Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

5 Csütörtök, 1981. december W. TAMÍTÓNŐ Bródy Sándor színművének előadása a Kamaraszínházban Tizenhárom, esztendő óta együtt A címfestőbrigád szép próbatétele IJem tudjuk, ki milyen érzésekkel érkezett szombaton este a Kamaraszínházba, mit várt a Tanítónő premierjétől, bizonyos azonban, hogy mindenki megelégedéssel távozott: a közönség az utóbbi idók egyik legszebb színházi előadását láthatta. Mi volt a legfigyelemreméltóbb ebben a bemutatóban? Mindenekelőtt az, hogy nem egy vagy két művész kivételes értékű, kiemelkedő szépségű játékára épült, hanem az egész együttesre, a szereplők lényegében egyenletes színvonalú munkájára. Az előadás minden mozzanatán érezhető volt, hogy a színészek szeretik a darabot, egyetértenek a szerzővel, azt akarják játszani, amit ő írt. Azon az úton, amely az együttes megteremtéséhez vezet, nagyon jelentós lépés a Tanítónő előadása. Hasonló törekvéseket természetesen máskor is, más előadásokon is tapasztaltunk, az eredmények azonban még sohasem jelentkeztek ilyen szemléletes erővel, mint most. A nézők halálos csöndben és összeszorult szívvel figyelték a szép előadáson a cselekmény kibontakozását. Senki sem unatkozott egy pillanatig sem. egyetlen szereplő sorsa sem vált közömbössé: a premier első percétől kezdve igazi, eleven, élő kapcsolat alakult ki a szereplő színészek és a nézők között. Pedig a Cselekmény magvát, a történet legfontosabb mozzanatait a nagy többség nyilvánvalóan ismerte: olvastuk, láttuk már ezt n darabot többször is. Csakhogy maga a dráma is olyan kitűnő munka, hogy minden alkalommal, amikor találkozunk vele, újabb és újabb szépségeit fedezzük fel. Olyan a Tanítónő is, mint a többi remekmű: minél többet tanulmányozzuk, annál többet gyönyörködhetünk benne. Másrészt a színház előadása — Versényx Ida elmélyült rendezésének nagymértékben köszönhetően — valósággal újjáalkotta a művet. Ui a legjelentősebb ebben " • a daraboan? Sokan azt mondják, leleplező ereje, harcossága. Az. hogy kíméletlen őszinteséggel bemutatja a századforduló földesurainak, vezetőinek zülöttséKét. Nem kell bizonygatni, hogy ez nagyon fontos a darabban. A mi számunkra, mai nézők számára azonban, akik nagyon jól ismerjük már ezeket az urakat Mikszáth és Móricz műveiből is, a szín-, műnek nem ez az oldala, nem a leleplező mondanivaló a legjelentősebb. Számunkra fontosabb a tanítónő alakja. Az ó megformálása a legizgalmasabb újdonság ebben a drámában. Züllött urakról már sokat olvastunk, többször láttuk is őket a színpadon. Olyan embert azonban, mint ez a tanítónő, aki "természettudományos alapokon áll*, a modern eszméket és életfelfogást jórészt magáévá tette, s mindig az igazat, a jót. a szépet képviseli, sőt a maga asszonyi gvöngesegével felveszi az urak. a züllött világ ellen a harcot, a magyar drámairodalomban Bródy Sándor alkotott először. Művét mindenekelőtt ez teszi kivételes munkává a magyar kritikai realizmus drámairodalmában. U gyon szép. nagyon hálás szerep tehát a tanítónő alakja. De igényes művésznek nehéz is. Bródy nem sematikusan alkot, s akárcsak a többi szereplő, a tanítónő sincs egj-színűre festve. Ellenkezőleg, nagvonis bonyolult figura, ellentmondásokat. kétségeket hordoz magában. s ha tudia is, mit nem akar. a jövőről homálVos és romantikus elképzelései varnak. Földi Teri tanítónő alakításának egyik legnagyobb művészi értéke és legszebb votiasa, hogy a figurá(Stflis József felv.) Földi Teri (a tanítónő) és Mécs Károly (ifj. Nagy) a 2. felvonásban nak ezt a bonyolultságát fejezi ki, anélkül természetesen, hogy egy pillanatra is kétségessé tenné a szerep mondanivalójának lényegétSzerelmes lesz a gazdag és hatalmas úrba. Nagy Istvánba. A néző először tiltakozik, nem szabad, ez előbbutóbb tragédiához vezet, aztán mégis olyan pillanatok és percek következnek, "hogy a néző igazat ad a lánynak, és még a legjózanabb színházlátogató is azt kívánja, bárcsak egymásé lehetnének, de azért a végén, amikor a tanítónő elmégy, mindenki megérti, hogy ennek törvényszerűen így kellett lennie. Kétségtelen: az író írta ilyennek ezt a figurát, de azért ne feledjük, az, hogy ez a figura teljes bonyolultságában ott állt előttünk szombaton a Kamaraszínház kis színpadán, Földi Teri játékának köszönhető. Néki köszönhető, hogy a dráma legszebb szerepe az előadás legszebb alakításává vált. A hatalmas úr, ifjabb • " Nagy szerepében Mécs Károlyt láttuk. Amikor az előadás elején még csak hallunk róla, hallatlanul ellenszenves, a legellenszenvesebb az egész úri kompániában, de aztán kiderül róla, hogy csakugyan jelentős és erős egyéniség —, ha tetszik — csakugyan "igazi férfi*. Mécs Károly gondosan kidolgozott és a figura minden bonyolultságát visszaadó játékában. hol ellenszenves ez a brutális és szeszélyes, nagvhatalmú fiatalember, hol rokonszenves, ' mindenekelőtt természetesen a tanítónő iránt érzett őszinte szerelme, kedvessége, gyengédsége miatt és azért, mert a sok kéjvágyó haszontalan úr között, akik mind a tanítónőt szeretnék maguknak megszerezni, ő legalább csakugyan *tud bánni* a nőkkel. De azért — s ez Mécs Károly alakításának legfőbb érdeme — sohasem, egyetlen pillanatra sem válik úgy rokonszenvessé, mmt a tanítónő, s végig olyan ember marad, akihez nekünk — bárkibe legyen is szerelmes — nincs és nem is lehet közünk. Csvetemet végzett, tudós ^ középiskolai tanárból szegény falusi tanítóvá lecsúszott pedagógus-figurát játszott Mentes József. Az alakítás a fiatal színész tehetségének új oldalait mutatta meg. Mentes József eddig főképpen vaskos humorú népi figurák megalkotásával aratta legnagyobb sikereit, most ennek a tétova. tehetetlen, tönkretett, önbizalmát vesztett, gyenge egyéniségnek színészi megformálásával bebizonyította, hogy az ilyen szerepekben is épp olyan élő, eleven embert tud a színpadra vinni, mint korábbi alakításaiban. A forrongó indulatokkal feli, hatalomra törő, nagyravágyó fiatal pap szerepét Várady Szabolcs játszotta. Egyszerű eszközökkel, szinte félelmetes figurát formált, kegyetlen és könyörtelen egyéniséget, aki nem sokat teketóriázik az útjába kerülő akadályokkal. A szép alakítás Várady Szabolcs fejlődő tehetségének újabb bizonyítéka. Kovács János szolgabírója jól illeszkedett a többi alakítás színvonalához. De talán színesebb lett volna az előadás, az úri világ rajza, ha ez a figura — ebben a rendezés is segíthetett volna a művésznek — e íj/es pontokon egy kissé kedélyesebb, nyugodtabb, ráérőbb. lassúbb tempójú. Az állandó felfokozott ideges nyugtalanság, sodró ritmus nem mindig indokolt. A kedves, egyszerű, csodálkozó kántorkisasszonyt Simon Erika játszotta, egyszerűen és meggyőzően. Kntay Endre szemléletes, kifejező erejű alakot formált az öreg Nagv szerepében. Miklós Klára drámai erejű játéka hatásosan szolgálta a sikert. Az öreg, jóindulatú, jóakaratú plébánost Károlyi István szép alakításában láttuk. Különösen a harmadik felvonásban éreztük meggyőzőnek. Gém esi Imre keveset szóló kániora hiteles volt. A cigányprímás rövid szerepében Marosi Károly határozott körvonalú karakterfigurát formált. Kár, hogy Káldor Jenő és Mészöly Júlia kissé rikító színekkel játszott. A stílusos díszleteket Sándor Sándor tervezte. Mkrös László Vannak régi, s szép hagyományú iparok, amelyek napjainkban nem bírván lépést tartani a rohamosan fejlődő technikával és az egyre növekvő igényekkel mind inkább háttérbe szorulnak s végül kivesznek majd. Így veszti el piacát, megrendelőinek hagyományos táborát a címfestőszakma is, amelyet a látványosabb, mozgalmasabb és színesebb neon-feliratok, reklámok népszerűségének növekedése szorított háttérbe. Jobbára falusi megrendelőknek dolgozik ma már a Szegedi Építőipari ktsz címíestő-brigádja is. Hiányzanak a fiatalok — Nincs utánpótlás! Nincs kire hagyni a szakmát! — ez a gond keseríti meg Szabó Domonkosnak, a szakma szegedi nesztorának munkás napjait is. — En kérem — emlékezik vissza az tlt kezdetére — azt se tudtam hova legyek örömömben, amikor 1906-ban fölvettek inasnak ebbe a szakmába. S azóta eltelt mar ötvenöt esztendő. Ez alatt az ötvenöt év aintt egyetlen egyszer sem fordult meg a fejemben az a gondolat, hogy rosszul választottam a efmfcstéssel. Valóban. Szabó Domonkosnál a címfestő szakmának lelkesebb és egyszersmind jobb művelőjét nemcsak Szegeden, de az országban is nehéz volna találni. A legteljesebb egyetértésben Tizenhárom esztendeje, hogy együtt dolgozik a háromtagú címfestő brigád. A brigád vezetője Pintér József festőművész, ö készíti el a munkák tervrajzait. A kivitelezés Szabó Domonkos és Barna József, a brigád másik két tagjának a dolga. — 1949-ben társultunk hárman egy munkaközösségbe, onnan datálódik az együtt eltöltött tizenhárom esztendő — világosít föl Barna József. Három évvel később — fűzi hozzá a magyarázathoz — beléptünk az Építőipari ktsz-be, s azóta dolgozunk annak egyik részlegeként. 1952 óta, mióta tagjai a ktsz-nek a címfestő-brigád három tagjával soha nem volt semmi baja. problémája a kisipari szövetkezet vezetőségének. Munkájukat mindig jól végezték, fegyelmi vétséget nem követtek el, s a kis kollektíva együttélése oly példásan zavartalan mindenféle súrlódástól mentes volt ezek alatt a hosszú esztendők alatt, amilyen valóban nagy ritkaság. Barátok, a munka után is De nemcsak a munkához való közös viszonyukban nyilvánult meg ez a szép fegyelmezettség. Kapcsolatuk sokkal többet jelent közös munkahelyen dolgozó munkatársak kapcsolatánál. Barátok ók hárman akkor is, ha a munkaidő után leteszik az ecsetet és levetik a festékei kötényt. Szabó Domonkos bácsi mindig nagyon szerette a képeket, szép festményeket. Lakásának a falát többek között Dinnyés Ferenc. Parobek Alajos. Balogh Margit és — természetesen — Pintér József képei díszítik. Az 6 és Pintér József együttes hatására kezdett el kiállítósokra járogatni a brigád harmadik tagja. Barna József is, aki azóta a képzőművészetek szenvedélyes barátja lett, s nemcsak egyszerűen megnézi,már a képeket. hanem műértő szemmel gyönyörködik is bennük. — Nincs utánpótlás! Nincs kire hagyni a szakmát! — mondják ők hárman, akik e&vütt voltak, együtt dolgoztak jóban-roeszban tizenhárom esztendeig. Most Szabó Domonkos mar nyugdíjba készül. De ki lesz majd helyette a "harmadik*? Papp Lajos Huszorhft baleset a síkos járdákon Árokba xnhant n budapenti autóbusx A Csongrád megyei mentők ügyeletén az ünnepek alatt, de főleg az ünnep utáni első napion szinte szünet nélkül csengett a telefon. A legtöbb telefonbejelentés a síkos járdán történt balesetekhez hívta a mentőket. Különösen sok szerencsétlenség történt hétfőn a kora délelőtti órákban, amikor is néhány óra leforgása alatt 27 esetben hívták a mentőket asés okozta balesetekhez: lábtöréshez, agyrázkódáshoz, medencetöréshez. A déli órákban már annyira sok volt a baleset, hogy a a mentők nem győzték a szerencsétlenül járt embereket a kórházba, klinikára szállítani, ezért még a szegedi taxik nagy része is szállította a csúszós úton balesetet, .szenvedőket. A Csongrád megyei főkapitányság közlekedést ellenőrző csoportjának is akadt dolga az ünnepiek alatt. Vasárnap reggel a Kossuth Lajos sugárút és a Párizsi körút kereszteződéséhez hívták őket, ahol megállapították, hogy Salamon László, Szeged, Liliom utca 15. szám alatti lakos ittas állapotban fel akart ugrani a mozgásban levő villamosra, a síkos lépcsőn azonban megcsúszott, visszaesett és a villamos Salamont több métert vonszolta magával. Kedden a délelőtti órákban a Budapest—Szeged közti vonalon járó autóbusz a vilmaszállási bekötőútnál az árokba zuhant, Miklós János, Budapest, Vág utca 3. szám alatti lakos áltól vezetett, a budapesti 16-os AKÖVhöz tartozó autóbusz a síkos. jeges úton megcsúszva az árokba zuhant. Szerencsére emberéletben nem esett, kár. s a balesetet három könnyebb sérüléssel "megúszták* az autóbusz utasai. Az autóbuszon körülbelül 8 ezer forint értékű anyagi kár keletkezett. &h.Hepett a ^etafitete^i na^y. csatád A lakásban már napokkal előbb megkezdték a nagytakarítást. Szombatra helyükre kerültek a szépen hímzett párnák. fehér csipkefüggönyök, madeiraterítók, s az asztalra még néhány szál virág is jutott. Vasárnapra pedig már a kora délelőtti órákban bejárta az egész lakást a frissen sütött kalács illata. Mire az első , vendég megérkezett, . tel ,jes fényében sziporkázott már a fenyőfa is, s alatta gazdáira várt az ajándékokkal megrakott asztal. Minden karácsonykor . együtt volt a Viczai-család. Huszonhat éve annak, hogy Viczai néni a harmadik szomszédjukból kézenfogva elhozta Erzsikét nevelő szüleitől. A kislány lila volt a hidegtől és sovány a sok éhezéstől. Nekik nem lehetett gvermekük, s Viczai néni elhatározta férjével együtt — aki maiakkor is a postán dolgozott, hogy magukhoz veszik a kislányt. vele ünnepelnek és megpróbálják helyrehozni, amit az előző nevelő szülök elrontottak. Azóta az eltelt évek alatt tizenötször szántó el magát a Viczai-házaspár, hogy megossza otthona melegét, szeretetét szülei hibáiibói áiiami gondozásba került gyeri mekekkel. Sok örömmel. de sok fájdalommal is járt a gyermekek nevelése. Szívet tépöek voltak azok a bú csúza sok, amikor az évekig nevelt, anyai szeretettel körülvett gyermektől meg kellett válni, mert közben még is jelentkezett érte a szülő. írónkéért még mindig fáj Viczainé szíve, mert, bár mindegyiket szerette, de Erzsike mellett ez a kislány nőtt a legjobban szívéhez kedvességével, ragaszkodásával és szorgalmával. Egyik gyermeke sem hozott annyi dicséretet- az iskolából, mint Irénke, akit szülei külföldre vittek, s akinek sorsáról ma már csak néhány levél, fénykép tudósítja az otthont-nyújtó házaspárt. A belső szoba falát. elborítják a fényképek. Az egyik képről néhány hónapos dundi kis csecsemő mosolyog, a másikon a v. úttörő-lány képe néz rám. A legnagyobb Jung Hermina. s a legfrissebb nevelt gyermek. Panp Iiona viszont a-helyszínen* is mindig megtalálható. Jung Hermina néhány hónapos korában került a családhoz, s azóta egészen mostanáig. 19 éves koráig Viczaiék nevelték. Most, bár már nem állami gondozott. még sem hagyja el nevelő .szüleit és szakmája kitanulása után is itt lakik a pctőfitelepi, Vadas Márton utca 25 szám alatti kis családiházban. Ojra csöngettek. Az érkező elé most már anya 'és lánya együtt siettek. Betessékelték a kedves vendéget, a nagy család egyik tagját, akit szintén a Viczai-házaspár nevelt. Viczai néni az évek során mindig a kislányokhoz ragaszkodott. Azt tartotta, sokkal kedvesebbek, s ha megnőnek is nem feledkeznek meg olyan könnyen szüléikről, mint a fiúgyermekek. És Viczai néninek igaza volt. A 26 év alatt felnevelt, szétszéledt. gyermekek, ha máskor nem. de karácsonykor többségében személyesen, levélben, vagy ajándékcsomaggal felkeresik a szülői házat, fgv volt ez most karácsonykor is. S az idős házaspár karácsonya igen boldog volt. Szinte egész évük ezzel a vnrako7ásteli izgalommal telt el. készülődéssel, ünnep várással, hogv együtt legyen ú.ira a család. Ilyenkor aztán ki-ki elmeséli, mennyire jutott. ' hogyan él. hol dolgozik. A mostani ünnepen különösen sok mondanivalója volt a Viczai-házaspárnak. Hermina lánvuk. aki a_ Szegedi Kenderfonógyárban fonónő. most kapta meg a stafírunghoz hiányzó szobabútort. Nem az idős házaspár zsebéből futotta egyszerre ilyen nagy ajándékra, hanem úgy egyeztek, hogy ne adjon nekik a nagylány még kosztpénzt sem. hanem tegyen félre minden fillért, amit keres, s ebből vették meg számára a modern kombinált szobabútort. Nem megvetendő a szekrények tartalma sem. Van ott slingelt hófehér párnahajtól dunnahuzatig minden. Sőt a rekamié fiókjában az ágyneműtartó sem üres már, három párna és egy dunna Hermina eddigi hozománya. S miután a nagylány már 19 éves, csinos is. dolgos is. megérkezett az ünneplő családhoz egy magas, szőke katonnfiú ir„ aki az ország másik végéről jött a pelőfitelepi kis házba édesanyjával együtt, hogy bemutassa Herminát. 8 otthonát., családját, ahol él. ' Vacsorához teritett Viczai néni a megnövekedett családnak és amikor hozzá kezdett a finom illatú húsleves kiméréséhez, olyan örömmel. szeretettel töltötte tele a tányérokat. senki nem hinné. hogy nem 6 szülte az asztal körül heJvet foglaló szőke, barr.á. kicsi és nagy-< lányokat. Horuczi Lászlóné