Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

Szerda, 1962. január 31. Munkavédetem az iskolákban I 3iai SAKK A pedagógus szakszervemet munkabizottságának tapasztalatat A megyei csapatbajnokság 7. fordulóján a Falcmezgyár Napjainkban a munka- és egészségvédelem. ha tar­talmában nem is, de méreteiben lényegesen megváltozott a korábbi évekhez viszonyítva. A Pedagógusok Szakszer­vezetének Csongrád megyei bizottsága mellett egy külön munkacsoportnak csak RZ a feladata, hogy rendszeres lá­togatasaival ellenőrizze Csongrád megye általános és kö­zépiskoláiban: a zavartalan oktató-nevelömunkához bizto­sítottak-e minden tekintetben a feltételek, kezdve az elé­rni egészségvédelmi kérdesektől a politechnikai műhely­munka balesetveszélyeinek elhárításáig? Munkavédelmi megbízottak Kovács József, a szegedi Dózsa György Általános Is­kola tanára, a munka- es egészségvédelmi csoport tag­ja. tájékoztat bennünket az előbbi kérdéscsoporttal kap­csolatban. — Az általános és közép­iskolai oktatáa szerves ré­ssévé vált munkát, és a munkaszervezést ellenőrizni kell. mind a tanulók, mind pedto a tanárok ét oktatók egészségvédelme szempontja­ból. Ez elsősorban az iskola­Igazgatók feladata és fele­lőssége. mellettük azonban fontos szerepet kapnak min­den iskolában a munkavé­delmi megbízottak, akik se­gítik érvényre juttatni a tel­jesebb tapasztalatot és tár­gyilagosságot. — Mi a feladatuk az is­' kolai munkavédelmi megbí­zottaknak? — kérdeztük. — Tevékenységük jofor­i man az Iskola egész életére kiterjed — mondotta Kovács József tanár. — Szűkebb vo­natkozasban pedig a neve­lök. oktatók és tanulók mun­ka^ és egészségvédelmének 1 biztosítására, valamint a mű­helyek, a gépek és a kézi­szerszámok használhatóságá­, nak vizsgálatára, a tanulok­nak megtartandó balesetvé­delmi oktatasra. A hibákat gyorsan kijavítják — Milyen intézkedéseket foganatosított a Pedagógusok Szakszervezetének munkavé­delmi csoportja olyan ese­Csere helyett érvényesítés Meghosszabitják a közszolgálati alkalmazottak vasúti igazolványának érvényessegét Mint minden évben, az lden ls február 1 és március 31 között bonyolítják le a MAV igazgatóságok a köz­szolgálati alkalmazottak, s a hadirokkantak arcképes vas­úti igazolványénak érvényesí­tését. Bár az elmúlt évben ugy jelezték, hogy az idén, 1962-ben cserélik az igazol­ványokat. most ezt módosí­tották. Csere helyett csak érvényesítésre kerül sor. Az eddig alkalmazott négy bé­lyeg közepére egy nagy­méretű bélyeget ragasztanak be. Így tehát az igazolvány­csere eltolódik az 1963-as év­re. A február elsejével kezdő­dő érvényesítést Szegeden a Szegedi MAV Igazgatóság személydíjszabási és menet­kedvezményi csoportia vég­zi. a Pénzügyi Közlönyben megjelölt elvek szerint. Az arcképes vasúti igazolványok tulajdonosai lejárt igazolvá­nyaikat a felügyeleti szer­ieknek adják le. mellékelve 23 forintot. A hadirokkantak a tanácsok útján igényelhet­nek új vasúti igazolványt, vagv kérhetik meglévő iga­tolványuk meghosszabbítá­sát. A hadirokkantak vasúti igazolványának érvényesítési díja 63 forint. A vak hadi­rokkantak külön kategóriá­ba tartoznak, s bár az ő ügyüket is a tanácsok segít­ségével intézik, befizetni azonban 123 forintot kell az igazolvány érvényesítésénél, mivel ők két személyre szóló igazolványt kapnak. Erre az igazolványra a vak hadirok­kant teljesen díjmentes je­gyet kap. kísérője pedig fél­áru jegyet válthat. A gyermekek részére tíz éven felül kötelező az egész jegy váltása. Ezért a közszol­gálati alkalmazottak Hz éven felüli gyermeküknek kérhet­nek kedvezményes vasúti je­gyet. illetve érvényesíthetik részükre a már meglévő arc­képes igazolvanyt. Az új iga­zolvány kérésénél 25 forin­tot. érvényesítés esetén 23 forintot kell befizetni. A hadiözvegyek is válthat­nak kedvezményes vasúti jeg.v váltására jogosító iga­zolványt. 13 forint befizetése ollenében, egy évben hat féláru utazásra jogosító iga­zolványt állítanak ki ré­szükre. AMagyar művészek egy francia gépgyár munkásai között tekben. amikor mulasztást, vagy az iskolai munkát gát­ló körülményt tapasztalt? — A petöfitelepi H-es is­kola műhelyterme egészség­védelmi szempontból erősen kifogásolható volt. A pado­zatburkolat rossz volt. köny­nyen balesetet idézhetett volna elő. Vizsgalatunk alapján a javítást időben el­végezték. Újszegeden a Me­ző Imre Altalános Iskolában a politechnikai műhely túl­zsúfolt volt. Javaslatunkra úgy osztották meg a foglal­kozásokat. hogy most mór kisebb létszámú csoportok egészsegese bb körülmények közt dolgomak, A Mérey ut­cai általános iskolaban egy időre leállítottuk a gyakor­lati foglalkozásokat — ugyan­csak férőhely- és megfelelő felszerelés hiánya miatt. A rókusi altalános iskolában a külön műhelyépületben is kicsik a termek, éppen ezért nagy a baleseti veszély. A Szilléri sugárúti általános is­kolában pedig nem volt meg­telelő tisztálkodási lehetőség. Hasonló jelenséggel több he­lyen találkozunk: kevés a vízcsap, vagy nincs elegendő mosdótál a gyakorlat utáni tisztálkodáshoz. Mi a helyzet a falvakban? A községi és a falusi isko­lai viszonyokról is beszélget­tünk Kovács József tanárral. A falvakban és a községek­ben éppúgy ellenőrzi a mun­ka- és egészségvédelmet, mint például Szegeden. — A körülmények és i adottságok — mondotta — egyelőre kedvezőtlenebbek a községi iskolák munka- és egészségvédelmének biztosí­tásában. mint a városokban. Kübekházán például sötétek az. iskolatermek. Tiszaszige­ten oktatási célra szintén sö­tét helyiséget használnak, amely azelőtt állítólag kocs­ma volt. s jóformán nem alakítottak rajta semmit. Hódmezővásárhelyen nemré­giben épült egy iskola, amelynek legfelső emeletére helyezték a politechnikai műhelyt. Mindenképpen cél­szerűtlen ez a megoldás, nem is beszélve arról, hogy e termen olyan ablakok van­nak, amelyeket egyáltalán nem lehet kinyitni, s ilyen­formán nem lehet szellőztet­ni se. Ez a helyiség rajzte­remnek Inkább megjelelne, kellő szellőzőberendezéssel. A Pedagógusok Szakszer­vezetének munka- és egész­ségvédelmi csoportja lelke­sen dolgozik, hivatása ma­gaslatán áll, pedig -csak* társadalmi munkában igaz­gatják helyre tagjai a hibá­kat. s viszik ej mindenhová a jó példák tapasztalatait. l. r. és a Vörös Meteor nagv pontarányú győzelmet értek el. A forduló eredményei: I'alemezgyár—röldeák 10' ..: 11 •>, Vörös Meteor—Kuhagyar ~,:Z< SZVSF. II—Makói Spartacus 8' -j:S1 •> és egy fiig­go játszma. Hódmezővásár­helyi MTE—Kiskundorozsma 8' 2sl' > * Érdekes cikket irt Flohr nagymester a szovjet baj­noksag végeredményével kapcsolatban. Az egész sakk­világ szamára meglepetés volt Tal. Szmiszlov és Ké­rész lemaradása, mert a há­rom nagymester aratta a legtöbb versenysikert az el­múlt 15 év alatt, j Flohr szerint a kérdés meg­oldását abban kell keresni, hogy míg a külföldi verseny­zők nagy lámpalazzal küz­denek, ha a három híres nagymesterrel játszanak, ad­dig a szovjet mesterek előtt nincs tekintélye a nagy ne­veknek. A szovjet sakkozók nem döntetlen elérését, ha­nem a győzelmet ambici­onálják a legnagyobbakkal szemben is. Tal például va­lamennyi külföldi nagymes­terrel szemben erős plusz­ban van, ellenben honfitársa Korcsnoj ellen tíz játszmá­ból egyet sem tudott nyerni j (5 remis, 5 vesztés), de nem i jobb Szpasszkij elleni mérle­j ge sem, mert Tal csak két­szer győzött, Szpasszkij ellen­ben hatszor. A legutóbbi szovjet baj­nokságon a versenytáblázat | végén álló versenyző alapo­san elbánt Tallal: Világos: Nyezsmrtgyinov Sötét: Tal 1. c4. rS. 2. Hf3. 66. 3. d4. cxd, 4. Hxd4. HfS. 5. Hr3. ed, 8. Fe2. ad. 7. «—0. Vc7. *. f4, Hhd". 9. g4. bS. 10. a3. Fb7, 11. Ff3, Hc5, 12. Ve2, eS. 13. Iffá, gd, 14. fxe, dxe. 15. Hhd, Hed. 16. Fg2. Fg7. 17. Rxfdl, FxfS. 1*. Hd.V Vdd. 19. Vf2. HM. 2fl. FxM. e*f. 21. e5. Fxr5. 22. Bel. f6. 23. Hxfdf, Vxfd, 24. Vd4, Kfü. 25. BxeS. Vdd. 2d. BfS+1. gxf, 27. Vxhd-k Keí, 28. Vg7Ked. 29. gxf+, sötét feladta! Abra ' Több mint kilencezer új gépkocsinyeremény­betétkönyv három hét alatt A gépkocsi nyereménybe­tétkönyv egyre népszerűbb takarékossági forma. Az idén már három hét alatt több mint kilencezer új betét­könyvet váltottak^ s ezzel összesen 58 390 ilyen n.vere­ménybetétkönyv van forga­lomban. A legközelebbi sorsolást február 10-én rendezik, s ez alkalommal az 1961. október 31-ig váltott tízezer forintos, valamint az 1961. május 1. és július 31. között váltott ötezer forintos betétkönyve­ket húzzák. Nyereményként az eddigi Moszkvics-, Sko­da-, Trabant- és Zasztava­kocsikon kívül BMW-, Fiat­Multipla-, Renaúlt-Dauphi­ne- és Simca-gépkocsikat is soreol az Országos Takarék­pénztár. Világos: Kb4, Va7, Bd8. Bgl, Hb7, Hh5, Ff4, gyalog: d5(8). Sötét: Ke7, Hb5, Ff8, gva­log: hd(4). Világos indul s a második lépésben mattot ad! (Haring feladványa). A múlt heti feladvany megoldása: 1. Vh2! • A Maróczy csapatverseny 8. fordulóján a SZVSE Bu­dapestenjátszott a KISTEXT esapataval. A mérkőzés 8:6 arányú döntetlennel végző­dött. ínség — tantuszban A Francia—Magyar Baráti Társaság, valamint a Mun­ka és kultúra nevű francia művelődési egyesület rende­zésében hétfőn délután ma­gyar hangverseny volt a Meghívó Az Ljszrgrdl Textilt! Club nagyszabású farsangi sport-bálat rendez 1963. február 3-án, szombaton eate 7 órai kez­dettel 87. újszesedl I-tget­vrodrglöben. Kltunö C8FFI­zanekar Játszik, KISS GYULA éneket. X1001 párizsi Hispano Suiza művek motorgyárában. Orosz Júlia Kossuth-díjas, Reményi Sán­dor, Király Sándor, az Ál­lami Operaház szólistai, va­lamint Boros Jolán ének­művésznő és Arató Pál zon­goraművész a gyár művelő­fléál termében operaáriákat, magyar operett- és népdalo­kat énekeltek a gyár mun­kásai előtt. A nagysikerű hangverseny után a francia dolgozók vendégül látták a magyar művészeket és hosszasan el­beszélgettek vendegeikkel. Az ember nem járkál kilónvt tan­ltússzal a zsebé­ben. Ennek leg­döntőbb oka, hogy nem adnak tan­tuszért sem pari­zert, sem lemez­j játszó-készüléket. Egy átlaghonpol­gár inkább némi forinttal indul el hazulról, gondol­ván, hogy azért — békeidő lévén — mindent vásárol­hat, még telefon­érmét is. Csakhogy az élet gyakran lehűti az optimistát. Vasár­nap reggel példá­ul túl sokat gya­logoltam, mire a pénzemért végre hozzájutottam egy tarltvszhoz. A bel­i'ároíi trafikosok I eleinte esak a fe­jüket csavargat­ták, hogy kifo­gyott' mind egy szemig, mint an­nak idején a »ó, majd amikor eré­lyesebben érdek­lődtem, a tenye­rüket mutogatták felém, hogy lás­sam, abban sincs tantusz egysem. Talán a hato­dik boltos szánt meg — az SZTK­val szemben levő újságos pavilon eladója — áf­nyújtván remegő kezembe egy kö­zönséges, de való­ságos érmét. Mondtam neki, könyörüljön raj­tam. Ha már húsz kilométert cap­lattam reggel óta, adjon legalább méff egyet, hátha minden szó nél­kül elnyeli az a telhetetlen bélü automata, mint ahogy szokta. Er­re. mintha azt is mepbánfa rolna, hogy egyet is adott, így szólt: »Nem lehet ké­rem. mert más­nak is szüksége van tan túszra. Kértem 200 dara­bot, de a postán azt mindták, ne vigyen esak szá­zat*. Azóta is azon tünódöm. hogy miért szűkmar­kúskodik a posta? Talán esak nem azt szeretné, hogy imádkozzanak hozzá azok, akik­nek több tantusz­ra van szükségük? N. I. Rádióműsor Szerdi KOSSUTH-RAD10 4.38 K»k0Cii Induló. 4,38 Hí­rek. 4,40—1,H Yidamun, frissen. Közben: 5..J0 Hírek. 8,00 Fáiu­radio. 6,36 Orvosi tanacsok. 6,48 Hirdet ooszlop. 6,39 Idólelzes. 1 Ora Hírek. 7.10 UJ köny\ek. 7.30 MJsornaptar. 7.39 Időjel­zés. 8,oo Műsorismertetés. .1,10 operares/.letek. 8,35 Napiren­den . . . 9.90 Egy regi katona­rol. Elbeszeles. 9,20 vidéki kó­rusok. 10,00 Hírek. 10,10 Ultöró­hirado. 10.30 Versenyművek. 11 ora 25 A S2abo-család. 12.00 Dé­li harangszó. 12,13 Bemutatjuk uj tánczenei felvételeinkel. 13 ora Törvénykönyv. 13.15 Kama­razene. 14,00 Ordasok között. Folytatásos rádiójáték. X. resz. 14.30 Ket kórusmű. 14.49 Ope­rettdalok. 15.00 Hírek. krtz.le­menyek. 15,08 Idójárasielentés. 15.10 Csak felnőtteknek. Elbe­szeles. 15.30 Szív küldi. 16,20 A baratság hullámhosszán. 18,30 Ket opersnyitany. 16.33 Műsor­ismertetés. 17.00 Hírek 17.15 FŰ­voszéne. 17,35 Az Ifjúsági Rá­diószínpad bemutatója. Nádiri­gó. Rádiójáték. 18.35 Népi ne. 10,05 Esti beszélgetés. 18.3® Goar Osszparjan és Mark Rej­zéh énekel. 19.56 Jó éjszakát, gyerekek: 29.00 Esti krónika. 20.26 Hsngversenyfantázla. 21.10 7'anttok. tanárok fórumi. 21.23 ! Két szimfonikus Xöltemény. 22 I ors Hirek 22.20 Tánczene. 23.15 I Rimbaud két verse. 13.20 Romáin Holland: Hándel arckepe. 24.99 Hírek 9,19 Filmzene. 9.39 Him­nusz. PETOFI-RAILLO 5.39 Hirek. 6,00 Reggeli zene. 6.23 Műsornaptár. 6.59 Torna. 8.00—8.10 Hírek. 14.00 időjárás­es vízállásjelentés. 14,15 Népdal­csokor. 14.40 Orosz, nyelvlecke a VII. os'talyosoknsk. 15.00 Ze­: nekari hangverseny. 16.09 Hi­j rek. 16.05 Karcsi, a csicskás. Regényismertetes. 16.29 Szóra­koztató muzsika. 17.10 A fekete arany története. I. 17.30 Hanp­versenv a stúdióban. 18.00 Hí­rek 18.05 BUitla dalai. Operett­reszletek. 18.35 Rádió Szabad­egyetem. 19,00 Hírek. 19.93 Tánc­zene. 19.35 Orvosi tanacsok. 19 óra 49 Falurádió. 20.00 Thálla Autóbuszán. Az. Állami Déryné Színház előadása. Apja lánya Vígjáték. A szünetben: 20.40 Sporthíradó. 20.35 21.95 Hírek. 12.30 Opera részletek, 23.99 te­rek. 23,15 Műsorzárás. Televiiiomüsor 18.39 TV-Vllághíradó. 18.43 Ta­nuljunk oroszul! 19,09 Közvetítés az Állami Operaházból: Offen­bach: Hoffmann mesél Dalmű. 22.00 Hírek. A TV-Vilá*hiradé Ismétlése. FEBRUÁR 1-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE 101 magyarnóta-est a Hági Étteremben muxgikál a "Bihari János* cigányzenekar tíj. Lákgtos Béla vezetésével. Ugyanakkor VADASZVACSORAT rendezünk, őz, szarvas, nyúl, fácán ételkülönlegessé­gek felszolgálásával, melyre kedves vendégeinket szeretettel meghívjuk. 383 Szegedi Szálloda és VendeQlátó Vállalat ' A hagyomány szerint még az időjárás is más, valahogy igazibb volt a "régi jó idők­ben*, mint manapság: deré­kig, sőt ereszaljig érő, nagy havakról, farkasordító, eir­berveszejtő. kemény hide­gekről regéltek a régi öre­gek, meg korai, jó tavaszok­ról s igazi nyárias, nagy nyarakról. Hégyan változik az idB? Tudományos feljegyzések tanúskodnak róla, hogy az időjárás nagy szélsőségei való tények. Dr. Réthly An­tal egyetemi tanár, az Or­szágos Meteorológiai Intézet volt igazgatója több évszá­zad időjárási feljegyzéseit gyűjtötte össze, s értékelte nz. utóbbi években. A nagy szamok törvénye szerint megállapítható, hogy a hi­deg telek ej az enyhe telek csoportosan fordultak elő, tehát periodikusan ismétlőd­tek. Körülbelül három nap­tevékenységi időszak, vagyis kereken 33 esztendő telik el, amíg a zömmel egymás után következő hideg telek után lassan az enyhe telek sora jön, majd pedig újra vissza­vált az idő. Az időjárási abnormitá­sokról hitéles forrasokat. ta­lálhatunk a Sopronban, UaidoM mxw, telek Feljegyzések az időjárás szélsőségeiről Nagyszebenben, továbbá Eperjesen és később Kende­resen is rendszeresen veze­tett krónikákban, amelyek közül több csak kézi írás­ban maradt fönn. Megálla­pítható például, hogy a hi­deg telek egyik hosszú sora 1770 körül kezdődött és a 90-es évek végéig tartott. 1800 körül fordult az idő­járás és 1915 volt a feljegy­zések szerint a legmelegebb tél. Ebben a korban 25 éven át túlnyomóan enyhe telek kővel kezlek, egy-egy hide­gebb tél közbejöttével. Igen szigorú tél volt viszont 1708 1709 telén, amikor is ország­szerte kifagytak a diófák. Debrecen határában egy né­pes juhfalka pásztorostul megfagyott. Ugyanezen a té­len, februárban újabb nagy károk voltak az állatállo­mányban, s a bor sok helyütt jéggé fagyott a hordókban. Az eperjeai krónika azerint a kuruc-lahanc csapatok közt a csatározások szüne­teltek a nagy hideg miatt. Az 1753—1754-es esztendő telén a hideg és a hóviharok miatt Sopronban három hé­tig nem volt hetivásár 17fl7 januárjában olyan nagy ha­vazas volt Pozsony vidékén, hogv a farkasok bejártak a városba és több embert fel­faltak. Hóvihar április közepén A század leghidegebb tele a feljegyzések szerint 1774— 1775-ben volt. A nagy ha vazások után február végen olyan árvíz zúdult Pest-Bu­dára, hogy 611 ház össze­omlott. Az 1788—1789-es esz­tendő telén egy Szegedről Nagyváradra tartó újoncse­reg harminc emberének le­fagyott keze-lába, Szabolcs­ban a farkasok embereket faltak fel. öt év múlva a tél közepén Erdély földjén egy singnyi magasságban — 62 centiméter — feküdt a hó. Pest-Budán januárban sok postakocsis hóbaveszett. 1804 április 7-én és 8-án óriási hóvihar pusztított az Alföl­dön. Orosháza, Hódmezővá­sárhely és Makó határában 30 000 legelő szarvasmarha pusztult el. Három év múl­va. 1807-ben pgész tél elmúlt hó nélkül. De április köze­pén olyan hóvihar kereke­dett, hogy például Kiskun­halas vidékén 72 órás dü­höngése alatt csaknem 900 barmot, köztük 34 jármos­ökröt. 1R7 öregmat-hát, to­vábbá nagyszámú harmadfű marhát és lovat, rengeteg juhot pusztított el. Ugyan­ezen a télen a esztergomiak a nyulakat kézzel fogták s nagy hidegben és hóban. A legkegyetlenebb tél Kegyetlen télről mégis az I8ie-os esztendő a legemlé­kezetesebb. Január 29 én és 30-án a hóviharban 80 000 szarvasmarha és juh ve­szett. el, s több száz ember megfagyott. A századforduló utáni idő­szakban emlékezetes nagy te­lek voltak 1929-ben, amikor a hó átlagos magassága 60 centiméter volt, s a fák tör­zse durrogva hasadt föl. A legtöbb hó azonban 1940 te­lén esett, amikor 61 centi­méter volt a rétegmagasság. Nagy telek közé sorolható még az 1947-es és az 1956­OK esztendő is, bár a hó ma­gassága meg sem közelítette a korábbi nagy telekét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents