Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-22 / 301. szám

Péntek, 1961. december 22. 2 A kormány Tájékoztatási Hivatalának sajtóértekezlete (Folytatás m oldalról,) Mai sajtóértekezletünket ép­ennek a hidegháború* pen azért hívtuk ös»ze, hogy szellemnek jegyeit viseli ezt a ténvt kézzelfoghatóan magán. dokumentáljuk­Goldivaler amerikai szenátor tervei Itt van kezemben ai Egye­sült Államokban megjelenő The Ukrainian Bulletin, •mely közli Barry Goldwater amerikai szenátornak a Na­tional Review című ameri­kai lap ez év március 25-t számában megjelent cikkét. Ez a cikk a többi között ki­jelenti — szószerint idézem: -Bátorítanunk kell a rab nemzeteket, hogy fellázadja­nak kommunista vezetőik el­len. A szabadságharcosok­kal azonban meg kell értet­nünk, hogy a felkelés idejét, helyét es módszerét az át­fogo világstratégia szükség­letei határozzák meg. E cél érdekében szoros kapcsola­tot kell teremtenünk a vas­függöny mögötti földalatti vezetőkkel, el kell látnunk őket nyomdagépekkel, rá­diókkal, fegyverekkel, inst­ruktorokkal, egy kiterjedt ellenállás minden kelléké­vel*. Aligha szükséges bármit is hozzáfűznünk ezekhez a "csupa-szív jóindulattól ál­fűtött. barátságos* szavakhoz Legfeljebb annyit, hogy Goldwater szenátor úr nem csupán egyike az USA sok szenátorának, hanem egyik jövendő elnökjelöltként emlegetik. íme, így akarják megzavarni a magyar nép békés épuömunkáját Sajtóértekezletünk részve­vői meghallgathatják né­hány nyugaton járt személy élménybeszámolóját, amely megvilágítja, hogyan feste­nek a szenátor űr programot adó szavai a gyakorlatban: hogyan szerveznek be és ké­peznek ki az Egyesült Álla­mokban az erre a célra kü­lön biztosított dollár-száz­milliókból kémeket, ügynö­köket, felforgató elemeket, miként küldik el őket a ma­gyar nép békés építömun­kájának megzavarásara, ho­gyan látják el őket azokkal a kellékekkel, amelyekről a szenátor úr megemlékezett. Akiket most hallani fog­nak itt a sajtóértekezleten, mindezt átélték. Am felnyílt a szemük, meglátták és megértették, milyen gyalázatos szerepet szánlak nekik az Egyesült Államok kormányának hivatalos szervet és emberei: hazájuk ellen­ségeivé. árulóivá akarták tenni őket. MagatóJ értetődő, hogy kémek, diverzánsok esetében az államhatalom a törvény teljes szigorával szokott lesújtani. Az ó ese­tükben ez mégsem követke­zett be. Felhívom ugyanis tisztelt kollegáim szíves fi­gyelmét arra, amit dr. Nez­vál Ferenc igazsagügyminisz­ter országgyűlésünk legutób­bi ülésén az új büntető tör­vénykönyv megvitatása során expozéjában mondott: az el­fogadásra javaslót új büntető törvénykönyv szerint -nem büntethető az a magyar ál­lampolgár, akit külföldi kémszervezet beszervezett, ha — mielőbb bármilyen kémtevékenységet folytatott volna — a hatóságnál azon­nal és önként jelentkezik, s a kémszervezettel való kap­csolatát teljes egészében fel­tárja*. Az űj BTK-nak ez a ren­delkezése a már eddig is sokszor alkalmazott gyakor­lat törvénybe iktatását je­lenti. Ezt alkalmazták már Zsofka Ferenc. Kalmár Ist­ván, Metzler Ottó és Fülöp János esetében is, akik haza­térésük után töredelmes megbánásról, tanúskodó val­lomást tettek. A magyar haza visszafo­gadta őket, megbocsátott nekik. s ma — a többi állanipoL gárrál azonos jogokat élvez­ve — nyugodtan élnek, dol­goznak. A hazatért disszidensek nyilatkozatai Ezután a hazatért disszi­densek nyilatkozatot tettek, majd részletesen válaszoltak a tudósítók kérdéseire. A 22 éves Zsofka Ferenc, a Ságvgri Cukorgyár brigád­vezetoje volt és az 1956-os ellenforradalom idején disz­szidólt családjával együtt Sopronból. Ausztriából rövi­desen az Egyesült Államok­ba került. Tovább akart ta­nulni, erre azonban anyagi lehetőségei nem voltak. Hogy a szükséges összeget előte­remtse, ötéves szolgálatra szólp szerződést irt alá az ame­rikai hadsereggel. !M5U-bun vonult be. Fort Jackson-ban kopott alap —, majd' nehézgyalogsági kép­zést. Kiváló eredményt éri el és a harmadik hadlest katonai rendoriskolájára ke­rült. fort pragg-pe. Mivel angolul jól beszélt, tolmács­ként szolgált a magyar szár­míiMisú katonák közönséges és politikai punügyeinek tár­gyalásain. Jó eredményei alapján felfigyelt rá az úgy­nevezett Különleges Hadvi­selési Központ (Speeial War­fare Centre) és a 77-es szá­mú különleges egységhez ke­rült, amely — mint megtud­ta—a CIA. a Központi Hír­szerző Ügynökség hatásköré­be tartozik. Ennek az egységnek w. a feladata, hogy diverzióra, az ellenséges hátországban szervezendő sza botára­in unka Irányítására képez­ze ki tagjaik Zsofkát és társalt a világ különböző részén részesítet­ték sokoldalú kiképzésben: megtanították többek között dzsungrl Pgrprs. titkos írás­ra, a mérgek használatára, emberek meggyilkolásának L24 taitóiára. sl.h Ktkénzé­süket egy Dél-Amerika isme­retlen részén lefolytatott pá­ratlanul nehéz gyakorlat fe­jezte be: a háborús viszo­nyoknak megfelelő körülmé­nyek között kellett az aka­dályokat leküzdeniük s ha kudarept Vallottak, a katonai rendőrség különböző fizikai és lélektani kínzásai vártak rájuk. A különleges egység katonáinak túlnyomó több­sége külföldi volt, akik is­merték a megfelelő nyelvet ép elhagyott hazájuk szoká­sait. A kiképzés befejeztével Zsofka Nyugat-Németor­szágba, a ifl. amerikai gya­loghadosztály Schwcin­íurt-i kiképzőtáborába ke­rült a múlt év őszén. Itt a CIA emberei közölték: ideje, hogy most már a gya­korlatban is hasznosítsa tu­dását. Gondolkodási időt kért. ennek leteltével ismét nyomást gyakoroltak rá. s egy regebbi vétségé miatt hadbíróság ele állították ás lefokoztak. Zgofka. amiKor ráébredt, ipire górják bt'rni. összeköttetésbe lépett a párizsi magyar követséggel és hazatérése engedélyezését kérte. Sikerült szabadságot kapnia és Jelentkezelt a bé­csi magyar konzulátuson, majd hazatért. Kalmár István 1956 no­vemberében kalandvágyból disszidált. f> i* Fort Jackson­ban kapott kemény, gvakran brutális katonai kiképzést. F.lmondotta többek között, hogy amikor kiképzése után Nvugat-Németországba vezé­nyelték, részt vett a Maina-Frank­furt környékén rendezett amerikai hadgyakorlaton. A gyakorlat sok katona ha­lálával vagy sebesülésével végződött. EJötte politikai képzést is kaptok: a szovjet hadsereg szervezetéről táj ­koztatták őket, szovjetellenes propagandafilmeket vetítet­tek szamukra. Az amerikai hadsereg rossz bánásmódja és a honvágy szökésre bírta. Magyarországon semmi bán­tódása nem történt, családot alapított, és a Soproni Autó­közlekedési Vállalatnál dol­gozik. A CIA szerepe Fülöp János beszámolt többek között arról, hogy ő Is az amerikai hadsereg 77­es számú különleges diverzi­ós egységében teljesített szolgálatot. A CIA öt is igyekezett ha­zája ellen folytatandó di­verziós tevékenységre rá­bírni. ő azonban megszökött és hazatért, Metzler Ottó 1958-ban, 20 éves korában disszidált. A/, elviselhetetlen ausztriai lá­gerélet elől tovább szökött Nyugat-Németországba, s je­lentkezett az amerikai had­sereg maina-frankfurti to­borzó irodájában. 1959 janu­árjóban egy Sommer István novű, magyar származású amerikai főhadnagy két hé­ten keresztül haligatta ki. Adatokat és vázlatokat kért tőle magyarországi katonai objektumokról, repülőterek­ről, vasútokról, hidakról, rá­dióállomásokról. Az infor­mációkért az ellátáson kívül napi II márkát ás egy cso­mag cigarettát kapott. Metz­ler hosszabb ideig dolgozott egy Frankfurt környéki ame­rikai katonai táborban. Ki* képezték a hírszerzésre és többek között az volt a fel* adata, hogy megfigyelje a többi disszidenst, adatokat gyűjtsön otthoni és jelen­legi körülmónvpikröj. E mun­kakörében tanúja volt an­nak is, hogyan dolgozott az ame­rikai hírszerző szolgálat a Nyugat-Berlinből rcpiiJő*: gépen Frankfurtba érkc- i zett kelet-európai disszi­densek közölt. Az amerikaiak végül polgári ; aljákban helyezték el Franki- ! furlban és titkos telefonon j kellett információit megbí­zóihoz továbbítani. Metzler az amerikaiak megbízásából a berlini magyar nagykövet­ségen keresztül kért és ka­póit hazatérési engedélyt, s az lett volna a feladata, hogy Magyarországon gyűj­tött adatait titkosírással to­vábbítsa az amerikai hír­szerző szolgálatnak. A he­gyeshalmi határállomáson azonban jelentkezett a ma­gyar szerveknél és kérte ki­hallgatását. Metzler Ottó — akárcsak a sajtótájékoztatón szerepelt társai — büntetle­nül visszatérhetett munká­jához. Kérdések Metzler egy kérdésre vá­laszolva elmondta: több olyan esetet ismer, amikor az amerikai hírszerző szol­gála! ügynököket küldött Magyarországra. Emellett az .563. számú ka­tonai egységnél találkozott három amerikaival is, akik szintén tökéletesen beszéltek magyarul. Mint megtudta, ők teljes "magyar- kikép­zést kaptak, ismertek a ma­gyar hadsereg fegyverne­meit, a rendőrség szerveze­tét, a személyi igazolványok rendszerét. Tanúja vpji egyébként annak, hogy az amerikaiak a {jisszidensek­től rendszeresen összegyűj­tötték a ruhaneműket és az iggzfllyánypkat és áltálában minden olyan anyagot, amel.v az átdobott tigvnökök felöl­töztetéséhez, felszereléséhez szükséges volt Ezután a magyar sajtó képvise­lői a TAS7.SZ, az NDK­rádió és az IJnited Press International tudósítói tet­tek fel sok kérdést a ha­zatért fiataloknak. Akik többek között elmond­ták. hogy hazatérésük után egyiküknek sem történt sem­miféle báptódása. s vala­mennyien nyugodtan dolgoz­nak munkahelyükön. (MTI) Az ENSZ-kozgyűIés január 15-én folytatja munkáját A közgyűlés befejező ütésén több kérdésről szavazott Csütörtökre virradó éjsza- nem mondott beszédet az magyar kérdés vitáját. A 16 ka fél egy óra körül befeje- ENSZ utolsó ülésén. ország határozati javaslatát. ződött az, ENSZ 16 Uléssza- Az ENSZ-kö/.gvülés szerda amely támadja a magyar kának első része. A máso- esti ülésén gz Egyesült Álla- kormányt, Stevanson. az dik rész január I5-én kez- mok visszavonta arra vonat- Egyesült Államok ENSZ-de­dódik. kozó javaslatát, hogy o Por- Wgatusa terjesztette, elő s rö­Elözöleg már elhatározták, tugália gyarmatain uralkodó vid beszédében szokásos -ér* hogy a folytatólagos uléssza- állapotokról szóló jelentest vejt„ 14intíte4<ette. kon két kérdés - Angola akWűlésjövőévi, 17. és Ruanda Urundi problé- ulesszakan tárgyaljak csu- ^-küldőit** vezetője maja szerepek Miután kilátástalan volt, válaszolt Stevensonnak és Az amerikaiak azt szeret- . a ji4vaslat mcKkapja visszautasítva az amerikai lék volna, hogy semmilyen a Szgksée«s kétharmad vádakat, el a húzta: ez a hi­ntát kérdés ne kerüljön a ^bőséget deghaborús kérdés egyálta­felyfatólagos ülésszakon 5zavazott vdswmt a közgvú- lón nem tartozik az ENSZ megvitatásra. ,és a patikai bizottság aj- elé. Az Egyesült Államok Volt azonban két olyan taj jóváhagyott és Koreára a?ért tartja e kérdést napi­probléms. amelynek meg- vonatkozo határozati javas- renden — mondotta egyebek tárgyalására nem jutott, idő. la1 felett és azt 60 szavazat- között Mód Péter — hogy a Az egyik, hogy Portugália 1aJ n ellenéhen és 27 tartóz- nek( meqi«ielö pillanatban nem hajlandó jelentést, ten- kodással jóváhagyta. , ... E határozat - amelyet az ktilez2e " ^'OháboruU Egyesült Államok és 11 Gyakorlatilag nem Magyar­más ország terjesztett elő orszáa problémáiról veti seő - nyugati elgondolásokat _ mr>ndotta _ 1956-ban *z tartalmaz Korea úgyneve- . M zetl bekés egyesítésére, Egyesült Államok készítette valamint a kore.ii ENSZ- elö, látta el pénzzel ét fegy­bizottság munkájának foly- verrei „ magyar ellenforra­tatasara. —i.„, azonban ni a gyarmatain uralkodó állapotokról, a másik pedig Kuba panasza az Egyesült Államok ellen. A szerda esti utolsó ülés több mint egyórás késéssel kezdődött.. A kulisszák mö­gött tárgyalások folytak, amelyeknek két fő résztve­vője Krisna Menőn indiai Ugyancsak elfogadtatta az dalmátokat, terve hadügyminiszter és Ste- r,gyesült Államok az úgvne- kvdareoU tmltótt, ügynökeit venson, az amerikai kül- vezett tibeti kérdéssel kap- szétverték. Az amerikai döttség vezetője volt. Krisna csojgtos, Malájföld, Salva- ^ ^ km magit a Menőn azért érkezeti New dor. Jroszág es Thaiföld ál- "mt maf7a Yorkba, hogy az utolsó ülé- tal benyújtott határozati ja- magyar kerdeshez. sen nagy beszédet, mondjon, vaslatot is, amely — mint. Zorin. a Szovjetunió ENSZ­Hosszas tárgyalás után az MTI New York-i tudósi- defegátusa felszólalásában SU-vcnson elérte. hogy tója megállapítja — a del- muUtott hogv a. Egyesült Krisna Menőn elállt a fel- "ázsiai feszültség elmérge.íte- rámutatott nogy az gy szólalástól, s egyáltalán sére irányul. Államok akfiájo beavatko­zást jelent a Magyar Nép­Az Egyesült Ádámok indítványára köztársaság belügyeibe. Ezt , „ „ , , , - i - ,»> pedig — húzta alá Zorin — a közgyűlés targyalta a „magyar kérdést ^ az ENSZ.alapokmánv Közvetlenül az ülésszak Államok rákényszerítette a Az angol küldött felszó­befejezése előtt az Egyesült közgyűlésre az úgynevezett la)ása után havazásra ke­• ; : — i fűlt sor. 40-en szavaztak a javaslat mellett, 17-en ille­ne. 32 tagállam tartózkodott a szavazástól, hat ország képviselője pedig nem vett Ai amerikai nagykövet „segitett áthidalni a nehézségeket" részt a szavazásban. Vég­* """" eredményben tehát a tartóz­Csülórtökre tarradó éjjel pitulaciót, jelent. - a ka- kr)dókat ( „„„„«*« tá­Adoula kongói miniszterei- .tangai tartomány elnöke le- ­nök és Csőmbe, Katanga nyegében fela'dta eddigi kö-. volmaradokgt is számit va, a tartomány elnöke között vetéléseit. tagok kisebbsége fogadta el végétért 3 lanácthozás az Persze. a* Adoula és 7 határozatot, jóllehet, az ENSZ-kitonm.tum^Pontjan. Csőmbe közötti -megegye- formálfean élérto a szüksé­A tárgyalás rpw.clebli—hosz- zes„ nem nlent simán, meri , . , . .... , szólta megszakításokkal 15 a köztük lolyó megbaszélé- «es- kétharmados többségét. Az ENSZ közgyűlése meg­vitatta a mandátumvizsgáló. bizottság jelentését is. A bi­zsottság Magyarorszagot il­letően az évek óta szokásos jelentést terjesztette elö, amely szerint nem hoz hatá­rozatot a magyar ENSZ-kül­A kongói miniszterelnök „megegyezett" Csombével órán át folytak. sek többször is megszakad­A két kongói politikus tak, sőt Adoula szerdáról maratopi hosszúságú megbe- csütörtökre virradóra Adoula szélese idején a tárgyaló- kijelentette, hogv visszauta­szoba közvetlen szoms^édsá- zjk Leopoldville-be, meg­gabap amerikai és EffSZ egyezés nélkül. Guillgn omc­tisztvisplők sürögtek — fo- rikai nagykövet, és az F.NSZ­rqgtak, s az alkudozások tisztviselők qzonban közbe­egyes szakaszaibá be is avat- léptek és a tárgyalások — koztok. Jellemző, hogy Aáo- folytatódlak, ula és Csőmbe belyett az j]eot a központi kormány döttség mandátuma kérdésé­ugyancsak jelenlevő Gullin tájékoztatásügyi minisztere hen Lárinee Tnmas » taa­leopnldvilfei amerikai nagy- kijelentette: -Nem akarjuk Gormcz lamas, a ma­követ tett nyilatkozatot. Kj- hogy ismét becsapjanak ma«yar delegáció neveben jelentette, hogy Adoula és Csőmbe a múltban nem tar- bírálta a mandátumvizsgáló Csőmbe között -megegyezés totta be a megállapodásokatbizottság álláspontját (MTI) jött* létre, Katanga tartó- - —: , mány elszakadt helyzetének megszüntetéséről, mely sze­rint Csőmbe alávetve magát a kongói törvényeknek, hoz­zájárult Kongó újraegyesíté­séhez és elküldi képviselőit a parlament új ülésszakára. A Leqppldviíle-ben csütör­tökön közzétett és Adoula," valamint Csőmbe által alá­írt nyilatkozat szepint Csőm­be »elismeri a Kongói Köz" társaság oszthatatlan egyse­gét, elismerj Kqszavubu el­nököt államfőnek, elismeri a központi kormány fennható­sagat a köztársaság tninder része feleft, beleegyezik ab ba, hogy a katonai rsendör­séget a köztársasági elnök fennhatósága alá helyezzék tiszteletben tartja az ENS7 Biztonsági Tanácsának é­közgyűlésének határozatai' és megkönnyíti végrehajtó sukat Adoula kongói miniszter­elnök tehát elégedett lehetne a tárgyalások eredményeivel ha — Csőmbe be is tartaná e megállapodást. A nyugati hírügynökségek tudósítói rá­mutatnak arra. hogy Csőm­be júniusban lényegében már hasonló kötelezettségeket vállalt, amikor a központi kormány szabadon bocsátot­ta, ígéreteit azonban nem tartotta be. Bizonyos jelek arra mu­tatnak, hogy ez az ogyez­piépv sem o|d meg mindé­kérdést. noha Csőmbe nyi­latkozata tulajdonképpen ka Könyvvásár a földművesszövefkezetben

Next

/
Thumbnails
Contents