Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

3 Szerda, 1962. február 7. Turai Géza igazgató B gazdaságosabb szállításért Elkészítették az önürítős kavicsszállító vasúti kocsi mintapéldányát Naponta több tízezer ton- zúzottkő-szállító kocsi min­na zúzott követ szállít a tapéldányát készítette el, MÁV: a kőbányáknál a ra- amelyek a két sínszál közé, kodást már gépesítették, az vagy a vágány mellé helye­ország különböző részén zik a követ. A kocsik kira­azonban a követ még mindig kása mindössze 3—6 percet nehéz fizikai munkával, kézi és egyetlen dolgozó irányi­erővel rakják ki a vagonok- tását igényli, ból. Ez nemcsak költséges, A mintapéldányok kipró­fáradságoe, hanem — pél- bálása után előbb további dául ha nyílt pálya építésé- tízet, később újabb hatvan re használják a zúzott kö- önürítős kocsit gyártanak a vet —a vagon órákig veszte- máV részére, amelyekben gel és a vonalon akadályozza ébként homokot< kavicsot a közlekedest. A MAV sze- ftJ , kesfehérvári járműjavító es szenet is igen gazdasago­vállalata most négy önürítős, san lehet szállítani. Megalakult a továbbképző iskola KISZ-alti pszer vezete JELENTŐS ESEMÉNY tör- lentősen hozzájárulhatnak — tént a továbbképző iskola országos viszonylatban is — életében: február 5-én meg- továbbkép2Ö iskolák KISZ_ alakult az iskola KISZ-alap- , . , ,, szervezete. alapszervezeteinek letrejot­A továbbképző iskola köz- téhez, mely közel 50 ezer oktatásügyünk új intézmé- fiatalt érint! nye, a 14—16 éves, szerve­zett formában tovább nem tanuló fiatalok számára szerveződött. Tanulói heten­ként két délután járnak is­kolába. Szegeden az iskola vezetőségének és a városi tanács munkaügyi osztályá­nak hathatós segítségével a tanulók 94 százaléka, mint félműszakos, 4—6 órás dol­gozó helyezkedett ei üze­meinkben. A szakmai elő­képzés gyakorlati része te­hát megoldódott. A szakmá­ra való előkészítést pedig nagyban elősegíti az iskolá­ban hetenként 4 órában ta­nult, a félműszakban vég­zett üzemi munkával kap­csolatos anyag- és gyártás­ismeret. KISZ ISKOLAI ALAP­SZERVEZET megalakulásá­nak azonban ez ideig nem voltak meg a feltételei. Az 1961—62. tanévben problé­maként vetődött fel az ált. iskola VIII. osztályát vég­zett, KISZ-tagnak felvett, de szervezett formában to­vább nem tanuló KISZ-tag­nak nyilvántartása. Egy részük nem került sem üze­nni, sem iskolai KlSZ-szer­vezetbe, így fennállt az el­kallódás veszélye. Ezeknek a fiataloknak KlSZ-szerve­zeten belüli számbavevése. szocialista fejlődése, válik most lehetővé a továbbkép­ző iskolában megalakult K ISZ-alapszervezet ben. SOKAT TEHET az új is­kolai alapszervezet a KISZ­taglétszám egészséges fejlő­dése érdekében, hiszen a je­lenlegi 240-es tanulólétszám aiig 15—20 százaléka KISZ­tag! Az üzemekben végzett szorgalmas munkájuk, ered­ményes tanulásuk és példa­mutató magatartásuk alap­ján pedig ennél ma már sok­kal többen kiérdemelték a megtisztelő KISZ-tagságot. Az iskola tanulói szervezet­ten részt vesznek a József Attila olvasómozgalomban, kollektíván neveztek be az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba stb. A VÁROSI KISZ-BI­ZOTTSÁG — felismerve közoktatásügyünk új intéz­ményében, a továbbképző is­kolában létrehozott KISZ­alapszervezet jelentőségét — minden segítséget megadott a szervezés, a kialakulás si­keres végrehajtásához. A sikeres alakulógyűlés meg­tárgyalta a további teendő­ket. Munkájukat továbbra is segíti a városi KISZ-bizott­ság, az iskola nevelőtestüle­te. annál is inkább, mert gyakorlati eredményeikkel je­Kubai professzorok Szegeden A Művelődésügyi Minisz­térium vendégeiként tegnap Szegedre érkezett Luis Este­vez Mackenn professzor, a santiagói egyetem ma­tematikai karának dékán­ja és Justó Nicola Roméra matematikus professzor. A kubai vendégek délután vá­rosnéző sétán ismerkedtek Szegeddel, majd este hiva­talában fogadást adott tiszte­letükre dr. Antalffy György professzor, a Szegedi Tudo­mányegyetem rektora. Ma egyetemi intézeteket | keresnek fel a kubai vendé­gek. Többek között látoga­tást tesznek dr. Kalmár László és dr. Szőkelfalvy­Nagy Béla Kossuth-díjas professzorok intézeteiben is. AKIKNEK NINCS IGAZUK Jól dolgoznak a bemutató gazdaságok Kedden a Földművelés­ügyi Minisztériumban orszá­gos tanácskozást tartottak a megyei mezőgazdasági pro­pagandisták cjs a tájkutató intézetek szaktanácsadói a bemutató és szaktanácsadó gazdaságok elmúlt évi mun­káiról. A tanácskozáson meg­állapították. hogy az ország­ban működő 380 bemutató és szaktanácsadó gazdaság nagy többségében jól oldotta meg feladatát. Rekordforgalom a szezonvégi cikkekből Két nap alatt több mint egymillió forint értékű árut vásároltak a szegedi üzletekben Idén február 5-től 17-ig reslet a női fehérneműk, fér­tart a szezonvégi kiárusítás fiingek, a gyermek műbőrka­az állami és szövetkezeti bol- bátok, a különböző cipők, tokban, valamint az áruhá- táskák iránt volt. E nagy zakban. A hétfőn kezdődött forgalom különösén azért ér­kiárusításon a közönség két dekes, mert sok kisebb té­héten át 20—40 százalékos télről van szó, s azt jelenti, árengedménnyel vásárolhat hogy nagyon sokan vásárol­téli gyapjú méterárukat, tak a kiárusításokon ezekből selymeket, férfi- és női kon- a cikkekből, fekció ruhákat, harisnyákat. A nagy érdeklődésre jel­pulóvereket, kötöttárukat és Iemző az is, hogy bár az üz­női fehérneműt, valamint leteket zsúfolásig megtöltöt­férfiingeket. ték áruval, mégis már má­Szegeden csaknem vala- sodik nap nem minden üzlet­mennyi üzletben megkezdték ben lehetett kapni megfelelő hétfőn a kiárusítást. Általá- számú női fehérneműt, kü­ban külön pultnál, egy he- lönösen a 30 százalékos ár­lyen lehetett kapni minden engedménnyel árusított női leértékelt áruféleséget. A kombinék fogytak el igen szezonvégi kiárusításnak gyorsan. Pongyolából. ágy­nagy sikere van. mert mint kabátból szintén igen nagy a számok is bizonyítják, két mennyiséget vásároltak, de nap alatt tobb mint egymillió , , , , , forint forgalmat bonyolítot- ezekbo1 a nagykereskedelem tak le e cikkekből a szegedi raktáraiból lesz még után­boltokban. A legnagyobb ke- pótlás. E gy orvos kereste fel kért voltaképpen semmit, szerkesztőségünket a Csak elmondotta, hogy most minap. Nagyon nehéz lehetőség nyílik az ő munká­körülmények között él — jában egy lépéssel előrébb mondotta el — nincs lakása, haladnia. Szakmai tudásánál, vidékről került ide és mivel becsületességénél fogva ta­nincs összeköttetése, sajnos, Ián számít is erre. reménytelennek látszik, hogy S itt jön az orvos megjegy­lakáshoz jusson. Arra kérte zésénél súlyosabb szemlélet a szerkesztőséget, hogy néz- megnyilatkozása: "De tudják zük meg. milyen nyomorúsá- kérem, ez nem olyan egysze­gos körülmények között él, rű. Ha valakinek nincs pro­két családjával és cukorbe- tektora, az bármennyire ipar­teg feleségével. Maga a te- kodik is, mindig marad. Mert repszemle eldönti a kérdést, sokféle összeköttetés érvénye­"Önök méltányolják őszinte- sül, és sajnos, nem mindig ségemet és munkámat, s bízva szerencsésen*, igazságérzetükben, segítsé- Amikor ezt kimondta, gemre lesznek, hogy megfe- szinte megijedt a mondat lelő lakáshoz jussak* súlyosságától. Azonnal men­Nem ígértünk semmit. Az tegetőzve kért bocsánatot, orvos elment és a következő hogy ő voltaképpen nem is napon megnéztük a "lakást*, egészen így gondolja, csak Egy külvárosi ház mellék- valahogyan kiszaladt a szá­épületének betonos helyisé- ján. Nagyon kérte a szerkesz­gében lakik az orvos. Ez a tőséget, hogy ne vegyék elke­mellékhelyiség szárítókamra, seredett panasznak ezt a vagy valamilyen termény rak- megjegyzést, s főként a ne­tár lehetett, a valamikor jó vét ne mondják meg, mert menetelű nagygazda háztar- nem párttag — és úgy gon­tásában. Az orvosnak két- dolja, esetleg baja is lehet ségtelenül igaza van. Jobb belőle, lakáskörülmények közé kell * jutnia. Megnéztük az igény­lését, és valóban szerepel il- A z"aP mpg sokan jöttek letékes szervek nyilvántartá- J\ a szerkesztőségbe, hi­sában, de arra nincs remény, szen ez így megy nap hogy egyelőre lakáshoz jus- nap után. De ez a két ember son, mert még rosszabb kö- egybehangzó véleményével rülmények között levő csa- járkál közöttünk, és sajnos, ládok is laknak a városban, az az érzésünk, nemcsak ket­Először azokat juttatják la- ten vannak, hanem sokkal káshoz. többen, akik úgy fogják fel életünket, hogy itt protekció T udjuk, hogy nehéz és nélkül nem lehet boldogulni, kényelmetlen, sőt Ha csak egy ember véle­egészségtelen is ilyen kedne így, az is nagy baj körülmények között lakni, de lenne, de ha többen így gon­mi a sorrendiségen változtat- dolkodnak, az még nagyobb I ni egyrészt nem tudunk, baj. Távol áll tőlünk, hogy másrészt nem is akarunk, ennek a nosztalgikus és egy Tartjuk annyira egyenes jel- MtU^**™^ lemű es tisztesseges embe- sadalmi vonatkozásban ke­reknek a lakásgazdálkodással ressük. Először is azért, mert foglalkozó tisztviselőket, hazánkban a közélet nap funkcionáriusokat, hogy nem tesznek kivetelt; valóban a olyan nap hogy vezető párt legrászorultabbak sorrendi- és áUami fórumok ne hang­sége alapján döntenek meg- súiy0zzák társadalmi életünk üresedett, vagy épülő lakások aiapkérdéseként a tisztessé­odaítélésében. ges becsületes munkát. * Vagyis átvitt értelemben azt. Más is jött szerkesztősé- hogy nálunk mindenki meg­günkbe lakásügyben. Egy kaphatja, ami őt megilleti, vasutas. Húsz éve dolgozik az emberek többsége azt a a vasútnál. Az utóbbi tizen- munkát végezheti, amihez két évben sok szaktanfolya- kedve van. Természetesen mot végzett, elvégezte a fel- egyben hangsúlyozzák azt is, szabadulást követő években hogy nálunk is még sokat a négy polgárit is. Azelőtt kell dolgozni az emberek nö­üzemi munkás volt és abban vekvő egészséges igényének a hiszemben került a vasút- minden vonatkozású kielégí­hoz, hogy "állami állás, biz­tos állás*. Ez az ember nem Négy ésfél ezer rántani való csirkét ad piacra a napokban a baktoi Felszabadulás Tsz A baktói Felszabadulás latoskódnak majd a csibene- ad majd a csirkenevelés Termelőszövetkezet baromfi nevelő-telepéről — a szegedi termelőszövetkezetek közül velő-ház dolgozói, az állán- mennyiségének további foko­dóan fűtött helyiségekben. zására is. A magyarsárga A szövetkezet a jói jöve- fajtájú baromfi gyors súly­elsőként — a napokban már delmező baromfinevelő-telep gyarapodásű és ízletes húsú, piacra kerül a 70—80 dekás fejlesztésére nagv gondot s a szövetkezeti nevelésű ap­első fordít ebben az esztendőben rójószágnak Szegeden is is. A tsz építőbrigádja már nagy lesz bizojiyára a kelet­az utolsó simításokat végzi je. A baktói tsz éppen a vá­egy több száz férőhelyes ros lakosságának jobb ellá­utónevelön Ezenkívül az év tása érdekében ugyanis a jö­az év folyamán még további folyamán még 2 csibenevelő- vőben, a csirkefarmon ne­16 ezer rántani való csirkét ház és 3 ulónevelő ól egészí- veit csirkék egyrészét. köz­nevelnek majd a városi fo- . . , gyasztók számára. Március ma,d k' a ba>omf,telepet. vetlenul juttatja el a fo­8-án már a következő 4 és Az építkezésekkel kompletté gyasztókhoz a szegedi piaco­félezres transzporttal fogla- váló csirkefarm lehetőséget kon. rántani való csirkék szállítmánya. Négy és fél ezer csirkét ad át a Baromfi­feldolgozó Vállalatnak a tsz baromfinevelő-telepe. ahol Szász Józsefné baromfigondozó nagy szeretettel és hozzáértéssel foglalkozik "nevelt­jeivel*. Képünk a csirkék etetése közben örökítette meg a csirkefarm egyik legjobb munkását téséért. De azt sehol senki nem mondotta, hogy csak úgy lehet valamit elintézni, ha megfelelő összeköttetések állnak rendelkezésre. Ez így nem is igaz, mert ha elfogadnánk ezt az állí­tást, akkor körülbelül annyit fogadtunk el, hogy nálunk más jelzőkkel, más fogalmak­kal. de ugyanolyan »nexus­rendszer« dívik, mint a bur­zsoá társadalomban. Ezt az állítást kereken és határozot­tan elutasítjuk, mert nem felel meg vallott elveinknek és ellentétben áll közéletünk mindennapi gyakorlatával. Tisztességes, becsületes em­ber — bármilyen munkakör­ben dolgozik — a reá bizott ügyek objektív elintézéséért kapja az államtól a fizetését. S nem azért, hogy sanda úton-módon, különböző sze­mélyekre és rangokra tekin­tettel, igazságérzetével szem­ben. meggyőződése ellenére döntsön emberi sorsokról, emberek igényeinek kielégí­téséről. A mi közfunkciónáriusain­kat nem lehet ilyesmivel vá­dolni. Mégis felvetődik, hogy akkor, milyen úton-módon jutott ez a két ember erre a következtetésre. S ajnos, ennek is meg­van a tárgyi alapja. Nem szükséges .csak i egy-két olyan személy "ügy­ködése*, hogy ilyen vélemény alakuljon ki emberekben. Egy-két olyan köztisztviselő, vagy funkcionárius, aki meg­győződése ellenére hajlandó igazságatalanul dönteni. Egy­két szélhámos, gyenge jelle­mű ember egész környezeté­ről kialakíthat rossz, ferde véleményt, s az sem vitatha­tó, hogy ilyen emberek itt­ott akadhatnak közéletünk apparátusában, fórumán. A baj inkább az, hogy sem az újságok, sem az erre illetékesek nem mindig fi­gyelnek fel időben a bántó visszáságokra, amelyekjellen­tétben állnak az egyszerű emberek igazságérzetével. Nem figyelnek fel, nem in­tézkednek, nem pellengérez­nek, vagy kényelemből, vagy abból a lakájszemléletből ki­indulva: "Nem tudni, kinek ki a barátja*. Ezért azután néha egy-egv szélhámos mi­re észreveszik, annyi kárt csi­nál, amit utána alig lehet helyre hozni. Alig lehet meg­magyarázni a közvélemény előtt, hogy a protekciót, a hamis intézkedést X. Y. tet­te és nem a Magyar Népköz­társaság államapparátusa, közéleti munkásai stb. S te­kintettel arra, hogy a rossz gyorsabban terjed, mint a jó, a rossznak hamarabb híre terjed. * Nem hagyható sohasem fi­gyelmen kívül a protekció, a "kijárás* vagy bármely olyan tevékenység, amely sérti a dolgozó emberek igazságér­zetét. Az ilyesmivel szemben mindig fel kell lépnünk. Kü­lönösen fontos ez a fellépés napjainkban, amikor a párt és a kormány rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz köz­életünk további demokratizá­lása érdekében, az elavult, megcsontosodott felfogások és gyakorlat megszüntetésére, ugyanakkor a dolgozó töme­geknek lényegesen nagyobb arányú bevonására a közéleti ügyek intézésére. Hivatalban, üzemben, a közélet bármely fórumán azonnal helyre kell hozni a rossz döntéseket, igazságta­lan intézkedéseket. S ne­künk újságíróknak is, el kell jutnunk addig, hogy személyre való tekintet nél­kül, a nyilvánosság előtt hozzunk helyre olyan igaz­ságtalanságot, amelyet vala­ki elkövetett és amely ellen­tétben áll a párt által hirde­tett politikával, az igazságra nagyon érzékeny közvéle­ménnyel. V alaki most azt mond­hatná, hogy jó, jó. de ha ez igy van. akkor most miért nem írták meg a két személy nevét. Az egyiket azért nem, mert közismert ember és nem akarjuk esetleg kellemetlen helyzetbe hozni. A vasutas pedig voltaképpen nem kért semmit, csak vélejnényét mondta el a dolgokról. Ezzel a kis napi króniká­val mindössze csak az kí­vántuk érzékeltetni, hogy pártunk tisztességes szándé­kú, jó politikájáról hogyan alkothatnak torz véleményt dolgozó emberek, akik hiszik is, meg nem is, amit mon­danak ... Sajnos, a végrehaj­tásban — itt-ott — dolgoz­nak olyanok is, akik tápot adnak ahhoz, hogy jó szán­dékú, tisztességes emberek ilyen nyilatkozatra fakadja­nak: protekció nélkül semmi sem megy. Rendkívül elgondolkoztató e két embernek a megjegy­zése. Különösen vezető em­berek gondolkodjanak el és ne tűrjenek meg igazságta­lan döntést, kijárást, protek­ciót a rájuk bízott appará­tusokban, intézményekben, szervezetekben, üzemekben, hivatalokban. E nnek a beszélgetésnek mély tanulságait ér­demes hasznosítani valamennyiünknek: akik érezzük saját felelősségün­ket a tömegek őszinteségé­nek és bizalmának gyarapí­tásában. Mert az jó, nélkü­lözhetetlenül jó, hogy őszin­tén véleményt nyilvánítsa­nak emberek. Még akkor is jó, ha véleményük rossz, ha­mis, de azért vagyunk, hogy vitatkozzunk velük, mert ez az alapja a közös godolatok­nak s a bizalomnak. >

Next

/
Thumbnails
Contents