Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

3 Szerda, 1062. január 24. Ne a nagyapáink gépeivel! E

gy szegedi beruházási szakember vállalati igazgatóknak, műszaki vezetőknek adott néhány szavas tanácsát sűríti e mondat, amely a Délrost szegvári üzemének avatóünnepségén hangzót el: "Ne a nagyapáink gépeivel!" Arra hívja fel a figyelmet e néhány szó, hogy ahol csak lehet, cseréljék ki a régi, drágán termelő gépeket, kor. szerüsítsék a gépparkot. Megszívlelendő, okos tanács ez, sok szegedi üzem gazdasági, műszaki vezetőjének is. Napjainkban szinte szállóige Szegeden is, hogy továbbhaladásunk kulcskérdése az ipar technikai színvonalának növelése. Korunkra — szerte a világon — a technika nagyarányú fejlődése, egész munkafolyamatok, gyárak termelésének komplexgépesítése, automatizálása a jellemző. A fejlődés érinti nálunk is az ipar valamennyi területét, természetesen a szegedi üzemekét is. Alig múlik el nap, hogy valamelyik vállalatunktól ne közölnék a hírt, milyen új gépet rendeltek. kaptak, vagy helyeztek üzembe. Ezek az új gépek "leváltják" a kiöregedett régieket. S az öreg masinák elindulnak a "vesztőhelyre", sok közülük a vasöntöde roncstemetőjébe kerül ki, ahol már egyik sem gép, csak beolvasztásra váró nyersanyag, amelyből ismét új gép lesz. A második ötéves terv első évében több millió foA szegedi városi tanács meg. Ez a tervjavaslat, tanácsi vállalatoknak, a kis- ri,n* .ét'tek" gépet kaptak végrehajtó bizottsága tegnap amely szerves részét képezi ipari szövetkezeteknek és a i _ panaszkodna!- né" hány üzem vezetői. S ezek a (M AT i'oto — •Zicsur ielv.) A Kábel- és Sodronykötclgyárban megkezdték az Erzsébet-híd acélkábelcinck a gyártását. A hidat két acélkölclnyaláb tartja majd. A tartókábelek egyenként 61 karvastagságú érből állanak. A két kábel teherbírása összesen 18 millió 300 ezer kiló. A gyárban megtartották az elsö szakítópróbát, a kísérleti kábelek jól beváltak. Képünkön az egyik kábelköteg metszete. Egy-egy kötegben több mint 7 ezer acclszál fut Helyiiparpolitikai tervet készítenek Szegeden Emlékművet állítanak Vedres Istvánnak a Nemzeti Emlékcsarnokban A városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről több fontos napirendi pon- Szeged város ötéves tervé tot vitatott meg. nek, lehetővé teszi, hogy Elsőnek a helyiiparpoliti- hosszabb távlatra összehankai tervjavaslatot tárgyalták golják a különböző állami, magánkisiparnak a lakosság helyi szükségleteinek kielégítésére vonatkozó elgondolásait, a különböző szolgáltatásokat. A végrehajtó bizottság a helyiiparpolitika irányelveinek meghatározásával megszabta azt is, hogy milyen, a lakosságot közvetlenül szolgáló iparágakat kell fejleszteni a jövőben Szegeden, és a varos Eddig 63 „Ungarin" ad vizet a mongol sivatagban Véget ért a magyar vizkutató expedíció mongóliai munkájának els5 „félideje" Néhány hónapos pihenés- hétszer akkora területen, re hazaérkezett a Mongol mint egész Magyarország. Népköztársaságból a magyar Ez a valóban hősi munka vizkutató expedíció. A ma- eddig igen eredményes volt, gyar szakemberek az 1957-es az 1961. évi 22-vel együtt tájékozódó jellegű kísérleti már összesen 63 kút készült év óta immár négy esztendő el. Ezzel körülbelül 01 ezer minden munkára felhasznál- ember vízszükségletét sikeható idejét Mongóliaban töl- riilt előteremteni, ami egytötték. mintegy négyszázezer úttal azt is jelenti, hogy a, ember es vagy húszmillió Gobi-sivatag keleti és kö- j Cs°nRrad Mcfgya,f .Taracsaallat. számára keresve vizet zépsö részeinck vizpmblémá- í ^ al közösen ielhivasban ísaz ország sivatagi és félsi- ja nagyjából megoldottnak mertetnek a helynpar dolvatagi részein. körülbelül tekinthető. (MTI) gozoiva. (Ezt a/elhívást la' ipunk első oldalan kozoljtlk.i mmm A végrehajtó bizottság a Műszaki és Természettudományi Egyesületek szegedi intéző bizottságának kérésére hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Emlékcsarnokban emlékművet állítsanak Vedres Istvánnak, a neves- építésznek, születésének kétszázadik évfordulójára. panaszkodók "gépkereső" tekintetüket Budapest, a minisztérium felé fordítják: beruházást, több gépet kérnek. Kérésük indokolása sem marad el: 1962-ben többet, nagyobb termelékenységgel, olcsóbban kell termelnünk, ezt pedig csak a műszaki fejlesztéssel, kormeíyik területein szerűbb technológiai eljáráscci I o i-i-iríino morlonrin ih rfo kall a szolgáltató ipart bővíteni. Ezután a gyermekvédelem aktuális szegedi feladatait beszélték meg, majd az előterjesztések során elfogadták a szegedi tanács irányítása alá tartozó vállalatok 1962. évi szocialista munkaversenyének irár^-elveit, amelyet a Szakszer•» ezetek Lj gépek beállításával biztositják a színes nyári ruhaanyagok nagyobb választékát A divatnak megfelelően a forgalomba, most ezek szányári ruhák anyagának leg- ma még mintegy 250-nel többje élénk, sok színből gyarapodhat. (MTI) összeállított mintázatú. A egymást sal, a réginél modernebb gépekkel érhetjük el. Kétségtelen, hogy ez az indokolás megfelelő. De közelről sem helyes. hogy mindennek megvalósítását csak felülről, állami beruházásból várják. A

kik csak felfelé, a minisztérium felé tekintgetnek, hogy vajon onnan mit kapnak, megfeledkeznek a sok helyi lehetőség kihasználásáról. Pedig ezernyi a lehetőség: az emberek fejében, ötleteiben, szorgalmában. Hány és hány üzemben fekszenek megvalósítatlanul újítási javaslatok. Csak egy kicsit több érzék kellene az újhoz, nagyobb megbecsülés az újítók munkája, törekvése iránt, s máris sok műszaki fejlesztési problémára találhatnának megoldást. Aki csak kissé is ismeri a szegedi üzemek életét, termelőmunkáját, jól tudja, mennyi rozoga masina vár korszerűsítésre. Nem is kell hozzá sok pénz, csak egy kis leleményesség, máris újjá varázsolhatják, termelékenyebbé tehetik a régit. A

dott az állam gépet beruházásból tavaly, s kínálta még ezen felül is a pénzt: nesztek, itt a bankhitel, vásároljatok. Az idén is százmillió forintos keret áll vállalataink rendelkezésére, önköltségcsökkentési hitelként. Aki szükséges, s hasznos dolgot akar megvalósítani, kérhet belőle és kap is, ha idejében tartja a "markát". A Délrostnál el sem képzelhetik a vállalati termelés fejlesztését »ÖCSI"-hitel nélkül. Ez a vállalat tavaly kétmillió forint adósságot vett a nyakába, mégis "tiszta lappal" kezdte az új évet. Már visszafizette a kölcsönt. Jóformán néhány hónapig terhelte csak számláját ez a hitel. Az évek során felvett kölcsönből született a két pozdorjalemez üzem, amely ma együttesen 40 millió forint értékű bútorlapot ad évente a faiparnak. Mégis a szegedi üzemek közül csak kevesen kérnek az ilyen pénzből. A

Délrost vezetői azt mondják, hogy jó gépesítési forrás a Beruházási Bank. Nézetüket vallják a konzervgyár, a paprikafeldolgozó vállalat s a ruhagyár vezetői is. Nem "szégyellik" oda tartani tenyerüket az "ÖCSI"-pénzért. Vannak, akik azt tartják, merész vezetők az olyan igazgatók, akik nagyobb öszszeget vesznek fel. Négy-öt évvel ezelőtt, például 1957—58-ban jóval többen voltak a bátrak, mint most. Akkor volt legnagyobb Csongrád megyében az üzemek által felvett önköltségcsökkentési hitel összege. Igaz, ebben közrejátszott az is, hogy akkor nem volt olyan nagymérvű állami beruházás, mint most. De ez semmiesetre sem indokolja, a hitclkérés nagy csökkenését. Az utóbbi évek során a legkevesebb hitelt 1961-ben vették fel vállalataink. Merész vezetőknek tartják a hitelt kérőket. Sajnos kevesen vannak ezek, s többen a bátortalanok, akik nem mernek "reszkírozni". Igen. bizonyos mérvű rizikót kell vállalniok a hitelt kérőknek, mert amire a pénzt igénybe veszik, annak a vállalati nyelven szólva "hoznia" kell az előre kiszámított vállalati hasznot. Mert vagy hozza, vagy nem, a bank lehívja a vállalati egyszámláról az esedékes törlesztési összeget. V

olt idő, amikor azt mondták az igazgatók: csak adják a pénzt, s lesz, ami lesz. Ennek a korszaknak már vége. Helyes minták jóformán takarják, az alapszín alig ismerhető fel. A műszaki fejlesztésre irányuló törekvés és a divat alakulása egyaránt arra ösztönzi textilgyárainkat. hogy újabb, sokszínű minta nyomására alkalmas gépeket szerezzenek be. Az idén öt ilyen gépet kapnak gyáraink. Egy gépen nyolc színt lehet variálni, de ez egyben azt is jelenti, hogy egy minta elkészítéséhez nyolc nyomóhengerre van szükség. A hengerek kézi vésése lassú munkafolyamat, s hogy ezt meggyorsítsák. elektromos pantográfot állítottak munkába a textilfestő gyárban. A gép e textiltervezök rajzait utátozva automatikusan vési hengerre a minták vonalait. A textilfestő gyár ezután nemcsak saját nyomógépeit látja el hengerrel, hanem más gyárakat is ki tud segíteni. Hymodon megteremtődtek a műszaki feltételei annak, hogy a nyárra több divatos, tarkamintás ruhaanyagot gyártsanak. Bár eddig is évente több mint ezerféle új mintájú kelme került LEHETŐSÉG A MŰVELŐDÉSRE ALSÓVÁROSON December elsején nyílt me? Alsóvároson, a Sárkány utcában a Somogyi Könyvtár újjáalakított kölcsönző fiókja. 1958 óta működik Alsóvároson kölcsönkönyvtár és bár eleinte nehezen indult meg a forgalom, jelenleg több (Somogyiné 1 ) mint száz előfizető keresi fel rendszeresen az újonnan berendezett könyvtárhelyiséget. Január elseje óta minden délután nyitva áll a kis könyvtár — mig azelőtt csak minden másnap kereshették fel az olvasók — és ez is az alsóvárosiak növekvő érdeklődését bizonyitja és szükséges volt a fokozottabb felelősségvállalás érvényesítése a vállalati gazdálkodásban. A nagyobb felelősség elől való kitérés miatt tekintgetnek többen felfelé, a minisztérium felé. Nem kockáztatnak, nehogy elvigye a hitel a nyereségrészesedést. Valóban elviheti, ha helytelenül gazdálkodnak a pénzzel, de az önköltségcsökkentési hitelnek általában nem ez a velejárója, hanem a nagyobb jövedelem. Ezt tanúsítja például a Délrost esete is, ahol az 1960. évi munka után a legtöbb nyereségrészesedést osztották Csongrád megyében. A tavalyi eredmények szerint is előreláthatólag elsők lesznek a nyereségrészesedés kifizetésében. Az ezernyi lehetőség közül csak egy mód az önköltségcsökkentési hitel, amelynek felhasználásával gyorsíthatjuk gépparkjaink korszerűsítését. A műszaki fejlesztési költség a másik. Ilyen címen is több millió forint áll a szegedi és megyei vállalatok rendelkezésére. Ezt még kérni sem kell. Ott van a vállalati -zsebben". Mégsem költik el sok helyen, vagy nem hasznos dolgokra fordítják. Felhasználhatják pedig kisebb műszaki problémák megoldására, kis gépek beszerzésére, egy-egy munkafolyamat gépesítésére is ... A

második ötéves tervben ránk háruló nagyobb feladatokat nemcsak nagy beruházásokkal, fentről érkező gépekkel, berendezésekkel lehet megvalósítani. A termelékenyebb munkát biztosító műszaki fejlesztésnek többféle lehetősége van az üzemi vezetők számára. Csak élni kell vele. Nincs mód arra, hogy e cikk keretében a tapasztalható hibák gazdaságpolitikai elemzését adjuk, de úgy hisszük, enélkül is érzékeltetjük, milyen felelősség hárul ilyen téren a vállalatti vezetőkre, különösen a műszaki fejlesztés lehetőségeinek elmulasztóira. Nagy Pál A Dorozsmai Pamutszovö is segíti a Textilművek új szövőmunkásainak képzését A második ötéves tervben, előreláthatóan már 1963 nyarára felépül a textilmüvek új fonodája, illetve szövőüzeme. Mire beszerelik a gépeket, elsajátítják a szakmát a vállalat új ipari tanulói, akik majd a modern fonóés szövőgépeken dolgoznak. Az elmúlt év szeptemberéj ben beiskolázott fonótanuj lók gyakorlati munkája zök! kenömentes, de nem így a I szövőké. Szegeden ugyanis nincsen pamutszövőgyár, csak Dorozsmán. Ezért rendszeresen Dorozsmán töltenek hetenként több órát az ipari tanulók. A dorozsmai szövőmunkások tanítgatják óket a szakma fogásaira, vezetik be valamennyiüket a szakma -régi titkaiba." Szükségük van az ipari tanulóknak a régi szövőgépek megismerésére is, bár igaz, hogy ők a legmodernebb automata gépekkel dolgoznak majd. A régi szövőmódszerek megismerése is segíti szakmai fejlődésüket. A Textilművek vezetői azonban már most szeretnének gondoskodni arról, j hegy a tanulók időben megismerjék az automata szövőgépeket is. A beruházási i terv szerint épül majd egy tanműhely, de erre csak akkor kerül sor, ha megkezdődik a beruházás megvalósítása. De hogy időben elsajáj líthassák a szakmát, megisj merhessék az űj automata j gépeket a tanulók, a meglei vő üzemi épületek egyikében | szerelnek fel egy százgépes tanműhelyt. így mire 1963 második felében üzembe állítják a Kínából kapott automata szövőgépeket, az új szakmunkások jó szakmai felkészültséggel dolgozhatnak.