Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-05 / 3. szám

Péntek, 1961. J&nnLr 8. Szőuetkezeti gazdák fóruma Tapasztalataink a havi fizetésről Elmondta Árendáf György, a baktói Felszabadulás Tsz elnöke Közel két évvel ezelőtt merült fel nálunk a gondo­lat. hogy a még erőteljesebb fejlődés érdekében új, a munkaegység rendszernél jobb jövedelemelosztási for­mát kell alkalmaznunk. A kizárólag az emberek szor­galmától, hozzáértésétói függ. Minden liter tejért, a terv­teljesítés határáig. 30 fillér jár. A terven felüli tejért li­terenként 50 fillért kapnak a tehenészek. A tejzsír-több­munkaegység értéke ugyanis letért pedig 30 forintot fi­nagvon sok tényezőtől függ, s még csak megközelítő pon­tossággal sem láthatják előre a gazdák, hogy végzett mun­kájuk után mennyi lesz a jövedelmük. Ez a bizonyta­lanság állandóan rontja a munkakedvet, gá­tolja a nagyüzem adta le­hetőségek kibontakozását, a terméseredmények gyor­sabb emelkedését. A sok vita, töprengés után arra az elhatározásra jutot­tunk. hogy a következő években folyamatosan a gaz­dálkodás, termelés vala­mennyi üzemégában átté­rünk a teljesítményeken ala­zetünk kilogrammonként. Te­henészetünk tervébe 80 szá­amikor munkaegységekkel számoltunk — csupán 270 disznót tudtunk meghizlalni. 1961-ben a havi fizetés mel­lett viszont 550-et. Ez év­ben pedig 700 hízott 6ertést adunk a népgazdaságnak. A kocák gondozóinak jö­vedelme a következőkből te­vődik össze. Egy fialtatós zalékos borjúszaporulatot ál- kanásznak 20 kocája van, lítottunk be. Azt is előírtuk hogy a leválasztott borjak súlya egyenként legalább 180 kilogramm legyen. Tehené­szeink ezt a feladatot is tel­jesítették. Igyekezetük ért­hető, mert minden borjúért — mely a 180 kilogramm vá­lasztási súlyt meghaladta — 350 forintot fizettünk ki. A gondozók a tervteljesité­sért anyagilag is felelősek. 180 kilónál kisebb borjúért például már csak 100 forin­tot fizet a tsz. Ha az elle­tési tervben lemaradás van, akkor a hiányzó százalékok puló havi fizetéses elszámo- arányában a veszteség egy lási rendszerre. Szövetkeze­tünk nem volt abban az anyagi helyzetben, hogy a havi fizetésre való áttérést egyik évről a másikra telje­sen megvalósíthassa. Nem voltak olyan pénzkészlete­ink, melyekből minden ta­gunknak havonta ki tudtuk volna fizetni a teljes járan­dóságát gondozásáért jár neki havi 400 forint. A leválasztott malacokért, ha azok 13 ki­lónál nagyobbak, darabon­ként 30 forintot fizetünk. Fialtatós kanászaink havi jövedelme is állandóan meghaladja az 1500 forin­tot. A hizlalásban dolgozók jö­vedelme pedig elsősorban at­tól függ. hogyan híznak ke­zük alatt az állatok. A ma­lacnevelők egyenként 300 malacot gondoznak. A gon­dozásért alapjövedelemként 600 forintot kapnak, ugyan­akkor az állatok féléves ko­ráig 900 kilogramm súlygya­rapodást kell havonta elér­niük. Így kaphatják meg a tsz által számukra garantált havi 1500 forintot. A tapasz­Az állattenyésztés dolgozói talat azonban az, hogy a ma­havonta az összjövedelmük iacgondozók is rendszeresen százalékát vehetik fel túlteljesítik normáikat 20 százalék Érdemes részét levonja a közösség a tehenész még ki nem fize­tett járandóságából. készpénzben bennmarad: a rész­áttérés ez fedezi a családok kenyér­gabona-szükségletét és más juttatásokat, melyeket ter­mészetben kívánnak a dol­gozók. Kérésre természete­sen ezt a 20 százalékot is pénzben egyenlítjük ki, de csak az év végén. Addig ez a bentlevő jövedelemrész biztosítékul is szolgál a kö­zösség számára, hogy állat­tenyésztőink valóban a jó Az elmúlt év tapasztalatai gazda gondosságával ápolják meggvóztek bennünket ar- a gondjaikra bízott értékes állatokat. Ilyen feltételek mellett állattenyésztőink zö­mének havi jövedelme a két­ezer forintot is eléri. Az alsó határ pedig 1500 forint körül van. Az új módszer az elmé­Ezért választottuk leges, folyamatos módszerét Egy évvel ezelőtt, 1961. ja­nuár 1. után először csak az állattenyésztésben kezdtük el a rendszeres havi elszámo­lást. ról, hogy helyes úton já­runk. Ezt bizonyítják többek kö­zött tehenészetünk termelési eredményei is. 120 fejőste­hén után egy év alatt 400 ezer 913 liter tejet értékesí­tettünk. Az egy tehénre jutó tejmennyiség 3 ezer 340 li­terre emelkedett. S azáltal, hogy munkaegység-jóváírás helyett havonta fizettünk te­henészeinknek, 135 ezer 113 liter tejjel többet adhattunk a szegedi fogyasztóknak, mint amennyit eredetileg terveztünk. Míg más évek­ben általában lemaradtunk a tejtermelési tervek teljesíté­sével, addig tavaly 634 liter­rel sikerült túlteljesítenünk az egy tehénre jutó tej ter­melési tervet. E nem várt előrelendülés magyarázata nagyon egysze­rű. Ügynevezett standokat létesítettünk az istállókban. Egy-egy standon általában tíz tehén áll, a standokra fe­lelős tehenészeket állítot­tunk. A tehenész számára gondozási díjként tehenen­ként havi 60 forintot bizto­sítottunk. Ez a 800 forint képezi ma is a tehenészek alapfizetését. S hogy ezen felül még mennyi pénzt kap­nak a hónap végén, az már új módszer az lyiilt szocialista munka­verseny alapjait is megve­tette. Állattenyésztőink jelenleg is nagyon komolyan veszik a munkaversenyt, s valameny­nyien pályáznak a verseny­díjakra. Az első tehenész számára háromezer forint, a második részére kétezer fo­rint, a harmadik helyezett részére pedig 1500 forint versenydíjat tűztünk ki. Ér­dekes, hogy korábban a ki­adott takarmányok egy része gyakran megmaradt. Most pedig nem is elég. Megtör­ténik, hogy a gondozók "ma­gánúton- is szereznek takar­mányt állataik részére, mert a kedvezés a jószágnak több forintot jelent a gondozó számára. Áldásos hatással van az új jövedelemelosztási rend­szer sertéstenyészetünkre is. Ezzel kapcsolatban csupán néhány jellemző számot em­lítenék. 1960-ban még — megemlíteni azt is. hogy 11 hónap alatt — a decemberi jövedelmeket ja­nuár 15-ig fizetjük — ho­gyan alakult egyes gazdatár­saink keresete. Fejes János­nak például, novemberi ke­resetével együtt, eddig 16 ezer 465 forintot fizettünk ki. Ennek az összegnek a zárszámadáskor még a 20 százalékát kapja meg ki­egészítő részesedésként Fejes elvtárs. Magda János lógon­dozó 11 hónapi keresetének a már kifizetett 80 száza­léka 17 ezer 823 forint. Mi­cziz János sertésgondozénak novemberig 17 ezer 201 fo­rintot fizettünk. Németh Ist­ván -tehenész pedig 15 ezer 418 forint készpénzt vett fel eddig. Hasonlóképp alakult nálunk az állattenyésztés többi dolgozóinak keresete is. Látva szép sikereinket, most tovább léptünk. Havonta készpénzzel számol­juk el már a traktoristákat, és a tsz összes műszaki dol­gozóit, mintegy 30 embert. Most azon vitatkozunk, nem kellene-e a növénytermesz­tésben és a kertészetben is mar most áttérni a rendsze­res havi elszámolásra, érde­mes-e ezzel még egy új esz­tendőt várni. Jly.uk a cipőfalpon ÉS A KERÉKPÁRBELSŐN •CMfMIIIIIIIIUf lltftf HllltIVIIItlIlf lllltllllltll II tllllltlIITlIltlUilCItlIttlI I8III1III1II tlltlll llllll IKIIiilllll VIIICIIIIt(tV1lllliCM9MSSni Öröm is, haszon is az üzemi javitószolgáltatás Kidurrant a kerékpárgumi, lyuk éktelenkedik a cipő tal­pán. Minden kerékpárossal, minden gyalogossal előfordul az ilyen baleset. De milyen kellemetlen az, ha műszak végeztével nem lehet felülni a biciklire, vagy rossz cipő­ben kell hazaballagni. Egy műszak ideje alatt A Szegedi Textilművek dolgozói nem ismerik az el­kopott cipősarokkal, lyukas talppal járó kellemetlensége­ket. A cipészszövetkezet tíz év óta működtet az üzemben jevitórészleget. Két ügyes ember. Pataki Pál és Hajnal Ferenc dolgozik itten, a fo­nónők nem kis megelégedé­sére. Mindenféle cipőjavítást vállalnak. De nem is ez az érdekes, hanem a munkák határideje. Ha valaki reggel, müszakkezdés előtt behozza cipőjét — az üzemben úgyis másikban jár —. a nyolc óra leteltével jobbára rend­behozva visszakapja. A vá­rosban legtöbbször napokig kell várni ilyesmire. A tex­tilművek dolgozói élnek is az előnnyel, s a házi műhelybe hordják férjük, gyermekeik, családtagjaik cipóit is. Ta­valy körülbelül három és fél ezer pár cipőt talpalt, sar­kalt. ragasztott, foltozott meg a két cipész. Ilyenkor, télvíz idején, különösen áldás az üzemi cipőjavító. A nyári kániku­lában persze nincs rá szük­ség annyira, de olyankor másutt sem koptatják sokan a kilincset. Egy bizonyos: a textilművekben megszokták ezt a kényelmet, és semmi pénzért sem mondanának le róla. A teljességhez pedig az is hozzátartozik, hogy a szö­vetkezet számára szintén elő­nyös kihelyezett részlegének munkája. És ez is. az is lé­nyeges dolog! Meg kellene honosítani Két éve őrzi a kerékpá­rokat az Üjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat kapujának közelében Szaniszló Imre, aki tulajdonképpen a Dél­rost-telep dolgozója, de mi­vel a bejárat is egy, az őr­ség szintén közös. Gumit ja­vítani viszont egyedül Sza­niszló tud. s engedélyt is ka­pott hozzá az üzem vezetői­től. Módszere hasonlatos a textilművek cipészműhelyé­hez: a műszak ideje alatt be­ragasztja azokat a fránya lyukakat, melyeket szeg vagy a gumi más ellensége szokott ütni. Igaz, előfordult már, hogy álló hónapig sen­kisem jelentkezett ragasztás­ra, de azért mégis nehéz volna kiszámítani, hogy az utóbbi évben hány szövrt­gyári és pozdorjaüzembeli dolgozót segített ki a bajból. A ragasztás népszerűségé­re jellemző, hogy -ismeret­len tettes- kiírta krétával a megőrző falára: -Javít-lak-. Holott, ha nem Szaniszló van szolgálatban, akkor csak »ja­vitná-lak« e hely neve. no de a vállalati pumpa akkor is kézr.él van, s ki hogy bír, segíthet magán. Jó dolog a cipő- meg * kerékpárjavító, csak az a baj, hogy nem sok üzem di­csekedhet Szegeden hasonló­val. Pedig a dolgozók mun­kába járását könnyíti a pihenéssel tölthető idejét hosszabbítja meg az efféle gondoskodás. Nem ártana, ha másutt is meghonosodna. Ha kisebb üzemekben nem is kifizetődő, a nagyobbak­nál minden bizonnyal jól jár az a szövetkezet, amely vál­lalkozik üzembeli műhely felállítására. A dolgozók kész örömmel fogadnák! F. K. Súlyos közlekedési baleset az algyői országúton Csütörtökön reggel három­negyed nyolc előtt néhány perccel, Szegedhez mintegy 2 kilométernyire halálos ki­menetelű személygépkocsi karambol történt. Lakky Jó­zsef (Szeged. Dózsa György u. 9 szám alatti lakos) az ismert színész saját Skoda Felicia típusú sportkocsijával (CE 57-62) Hódmezővásárhely felé haladva beleütközött dr. Szabó János (Hódmező­vásárhely. Batthyány u. 3.) hasonló típusú személygép­kocsijába. Lakky József mintegy 80 kilométeres sebességgel elő­zött egy személygépkocsit, de későn vette észre, hogy vele szembe jön a menetrend szerint közlekedő autóbusz. Hirtelen mozdulattal az út jobb oldalára vitte a kocsit, ott azonban az útpadkáról majdnem belecsúszott az árokba, s ezért balra rán­totta a kormányt. Ekkor már elvesztette uralmát a gépen, az autó átcsúszott a baloldalra, ahol összeütkö­zött az autóbusz után szabá­lyosan közlekedő személy­gépkocsival. Lakky ittasan vezette gép­kocsiját, gyorshajtást, vala­mint szabálytalan előzést követett el. ö életveszélyesen megsérült, a vele utazó Hú­szak István egyetemi hall gató (Szeged, Teleki u. 14.) a helyszínen életét vesztette a haleset következtében. Dr. Szabó Jánossal munkatársa, Ihász Margit utazott ök is súlyosan megsérültek. Mind­két gépkocsin tetemes ösz­szegű anyagi kór keletkezett. A sebészeti klinikán meg­operálták Lakky Józsefet. Állapota azonban a késő esti órákig válságos maradt. Dr. Szabó János és Ihász Margit állapota javult A rendőrség megállapítása szerint a balesetért Lakky József felelős. Nyereménybetétkönyv-sorsolás Vácott Az Országos Takarékpénz­tár csütörtökön este Vácott tartotta a nyereménybetét­könyvek 1961. negyedik ne­39-ig váltott betétkönyvek vettek részt. Minden ezer betétkönyv közül 25 nyert. Azok a betétkönyvek, Az idén jóval több építőanyapot kapnak a családi házak építői, mint tavaly A családi házak építőinek zak építőinek. Téglából 160 tavaly már sokkal kevesebb millió darabbal, vasbeton­sondot okozott az anyagok födémgerendából 500 ezer TISZAI VIKTOR: a. aitJfAdi *MnkádmAt#a(óM&tt Szántó Kovács János vasban ... A HÓDMEZŐVÁSÁRHE­LYI NÉPVEZÉR, akit láza­dásért 5 évi börtönre és 10 évi hivatalvesztésre ítéltek, 1895 igazgatója, mint a többi jól -1899-ig volt a szegedi Csil- táplált börtönőr is. lagbörtön lakója. A reakciós történetírás igyekezett hami­sítani jelentőségét, úgy ál- kem ,és a litva be, mintha Szántó Ko- uraknak? vács Jánost elhallgattatta, megtörte volna ez az 5 évi szenvedés. Ezt a felfogást cáfolja Nagy Dezső nemrég laki, ha én köszönök neki!? ság még elszántabbá tette, s a rabok közt, felekezeti kü- felejtve. Szabadulása évében lönbség nélkül. Persze fél- valamelyik budapesti nyom­vállról beszélt vele a börtön da jelzés nélküli képes le­velezőlapokat hozott forga­lomba arcképével. A rend­— Hallja-e, Kovács, hát őrség sokat nyomozott, de az miért nem köszön maga ne- elkobzáson kívül annyit ér­többi börtöntiszt hetett el, hogy az egyik nyomdatulajdonost. Krámer Azonmód meg is kapta rá Lipótot 20 forint erejéig a választ. megbüntette. — Hát meghízik attul va- Tudták róla, hogy a rab­megjelent tanulmanyában — Párttörténeti 1961. májusi beszerzése, mint az előző években. Bőség volt az alap­vető építőanyagokból, a tég­lából, a tetőfedő cikkekből, a mészből és cementből. A legfontosabb anyagok­ból a kereslet növekedése lését. méterrel és égetett mészből 25 ezer tonnával adnak töb­bet a lakosságnak. Jelentő­sen növelik az aszbesztce­ment lefolyó csövek terme­Mintegy 450 tonna ellenére, az idén sem lesz mosdót és más porcelánárut hiány. Az Építésügyi Mi- adnak át a belkereskedelem­niszlérium anyagipari üze- nek Igy Mbb mint 2Q ^ mei a múlt évi előirányzat­családi ház fürdőszobáját nál mintegy 100 millió fo­rint értékű anyaggal gyár- rendezhetik be ezekkel a tanak többet a családi há- cikkekkel. Ha előbb nem is, de most a kiszabadulásával veszedel­Közlemények bizonyosan vasra verték mesebb szocialistává válik, száma — is, Szántó Kovács Jánost, s a mint valaha is volt. Nem melyben az agitátor szaba- fegyverbe szólított őrség vit- hiába mozgósították a vásar­dulásától csaknem haláláig te a magánzárkába. helyi rendőrséget előzetesen, MAGÁNZÁRKÁBAN volt mikor a szabadulás napja ő már azelőtt is. Letiltották valóban el is érkezett. Az az ágyról, a földön kellett újságok sem titkolták, sőt feküdnie, ahogy a felesége tanácsolták, hogy »jó lesz hát a körmére nézni a ha­zaérkező rabnak". MIKOR MEGNYÍLT a Csillagbörtön kapuja, mond­ják. gúnyos megvetéssel emelte meg vitorlavászon sapkáját Szántó Kovács Já­nos . . . Feljegyezték róla. a bör­tartó időben folytatott moz­galmi. tevékenységével fog­lalkozik ... Szántó Kovács János egy csöppet sem tört meg az 5 évi beszélte, akit leányával raboskodás alatt, csak a bör- együtt sokáig nem engedtek tön levegője hagyott némi be hozzá. nyomot az arcán. A feljegy­zések arról tanúskodnak. Azt vélöm, azért hara­gusznak rá az urak. mer' hogy magatartása mindvégig cucilista... — panaszolta konok és makacs* maradt. Vitába szállt lelki oktatóival és -durva volt fellebbvalói­a szegeny asszony. Nem jól bántak vele, mu­tatja az is, hogy motozás al­val szemben" Mi más lehe- kalmával feljegyzéseket ta- tönben olyant is mondott tett volna? öt akarták ta­nítani, aki arra hivatott, hogy példájával tanítson. Az volt a vád ellene, hogy nem emelgeti sűrűn a sapkáját, lázítja a többi rabot, amikor követeli a fegyházba érkező láltak nála, amit a -börtön- egyszer: tisztek ellen szórt alávaló — Eddig csak ezrek voltak rágalmaknak* minősítettek, velem, ha kiszabadulok, mil­Fgy bizonyos, hogy nagyon liók fognak követni! féltek tőle. Pedig csendesen Ezt akkor hóbortnak te­dolgozott a kosárfonóban a kintették. , többi rabbal együtt. Tudta, Hóbort lett volna!? Erre elemózsia egyenlő elosztását érezte, nincsen ő egészen el- fényesen rácáfolt az utókor... gyedévi húzását és — az első amelyek utolsó három szám­— 1961. évi fősorsolását. jegye — számvégződése — A negyedik negyedévi sor- megegyezik az alább leisorolt soláson az 1961. december számokkal, a negyedévi átlag­betétjüknek a számok mel­lett feltüntetett százalékát nyerték. Nyerem tnymia. 25 2S 25 » 25 25 se 25 25 25 25 25 25 25 100 25 23 25 25 260 25 23 25 28 3fl Ezután tartották az 1961. évi fősorsolást. amelyen a de­cember 29-ig váltott és a hú­zás napján érvényben levő nyereménybetétkönyvek vet­tek részt. Azok a betétköny­vek, amelyeknek utolsó négy számjegye — számvégződése — megegyezik a kisorsolt négyjegyű számmal, az 1961. évi átlagbetétjüknek 1006 \ százalékát nyerték. A kisorsolt számvégződAs a kővetkező: 1032. A nyerményeket a betét­könyvet kiállító OTP-fiókok, vagy postahivatalok január 18-tól fizetik ki, illetve frják jóvá. (MTI) SzAmr*gz*d*e 003 03* 003 103 18* 251 239 232 283 354 3*9 403 428 43* 481 332 552 600 <90 737 158 819 844 897 902

Next

/
Thumbnails
Contents