Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Edesáru utánpótlás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 8. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1962. január 11. A szocialista munkaverseny új hajtása Szegeden Szocialista szakmány címért vetélkednek a kenderfonógyár szárazfonó üzemrészében A szocialista munkaver- szocialista brigád, s magaseny tizenegynéhány éves kenderfonógyári múltjának immár sok felemelő és megható tényét jegyeztük fel, közöltük a Dél-Magyarország hasábjain. Sok száz kendergyári munkás nagyfokú érdeklődése, tenniakarása nyilvánult és mutatkozott meg ezekben a termelés, a gazdálkodás javításáért, a technikai haladásért. A különböző ünnepi műszakok, újítási hónapok, a szocialista címért küzdő munkáskollektívák nemes vetélkedése, s második ötéves tervünk vitái igen sok munkást ragadtak magukkal, serkentettek újabb küzdelemre a még jobb életért. sabb fokon a szocialista munka műhelye, a szocialista munka gyára, a szocialista munka gazdasága címért is vetélkedjenek. Érje- szöbén, amikor nek el új sikereket az ország az éves verseny, szocialista építésében?!. A szárazfonó üzemrészbeli beszélgetések nyomán új elhatározás érlelődött, amelyet már határozatra is emeltek a legutóbbi röpgyűlésen, ahol Nagy Istvánná szakmánymal a társadalmi munkában. Legutóbb például egy termelőszövetkezeti bekötőút építésén munkálkodtak. Most, az új esztendő küelkezdődött a szárazfonó Nagy Istvánná vezette szakirányának dolgozói példát mutattak kenderfonógyári társaiknak, sót a többi szegedi üzem munkásainak is. Az MSZMP Központi Bi zottságának határozata szel lemében egy egész szakmány vezető bejelentette, hogy vetélkedik a szocialista cím munkatársaival együtt ver- elnyeréséért. Eredményesen senyt kezdeményeznek »a akarja kivenni részét a szoszocialista szakmány.. cím cialista munkaverseny továbbfejlesztéséből Szegeden. elnyeréséért. Már ki is dolgozták vállalá suk pontjait. Ezek között a Hruscsov Minszkben Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki Belorusszia fővárosában, Minszkben tartózkodik, szerdán látogatást tett a nem feketeföldi területek mezőgazdaságának gépesítésével és villamosításával foglalkozó központi tudományos kutató intézet kísérleti telepén. Megtekintette a földművelés és állattenyésztés gépesítését szolgáló új műszaki berendezéseket. Az intézet igazgatója bemutatta Hruscsovnak és a kíséretében levő személyiségeknek a műtrágyagyártásban és felhasználásban alkalmazott gépi berendezések működését. Néhány hete, amikor az szakmai> p^litikai toVább1962-es évi üzemi versenyfeladatokról tanácskoztak a Szegedi Kenderfonógyárban és úgy döntöttek, hogy az üzemrészek közötti vérképzés mellett jelentős termelési vállalások is vannak. Például a termelékenység növelése, a száz százalékos minőségű áruk gyártása. Külön pontba foglalták a társenyt' azTdén már'naptári sadalmi munka végzését év szerint szervezik, hogy ~ ,Mar regobl , érlelődik jobban, könnyebben tud- "álunk a szocialista munkaják értékelni a teljesítmé- verseny ezen ujabb hajtasa „vekct — mondja Szűcs Bela negy' szeres kiváló dolgozó, aszámég nem tudták, hogy a razfonó osztály vezetője. — szárazfonó egyik szakmányá- A Nagy Istvánné szakmában külön megbeszéléseket nyában dolgozók közül kütartanak kisebb-nagyobb csoportokban a munkások. Az MSZMP Központi Bizottságának az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségéről szóló határozatáról beszélgettek. Különösen az a része váltott ki érdeklődést, amely a többi között kimondja: "A Központi Bizottság felhívja az ipar, a mezőgazdaság és egész népgazdaságunk összes dolgozóit — munkásokat, parasztokat, alkalmazottakat, műszaki és gazdasági vezetőket —, hogy a munkaverseny továbbfejlesztésében, különösen a lönösen Fülöp Vera szocialista címért küzdő és Ruzicska Sándorné ifjúsági brigádja az újfajta verseny lelkesítői. Ezek a brigádok példát is mutatnak a munkában. Az üzemi pártbizottság titkára, Zöldi Imre elmondotta, hogy a szárazfonó üzemrész dolgozói már eddig is többször tanújelét adták, milyen összeforrott munkáskollektívát alkotnak. Szinte egy emberként vesznek részt egy-egy alkalomHárom nap alatt 900 sertést hoztak fel a szegedi piacra A téli hónapokban a legkeresettebb áru a szegedi piacon: a sertés. November közepétől március végéig hetipiacos napokon a kocsik hosszú sora áll a mázsaház előtt, s a szekereken gömbölyű hízók várakoznak mérésre. Idén idáig mindössze három piaci nap volt, s ezeken a napokon 900 sertés cserélt gazdát. Szegeden az a vélemény alakult ki, hogy idén magasabb a sertés ára, mint az elmúlt években. Ebben van némi igazság, de a szolgáltató vállalat statisztikája szerint nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre festik. 1961-ben 5600 sertést hoztak fel a szegedi piacra, s az átlagár kilogrammonként 17 forint volt. Tavaly novembertől december feléig általában 16,50 és 17,50 forintért cserélt gazdát kilogrammonként a sertés. December második felében egy forinttal emelkedett kilónként a sertés ára. Idén a tavalyihoz viszonyítva átlagban még egy forinttal emelkedett az ár. Az áremelkedés részben magyarázható a tavalyi rossz terméssel, ezenkívül az ország különböző vidékeiről, különösen Észak-Magyarországról, sokan jöttek Szegedre sertésért, és az idegen vásárlók felverték az árat. Tavaly az év első hónapjában 2092 darab sertést hoztak fel a szegedi piacra, s az átlagár 17 forint volt. Tehát 1962-ben 1—2 forinttal drágább — az elmúlt évhez viszonyítva — kilogrammonként a sertés. A felhozatal pedig körülbelül megegyezik a tavalyival. (Somogyíné felv.) Alig egy hónapja, hogy a csemegeüzletek kirakataiban megjelentek a leszállított árakat hirdető színes táblák. Az első napokban szinte sorbanálltak a vevők a déligyümölcsés cukorkaosztályon, úgy »megrohamozták« a leszállított árú csokoládéfélét. A vásárlás az ünnepek alatt csak fokozódott, ezért ellátogattunk a FŰSZERT Dugonics utcai raktárába, lesz-e a keresletnek megfelelő utánpótlás édesáruból? A raktár udvarába első percekben be se lehetett menni a sorbaválló, áruval megrakott teherautóktól és lovaskocsiktót. Naponta 30 teherautó fűszerárut visznek ki a boltokba. Volt olyan nap, hogy csak ebből a raktárból 1Ő0 mázsa narancsát, egy hónap leforgása alatt pedig 50 mázsa táblás csokoládéárut szállítottak a szegedi üzletekbe, A raktár édesáru"készlete több. mint 500 mázta: és — mini a képen is látható •— hatalmas teherautókról újabb szállítmányokkal biztosítják a folyamatos ellátást. Az egészségügy fejlesztésének fn iránya a város és a falu közötti különbség csökkentése Tájékoztató a Magyar Sajtó Házában Dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese szerdán a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat az egészségügy időszerű kérdéseiről. Részletesen foglalkozott a mezőgazdaság kollektivizálásának egészségügyi hatásaival. A további feladatok között első helyen a tuberkulózis elleni küzdelemmel és az anya- és gyermekvédelem fejlesztésével foglalkozott. majd arról szólt, hogy egyre inkább előtérbe kerül a szív- és érmegbetegedések, valamint a mozgásszervi megbetegedések megelőzésének és gyógyításának kérdése. A szocialista társadalom fejlődése, az emberi életkor határának kitolódása új feladatként állítja elénk a gerontológiai munkát. Az egészségügy fejlesztésének fő iránya — mondotta ezután —, hogy tovább dolgozzunk a város és a falu közötti *•különbség* eltüntetésén. Ezért az 1962-re tervbe vett 1600 új kórházi ágy legnagyobb részét járási kórházak kapják. A 25 új szakrendelő közül is húszat építenek járási székhelyen. Borsod és Fejér megyében kísérletképpen bevezetik azt a rendszert, hogy a falu egészségügyének irányítása a járási egészségügyi osztály feladata legyen. Üj típusú intézményként épült gyermekek részére Sopronban egy százágyas szívszanatórium, amely lehetővé teszi a gyermekszívkórházból kikerülő betegek utókezelését. Befejezésül elmondotta, hogy a minisztériumban külön bizottság foglalkozik az orvosképzés reformjával. Az egyetemek professzoraival együttműködve tisztázzák a magasabb színvonalú elméleti és gyakorlati képzés feltételeit. Az egészségügyi ellátás fejlesztését szolgí Íja az egyetemi rangra emelt orvóstovábbképző intézet munkája is. Tájékoztatója után dr. Simonovits István válaszolt az újságírók kérdéseire* (MTI) Mikojan Ghanába utazott A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese befejezte hatnapos guineai hivatalos látogatását és szerdán kíséretével Conakryból Accrába repült. Mikojan Kwame Nkrumah köztársaság elnök meghívására látogat el Ghanába. Szovjet matematikus professzor tart ma előadást a Bolyai Intézetben Ma délután 5 órakor a Bolyai Intézet Riesz-termében tartja előadóülését a Bolyai János Matematikai Társulat szegedi tagozata. Az ülésen szovjet vendég, Ju. M. Berezanszkij, kievi matematikus professzor tart előadást a "Pozitív defifiitfüggvényeknek integrál-előáüításáról" címmel. Az ülésen mitíden érdeklődőt szívesen látnak Január végéig mindenütt megtartják a földművesszövetkezeti taggyűléseket A MÉSZÖV sajtótájékoztatója a mozgalom fejlődéséről, a vezető szervek újraválasztásáról A MÉSZÖV igazgatósága tegnap, szerdán sajtótájékoztatót tartott Szegeden a földművesszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, a most folyó taggyűlésekről, a különböző vezető szervek újraválasztásáról és a SZÖVOSZ március végén tartandó országos kongresszusának előkészületeiről. Csongrád megyében ma már 36 önálló és körzeti földművesszövetkezet működik, mintegy 76 ezer taggal. A tagság az országos kongresszus előtt küldötteken keresztül újraválasztja a helyi, a járási és a megyei vezető szerveket. Jelenleg kisebb egységenként — boltkörzetek. falurészek, központi tanyahelyek stb. — taggyűléseket tartanak. Az eddigiek igen népesek voltak, különösen a szentesi járásban, s megyei szinten több mint ezer helyen vitatják meg január végéig a helyi földművesszövetkezet és a mozgalom eddigi tennivalóit, további feladatait, s választják meg a küldöttgyűlésre képviselőiket. Ezeknek a tanácskozásoknak, majd az őket követő körzeti, járási és megyei küldöttgyűléseknek egyik fontos feladata, hogy a tagok közreműködésével, bírálatával és javaslataival segítsék a vezetés színvonalának javítását, fokozzák az űj vézető szervek felelősségét. A legutóbbi, 1957-ben tartott országos kongresszus óta eltelt négy esztendő hatalmas fejlődése, s a földművesszövetkezeti mozgalom megnövekedett jelentősége és sokrétű feladata a tagokat és a vezetőségeket szorosabb együttműködésre, jobb politikai és gazdasági munkára kötelezi. íme néhány adat az eredményekből, melyek "köteleznek«: A földmüvesszövetkezetek egyik feladata a lakosság ellátása. Tavaly már a megye összes áruforgalmának 30—32 százalékát bonyolították le, a falvakban és tanyavidékeken pedig teljesen rájuk hárul az áruellátás. 1958-hoz viszonyítva a bolti bevétel 540-ről 680-ra, a vendéglátói pedig százról száznyolc millió forintra növekedett. Jelenleg 550 élelmiszer-, vegyes- és szaküzlet, 220 vendéglátóhely és 30 tüzelőanyagtelep működik. Az árukészlet értéke közel harmincmillió forinttal emelkedett három esztendő alatt, s ebben nagy része van a választék bővítésének is. A földművesszövetkezetek öszszes vagyona jelenleg 130 millió forint az 1958-beli 67 millióval szemben, s ma csupán 37 millió forint hitellel működnek a három évvel ezelőtti száztizenöttel szembén. Nagyot nőtt a földművesszövetkezeti mozgalom szerepe a felvásárlásban is. A zöldség és gyümölcs átvétele kizárólag — az állami gazdaságokat kivéve — e hálózaton, megyei szinten a MÉK-en keresztül történik. 1962-re már 15 ezer kataszteri hold termésének szerződtetése a terv. Ennek 90 százalékát a termelőszövetkezetek, tíz százalékát a háztáji és egyéni gazdaságokból gyűjtik. Érdemes megjegyezni, hogy például 1959-ben csupán 9326 kataszteri hold zöldség és gyümölcs termését vásárolták és továbbították. Megnőtt tehát a felvásárló szerepe is a földművesszövetkezeteknek, s nemcsak e termékekben, hanem a háztáji és egyéni gazdaságok baromfiféléinek összegyűjtésében is. Tavaly például 211 vagon baromfit és 28 millió 600 ezer darab tojást vásároltak fel. Lehetne sorolni még több számszerű adatot az eredményekből és a teendőkből, de ez a néhány példa is szemléltetően mutatja: fontos kérdésekről tanácskoznak ezekben a hetekben a földművesszövetkezetek tagjai. A falu jobb ellátása, nagyobb jövedelme nem utolsósorban függ a helyi földművesszóvetkezetek tagságának, a megválasztandó igázgatóságok, fölügyelő bizottságok, szakbizottságok, s a küldötteken keresztül választott felsőbb szervek működésétől is.