Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

5 Csütörtök, 1961. december 21. Húsz szegedi üzem alapszerkezete versenyez a minta vöröskereszt kitüntető cimért Két érvel ezelőtt 5 sze- röskereszt elsösegélynyüj­gedi üzemben indult útjára tó tanfolyamát. - először csak kísérletkép- 35 aktív6ja Van a szerve­P®".. ~ a ™°af"lom- amely zetftek. s valamennyien nagy az üzemi vöröskereszt mun- igyekezettel végzik munká­ka hatekonyságanak es szer- jukat Balesetelhárítási ki­vezettsegenek további növe- állítást is rendeztek az újra lendületet és céltudatos irányt szabnak a munkának. Még nincs vége az esz­tendőnek, s még az sem dölt el, hogy mely szervezetek nyerik el most újra ezt a leset tűzte célul a vetelkedo üzemben. s példamutató az címet. A félév három ki­üzemi alapszervezetek ele. együttműködésük az üzem, tüntetettjének olyan versenv­Lego-val is. Közösen dolgoz- tarsai vannak, mint a Kori­nak es közösen szervezik zervgyár, a Paprikafeldolgo­meg a nagyobb gyakorla- zó Vállalat, vagy a Szegedi taikat is. Textilművek szervezetei A Cipőipari ktsz-ben, amelyek kitűnő eredmények­amelynek összesen 312 dol- kel hívták fel magukra a gozója van csupán, 264 íag- figyelmet az utóbbi hónapok­ja van a Vöröskerészt-szer- ban. Ezekben az üzemekben vezetnek. Az első értékelés eredmé­nyes munkát bizonyított, s így aztán 1961-ben már 20­ra emelkedett a mozgalom­ban a -minta vöröskereszt­kitüntető címért versengő szervezeteit száma. A félévi értékeléskor há­rom alapszervezet a Szegedi Kenderfonógyár, a Cipő­ipari ktsz és a Szegedi Ru­hagyár szervezete elnyerté a címet Hogy érték el ezt a jó eredményt ezek az alapszer­vezetek? A Szegedi Kender­főnőgyárban például 63 állandó véradó van eb­ben az üzemben — vér­adó az üzem dolgozóinak 20 százaléka. Szegédi Ruha­A tartalom és forma egysége Egy képzőművészeti kiállítás margójára az üzem vezetői is szívesen támogatják a Vöröskereszi­munkát. Nem mondható el í ugyanez a Kéziszérszámáru­gyárról, a Szegedi SZöfme és Bórruhakészítő Vállalat- i ról és a Bútorgyárról sém, j Itt is éí a gyárban is igen jó a szer- ahól éppen e támogatás vezet, kapcsolata az üzemer- hiánya miatt nem tud ki­ás üzem dolgozóinak Ift vossal ákinék szakirányítása, hóntakózni a Vöröskérészt­százaléká elvégezd* a Vö- hozzáértő javaslatai újra és alapszervezet tevékenysége. Egy híres mesterség alkonyáról Beszélgetés az utolsó szegedi gombkötő­és paszományos mesterrel — Türelem, fantázia é« jöttek vásárlók, megrende- ra hordhattam a gépekét, nemkevés művészi adottság 'ők Ipar utcai műhelyébe. Nem hiszem, hogy valaha kell ehhez a szakmához. _ "SS^SS^A "^gem - £gy kezdi kérdésemre kisebb elő- 5 keze ajatt dolgozott Fel- kerültem a gyufagyárba, adásnak is beillő mondóka- árva fiú volt, szakmát akart WiteaumKon iát Otott Kovács Ferenc, a tanulni. Kallóék nagyon muzeumoan hatvan év körüli mester, aki megszerették, félig-meddig lenne a helyük csaladtagnak tekintettek. .-jj- . _., ma mar a gyufagyar porta- _ A k(iIön épületben ie- Eddlg a tortenet- Ba­saként dolgozik. vő műhely Juhász Gyula talanul — félve, hogy szent­Nézze például ezt az kedvenc ebédutáni tartózko- ségtörést találok elkövetni övet Díszmagvar mentéhez dfSi ,hel/1 \o1}' AP.arrlna!< - bizonygatni igyekszem, díszmagyar mentenez 0ivasta fel első verséit, míg . készült: 40—50 munkaóra a nagyapa, Kálid Antal, dél- hogy Juhász Gyu,á nagyap" kellett hozzá. Egy ember há- utáni álmát aludta. jának szerszámai, gépei, me­rőm-, négynapi megfeszített — A mesterség a miilen- ivek néprajzilag is egyedül­munkája nium éveiben élte virágko- állók, páratlan értékűek, a rát. Annvi munkájuk volt múzéum valamelyik kiállí­HogY készüli apáméknak, hogy alig győz- tási termében lennének a , _ ték idővel, energiával, hisz legméltóbb helven. a paszomany r kellett a magyaros ruha a Az ifjabbik -Ferenc bá­Egv dobozból minták ke- várbSi raknak Polgároknak, esi* zavarba jön. Csak hosz­„, " ,, ... ,. modos parasztoknak a sok szas hallgatas után felel, rülrek elő: nehany -slingn*. parádés ünnepségre. Kálló — Ez a néhány gép és többféle "Vitézkötesek*, zsi- Antal már nem bírta erő- szerszám mind egv-egy em­nórminták cifra gombok, vei, frisseséggel. 1905-ben, lék apámtól. Köztük nevel­remekbe készült övek, csupa hetvenegyéyes korában, meg- kedtem, velük dolgoztam. felelő térítés elleneben átad- Nehéz megválnom tőlük ... olyar. dolog, melyeket ma ta a7 üzemet> a gépeket, a Egy év. . . vagy egy hónap már az ember, főleg a vá- szerszámokat apámnak, aki múlva talán meggondolom rosi polgár, csak múzeumok- az Ipar utcából az akkori magam. Akkor majd beme­ban lathat. Templom térre költözött. Itt gyek a múzeumba, megmon­w a ir£« '1 ' rendezte be műhelyét. De dom az ottani embereknek. — Minden Készítmény munka „^r egyre kevesebb hogy jöjjenek ki és vigyék alapja valamelyik zsinórfaj- akadt. Ezért 1914-bén kény- el, amire szükségük van... la. A gömbölyű, a négyszög- telen volt bezárni a mű- Csaplár Ferene létes. a bogárhátú, vaíamint helyt, a gépeket a padlásra a laoos zsinórt géppel keszí- vitte, Ő maga pedig új fog- [ tettük Más minden kézi- lalkozás után nézett. Postai munka volt A szabótól áltiszt lett belőle. 1932-ben j egyenest hozzánk került a nyugdíjazták, 1939-ben halt ruha, mi felékesítettük, meg. mégádfuk magyaros jellegét. p úi < k Arii Intek: Ez bizony nem volt olcsó raaiasra Keruines mulatság. Ha valahól a szegedi fes­tőkről vitatkoznak, Vinkler László neve hamar szóba kerül. Pro vagy kőntra az ő munkásságával érvelnek, bi­zonyítanak, vagy elmarasz­talnák. Ez teljesen érthető, hiszen a szegedi művészek közül éppen az ő művészete a legváltozatosabb arculatú, a legnyugtalanabb, a kifeje­zés megujulását leginkább kereső. Vinkler útja — a Glatz Oszkár-i naturalizmus­tól és Karlovszky Bertalan akadémizmusától a modern irányzatok ugyancsak hala­dó követéséig — nem rövid és nem göröngytelen. Mit tükröznek a Képcsar­nok Vállalat Klauzál téri szalonjában rendezett mos­tani kiállításának fekete-fe­hér tusrajzai, s a monotypia és a tempera technikáját szerencsésen elegyítő, új technikával készült színes alkotásai? Egyfelől mélvsé­get és drámaiságot, másfelől optimista líraiságot; objektív látásmódot és szubjektív fantáziát. S mindez egységes arculatú, ellentéteiben is szintézist alkot. Az idők mú­lását és nagyságát megörö­kítő olaszországi tusrajzai, a Kdpitólium, Velence, Pár­ma, s a csehszlovákiai élmé­nyekét tükröző Károly híd, Prága — dekoratív erőt kép­viselő alkotások, ugyanak­KAPITÖLIUM kor drámai tömörségűek. az Olaszországban rendezett ka­emberről és az időről egy- marakiállításáról ír: »Vink­aránt vallók. ler kétségtelenül eredeti A valóság optimista tükrét művész, aki nem idéz fel tu­adják Vinkler színes képei, datunkban könnyű hasonla­A szubjektív látásmódnak, a tokát. De biztos tudatában valósághoz hozzáképzelésnek, van a modern esztétikai az objektív jelenséget új irányzatok minden pozitív tr.rtalmi és formai szintézis- értékének, amelyeknek alap­be ötvözésnek izgató színei jában ott van a megnem­ezek, mint példá­ul a Virágcsend­élet, a jégkristály­ba merevedett Bo­gáncs, a Pipacsok, a Rótták, a Naple­mente, a Dunaka­nyar zöld-kék pa­norámája stb. S ezt az egyetlen elem­ből kibomló szín­pompát, ezt az uralkodó optimiz­must ugyanügy vissza lehet vezet- . nt az objektív ok- f hoz, mint ahogv egy parányi vo- ; nalból és színből i egész Világkép vá­lik láthatóvá a fantázia pompájá­ban. Vinkler mun­kát ábrázoló két művében, az Épít­kezésben. és a Földmunká-b&n is jelen van ez a fel- BOGÁNCS oldódó színkom­pozíció ugyanakkor vonatkoztat el és hogy lilW^'AMUWVHmilliWWUHimriirMutaivx— í^g omzwoi ~ IIMMWHWHH Egy híres mester: Juhász Gyula nagyapja a gépek — Én még apám műhe­lyében nevelkedtem, s fiata- j ion többé kevésbé ismertem A Tudománytörténelmi ta- reformációt propagáló legré­GU.NST PÉTER: AOSAIJYÍONAC TÖHTÉNETlRASA reformátorok írásait nyom­tatták. Ezek sorst Ozorai müve nyitotta meg. mint a a szakmát Arra azonban, A szakma múltjáról kér- hogy valaha én is mester dezősködöm. Félfüllel hal- leszek, jóformán sohasem nulmányok II. köteteként S<bb rank maradt magyar adta közre az Akadémiai Ki- nyelvű munka, adó Gunst Péter művét Vallási megújhodást hir­nem alkuvó erőfeszítés, nem száműzze a steril formában idealizál; a konkrét munkát való tetszelgést a kolllgrafi­úgy látjuk a maga nagysá- kus sematizmussal egyetem­gában és mélységében, mint ben. Ezért nem illusztrálja a ':.z embert felemelő nagvsze- valóságot, hanem bírálatnak ríí tevékenységet. veti azt alá*. Végezetül hadd idézzünk a Vinkler új kiállítását fel­L' Unita-ból. amely Vink- tétlenül érdemes megnézni, iernek az őst folytán L, F, Napszemüvegeket gyárt a Parádsasvári üveggyár A Parádsasvári üveggyár­ban befejeződtek a kísérle­„„,.,.„, „—„Amnkl.nl me- ™ munKassagat menegre inui. — , tek a napszemüveg hazai pekkel, szerszamoKRai ne hogy apóm se tud ezen az könyv eJső fejezete Acsá egy meghatározott retegehez, előállítására. Ezt a nagy je­Íveg mn o tolt Koiacs re- r ...... . '-1 *- i fentőségű közhasználati cik­ket ugyanis eddig külföldről kellett behozni, jelentős ösz­; szegd devizáért. Az eredmé­nyes kísérletek alapján a , . • -imelv Arsádv lenne eeész dető, haladó szellemű írását LekCl "szertzámokkM nt g™dolta™' hisz®n láttam, | Staltft n*rí££ TLzi. Ozorai a magyar társadalom fi Fe hogy apóm se tud ezen az A könyv első fejezete Acsá- egy meghatározott retegehez, •enc tulajdonai egvkor Kál- úton boldogulni. <5 azonban | dy fiatalkorú publicisztikai a mezővárosok polgársaga­tenc tuiajaonai, egiKor 0.S1 . , . .. p t mulatta be és hoz intézte. Maga a mu is a ló Antal, Juhász Gyula egyre csak hajtogatta: -Tedd t^tenjggtt mutatja be es valamelyik me­nsovania doleozott. Válaszul - dZt 4 izsgaija. nogyan vau ........ „ . nagyapja dolgozott. Válaszul je? fjam a mestervizsgát, ki hosszú történetet kapok^ tan meg hasznat ve. — Kalló Antal volt ámult • ' ° század vegén e szakma 1939-béft én Is m*s messze földön leghíresebb ter lettem, műhelyt nyitót­mestere. Egész Délvidékről tam, de 1941-bén a padlás Vidám műsoros eslen IáKák vendégül a szegedi nyugdíjas postásokat Kedden este meghitt han- jönnek hasonló jó hangulatú gulatú. barátságos bészélge- beszélgetésre, tésré hívták még a szegedi . ... ,, postás művelődési otthonba A postás színjátszók mu­a nyugdíjás postásokat. A sorral lepték meg az idős nÓbiróttság tagjai éz alká- potásokat, a baráti beszál­lómmal teával, szendviccsel getés után bemutatták a Ta­és karácsonyi ajándékokkal vaszi keringő címú háromíel­kedveskedtek a nyugdíjasok- vonásos bohózatot. Az este nak. A beszélgetés alkalmá- igen vidám hangulatban ért ból Fodor István, a Szegedi véget. A nőbizottság tagjai Postaigazgatóság vezetője kö- a műsoros esten meg nem je szöntötte a posta volt dol- lent beteg nyugdíjasoknak" gozóit és ígéretet tett, hogy személyesen viszik el a kara- j krakkól nyomdájában láttak a ezentúl gyakrabban ősszé- csonyi ajándékcsomagot. a kitűnő újságíróból elis- zóvárosában született., s a mert történetíró. Ezután a gazdálkodó. kézműves es szerző Acsády történelem- kereskedő tiszántúli m«ova­szemléletét teszi elemzés rosi polgárok vallási és szo­tárgyává. A munka második eiális igenyelt, erdekeit kl­felében Gunst taglalja Acsá- vánta szolgaim Nem az dy nacionalizmusát, s a szá- uralkodo feudális osztály- i zadfordűló idején kibonta- nak> hanem az akkoriban ; kozó magyar irodalmi gon- jogaiért küzdő polgárságnak dolat érvényesülését mutat- mutatta meg a reformacio ja ki munkásságában. Az hasznát és előnyeit, mogpe­utolsó fejezetek -A magyar di« nemcsak a túlvilági ju­jobbágvság történetét* is- talom. hanem az e világi ja- | mertetik. Bemutatják annak vak biztosítása szempontja-1 haladó és visszahúzó vaná- ból is. Ozorai, az első má­sait, illetve értékelését nyújt- avar reformátornemzedek ják Acsády Ignác egész h®^" W*- ,m',n\/eP . T0" élet.művének dalműnk egyik kttuno iroja és stilisztája is figyelmet ér­OZORAI IMRE VITAIRATA dantei. A mű újabb kötete Ozorai Imre Dé Christó et az Akadémiai Kiadó által eius ecclesia, item de Anti- gondozott Bibliotheca Hun­ebristo eiusque ecclesia cí- garica Antiqua nagysikerű mű műve —, amelynek csak fakszimile sorozatnak, mely­címe latin, szövege magyar nek korhű kivitelezésű, kí­— 1535-ben jelent meg Krak- sérő tanulmányokkal ellátott kóban. Ebben az időszakköteteivel a magyar könyv • a magyarnyelvű könyvek első századainak ritka pél­nagvrészt Victor Jeromos dányai válnak a kutatók és ^^könyvbarátok számára napvilágot, ahol főként a hozzáférhetővé. közkedvelt füstszínű. vala­mint zöldszínű üvegek kerül­nek gyártásra, amelyre a kí­sérletező Parádsasvári üveg­gyár már megkapta a megbí­zást. Az eddig beérkezett igények szerint negyedéven­ként kétmillió napszemüve­get állítanak elő. Milyen lesz a jövő izzólámpája ? A varsói műegyetem álta­lános fizikai tanszéke a ha­gyományos izzólámpa vesze­delmes konkurrensével, a r elektmluminsszcens lámpá­val kísérleteznek. Az új ti­pusu lámpa szerkezete sok­kal egyszerűbb a villanykör­téénél. Két lemezbAl áll. egy fém- és egy üveglemezből, amelyeket speciális világító­anyag vékony rétege köt ösz­sze. Az egész a szigeteléssel együtt akkora, mint egy vé­kony, közepes nagyságú fü­zet. Az üvegen és a fémzn áthatoló áram hatására a lu­minátornak elnevezeti anyag különböző szívű fényt sugá­roz. A lengyel tudósok most fehér fényt kibocsátó lumi­nátorokat igyekeznek előállí­tani. Ha a jövő lámpái a gya­korlatban is meghonosodnak, lakásainkban nem lesznek többé csillárok, ernyős lám­pák. állólámpák, hanem a mennyezet fog egyenletes, enyhe fényt árasztani az egész szobára. Ez persze még idő kérdése: a lemezek egye­lőre nem érik utál az izzó­lámpák fényét. A tudósok szerint azonban néhány tv múlva olyan elektro'.umi­ncszcens lemezeket fognak létrehozni, amelyek erösebb fényt adnak a 100 wattos iz­zónál. A varsói műegyetemen el­készülő lámpákat a precíziós iparban fogják felhasználni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents