Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

Vasárnap, 1961. dccfmbcr 17. mL/ásar naptól ifflöli ti® Befejeződött az országgyűlés decemberi ülésszaka KGST varsói ülésszakának jelentősége A tárgyalások gondolata még nagyobb tért nyert Párizsban Akárcsak decamber első hetében, az elmúlt na­pokban is "torlódás* volt a fontosabb nemzetközi esemé­nyekben. A KGST ülésszaka Varsóban, a Nyugat párizsi »koncentrálása«, hogy tár­gyaljon-e, vagy se. a Szov­jetunióval, az ENSZ-közgyü­lés ülésszaka, az ENSZ­csapatok és Csőmbe zsoldo­sai között folyó harcok — hogy csak a nagy jelentősé­gű külpolitikai kérdések új fejleményéről szóljuk — kétségtelenül a legteljesebb érdeklődésre tarthatott szá­mot. Ami a KGST Varsóban, december 12-én megkezdett és 15-én befejezett üléssza­kát Illeti — e2en az Ülés­szakon nem vettek részt az Albán Népköztársaság kül­döttei, sem pedig a Kínai Népköztársaság megfigyelői, jelen voltak viszont a Ko­reai NDK és a Vietnami NDK megfigyelői — elmond­hatjuk, hogy az ülésszak fordulópontot jelent a szo­cialista országok további gazdasági fejlődésében. Az ülésszak ugyani* akkor lá­tott munkához, amikor a Szovjetunió megkezdte a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisának megterem­tését, illetve, amikor a népi demokratikus országok több­sége elérkezett, illetve köze­ledik a szocializmus felépí­tésének befejező szakaszá­hoz. Ilyen körülmények kö­zött még nagyobb jelentősé­ge van a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás fejlet­tebb formál: a szakosítás és a kooperáció tovább fej­lesztésére. Az ülésszak legfőképpen azt vitatta meg, hogyan le­het egyes országok műszaki és pénzügyi lehetőségeinek alapul vételével a szakosítás további tökéletesítését meg­valósítani. A világpiacon ugyanis elképesztő ütemben növekszik az ú) gyártmá­nyok száma és különösen a gép-, az elektrotechnika és a vegyiparban honosodtak meg az új eljárások és merültek fel új műszaki követelmé­nyek. A szocialista országok 1960­ban a világ ipari termelésé­nek 36 százalékát állították elő. Hogy elst a mennyiséget tovább növelhessék, a közel­múltban az együttműködés olyan nagyszerű újabb felté­teleit teremtették meg, mint — egyebek között — a ha­zánkon is keresztülfutó Ba­rátság-olajvezeték építése, az európai szocialista országok energetikai rendszerének egy­re hathatósabb egyesítése, a nyersanyaglelőhelyek közös kiaknázása. A KGST varsói ülésszaka tehát arról tanács­kozott, hogy a szocialista or­szágok külön-külön és együtt milyen új feladatokat végez­nek el, hogy 1962-ben és a további esztendőkben mara­déktalanul kielégíthessék a mind nagyobb ütemben nö­vekvő belső fogyasztást csak­úgy, mint az exportigénye­ket. Tárgyalni kell a Szov­jetunióval Németországról és a nyugat-berlini kérdésről — ennek szükségességét az el­múlt héten Párizsban, Fran­ciaország fővárosában sorra került nyugati külügyminisz­teri értekezlet, valamint az Észak-atlanti Szövetség Ta­nácsának ülésszaka egyaránt elismerte. Ami az angol, az amerikai, a francia és a nyu­gatnémet külügyminiszter hétfői és keddi megbeszélé­seit Illeti, nem jutottak közös nevezőre, mert a francia kor­mány továbbra is kitartott álláspontja mellett, hogy a Szovjetunióval való tárgya­lások megkezdésével még várni kell. Az angol és az amerikai külügyminiszter vi­szont azon a véleményen van, hogy a tárgyalások meg­kezdésének előkészítéséhez a legrövidebb időn belül hozzá kell látni. Az Észak-atlanti Szövetség tanácsa — amely a tagállamok külügy-, had­ügy- és pénzügyminiszterei­ből álló testület — Is a tár­gyalások mellett foglalt ál­lást. Tömören tehát abban foglalhatnánk össze a "tár­gyalni, vagy nem tárgyalni* nyugati hívei, illetve ellenfe­lel küzdelmének eredményét, hogy a tárgyalások gondola­ta tovább erősödött. A Nyu­gat elhatározását valószínű­leg Kennedy és Macmillan december 21-én sorra kerülő találkozása dönti el, nem is annyira azzal kapcsolatban, hogy legyenek-e tárgyalások, vagy sem, mert hiszen az angolok is, az amerikaiak Is tárgyalni akarnak, hanem In­kább azt, hogy ezek a tár­gyalások milyen szinten kez­dődjenek a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között. Valószínű, hogy e tárgyalá­sokra külügyminiszteri síkon kerül sor. Az ENSZ-kőzgyúlés elmúlt heti munkájának legfonto­sabb eredménye az volt, hogy megalakult az ENSZ új, 18 tagú leszerelési bizott­sága. öt-öt szocialista és nyugati, valamint 8, úgyne­vezett semleges ország kép­viselőiből tevődik össze a világszervezetnek az a tes­tülete, amely előtt az elkö­vetkezőkben a legnagyobb jelentőségű feladatok állnak: meg kell kezdenie a lesze­relés kérdésének megoldásá­hoz vezető út kiépítését. Egyelőre az a feltevés látszik valószínűnek, hogy a lesze­relési bizottság januárban lát munkához — még nem tudni, hogy hol. Új taggal is gyarapodott az ENSZ: pénteken este Tanganyika felvételével a tagállamok száma 104-re emelkedett. Az, hogy a közayOlés pénteki ülésén nem született kétharmados többség a Kí­nai Népköztársaság ENSZ­tagsága mellett, illetve ab­ban, hogy a Kínai Népköz­társaság gyakorolja Kína ENSZ-beli jogait, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a tagállamok többségének a véleménye. A Kínai Népköz­társaság álláspontja mellett elhangzott felszólalások nagy száma arra mutat, hogy nincs már messze az az Idő, amikor a közgyűlés kéthar­mados többséggel ismeri el a Kínai Népköztársaság tör­vényes jogait az ENSZ-ben. P. 1. (Folytatás a 2. oldalról.) Korábban megkötött ex­portszerződéseinket azon­ban teljesíteni kell, így a hazai szükséglet kielé­gítéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a termelőszö­vetkezetek is foglalkozzanak ciroktermesztéssel. A háztáji gazdaságokban szegélynö­vényként termeszthetnének Cirkot úgy, mint korábban. Ez a munka ma kifizető­dőbb, mint az előző évek­ben, mert az év közepén életbe léptetett forgalmi adó-csök­kentés a cirok termelését jö­vedelmezőbbé teszi. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a vá­laszt tudomásul vette. Suhajda József képviselő a bírák választása, beszámo­lási kötelezettsége, valamint a társadalmi bíróságok lét­rehozása ügyében interpel­lált az igazságügyminiszter­hez. Dr. Nezvál Ferenc igazság­ügyminiszter válaszában kö­zölte: belátható időn belül mód nyílik arra, hogy a bí­róságok választására vonat­kozó előírásoknak eleget te­gyünk. Az Igazságügyminisztérium távlati fejlesztési tervé­ben ezt a programot ki­tűzte, s a kidolgozott tervet meg­felelő időben illetékes szer­vek elé terjeszti. A bírák beszámolási köte­lezettségével kapcsolatban rámutatott arra, hogy a járási, megyei és városi tanácsoknál a bíróságok elnökei időnként tájékoz­tatást adnak a bíróságok tevékenységéről. A népi ülnökökkel kapcso­latban szintén hasonló gya­korlat alakult ki. A társadalmi bíróságokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az elmúlt esztendőkben a bíráskodásnak ez a formá­ja lényegesen megjavult. Egyébként a kormány a jövfl év első négyedében napirendre tűzi a társa­dalmi bíróságok további fejlesztésének ügyét. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés egyaránt tudomá­sul vette. Szabó Piroska képviselő a gyermekcipók minőségének megjavítása tárgyában inté­zett kérdést a könnyűipari miniszterhez. A leggyakoribb panaszok a gyermekcipők minősége ellen: hamar el­vesztik fényüket, idő előtt megkopnak, bélésük szakad, a talp átereszti a vizet. A 10—14 hónapos apróságok­nak puha cipők kellenének, de gyakran csak kemény tal­zlonistá árulásnak. A kommunista eszme tisztasága és árnyéktalan érvé­nyesítése érdekében döntött úgy az SZKP is, hogy véglegesen megoldja ezt a kérdést, mert amíg ez a nyűg kísérti a párt tevékenységét, gondolni sem lehet a nagyszerű program mara­déktalan megvalósítására. A leninista párt számára ezt jelenti a dogmatiz­mus elleni hare — a revizioníZmUS számára pedig mindez Csak ürügy az eszmei rombolásra, bomlasztásre. NEKÜNK IS vannak és lesznek kö­telességeink a XXII. kongresszusból eredően — de ezt nem a revizionis­ták fogják megszabni. A mi pártunk gyakorlatilag megoldotta és helyesen oldotta meg az elmúlt öt esztendőben azokat a problémákat, melyeket a re­vizionisták szeretnének most újból a közvélemény napirendjére erőszakol­ni. Gyakorlatilag vereséget szenvedett és megszűnt a személyi kultusz káros gyakorlata — a ml dolgunk tehát ez­zel kapcsolatban annyi, hogy ne en­gedjünk csírára kapni olyan magokat, amelyek bárhol újra teremhetnék ezt a veszélyes szemléletet. És még az is dolgunk, hogy a rókalógikával pró­bálkozó, zavart kelteni szándékozó re­vizionistáknak az orrukra koppant­sunk! Mert a párt egyik elhajlást sem tartja megbocsát hat ónak: győzi a har­cot az osztály ellenséggel, a revizioniz­mussal és a szektás, személyi kultu­szos dogmát izmussal egyszerre! "Tapsolnak* a kongresszusnak az említett gondolatmenet álapján a re­vizionisták — a nyílt osztályellenség pedig, sajátos módon, olyan taktiká­hoz is folyamodott, hogy krokodil­könnyeket hullajt, mint némely ja­víthatatlan és szélsőséges dogmatiku­sok. Sok embernek feltűnt, hogy olya­nok, akiknek soha semmi közük, nem volt a mozgalomhoz, most "részvét­tel* beszélnek a leleplezett pártelle­nes csoportról és a Sztálin személyé­vel kapcsolatos határozatokról. Amíg a pártvezetésnek ez az Irányvonala érvényesült, a legdühödtebben tá­madták — hiszen minden hiba elle­nére csak a szocializmus irányába ha­ladt a fejlődés —, most meg álarcot cseréltek és besorakoztak a "giratók« kórusába. Vajon mi indította őket er­re a pálfordulásra? SENKI SE GONDOLJA, hogy az osztályellenség és az imperializmus örül a lenini elvek fölényes győzel­mének. A revizionizmus után kihever­hetetlen vereséget szenvedett a dog­rhatiamua is, s ezzel a kommunista mozgalom belső feszültségei feloldód­tak, eltakarította a párt a szocializ­mus útjából az álcázott akadályokat is. Mit tehet az ellenség a gyalázko­dás mellett? Azt mondja, hogy mél­tatlan dolog, amit a pártellenes cso­port ée Sztálin ügyében határoztak, mert ezzel remél éket verni a cselek­vő, egységes párt sorai közé. És saj­nos, többen felülnek ennek a dema­gógiának, jóllehet az ellenség maga­tartása számukra mindig tanulságos. Amiért az ellenség "Sír* az csak a kommunista mozgalom javát szolgál­hatja. Már ebből is láthatnák a szo­cializmushoz hú, de a kérdésben még nem eléggé felvilágosult emberek, hogy ha ugyanazt a követ fújják, nem cselekszenek eem okosan, sem pártszórúen. Csak nem gondolja ko­molyan senki, hogy a nyugati burzsoá politikusok és tollforgatók eggódnak a mi pártunkért és a mi társadal­munk jövőjéért? Ezek az emberek máskor és más helyen azt hangoztat­ták éé hangoztatják, hogy a személyi kultusz rendszere magában a szocia­lizmusban gyökeredzik. Ezzel az "el­mélettel* annak idején és ma is azt kívánták és akarják elérni, hogy le­mondjunk az ellene való harcról, mint hiábavaló Igyekezetről. A mos­tani krokodilkönnyek ugyanazokon a csatornákon törnek elő. amelyeken a dühödt antikommunizmus. Ha ugyanis ők be tudnák bizonyítani, hogy a kongresszus ide vonatkozó döntései nem helyesek, nemcsak hogy elterelnék a figyelmet a legfontosabb kérdésekről — a kommunizmus épí­tőiének programjáról és a béke meg­védésének kommunista perspektívái­ról —, hanem egyszersmind ezekkel kapcsolatban is elvetnék a kétely mag­vait. NEM VOLTAK ezek a gondok "kényelmesek* sem az SZKP-nak, 9em a többi kommunista pártnak, de megoldásukat megkövetelte a becsü­let és a történelmi szükségszerűség. Ha azt akarjuk, hogy valamely hiba sose térjen vissza, nem eltitkolni kell, hanem feltárni. A proletárforradalom és a proletárdiktatúra előtt állnak újabb népek milliói, s nem mindegy, hogy ezek a hibák megismétlődnek-e még a történelemben. Nem közömbös sem nemzetek, sem a kommunista vi­lágmozgalom számára, hogy a pártok hogyan sáfárkodnak majd a néphata­lommal. Ez a probléma nemcsak a szovjet nép és más szocialista orszá­gok jövője előtt volt akadály — a világforradalom előtt is. S bárhogy csűrik-csavarják a dolgot a revizio­nisták; bárhogy szúkölnek, krokodil­könnyeket hullajtanak álarcos bur­zsoák, nem süthetik meg a kongresz­szus tüzénél pecsenyéjüket. Erre a kommunista mozgalom egészének és az egyes pártoknak az egysége, józan­sága és következetessége szilárd biz­tosíték. X Simon István púak kaphatók. Mit szándé­kozik tenni a könnyűipari miniszter, hogy jobbak legye­nek a gyermekcipők? — kérdezte. Nagy Józsefné könnyűipa­ri miniszter elismerte, hogy a gyermekcipőkkel kapcso­latos panaszok nagy része jogos, éppen ezért több Intézkedést tettek, hogy a gyermekcipők hibáit mi­előbb megszüntessék. Ezenkívül különböző intéz­kedéseket dolgoznak ki, s vezetnek be már a következő évben a gyermekcipők minő­ségének megjavítására. Ter­mészetesen figyelembe kell venni, hogy amíg 3—4 évvel ezelőtt 15—20 féle gyermekcipőt gyártottunk, most 80 fajta gyermekcipő van forga­lomban, a legtöbbje 8—-10-féle szín­ben. Ilyen bő választék mel­lett kell tehát megfelelően gondoskodni a hibák kikü­szöböléséről. Ezek között egyik legfontosabb lesz, hogy a Jövő esztendőtől kezdve nagyobb gondot fordítanak a bőr impregnálására, hogy ez­zel megakadályozzák a talp átnedvesedését. Természete­sen a gyermekcipők minősé­gének megjavítását célzó in­tézkedések elég jelentős költ­séggel járnak majd, ezért a kérdést csak a Pénzügymi­nisztérium és az Országos Tervhivatal támogatásával lehet kielégítően megoldani. Az interpelláló képviselő azzal a feltétellel fogadta el a könnyűipari miniszter vá­laszát, hogy egy év múlva az országgyűlés előtt számol­jon be, milyen eredménnyel jártak a most bejelentett in­tézkedések. A képviselőnek az ország­gyűlés nagy helyesléssel és tapssal kísért megjegyzé­sérc Nagy Józsefné köny­nyűipari miniszter közöl­te, hogy a javaslatot elfo­gadja. Ezek után a választ az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés egyaránt elfogad­ta. Bodorkós István az im­portgépekhez szükséges al­katrészek utánpótlása tár­gydban interpellált a kül- és belkereskedelmi miniszter­hez. Mint elmondotta, egy nagy teljesítményű külföldi gépeket, gépegységeket nem mindig tudunk megfelelően kihasználni, mert nincs hoz­zá megfelelő pótalkatrész. Úgy gondolom — hangsú­lyozta —, a külföldről be­szerzett gépeknél minden esetben gondoskodni kellene a szükséges pótalkatrészek­ből, mert az alkatrésehiány nemcsak a termelő berende­zések működtetését akadá­yozza, hanem a lakosság tu­lajdonában levő fogyasztási rikkek használatát is nehe­zíti. Az interpellációra Incze Jenő külkereskedelmi mi­"Íiszter válaszolt. Hangsú­lyozta, igen nagy gondot for­dítunk arra, hogy az alkat­részellátást megoldjuk. A helyzet ma lényegesen jobb, mint néhénv évvel ezelőtt. — Meg kell azonban mon­danom, hogy a kérdés kétol­dalú. A baráti szocialista or­szágokkal. mint tervgaz­dálkodó országokkal olyan alapon kívánjuk rendezni a kérdést, hogy tervszerű­en és megfelelő ütemben megkaphassuk az alkatré­szeket azokhoz a gépek­hez, amelyeket megvet­tünk. A baráti országok viszont tő­lünk megkívánják, hogy ve­gyük figyelembe az ő terv­gazdálkodásuk végrehajtásá­hoz szükséges szempontokat is, tehát időben adjuk fel a megrendelést. Amikor Kíná­ból hoztuk be a szövőgépe­ket, megrendeltük hozzá a pótalkatrészeket is. Kiderült azonban, hogy több pótal­katrészre volt szükség, s így pótrendelést kellett eszkö­zölni. A tanulság az. hogy idő­ben Jelezzük igényeinket, amint mi Is megkívánjak azt, hogy időben küldjék meg hozzánk is a megren­deléseket. — Ami a lakosság tulajdo­nában levő fogyasztási cik­kek alkatrészutánpótlását Illeti, az szintén nagyfokú szervezettséget igényel. Itt is Időben kell átadnunk a ren­delést, s e téren igen jelen­tős a külkerekedelem sze­repe. Jobb belső szervező mun­kára. az igények helyes felmérésére és időbeli ren­delésre van szükség. — Általánosságban még azt szeretném kiemelni — mondotta —, hogy nagyon pozitívnak Ítélem meg, hogy a magyar par­lamentben ilyen kérdések is szóba kerülnek. Ez még gondosabb, még lel­kiismeretesebb munkára ösz­tönzi kormányzati szervein­ket A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vet­te. Somoskői Lajos Kisházi Ödön munkaügyi miniszter­hez interpellált az ipari munkás-feleségek, mint ter­melőszövetkezeti tagok tár­sadalombiztosítása ügyében. Elmondotta, hogy Nógrád megyében a 30 000 termelő­szövetkezeti tag közül körül­belül 18 000 nő, s jelentós részük ipari munkás felesé­ge. Az ipari munkás-felesé­geknek, mint termelőszövet­kezeti tagoknak az a kéré­sük, hogy amikor a terme­lőszövetkezet a női tagokat nem nagyon tudja foglalkoz­tatni, ne terhelje őket az SZTK-járulékok és dijak fi­zetése. Kisházi ödön munkaügyi miniszter válaszában a töb­bi kőzött elmondotta: — A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagok be­tegségi biztosítására havi 6 forintot, baleseti biztosításé­ra havi 4,5 forintot nyug­díjbiztosítására pedig havi 27 forintot tehát összesen 37,50 forintot fizetnek. Ezért ingyenes orvosi el­látást, ha szükséges, egy évig terjedő kórházi ápo­lást és kedvezményes gyógyszerellátást kapnak. Munka közben előforduló baleset esetén, ha szükséges, baleseti járadék és rokkant­sági nyugdíj is megilleti őket, a nyugdíjbiztosítás ke­retében öregségi, vagy rok­kantsági nyugdijat, munka­képtelenségi járadékot kap­nak a termelőszövetkezeti tagok, hozzátartozójuk pedig özvegyi nyugdíjat, árvaellá­tást, esetleg szülői nyugdí­jat. Ismert dolog, hogy nép­gazdaságunk a termelőszö­vetkezeti mozgalmat Igen Je­lentős mértékben támogatja és segíti. Ezt a kérdést nem lehet az egészből kiragadni. Vajon lelkiismeretes dolog volna-e a tsz-tagok 38,6 szá­zalékának — ennyi közülük. « nJ * társadalombiztoeítá­sát elhanyagolni? Most is találkozunk olyan jelenség­gel. hogy valaki — korábbi években — bizonyos időt dolgozott, de nem volt beje­lentve biztosításra. S most jelentkezik társadalombizto­sítási jogainak érvényesíté­séért Az ilyen jogokat azonban nem lehet elismerni, ha annak idején az OTI-nál, majd később az SZTIt-nál nem volt bejelentve. Milyen helyzet állna elő ké­sőbb, ha Valaki munka­könyvvel igazol majd 10—19 évet, mégsem lehetne sem­milyen járadékot megállapí­tani részére, mert egykor mérlegelés tárgyává tettük, vajon lehet-e, kell-e havi 27 forintot fizetni nyugdíjbizto­sításra? Vajon elviselhetet­len, ha egy családban két nyugdíj van? Nem hiszem! Ezért meggondolás tárgyá­vá kell tenni, hogy ebben a kérdésben miben állás­pontra helyezkedünk. Kormányunk Állandóan fi­gyelemmel kíséri ezt a kér­dést. Nyugodtan kérhetem tehát a tisztelt országgyűlés­től, szíveskedjék ezt a felvi­lágosítást elfogadni. Ezzel az ülésszak véget írt. Rónai Sándor zárszavában jó egészséget, sikerekben gaz­dag új esztendőt kívánt az országgyűlés tagjainak. 4

Next

/
Thumbnails
Contents