Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

Kedd, 1962, február 29. Nemcsak az óraszámtól függ... IRODALMI NEVELÉS az önképzőkörben Tapasztalatok a Vasútforgalmi Technikumban Aki középiskolai irodalom- tásával működö iskolarádió ülést. Például színházi anké­szakos tanárokkal azóta be- napi negyedórás adásainak tot rendeztünk, előadás hang­szélgetett. hoRy az iskolare- segítése. Két éven át maga zott el Szeged az irodalom­ban címmel, szavalóversenyt tartottunk, februárban pedig Puskin-emlékest tel. tesszük színesebbé a munkát. Mérleg és tanulság A Vasútforgalmi Techni­kum önképzőkörének ötéves form megvalósításával kap- az önképzőköri tagság vé­csolatban csökkent a magyar- gezte ezt a munkát. Ma már órák száma, bizonyosan több- minden héten más-más osz­ször hallotta a visszatérő só- tály adja a műsort, hajt: "Hogyan lehet ilyen ke- Mivel foglalkozik az isko­vés óraszámban irodalmat larádió? tanítani?" — Műsorában politikai be­A kérdés nem új. Ennek számolók, zeneszámok, is­ellenére sokan még ma se*nm mertetők és a tanulók írá­jutottak túl c passzív és ter- sai szerepelnek. Ismertetjük munkája valóban jelentós méketlen sóhajtásokon. Van- az irodalmi, művészeti elet eredményeket hozott a tanú­nak viszont' olvan irodalom- eseményeit, foglalkozunk az i°k irodalmi , ^e eseben. tanárok is - és nem keve- évfordulókkal. A közös film- munkájuk legfőbb érté­sén —. akik az irodalmi ne- és színházlátogatások előtt _. .... . .. velés új forrásait találták ismertetjük, utána pedig ér- ~ Nem radioszereplesunk­m-ea az óránkívüli foglalko- (ékeljük a műveket. Jól szol- re' tagjaink helyi ee orsza­zasokban, a szakkörök, az is- gálja ez a tanulók művé- «<» versenyeken való 10 sze­kolai űiságok és mindenek- saeti nevelését. replesere. 1961-ben megjelent előtt, az önképzőkör munká­jában. Iskolarádió és Irodalom Példamutató munkát vég­zett ebben a tekintetben a Szegedi Vasútforgalmi Tech­nikum irodalomszakos taná­Az önképzőkör ülései kötetünkre gondolok elsősor­ban ezzel kapcsolatban — mondja befejezésül Szabó — Az önképzőkör nyilvá- Tibor. — A legnagyobb ered­nos ülései — folytatja Szabó ménynek azt tartom, hogy Tibor — az irodalmi és a nemcsak hagyományaink ala­művészeti nevelés szolgála- kultak ki, hanem az önkép­Iában állnak. Előadások, be- zököri szereplés és tagság mutatók, beszámolók és a most már megtiszteltetés­rainak munkaközössége. Az tanulók írásainak megvitatá- számba megy a tanulók öt év óta eredményesen dol- s» alkotja a munka gerin- előtt. Több olyan tagunk gozó önképzőkör munkájá- cét. Ezt kiegészítik a külön- van. aki négy éven át nak jó megszervezésével és böző kirándulások, találko- minden hónapban részt vett irányításával szinte valóság- zók. Az önképzőkör tagjai az önképzőkör ülésein és gal "megszüntették- a hiány- találkoztak már írókkal, mű- munkájában, még akkor is. zó óraszámot, sót irodalmi vészekkel, tudósokkal, a ki- ha vidékről járt be, vagvép­élményekben jóval többet rándulások pedig megismer- pen beteg volt. Eredmé­adtak a tanulóknak, mint tették őket hazánk irodalmi, nyeink bizonyítják, hogv az amire egv tanítási óra egy- s művészeti emlékeivel is. irodalmi nevelés nem kizá­Az önképzőkör ezenfelül rólag óraszám kérdése. minden évben pályázatot hir­det a tanulók között. Ezek sok fiatalt késztettek már önálló alkotásra. — Az önképzőkör minden hónapban tart nyilvános Üj irányok a növényvédelemben Felére kell csökkentenünk a növénytermesztési károkat az ötéves terv során A Magyar Agrártudomé- nált szerek száma is mégha- anyagokat kell előállítani* n'yi Egyesület és a Növény- ladja a százat amelyek nem pusztítják el » védelmi Kutató Intézet ren- A második ötéves terv nő- rovart, Nak megvédik tőla dezésében, hétfőn a Technika vénytermelési előirányzatai- a növényt. Házában megkezdődött a ti- nak teljesítéséhez a jelenlegi D Ubrizsy Gábor ezután zenkettedik növényvédelmi — állatok, betegségek és a kémiai növényvédelem tudományos értekezlet. A gyomok okozta — károkat „éhány „i módszeréről szá­kutató laboratóriumok és a átlagosan 50 százalékkal kel- IJloR termelő gazdaságok szakem- lene csökkenteni. A nagy bereinek ezt az évenkénti ellenállókepességű fajták be- Ezek- közé tartozik az a kül­közös tanácskozását az indo- vezetése és a kártevők tö- földön már alkalmazott, de kolja, hogy meges fellépésének ponto- nálunk még alig ismert p«r­hazánkhan a termésnek sabb előrejelzése mellett ez metlé, amely nemcsak el­még mindig mintegy egy- elsősorban pusztítja, hanem magához is ötödét pusztítják el ar ál- „ _lwrrPi-iA veevszerrk csalogatja a kártevő rovaro­elöéSvíl illetve* bcho- ka«. Ebből az anyagból a nő­zalaiéval oldható meg. lati kártevők, a betegségek és a gyomok. A nagyüzemi gazdálkodás adta új feladatok és a kémia, biológia általános fejlődése g^hán"néhány új •prob­vénvnek csak egy kis részét Maga a védekezés kitór'jesz- k»" bepermetezni, s így sok tése általánossá tétele is fel- vegyszer- es munkaero-meg­egyszer- es munkaerő-meg­takarítást tesz lehetővé. Egy másik, üzemi kísérletekben itthon is sikeresen só­általán kepee. Hogyan dolgozik az iskola önloépizóköre? — A munka egyik legfon­tosabb része — mondja Sza­bó Tibor, az önképzőkör ta­nárelnöke — a KISZ irányi­új területeket, új irányokat )émát j„v peldaul az azonc* alakit ki a novenyvedelem- ek {„ijamatos használata ,mar ben. Ezekkel foglalkozott be- következtében a rovarok egy ka Ima zott irányzat: vezető előadásában dr. Ub- ^ műiva rez^sztansta vál a "Menyek gyógyítása, rizsy Gábbr, a Növényvédel- nak E?ér(. mielőbb ki kell A novenvvedelem eddig csak mi Kutató Intézet igazgatója. doigozni a védekező szerek f ntóSelozesere A mezőgazdasagi termeles- megfelelő sorrendű váltoga- * ben az utóbbi száz év során t6#fBaki úgynevezett rotáció- ban ered menyesen alkamaz. a gépesítés és újabban a jártak rendszerét. A másik ,ak * rozsdával mar fe-lo­kemizálás hozott ferradal- probléma, hogy a nagymeny­mi változást nyiségú pusztító szer alkal­— mondotta többek között mazása —, s maris látható, hogy né- (elboríthatja • biológiai hány évtizeden belül a ter- egyensúlyt, melőmunkában is a kemizá- amely az egy területen elő­zött gabona gyógyítására is. A , vegyszerek felhasználásá­nak módjában is hoz újat a tudomány. Az eddig ismert permetté és por mellett most előtérbe kerül az Aerosol és las kerekedik felül. A fel- forduló növény- és állatfajok ..f41ran",ált vegyszer A* LX . előbbmel a vedekezőszert ködfelhő formájában juttata get a műtrágyák teszik ki, nál nagyobb mennyiségben iák a fövényekre. így kévé­dé ezt csaknem megközelíti a kell az univerzális szerek se1 ' x 1 védekezőszerek tömege is. A helyett olyan szelektív és világon jelenleg többszáz kü- szuperszelektív készítménye­iönböző hatóanyagú növény- ket használni, amelyek csak védőszert hoznak forgalom- bizonyos fajokra ba, s a nálunk ismert, hasz- másrészt olvan használt kémiai anyagok kö- létén alapszik. Ennek megol­zül a legnagyobb mennyisé- dására egyrészt a mostani­Miért pont a Bözsi íjabb szegedi egyetemisták indultak falusi népművelési munkára A kiszolgálás gyorsításának módja a fodrászüzletekben íz kell hozzá, s egyen­letesebben oszlik el. A Gra­nulált, szemcsézett anyago­kat repülőgépről erősebls t. . széljárás mellett is a rendai­tetési helyre lehet szórni. Korszerű Az eloadó végü, „ növény­védelemben is mind jobban tért hódító biológiai szemlé­letről s néhány biológiai el­járásról beszélt. Ezek lénye­ge, hogy a kárlevő állatokat élettani beavatkozással akadályoz­zák meg a mezőgazdasági növények pusztít áfában. Miért kell sokat várakozni nő toperog A szerencséseb- sőt a szakmunkásvizsgán lob­it fodrásznál? — kérdezik kü- bek már vizes fejjel várják, ban szerepelt, ha ő ráér és lönösen a férfiak frizurát hogy "kéz alá- kerüljenek, a szívesen várakozik órákon át csináltató feleségeiktől, hi- többiek pedig irigykedve né- a fodrászüzletben szen ők legtöbbször rövid fél zik azt. akinek éppen frtzu- Az Anna-kúti fodrászüz­óra alatt elintézik a borot- ráján dolgozik az ügyeskezű letben is. hasonló helyzettel A Szegedi Tudományegye- kát. a tanánszakosok a falu i válkozást, sőt a hajvágást is. fodrásznó. találkoztunk. Dr. D. S-né, a tóm és a Szegedi Orvostu- általános kulturális életében [ Elsősorban a dolog lermésze- Az üzjef másik régében Zsófi fodrásznő törzsvendége, '/^"ggan^íodá^t dományi Egyetem felsőéves tevékenykednek, az orvosok: téből fakad a várakozás. A egy barna fodrásznő dtago- többek között elmondta, hogv szaporoaasat. hallgatóiból tegnap újabb pedig nz egészségügy gyakor- nőknél a frizura, a hajszári- zjk> , mindössze egy hóígy Szegeden csak annak van jó csoport indult falusi népmü- lati kérdéseit tanulmányoz- tás miatt lényegesen tovább várakozik rá. Miért nem frizurája, akinek van — hogy velési gyakorlati- munkára zák. készül el, mint a férfiaknál, mennek oda azok. akik a sző- úgy mondjuk saját — fod Különösen sokoldalú kutatási és gyakorlati szerepe van itt a radioaktivitásnak. Egyes országokban például gamma­sugárzással sterilizálták bizo­nyos rovarfajok hímjeit, hogy megakadályozzák az ártalmat Csongrád. Békés ró Bács­Kiskun megye községeibe. A A falust népművelési mun­kába kapcsolódó egyetemi Ezenkívül érdekes gyakorlat k(srp mondjuk Sözstkére szá- rasznöje. Mert. vele történt alakult ki Szegeden, sőt nyu- mitanak. Meg is kérdeztük az meg a* eset. hogy Zsófi ép­hatvan egyetemi hallgató hallgatóknak ez az újabb Kf'dtan 'ehet mondani orszá- egyik várakozó hölgyet, Gy. pen ellenkező műszakos volt. négytagú brigádokban tíz na- csoportja előkészítő megbe-! f,san a n6i fodraszuzletek- i_né, mint ő, így kénytelen volt ben. __ Kérem, én évek óta Bő- mas fodraszuzletbe menni. por át a következő közsé- széleseken vett részt, ame­gekhen dolgozik: Alpár, Rém, lyen jelen voltak azoknak a Kunszentmiklós. Harta. Bat- községeknek a képviselői is. tonya. Elek. Békés, Gyoma. — tanácsi dolgozók, termelő­Csanádpalota, Ásotthalom, szövetkezeti elnökök és párt­Bokros. Földeák, Balástya, titkárok —, ahol majd tevé­Mórahaloni ró Nagymágocs. kenvkednek. E hallgatók ha­A brigádokban két tanársza- tározott kész programmal, s kos hallgató, egy jogász és egy bizonyos helyi ismeretek bír-| szigorló orvos kap munka- tokában végzik munkájukat. területének megfelelő szere- Ebben az időszakban vala­, , „ - mennyien ott laknak a köz­pet. A jogaszok termeloszo- Bégekben falvakban, s eUá_ vetkezetekben és a helyi köz- tósuk költségeit az állam igazgatásban végeznek mun- vállalta magára. Ez a különös helyzet leg- zsikéhez járok — szólt a vá- Végigjárta a bejvéros üzléte­szembetűnőbb a pénteki és lasz. Nem kell elmondani, i* — péntek délutáni csúcs­szombat délutáni csúcsforga- milyen frizurát kérek, ó jól forgalom idején — és sehol lom idején, err'ől győződtünk ismeri ízlésem. És egyébként sem vállalták el. meg ellenőrző kőrútunk so- is szívesen várok rá. heten- i* n • . s » rán. A Fodrász és Kozmeti- ként három-négy óra hosszát Altafaeiód ielendéf kai KTSZ Bajcsy-Zsilinszky szántam frizurakészitésre. utcai modern, minden igényt , — Nekem még öt rakásom kielégítő fodrászüzletében jafál lédlád*ná és egv festésem van. — Legalább nyolc berakás­-Itt tehát minden okos ár- ra varnak és aztán jpn sorba velő szó megbukott. Miért a kifésülés — ilyen válaszo­legalább 50 nő várakozik. Akiié tizenöten gátnak mondanánk el Gv. I.-nének, kat kapott. Az egyik szőke fodrásznő hogy n Marika is éppen olyan Aki egy kicsit jártas a fl­mögött nem túlzás, de 10—15 ügyes fodrász, mint Bözsike, garószakmában, az ilyen vá­_ laszok után tovább áll, hi­gette piszkos lábával az agyagos utat simogatta a tömzsi keit és egyedül marad — emésztette magát anyja magányos. ember, Bauer szó nélkül zsebébe nyúlt és a sofőrtől vissza­maradt aprópénzt az eléje tartott kézbe nyomta. — Köszönöm, uram. Nyolcad magammal vagyok. — Nem dolgozik? — Nem. Nem akad munka. szerencsétlen életén. Küszködött tehetetlenségével, kereste a megoldást, a ki­utat ebből a megmagyarázhatatlanul keletkezett társadalmi örvényből. Hiába. Tanácstalanul nézelődött. S ha fölakasz­taná magát? — gondolta. Legalább elrendeződne minden. Örökre .,. elrende­A rőmök. borostás képű ember visszafordult, mintha zödik... csak idáig jött volna, hogy pénzt kérjen. A berregő autómotorok. lapátoló, emberek sajgása zs­— Milyen megalázkodás ez? — tűnődött Bauer. vgrta. Az étetnek ez a lüktetése széjjelcsapódott a száradó. Megszólítani egy idegent, hogy szánja meg néhány pen- pocsolyás világon. Az u'olsó teherkocsikról dűrták le a tör­gővel. Nem értette, hogy mi készteti az embereket ilyen meléket. földet, a hináros lapost töltögető emberek. , nagy megalázkodásra. , — Hová menjek? Hová? — Nem jól van elrendezve a világ — állapította meg és A mezítlábos ember ismét megjelent, kemény talpa a putrik pislogó fényeire, idomtalan vonásaira figyelt. csattogott a száraz, repedezett csapáson. Sietett. Sietett, mint Saját sorsával méregette a társadalomból kivetettek éle- aki lekési az időt. Alázatosan köszönt, amint Bauerhez ért, tét Megállapította hogv azoknak mindig csak jobb a hely- Kenyeret cipelt fakó. piszkos atlétatrikójában. Néhány lé­zetük mert nem boldogtalanok Azok még nem jutottak el pés után megiramodot*. sz.tladt a föld-fészkekhez, nagy eavéni célokig és ennélfogva lelki kínjuk sem lehet — örül. örül a kenyérnek — motyogta Bauer és meg­annyira' testet'-lclket marcangoló, mint az öv£. "ndulí a teherautókhoz. — Én mit csináljak? Kihez fordulják? — emésztődött egvéni szerencsétlenségén. Félixben nem bízott. Ravasz ügyvédnek tartotta, aki a lelkek rezdülésére is hideg paragrafusokat keres. — Ki értene meg engem? — tette fel újra a kérd+t. Csak az üres esti csönd csöngött körülötte. — Szegény anyám, de megverte az élet! Utolsó reménye is a semmibe veszett. Egyre Csetlett-botlott a zsombékra?, bozótra? parlagon, hajtogatta: — Megkeresem • a Böröcz Sanyit. Megkeresem. Meggyorsította lépteit, hogy még ott érje az autókat. — Böröcz megért engem. Éi) is megértettem őt. Megelevenedett a nádas-lápos világ, békák jelezték az estét, de Bauer nem figyelt többé a tóra. — Tudomást vett rólam a világ . ., Erőteljesen gázolt keresztül a bozótokon A Margitszigetről indult a budai házak fölé a lapos ha­A nap már régen elhúzódott a csepeli kémények moge hold, de Bauer most nem ügyelt az est színeire. Böröcz és túl a szigetén lecsúszott a föld mögé. Leheletnyi szellő Sanyit kereste. lebbentette meg a száraz nádast. Észrevétlenül érkező ho- - Böröcz megért engem .. 6 A motorok meg berregtek, a lapátolo emberek zajongtak, mályos lepel borult, a nádas folé. a ]áp is ébredti a földbe vájt kunyhókban kialudt a túz. — Három gyerek ... mind a három szerencsétlen. Nincs Bauer ment a teherkocsik kőzé nagyobb csapás egy anyának, mint amikor elveszíti gyere- Vége szen nem véletlenül szólás­mondás a -borbély öt perc-. Végül aztán dr. D.-nén egy fiatal tanulólány segített, aki -hajlandó volt- frizuráját rendbehozni. Ez sajnos általános jelen­ség Stfgeden. A különböző íodrászüzletekben mindig ugyanazokat az arcokat lehet látni. Ha véletlenül "idegen­próbál szerencsét, nem biz­tos, hogy lesz frizurája. Legideálisabb a helyzet a várakozás szempontjából az újonnan létesített fodrászüz­letekben. Mert például a Marx téri új bérházakban levő fodrászúzlet vendégei elmondták, hogy gyorsan ke­rül rájuk a sor, a fodrászok létszáma is elegendő, ezenkí­vül az idejáró nők nem ra­gaszkodnak "Bözsikéhez-, .ha a ^Mancika- szabad, jó szív­vel készíttetik el véle frizurá­jukat. Tehát a vendégeken és a fodrászokon egyaránt mú­lik, mennyit kell várakozni egy frizuráért. H. Zs. KeresztelS helyett a kórházba került az ittas motoros Negyedik hete csak, hogy megérkezett a szglymazi kis házba az oly nagy örömmel várt újszülött. Az apa, Kai­linger József Sz.at.vmaz, I. kerület 80. szám alatti lakos vasárnap elment, hogy bort sz.erezz.en a kis vendég ér­kezésének méltó megünnep­lésére, s a névadásra. S ek­kor történt a ba j . .. A déli órákban motorke­rékpárral. démizsonnal kar­ján hazulról elinduló Kai­ltnger József azzal búcsú­zott el, délutánra otthon lesz, s este jöhetnek a vpndégek a keresztelőre. A borosgaz­dák házánál bizony alaposan felöntött n garatra. Később még eszébe jutott, hogy neki otthon keltene már lennie, fel is ült a motorkerékpár­ra. azonban keresztelő he­lyett a kórházban' kötött .ki. A többi n rendőrségi jelen­tésből derült ki. Kallinger József hazafelé a dűlőútról minden körülte­kintés nélkül felhajtott mo­torkerékpárjával az országos főútvonalra, ahol a csong­rádi állami erdőgazdaság Meszlényi Mihály által ve­zetett tehergépkocsija ha­ladt megrakva rönkfával. A teherautó vezetője megállni már nem tudott, s ezért hir­telen balra rántotta a kor­mányt. 'Kailinger József, bár az első kerék alá esett be, nem sérült meg halálosan, mivel nem ment rajta ke­resztül az áruval megrakott teherautó. A mentők így is lábán nyílt töréssel és egyéb súlyos sérülésekkel szállítot­ták kórházba. I

Next

/
Thumbnails
Contents