Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

3 Csütörtök. 1962. január 18. illést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottságainak elnöksége A Hazafias Népfront Csőn- tárgyalta a népfront megyei rád megyei bizottságának el- bizottságának első félévi nöksége tegnap Szegeden munkatervjavaslatát. A vi­ülést tartott. Lácsán Mihály- tában felszólalt Sándor Ist­né, a népfront megyei bi- ván, a Hazafias Népfront zottságának alelnöke beszá- Országos Tanácsának képvi­molt az Országos Béketanács selője és Siklós János, az legutóbbi üléséről, s a bé- MSZMP Csongrád megyei keharccal kapcsolatos idő- bizottságának titkára is. szerű feladatokról. A beszá- . . .. .... . „ moló utáni vitában az el- Most tertott ulést a fő­nökség tagjai kifejezésre jut- zaílas Népfront Szeged vá­tatták, idén arra kell töre- rosi bizottságának elnöksé­kedni hoev méa iobban tá- ge ls Az ü,ésen megtárgyal­' nogy meg J°0"an ta ták a békeharc időszerű kér­jekoztassak az embereket a déseit, s a népfront ezzel nemzetközi helyzetről. Külön kapcsolatos tennivalóit. A felhívták a figyelmet a fa- városi népfrontbizottság is lusi és a tanyai lakosság tá- ^ét'az "Srek jekoztatasara. jobb tájékoztatásának Ezután az elnökség meg- téséért. áruházi dolgozók nemzetközi konferenciája Budapesten Az európai áruházi dol­gozók január 21-én és 22-én Budapesten tartják első kon­ferenciájukat. Az európai áruházi dolgozók első kon­ferenciájára tizenhét ország­ból érkeznek küldöttek. A hét szocialista országon kívül tíz európai kapitalista ország több, mint harminc küldöttel képviselteti magát. Holnap tartja közgyűlését a Szegedi Ügyvédi Kamara Szombaton, holnap délelőtt 10 órakor kerü! sor a Sze­gedi Ügyvédi Kamara rcn­tevé- i des és választó közgyűlésére. A közgyűlést a megyei bíró­ság emeleti kultúrtermében tartják meg. még segi­Mit hozott az új esztendő a Szegedi Ruhagyárnak ? profilt munkahelyeket magasabb gépesítettséget termelékenységet dik műszak dolgozói, a sze­relők vették át a »szót«. Ugyanebben az időben Sze­gedről tehergépkocsik indul­tak el a szállítmányokért és hozták a szegedi üzembe az új profilhoz szükséges gépe­ket. Itt szilveszter és újév napján munkával ünnepei­Nem ok nélkül emlegetik a ruhagyáriak: ilyen nagy átállás még nem volt a gyárban. Már változott a gyártási profil a ruhagyár rövid története alatt, ilyen gyorsan, egyik napról a má­sikra azonban még nem moz­gattak meg gépeket. Ahol az óév utolsó munkanapján, december 30-án szövetöltönyt gyártottak, ott január 2-án már vasutasruhákat készí­tettek. A szegedi gyár készítményeit jónak tartjuk A különböző munkater­mekben még ma is sokat kérdezgetik a munkások: — Miért kellett elvinni üzemünkből a fésűsöltönyök ^ átszervezett munkatér­készítését, amikor már any- kbe Nemcsak a {rissen nyira megszoktuk, megsze­rettük és tudtuk is gyár- érkezett gépeket kellett fel­tani. — A kérdés nem ma- szerelni ahhoz, hogy zavar­rad válaszolatlanul, de a ru- talanul kezdődhessen amun­hagyárban adott .válások _ nemigen jutnak el az üzem ** J , . . . vaskerítésén kívül, pedig a napjan. A meglevő gepek város lakói is kérdezgetik: közül is igen sokat át kel­szalag­a má­ember is. Hiszen 90 új mun­kást tanítunk be ezekben a napokban. Keszi Zoltán művezető is osztja a főmérnök vélemé­nyét. Szerinte meg kell ezt tanulni. Mint mondja, a kö­zületi ruhák gyártásában is a gyakorlat teszi mesterré a művezetőt, és a munkást is. A kereset nem csökken tek az üzemfenntartó laka- majd, hiszen ugyanannyi az átlagórabér, mint korábban volt; hat forint negyven fil­lér. Tosok, műszerészek, s mind­azok, akik valamit értettek a gépek szereléséhez. Az üzem munkaszalagjai de­cember 30-án még szövete­ket gyártottak, 2-án pedig már a közületi ruhák készíté­sét kezdték meg az átszerelt — Nem felesleges átcso­portosítás az. hogy alig né­hány év után más üzemnek adják a férfi szövetöltönyök gyártását? Miért van erre szükség, hiszen a szegediek készítményeit szívesen vásá­roljuk. mert jónak tartjuk? A magyar konfekcióipar­nak az ötéves terv idején lé­nvegesen emelnie kell a ter­melést. A tervezett növeke­dés nagyobb részét nem a létszám növelésével és más lett helyezni egyik ról, vagy teremből sikba. Rekordterv Node mégis, mi a haszna mindennek a nagy átállásnak? Íme néhány adat és véle­mény. Eddig a Szegedi Ru­hagyárban az öltönyök gyár­tásában 60 százalékos volt a gépi munka részaránya. Most a közületi ruhák ké­hasonló intézkedésekkel, ha- szitésénél ez a szám húsz­nem a termelékenység nö- szal nőtt. tehát a műveletek vekedése révén akarják el- 80 százalékát végzik már erni. Ennek persze sok útja- géppel. Lényegesen nő az módja van. A minisztérium üzem termelése. A korábbi ugy látta, hogy ezek közül években 330—340 millió fo­igen hatásos lehet a vállala- rint értékű árut gyártott az tok profilírozása, illetve a üzem egy év alatt. A válla­vállalati profilok további iat tervosztályának vezetője Szerintünk jól indult a munka Az új munkaszalagok dol­gozói, akik részben most öl­tögetnek első alkalommal ilyen gyorsjáratú varrógé­pekkel, valóban kezdők. Pél­dául Nyéki Lajosné elmond­ja, hogy az első napokban bizony kesergett, nem bírt a géppel, annyira *>szaladt«. De ma már; ha kell, egyes' öl­téssel is tud varrni. így fejlődik, tökéletesedik a munka az egész gyárban. A szerelők, művezetők ugyan ott-tartózkodnak még a gé­pek. a munkások között, egyengetik az új gyártmány útját, vigyáznak és segíte­nek, hogy jó minőségű ru­hák kerüljenek a raktárak­ba. De ott vannak a közü­leti szervek átvevői is, akik közül többen így nyilatkoz­tak: — Szerintünk jól indult a munka. Ijesztgettek ben­nünket a korábbi üzletfele­ink, hogy majd meglátjuk, a Szegedi Ruhagyárban nem válogathatnak, mert át kell venniök a gyengébb minő­ségű ruhákat is. Most el­mondhatjuk, hogy valóban nem válogatunk, de azért nem, mert már máris jó mi­szűkítése, illetve megtisztí- elmondotta, hogy az idén az nőségű árut kapunk, A cél A Szegedi Ruhagyár- éves terv már 500 millió fő­sem panaszkodhattak, rint, 262 millióval több, mint 1961-ben volt. — Az átszervezés nagy népgazdasági haszonnal jár — magyarázza Szabó Sán­tasa. ban hogy szűkölködtek a gyárt­mányfélékben. Az üzem­szervezők. műszaki vezetők igen sűrűn törték a fejüket, ^^l^jt^l: dor skst- itig^ek állni egyik termék gyártásá­ról a másikra. Azonos költséggel több termék Most a minisztériumi in­tézkedés nyomán nagyobb termelési egységek alakul­szünk, hogy a közületek is jól járjanak, szebb és jobb árut kapjanak, mint koráb­ban más üzemektől. Ügy hisszük, ezt megtehetjük, hi­szen üzemünk technikai fel­készültsége jobb, mint más ruhagyáraké. Ma még döcög a munka menete, szokatlan hatnak ki a konfekcióipar- az profil és sok a kezdő oldás marad. ban. amelyek nagyobb tö­megben állithatják elő ugyanazokat az árucikkeket. Ha valaki egy kicsit is ért a vállalati termelés gazdasá­gosságához. jól tudja, hogy ily módon csökkennek a ter­mékegységre eső úgyneve­zett állandó rezsiköltségek. Azonos költséggel több ter­méket, s jobb minőségben adhatnak át a megrendelő szerveknek, vállalatoknak. A Szegedi Ruhagyár -ve­gyeskereskedés-? jellegének megszüntetésére lényegében szilveszter és újév napján került sor. Több mint 250 gépet állították munkába. Ezek december 28-án este 10 óráig a nyíregyházi, szé­kesfehérvári és néhány bu­dapesti ruhagyárban dolgoz­tak. Ezen 97. estén, alighogy telkeitek mellőlük a máso­pedig itt az, hogy még jobb ruhákat gyártsanak, s mi ennek örülünk. Üj profillal kezdődött az új esztendő a Szegedi Ru­hagyárban. De az új szó nem kerül le napirendről az üzemben. A jövőben az üze­men belül igyekeznek majd új munkaszervezést, új gyár­tási eljárásokat meghonosí­tani, tökéletesíteni a tech­nológiát. Ezen az úton akar­ják emelni a termelékenysé­get, mert szerintük másként a profilírozás csak félmeg­As iskolareform megvalósításának útján mióta megkezdődött az — bármilyen poszton is dol- szakszervezetnek az a törek­gozzék — erőfeszítéseket kö- vése is, hogy a falusi isko­vetel meg: minden pedagó- Iák társadalmi munkával gusnak törnie kell a fejét nagyon elfoglalt igazgatóit H iskolareform végre­hajtása. a pártszer­vek és állami intézmények mellett a pedagógusok szak­szervezete is ott van a mun­ka élvonalában. Sót, ott volt már előbb is, a felké­szülés, az előkészítés idősza­kában. És nemcsak az orszá­gos, a központi szervek, ha­nem nyilvánvaló kötelezett­ségüknek megfelelően a he­lyiek is, mindenekelőtt ter­mészetesen a megyei bizott­ságok, köztük a Csongrád megyei is. ... ... , ,,, Nagyon fontos sterepevolt ^ ^VTrSt a pedagógusok szakszerveze- nek ebben _ neves pedagó­tének annak idején például gusok előadást tartanak a az irányelvek tantestületi és szegedi és a megyei nevelők számára, elmondják, hogy a tennivalókon. ogyan segíti ezt a szakszervezet? A Csongrád megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyával egyetértésben például tanulmányok írására pályáza­tot hirdetett, a legjobb mód­szerek terjesztése érdeké­ben. A pályamunkák téma­köréből — a közösségi neve­»visszadják az iskoláknak­világos. hogy a reform meg­valósítása nemcsak a be­osztott nevelőktől kíván erő­feszítéseket. hanem ugyan­úgy — ha nem jobban — a vezetőktől, az igazgatóktól is. Ehhez többek között idő is kell, s ezért helyes és fon­tos az a tevékenység, amit a szakszervezet annak érde­kében folytat, hogy a tár­szülők közötti vitáinak meg­szervezésében. Jellemzően mutatja ezt, hogy a vitave­zetőknek körülbelül 50 szá­zaléka szakszervezeti funk­cionárius volt, s hogy a ta­nácskozások tapasztalatai­nak összegezését szintén a szakszervezet társadalmi ak­tivistái végezték. Ki tagad­hatná, hogy ennek a fontos lés, a munkára nevelés prob- sadalmi munkák jobb meg­UmS1 - oirHvte-íii. szervezésével, a tennivalók arányosabb elosztásával a fa­lusi iskolák igazgatói több időt kapjanak a reform rá­juk háruló feladatainak szol­gálatára. gyancsak az iskolák vezetésének színvona­lát emeli, és ezzel az oktatási törvény megvalósu­lását segíti a szakszervezet­nek az a másik törekvése, hogy hozzájáruljon az isko­lákban is az úgynevezett U1 ők maguk miképpen oldják meg ezeket a problémákat mindennapi munkájukban. Ezek az előadások — a pe­dagógus szakszervezet véle­ménye szerint — arra ösz­tönzik majd a pedagóguso­kat. hogy a tanulságokat fel­dolgozva. saját munkájukat is elmélyülten elemezzék, ta­pasztalataikat összegyűjtsék mozgalmi munkastílus kiala­és leírják. Világos, hogy ez kitásáho^ Az;t jelenti e fokozza a nevelői aktivitast, munkának igen jelentős ré- vagyis tulajdonképpen hoz- hogy az igazgatók ne rideg sze volt a szép erdemények elérésében. Abban például, hogy a pedagógusok és a szü­lők túlnyomó többsége már a viták idején — jóval az oktatási törvény elfogadása előtt — megértette a reform jelentőségét, fontosságát, és a végrehajtásban munkát vál­lalt. A pedagógusok szakszerve­zetének ez a munkája ter­mészetesen az irányelvek törvényerőre emelkedése után sem szűnt meg. Még csak a jelentősége sem csök­kent, bár ma már sok tekin­tetben megváltoztak a fel­adatok. Az oktatási törvény zájárul az oktatási törvény jobb végrehajtásához. A pedagógus szakszervezet természetesen nemcsak ezzel és nemcsak ennyivel járul hozzá a nevelők aktivitásá­nak növeléséhez. A helyes módszerek és elvek egész so­rával törekszik erre. Az is helyes most a szakszervezet munkájában, hogy egy kicsit a falvak és a tanyák felé fordul. Közismert tény, hogy a városokban, természetesen Szegeden is. nem állunk rosszul a reform feladatai­nak megvalósításával. Ha nem is hibátlan ez a munka, azt nyugodtan elmondhat­juk, az alapvető, a legfon­tosabb tennivalókat jórészt végrehajtottuk. A falvakban végrehajtasa új tennivalókat tsnvákon kissé más a kíván, az alapvető munka 68 d tanyakon kissé mas a azonban, a reform megvaló­sítása, a megváltozott körül­mények ellenére is nyilván- gok valóan a szakszervezet egyik legfontosabb feladata marad továbbra is. nnek megfelelően dol­gozik most a pedagó­gusok szakszervezeté­nek Csongrád megyei bizott­sága is. A maga módján és a maga eszközeivel változat­lan erővel dolgozik a törvény Er helyzet. Ott, ha nem is min­denütt, de viszonylag elég helyen, a városokhoz képest, elmaradás tapasztal­ható. Feltétlenül helyes te­hát a szakszervezetnek az a törekvése, hogy — együtt­működve a párt- és állami szervekkel — hozzájáruljon ennek az elmaradásnak a felszámolásához, minél gyor­végrehajtásának felelősség- sabb megszüntetéséhez. teljes és bonyolult munká­jában. Hozzájárult a szak­szervezet például a nevelői aktivitás fokozásához is. A tantestületi viták után ugyanis kiderült, hogy a pe­dagógusok, szám szerint nem nagy, de azért nem elhanya­golható része, ha elfogadja, helyesli is a reform elveit, a megvalósítást mégis egy ki­csit kívülről szemléli. Azt tartja, neki egyénileg ezzel Mit tesz ennek érdekében a szakszervezet? Segíti pél­dául a tanulók túlterhelésé­nek csökkentését. A megyei bizottság, a legjobb nevelök támogató segítését igénybe véve, a kisiskoláknak úgy­nevezett irányító tanmene- ennek következtóbe"n is tet adott ki. Ennek a tan- vid idgn menetnek — amelyet a me­gyében minden falusi és kapcsolatban semmilyen fel- .,..._,......, adata nincs, mások mindent külterületi iskola megkapott elvégeznek helyette, s »fent- — legjelentősebb része a ről?? időben mindig meg- tananyag csökkentésével kap­mondják majd. mit kell ten- csolatos javaslatok. Ez a kez­bürokráciával, ne ellentmon­dást nem tűrő utasításokkal és parancsolgatással vezes­sék iskolájukat, ne a peda­gógusok többségének ellené­re, hanem ellenkezőleg: meggyőzéssel, a nevelők vé­leményére támaszkodva, s mindig igénybe véve és fel­használva az iskola párt-, if­júsági és szakszervezeti szer­veinek javaslatait, indítvá­nyit is. Ez egyrészt növeli az iskolai munka és a ve­zetés demokratizmusát, más­részt pedig jelentősen hozzá­járul a fokozottabb nevelői aktivitás kibontakozásához. Könnyen belátható, milyen szoros kapcsolatban van mindez az oktatási törvény megvalósulásával. A gyakorlati foglalkozások című tantárgy iskolai okta­tásának bevezetésével új fel­adat született az iskolákban: a balesetelhárítás. Ez a rend­kívül fontos, és roppant fe­lelősségteljes munka a szak­szervezetre hárul. Szegeden és a megye városaiban, fal­vaiban általában jól halad ez a munka, annak ellenére is, hogy iskolai vonatkozás­ban szinte teljesen újszerű és ismeretlen követelménye­ket támaszt. De a szakszer­vezet időben gondoskodott az iskolai munkavédelemi fel­ügyelők jó kiképzéséről, és rö­belül joggal vár­ható az eddig tapasztalt hi­bák felszámolása. N* nie. A pedagógusok szak­szervezete is harcol az efféle helytelen nézetek ellen, és arra törekszik, hogy a még alvph hangoztató pedagógusokat megggyőzze. az oktatási tör­vény megvalósítása a neve­lésügy minden munkásától deményezés helyesnek bizo­nyult, annyira, hogy a mi­•em jelentéktelen az a munka sem, amellyel a szakszervezet a re­form szellemében történő helyes kísérletezéseket tá­mogatja. Hasonlóan fontos a nisztérium, felfigyelve rá, az gerjesztése ndie ilven véleményeket • •• . ,. . , erdekeben végzett munka naig nyen eiemenyeiuei orszag összes hasonló isko- ­nonv+atn nanapnffiiinvat Iáiba eljuttatja ezt a tanme­netet. Ezzel kapcsolatos, és hasonlóan jelentős, a megyei (Somogyiné Hosszú nyári utakon elfáradt hajók várják a tavaszt a szegedi téli kikötőben Már önmagában az a tény, hogy a szakszervezet megyei bizottságának kiadásában megjelenő Politechnika című folyóirat a megye minden is­kolájába eljut, és változatos tartalma valóban segíti a legjobb módszerek elterjesz­tését, mutatja, hogy a szak­szervezet etekintetben is igyekszik megoldani a ráhá­ruló tennivalókat. Az oktatási törvény végre­hajtása nyilvánvalóan nem kizárólag a szakszervezet fel­adata. Mégis, aligha vonható kétségbe, hogy munkája je­lentós mértékben befolyá­solja a megvalósítás ütemé', sőt tartalmát is. Éppen eré a pedagógus szakszerve v minden szervének, mindé munkatársának a legjoh munkájára van szükség reform helyes, jó végrehajtá­sához. 0. L.

Next

/
Thumbnails
Contents