Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

5 Szerda. 1982. február 28. Háromszáznál többén szerezték tudományos fokozatot 1961-ben A tudományos minősítő bi- művészetek, filozéfia, tettság az új rend szerű tudó- nettudomanv, stb. térte­mén,yos fokozatok bevezetése éta mintegy két és félezer tudományos dolgozónak, szak­embereknek ítélte oda a tu­dományok kandidátusa, ille­tőleg a tudományos doktora fokozatot. A doktori és a kandidátusi disszertációk íémaiban a tudomány min­den ága képviselve van, de a legutóbbi tíz évben megvé­dett disszertációknak körül­belül egyharmada foglalko­örvendetes, hogy évről év­re többen szerzik meg ezeket a magas tudományos fokoza­tokat. 1961-ben a tudomá­nyos minősítő bizottság már 300-nél több tudósnak ítél­te meg valamelyik fokozatot: 282-en lettek a tudományok kandidátusai. 27-en a tudo­mányok doktorai. A legutób­bi évben benyújtott disszer­tációk témáiban feltűnően előretörtek a műszaki és ké­zott orvostudományi, egyne- . , , ...... gyede műszaki témákkal - •, ideértve a kémiai és kémiai­technológiai kutatásokat is. A matematika, a fizikai, a mezőgazdasági tudományok, a biológia együttvéve a disz­szertációk egynegyedében je­lentkezett. A humán tárgyak­309 disszertációból 101 fog­lalkozott ilyen kérdésekkel. A második helyen a mező­gazdasági tudományok áll­nak ötven disszertációval és csak 4R orvostudományi tár-­gyű disszertációt védtek meg a múlt évben. Az elmúlt ra — társadalomtudományok, időkhöz képest emelkedett a nyelv- és irodalomtudomány, humán tárgyak részarany*. Életbe lépett a magyar-szovjet határszerződés v Kedden Moszkvában Nyi- kérdésekben kölcsönös !«­kelaj Firjubm szovjet kül- géiynyűjtás és együttműkö­ügyrniniszter-helyetteR és Rt- des tárgyában 1961. október vesz Géza. a Magyar Nép- s_áB Budapesten létrejött ^rSMffT'mSE «-«« —szovjet államhatár rendjé- «•>?»»(• A nerzödes ezzel elet­nek megallapitasa, a határ- b« lépttt. T? 1 .. » t1 • f f • T T t 1 I Kisiparos lusnuvo az íjjusagt varosban „víbbkép ző ankétok A KIOSZ szegedi szerve­zete több szakmában to­vábbképző ankétokat rendez a kisiparosok részére. Eze­ken a tanácskozásokon a leg­képzettebb kisiparosok, szak­emberek tájékoztatják szak* társaikat az űj munkamód­szerekről és a rendeletekről, melyek a kisiparosok tevé­kenységét szabályozzák. Szakmánként általában öt­hat ilyen összejövetelre ke­rül sor. Ezeken nemcsak a város, hanem a szegedi já­rás kisiparosai ifi nagy szám­ban vesznek részt. Azépitő­kisi párosok februárban kezd­ték meg e hasznos tapaszta­latcseréket. A női és a férfi­szabók most kezdődött an­kétsorozatán korszerű szabá­szati módszerekkel ismer­kednek. A cipészek és a la­katosok is szervezik már to­vábbképző összejöveteleiket. (Válaiz&lnak AZ ILLETÉKESEK Nem teljesíthető a ságváritelepiek kérése A Dél-Magyarország 1962. vezérigazgatóságtól folyó évi február hó 15-t szórná- évre fejlesztésre létszamot ban »A ságváritelepiek ké- nem kapott, rése* címmel cikk jelent meg. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat közlöm: Ságváritelepen egy távbe­szélővel is egyesitett fiók­posta létesítését indokoltnak tartom. A sűrűn lakott ta­lap lakossága és a közelben levő üzemek, melyek a leg-1 közelebbi postaszervtől 2—3 kilométer távolságra esnek, a fiókpostának megfelelő forgalmat biztositanának. A finkposta céljaira kiképzett fiókpnstavezető és alkalmas helyiség is állna rendelke­zésre. Az igazgatóság azonban a fiókpostát 1962-ben nem ren­dezheti be, mart a Posta­Feder István a postaigazgatóság vezetője Tovább tart a viharos tál iMliábai Észak- és Közép-Angiié­ban kedden folytatódott a viharos télies időjárás. Kü­lönösen Yorkshire és Derb.vs­hire grófságok területén okoztak súlyos zavarokat az ismétlődő hóviharok. Az osztrák Alpokban ked­den újabb hóviharok voltak és sok helyről jelentettek több métere* hótakarót. NtllMbi (Liebmarm felv.) Néhány búeiusnr a volt (anniétársak, kedves pajtások emlékkönyvébe az esküvő után lfák ettél kedves eseményt "P"* anya helyett anyát, s nagy családként vette körül .. adott testvéreket is hason- őket életüknek ebben a fel­Zii.Y .J2.L. ,-jíi-.' - sorsú fiatalok személyé- emelő és felejthetetlen pil­gyíSL ü? >** Mrrt '*> ,alá'ták ók lan"tában. lf/ Gárda Hiutém Város me° n*hnnV évvel ezelőtt, A Lohengrin nászinduló­.„Ahhi Á....Í!." oiuan nmiknr Szegedre jöttek az janak emelkedett dallamai v Ifjúsági Varosba, egyikük hullámzottak a teremben. Debrecenből, a másikuk Kis- amikor a fiatal pár belépett telekről. Otthont, szülőt, test- két tanújával. Munkahelyük vért és barátot . egyaránt KISZ-titkárai: a Paprikafel­nyújtott számukra az inté- dolgozóból Makra József, a zet• Szőrme- és Börruhakészitő . , . Vállalattól pedig Torma Ká­Ak éMÁi teltek, ipari ta- rnly voltak a tanúk. A fel­vűinkként szakmát adott ke- díszített asztalnál' Szabados zükbe a társadalom, önálló, Ferenc anyakönyvvezető, az „.o*-- független emberekké váltak. ' kerületi tanács végrehajtó házasodnak. akik szivból Mária azonban nem bizottságának nevében pedig megszerették egymást, mint szakadt el régi közösségétói, Novak Antal fogadta őket, s Kiss Imre és Huszár Mária ntí maradt a lányszálláson, köszöntötték elsőnek a fiata­is, e *város* lakót. Azaz, "melyet az intézet vezetőié- jokat az esküvői aktus lg. hogy egykori lakói, mert hi- oe dicseretes elhatározásból -M . szen tavaly bevégezték ta- ^údezett be »az életbe ki- { ™ utm', nu lm anyai kgt. szakmát sze- kerülő-, hozzá hasonló volt Aztán megkezdődött a vi­az utóbbi években megkapó őréi azonban még nem voltak ennek a nagy családként formálódó, em­bernevelő közösségnek, mint a napokban. Esküvő s vi­dám lakodalom zajlott le a falai között. Magábanvéve talán nincs is ebben semmi különös. Hi­szen a gyerekek felnőnek, és amikor eljön az ideje, ötsze­íizennégymillió dollár a szóméiból A MÉH tavaly, főként a fiatalok közreműködésével, nagyrészt a lakóterületekről, több száz millió forint érté­kű hasznosítható hulladéka és mellékterméket gyűjtött össze. Csupán az öt legfon­tosabb hulladékfélének, a vasnak, a fémnek, a papír­nak, a textilnek, a tollnak az értéke megközelíti a 14 millió dollárt: ennyit men­tettek meg a -szemétdomb­ról* a szorgalmas gyűjtők. Ez évben az ipar a ta­valyinál jóval több papír- és texülhulladékot kér a MÉH­töl. Mivel a papírgyártás fo­kozódik, ötezer tonnával több hulladékpapírra van szükség. A szorgalmas gyűjtőket a MÉH az idén egymillió fo­rinttal jutalmazza. gasság, a lakodalom, s a búcsú a wolf pajtásoktól. Va­rettek: a fiú géplakatos, a növendékeknek. De nem kislány pedig szűcs lett. FA- * Kt's lmr° *em­akt na nem ts maradt az , - •. , vegeztek az iskolát, nagykő- i1)útám város lakója, mégis !0íflban a2onban nem keU rvak lettek, buesút intettek gyakran be-bejárt oda volt bucsúzmuk egyiküknek sem. volna örökre ez intézetnek, tanáraihoz, pajtásaihoz, de c Mégsem igy tőrtént — s lc1.kirilt Marikához, kivel ^ mutatta meg • ' , már jó ideje melegebben talán legjobban, milyen el­eppen ez az, ami figyelemre, gondoltak egymásra, mint szakithatatlanul erós szálak megtrasre méltó. általában a többiekre. kötik őket össze a társada­E két, most közös úton el- Nemregiben aztán oda is inmm„, indult fiatalt srinte toés- álltak volt igazgatójuk. Tör- ? , tarsadai­/ /Ti $ztntt köly Péter elé, hogy alja- w»"knak e kis közösségével, eddigi eleteben a tarsada- gyeznpk egymást össtc-héza- S minden ajándéknál szebb lom emelte, segítette. Olyan sodnanak. Kihez is mentek reményként vihetik maguk­fiatalok ók, akik nem szá- volna? Mert, bár Törköly kal azt a adatol: sohasem mit hat tak a szülői ház me- Vágató is fiatal ember. maradhat„nl. m„„.Ai), legére, akiknek a mi társa- mtBU nevelőjüknek - mond- maradhatrutk egyedül... dalműnk adott apa helyett megszerezni kívánták. Daehler a követ­kezőkkel okolta ezt meg: — Azt mondtuk a szállodaszemélyzet­nek és Baernek is; hogy ön veszedelmes emberrabló, aki Baert is keletre akarta csalni. Ily módon Baert a biztonság érzé­sébe ringattuk, mi pedig az ön vallomá­sa alapján teljes nyugodtsággal rábizonyít­hatjuk tettét és letartóztathatjuk. » z egyszerű, becsületes úthoz voltam JY szokva, nehéz volt most beillesz­kednem ebbe a csavaros gondolat­menetbe. Ismertetnem kellett Baerrel való kapcsolatomat és vele folytatott beszél­getéseimet, és éjféltájt hozzá kellett fog­nom közléseim írásbafoglalásához. Daehler nem volt megelégedve az ered­ménnyel : — Ez nem elegendő Baer letartóztatá­sához. Ne kímélje azt a fickót. Hiszen önt nyilván amerikaellenes kemkedesre akar­ta rávenni. Elkepedtem, de hangsúlyoztam, hogy semmi olyasmit nem ismerhetek el. és nem vallhatok, ami nem felel meg az igazságnak. — Éz a felfogás emberileg tisztességes ugyan. így azonban nem jutunk semmire! közben részvéttel és alattomos ravasz­sággal vegyes mosoly suhant át Daehler ábrázatán. Kellemetlenül érintett g dolog, kértem, hogy bocsássanak szabadon, hiszen .az ügyben nincs több mondanivalóm. Daehler kijelentette, hogy kérésemet nem teljesítheti, mert először is személy­azonosságomat kell megállapítaniuk. Hivatkoztam zónaközi útlevelemre és más személyi irataimra. — Ezek lehetnek hamisítottak is. Is­ten tudja, ki rejtőzködik mögöttük, akár Walter Ulbricht egyik fia is! — mondta Daehler. Erre a gondolatra még az arca is eltor­zult. Továbbra is ragaszkodott követelé­séhez: hiteles személynek kell igazolnia, hogy én valóban Petershagen. greifswaldi illetőségű volt ezredes vagyok. Kértem, hogy hallgassák ki tanúként volt bajtársaimat és rokonaimat is, akik Nyugat-Németországban élnek. Daehler azzal utasította ezt el, hogy az ügy bizal­mas, magunk között kell elintézni. Az lenne a legjobb, javasolta, ha ennek a fel­adatnak a feleségem tenne eleget, és e célból mielőbb Nyugat-Berlinbe jönne. Ellenkeztem. De ünnepélyes becsület­Szóval megígérték, hogy feleségem, amennyiben személyi adataim az igazolás során hitelesnek bizonyulnak. velem együtt visszautazhat Greifswaldba. Boldog_ voltam; hiszen most már rövi­desen rrunden tisztázódhatik, és az ügy szerencsésen véget ér. Már jóval elmúlt éjfél. Nagyon kime­rült voltam és kértem, hogy a továbbia­kat halasszuk másnapra; mert az előző éjszakán a vonaton alig aludtam valamit. D aehler nyomatékosan lebeszólt erről, minthogy másnap reggel az újság­írók betekinthetnek az előző éjsza­kai eseményeket magába foglaló napló­ba. és elolvashatnak benne letartóztataso­mat. Abba pedig ók. az amerikaiak, már nem szolhatnak bele. hogy azután a né­met tudósítók az itt uralkodó sajtószabad­ság révén mit sütnének ki a napló kurta feljegyzéséből. Bizonyos, hogy a rádióban és a sajtóban azt jelentenék, hogy poli­tikai menedékjogot kértem. Ez esetben aztán már nem mehetnék vissza, és a fe­leségem életveszélyes helyzetbe kerülne. — Ügy gondolom, hogy ön ilyen fele­lősséget nem vehet magára — tette hoz­zá képmutató komolysággal. A továbbiak­ban aztán udvarias, sima külsőségek között játszódott le minden. Adtak enni­es innivalót és cigarettát is. Daehler kifogástalan . nemetséggel így Mólt': — Lássa be kérem, hogy mi csak se­gíteni akarunk önnek. Ha ír feleségének, hogy Nyugat-Berlinbe kell jönnie édes­anyját ápolni, védőőrizetet biztosítunk ön­nek. Ez esetben be se kerül a rendőrségi naplóba. Pár napon belül minden elren­deződik. mert hiszen Baerről van szó, nem pedig önről. hatnánk úgy is —, apjuk­nak érzik. S az igazgató szeretettel is adta hozzájá­rulását, egyben segítségét, t • J töiténl aztán, hogy (Törköly igazgató rendezte Jmeg az eljegyzést és lett az Jörömszúlő azon a szép es­rkilvön, amelyet az intézet tkultúrtermének falai között 'rendeztek meg fiuknak és ^lányuknak: Kiss Imrének és t Huszár Marikának. S az törömszülők fosztozott Fóris Elek l. z. Tandcsiilét a 111. kerületben Ma délelőtt 9 órakor ülést tart a harmadik kerületi ta­nács Alsóvároson, a Rákóczi u. 11. sz. alatti kultúrterem­ben. Az ülésen több, a lakos­ságot közelről érintő kérdést vitatnak 'meg. Igy megtár­gyalják, hogyan hajtják vég­re a III. kerületben a mun­kásosztály helyzetéről szóló párthatározatot. A végrehaj­tó bizottság 'ugyanezen az ülésen javaslatot terjeszt elő a lakosság vízellátásának megjavítására. A tanácsülés nyilvános, érdeklődőket szívesen látnak. boldogságában csaléd­j/ő« nevelőtanár is, éveken át vezetőjük, mag tanár. toktatójuk, rvele a többi intézeti JAz intézet egész közössége t t. — « ! Hatszáz kilométer cérnametélt » * A Szegedkörnyeki Sütőipa- Az előbb felsoroltakon kívül: {rí Vállalat Török utcai tész- kis- és nagykocka, kagyló-, »tagyárának termékeit jól is- gégetészta, valamint cérna­Jmenk a háziasszonyok: sok metélt: A kiöregedett üzem tjó ebéd, vacsora nélkülözhe- csak állandó műszaki szer­Jtetlen kelléke az itt készült vezések és felújítások segít­Jtarhonya, metélt, spagetti. ségével képes egyre növekvő ' A száraztészta f(«;yasztása feladatát ellátni. Idén pél­' állandóan növekszik. dául {akárcsak a minőségével a szárítóberendezések re­'szemben tamasztott igény. konstrukciójára kerül sor. {Régebben túlnyomórészt to- A termelés méreteire jel­fjás nélküli, úgynevezett te- lemző adat talán, hogy ha a {iriérárut, mostanában inkább cérnametéltet gyártó gépből íkétto.iásos tésztát gyártatlak, egyidőben kijövő ezer szálat Jl959-re 9 ezor, három hónapon át egymás , 1962-re csaknem 15 ezer után tennénk, éppen 600 ki­» mázsa készitcsct irta elő az lométeres távolságot futna { üzem (erve. be. Ha pedig a kockatésztát * Nemcsak Szegedre, és rakosgatnánk egymás mellé, {Csongrád megyébe, hanem negyedév alatt 78 négyzet­»Bács-Kiskunba és Budapest- kilomét<ynyi területet fedne Jre is elkerülnek a Szegeden be, betakarná egész Szeged (gyártott száraztészta félék, városát. Modern bútorokkal is fokozottan kielégítik a szegediek igényeit Lengyel vendég a modern bútorbolt megnyitásán Nem olyan régi még az az hazai és import bútorból id% amikor sok szegedi csa- válogathatnak a vasárlók. Iád panaszkodott a bútor- A növekvő igények kielé­hiányra. A szegedi bútorbol- gitését szolgálja az a mo­tokbefh az elmúlt évek fo- dern bútorüzlet is, amelyet lyamán szinte lerakni sem tegnap délben nyitottak meg tudták az újonnan érkezett ünnepélyesen a Kálvin téri árut, máris elkapkodták a új bérházban. A város keres­vevők. Azóta sokat javult a kedeimi kultúrája jelentő­helyzet. s ma már nemcsak sen gazdagodott ezzel az új elegendő mennyiségű, de üzlettel, amely egyben fejlő­egyre nagyobb választékú dn bútorgyártásunkat is tükrözi — amint a megnyi­Szegedi tón Gráf Imre, a Kiskereskedelmi VáUalat igazgatóhelyettese mondot­ta. Elgondolkoztató az a két szám is, amelyet a bútorok szegedi forgalmáról mondott. E szerint 1959-ben 19 millió 400 ezer forint volt a szegedi bútorforgalom, 1961-ben pe­dig már 30 millió 350 ezer forint. S ez az összeg idén bizonyára még tovább nö­vekszik. Az ünnepélyes megnyitón, amelyen a különféle szegedi kereskedelmi szervek is kép­viseltették magukat, lengyel vendég is részt vett. Keres­kedelmi tárgyaláson tartóz­kodik ugyanis hazánkban Jurek Radetzki, a lengyel bútorszakma egyik miniszte­riális vezetője, aki a Belke­reskedelmi Minisztériumunk bútoripari igazgatósága veze­tő munkatársainak kíséreté­ben látogatott Szegedre.

Next

/
Thumbnails
Contents