Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-23 / 45. szám

3 Péntek, 1962. február 23. Deszk, Bordány, Újszentiváa isz-gazdáinak budapesti kirándulásáról (Llebmann felv.) Egy hete működik a Szegedi Nyomda Vállalat könyvkötészetében a felvételen látható automatikus ívhajtógató gép, mely a Német Demokratikus Köztársaság iparának gyártmánya. Az új berendezés kezelése kényelmes, biztonságos. Termelékenységét jól érzékelteti az az adat. mely szerint a régi gép kétezer ívet volt képes egy óra alatt összehajtogatni, az új pedig 5500-at. Gyorsabbá válik általa tehát a könyvgyártás. Teljesen automatizált óriási garázsok épülnek Moszkvában Moszkva három új lakónegvedében modern garázsok építését kezdik meg. A 64, 104, illetve 474 gépkocsit befogadó garázsokat teljesen automatizálják. Különösen érdekes a 218. valamint a 474 gépkocsira méretezett garázs terve: a háromemeletes gépkocsiszínben minden személyautó paternoster-rendszerű zajtalan felvonón jut fel a kívánt emeletre, majd önműködő irányító szerkezet segítségével foglalja el kijelölt helyét Öj vegyianyagokat gyárt a magfeldolgozó Néhány év alatt négyszeresére emelkedett a Magfeldolgozó és Vegyészeti Vállalat által előállított termékek értéke. A magfeldolgozás mellett — mely az édesipar egyik alapanyagát szolgáltatja — kitűnően bevált szappankészítés, hyppotöltés valamint az üvegezéshez nélkülözhetetlen gitt gyártása. Ujabban különösképpen a vegyészeti részleg fejlődik. Hat vegyi anyag gyártására kaptak, illetve kapnak rövidesen megrendelést különböző cégektől, többek között például kobalt- és kénkészítményekre. Kisebb mennyiségben capsaicinre is nyújtottak be igényt. Sikeres kísérletet végeztek az üzemben úgynevezett aktív szén előállítására, melyet a gyógyszergyártás és más kémiai iparág is felhasznál. Lehetséges, hogy nemcsak belföldre, hanem kivitelre is gyárthatnak majd ebből az anyagból. TÉL A SÓJATÉREN Ritka eset az idei télen: nagy pelyhekben hullt a hó, nem fagyott, s mégsem vált csatakká. Puha takaró alatt nyújtózkodott a tápéi hajójavító csendes sójaterén egy hetvenméter hosszú uszály is. Majdnem végigérte. Ezertonnás uszály — Ezt az ezer tonna befogadóképességű uszályt javítjuk jelenleg. Hasonló nagyságú társaival a Dunán szokott járni: ércet szállít a Dunai Vasmű éhes torkú kohói számára. A jövő héten befejezzük javítását, s vízre bocsátjuk — mesélte róla a telep vezetője. A hatalmas uszály mellett egy kisebb, négyszáz tonnás uszály -munkaasztala* is elkészítve állt, rajta a kiszabott fenéklemezek. 1960-ban két. tavaly négy ilyen uszályt gyártottak. A 409-est, meg a 411-est jól ismerik a Tiszán is: cukorrépát, sódert szállítottak velük. Az idén szintén négyet bocsátanak vízre. — A bordákat, lemezeket már kiszabtuk. Egy-egy uszály gyártása 43 ezer munkaórát vesz igénybe, idejekorán fel kell tehát készülni. Most persze még nem sokat lehet látni belőlük, nyáron annál többet. Nemcsak a hajótesteket. hanem a korszerű berendezést, irodát, fürdőt, konyhát, központi fűtést. De én akkor már nem leszek itt. Mi a nehezebb? Ezeket a szavakat Nagy Imre művezető mondta. S enyhe szomorúság, csendült ki hangjából. Negyvenhat esztendeje dolgozik a hajójavítóban, tizenkét év óta művezető. Több telet mainem tölt a sójatéren, mert mire kizöldülnek a lombok, nyugalomba vonul. — De nehéz lesz! — sóhajtja. Ügy látszik, számára nem a munkával töltött évek voltak a nehezek! Állványokra emelték a folyamszabályozó vállalat egyik kotróhajóját is. Az átalakítás elvégzése után rá sem lehet majd ismerni. Megnövelik a hajótestet, csinos kabint- építenek rá, és ami a legfontosabb: alkalmassá teszik arra, hogy a jó marosi homokot nyomban a mellette horgonyzó uszályba rakodja. Felkészülés tavaszra Egész esztendőre csak a négyszáz tonnás uszályok gyártása szól, a tél inkább a javítások időszaka. A Kilián tehervontatót már rendbehozták, generálozzák a Délibáb nevű személyszállító hajó dicseimotorját is. A Szolnok környékiek alig várják a Csongrád gőzös érkezését, mely a megyeszékhely és Tiszabura község között viszi-hozza az utasokat. A jövő héten ennek tatarozását is befejezik. A Tisza-parti kikötők pontonjai, szám szerint mind a tizenegy, készen várja a tavaszt. Március közepére valamennyi hajó javítását elvégzik. Persze, minden attól függ. hogy milyen erős foga lesz a télnek a még hátralevő hetekben. Mert amíg fagy vagy hó borítja a sójateret, lassabban megy a kinti munka. A fagyszabadságot, ugyan nem ismerik a hajójavító dolgozói, mert a műhelyekben akad elegendő tennivaló. Hatalmas esztergagépeikkel bérmunkát is vállalnak. A balatonfüredi hajógyár részére például 16 hajócsavar készül. Darabja ötszáz kilogramm súlyú! A saját gyártmányú uszályok nehéz rsörlőkerekei is kiformálódtak a munkások cs gépek jóvoltából. A fogazatukat azonban a textilművekhen marják ki. Nem tévedő--.: rsak a Sze«»edt Textilművek karbantartó műkőire dicsekedhet a környéken speciális fogmarógéppel. Tizenkét hegesztődinamó Marék Béla, a villanyszerelőcsoport vezetője büszkén mutogatja a patikatisztaságú helyiségben felállított kapcsolóberendezést. — Még nincs egészen készen. Az idén új transzformátort kap az üzem, s csak akkor lehet befejezni szerelését, ha az már működik. Két éve dolgozom itt, de ha tovább is az eddigi ütemben fejlődik a vállalat, rövidesen *kinőjük* az új transzformátort is. Hiszen máris tizenkét hegesztődinamó működik! A fejlődés üteméről hallva, s a műhelyek sürgésforgása láttán bizonyossá válik: a sójatér déli csendje nem sokat jelent. A hajójavítók megelőzik majd a tavaszt, s mire rügyező galylyak úszkálnak a kék Duna és a szőke Tisza hátán, a kijavított hajók frissen, csinosan túrják orrukat a habokba. F. K. Hétfő reggel 7 óra. A különvonat kigördül a szegedi Nagyállomásról. A Csongrád megyei termelőszövetkezetek önsegélyező csoportjainak kétszáz tagja utazik háromnapos kirándulásra a fővárosba. A kirándulást az Állami Biztosító és az IBUSZ szervezte meg úgy, mint ahogy már tavaly is ... Csak most nem hatvan, hanem kétszáz résztvevővel. A két szám közötti különbség azt a fejlődést ls tükrözi, amit egy év alatt az önsegélyező csoportok megyei hálózata elért... Három éve alakultak meg az első csoportok... Most 12 ezer tagja van az önsegélyezőnek a megyében. Először Budapesten Izgatottan készült erre az utazásra Magó Albert, a földeáki Kossuth Tsz tagja. Számlálta a napokat, mint egy gyerek, s mo6t, itt a vasúti kocsi kupéjában is szurkol még... Hatvankét esztendős és most. látja először életében a fővárost, most jár majd először Budapest utcáin. — Az én koromban kérem — mondja — nem kis dolog már egy ilyen utazás. De eljöttem, mert nem akarok úgy meghalni, hogy ne lássam Budapestet. Olyan boldog voltam, mikor a tsz vezetősége kijelölt erre az utazásra. hogy azt elmondani se tudom. S Magó Albert személyében nem esett érdemtelenre a Kossuth Tsz vezetőinek választása. Magó bácsi hajlott korát meghazudtolóan dolgozik és még most is megszégyenít spk fiatalt. 220 munkaegységre kapott terményt és pénzt a mostani zárszámadáskor, s 32 forintot fizettek munkaegységenként. Ebéd a margitszigeti Nagyszállóban Parasztok, Csongrád megyei termelőszövetkezeti gazdák ülnek a margitszigeti Nagyszálló megterített asztalai körül. Őket szolgálják ki a nesztelen léptű pincérek, őket és nem mágnásokat, nem birtokos urakat és dúsgazdag vállalkozókat... Egyszerű parasztemberek, hajdani kiuzsorázott zsellérek utódai, akik közül az idősebbek maguk is élték azokat a nehéz időket. Milyen nagyot is fordult ez a világ! Erre gondol, erről szól Hajdú János tehenész, az újszentiváni Üj Élet Tsz egyik gazdája, ahogy a kést, villát forgatja két kidolgozott. nehéz kezében. — Itt vagyok és el sem merem hinni, hogy én ülök most itt ebben a csodálatosan szép és gazdag étteremben. én rendelek sört, ha megszom jaztam és estére én leszek az, aki lefekszik az elegáns Szabadság Szálló puha derékaljas, sodronyos ágyába pihenni. Olyan ez, mint valami álom. Nagyon szép. nagyon mai, szocialista álom ... Mit álom! Valóság... Azelőtt úgy rúgták volna ki innen o magamfajtát már a kapuban, hogy a lábunk se érte volna a földet... Azelőtt! ... Most szeretettel fogadnak, szépen beszélnek velünk ... Ezt, hogy ez milyen jó. csak az értheti meg igazán. aki azt a másik világot is megpróbálta. Sok-sok láinivaló Igy beszél Hajdú János tehenész, aki 769 munkaegységgel zárta szövetkezetében a múlt gazdasági évet. Két éve párttag és most itt naplót vezet, amibe mindent fölír... A margitszigeti Nagyszállót... a vacsorát a Gundel-étteremben ... látogatást kedden délelőtt az újpesti szövő-fonó gyárban, a Magyar Pamutipar munkásainál ... Az Allatkertet, meg a Mezőgazdasági Múzeumot... az esti színházi előadást a Petőfi Színházban... s a szerda délelőttöt az Országházban, ahol Apró Antal elvtárs fogadta, látta vendégül a Csongrád megyeiket.. beszélgetett velük jó házigazdaként szívesen és sokáig az országgyűlés üléstermében ... Hajdú János mindenről beszámol az otthoniaknak. a feleségének és az öt gyereknek... A pártszervezet tagjainak és munkatársainak a szövetkezet tehenészetében ... S ezt teszi majd Bálint Istvánné. a deszki Kossuth Tsz könyvelője cs Varga István, a tsz tagja is... Erről beszél majd másodikos gimnazista kislányának Bán Béláné. a baktói Felszabadulás Tsz tagja és mind az a 90 termelőszövetkezeti tag, gazda, akik Szegedről és a szegedi járásból vettek részt ezen a kiránduláson. Megtanultuk becsülni a munkasoK munkáját özv. Lfflczi Jánosné. az újszentiváni Üj Élet Tsz tagja 65 éves. Az idén ősszel megy majd nyugdíjba. De a mostani zárszámadáskor is megvolt a 174 munkaegysége ... Azelőtt meg több volt a kétszáznál is. Juli néni — így hívta itt mindenki a mozgékony, fürge öregasszonyt — azzal a csoporttal tartott, amelyik a bőrgyárba látogatott el. — Azzal fogadtak bennünket a munkások — meséli —, hogy olyan csoportból jöttünk-e, ahol nem 5, hanem 50 forintot fizettek munkaegységenként. Mikor megmondtuk, hogy se ilyen, se olyan, hanem a kettő között, közelebb az ötvenhez, akkor szóltak csak hozzánk szíves szóval. Nézelődtünk és sokat tapasztaltunk ... Most már aztán mondhatja nekem akárki, hogy a városi nép. a munkás ingyenélő és csak a parasztember dolgozik... Ott láttuk, hogy dolgoznak o munkások és azt mondom én magának, százszor inkább végzem én a paraszti munkát kinn a földeken egészséges levegő, nap alatt, minthogy ott a gyárban, gépeli fülsiketítő zajában dolgozzak. Megtanultuk becsülni a munkások munkáját, a városi ncv munkáját ezen kis látogatáson ... Látogatás Apró elvtársnál Néhány nappal azután; hogy az országgyűlés befejezte munkáját, szerda délelőtt ismét megteltek a nagy ülésteremben a képviselők széksorai. "Képviselők* töltötték meg valóban e széksorokat — ha nem is az ország népének választott, törvényes képviselői. Mert ez a kétszáz Csongrád megyei termelőszövetkezeti gazda a megye egész parasztságának képviselőjeként hallgatta figyelmesen a vendéglátó házigazda, Apró Antal félig tréfás, mégis nagyon komoly szavait. Miről beszélt Apró elvtárs? Erről esik szó a bordányi Mező Imre Termelőszövetkezeti Csoport tagjai között is, akik a tszcs szociális alapját költötték erre áz utazásra. — Igaza volt Apró elvtársnak — igy kezdi a választ a kérdésre Márta Péter elnök —, mi is felelősek vagyunk a megyében azért, hogy nincs a pesti piacokon elég hagyma, elég zöldség. Nemcsak az időjárás, hanem sokszor a kényelmesség, a rossz, laza munkafegyelem is ártott a munkaigényes, kényes kertészeteknek, hagyma- és paprikaülletvényeknek. S tudjuk, hogy azért, amit az országtól, a kormánytól és a párttól Csongrád megye kap: az új lakásokért, üzemekért, iskolákért és napközi otthonokért, nekünk is adnunk kell valamit. Több húst, több szalonnát, több kenyeret — több hagymát... Mi magunk az idén nagyobb területen alakítunk ki száraz művelésit kertészetet. s hagymát is vetünk majd, hogy legyen. Igaza van Apró elvtársnak! — Ez a vélemény summázódott visszafelé a vonaton a beszélgető, vitatkozó kétszáz. Csongrád megyei termelőszövetkezeti gazda körében. Szerdán este kétszáz termelőszövetkezeti taggal és ezzel a tanulsággal futott be a Csongrád megyei termelőszövetkezeti gazdák önsegélyező csoportjainak különvonata a szegedi Nagyállomásra. Papp Lajos a gyermekeknek (Somogyiné felv.) A NIVÓ Játékkészítő KTSZ tervezői szebbnél szebb új negyedév végére forgalomba kerül az "Erika- elnevezésű vitorlás kishajónak örvendezhetnek nyáron. Mindkét játékokról gondoskodnak a gyermekek számára. Az első apró szobabútor, a strandoló apróságok pedig a négyjátékfajtából ezer-ezer darab készül húsvétra Három szép és tanulságos nap