Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

Tasirnan, 19®1. december U. 4 A feledhetetlen Odessza A HÖSÖK MA IS ÉLNEK Kint az utcán eleven ás hangulatos volt minden, Ebben az. épület­ben pedig nyomasztó a csend, akar a holtak birodalmaban. Miért is kellett idejönni? Az odesszai történelmi múzeu­mot akartam látni, s most itt van! Elvezettek ebbe a szo­morúság-várba. Vagy talán elhamarkodot­tan Ítélkezem? Egy baioe, fiatal leány néz rám kedves-szelíden. Vállára omló dús, sötét haj* még jobban kiemeli arcának kis­sé szabálytalan, mégis finom vonásait. Olyan fi itt a szür­ke katonamundéiok. lépett zászJoselymek, rozsdás kézi­gránátok és sárgult röpcédu­lák társaságában, mint kor­nms falak között egy szál, üde virág. Közelebb lépek hozzá. -Nl­na Onilova hősiesen védte a tarost. utolsó leheletéig. Meghalt 1941-ben, 21 éves korában a fasiszta barbárok elleni harcban*. A sorok végét már snét­mossák a könnyeim. Hát te mar nem élsz Ninocska? Mondd, mit. kerestél le ott a sáros barrikádon, ahol a 1 yilkoa halál úgy száguldo­zott. mint egy ámokfutó? Ne­ked a szerelmedet kellett volna ölelned, nem a gép­puska hideg vasát, hiázen olyan nagyon nép és olyan nagyon fiatal vagy. Látod, ha ptttíön maradsz, talán ma is cisz, boldog anya lennél és estenként moziba gyermekeiddel. A hő* várost szimbolizáló szoborcsoport az odesszai pá­lyaudvar épületének homlokzatán A Lenin-rend és a Szovjet- Alekszandr Gyubakln — haj­a tudnak * mindé- fasiszta terror a városban, r5J unió Hose cím tulajdonosa, tott végre. Már tobzódott jarnai Hdftettéröl tudnak mindé- fasiszta terror templom hagymakupolás tor­nyának csúcsára kitűzték a sarló-kalapácsos vörös zász­lót. Ez 1942. november H-án éjjel, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lóján történt. Az ünnepen, sőt a következő napokon is mindenki láthatta a város­ban a forradalom szimbólu­mát, mert. a németek meg­rökönyödésükben el sem merték azonnal távolítani. Valamilyen óriási szervezett erőnek tulajdonították az ak­ciót, hiszen arrH még álmuk­ban sem mertek volna gon­dolni. hogy két komszomolis­ta fittyet hányjon a naponta hangoztatott statáriumra. Csak 1944. április 10-én szabadult fel újra Odessza. Határtalan volt a lakosság öröme, és az újjáépítés azon­nal megkezdődött. A haza azonban számon tartotta a város népének emberfeletti küzdelmét a háború első hó­napjaiban. Odessza — másik négy szovjet várossal együtt — megkapta a -Hős város­elnevezést. A Szovjetunióban azóta így hangzanak az ün­nepek alkalmából elhangzó napiparancsok: -Moszkvá­ban és a Hős városokban ágvusortúz hirdesse . . .* Lassan benépesedik egészen a múzeum. Szaka­datlanul özönlenek befelé a munkasok, a katonák, a kis­iskolások. Jönnek a történe­lemmel ismerkedni, erőt és öntudatot, gyarapítani. Ta­elesett hősöktől. Nagy érdeklődés külföldön a jövő évi szabadtéri játékok iránt Jó néhány hónap választ Automaatscheppij Zeeland el bennünket az 1962 évi holland utazási iroda jelez­szegedi szabadtéri játékok- te. hogy tói, de máris élénk erdők- több amerikai és angol tu­Indés nyilvánul meg iran- ristacsoportot szeretne a ta. játékokra küldeni. Több iparvállalat, vidéki Ezért kérte az Idegenforgal­nngyiizem jelezte nz Ide- mi Hivutalt, hogv küldjön genforgalmi Hivatalnak, ismertető anyagot. A Deut­hogy dolgozói csoportosan látogatnak el Szegedre megnézni az új műsort. A MALÉV vezérigazgatóságán az Idegenforgalmi Hivalal sche Lufthansa igazgatósága is kért hasonló tájékoztatást. Az IBUSZ több külföldi ki­rendeltsége. így a párizsi és becsi kirendeltség is, jelezte, közreműködésévei elkészült hogy van érdeklődés a nagy az 1962 évi játékokra indí- szegedi szabadtéri rendez­tandó repülőjáratok prog­ramja. A tervezett repülö­utak már szerepelnek abban a színes, négy nyelvre lefor­dított propaganda kiadvány­ban, amit, az egész világon terjesztenek az 1962 évi já­tékok népszerűsítésére. Sok bejelentés érkezett már külföldről is. A Lengyel—Magyar Baráti Társaság poznani csoportja vény iránt. Felkeresik Szegedet azok a külföldi turisták is akik egyébként más. meghatá­rozott eélra szervezett ma­gyarországi útra jelentkez­tek. A 14 napos magyarországi, úgynevezett ornitologiai tú­ra résztvevői, az autósok lranz.il. túrájába kapcsolódó külföldlek is hírül adtok, közölte, hogy ismét százhúsz hogv 1962 júliusóban. au­tagú turista csoportot indít gusztusában útba ejtik Sze­li játékokra. Nyugatról is ér- gedet és megtekintik a Játé­keztek már bejelentések. Az kok egyes előadásait. Összekapcsolnak két tengert Zoszima fiaakov, a Szovjet- járhatóvá válik nagy hajók unió Állami Tervbizottsága- számára. nak felelős munkatársa be­jelentette, hogy a Fekete tengert ét a Balti tengert a tervek szerint a Dnyeper, a Pripjaty, a Jaszehia, a Sara és a Nyeman folyók révén kapcsolják össze. A Dnyeperen épült erőmüvek növelték a A Pripjaty folyón gátakból és zsilipekből álló kis vízmü­veket fognak építeni, ame­lyek növelik a vízállást, ki­egyenesítik és kibővítik a fo­lyó medrét. A Jaszelda folyót és a vízi- Nyeman Sara nevű mellék­folyó folyóját 70 kilométeres csa­Ezt a beszédet n"m hB": ja senki, csak befelé suttogom ma­gamnak. mégla szégyenpír lw>rü el miatta. Micsoda rö­v idlétás! Nina, ez a töré­keny szovjet leány jobban _ ludta. mit kell cselekednie. Nagyon sokan , a Azon a forró nyári napon teaara­nütt a világon. Az antifasisz­ták elhalmozzák ajándékok­kal — legutóbb az Egyesült Államokból kapott egy hím­zett Lenin-kendőt — ezek is mind ott láthatók a múeeum anyagai között. de ók nem féltek semmitől. A legnagyobb pravoszláv nulni az akik élni ké. szintjét. A kan.vevi vízmű tornával kötik össze. A Nye­megépítésével a Dnyeper fo- mun fblyó vízierőműveinek fognak mindörök- lyó. torkolatától kezdve egé­szen a Pripjaty folyóig fí60 Nagy István kilométeres hosszúságban alighanem ő is szívesen an­dalgott volna a tengerparti sétány árnyas fái alatt, csakhogy álmait messze ijesztette a véres valóság. A háború sárbatiporta boldog­ságát. A német csizmák már Odessza közvetlen környékén taposták a termékeny fekete humuszt és el voltak szánva a város felégetésére is. Ek­kor kezdődött el 1941. au­gusztusában az. emberfelet­(ten hősi tetteknek az. a so­rozata, amely ma is arany­betűkkel ragyog a Szovjet­unió történelmében. A múzeum élettelennek tűnő dokumentumai egyszer­re megelevenednek és mint bű krónikások, elmesélik há­rom pokoli hónap esemé­nyeit Aki csak mozogni tudott, katonává alakult át egyik óráról a másikra. A Nina tiniimák épp úgy, mint a gyermekek és a hajlott korú emberek. Az. egyik bronzszo­bor tízéves fiúcskát ábrázol teljm hadifelszereléssel — puskája agya a földet éri. Amott egy öregasszony port­réja. aki a dokumentumok legdrá gábbat. életüket is feláldoz­ták a városért. 1. Oszipov ezredes legendás tetteket hajtott végre, egymásután őzei-1 talán különbek nala, de ha Több, olcsóbb és főbb bútor A bútorgyár ötéves terve góbbnál ragyogóbb gy meket, végül mégis elesett. Hősként halt meg I. Petrov, a tengerparti egységek pa­rancsnoka. továbbá számos tiszt és közkatona, akiknek nevét időtlen időkig őrzi majd a nép kegyelete. Egyi­kőjük zsebében gyűrött no­teszt találtak, fedőlapján ku­sza betűkkel ezek a sorok: -Meghalok, de nem adom meg magam*. Es „ valóban meghalt — a hazáért. Pedig bizonyosan ő is nagyon sze­retett volna élni. talán épp­úgy félt a haláltól, mint min­denki más. De nála az aka­rat erösebb rölt minden más érzésnél. Erösebb volt, mert megértette: az ő halála meg­váltja milliók életét. Minél több időt töltünk cl a múzeum termeiben, annál jobban kialakul bennem a meggyőződés: a szovjet né­pet soha, semmilyen ellen­ség nem győzheti le. A húsz évvel ezelőtt elesett hősök nem halnak meg sohasem. Kis üzem a Szegedi Bú- lésére, s torgyár, s nem is korszerű, helyezzék el az üzem anyag­Győri vagy újpesti testvérei raktárát. Technológia az eredményeket nézzük, nem is olyan biztos ez. Az, ötéves terv első évét leg­alábbis kitűnően végezték a szegediek, s ma már a sza­bászat például a januári tervben szereplő háromajtós szekrények alkatrészeit ké­szíti. Bizakodóan néznek tehát a dolgozók a jövő év elé, s miután ismerik már az Megváltozott ötéves terv célkitűzéseit U tudják, miért munkálkod­nak. arra, hogy ott kint négyezer irattartó elkészítése szerepel a tervben Hosszú évek utón a Szegedi Bútor­gyár az első az állami bútor­iparban, amely rátér RZ iro­dabútorok gyártására A dolgozók becsvágya az. hogv | ebben példát mutassanak az egész iparágnak. fíeruházán Az új gépek megkívánják, hogy űj módszerekkel dol­gozzanak velük. A hidrau­likus préssel való ragasztás lehetővé tette például, hogv a hagyományos glutinenyv helyett n sokkal olcsóbb és jobb minőségű műgyantával j ragasszák a bútorlapokat. a fényezés technológiája is. A nehéz munkát igénylő kézi dör­zsölés helyett nitrolakk-szó­rást alkalmaznak. gatjai felemelik a folvó szintjét é* lehetővé teszik a nagy hajók .száunóra. hogy kijussanak a Balti tengerre. Az új víziútvónal nagy le­hetőségeket nyit meg a Mnezkva-. T,eningrád-, Klaj­peda-, Kaunasz-, Kiev-, Rosztov-. Gorkij-. Moszkva­körpályán való hajóközleke­désre. A hajóknak jelenleg epé.sz Európát meg kell keriilniök ős több mint 7000 kilométert kell megtenniük, hogy Klaj­pedából eljussanak a Fekete­tengerre. Az új folyami út­vonal mindössze 2490 kiló­méi er hosszú les/, és egy­harmadára rövidíti az utat. Gazdag prooram szerint dolgozik 1962-ben a MTESZ Ipargazdasági és termelőszövetkezeti tanulmányok a munkabizottságok terveiben szerint, unokájával együtt példájuk mindennap lelke­pusztította a betolakodó el­lenséget. Nagyon!* élnek és beszél­nek ezek a múzeumi tárgyak. L. M. Pavluesenkó fényképe ott áll egy halom kézimunka os egyéb dísztárgy között, szemében elszánt tűz lobogá­sát örökítette meg a fo4o­lencse. Alatta felírás: egy­maga 167 németet ölt meg. Ez az álmodozó, szelíd arcú asszony? Hiszen a gyöngéd- valamiféle Isten, abba is ség ügv sugárzik róla, hogy szorult volna annyi ember­bárki eeküdni merne: képte- *ég. hogy elforduljon a hit­len fegyvert emelni mások- leristáktól. Megérdemelték. siti az élő, felnövekvő nem­zedékeket. Egy vitrin zsákmányolt, horogkeresztes zászlók hal­mát érzi. A legfelsőn ez ol­vasható: -Velünk az isten*. Mekkora cinizmus! öltek, raboltak, gyújtogattak isten nevében. Igaz. nem elsó eset a történelemben, mégis rfieg­döbbentó. Hiszen, ha lenne, vagy létezett volna valaha ra. De talán éppen ezért volt képea olyan könyörtelenül trtani a nácikat. Tudta: élni. alkotni, szeretni essk akkor lehet, ha elpusztulnak a gyű­lölt betolakodók. Pavlucsenkó elvtársnő ma U él Odesszában. Pedagógus. hogy Odessza védői, mintegy 266 ezret elpusztítsanak kö­zülük. . Február elsejétől kezdve Évek óta tart a bútorgyár kizárólag Irodabútorokat ké­avult gépeinek cseréje. Már Az MTESZ intéző bizottsága 1962-ben elkészíti a sze­gedi mérnöklik és techni­kusok nyilvántartását. alig van hírmondó az öreg masinákból. Az ötéves terv­ben tovább folytatódik a rekonstrukció. Többek kö­zött keletnémet gyártmányú hengercsiszoló-gépet kapnak. Hogy ez mennyivel különb elődjénél, azt jól példázza két számadat: a régi 3,60, az új 12 méteres előtolással dolgozik. Vásárolnak ezen­kívül egyen getőgépet, szalagcsiszolót és egy fejes enyvfelhnrdót, a régiben üzembeállított gép mellé. A bútoripar ötéves tervé­ben a nagyüzemek automa­tizálása Is szerepel. Az au- ken az önköltség tómat* gépsorok felszereié- korszerűbbé se feleslegessé tesz néhány lés szít az üzem. Újdonságnak számit, hogy sem az íróasz­talokhoz, sem az irattartó szekrényekhez nem használ­nak kereteket, hanem a furnfrozott lap képezi a bú­tordarabok gerincét. Termé­szetesen a jól bevált zártcik­lusos termelési rendet to­vábbra is alkalmazzák, sőt hR megérnek feltélelei, to­vább is fejlesztik. több négv­nem­prés­Eredmény Az új gépek beszerzésé nek. az új technológiai el­járások bevezetésének hasz ! na nyilvánvaló: javul álts luk a termelékenység, csök olcsóbbá, válik a terme­célért érdemes Jövöre is gazdag prog­rammal folytatja a munká­ját a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesület Szövetségének szegedi inté- • . .. . zö bizottsága. Az elkészült . Széleskörű tevekenyseget munkaterv szerint 1962-ben fe}te™'k majd ki az intezo a munkabizottságok li.bb mellett, működő fontos kérdést. vizsgálnak- e8>'.éb bizottságok is A mu­meg. Többek között az al- fZBk' propagandabizotUag Inmi és szövetkezeti helyi- smét megrendezi A lechni­ipar fejlesztési lehetősegeit; kn ™p.iai emu rendezvény­a szegedi minisztériumi és he- «">roza ot A mezőgazdasági lyiipar termelékenységi ala- műszaki bizottság az Agrár­kulását az ötéves terv első tudományi Egyesülettel kö­évében: segítséget adnak a '/osen munkabizottságot hódmezővásárhelyi Köztár- szervez a mar említett me­saság Termelőszövetkezet, tógazdasági termelószövet­kezetele tanulmányozására, valamint a osongradr Arany- Az ipai.g;n,d,,Siigj bizottság kalász Termelőszövetkezet sok előadást és ankétot ren­problémáinak megoldásához; dez. többek között a nép­elemzik az üzemi premlzá- gazdasági költségszámítás. lasi stb. Ezért a A látogató m« az olyan hőstettek hallatán, amelyet két odesszai fiatal — a 19 éves Marija Vinnyickája és olyan, még kiváló gépet, amelyét kisebb üzemekben jól hasznosíthatnak. Ilyen, főként felületi kezeléshez való gépeket is kaphat a Szegedi Bútorgyár. Ismeretes, hogy a fale­is ujjong; mergyár mellett épül majd Íróasztalokat, irattartót, tár­' az üj bútnrűzem. Csaknem gvalóasztalt, gyermekíróasz­ötmtllió forintot hagytak talt, valamint írógépasztalt jóvá a terület bekerítésére, gyártanak. Jövőre mintegy néhány kisebb épület eme- 7 ezer íróasztal és több mint bel ártani a 1 ervet, érdemes taljesítenl a feladatokat. Előreláthatólag az ötéves terv hátralevő éveiben nem változik meg a gvárt­mányössz.elétel. 1962-től kezdve irodaherendezéseket: rendszert, A tudományos alapokon folyó munka rredménvelt az érinlettek rendelkezésé­re bocsátják. Az MTESZ halókörének bővítése céljából a jövő évi feladatok közé tartozik a postaigazgatóság műszaki dolgozóinak bevonása a Köz­már ! lekedéstudományi Egyesület, az energiagazdálkodással foglalkozó műszakiak szer­vezése az Elektrotechnikai Egyesület, az ilzpmeknél és Intézményeknél működő ve­gyészek bevonása a Kémi­kusok Egyesületének kájába. az exnortBazdaságosság és a munkalélektan témaköréből. Az oktatási hizottság mate­matikai és elektrotechnikai, a laboránsok számára pedig Izolóp-tanfolyamot. szervez, valamint gondoskodik a mű­szaki tudományok neves művelőiről való megemléke­zések, előadások rendezésé­ről. A7. MTESZ évről évre na­gyobb tömegeket mozgosíí a korszerű műszaki, tech­' nlkal és üzemgazdasági kérdések tanulmányozásá­ra. Az 1962-re szóló program mun- megvalósítása ezen az úton jelent majd továbbhaladást.

Next

/
Thumbnails
Contents