Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

iiWTfci VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . dtL-MAMümm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Új seprűgyár ép&l Szegeden a Cserzy Mihály utcában Megérkezett az Országos Tervhivataltól a beruházási engedély Régi vágya teljesül a Szegedi Seprű gyár dolgozóinak: leiépül új üzemük a Cserzy kijelölik az üzem végleges korszerű üzemszervezés réteriiletét. vén lényegesen nő majd a Még az idén két új lakást termelékenység. Több új gé52. évfolyam, 21. szám Ara: 5(1 fillér Péntek, 1962. január 26. Tájékoztató az egyetemen a XXII. kongresszusról Szirmai István elvtárs közvetlen hangú gyűlésen találkozott a szegedi felsőoktatási intézmények oktatóival Tegnap, csütörtökön Szegedre látogatott Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság tikára. Ezúttal azzal a céllal kereste fel a várost, hogy a szegedi felsőoktatási intézmények vezetői kérésének eleget téve — úgy is, mint Szeged országgyűlési képviselője — tájékoztatást nyújtson a felsőoktatásban tevékenykedő pedagógusoknak, tudományos kutatóknak a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusáról és jelentőségéről. Ezt megelőzően azonban többfelé is ellátogatott a városban. Az MSZMP Szeged városi bizottságán tett látogatása után Sándor János elvtárssal, a városi pártbizottság titkárával felkereste a Dél-Magyarország szerkesztőségét és a szerkesztő bizottság tagjaival beszélgetett. Az MSZMP megyei pártbizottságán Török László elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával és Siklós János elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával folytatott megbeszélést. A városi tanácsházán Biczó György elvtárssal, a tanács végrehajtó bizottsága elnökével fogadta az Orvostudományi Egyetem vezetőit: dr. Petri Gábor rektort, dr. Szilárd Jánost, az Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkárát, dr. Tóth Károly rektorhelyettest és dr. Deák Ferenc gazdasági főigazgatót. Az Orvostudományi Egyetem legsürgetőbb kérdéseiről folytattak tanácskozást, különösen a fogászképzés fejlesztésének szegedi lehetőségei kerültek előtérbe. Ezt követően került sor az Ady téri egyetemi épület nagy előadótermében a tájékoztató gyűlésre. Az egyetemnél dr. Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektora, egyetemi vezetők társaságában fogadta Szirmai István elvtársat. A nagy előadótermet zsúfolásig megtöltötte a Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem, a Pedagógiai Főiskola és a Felsőfokú Tanítóképző Intézet oktatói kara, több neves professzorával, tudósával is ezeknek az intézményeknek. Megjelent a gyűlésen Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Az elnökségben Sándor János elvtárs, a városi pártbizottság titkára és a négy felsőoktatási intézmény vezetői foglaltak helyet Szirmai István elvtárs mellett, aki nagy figyelem közepette kezdte meg tájékoztatóját. Szirmai István elvtárs beszéde Közvetlen légkör alakult ki mindjárt a gyűlés kezdetén. Szirmai István elvtárs köszöntötte a megjelenteket és hangoztatta, hogy baráti, elvtársi beszélgetésre jött. Ezután sokoldalúan szólott az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségéről, tapasztalatairól. Beszédéből — teljességre való törekvés nélkül — részleteket közlünk. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongreszszusának munkáját nagy érdeklődéssel figyelték az egész világon. Az érdeklődés most sem csökkent, amikor a kongresszus határozatának megvalósítását, a kommunista társadalom megteremtését végzik a Szovjetunióban. Barát és ellenség egyaránt figyelemmel kíséri ezt Az SZKP XXII. a tevékenységet. A XXII. kongresszus történelmi jelentősége az is, hogy programot adott a kommunista társadalom felépítésére. A kongresszus megállapította, hogy korunk i«fffi| *í iV • m — , : J I mammmá wi S fi fi,fi lósítását történelmileg igen rövid idő alatt éri el a Szovjetunió — maradéktalanul érvényesülhet mindaz, ami jó, emberséges, nemes. A szovjet állam össznépi állammá fejlődik. A kongresszus kimdhdotta, hogy megszűnt a proletárdiktatúra, miután történelmi szerepét betöltötte. A munkásosztály állama pedig az egész nép államává lett. Törvényszerű fejlődése ez a szocialista országoknak, amikor a kommunista társadalom megvalósításának útjára térnek. Nekünk, magyaroknak is utat mutat az SZKP XXII. kongresszusa Tapasztalatait hasznosítjuk, hogy meggyorsuljon a társadalmi haladás. A kongmegállapításai pélkongresz- resszus szusa fennen hirdette: dául az állam fejlődéséről a döntse el a két világrend- mi hazánkra éppúgy, mint szer békés gazdasági ver- minden szocialista országra senye, hogy melyik társa- egyaránt vonatkoznak. A fejdalmi forma az életreva- lődés törvényszerűen elvezet ióbb. majd hazánkban is oda, A háború idegen a szocia- hogy megszűnik a proletárfő tartalma a szocialista és lizmustól, mert a háború diktatúra és kialakul az a kapitalista világrendszer rosszat jelent az emberiség- össznépi állam. Viszonyainkbékés versenye, harca; hogy nek. nak megfelelően pedig az A kommunista társadaamelynek megva- (Folytatás a 3. oldalon.) a szocializmus erői nagyobbak. mint a kapitalizmusé, lomban A történelmet ma már a szocializmus erői irányítják. Ha nem így volna, akkor nem beszélhetnénk a két világrendszer békés együttélésének lehetőségéről, a békés versenyről. Az SZKP XXII. kongreszszusán a fő témát a kommunizmus építésének elméleti és gyakorlati kérdései adták. Ebből is világosan következik. hogy a Szovjetunió külpolitikája — mint mindig — a jelenben is és a jövőben is a béke fenntartására irányul. A kongresszusnak igaza volt abban is. hogy az emberiség egyetemes érdekében legfontosabb a béke megvédése. A szocializmus az emberiség jövője. A kommunisták hite, hogy a szocializmus győz az egész világon. De nem háború útján, hanem a békés gazdasági versenyben. Mihály utca végén, az egy- is építtet a seprűgyár, hogy pet is vásárol a gyár, kükori téglagyár helyén. kiköltöztethesse a vállalat lönösen seprűvarró-gépeket A vállalat itteni telepén új telephelyén levő egyik és famegmunkáló gépeket már több új épületet léte- régi épület két lakóját. Erre A termelés is lényegesen sítettek. azért van szükség, hogy za- olcsóbb lesz. A többi között raktárakat, s vartalanul folyhasson az A régi, korszerűtlen üzemegy szőrfeldolgozó üzemet építkezés, ne akadályozza az ben ugyanis nemcsak a rossz amely a kefe- és ecsetipart új üzemépületek elhelyezé- elhelyezkedés, a szociális belátja el nyersanyaggal. sét A beruházás megvalósí- rendezések hiánya nehezíti Az építés terve nem újke- tása során lebontanak né- a munkát hanem az is, letű. Már 1956 nyarán ké- hány kisebb, kezdetleges hogy a nyersáruraktár a szen állt egy tanulmányterv, üzemépületet is. Ezek helyére Cserzy Mihály utcában van. s az ezt követő évben, 1957- » Cserzy Mihály utcai ré- Naponta innen szállítják be ben kellett volna felépülnie SZPn épül fel az emeletes a nyersanyagot és viszik a gyárnak. A szép elgondo- irodaház, ugyanoda vissza a készárut lásokat számításokat keresz- amelynek felső szintjén az Tehát igen sok szállítási tülhúzta az ellenforradalmi irodahelyiségek, földszinten költséget is megtakarítanak, kártevés, s csak négy évvel Pedig az étterem, az öltözők A seprűgyár Moszkvai később, 1960-ban kezdhették és fürdők helyezkednek el. körúti telepe természetemeg újra az előkészítő mun- Az üzemépület földszintes sen megszűnik, kát. lesz. A seprűgyártó iparban A munkások új üzembe, Két évvel ezelőtt újabb ez a legmegfelelőbb építke- jobb és egészségesebb muntanulmánytervet készítettek, zési mód. Az új gyárban kakörülmények közé kerüls ebben már figyelembe vet- a technológiai sorrendben nek. A régi, ahogy itten ték az időközben megnőtt kerülnek felszerelésre a mondják, "toldozott-foltozottigényeket, gépek. üzemben igen zsúfoltan dola szegedi seprűk iránti na- F.zzel lényegesen rövidebb goznak. A régi üzemház gyobb keresletet. utat kell megtennie a nyers- hasznosításáról a városi taAz 1956-os elképzeléseknél anyagnak a gyáron belül, nács végrehajtó bizottsága nagyobb üzemházat építenek míg készáru lesz belőle. A később dönt. majd. Már megérkezett Szegedre a városi tanácshoz az Országos Tervhivatal értesítése, hogy közel tízmillió forintos beruházásból felépíthető az új szegedi seprűgyár. Az idén kell elkészíteni a teljes tervdokumentációt, hogy 1963 elején megkezdődhessen az építőmunka, s az új gyár már 1964 harmadik negyedévében teljes kapacitással dolgozzon. Az új üzemnek 80 százalékkal többet kell termelnie, mint a vállalat Moszkvai körúti régi üzemének. A városi tanács ipari és a tervosztálya, a vállalat vezetői máris megkezdték az építkezés előkészítését Remélik, hogy a Szegedi Tervező Vállalat most is, mint ahogy már sokszor, készséggel nyújt segítséget, s elvállalja a tervező munkát. Már a tervezés időszakában tárgyalnak a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalattal is, hqgyan lehetne az új üzemet bekapcsolni a gőztávvezeték hálózatba. Rendezik az új gyár telepproblémáit, A Minisztertanács A kormány Tájékoztatási működésének alapelveit. Hivatala közli: A Minisztertanács meg— A Minisztertanács csü- tárgyalta és jóváhagyta a tőrtökön ülést tartott. Meg- központi népi ellenőrzési bivitatta az 1962. évi költség- zottság jelentését arról, követés tervezetét és felhatni- gyan hajtották végre a dolmazta a pénzügyminisztert, gozók szociális ellátásának hogy az arról szóló törvény- további megjavítására 1960javaslatot az országgyűlés , , .. . , ,, elé terjessze. ban hozott kormanyhataroA kormány meghatározta zatotaz országos műszaki fejlesz- A Minisztertanács ezután tési bizottság szervezetét és folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) / Megnyílt az afrikai államfők értekezlete Csütörtökön reggel a ni- rikai államok együttélésének gériai fővárosban megnyílt a problémáira. független afrikai államok Az értekezleten a casabállamfőinek értekezlete. Ni- lancai államok — Ghana, géria főkormányzója meg- Guinea, Mali, Marokkó és nyitó beszédében hangoz- az EAK, amelyek helyteletatta, hogy a tanácskozás ,nítik- hpgy az alg®riai ... ... lenes kormány kepviseloit célja: gyakorlati megolda- nem h{vtak ^ _ nem sokat találni a független af- vesznek részt. (MTI) A nemzetközi hajózás kérdései a Duna-bizottság ülésén Budapesten tartja 20. ülés- közi Atomenergia Ügynök- egyezmény tervezetét, amely szakát a Duna-bizottság. Az ség megbízottai vesznek a Duna-bizottság jogi helyülésszak munkájáról dr. Mar- részt. zetét rendezi Magyarorszátin Rusu, a Duna-bizottság gon. Hasonló lesz a hajózásigazgatója nyilatkozatot Duna-szabályozás terve ból eredő káresetek kivizsgáadott, s elmondotta, hogy a lásának ügye is. amelynek mintegy kéthetes tanácsko- — Az ülésszak napirend- egységes szabályozása eddig záson a Duna-bizottságban jén legfontosabb kérdésként még nem történt, meg. résztvevő országok - a Szov "í alapve,° Duna-szabalye- végezetül egy fontos egészresztvevo országok — a fczov- zásl munkak tervenek meg- jogügyi kérdés a hajózással jetunio. Románia, Bulgária, vitatása szerepel. A hajozas kapcsolatban: a Nemzetközi Jugoszlávia, Magyarország, biztonsága szempontjából Egészségügyi Szervezet szakCsehszlovákia, Ausztria — igen fontos szabályozni értőinek bevonásával kidolkéDviselői továbbá megfi- prd5'amb^ri...ttobb le,lentds gozták az egészségügyi felKepviseioi, tovaooa ™egi - feladat kozott szerepel pél- ügyelet új szabályzatát, amegyelokent a Nemet Szövet- dául annak biztosítása, hogy jye(. ^ ülésszak részletesen ségi Köztársaság, valamint 1965-ig a Duna egész szaka- megtárgyal. Célja, hogy haaz ENSZ Európai Gazdasági szán — legkisebb hajózási józási vonalon is megakadáRimttóM a Meteorológiai vízszintként — biztosítsak a iyozzák esetleges fertőző beBizottsaga, a Meteoroiogiai legalább kétméteres mélysé- tegségek behurcolását egyik Világszervezet es a Nemzet- get, 1971-re pedig a két és országból a másikba. (MTI) fél métert. Ez lehetővé teszi majd, hogy bizonyos időszak elteltével a jelenlegieknél jóval nagyobb hajók is közlekedhessenek a Dunán, Sulinától Regensburgig. — A többéves program megvalósítása természetesen jelentős anyagi áldozatokat követel a Duna menti államoktól: a folyamszabályozás, a kotrási munkák rendszeres elvégzését, különféle gátak építését teszi szükségessé. A két szegedi egyetem professzorainak egy csoportja a hallgatóság soraiban érdeklődéssel figyeli Szirmai István elvtárs tájékoztatóját (Somogyiné lelv.) nagy Részletesen — Az említett műszaki kérdések mellett számos hajózási, vagyis navigációs kérdéssel is foglalkozik az ülésszak. Ilyen például az egységes hajózási jelzések bevezetése. — Egy-két jogi vonatkozású kérdést is megtárgyal a bizottság. Például a Dunabizottság és a magyar kormány között megkötendő Brüsszelben kerekasztalkonferenciát tartanak A kelet—nyugati kerekasztal-konferencia előkészítő bizottsága Párizsban ülés' tartott. A bizottság mur-kájtban részt vett többek zött Pierre Cot (Franciaország), Hja Ehrenburg (Szovjetuniói, Ricardo Lombardi (Olaszország), Konni Zilliacus (Nagy-Britannia) és több más neves közéleti személyiség. Elhatározták, hogy a legközelebbi kerekasztalkonferenciát — immár az ötödiket — május 4. és 7. között tartják meg Brüszszelben. A konferencia fő témája a leszerelés és az ENSZ megreformálásának -kérdése lesz. (MTI)