Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-14 / 294. szám

3 Csütörtök. 1*1. december!*. A szakszervezeti világkongresszus elősegíti a munkásosztály mozgósítását a békéért, a háború ellen Moszkvában szerdán foly- megszüntetéséért, a dérnek- a háború eikerüftlefé és ntoetatta munkáját az V szak- raftkus és szociális jogokért gn Irmunk legfőbb feinéctlm « szervezeti világkongresszus. „ , . . . . A délelőtti ülésen bejelen- ww,tí ^^mben. Az afn- bekrHarc. A kongresszusom tették, hogv a különböző or- kai, ázsiai, latin-amerikai és kifejtett vélemények betoizoszágok szakszervezeteitől és európai országok küldöttei- nyitották, hogy helyes vett a Már tükröződnek az ötéves terv célkitűzései a szegedi termelőszövetkezetek 1962-es terveiben Növelik a termésátlagokat — Jelentősen fejlesztik « baromfitenyésztést Korabban a termelöszövet- a szegedi termelőszövetkeze- dúlás Tsz-eknefc íesz a legszemélyisegeitől mintegy két- nek felszólalásai- hozzájárul- Szakszervezeti Vilásszövet- kezetek termelési terveit a tek fejlődését, ugyanakkor nagyobb baromfiállomanya ezer üdvözlet érkezett eddia *ar«vamariáesal eavirfőhen iSLü^i. - »,ó,nililr Kzecerien Az Öi ftiet «x a ezer üdvözlet érkezett eddig Eevesült Államok ál- •--——•- ^számadással egyidőben, a kongresszus címére. A rd az sa AiiamoK ai seg kezdemenyezese. a szak- tehát az év első hónapjai szovjet dolgozók forró test- tal vezetett nemzetközi im- B7ervezeiek akció-program ban készítették ei. Ez a gyavéri üdvözletüket küldik és perializmus tevékenységének kióolaozasa sok sikeit kívánnak a kong- leleplezéséhez. tükrözik a város második Szegeden. Az Üj Élet és a ötéves tervének mezögaz- Dózsa értékesítési tervében dasági céljait is. szerepel a szabadpiacra szánt | korlat bizonyos mértékig Emelkedik a mezőgazdaság nagyobb baromfimennyiség 1 károsan befolyásolta a gaz- termelése nálunk, mégpedig A Dózsa Tsz nagyobb reeszusnak a szakszervezeti Kongresszusunk egyöntetű A kon«resszus 81é- . dálkodás tervszerűségét, mi- a termésátlagok növelésével, mennyiségű tojást akar elmozgatom legfontosabb fel- •• _ ' « legközelebb csütörtökön ^ a az ,ószi állatállomány gyarapítá- adni a szegedi piacokon, , eiemen.ve — mondotta oe » | tast, vetést az uj ev celkt- sával. Szeged termelőszövet- többet, adatainak megoldásához. v Ezután Ibrahim Zaharia, fejezésöl Zaharia —, hogy délután üfl össze. tífTVi a Szakszervezeti Világszövetség titkára mondott beszé-1 " det a tegnap lezárult vita ' eredményeiről. Kongresszusunk — jelen- j tette ki a szónok — kétségtelenül elő fogja segíteni a j munkásosztály erőinek moz- j gosttását a békéért, az hnpeGagarin megérkezett Afganisztánba Baromfiból mintegy ssazezcr darabbal termelnek többet Szegeden az- éj évben. Jurij Gaparin őrnagy, a vi- érkezett. A kabuli repülötélág első űrhajósa dr. Ali ren dr. Fopal és Ulfat, az Ahmud Popot közoktatásügyi Afgán—Szovjet Baráti Tarminiszter és az Afgán—Szov- saság elnöke, valamint több- j jet Baráti Társasaa meghivá- ezres ünneplő tömeg fogadta mint amennyit az tűzéseinek ismerete nélkül kezetei jövőre, a terv sike- államnak szánt, végezték el. Népgazdasági ,es végrehajtása esetén az szempontból sem volt jó ez ideinél több terményt, váa módszer, mert az őszi ka- goállatot adhatnak át az állaszosok, vetése például nem |amr.»k közfogyasztásra, az országos iranyterveknek ugyanakkor megfelelően alakult. tf>i>H .jut maid közvetle- Ezek a változások érezte! Ez évben a termelőszóvet- „o a város piacaira is. tik hatásukat a termelószókezetek ... „ . , , ', vetkezetek pénzgazdal kodamar szeptemberben meg- rü^TészSk T nt <aban- a bevételeknél is. Nókezdtek termelési terveik tervüket » vekszik a termelőszmetkekészítesét -^J "I-. " »« gazdak bevetek a «ac" ««•«,««»u l jet Barati Tarsasaa meghiva- ezres ünneplő tömeg fogadta tsz-ek. mégpedig az egves " .V" . A, ruUtzmus és a gyarmatosítás | sara kedden Afganisztánba Gagarint és feleségét. (MTI)1 e* *r nagy munkák előtt termelőszövetkezetek saia- ^venytermesztesooi, már tudtak, hogy mit kell tosságainak megfelelően. A * .TiSfLöí a ^helterm" teljesíteniük. A nagyobb kenyérgabona vetésterülete ragkerteszetból. A belterjetervszerűség hatása több he- ^ növekedik L S évih« wbb ^^alkodas folytan lyen, így Szegeden is twi- képest. Mivel a kormány ha- a szántóföldi növényt*-tatkozik Nemi köze van az tározott. célja az ország ke- meszies bevétele W «áHÚSIPARI SZAKEMBEREK LESZNEK új tervkészítési rendszernek nyél-gabonaellátásának meg- zalckkal lesz magasabb. A Szegedi Tartósft*i és merkednek a szalámi, kol- toknál, mélyhűtői pari Húsipari Technikumban bász, hurka, s más hentes- .mekben, konzervgyárakban százharmincan tanulnak az áruk készítésével., s megta- technikusok lesznek, idén. A technikumban kor- nulják a nehezebb hentes- Képeink két jetlegaé+es szerűen felszerelt bűsfeldől- munkákat, mint például a mozzanatot örökítettek meg gozó tanműhely is van, s csontozást is. Emellett ter- a technikum életéből. Az j így a fiatalok helyben, az mészétesen üzemekben is egyik felvétel szövettan órán I', iskola falai között sajátíthat- gyakran tesznek látogatást, készült: Szabó Mária mikjak el a gyakorlati ismére- Ugyancsak a gyakorlati ok- „-^kopíkus vizsgálatokat vé- ' tek jelentós reszel Nemcsak tatást szolgálja a- gazdagon * fhhoz. hogy a szegedi ter- valósítása, a szegedi tsz-ek w J , . , . „ , meloszovetkezetek ay jlvPn fpren raj„k háruló Minden tsz jelentós bevetela váras márnára elAtrány feladatokat a húza termés- rp számit kertészetéből. A ratt kenyérgabona vetés- átlagának növelésével akarHaladas Tsz kertészete előteryet most az ősszel 101 ják teljesítem, százalékra teljesítették. A szegedi termelőszövetkezetek 19fi2. évi termelési ! terveit a najaokban hagyta ióva a városi tanács végre relathatólag egymillióval többet jövedelmez maid, A b,jz« vetesterölele 58 mint m ét ben. Az CTj Élet szazalekan magashozamu. Tsz.nek a fűszerpaprika btzszoviet es Masz buzafaj- tosrt nagyobb összeget. Mi-nttakat termesztenek. pgy Ehhez természetesen sok a diákok tanulnak itt, ha- felszerelt fizikai és kér^m ^A amsodik^ képen ato- ; h^W^ágst Jeleim, műtrágya kell. új évben 1 jelentősen növekszik a mű- ——— . trágyafelhasználás nálunk. Átlagban 120 kilogramm műtrágyát szórnak ki holdanként. nem e szakma ipari tanulói laboratórium. A végzett fia- m+lők vadászkolbászt is. A tanműhelyben mégis- tolok húsfeldolgozó váüala- tonek 5á százalékkal emelkedik a tsz-ek bevétele a városban az állattenyésztésből is. Elsősorban a Felszabadulas és az Űj Élet Tsz-eknél várhaló nagyobb fejlődés. Jobb A talajerő fenntartásához gazdálkodást jelez, hogy a I egyébként a műtrágyán ki- tsz-ek tervezett kiadása H I vül szervestrágya is sztiksé- százalékkal csökken majd. I ges. Korszerű gazdálkodási Előrehaladás el sem képi követelmény éknek megfelelő zelhető beruházások nélkül, mennyiségű szervestrágyát Szeged termelőszövetkezetei 1962-ben még nem lehet biz- 47 százalékkal többet ruhaztosítani az állatállomány vi- nak be jövőre. A beruházáN=zonvlagos fejletlensége mi- sok nagvsagát nézve a kőatt, azonban a szántóterület vetkező lesz a sorrend a sze18 százalékára már juthat gödi termelőszövetkezetek kflszervestrágva. 3—4 év alatt zött: Felszabadulas. Haladás, már rendelkezésre áll azon- Űj Élet, Dózsa, Rózsa Feban annyi szervestrágya, renc és a Táncsics Tsz. amely elegendő lesz a vá- Megtervezték a termelőros egész szántóterületére. szövetkezetek tagjainak jöAz állatállomány emelke- vedelmél is. A Felszabadulás désével kapcsolatban 1962- és a Haladás Tsz-ben számithatnak a legtöbb egyéni jövedelemre, a tísta végén ben "> növekwök a takarmanyga vállafás alól... és sa jnos, ma is találunk számos esetet, a-mikor a vezetők nem vállalják cselekedeteikért a felelősséget ... megpróbálják felsőbb szervek véleményével betakarni önmagukat. Ahol ilyen vezetők dolgoznak, ott nincs meg a megfelelő és nélkülözhetetlen kezdeményezés, okos, jó intézkedés, amiért felelősséggel tartoznak az intézkedő szerv vezetői. Pedig a személyi kultusz megszűnése után a szocialista építés meggyorsuló időszakában »cz embereknek valóbon gondotkodniok kell, hogy kialakítsák helyes véleményüket, döntéseket kell hozniok a mogul' munkait erű let én. és ezekért viselniük is kell a felelősséget*. (Áz idézett beszédből.) A dogmatikus gondolkodásmódból ered az a helyenként tapasztalható fonák jelenség is. mely szerint a — megfelelő — kollektívák előtti negatív véleménynyilvánítás, bírálat úgymond árt a vezető tekintélyének. S ezért vezető emberek hibáit nem szabad hánylorgatnunk, inkább négvszemközt intézzük el, ha akadnak nézeteltérések, vagy kritizálni vaió dolgok. De ha egy -kisemberről- van sző. akkor egeszen természetesnek találják, hogy nyílt színen kell bírálni hibáiért. Ebben s gondolkodásmodban rejlik az a felfogás is. hogy különbség van vezető es nem vezető között, mégpedig — különbség van pártbeli és állampolgári jogok tekintetében. Pedig ez így nem igaz. Különbség van a kötelességek és a felelősségek arányaiban. Mert minél nagyobb beosztású egy vezető, annál jelentősebb a felelőssége a reá bízott terület és emberek sorsáért. Ide tartozik az a felfogás is, hogy a »megbírált« embernek -vége van-. Padig idegen a mi pártunk álláspontjától, de mert az elmúlt években ez gyakori jelenség volt a pártban. egyesek azt hiszik, hogy ez most is így van. A meglevő hibák kijavításának első és legfontosabb módia. hogy őszintén megmondjuk azokat Hogyan kepzelhetö el másképpen a vezető beosztású emberek segítése? Csakis azáltal, hogy nem hallgatjuk el munkájuk gyengeségeit, mert, ha ezt tennénk, ártanánk saját elvtársainknak, barátainknak. De a-/ is alapkérdés,-hogy nz ember hibái ellen lepjünk fel — s ne az ember ellen! Aki ezt elvéti, akarva, akaratlanul árt annak az ügynek, amelyet képvisel, mert bizonytalanságba, félelembe sodor tisztességes, becsületes, jóképességíi embereket. A

szektás, dogmatikus gondolkodásmód tünete az is, hogy helyenként különböző munkakörök betöltésénél feltétlenül csak párttagot vesznek számításba. Mintha parttagjainkon kívül nem akadna az adott területen megbízható, becsületes, jóképességű pártonkívüli. Ha mi azt akarjuk, hogv dolgozó népünk alkotó erejet maximális mértékben kibontakoztassuk, s vállvetve küzdjünk minden becsületes, tisztességes, jószándékú emberrel, aki egyetért velünk a fő kérdésekben, akkor ezzel a jelzett hibás szemlélettel szakitanunk kell. Nemcsak szavakban. hanem szemléletünkben és gyakorlati munkánkban. Ügy is emlegethetjük e kérdeseket, hogy a forradalmi kommunista mozgalom új útjait vetette meg az SZKP XX. és XXII. kongresszusa — « XX. század második feléhen folytatandó kommunista politika koncepcióját határozta meg. Ezt elsajátítani, önmagunkban feldolgozni és aszerint cselekedni és élni — valamennyiünktől komoly erőfeszítéseket követel. Ki előbb, ki utóbb érti meg a kialakult új helyzetet, és ki előbb, ki utóbb — dc gondolkodó emberek valamennyien — képesek lesznek levonni munkájuk folytatásához elengedhetetlen szükséges, tanulságokat. Mert e tanulságok levonása nélkül voltaképpen a századunk első felébe tekintő nézetekkel próbálkoznánk megoldani szazadunk második felének forradalmi problémáit. M Hona, i így értelmezzük partunk poli- J érelös. pillangós növények tikájának fő irányvonalat: a , vetésterülete. kétfrontos harcot. S azt hi- J saem. nagvon sok ezer és tízezer em- JNémileg emelkedik a szántóber él Csongrád megyében, aki már »földi zöldségtermesztés is. kukorica es az PediS ass.Oj Élet szerepel. Az egy rminkaeg-rsc« ertekét majdnem azonosan tervezték. A városi átlag a terc szerint mechatadja maid a 30 forintot munkaegységenként. Helyes a termelőszövetkezetek törekvése, hogy javítják így érti és így alkalmazza a marxiz- J Sok erőfeszítés történt az mos—leninizmus elméletét a gyakor- »elműlt években a modern lati életben is. Az a nagy tömeg- 'állattenyésztés alapjainak leszimpátia. amely pártunk politikáját ,rakására Szegeden. Az új körülveszi, egyben biztosíték arra, révben növekedik a tsz-ek álhogy a kétfrontos harcot pártszerve- Jlatállománya. Mivel az adott- a készpénzreszesedés arázetcins, állami és társadalmi szerve- rságok miatt, — kevés példá- nyót jövőre. Városi átlagban ink meg-felelőén éi-vénvesitik minden- Jut a kukoricatermesztésre munkaegységük 65 szazalenapi munkájuk ban. ,alkalmas föld — a sertés- kat kapjak meg készpenzMegvenkben több százezer dolgozó 'tenyésztést nem lehet kor- ben a szegedi tsz-ek gazdái ember" helvesii és tevőlegesen is tá- ,lattanul fejleszteni, 1962-ben A Haladás Tsz-ben mogatja szocialista építésünk fel- « l99z.h^ M elkövetke- ^^jK™ emelő, lelkesítő programját. Hiszen J 7entlo években a baromfi- ^ " a maga boldogulását ebben latja. S ; tenyésztésre, elsősorban a ££ nAffén!-St if?a, 4t" minden ember nap mint nap jobban • húscsihék nevelésére for- gepkezeio* ee az at.szeretne élni. jobb viszonyok között, t ri»,n,L «... ... j-i 1 a tten vesztes ben dolgozok, az kevesebb gonddal. A dolgozó emberek ' Életben nedjg csak az azt is tudják, hogv ehhez az út: a \ ' allattenvesztesben levekenypárt állal megjelölt program végre- >A szegedi termelöszövetke- keriok kapnak keszpenzfizehajtásán keresztül vezet. Munkaked- Jzetek amellett, hogy teljest- test. 1963-ig azonban valóvük, teremtő erejük kibontakoztatása rl,k al'ami kötelezettségei- színüleg minden szegedi tsz a vezető posztokon dolgozókra var. J><et baromfiból néhány év rátél. erre a részesedéBÍ for. ^ valamennyiünk feladata. Helyes ^en eltothatjak m-ra gépesitésben « « célkitűzésekkel segítsük az alkoto- 'maja a szegem piacot eg>- V vagy fellangolását termelőszövetkeze- Jmaguk is. 1962-ben az Üj allattenyesztesben dolgozók teinkben. üzemeinkben, intézménye- 'Elet> a Dozsa M a Felezaba- köreben. inkben. Nagy és felelősségteljes mun- J Az első magyar kommunista költő hagyatéka kát kivannak a következő hónapok » és évek. lelkiismeretességet és rendít- * hetetlen hitet hazánk szocialista épí- > térében. ' Amikor pártpolitikánk megértéséröl. korunk új problémáinak viz.sgá- ' latáról van szxi, akkor nem hagy- J hatjuk figyelmen kívül az SZKP i A Magyar Tudományos leihez és bátyjához írott toBb XXII. kongresszusának munkáját. 'Akadémia könyvtára értékes levele is. Megkönnyíti helyzetünket, napi gya- Jhagyafcékkal gyarapodott. A IVI gyár Tudományos korlati tevékenységünket, ha mégis- ^Ko-mját Aladár hitvesének és Akadémia könyvtára szeretmerk '.iünk a kongresszus anyagával, 'bátyjának ajándékaként a né teljessé tenni Komját Azokkal a fö kérdésekkel, amelyeket ,könyvtár kézirattárába ke- Aladár hagyatékának gyüjMoszkvában a világ kommunista 'rült az első magyar kommá- teményét. Ezért érdeklődésmozgalmának legidősebb cs legta- Jnista költőnek a család bir- sel fogad minden olyan bepasztallabb pártja összegezett. Ez ítokában volt hagyatéka. A jelentést, amely elősegíti a vezetői kötelesség. Vezetőink értik Jgazdag dokumentumanyag hagyatékon kívül található és tudjak is ezt. ezért kerül napi- ^legértékesebb része a költő kéziratok vagy a költő terendre a következő hetekben, hona- *keziratai. A verseken kívül vékenységére vonatkozó polcban a kongresszus anyagának ala- Ja. könjn-tár tulajdonaba ke- egyeb dokumentumok felkupo« tanulmanyozása. műit Komját Aladarnak szú- tatását.