Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-27 / 48. szám

3 Kedd, 1962. február 27. Esküt tettek az idén bevonult honvédek Szegedi szülők látogatása vidéken állomásozó katonafiaiknál mert nemsokára jö6sz utánam katonának*. Jókedvűen mesélt élményeiről Fábián Béla is, aki a kenderfonógyárból került Kalocsára, ö is aktívan részt vett az Vasárnap az ország külön- városunk fiainak előmeneboző helyein állomásozó ala- teléről érdeklődtünk, s kulatoknál honvédesküt tet- örömmel értesültünk: a tek a nemrégiben bevonult parancsnokok elégedettek fiatalok. E felemelő ünnepsé- a szegediekkel. g°ken a csapatok vendégül Az egyik százados, ütegpalattak a szülőket, hozzátar- rancsnok például a színház- MHS-ki képzésen, kiválasztlozókat. Szegedről is hat kü- ból nyugdíjbament, Széche- hatta alakulatát, s már most lön autóbusz indult kora haj- nyi téri Nádor László fiát szép eredményekről számolnalban, közülük három Ka- dicsérte. "Tisztelettudó, nagy hatott be nővérének, Barna locsara, a 37. Budapesti akarattal vesz részt a kikép- Istvánnénak, aki ugyanebben Forradalmi Ezredhez, ahol zésen, énekre, indulókra ta- az üzemben kiváló dolgozó, sok szegedi és környékbeli nitja társait* — mondta a no meg természetesen édesr ' -i 8 r® *x (Czlfra Pál felv.) Martícs Pál vezérőrnagy és Kerekes Szilveszter ezredes szívélyesen beszélgettek az esküt tett szegedi honvédek hozzátartozóival. Képünkön két magasrangú katonatiszt Ludányi Istvánnal, feleségével, leányával, özv. Bérdi Józsefnével fiatal vesz részt honvédségi többi között. Büszkék lehet- anyjának, akinek ő már a kiképzésen. nek Farkas Andrásra is a negyedik katonafia. Az édesapák, édesanyák, Csongrád megyei Építőipari Gyorsan repült az idő, feleségek, testvérek érkezte- Vállalatnál, vagy Petőfitele- mert sok volt a beszélnivaló! kor már példás rendben ál- pen, a csalódban, mert már Egy-két ifjú honvéd üzenet lottak a századok az alakú- néhány hét alatt is jó kato- közvetítését is kérte. Csorba latok körletének fő térségén, nának bizonyult. Hasonló Béla. ' a Csongrád Megyei Köröskörül nemzetiszínű dicséretet hallottunk Nyer- Építőipari Vállalat katonazászlókat, és a baráti orszá- ges Antalról, aki Tápén, a fia. —— miután menyasszonyát gok lobogóit lengette a csí- Kossuth utcában lakott, Pó- sikerült megvigasztalni, hogy pós februári szél. Az eskü- nusz Istvánról, aki Rúzsáról -nem a világ* a kiképzési tételre készülő fiatal honvé- vonult, be, ahol még hat test- idő, s különben is a kötelesdek mintegy mésfélezer hoz- vére van, s szülei a termelő- ségen túl érdekli a rádiós zatartozója ünnepélyes csend- szövetkezetben dolgoznak — szakma — azt tanácsolja pélben. megilletődötten figyelte de még több más fiatalról is. dául az utána jövőknek; sz eseményeket, hallgatta a Sok kis gyerek abban lelte tornázzanak, sportoljanak, parancsokat, jelentéseket, a örömét, hogy ismerkedett a parancsnokok rövid beszé- harckocsikkal, bemászott a deit. Az eskü kezdetekor tankba, forgatta a géppuskát, megkeresték szeretteiket az vallatta a »katonabácsikat«, egységeknél. melyik fegyver mire való. A Csaknem valamennyi ifjú szülök mór komolyabb behonvéd mellett ott állott szélgetéseket folytattak, s az édesanyja és apa. a fe- elismerően nyilatkoztak a leség, vagy testvér, amikor honvédségi kiképzésről, hitet tett a Magyar Nép- _ végtelenül jólesett a köztársaság, a haza ve- találkozás a parancsnokokdelme mellett, s feleskü- kai dött a dolgozó nép szolgá- mondta például Hegedűs lm latára. — Ezek a fiúk már nem lakos. — Régen ilyesmi el gyerekek többé, hanem har- képzelhetetlen lett volna, cosok, akikre számíthat a Kocsis József, az épületcsalád és a nép a haza vé- anyagfuvarozó vállalattól bedelmében, a béke megőrzé- vonult honvéd Laci öccsésében mondta az egyik pa- nek magyarázott, aki a szarancsnok az öt körülvevő lámigyárban dolgozik: »Tuhozzátartozók helyeslése köz- dod, jó volt az előkészítés, ben. Mert az ünnepség után amit a Magyar Honvédelmi megkezdődött az ismerkedés Sportszövetségben kaptunk, a parancsnokok és a hozzá- Sokkal könnyebben veszem a tartozók között is. Mi pedig kiképzést, készülj te is fel, ELVEK ÉS FORMÁK ne kényelmeskedjenek, s akkor meg se kottyan majd a kiképzés. Kalocsán, de a szülők látogatta egyéb helyeken is, tovább erősödött hadseregünk és a nép kapcsolata. Parancsnokok, hozzátartozók egyaránt mondották, örültek a találkozónak, s máskor is várnak ilyet, ami pedig a legszebb élménye volt az itthoréné, Táncsics Mihály utcai niaknak: fiaink becsülettel - • és készséggel vállalják a helytállást a kiképzésben, a haza és a béke védelmében. Koloszár Béla T

öbb termelőszövetkezeti közgyűlésen hallottuk mostanában: "Eredményeink sokkal nagyobbak is lehettek volna, ha .. .* Ezután a vezetők, az öntudatosabb gazdák őszintén, önkritikusan bevallották, hogy az alacsonyabb jövedelmeket nemcsak a tavalyi tossz időjárás idézte elö, hanem a szövetkezetben eluralkodott szervezetlenség is. Ennek pedig a gyenge munkafegyelem egyenes következménye volt. S ha a gyenge munkafegyelem okait tovább kutatjuk, csakhamar megállapíthatjuk, hogy nem tartották tiszteletben az anyagi érdekeltség elvét. Emiatt bizonytalanság, kedvetlenség kapott lábra a szövetkezetben. A gazdaközösség zöme nem tudhatta, valóban megkapja-e végzett munkája ellenértékét, s biztositja-e az a családok gondtalan megélhetését. Tavalyi tapasztalataink is bizonyítják annak a lenini tanításnak az igazát, hogy a szocialista társadalom alapjainak lerakása idején — sőt azután is még sokáig — nem szabad kizárólag a lelkesedésre, az emberek öntudatára építeni. Bármennyire nagy is az öntudat, a lelkesedés szerepe, a termelés legfontosabb hajtóereje ebben az időszakban mégsem ez. hanem az anyagi érdekeltség. S

zegedi és a szegedi járási szövetkezetekben is a vezetők általában már felismerték ezt az alapigazságot. s most ennek megfelelően próbálják kialakítani idei munkaszervezeteiket. Ennek alapján szeretnék meghatározni: milyen elvek szerint osztják majd szét évközben és az év végén a közös jövedelmet. Most, a tavaszi munkák küszöbén nem ári azonban még egyszer felülvizsgálni az eddigi számításokat. Az esetleges, tévedések könnyűszerrel helyrehozhatók még. Sok szövetkezetben tapasztaltuk, hogy a szövetkezeti gazdák, vezetők leginkább azt nézték, melyik tsz-ben mennyit osztottak egy-egy munkaegységre. Ahol nagyok voltak az átlagjövedelmek. gépiesen másolni kezdték azt a módszert. Semmi biztosíték sincs arra, hogy ami az egyik helyen jó volt, az eredményes lesz más helyen. más körülmények között is. A jó jövedelemelosztási formák kialakításánál nem téveszthetjük szem elől, hogy először is: mikor alakult a tsz? Mekkora a fel nem osztható közös vagyon? Jól sikerült a fodrászverseny Több mezőgazdasági termék — kevesebb ráfordítással A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üzemgazdasági és táj kutatási csoportja 8 termelőszövetkezet munkáját segíti Csongrád és Békés megyében. Csongrádban a szegedi Felszabadulás, a röszkei Petőfi, a kisteleki Felszabadulás, a hódmezővásárhelyi Sallai, a fábiánsebestyéni Kinizsi és a kübekházi Sarló-Kalapács Tsz-szel állnak kapcsolatban. Az intézet szakembereinek tanácsára ezekben a közös gazdaságokban bevezették a munkák pontos nyilvántartását és ellenőrzését. Az eredmények különösen tanulságosak a szegedi Felszabadulás Tszben. A tehenészetben például amíg 1960-ban — a régi nyilvántartási rendszer idején — 123 tehén 81 borját ellett, a következő évben 115 tehén — tehát valamivel kevesebb — 109 borját nevelt fel. Kedvezően alakult az egy tehénre eső tejtermelés is az új nyilvántartás bevezetése óta. 2409 literről 3502 literre — jóval a tervezett fölé — emelkedett az évi átlagos tejhozam. Kiszámították az egy tehénre jutó munkabérráfordítást is. A jószágok gondozása, fejése tehenenként éves viszonylatban 150 forinttal növekedett ugyan, viszont minden egy forint ráfordítás 16 forint többlettermelési értékben térült meg. Csupán a lej termelésből származó egy tehénre jutó termelési érték 5300 forintról egy év alatt 7700 forintra emelkedett. Az eredmények elérése elsősorban annak köszönhető, hogy sikerült érdekeltté tenni a dolgozókat a termelésben. A terven belül kifejt minden liter tejért 30 fillért kapnak a dolgozók. A többletért viszont 50 fillér jár. Ha nem teljesítik a tervet, akkor literenként 50 fillért levonnak. Hasonló a helyzet a borjúnevelésnél is. Az új módszer tette lehetővé, hogy az állattenyésztésben bevezessek a havi fizetést fSomogyiné felv.) A Csongrád megyei KISZÖV vasárnapi fodrászverse\ nyén 21 ipari tc.nulg cs 36 fodrász vett. részt. A múlt évi versenyen Szeged »A~ csapata lett az első, idén is ök nyerték el a. KISZÖV vándorzászlaját. A nyertes csapat tagjai: Simon Eva, Pördi László. Pördi Lajos, Radics Imre és Szakmaiszter József. A második helyezést a hódmezővásárhelyi fodrászok "B* csapata nyerte. Felvételünk a versenyen készült. Nappali frizurán dolgozik Schmidt Tibor szegedi fodrász, a Széchenyi téri üzlet dolgozója. Egy-egy dolgozóra hány hold föld jut? Milyen a termelés szerkezete? Milyenek a termelési tájhagyományok? Milyen növényekkel foglalkoznak legszívesebben a gazdák? Minden esetben figyelembe kell venni a települési viszonyokat is. Tanyás településű földeken például különösen eredményes lehet az, ha a táblákat családokra is felosztják. A gazdáknak ez esetben nem kell messzi tanyákról, naponta bejárniuk a tsz központjába. Reggelente másoktól függetlenül, várakozás, késlekedés nélkül kezdhetik a munkát. H

a mindezeket figyelembe véve állapítják meg a jövedelemelosztás formáját, már az év elején megközelítő pontossággal láthatják a gazdák azt is, mennyi lesz a munkaegységük, s jövedelmük év közben és az év végén. A jövedelemelosztási módszerek meghatározásánál komoly jelentőségű az adott környezet hatása is, figyelembe veendők a korábbi szociális, kulturális viszonyok is. A csengelei tsz-ekben például a vezetőknek határozottan törekedniük kell arra, hogy a munkaszervezés, a jövedelemelosztás, a premizálás módja a lehető legegyszerűbb, legáttekinthetöbb legyen. Az országosan legeredményesebbnek mutatkozó módszerek sem hozhatnak komoly sikert akkor, ha az egyszerű, emberek még nem értik azokat, s emiatt nem tudnak egyéni számvetést készíteni maguknak. Végül, de nem utolsósorban mérlegelni kell a vezetés lehetőségeit is. Miként tudnak leginkább szót érteni a vezetők a gazdákkal? A jó vagy rossz vezetés döntően befolyásolja a szövetkezet fejlődését, a munkafegyelem, s következésképp az egyéni jövedelmek alakulását is. A termelőszövetkezeti demokrácia lényegéből adódik, hogy minden közös gazdaságban a kollektíva alapos mérlegelés után önmaga választja meg a neki leginkább megfelelő jövedelemelosztási formát. Szükséges mégis, hogy mindenütt figyelembe vegyük a megyei és az országos tapasztalatokat is. T

avaly szövetkezeteink — igen elterjedten — a munkaegységek jóváírása mellett a premizálás különböző változatait alkalták. A szegedi járásban azonban számos helyen még idegenkedtek a különféle premizálási lehetőségek bátor alkalmazásától. "Féltették* a szövetkezetet a gazdáktól, mondván, hogy ha azok egyes munkák után prémiumot is kapnak, nagyobb lesz a jövedelmük, mint amekkora megilleti őket. s nem fejlődhet eléggé a közös vagyon. Ez az oktalan óvatoskodás például Tiszaszigeten komoly kárt okozott. Amikor látták a vezetők. hogy a földek száz holdjai műveletlenül maradnak, már engedtek álláspontjukból. de akkor már késő volt. Kényszerhelyzetükben több részesmunkát engedélyeztek Számtalan példát idézhetnénk a sándorfalvi és a sövényházi tsz-ek tavalyi gyakorlatából is. A premizálás számos formáját próbálták ki tavaly járásunk tsz-eiben. Eredményesen alkalmazták a többlettermésért járó premizálást. A terven felüli termés 20—50 százalékát adták ki prémiumként a növényféleségtől és a termelési feltételektől függően. Országosan hírnevet, becsületet szerzett magának az úgynevezett nádudvari módszer, amely szerint a tervtől függetlenül az össztermés után premizálják a gazdákat. Nálunk tavaly a balástyai Móra Ferenc Tsz gazdái dolgoztak hasonló módszerrel. S hozzátehetjük: igen jó eredménynyeL Korábban zálási formát sokan hevesen ellenezték, azonban maga az élet bizonyította be ennek használhatóságát. Egyes kampánymunkák — növényápolás, aratás, szénabetakarítás stb. — idején a célprémium is eredményesen lendíti előre a közös ügyet. A célprémiumot azonban — eltérően az eddigi hibás gyakorlatoktól — már év elején meg kell tervezni. Tudni kell már most. hogy mennyi pénzt, terményt ad ki a tsz év végéig célprémiumként. Tavaly rendkívül ösztönző hatása volt az úgynevezett eredményességi munkaegységrendszernek is. Ezt a módszert mintegy kétszáz termelőszövetkezetben alkalmazták országosan. A teljesített munkaegységeket az elért termelési érték, illetve mennyiség alapján írták jóvá. Különösen jó hatású volt a nagyüzemi kertészeti termelés. a szőlő- és a gyümölcstermesztés hozamainak növelésében. Az eredményességi munkaegységrendszer nagyszerűen alkalmazható többek között az állattenyésztésben is. Nincs módunk arra, hogy itt mind felsoroljuk a ma már létező, jó jövedelemelosztási formákat. A Földművelésügyi Minisztérium és a megyei tanács számos kötetet, kiadványt jelentetett már meg ezekről a módszerekről. Rendkívül fontos, hogy apt£- • lékosan tanulmányozzuk ezeket a könyveket, füzeteket. Ezek segítségével, s a helyi adottságok figyelembevételével találhatunk módot arra is, hogy idén már kivétel nélkül minden tsz-ben megvalósítsuk a rendszeres havi előlegezést. A rendszeres előlegfizetés már fél siker a munkafegyelem biztosításánál. A jövedelem helyes elosztásához feltétlenül szükséges a helyileg legreálisabb munkanormák kialakítása is. A munkaegységkönyv irányadó, de nem lehet azt minden esetben betű szerint értelmezni. Egy-egy normatétel helyességét sok-sok tényező — talajminőség, időjárás, gépesítettség stb. — befolyásolhatja. A

felsorolt munka igen sokrétű, differenciált, legtapasztaltabb szövetkezeti vezető is csak akkor végezheti el eredményesen, ha erős, jó pártszervezet áll mögötte. A kommunisták kollektívája a tagság egészséges törekvéseit összeegyeztetheti a közös érdekkel, jó tanáccsal szolgál a választott vezetőknek. Az új esztendőben is csak abból lehet valamit osztani, amit megtermelt a közösség. A kormány határozott törekvése, hogy idén az eddiginél jóval nagyobb segítséget nyújt a még gyengén működő szövetkezeteknek. Az állami segítség, a vissza nem térítendő hitel azonban főként a fel nem osztható közös alapok növelését. a termelési alapokat szolgálja. E segítség az állam részéről már most biztosítja. hogy egy év múltán egyetlen mérleghiányt® gazdaság se legyen járásunkban. Ez azonban mégis inkább a jó vezetésen, a szövetkezeti gazdák munkafegyelmén múlik. Csépi József Magyar—görög árucsereforgalmi jegyzökönyvet írtak alá A Magyarország és Görögország között érvényben levő hároméves kereskedelmi megállapodás keretében Athénben aláírták az 1962. évre szóló árucsereforgalmi jegyzökönyvet. A jegyzőkönyvet magyar részről Török István, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, görög részről Anastas Triantaphilis, a görög Kereskedelmi Miniszteri ma irta. aü ezt a premM vezérigazgatója