Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

Régiből újat — divatosat Bizonyára mindannyiunk­nak akad olyan kosztümje, vagy ruhája, melyet megun­varrjuk. A kabáthosszát sel tesszük változatossabbá. megrövidítjük, majd lezsc- övre egyszínű szövetet hasz­ren karcsúsítjuk. A nátlik nálunk. Ujját megrövidítjük, végződéséhez a zsebből ké­szült szivarzsebeket helye­zünk. A szoknya bőségéből kiveszünk. tank és a szekrény legmé­lyébe rejtettünk, az -ezt többé ne is lássam- jelszó­val. Vegyük csak szépen elő az ilyen ruhát, s meglátjuk, hogy néhány órai munkával az "szinte újjá születik, s már mi sem ismerjük fel a régi holmit. Divatjamúlt kosztümünk (1. rajz — keretben) igen csekély változtatást igényel. A gallért és zsebeket levesz­szük. az ujját kinőtt hosszú­ságúra levágjuk. Elöl, hátul a kabátot lezseren bekarcsú­sítjuk. A zsebekből, a sza­básvonalról kiindulva meg­kötés övet szabunk. Ha van otthon bármilyen valódi, vagy műszőrme hulladék, abból levehető sálszerű gal­lért készítünk (l/a. rajz). A szoknyát leszűkítjük. A má­sik megoldásnál a nyakkor­letet kivágjuk, a gallért igen keskenyen, kissé elállítva Ugye, kedves olvasóink, már nem ismernek rá visel­tes tweed ruhájukra? (2-es rajz, keretben). Természe­tes, hogy nem, hisz pillana­tok alatt lefejtjük a zsebe­ket. A szoknyán belső sze­gőt varrunk, majd kívülről gyapjúszálas öltögetéssel dí­szítjük. Az öv, gallér és uj­ja végződésén keskeny bőr­vagv műbőrpaszpol van. A felsőrészt megfordítjuk, a hátát zipzárral csukjuk. A gallért elkeskenyítjük (2/a rajz). A másik változatnál a ruhabőségből kivéve, a két­részes ruha felsőrészét meg­hosszabbítjuk. Kötött gallér­ral és kézelővel díszítjük és ugyancsak gyapjú öltögetés­Mlndenklnek akad hasonló fekete ruhája, mint amilyen a 3-as rajzon, a fekete ke­retben látható, amely igen csinossá alakítható át (3/a rajz). Itt is a felsőnész elejét vesszük hátának, az elejét kereken, maid a hátát Ic­aiakban vágjuk ki. A szok­nyát leszűkítve, féloldalas elkerekített ránccal varrjuk meg, szélét pedig satinnal, vagy bársonnyal paszpoloz­zuk be. Ugyancsak az öv an­golmasnija is ebből készül. A masni közepén művirág­gal, vagy egy szép markasit tűvel. A 3/b jelzésű model­lünk hasonló megoldással készült, csak a nyakkivágása V-alakű és az öv fekete sa­tinból való. lefelé piézve. A masni szintén satin. Hátul a derék saját behúzott gom­bokkal záródik. A jó fekete titka Tanácsok az otthoni kávéfőzésre Kiterjedt szokás ma már csaknem minden háznál, hogy a vendégeknek feketé­vel is kedveskednek. Sőt., miután az árváltozás során olcsóbb lett a kávé, egvre több családnál honosodik meg az otthoni rendszeres kávéfőzés is. Sok vita van azonban arról, milyen is le­gyen a jó feketekávé, ho­gyan kell elkészíteni. Er­re próbálunk most választ adni. elöljáróban a Szegedi Minőségvizsgáló Intézet egyik mérnökének tapaszta­lataival. — Egyik legjobban be­vált kávéfőzőgép az Uni­press gép, ugyanis ez lúgoz­za ki a legtökéletesebben az őrölt kávét. F.zcnk'vül több­féle méretű szűrőtárcsája le­hetővé teszi, hogy különböző mennyiségű kávét főzhes­sünk vele. Használják még a lomhikos kávéfőzőt is, de az nem olyan jól bevált. Az „anyagnorma" — Ha otthon főzzük a ká­vét az -anyagnorma* kö­rülbelül egy duplányi adag­ra hat gramm kávé, fél de-'i cinyi vízhez. Ez az arány j biztosítja a nálunk forga­lomban levő kávéból a leg­tökéletesebb főzetet. A ká­vé alját lehetőleg soha ne használjuk fel, mivel abból már csak a főzés során cser­sav kerül az italba, és je­lentősen lerontja annak ízét Ha nyers kávét otthon pör­kölünk, kerülni kell a túl­pörkölést. mivel az ízkiala­kító értékes aromaanyagok (koffein, theobromin) nagy része elillan. A háziasszonv ügyelien mindig arra, hog'1 lehetőleg friss kávét vegyen mivel igazán tökéletes ital csak friss kávéból készíthe­tő. — Mivel megkérdezték tő­lünk azt is, hogy vélemé­nyünk szerint Szegeden hol főzik a legjobb feketekávét szeretném elmondani, hogv többszöri ellenőrzés, tapasz­talat szerint a Hungária Ét­teremben, a Hungária Cuk­rászdában és a Kárász ut-|! cában levő 31-es számúi élelmiszerkiskereskedelmi !{; 11 árudában készül a legjobb fekete. Három gramm és hat gramm ; A szakember véleményei alapján felkerestük a Hun 1 gária Cukrászdában található i| i. Zsemberi Sándornét. Éppen" az egyik vendég az. általa fő­zött kávét dicsérte, így nyu­godt lelkiismerettel tettük fel a kérdést, hogyan kell jó kávét főzni és persze első­sorban, otthon hogyan főzze a háziasszony a kávéitalt. — Egyre több praktikus kávéfőzőgép kerül forgalom­ba. Van aki az üvegburásra esküszik, én legjobban ezt az úgynevezett fütyülős, két-há­rom dupla főzésére alkalmas kis kávéfőzőt szeretem. Az egyik legfontosabb kellék, a presszóban és otthon is, hogy a kávé friss legyen és hogy. közvetlenül főzés előtt da­ráljuk meg. Mert előzetes le­darálás esetén elillan a ká­vé közismert jó illata. Mivel a presszóban mégszoktam, hogy szimpla és dupla mére­tekben gondolkozzam, ezért azt javasolnám, aki fejen­ként szimpla adag kávét akar főzni, az három gramm, azaz egy tetőzött kávéskanál kávét adagoljon, s ehhez annyi vizet, hogy a szimpla, amikor elkészült, ne legyen több három centnél. A dupla adag készítésénéi hat gramm kávét használjunk és elké­szülte után a mennyiségé fél deci legyen. Egymillió felbomlott házasság Nyugat-Németországban A Hamburgban megjelenő ••Bild Zeitung* megállapítása szerint az NSZK területén mintegy millió házasság végződik válással, illetve a házastársak legfeljebb csak forma szerint, élnek együtt. Ez azt jelenti, hogy az or­szág területén minden 13. há­zasságkötés válással, . vagy jóvátehetetlen elhidegülés­sel végződik. Nyugat-Német­országban jelenleg 443 ezer törvényesen elvált asszony él. ezek közül 225 ezernek gyereke van. Kulturált viselkedés, jó modor Néhány szó a társadalmi érintkezés szabályairól Több olvasónk kérte, hogy a -Családi körben* rova­tunkban foglalkozzunk néha a társadalmi érintkezés for­máival. azokkal a tudniva­lókkai, amelyek ismerete nélkül könnyen zavarba jö­hetünk egy-egy társas össze­jövetelen, találkozón, közös rendezvényen, de szűkebb körben is. E kérésnek, úgy hisszük, eleget kell tennünk, mert manapság a társadalmi érintkezéseknél, de a csalá­don belül is, kopik már az avult, a régi, amit a ko­rábbi társadalom hozott létre. Formálódnak a visel­kedés szabályai is és ido­mulnak társadalmunk de­mokratizmusának megfele­lően. A Jó modor, a kulturált magatartás — közfelfogá­sunk szerint — bizonyos ér­telemben részévé válik an­nak. amit mi a szocialista együttélésnek nevezünk,' és amely fogalom megköveteli, hogy kellő tapintattal, em­bertársaink megbecsülésével illeszkedjünk közösségünkbe. Mi tartozik ide? Egy fiatal olvasónk pél­dául kéri, hogy szóljunk né­hány szót a helyes viselke­dés alapszabályairól. Űgy hisszük, hogy az ismerke­dés, a megszólítás, a talál­kozás, a magánlevelezés for­máiról kellene beszélnünk elsősorban, ha e kívánság­nak eleget akarunk tenni. Ide sorolhatnánk továbbá az öltözködés, az étkezés "előírásait* is, a vendéglá­tás. a vendégség most for­málódó kívánalmaival együtt. A közelmúltban már je­lent meg olyan könyv, amely összefoglalta és boncolgatta az ilyen kérdéseket- De hall­hattunk erről a rádióban, vagy a televízióban is. Mi­vel azonban az emiitett könyvek hamar elfogytak a könyvkereskedésekben — ez a jelenség is igazolja egyéb­ként, hogy szükséges az ilyen dolgokról beszélgetni, írni —, alkalomadtán meg­emlékezünk a társadalmi érintkezés jel«ilegi és ala­kuló gyakorlatáról, útmuta­tásként azoknak, akik talán még nem biztosak ilyen is­mereteikben. Az első mozzanat: az ismerkedés • Elöljáróban néhány, szót a társadalmi érintkezés első mozzanatáról, az ismerke­désről: A bemutatkozásnak, az is­merkedésnek megvannak a maga szabályai, amelyeket a közösségi élet alakított ki. Az egyik ilyen szabály, hogy az ismerkedést lehetőleg egy közös ismerős közvetíti. Akár férfival, akár nővel aka­runk megismerkedni, mindig valamelyik közös ismerő­sünket kérjük meg, hogy mutasson be bennünket az illetőnek. Előadódhat olyan helyzet, hogy nincs ilyen is­merősünk. Ilyenkor sem me­hetünk oda az utcán az is­meretlenhez csak űgy be­mutatkozni. Nem tehetjük ezt meg moziban, színház­ban, más helyen sem. A régi "illemtan szabá­lyai* is megengedték azon­ban, hogy felemeljünk egy elejtett zsebkendőt, kinyit­hassunk udvariasan egy aj­tót, felsegítsünk egy kabá­tot a ruhatárban, vagy a vonaton. Mindez kiinduló le­het a megismerkedéshez. Tolakodni azonban ilyenkor sem szabad. Ha az illető a kérdést lezárja egy "köszö­nöm*-mel, ne zaklassuk to­vább. Hasonló ismerkedési alka­lom lehet a rendszeres uta­zás a villamoson, autóbuszon. Előfordulhat, hogy egy férfi, miután hónapokig rendszere­sen együtt utazik egy fiatal lánnyal, meg szeretne ismer­kedni vele. A férfi ilyenkor is kezdeményezhet ismeret­séget. Például udvariasan köszön útitársának. Ha a lány visszaköszön — rendben van. Ha nem viszonozza, ha neheztelve fogadja a köszö­nést, az ismerkedést folytathatjuk. Az ismerkedésnél általá­ban csak a férfi kezdemé­nyezhet — ez a mostani köz­felfogás is. Ez természetesen nem jelentheti, hogy egy nő nem szólhat ismeretlen fér­fihez, ha pl. felvilágosítást akar kapni, hogy hol van va­lamelyik utca, mikor indul a vonat stb. Közös ismerős út­ján a nő is kezdeményezhet ismeretséget — ez már ná­lunk természetes. A bemutatkozás Bonyolult szertartás v©R hajdanában a bemutatás én bemutatkozás. Ez ma lénye­gesen egyszerűbb. Az udva­riasság megkívánja, hogy a férfit mutassuk be a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek, az új beosztottat vezetőjé­nek, főnökének. Társaságban a bemutatás a házigazda vagy közeli rokonának fel­adata. A bemutatásnál ele­gendő néhány közvetlen szó: "Engedje meg, hogy bemu­tassam .. .*, "Bemutatom ba­rátomat .. .* stb. Ha a társaság nagyobb, a meghívottakat külön-külön ismertetjük meg egymással. Ha nagyobb társaságba va­laki elkésve érkezik, elegen­dő, ha asztalszomszédainak mutatjuk be ót. A vacsora után majd megismerkedik a többiekkel. Megtörténik, hogy valaki meghívást kap pl. szűkkörű, intimebb jellegű vacsorára. A meghívónak, feltételezzük, felesége és fia­tal lánya van. A házigazda mutatja be ilyenkor a ven­déget előbb feleségértek, majd lányának. A nők ülve maradnak, ők nyújtják — mindég elsőnek — kezüket. A férfinak illik megvárnia a kéznyújtást A férfi ne táv­irati stílusban mondja el ne­vét. Az sem helyes — a lá­nyok között most dívó szo­kás szerint —, csupán ke­resztnevet mondani. Ha a bemutatott férfi kora, társa­dalmi tekintélye ezt indokol­ja, akkor a nő a bemutatko­záskor felállhat. A férfi azonban minden esetben fel­állva üdvözli a nőket. A be­mutatkozás az utcán is úgy zajlik le általában, mint a társaságban. GYERMEKEKNEK lő&gyan ÍM ^patuiiíx&í fó tanuld? Kisrejtvények Híres 1 2 s 4 5 6 ü 7 8 9 m 10 u • iro _éla _ te lka vándor jöt ezsö mii 'ára _de _ajos mma ároly VÍZSZINTES SOROK.: 2. Jókívánság. (Folytatása a függőleges 1.) 5. Régies kérdőszó. 6. Német Rózsi monogramja. 7. Mulatószócs­ka. 8. Az Egyesített Tiszti Is­kola nevének rövidítése. 10. Ilyen ügyeket intéznek a bí­róságon. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. A jókívánság folytatása. 2. A falusi házakat veszik körül. 3. Betű kiejtés szerint. 4. Római 50-es és 501-es. 9. 1RE. 11. És, latinul. A kezdőbetűk felülről le­felé olvasva egy magyar író nevét adják. Tréfás számtan 1, Egy tojás megfőzéséhez négy pere szükséges. Meny­nyi idő kell hat tojás meg­főzéséhez? 2. Egy családban három fiú van és mindég) iknek van nővére. Hány gyermek van összesen a családban? A szöszi kis Panni első osztályba járt, és bizony egyre csak azt hajtogatta a ma­májának, hogy ö nem megy többet is­kolába, mert sokkal jobb otthon játszani, vagy a Bodri kutyá­val hancúrozni az udvaron. Csak nagy könyörgésre készítet­te el a házi felada­tát. és hiábavaló volt minden korholó szó. Panni nem akart megváltozni. — Nem szeretem én az iskolát, úgy­sem tanulok! — mon­dogatta. délelőtt:, déN után, és hiába fi­gyelmeztette a taní­tó néni: — Panni, ülj ren­desen! Panni biztos, hogy izgett-mozgott, — Panni, szépen fogd azt a ceruzát! Panni biztos, hogy rosszul tartotta ceru­záját, és olyan csú­nya karikákat, vona­lakat húzott vele, hogy még az első éves kis óvodások is különbet rajzolnak, — Panni, ne húz­gáld a Rozika haját! Panni oda sem hallgatott, és újra meghúzta az előtte ülő kislány copfját. Így történt, hogy a tanító néni és Panni mamája egyszer, egy délután sokáig be­szélgettek arról, hogy mit is kellene tenni Pannival, hogy meg­változzon és jó kis­lány legyen. Ugye, most azt gondoljátok, hogy naayon nehéz dolguk volt? Hát az biztos, hogy nem volt könnyű Pannit jobb belátás­ra bírni, de nem is volt olyan nagy-nagy feladat, A tanító né­ni és Panni mama ia elhatározták: ezután egy szóval sem mond­ják a kislánynak azt, hogy tanuljon., csi­nálja meg a házi fel­adatot. majd észre­veszi ő maga, hogy a többiek, akik jól tanulnak és szorgal­masak, lefőzik őt, és szégyenben marad az egesz osztály előtt. Nem is tettek más­ként. Panni néhúny napig csodálkozott, hogy otthon nem kérdezik tőle: mi a lecke, Pannikám? Készen van a házi feladatod? örült is ­ennek egy darabig, de aztán az öröme egy napon sírás-rí­vássá változott. Kíváncsiak vagy­tok ugye, hogyan? Űgy, hogy a taní­tó néni egyik dél­előtt azt mondta: — Akt jól elkészí­tette a házi felada­tot. az a legközeleb­bi iskolai ünnepsé­gen szerepelni fog! Panni nagyon sze­retett szavalni, és már óvodás korában is sok versikét meg­tanult. De bizony most nem' kapott verset. mert nem volt meg a házi fel­adata! No, lett erre sírás-rívás, a tanító néni azonban hajt­hatatlan maradt, aki nem tanul, az nem is szerepelhet. Képzeljétek el, gye­rekek, Panni más­nap elsőnek jelent­kezett, hogy készen van ám az íráslce­kéje, tessék megnéz­ni! A tanító néni mo­solygott magában, és azt mondta Panni­nak: — Jól van Panni, ha egész héten ilyen szépen dolgozol, és azután sem lesz rád panasz, te is elsza­valhatsz egy kis ver­sikét a felszabadulá­si ünnepélyen. Ezt a kis törtene­tet a tanító néni me­sélte nekem, és azt is elmondta még, hogy a szöszi Panni azóta valóban meg­változott, jól tanul, szépen viselkedik az iskolában, és soha, egyetlen egyszer sem felejti el megcsinál­ni a házi feladatát_ Ti sem felejtitek el, ugye? Sas Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents