Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

1 Szerda, 1962. jannir 19. / " A fék felnyögött, a hatalmas kocsi pe­dig csúszott a jeges országúton. Még egy méter, még egy fél és ... meg­állt a monstrum. A kisfiú pedig elszaladt. A verejték elöntötte'a gépkocsivezető ar­cát. a fülkében elhelyezett fényképre né­zett. melyről két kislánya nevetett felé és alig hallhatóan ennyit mondott: — Hazamegyek. Ugv emlékszik vissza erre a kellemetlen epizódra Tóth VII. István, a 42-e.. AKÖV gépkocsivezetője, mint élete eddigi legször­nyűbb pillanatára. Akkor éppen bort szál­lított Orgoványról Kecskemétre és Izsák községben szaladt a kisfiú gépkocsija elé. Es ha Tőth István nem vezet óvatosan, könnyen halálos balesetet jegyezhetett vol­na fel a krónika. Tóth VII. István —, hogy vezetékneve mögé miért került a VII.? Antikor 1951­ben az Autóközlekedési Vállalathoz került, ö volt a hetedik Tóth Pisa. így azóta is magán viseli e számot, lehet ugran, hogy jelenleg több vagy éppen kevesebb a Tóth Istvánok száma a vállalatnál. Ez az erős,, vidám, szóké fiatalember az országút ván­dora. — Legalábbis felesége így titulálja, hiszen gyakran előfordul, hogy három-négy napig is távol van családjától. Tizenkét­tonnás. nyerges vontatású szürke gépkocsi­jával árut szállít. Tóth István 18 éves korában jegyezte el magát a gépkocsivezetéssel. — Megszagoltam a benzint — mondja nevetve — s nem tudtam szabadulni. M egszállottja mesterségének, csak ak­kor érzi jól magát, ha kocsira száll. Még pihenő napjait is szívesen ál­dozza fel. — Szakikám, ha ember kell. szóljon — így búcsúzik minden alkalommal Tőth Ist­ván a forgalmistától. Közel lakik a vállalat központjától, ezért ha gyors szállításról van szó, gyakran be­kopognak Tóth Istvánék lakásának ajtaján. Ilyenkor elvész a mozijegy és az asszony méltatlankodik, de ügyes ember a fiatal gépkocsivezető, televíziót vásárolt a felesé­gének. így kevesebb a méltatlankodás a távollét miatt. Téli hajnalokon, amikor az egész család még mélyen alszik, lábujjhegyen meg* ágv­tól-ágyig Tóth István ós csókkal búcsúzik, mert az út Veszélyes. December közepén sem gondolta, amikor Csongrádról Tisza­szederkénybe pbrelszívó-csöveket szállított, hogy Debrecen és Hajdúszoboszló között hóvihar lepi meg. A 18 fokos hidegben, szinte lehetetlen volt az előrehaladás. A szél szembe fújt s pár méterrel lehetett csak előrelátni. Lépésben hajtott s alig várta, hogy Debrecenbe érjen. Megszokta már ezeket a veszélyes uta­kat. Elmúlt télen Békéscsaba után talál­kozott olyan hóakadállyal, melyen keresz­tül egyetlenegy gépkocsi se tudott menhi. De ő, Tóth István megtalálta az utat, mert nagyon igyekezett családjához, hiszen ak­kor már három napja nem látta lányait. Leksnyarodott a főútvonalról és 30 kilomé­ter hosszan vezette óvatosan hatalmas gép­kocsiját a szántóföldeken s kikerülte az akadályt. Ozeged—Pécs, Szeged—Miskolc. Sze­J) ged—Debrecen és ki tudná felsorol­ni azokat a 'helyeket, ahová nap mint nap árut szállít Tóth István. Élelmet visz a nagyvárosokba, nyersanyagót az üze­mekbe. Az ország vérkeringése gyors, s ő igyekszik ennek megfelelően pontosan köz­lekedni. Mégsem feledkezik meg soha ar­ról: hogy őt hazavárják. Munkáját elismerik, megbecsült ember a vállalatnál. Tavaly, november 7-én kap­ta meg a Vezess baleset nélkül! című jel­vényt és oklevelet. 1954 óta közel 250 ezer kilométert utazott gépkocsijával és soha sem volt balesete. Jó munkájáról tanúsko­dik a csinosan berendezett lakás falán a sztahanovista és a Kiváló dolgozó oklevél. A legóvatosabh-génkocsivezetők közé so­rolják a vállalatnál is Tóth István. Nem véletlenül került a 12 tonnás tehergépko­csira, ebből a, fajtából mindössze három darab van a vállalatnál. Egy éve ül a ha­talmas kocsi volánja mögött, de máris szi­léhez nőtt és senkinek nem adná át hű­séges társát. Tervei is szorosan a kocsihoz kapcsolódnak. Eddig még sohasem járt külföldön, de ez a nagy kocsi külföldi áru­forgalom lebonyolítására alkalmas, tehát reméli, hogy rövidesen megtörik a jég cs átlépi' majd az országhatárt és megkapja a nemzetközi jogosítványt. Horváth Lászióné Egy növény, mely nemzeti kincsünk less — de meg kell óvnunk becsületét A paradicsompaprika fo­gyasztóközönségünk előtt régen ismert. Tetszetős alakja, szine, íze minden igényt kielégít. Kár, hogy nem áll még elegendő meny­hogy a hivatalos állami szükségletre, hanem eladás­nemesítés stabilizálja a ra is. Ez az ismeretlen tulajdonsá­gú mag. ha a köztermesz­tésbe kerül, feltétlenül bekövetkezik a paprika fötulajdonsága. a csipős­ség eluralkodása. Ez eset­ben biztató exportunk tel­jesen leáll. A külföldi vevők igénye a csípösségmentesség a nyers­paradicsompaprika értékes tulajdonságalt és tovább javítsa azokat. jelenlegi anyag a csipös­nyiségoen a hazai íogyasz- ség. a vitamin és a festék­tok rendelkezésére. Kon- tartalom tekintetében is zervgyartásunk egyik igen 150—200 százalékos kilen­hasznos és keresett nyers- gést mutat. Az első neme­anvaga es nyers exportcikk. yUesi feladat kétségtelenül Belőle minden mennyiség az anyag csípösségének tel­eiadható. jes megszüntetése, mert ipa- f0evn,7lásra kerülő és a DÜ­Éppen ezért nem érdek- ri feldolgozását és külföldi £álakban vásárolt áruval telen, ha foglalkozunk né- értékesítését ez a tulaldon- a'akban ^ asaroit aruvai hány vele kapcsolatos kér- tóga gátolja Jó tu a donsá- ?*mb?n egya.rant ,A kovet" déssel a köztermesztés vo- Minak teljes s abi izálása k55men£. f ,1*1?' hogy 32 natkozásában. Az 1930-as után korláü" felhasználás! edd'f b,ztos,t,ott cs,,pr,sses­években Szent-Györgyi Ai- értékesítési lehetőségek előtt külföldi ^vásárlóktózalm^ bert Nobel-díjas professzor all Olvan C-viiaminforrás KU,rola' NasdrloK bizalma r3' megÍlUaPl- yhez'hasonló a^ zöldség- 'ESTíS lottak, hogy növények között nincs. Ez megszűnnek Ha ez. a papri­paradicsompaprika C- azt jelenti többek között, ka minőségénél fogva sem exportra, sem konzervipari vitamin tartalma az összes hogy Egy év alatt 47 új géptípus Hcnyvláros­és népmiívelDhépzfi iskola felállítását tervezik A Művelődésügyi Minisz­térium közművelődési főosz­tálya javaslatot állított ösz­sze kétéves könyvtáros- és népművelőképző iskola fel­állítására. A kétéves nappali tagozat­tal egyidejűleg két és fél­éves levelező tanfolyamot is indítanak. s4 következő évek egyik megvalósítandó fel­adata ugyanis, hogy a há­romezer lakoson felüli köz­ségekben függetlenített mű­velődési otthonigazgatók irá­nyíthassák a talvak kulturá­lis életét (MTI) Kalauz nélkül A szovjet fővárosban je­lenleg 1500 autóbusz, 900 vil­lamos és ugyanannyi troli­busz közlekedik kalauz nél­kül. Az első "önkiszolgáló" trolibusz. 1958-ban kezdte meg működését. Azóta 9000­rel csökkent a kalauzok szá­ma, s a közlekedési eszközök 60 százalékában egyetlen ka­lauz maradi: a bizalom. psprlkafajtak között a legnagyobb. E felfedezés nyomán a ka­pitalista konzervgyárak "Vi­t'apric", »Pritamin« és sült Gyógyszer- és Tápszer­gyár mérnöke. •>Vipa« néven hozták forga­lomba a belőle gyártott pü­10 deka nyers paradicsom célokra nem lesz alkalmas, paprika, azaz egyetlen » termelők ráfizetnek, gaz­gumó négy ember napi dasági nehézségek elé kerül­nek. Az anyagi és erkölcsi következményeket pedig népgazdaságunk sínyli meg. Tehát mindaddig, míg a biztonságos nyersanyagter­melés alapjai nincsenek meg, a termelést, vélemé­tett szert. A növény nemesi- i"aminforrás. fd^liTkőnwro- nyf™ szerint, korlátozni kell »—,. — —* a lehetseges biztonság hatá­ráig. Csak a Kertimag Vál­, , 'i i- uvf,'ot.ui( iiicvzioci viu yiuoa ret s mar akkor világhírre me)y pedjg közismert C-v C-vitaminszükségletét fe­dezi. Más szavakkal, száz mázsa paradicsompapaikában any­nyi C-vitamin van. mint négyszáz hnázsa citromban, fi­A következő években módszeresen kell gondos­kodnunk a fajtanemesíté­séröl, fenntartásáról és az ellenőrzött vetőmag tömogtermesztéséröl. NAPIRENDEN: (MTI Foto Kácsor lelv. A rohamosan fejlődő híradástechnikai ipar bel- és külföldön egyre több és egyre újabb gépeket követel. A fejlődés rendkívül gyors ütemére jellemző, hogy míg a Híradástechnikai Gépgyár 1960-ban 23. 1961-ben már 47 féle új gépet állított elő és 1962-ben 52 új típus gyár­tását kezdi meg. Képünkön: Darázsi Gyula műszerész az egytonnás préseket állítja össze. Falvakat döntött romba a földrengés Jugoszláviában A Tanjug részletes tudó- ttslna községet földig lerom­sításokban számol be a'bolták a földlökések. Dras­Boszniában. Hercegovinában nica községben 30 épület és az . Adrial-lcngerpartön pusztult el. Drasnlca és hétfőn történt földrengésről. Fodgora község között, a Mint a jugoszláv hírücynök- földrengés következtében ség közli, Makarszka ten- sziklák torlaszolták el az gerparti városban mintegy országutat. A nemrég épült 400 család vált hajléktalan- új makarszkai kikötő beton­ná. Két ember életét vesz- építményei több helyen tette. 10 megsebesült. A megrepedtek és tönkrement város lakóházainak 75 á- a város vízvezetékhélózata zaleka megrongálódott. Ko- is. (MTI) Villamosmegállót a „nagy ház" elé! tését Kamocsai Gábor vé- ipari nyersanyag, vitamin­gezte. akinek teljesen esi- Jus pürék gyártására és p.öf,ség nélküli fajtát sike- ivólevek c-vitaminnal való Wat által forgalomba bo­rult eloallítani. A második dúsítására ' ismert minőségű veto­világháború után a konzerv- ' magot szabad felhasználni iparban a tömegélelmezési Szükséges, hogy a para- gs a köztermesztésbe adni, cikkek kerültek előtérbe, a aicsompaprika nemesítő meg akkor is> ha PZ ^ igé. paradicsompaprika emiatt munkája mogott jól felsze- nyckhez képest kevés, több évre kiesett a terme- reU laooratonumok alija­lésből. s elkorcsosodott. nak kepzett szakemberekkel Salánki István mindszenti fs a Salanki fele anyagból termelő Kamocsai Gábortol kiválasztott torzseket tar­kapott mag felhasználásával talmi tulajdonaagaik aiap­tovább 1 ermeke és szelek- Jan minősítsek es a nemesi­tálta az anyagot, s kikóstolt b)nef blztos támpontot ad­csípősségnélküJi bogvókból J,anak- E munka a Delalfol- Olyan cikkről van szó, amely nyerte a vetőmagot 1954- dl Mezogazdasagt Kísérleti már egyszer világhírt volt. ben már a Szegedi Konzerv- Intézetben mar elkezdodott, Rajtunk múlik, hogy kellő gyár részére termelt szerző- de tekintette! az ugy fontos- intézkedésekkel a lemérhe­déssel vetőmagot, majd a sagara- az eddiginél sokkal töen bekövetkező bajoknak következő években. 1959-ig nagyobb segítségét kell nvúj- elejét vegyük. Nem enged­mint egyéni termelő a Ker- tani ,e különleges feladat el- hető meg. hogv ennek a timag Vállalat részére ter- tegzeséhez. Súlyponti no- szinte egyedülálló kertészeti melt vetőmagot. Salánki vényként Kell kezelni a pa- növénynek — mely a leg­István 1959-ben az újszege- radicsompaprikát, tematerv- nagyobb reménvekre jogosí­di Halada.s Tsz-be belépett be keU allltani nemesiteset, tó magyar specialitássá vál­ás magával vitte a paradi- hogv mielőbb biztonságos hat — lejárassuk a becsü­csompaprika vetőmagtenne- fajtatulajdonsagu. nagy jo- letét. lését is. E munkát a szövet- védelmét ado növényt ad- A% Salánki.féie papnka az kezetben most már közös ,naf?"nk . az orszag, ®gesz erfurti kertészeti kiállításon erővel folytatják. * kertészeti termesztesenek tava,y aranyérmet nyert A Jelenleg már a Haladás Jelenleg a vetőmag biz- további nemesítési feladatok Tsz-ből elégítik ki a kon- lonságos termelesi feltételei elvégzésével stabilizált külső zervipar és más termelő nincsenek meg. A múlt és belső tulajdonságaival a vállalatok vetőmagszük- években a paradicsompapri- termelőknek nagy jövedelmet, scgleteit. ka termesztésével foglalko- konzerviparunknak értékes Most az a probléma, hogy ^J?0^!!,™^ uftot' pyersanyagPb « ^reske­a DaradicsomDaDrika ter- mesesy. Jövedelemhez jutót- delemnek pedig világszerte a paraaicsompapriKa tet tak gr,hetö. hogy a terme- keresett árut szolgáltat a me esi igenv tdokozben tul- KA„.II , 1 F401*"1"11­nőtt ielenleai keretein me- les,' kedv "oveksztk, bovul- paradicsompaprika, ugyan­, J5'en, gl . .. me nek az exportlehetőségek, s akkor a lakosság téli vita­lyen belül a csiposségmen- _ = „„„„ . ,, r. , 1 tes vetőmag biztosítható. ^CénvH ^ez? ^ ™nellat^ak don,° .e5Z" Ismert tény, hogy a papri- ,g°ÍJÍl ^L ' kozl leS7" eredmí> kánál a csínö<-sée uralkodó arut' Eppen azert> mert a nyek igazoljak, hogy gyo­tulaidonsáe^^ A- IddiK^ köve^ keres,e' fokozódik, beszél- gyaszati szempontból is nél­tett íveléssel vátoeafottvt nunk keU egv igen veszé" külözhetetlen alkatelemek, íómalirfn^ró. í^któcLlf lyes ehetőségről, melynek kel bővelkedik ez. a növény, tomagkinyerés szuksegmeg- bekövc.,kezését WGg kell s e ,tr.rülménv tovább emeli eetr akadályoznunk. Egyes tsz- értékét. A paradicsompapri­k'legIt?ehetósé^ Zt ck 3 nagy bevételeken fel- ka egyik leendő nagy nem­Í5® L*w ni^ o' 561 buzdulva most lermőterüle- 'zeti kincsünk, ezért megér­Elérkezett tehát az ideje. íf'ketA kcUŐ J lik. A törekvés helyes. De fordítsunk ra es komolyan " j ugyanakkor veszélyes is. gondoskodjunk sorsáról, jö­t Több tsz a Salánki-féle ve- vójéről. lőmagból termelt „paprika- Dr. Kilb Gyula | ból ellenőrizetlen vetőmagot Konzerv- és Paprikaipari ; nyert ki, nemcsak saját Kutató Intézet , A Széchenyi téren kívül most még egy központja van Szegednek: a Rákóczi tér. helyesebben az ott fel­épült modern irodaépület, amelyet egyszerűen "tnjy ház--nak nevez a lakosság. Az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottságához és Csongrád megye tanácsá­hoz naponta több százan igyekeznek a városból és a megye más részeiből, hogy ügyes-bajos dolgaikat elin­tézzék. A sok ember azon­ban igen sokat kénytelen gyalogolni, mivel a villa­mos — mint megjegyezték — úgy húz el a >-nagy ház­előtt, mintha és%re sem venné. Nem mintha nem lenne elég magas és mit­tatós, hanem mert nincs elölte megálló. Az utasok, akik az Anna-kútnál száll­nak le, kénytelenek a vil­lamos után zarándokolni a Rákóczi térig, akik pedig a nagykörűiig vitetik magu­kat, azoknak visszafelé kell cammogniuk. Mindenképpen körűimé- I nyes tehát a megyei iroda- 1 ház megközelítése. Jogos- j nak látszik a többek részé- [ röl elhangzott kívánság, hogy létesítsenek villamos- j megállót a Rákóczi tér kö- ' zepere, vagy ha ez a tűz­oltólaktanya miatt nem le­hetséges, akkor valamelyik sarkára. Tudjuk, hogy rö­vid a távolság, akár a Le­nin körúttól, akár a nagy­körútiéi számítjuk is.. Van azonban Szegeden másutt is két. egymáshoz közeli megálló. Aki már utazott a Nagyállomás felé, azt ta­pasztalhatta, hogy a Bat­thyány utca sarkától pél­dául alig indul el a villa­mos, máris meg kell állni a Bécsi körút végénél. Leg­jobb tudomásunk szerint azonban emiatt nem rekla­mált még senki. Jq lenne, ha a Szegedi Közlekedési Vállalat veze­tősége alaposan meghány­ná-.vetné ezt a problémát. Magyar szakemberek szervezték meg Kuba gyógyszeriparát A múlt év őszén három mindenféle gyógyszerrel fcsl­magyar vegyészmérnök uta- lően legyen ellátva. zott három hónapra Kubá- )QOO „„ ba, hogy segítsen a feiszaba- Kubn ipara í962'1*" do1" dult ország gyógyszeripará­nak megszervezésében. Ket­ten. Somló József, az Egye­sült Gyógyszer- és Tápszer- , „ ,, .., .. ., , gyár. valamint Gyenes Ist- [8: Ezenkívül segítettünk a ván. a Kőbányái Gyógyszer- (á.vJ"H Evezésben. hogy árugyár munkatársa most néha1'v ,ev mulvP a, .íg­érkeztek haza. síer, alapanyaggyartást is - A mi feladatunk volt, megteremthessék. hogy a termelés újraindító- Másik jelentős munkánk a sához tanácsot, megszerve- minőségellenőrzés megszer­zéséhez konkrét segítséget vezésc volt. A tervszer1 adjunk. Határozott gyártási munka eredménye 1962 vá­profilt szabtunk meg minden gén már jelentkezik azok­gyárnak, szocialista terve- ban a gyógyszerkészitmé­zési módszerek szerint,' a nyekben, amelyeknek alap­magyar gyógyszeripar szer- anyagát főként a szocialista vezési és gyártási tapaszta- országokból, nem kis rész­lalai alapján, hogy az or- ben Magyarországról szerzik szag egyenletesen és a szűk- be — fejezte be nytlatkoza­ségleteknek megfelelően lát Somló József, az Egye­gozik első ízben éves terv szerint. S mt kivettük a ré­szünket n gyógyszergyártás évi tervének összeállításából /

Next

/
Thumbnails
Contents