Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

5 Csütörtök, 1981. december W. TAMÍTÓNŐ Bródy Sándor színművének előadása a Kamaraszínházban Tizenhárom, esztendő óta együtt A címfestőbrigád szép próbatétele IJem tudjuk, ki milyen érzésekkel érkezett szombaton este a Kamara­színházba, mit várt a Taní­tónő premierjétől, bizonyos azonban, hogy mindenki megelégedéssel távozott: a közönség az utóbbi idók egyik legszebb színházi előadását láthatta. Mi volt a legfigye­lemreméltóbb ebben a bemu­tatóban? Mindenekelőtt az, hogy nem egy vagy két mű­vész kivételes értékű, kiemel­kedő szépségű játékára épült, hanem az egész együttesre, a szereplők lényegében egyen­letes színvonalú munkájára. Az előadás minden mozzana­tán érezhető volt, hogy a színészek szeretik a darabot, egyetértenek a szerzővel, azt akarják játszani, amit ő írt. Azon az úton, amely az együttes megteremtéséhez ve­zet, nagyon jelentós lépés a Tanítónő előadása. Hasonló törekvéseket természetesen máskor is, más előadásokon is tapasztaltunk, az eredmé­nyek azonban még sohasem jelentkeztek ilyen szemléle­tes erővel, mint most. A nézők halálos csöndben és összeszorult szívvel fi­gyelték a szép előadáson a cselekmény kibontakozását. Senki sem unatkozott egy pillanatig sem. egyetlen sze­replő sorsa sem vált közöm­bössé: a premier első percé­től kezdve igazi, eleven, élő kapcsolat alakult ki a sze­replő színészek és a nézők között. Pedig a Cselekmény magvát, a történet legfonto­sabb mozzanatait a nagy többség nyilvánvalóan ismer­te: olvastuk, láttuk már ezt n darabot többször is. Csak­hogy maga a dráma is olyan kitűnő munka, hogy minden alkalommal, amikor találko­zunk vele, újabb és újabb szépségeit fedezzük fel. Olyan a Tanítónő is, mint a többi remekmű: minél töb­bet tanulmányozzuk, annál többet gyönyörködhetünk benne. Másrészt a színház előadása — Versényx Ida el­mélyült rendezésének nagy­mértékben köszönhetően — valósággal újjáalkotta a mű­vet. Ui a legjelentősebb ebben " • a daraboan? Sokan azt mondják, leleplező ereje, harcossága. Az. hogy kímé­letlen őszinteséggel bemutat­ja a századforduló földes­urainak, vezetőinek zülöttsé­Két. Nem kell bizonygatni, hogy ez nagyon fontos a da­rabban. A mi számunkra, mai nézők számára azonban, akik nagyon jól ismerjük már ezeket az urakat Mikszáth és Móricz műveiből is, a szín-, műnek nem ez az oldala, nem a leleplező mondaniva­ló a legjelentősebb. Számunk­ra fontosabb a tanítónő alak­ja. Az ó megformálása a leg­izgalmasabb újdonság ebben a drámában. Züllött urakról már sokat olvastunk, több­ször láttuk is őket a színpa­don. Olyan embert azonban, mint ez a tanítónő, aki "ter­mészettudományos alapokon áll*, a modern eszméket és életfelfogást jórészt magá­évá tette, s mindig az igazat, a jót. a szépet képviseli, sőt a maga asszonyi gvöngesegé­vel felveszi az urak. a zül­lött világ ellen a harcot, a magyar drámairodalomban Bródy Sándor alkotott elő­ször. Művét mindenekelőtt ez teszi kivételes munkává a magyar kritikai realizmus drámairodalmában. U gyon szép. nagyon há­lás szerep tehát a taní­tónő alakja. De igényes mű­vésznek nehéz is. Bródy nem sematikusan alkot, s akár­csak a többi szereplő, a taní­tónő sincs egj-színűre festve. Ellenkezőleg, nagvonis bo­nyolult figura, ellentmondá­sokat. kétségeket hordoz ma­gában. s ha tudia is, mit nem akar. a jövőről homálVos és romantikus elképzelései varnak. Földi Teri tanítónő alakításának egyik legna­gyobb művészi értéke és leg­szebb votiasa, hogy a figurá­(Stflis József felv.) Földi Teri (a tanítónő) és Mécs Károly (ifj. Nagy) a 2. felvonásban nak ezt a bonyolultságát fe­jezi ki, anélkül természete­sen, hogy egy pillanatra is kétségessé tenné a szerep mondanivalójának lényegét­Szerelmes lesz a gazdag és hatalmas úrba. Nagy István­ba. A néző először tiltako­zik, nem szabad, ez előbb­utóbb tragédiához vezet, az­tán mégis olyan pillanatok és percek következnek, "hogy a néző igazat ad a lánynak, és még a legjózanabb szín­házlátogató is azt kívánja, bárcsak egymásé lehetnének, de azért a végén, amikor a tanítónő elmégy, mindenki megérti, hogy ennek törvény­szerűen így kellett lennie. Kétségtelen: az író írta ilyennek ezt a figurát, de azért ne feledjük, az, hogy ez a figura teljes bonyolult­ságában ott állt előttünk szombaton a Kamaraszínház kis színpadán, Földi Teri já­tékának köszönhető. Néki köszönhető, hogy a dráma legszebb szerepe az előadás legszebb alakításává vált. A hatalmas úr, ifjabb • " Nagy szerepében Mécs Károlyt láttuk. Amikor az előadás elején még csak hal­lunk róla, hallatlanul ellen­szenves, a legellenszenvesebb az egész úri kompániában, de aztán kiderül róla, hogy csakugyan jelentős és erős egyéniség —, ha tetszik — csakugyan "igazi férfi*. Mécs Károly gondosan kidolgozott és a figura minden bonyo­lultságát visszaadó játéká­ban. hol ellenszenves ez a brutális és szeszélyes, nagv­hatalmú fiatalember, hol ro­konszenves, ' mindenekelőtt természetesen a tanítónő iránt érzett őszinte szerelme, kedvessége, gyengédsége mi­att és azért, mert a sok kéj­vágyó haszontalan úr között, akik mind a tanítónőt sze­retnék maguknak megszerez­ni, ő legalább csakugyan *tud bánni* a nőkkel. De azért — s ez Mécs Károly alakításának legfőbb érdeme — sohasem, egyetlen pilla­natra sem válik úgy rokon­szenvessé, mmt a tanítónő, s végig olyan ember marad, akihez nekünk — bárkibe le­gyen is szerelmes — nincs és nem is lehet közünk. Csvetemet végzett, tudós ^ középiskolai tanárból szegény falusi tanítóvá lecsú­szott pedagógus-figurát ját­szott Mentes József. Az ala­kítás a fiatal színész tehet­ségének új oldalait mutatta meg. Mentes József eddig fő­képpen vaskos humorú népi figurák megalkotásával arat­ta legnagyobb sikereit, most ennek a tétova. tehetetlen, tönkretett, önbizalmát vesz­tett, gyenge egyéniségnek szí­nészi megformálásával bebi­zonyította, hogy az ilyen sze­repekben is épp olyan élő, eleven embert tud a színpad­ra vinni, mint korábbi alakí­tásaiban. A forrongó indulatokkal feli, hatalomra törő, nagyra­vágyó fiatal pap szerepét Várady Szabolcs játszotta. Egyszerű eszközökkel, szinte félelmetes figurát formált, kegyetlen és könyörtelen egyéniséget, aki nem sokat teketóriázik az útjába kerü­lő akadályokkal. A szép ala­kítás Várady Szabolcs fejlő­dő tehetségének újabb bizo­nyítéka. Kovács János szolgabírója jól illeszkedett a többi ala­kítás színvonalához. De ta­lán színesebb lett volna az előadás, az úri világ rajza, ha ez a figura — ebben a rendezés is segíthetett volna a művésznek — e íj/es ponto­kon egy kissé kedélyesebb, nyugodtabb, ráérőbb. las­súbb tempójú. Az állandó felfokozott ideges nyugtalan­ság, sodró ritmus nem min­dig indokolt. A kedves, egyszerű, csodál­kozó kántorkisasszonyt Si­mon Erika játszotta, egysze­rűen és meggyőzően. Kntay Endre szemléletes, kifejező erejű alakot formált az öreg Nagv szerepében. Miklós Klára drámai erejű játéka hatásosan szolgálta a sikert. Az öreg, jóindulatú, jóakara­tú plébánost Károlyi István szép alakításában láttuk. Kü­lönösen a harmadik felvo­násban éreztük meggyőzőnek. Gém esi Imre keveset szóló kániora hiteles volt. A ci­gányprímás rövid szerepében Marosi Károly határozott körvonalú karakterfigurát formált. Kár, hogy Káldor Jenő és Mészöly Júlia kissé rikító színekkel játszott. A stílusos díszleteket Sán­dor Sándor tervezte. Mkrös László Vannak régi, s szép ha­gyományú iparok, amelyek napjainkban nem bírván lé­pést tartani a rohamosan fejlődő technikával és az egyre növekvő igényekkel mind inkább háttérbe szo­rulnak s végül kivesznek majd. Így veszti el piacát, megrendelőinek hagyomá­nyos táborát a címfestő­szakma is, amelyet a látvá­nyosabb, mozgalmasabb és színesebb neon-feliratok, rek­lámok népszerűségének nö­vekedése szorított háttérbe. Jobbára falusi megrende­lőknek dolgozik ma már a Szegedi Építőipari ktsz cím­íestő-brigádja is. Hiányzanak a fiatalok — Nincs utánpótlás! Nincs kire hagyni a szakmát! — ez a gond keseríti meg Szabó Domonkosnak, a szakma szegedi nesztorának munkás napjait is. — En kérem — emlékezik vissza az tlt kezdetére — azt se tudtam hova legyek örö­mömben, amikor 1906-ban fölvettek inasnak ebbe a szakmába. S azóta eltelt mar ötvenöt esztendő. Ez alatt az ötvenöt év aintt egyetlen egyszer sem fordult meg a fejemben az a gondolat, hogy rosszul választottam a efmfcstéssel. Valóban. Szabó Domonkos­nál a címfestő szakmának lelkesebb és egyszersmind jobb művelőjét nemcsak Sze­geden, de az országban is nehéz volna találni. A legteljesebb egyetértésben Tizenhárom esztendeje, hogy együtt dolgozik a há­romtagú címfestő brigád. A brigád vezetője Pintér Jó­zsef festőművész, ö készíti el a munkák tervrajzait. A kivitelezés Szabó Domonkos és Barna József, a brigád másik két tagjának a dolga. — 1949-ben társultunk hár­man egy munkaközösségbe, onnan datálódik az együtt eltöltött tizenhárom esztendő — világosít föl Barna Jó­zsef. Három évvel később — fűzi hozzá a magyarázathoz — beléptünk az Építőipari ktsz-be, s azóta dolgozunk annak egyik részlegeként. 1952 óta, mióta tagjai a ktsz-nek a címfestő-brigád három tagjával soha nem volt semmi baja. problémája a kisipari szövetkezet veze­tőségének. Munkájukat min­dig jól végezték, fegyelmi vétséget nem követtek el, s a kis kollektíva együttélése oly példásan zavartalan min­denféle súrlódástól mentes volt ezek alatt a hosszú esz­tendők alatt, amilyen való­ban nagy ritkaság. Barátok, a munka után is De nemcsak a munkához való közös viszonyukban nyilvánult meg ez a szép fegyelmezettség. Kapcsolatuk sokkal többet jelent közös munkahelyen dolgozó mun­katársak kapcsolatánál. Ba­rátok ók hárman akkor is, ha a munkaidő után leteszik az ecsetet és levetik a festé­kei kötényt. Szabó Domonkos bácsi mindig nagyon szerette a ké­peket, szép festményeket. Lakásának a falát többek kö­zött Dinnyés Ferenc. Paro­bek Alajos. Balogh Margit és — természetesen — Pin­tér József képei díszítik. Az 6 és Pintér József együttes hatására kezdett el kiállító­sokra járogatni a brigád harmadik tagja. Barna Jó­zsef is, aki azóta a képző­művészetek szenvedélyes ba­rátja lett, s nemcsak egy­szerűen megnézi,már a ké­peket. hanem műértő szem­mel gyönyörködik is bennük. — Nincs utánpótlás! Nincs kire hagyni a szakmát! — mondják ők hárman, akik e&vütt voltak, együtt dolgoz­tak jóban-roeszban tizenhá­rom esztendeig. Most Szabó Domonkos mar nyugdíjba készül. De ki lesz majd he­lyette a "harmadik*? Papp Lajos Huszorhft baleset a síkos járdákon Árokba xnhant n budapenti autóbusx A Csongrád megyei men­tők ügyeletén az ünnepek alatt, de főleg az ünnep utá­ni első napion szinte szünet nélkül csengett a telefon. A legtöbb telefonbejelentés a síkos járdán történt balese­tekhez hívta a mentőket. Különösen sok szerencsét­lenség történt hétfőn a kora délelőtti órákban, amikor is néhány óra leforgása alatt 27 esetben hívták a mentő­ket asés okozta balesetek­hez: lábtöréshez, agyrázkó­dáshoz, medencetöréshez. A déli órákban már annyira sok volt a baleset, hogy a a mentők nem győzték a szerencsétlenül járt embere­ket a kórházba, klinikára szállítani, ezért még a sze­gedi taxik nagy része is szállította a csúszós úton balesetet, .szenvedőket. A Csongrád megyei főka­pitányság közlekedést ellen­őrző csoportjának is akadt dolga az ünnepiek alatt. Va­sárnap reggel a Kossuth La­jos sugárút és a Párizsi kör­út kereszteződéséhez hívták őket, ahol megállapították, hogy Salamon László, Sze­ged, Liliom utca 15. szám alatti lakos ittas állapotban fel akart ugrani a mozgás­ban levő villamosra, a síkos lépcsőn azonban megcsú­szott, visszaesett és a villa­mos Salamont több métert vonszolta magával. Kedden a délelőtti órák­ban a Budapest—Szeged közti vonalon járó autóbusz a vilmaszállási bekötőútnál az árokba zuhant, Miklós Já­nos, Budapest, Vág utca 3. szám alatti lakos áltól veze­tett, a budapesti 16-os AKÖV­höz tartozó autóbusz a sí­kos. jeges úton megcsúszva az árokba zuhant. Szeren­csére emberéletben nem esett, kár. s a balesetet há­rom könnyebb sérüléssel "megúszták* az autóbusz utasai. Az autóbuszon körül­belül 8 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. &h.Hepett a ^etafitete^i na^y. csatád A lakásban már napokkal előbb meg­kezdték a nagytaka­rítást. Szombatra he­lyükre kerültek a szépen hímzett pár­nák. fehér csipke­függönyök, madeira­terítók, s az asztalra még néhány szál vi­rág is jutott. Vasár­napra pedig már a kora délelőtti órák­ban bejárta az egész lakást a frissen sü­tött kalács illata. Mi­re az első , vendég megérkezett, . tel ,jes fényében sziporká­zott már a fenyőfa is, s alatta gazdáira várt az ajándékokkal megrakott asztal. Minden karácsony­kor . együtt volt a Viczai-család. Hu­szonhat éve annak, hogy Viczai néni a harmadik szomszéd­jukból kézenfogva el­hozta Erzsikét neve­lő szüleitől. A kis­lány lila volt a hi­degtől és sovány a sok éhezéstől. Nekik nem lehetett gver­mekük, s Viczai néni elhatározta férjével együtt — aki mai­akkor is a postán dolgozott, hogy ma­gukhoz veszik a kis­lányt. vele ünnepel­nek és megpróbálják helyrehozni, amit az előző nevelő szülök elrontottak. Azóta az eltelt évek alatt ti­zenötször szántó el magát a Viczai-há­zaspár, hogy meg­ossza otthona mele­gét, szeretetét szülei hibáiibói áiiami gon­dozásba került gyer­i mekekkel. Sok öröm­mel. de sok fájda­lommal is járt a gyermekek nevelése. Szívet tépöek voltak azok a bú csúza sok, amikor az évekig ne­velt, anyai szeretet­tel körülvett gyer­mektől meg kellett válni, mert közben még is jelentkezett érte a szülő. írónké­ért még mindig fáj Viczainé szíve, mert, bár mindegyiket sze­rette, de Erzsike mel­lett ez a kislány nőtt a legjobban szívéhez kedvességével, ra­gaszkodásával és szorgalmával. Egyik gyermeke sem hozott annyi dicséretet- az iskolából, mint Irén­ke, akit szülei kül­földre vittek, s aki­nek sorsáról ma már csak néhány levél, fénykép tudósítja az otthont-nyújtó házas­párt. A belső szoba fa­lát. elborítják a fény­képek. Az egyik kép­ről néhány hónapos dundi kis csecsemő mosolyog, a másikon a v. úttörő-lány képe néz rám. A legna­gyobb Jung Hermi­na. s a legfrissebb ne­velt gyermek. Panp Iiona viszont a-hely­színen* is mindig megtalálható. Jung Hermina néhány hó­napos korában ke­rült a családhoz, s azóta egészen mos­tanáig. 19 éves ko­ráig Viczaiék nevel­ték. Most, bár már nem állami gondo­zott. még sem hagy­ja el nevelő .szüleit és szakmája kitanu­lása után is itt lakik a pctőfitelepi, Vadas Márton utca 25 szám alatti kis családi­házban. Ojra csöngettek. Az érkező elé most már anya 'és lánya együtt siettek. Be­tessékelték a kedves vendéget, a nagy csa­lád egyik tagját, akit szintén a Viczai-há­zaspár nevelt. Viczai néni az évek során mindig a kislányok­hoz ragaszkodott. Azt tartotta, sokkal kedvesebbek, s ha megnőnek is nem fe­ledkeznek meg olyan könnyen szüléikről, mint a fiúgyermekek. És Viczai néninek igaza volt. A 26 év alatt felnevelt, szét­széledt. gyermekek, ha máskor nem. de karácsonykor több­ségében személyesen, levélben, vagy aján­dékcsomaggal felke­resik a szülői házat, fgv volt ez most ka­rácsonykor is. S az idős házaspár kará­csonya igen boldog volt. Szinte egész évük ezzel a vnra­ko7ásteli izgalommal telt el. készülődéssel, ünnep várással, hogv együtt legyen ú.ira a család. Ilyenkor az­tán ki-ki elmeséli, mennyire jutott. ' ho­gyan él. hol dolgozik. A mostani ünne­pen különösen sok mondanivalója volt a Viczai-házaspár­nak. Hermina lá­nvuk. aki a_ Szegedi Kenderfonógyárban fonónő. most kapta meg a stafírunghoz hiányzó szobabútort. Nem az idős házas­pár zsebéből futotta egyszerre ilyen nagy ajándékra, hanem úgy egyeztek, hogy ne adjon nekik a nagylány még koszt­pénzt sem. hanem te­gyen félre minden fillért, amit keres, s ebből vették meg számára a modern kombinált szobabú­tort. Nem megveten­dő a szekrények tar­talma sem. Van ott slingelt hófehér pár­nahajtól dunnahu­zatig minden. Sőt a rekamié fiókjában az ágyneműtartó sem üres már, három pár­na és egy dunna Hermina eddigi ho­zománya. S miután a nagylány már 19 éves, csinos is. dol­gos is. megérkezett az ünneplő családhoz egy magas, szőke ka­tonnfiú ir„ aki az or­szág másik végéről jött a pelőfitelepi kis házba édesanyjával együtt, hogy bemu­tassa Herminát. 8 otthonát., családját, ahol él. ' Vacsorához teritett Viczai néni a meg­növekedett családnak és amikor hozzá kezdett a finom illa­tú húsleves kiméré­séhez, olyan öröm­mel. szeretettel töl­tötte tele a tányéro­kat. senki nem hin­né. hogy nem 6 szül­te az asztal körül he­Jvet foglaló szőke, barr.á. kicsi és nagy-< lányokat. Horuczi Lászlóné

Next

/
Thumbnails
Contents