.imuiiiuu..»;,T frontvonal legfontosabb íüá* "" kasza 191 á nyarán é« őszén a kéiett front volt. Jiilitts régén a KAapontt i ntznttság l.enin jarasiaM-l rn kúlfln hutárorklnt ho- |j zntt a keleti frant még* j1 efltsttésétól. A két rendszer békés egymét mellett élésének lehetősége A vörös hadserég gyors győzelme a kéleti fronton — |j! jegyezte még Lenin — a sno-iji Külpolitikai hírek Larakhtn modern tomegpuaztitp fogy vérek felfedezésével égy harmadik világháború beláthatatlan tinitsta forradalom élét-ha)ái!j1hrtvctke!ím®!flv',h,u" iarf,fl- ®lt>tf*tul }!flá az. évszázadok hosszú során ki '•alakult civilizáció jelevitékéfty része. éi-;i Az atom- és hytlrogenbömba bdVeté* terjedi az eevéz é**m*nyék isé egesz. vámaokat. iparvidékéket, sz.uhtéktív jéiiégű, lénvegc- I «őt országokat tenne a middel egven• „ ',,„.„„ , .j,,-, ilővé. s ami ennél is fájdalmasabb, a ben hazug sztálini értékélé- j BgNIeárt(1 niMra ag gmberek szézijmillióit pusztítaná el. i £ veszélyt feiinoiervé a konimunisi.la és munkáspártok, A szocialista tá* Ibor országai ugyanúgy, mint A Imúltban — jelenleg is a háború él: hárítására torékednek. Igaz. a világon í még sok megoldatlan pr.obléma Vart,' Fameivék ho elrnét-gesednek, háoortm igocca válhatnak. Ite manapság mát i:m#ivsn a tehetősége annak, hogy : ézékét a VitáS nemzetközi kérdésekét Itárgyaiások utján oldják meg. Nincs 'á szocialista és a tőke* országok kökérdésé. azieltében-hosSaAbsn Se. Sztálin egyik munkájaban például a»t. irt*, hogy 1819 Gsőrgcs Marchals, A Fran- Kédien éstr Rómában htfla Kuhimunlsta Párt titkA* patahsan közölték, hapy ^onóhi Olasz köztársasági ||!z:mt Wlen olyan probtómő sem. Kofflfbunisw íár tattóbOT *ln0k btt«»*» m'rtf' >zer' 1 amelynek a rendézáéhez háborúra "asi Xiélrttiak erédiHMvéiI ddn ftem fur°"',! ?z ol3z *or;illeme szükség. Nincs egyetlen vitatott " 0J erenmenyei ^.„„laa./.eni a ;héfdéíl ,em< amelyet rte íehethc békés i'targyaiasok utján megoldani, j nnék elsősorban az az oka. hogy íj Jtj a szOCtalizmus világméretekben köriemétiv —, továbbra i# >-*-*>•* — ren kérték rclvétclllkél A lazas és az orvosok *jrihénést Francia Kommunista Pártba. írtak elő szamára. ról, Marchals rlkkében fAr ^kválság megoldásáról. A mutat, hogy a párt altal in- kostarsasag, cl,mlc még nem , . ... épült fél teljesen influemád.lott tagtoborzást akció so- j&Ml _ áMpiMUl meg á rán február flscjelg 1."> IWIO ;i fölénybe került az iOlperialiü•musssll síért)bén. s Cgyfé inkább a linemzetközi élet fő tényezőjévé válik. 'A szocializmus ereiérték, hatalmának és befolyásénak növekedése pedig egvet jelent a béke efüinek n gyampfidósával. Ma már a szocialista országok gvakorolják a legnagyobb hatást a nemzetközi élétre, s ezért érthető, hogv a viiás nemzétkozl kérdések békéc megoldására egyre nagyobb leH«tőség nyílik. A szocialista országokban nem intéznek háborúban erdekeit osztályok e= társadalmi rétegek Nincsenek bódító szándékaik, nem tartanak igényt idegen területekre. Legfőbb feindatuk: a szocializmus, a koififflUfliZfflUS építése. Éppen ezért minden szocialista ország, amely szilárdan a máfXiífflUá -^leninizmus laiaján áll. a békés egymás mellett, él'-s elvének gyakorlati féalizáiára törekszik. De ez nem zárja ki. sói feltételezi az impértalistá és szocialista államok közötti osztalyharcot.. fiz. az együttélés sz osz»aiyh«rc sajátos megnyilvánulást formája világméretekben, fiz á harc politikai, ideológiai és gazdasági terén folyik. A jelenlegi helyzetre az a jellemző, hogy a gazdasági harc szerepe rendkívül megnövekedett, A két rendszer között, folyó gazdasági harcnak világtörténelmi jélélitőségé van. E verseny során a világ dolgozói feleletét kapnak »H«a a kérdésre. HOgy melvik rendszer kmn fölénybe az emberi tevékenység legfontosabb szféra iában át anvagi termelésben, öleink tudja jobbart kielégíteni a dolgozó mílitok anyagi es szellemi szükségleteit. A két rendszer gazdasági versenyének kimenetelére döntő hatássá] lesz a kommunizmus alapjainak lerakása a Szovjetunióban. S az, csak természetes, hogy a kommunizmus építésének a sikerei a Hzovjetunióban, az. eaész. szociállstá lábor gazdasági túlsúlyának kialakulása az imperializmus wi szemben mrs.Br.emenŐ hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére. A szocializmus gazdásági győzelmei szilárdítják a békés viszonvokat a nemzetközi küzdőtéren. növelik a békés egymás méi* leti ele* realitását. i áf n beké fenntartásának legköv«kez.*tesebb h!v*n n cialtála országok. |1 knmmufltsta pártok, dé ezek ar. erők nincsenek egyedul a békéért fólyő harcban, fírámns ország, ilúlltikal párt vágy irányzat, mélyeknek meg idegen a kommunizmus eszméje, ameivék talán nem sr,impatizfi!náH a szocializmussal de n világbéke fenntartása álápvéfő érdekük A békéért szánnák Síkra többségükben a lyarmati elnyöfflús diói ftemrég fetszebádult országok iá. Sár ezek az államok gazdaságilag még gyengén fejlettek, de no ay erkölcsi és politikai erői kdtnuselnek. s növekvő nemzetközi tekintélyük alapján a Vliafbéke fenntartásanak mar ma is aktív tényezői. Ezek az országok arái B