Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

Vasárnap, IMS. január 14. 2 Öt év a néphatalom bástyáján Hi minden re'lik,eRy kéz- iok hídja- alatt levő\ l-es sen gyűlöltek minket. De hát szorításban! számú rendőrrirszoha vas'Da- , .. ez magától értetődik. Lát­ták, tapasztalták, hogy mi nem tétovázunk, ha a hőzön­gök közé kell verni. Ügy jön Korom elvtárs azóta • is minden munkásőr­szorításban! számú rendőrőrszoba vaspa­Erő, akarat, céltudat, múlt, lettás ajtóit kívülről telerag­jelen és jövő. Korom Mi- gattam KIMSZ -nyalókák­hály szegedi munkásőr úgy kai-, amelyen forradalmi fel­adja a kezét, hogy egyúttal hívás volt olvasható. A teljes önmagát is adja kitá- íendőrség dühöngését öröm rulkozva, minden titok nélkül, volt nézni.. . Egy pillanat és nincs két- Korom Mihály öt év óta ség: gazdag forrás ez az em- áll őrt a néphatalom bástyá- foglalkozásra, mintha család­ber, akinél mindenki merít- ján. Amikor 1957 telén fülé- jához sietne. És ez nem frá­het egy kis felüdülést, fórra- be jutott a szegedi munkás- zis Testvérének közvetlen akár őrzászlóalj szervezésének hí- , ' ., , ... ,' ... re. jelentkezett. Késedelem hozzatau-tozojanak tekmtt nélkül. A legelsők között azokatj akik vele együtt jár­volt, akik fegyvert fogtak az nak kiképzésre, vagy őrszol­ellenforradalom ellen, szo- gálatra. Hej, milyen rövid cialista vívmányaink védel- is az alnap_ amelyet kéthe_ Magatartása, csele- tenként együtt tölthetnek! egyenesen követke­mében. „ A gyárait is szereti, a ká­ZSi tárgyalásról belgyár^amely a szeme lát­képezte őket, majd később elküldte a felvételt aján­dékba Koromcklhoz. Mi volt ^ Hát a kom­dalmi öntudatot, vagy jókedély-utánpótlást. Kerek ötven esztendő van mögötte. És harminckét éves munkásmozgalmi műit, ben­ne kétévi fegyházzal, ezen belül pedig egyévi magán­zárkával a -Csillag- fegyel- kedete mi osztályán. Amikor Pes­Komócsin "^Antallal**együtt* <*ak a fasiszták dohos tára fejlődött úgyszólván megbilincselve kísérték őket börtöncellaira kellett gondol- szeméthalmazból több száz a rabkocsiba, valaki lefény- nia. s abban a pillanatban munkást foglalkoztató üzem­egy szemernyi bizonytalan- mé> de a munkásőrség még­ság sem maradt benne. Csak is mÁS Ha foglalkozásokra a munkanélküli koplalós idö- indul, mindig átforrósodik a ket kellett önmagában fel- szíVe. -Hogy vagy pajti?-, munista -bűnök- 'terhelték idéznie- s már akármeddif -szervusz kiskomám-, -rég neki ig a lelkét. A többi kö- éjjel, nappal is vallatta vol- láttalak elvtárs« és hason­zött például az, hogy soha na a szolgálatot. lókkal üdvözlik egymást, nem ehetett egyest a hasá- esztendő "tána pedig mindig jólesik esett "volt rSrULteán Emlek«lk' magaslatáról elbeszélgetni, feleleveníteni meg az. hogy építőmunkás néz vissza az akkori eseme- a legkedvesebb emlékeket, létére heti hat napot szere- gyekre e^mosolyviragos ar­tett volna dolgozni, nem pe- ca kisse meg*?lhosodik. ^ DOntOSSáf? í"ntakéPe­dig csak hármat. Végül a — Akkor meg nem volt r a Parancsno­kai nemcsak szeretik, hanem \ tisztelik is, mert tudják ró­tt ia, hogy mennyit szenvedett az eszméért, s amikor szol­gálatba kell valaki, Korom elvtársra bármilyen időpont­ban számíthatnak. Neki az ünnep, vagy az éjszaka sem számít ilyen esetben. — Még soha nem hiányoz­tam — mondja és arcán észrevehető egy kis büszke­ségféle. — Inkább túlórám van a munkásőrségben olyan értelemben, hogy az előírt­nál többször is bemegyek szétnézni, a fegyvereimet el­lenőrizni. Mert olyan a fegyver, mint az asszony: foglalkozni kell vele min­dig, nehogy cserben hagyja az embert... Korom Mihály a harmadik század első szakasza első ra­jának első embere. Zászló­vivő. Mivel 1929-től 1932 ta­vaszáig együtt dolgozott Ge­ra Sándor elvtárssal — aki­ről a szegedi munkásőr­zászlóaljt elnevezték — a parancsnokság őrá bízta a féltett csapatzászlót. S ő méltó is erre a megtisztel­tetésre. Otthonában a szoba falát egy országos parancs­noki dicsérő oklevél és két megyei parancsnoki dicsérő c4z aranyeinlwr Jókai Mór regényének színpadi váliozaia Szegeden Fegy vcrtisz togatás legsúlyosabb: 1929-től tevé- olyan népszerű a zászlóal­junk, mint ma. Éretlen diá­kok, utcai suhancok gúnyos kenyen részt vett a Kommu­nista Ifjúmunkás Szövetség (KIMSZ) munkájában és má­soknak is hirdette, hogy -föl kéne szabadulni már«. Nézem az alakját. Szálas, magas termet, a vékony csontokhoz igen szűken ta­pad a hús. Arca sovány, kis­sé beesett — alighanem a sok dohányzástól. Hanem a szeme — abban szinte mági­kus erő van. Szokatlanul me­leg fényének sugarából egy­részt nem lehet, másrészt rosszul is esik szabadulni. Amint beszél, kellemes ba­ritonja telezengi, megtölti a szobát és szép emlékeket, hangulatokat ébreszt. Csak legalább egy icipicit izmo­sabb erőben lenne — suhan át rajtam a gondolat. — Hogy bírta ki ilyen vékony­dongásan a sok szenvedést, a fasiszták kénye-kedvére kiszolgáltatva? Belelát a fejembe. Már mondja is a választ. — Többen féltettek akko­riban engem, hogy agyon­kínoznak a horthysta inkvi-j zítorok. Mondtam, szívósak i vagyunk mi kommunisták, akár a jó alföldi venyige, nehéz minket letörni. Akkor 6em féltem tőlük, amikor 1930-ban a városházi »sóha­megjegyzéseket tettek ránk, oklevél díszíti, a -MUK--osok meg egyene­Nagy István Gazdag éy a gyálaréti Komszomol Tsz-ben Egy munkaegységre 55 forintot osztanak a szövetkezet szorgalmas gazdái A gyálaréti Komszomol Tsz tegnap tartotta az 1961­es évet záró közgyűlését. A község filmszínháza zsúfo­lásig megtelt termében Vö­rös Bálint elnök igen szép eredményekről számolt be. A termelőszövetkezet a múlt esziendőre 37 és fél­ezer munkaegységet terve­zett, ezzel szemben csaknem 42 ezret teljesített. Az elté­rés abból adódott, hogy a rendkívüli keztében ápolásánál többet kellett dolgozni. A szövetkezet kü­lönösen szép terméshozamot taka­rított be egészében teljesítette. Pél- szetbeni jövedelem, elszámol dául 330 mázsa hízott ser- áron. Gazdag volt tehát az tést terveztek — 464 mázsát esztendő a jó munka nyo­szállítottak le. E többletek mán a közös gazdaságban, ellensúlyozták a vágóbarom- A gyálaréti Komszomol fi, a hízómarha cs a cukor- Termelőszövetkezet zárszá­(Siflis felvétele) Jelenet Az aranyember I. felvonásából. Balról jobbra Zádorl I. (hajókormányos). Baracsi Fe­renc (Timár Mihály, az aranyember), naünóthy Éva (Terézia mama), Pagonyi Nándor (Krlsz­tyán Tódor) és Pap Éva (Noémi). ]\T Szegedre is. Ennek kapcsán ves alakítása. Az idei évad­it agy romantikus -mese- a kérdés sokakban felvető- ban Szegedre szerződött mű­mondónknak-, a szinte cso- dött, indokolta-e valami el- vészt eddig csak operettek ­dálatos írói termékenységű fogadhatóan nyomós ok e ben láthattuk nálunk, de Jókai Mórnak a romantiká- színházi bemutatót, A kérdés- azokban is feltűnt igényessé­ból a realizmusba viszonylag re, a bemutató után is, nem- ge. Képességeinek teljes meg­legmesszebb eljutó műve Az mel kell felelnünk. ismerésére e szerepben sem aranyember. Mondhatnánk, Talán nem sikerült jól az nyílott lehetőség, mégis hi­itt kezdődik igazán valóság- átdolgozás? Alapjában jó telesen, a legjellegzetesebb szemléletének elmélyülése, s munkát végeztek a társszer- oldaláról állította elénk Ti­e regényét éppen leginkább zők: igyekeztek a lényegre már Mihályt, s rajzolta meg ez emeli írói pályájának csú- szorítkozni, tükrözni a mű gyötrődését, boldogságkeresé­csára. Bátor és a maga ko- regónyességét s bár átdelgo- sét. Az állata teremtett fi­rában újszerűen sokatmondó zásuk nem maradt mentes az gura értékeiből alig von le az alapvető mondanivaló is: epikai elemektől, mégis vi- valamit, hogy szerepe adott az arany, a pénz — vagy ne- szonylagos drámai sodrást is gyengeségeivel nem minde­vezzük nevén — a tőke, szük- teremtettek. Miért nem ér- niitt tudott megbirkózni, ségszerűen megnyomorítja az tünk mégsem egyet a da- Tímea megelevenítésében embert, s kéri előbb-utóbb rab jelenlegi műsorra tűzi- Bcge Margit legkivált egy­cserébe a becsületességét. A sével és előadásával? Több szerű szerepformálásával, fi­mély emberségű, meggazda- oknál fogva. , nom, szinte eszköztelen játé­godott-x'hajóbiztosnak, az Mindenekelőtt nem kisza- káya) tűnt; ki. Talán kissé aranyember Timár Mihály- kítva beszélünk csupán Az halványabb lett ugyan e hó­nak története lényegében az arnyemberről. Az egész évi alak a kelleténél, de emléke­e gondolatok körüli vívódás- műsorba kell belcilleszte- zetes marad a naiv lánjdpól nak, meghasonlásnak képecs- nü.nk. S ez a műsor még a asszonnyá érésének művészi kéiből tevődik össze. Utja vé- korábbinál is nagyobb bá- folyamata, a jómód, a kincsek gén a Senki szigetének utó- tortalanságot, ötlettelenséget birtokában is boldogtalansá­piája legalább annyira tűk- és a kezdeményező-készség ga. rözi a kiúttalanságot, mint hiányát mutatja a prózai ta- • * a megoldást, amely legjobb gozatnál. Ezt csak fokozta ez l~l ozzá hasonlóan azok jé­esetben is kétségtelenül lát- a bemutató, amely az idei t£ka szolgálta jobban a mű­szatmegoldás, az író szemé- évadon belül is bizonyos ....... ... , ., ben is. visszalépést jelent mind tar- veszl törekvéseket, akik egy­Az elmondottakat mindé- talmi vonatkozásban, mind szerűbb megoldásokkal. a nekelőtt a regényre értjük, az egységes együttes kialakí- csábító harsányságoknak el­amely e gondolati gazdagsá- tásában. Ezen túlmenve, a lentállva jelentkeztek a szín­gok mellett, sokszínű törté- dramatizálás erényei mellett padon. Közöttük említhetjük netével, cselekményességével sem tudott változtatni azon Pagonyi Nándort (Krisztyán is ösztönözhette annak ide- a tényen, hogy a Jókai-hősök Tódor), aki már a szituációk­jén már magát Jókait, hogy nem drámai hősök, hanem nál fogva sem mindenütt színdarabot írjon belőle. Az- angyalok vagy ördögök, akik menekülhetett a harsányabb óta századunkban már má- távol állnak a mai drámák színektől, de egész játékából sok is tettek kísérletet a hí- közönségétől. Nem is beszél- a helyes mértéktartás, az ör­ressé vált regény színpadra ve ezenfelül arról a nehéz- dögi alakból is embert for­állításával, s most a Szegedi ségről. amely a romantikus málni akaró készség tükrö­Nemzeti Színház első idei és a lélektani regény keve- ződött. Ide csatlakozik rövi­bemutatójalcént Faragó redésének jegyeit illeti Az debb szerepében is Katona György és Kárpáthy Gyula aranyemberben. Hogy a kö- András (Ali Csorbadzsi), dramatizálásában láthattuk, zönség egy részének érzelmei Radnóthy Éva sok melegség­mindezek ellenére sem ma- gel telített Terézia mamája. hjr a crtnnaHi válhat radtak mentek a romantika, s a szerep-adta végletességei z a szinpacn vauozai a szentimentális hatások ellenére is Mészöly Júlia nem uj, 1955-ben budapesti szuggeszióitól, azon ne cso- (Athalie). Sokszínű, bájosan es vidéki színhazak műsorán dálkozzunk. De vajon elége- ártatlan lányalakot — s nem már szerepelt. Most eljutott dettek lehetünk-e az ilyes- elérhetetlen tündért — for­féle igénytelen "sikerrel?- máit nagyon helyesen Pap A Éva. a Senki szigetének Noé­Szegedi Nemzeti Szín- mijából. ház - úgy látszott - az elő- Ne™ kifogásoljuk a humo­adassal nem is kereste a lehe- ™sabb elemek vegyttesét a tőségeket, hogy kilépjen Brazovics-ház megteremtese­ezekből az eleve adott buk- ben' de Katay Endr,f .Braz°: tatókból. A rendező Szendrő V1"a me.f.'?f a szükségesnél József alapjában és a darab obbar\ álít°"a előtérbe a több pontján helyesen ragad- ^nkatur.szt.kus vonásokat. t= rr+c o, „emíi Ez csökkentette kissé Ba­répa értékesítésében mutat­kozó elmaradásokat. Kima­gasló eredmények születtek a tejtermelésben is. Huszonöt tá^^L^i^^: Beszéltek arról is, hogy madó közgyűlésén többen felszólaltak. Még szorgosabb, odaadóbb munkát vállaltak. jö­vő ilyenkor még több pénzt akarnak kifizetni egy-egy munkaegységre. Pedig teg­nap is — leszámítva az év­közben felvett előlegeket — közel egymillió forintot osztottak ki. tek, ezzel szemben kishíján 45 ezer litert adtak át a időjárás követ- Szegedi Tejüzemnek, egyes növények Eredményesen dolgoztak a segéd- és feldolgozó üze­mek is, hasonlóan a gazdaság többi ágazatához. E szorgos munka eredményeképpen a Komszo- A lelkes hangulatú közgyű­mol Termelőszövetkezet na- lésről, a jó munka gyümöl­f?Von jó jövedelmet tudott csét élvező és szép terveket biztosítani tagságának. Egy szövő szövetkezeti gazdákról ból. A gyümölcstermelésben munkaegységre összesen 55 egyébként a Magyar Tele­volt némi elmaradás. En- forint kettő fillér jut. Ebből vízió is felvételeket készített, nek ellenére az áruértékesí- 42 forint 60 fillér a kész- mélyeket ma este a TV-Hír­tési tervét a szövetkezet pénz, a többi pedig termé- adóban láthatunk. őszi és tavaszi árpából, zab­ból, lucernából, paradicsom­ta meg az eszmei mondani- „ . T1 . ,, , .. valót, mégis sajnálatosan so- nyasz Ilona (Brazovicsne) ku­dortatta magát a felkínálko- lonben igen vérbő, ízes, jó zó egyszerűbb megoldások- figurájának értékét is. A kai, az indokolatlan hatásos- színdarabban a regényhez sagok csábításaival. Olvkor- , - , , , , ., ,, . olykor szinte már paródiának kepest sokkal egysjkubban éreztük a színpadon látottá- jelentkező Kanizsa, mérnök­kat. kari tiszt alakjából nem for­Az együttes játékának hul- máihatott többet Jászai Lász­lámzásában is bizonyos mér- 1A mir,t „_.. ,.,„,„..__ , lékig tükröződött az egysé- lo' mlnt amrt lényegeben ges rendezői elgondolás meg- mutatott. A hajókormányos valósításának hiánya. Vitat- Fabula uramat Zádori István ható. kik jártak közelebb a elképzeléseink szerint keltet­helyes követelményhez, te életre azok-e, akik a Jókai-szerűbb alakok felmutatását válasz- A közönség nyíltszíni tap­tották, vagy pedig, akik né- sait jogosan váltották ki több mi realitással igyekeztek alkalommal is Sándor Lajos­megtölteni az adott szerep- nak a darab romantikájához keretüket. _ „ , ' ,, messzemenően alkalmazkodó Örvendetesen kellemes nem egyszer látványosan szép meglepetés volt a címszerep- diszletképei lő Baracsi Ferenc rokonszen- Lőkös Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents