Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-20 / 299. szám

5 Szerda, 1961. december 2®. Több száz ügyirat fontos tanulságai EGY TUDOMÁNYOS INTÉZET HÍRE A városi döntőbizottság munkájáról Ebben az esztendőben sem volt könnyű dolga a városi tanács végrehajtó bizottsáea mellett műlsödő városi döntőbizottságnak. November 30-ig több száz ügyirat érkezett hozzájuk elintézésre, panaszok, jogviták orvoslására várva. Sokrétű és nagyon felelősségteljes a tanácsi döntőbizottságok munkája. El kell járniok és döntést kell hozniok a szocialista szektorhoz tartozó összes üzemek és vállalatok, szövetkezetek és társadalmi szervezetek vagyoni és jogvitáiban, ellenőrizniök kell azok gazdasági működését, a terv és szerződési fegyelem betartását, s az illetékes felettes hatóságok értesítése útján gondoskodniok kell a tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről. Akik még „suba alatt" intézik az ügyeket A szegedi döntőbizottsághoz beérkezett ügyiratok számát növelte az idén az a január 22-től hatályos rendelet, amely a vállalatok 1 millió forint értéket meg nem haladó szerződési vitái mellett azok egyéb természetű vagyoni vitáinak eldöntését is a döntőbizottság hatáskörébe utalta át, ha a vita tárgyának értéke nem haladja meg a 300 ezer forintot. Meglepően kevés, mindössze 77 darab olyan ügyirat futott be a bizottsághoz az év folyamán, amelyben az érintett vállalat tanácsi hatáskörbe tartozik. Ez a kis szám csak részben örvendetes tény, mert ezeknek a vállalatoknak a körében gyakori még a vitás ügyeknek *kéz kezet mos* elintézési mpdja, ami semmiképpen nem egyeztethető össze a szocialista törvényesség követelményeivel. A viták egy jelentős része szerződéskötés, szerződések módosítása. illetőleg felbontása körül keletkezett. Ilyen szerződési vita volt az OFOTÉRT vállalat, valamint a Szegedi Bútor, Hangszer és Dekorációs Vállalat szerződéskötési vitája. A Dekorációs Vállalat egyáltalán nem akarta elvállalni az OFOTÉRT kirakatainak rendezését. A döntőbizottság helyt adott az OFOTÉRT vállalat panaszának és kötelezte a szegedi vállalatot a szerződés megkötésére és teljesítésére. Egy vita megnyugtató elintézése Ennél jelentősebb horderejű volt a Szegedi Víz- és Csatornamüvek, valamint a Szegedi Kenderfonógyór, a Fonalfeldolgozó Vállalat és a Kábel- és Sodronykötélgyár szerződési vifája. A három vállalat ugyanis jóval nagyobb mennyiségű vizet igényelt ipari célra a Vízművektől, mint amennyit az biztosítani tudott a város vízellátásénak zavartalansága mellett. A döntőbizottság vizsgálata során aztán kiderült. hogy a Kábelgyár például részben saját maga nehezítette meg vízellátását azzal, hogy elmulasztotta annak a 150—250 köbméteres víztárolónak a megépítését, amelyet 1961-ben meg kellett volna építenie az ipari víz tárolása és többszöri felhasználhatósága céljából. A mulasztás miatt értesítést küldött a bizottság a Kohóés Gépipari Minisztériumnak, ahonnan azt a megnyugtató választ kapták, hogy 1962-ben a zavartalanabb vízellátás érdekében kutat fúratnak majd az üzem céljaira a Kábelgyár területén. Kötbért fizetnek Ugyancsak valamivel több mint 2 millió forint értékű volt az a jogvita, amely kötbérek miatt támadt tanácsi vállalatok és üzemek között. Több esetben késedelmesen tett eleget szerződésben vállalat kötelezettségeinek a Szegedi Fémfeldolgozó Vállalat. Például 6300 forint kötbért kellett fizetniök azért, mert 50 darab talajfúró szerkezetet, amelynek leszállítását 1960 március 31-ig vállalták, még 1960 december 31-én sem szállították le a megrendelő vállalatnak. Ugyancsak kötbérfizetésre kötelezte a bizottság a Szegedi Építőipari Vállalatot szerződésben vállalt kötelezettségeinek több esetben való elmulasztásáért. Egy javaslat Elég sok volt az év folyamán az olyan kötbérvita, amikor kis összegű kötbért kellett fizetniök az elmarasztalt vállalatoknak, néhány napos késések, néhány árucikk minőségi hibája miatt. Ezek a kis kötbéres ügyek is arra figyelmeztetnek, hogy tovább kell erősíteni a terv- és munkafegyelmet a szocialista szektor üzemeiben és vállalatainál. Hiszen ezeket a kis mulasztásokat általában nem az egész vállalat munkáját érintő és sokszor objektív problémák okozzák, hanem egyes személyek hanyagsága, felelőtlen munkavégzése. A minisztériumi és más. nem tanácsi vállalatoknál kötbérezés esetén mindig megkeresik a mulasztásért felelős személyeket és a Munka Törvénykönyve, valamint a vonatkozó rendelet alapján a kötbér összegének 15 százalékát a felelős személyekre hárítják kártérítés címén. Szükséges volna, ha a szegedi tanácsi hatáskörbe tartozó vállalatoknál ugyanígy járnának el a mulasztásért felelős személyekkel szemben. Ez is jelentősen hozzájárulna bizonyára a vállalati fegyelem további megszilárdításához. A NAGYVILAGBAN A Szegedi Tudományegyetem Valaki mindig külföldön van a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetéből, hogy tevékenységével öregbítse az intézet jó hírnevét, s majd tapasztalatokban és tudásban gazdagodva térjen vissza. Jelenleg hárman vannak külföldön hosszabb idő óta. Dr. Márta Ferenc docens Cambridgeben, dr. Galiba Ilona adjunktus Sheífieldben, dr. Huhn Péter docens pedig Brüsszelben. Ketten egy évre, egy pedig fél évre kapott meghívást tudományos munka végzésére. Nem kis áldozatvállalás három embert hosszabb ideig nélkülözni egy viszonylag ném nagy létszámmal dolgozó intézetnek. Ezeknek a fiatal kutatóknak nem lenne itthon is munkájuk? — kérdeztük Jövőre már kétmillió seprűt exportál a Szegedi Seprűgyár A Szegedi Seprűgyár december derekára eleget tett az idei exportkötelességelnek. Leszállította a külföldi megrendelőknek a tervezett egy és háromnegyedmillió darab seprűt. Az év hátralevő napjaiban sem áll meg az export. Naponta átlag egy vagon árut Irányítanak, főleg a nyugati országokba. Így körülbelül 30 ezer darabbal teljesítik túl a tervet, amire nagy szükség is van, hiszen egyre növekszik az érdeklődés külföldön a magyar seprűk iránt. Az ARTEX külkereskedelmi vállalat éppen ezért jövőre még több árut kér a szegedi üzemtől. Az 1962. évi terv százötvenezer darabbal több, mint az idei, de a gyár kétmillió darab seprű szállítását vállalta, azaz kétszázezerrel többet az előirányzottnál. Ez már megközelíti a harmincmillió forint termelési értéket. Most már a nővekvő jó hírnév is serkenti a szegedi "-seprűsöket*. Szerte a világon mindenütt a magyar seprűt — sőt, mondhatjuk így: a szegedit keresik. A szalámihoz, papucshoz, paprikához és városunk több más, ismert márkás cikkéhez a seprű is "csatlakozott*. Nem múlt el egyetlen hónap sem. hogy külföldi cégek megbízottai ne jártak volna a seprűgyárban. Angolok, németek, svájciak tárgyaltak a helyszínen. Tegnap délelőtt újabb érdeklődök jelentek meg: vietnami külkereskedelmi megbízottak keresték fel az üzemet az ARTEX képviselőjének a kíséretében. A világpiac új vásárlójával még nem kötötték ugyan meg az üzletet, de a távoli Ázsia küldötteinek tetszését megnyerték a szegedi seprűk. A -hagyományos* vevőkhöz az év végére újabbak is csatlakoztak. Svájc, Egyesült Államok, Kanada, NDK. Nyugat-Németország, Anglia már hoszszú évek óta igényli a szegedi gyártmányokat, s mivel ezek híre elterjedt, most több afrikai és dél-amerikai ország is jelentkezett megrendelésével. Magyar—kubai árucsereforgalmi megállapodást írtak alá A magyar—kubai árucsereforgalmi megállapodás 1962. évi jegyzökönyvét Havannában, baráti légkörben folytatott tárgyalások eredményeként aláírták. Az árulisták összértéke eléri a húszmillió dollárt. Magyarország többek között járműveket, híradástechnikai felszereléseket, gyógyszereket és textilárukat exportál Kubába ércféleségek, műrost, kávé, dohány, zsinegáru, cukor és egyéb cikkek ellenében. (MTI) MÓRA FERENC VEZÉRCIKKEI Vajda László bibliográfiája A szegedi Egyetemi Könyvtár éppen egy évtizeddel indult kiadvány-sorozatának 47. számaként a sorozat legterjedelmesebb s kétségkívül egyik legértékesebb kiadványa jelent meg a legkiválóbb Móra-kutatónak, Vajda Lászlónak bibliográfiai összeállítása Mora Ferenc vezércikkeiről. A mű óriást szorgalmat árul el, és Móra publicisztikai tevékenységének egyedülálló ismeretéről tanúskodik. Vajda közel egy évtizedes munkával betakarította Móra egész életművének termését, s ebből nyújt most át mutatványként egy irodalom- és sajtótörténeti szempontból egyaránt értékes kalászatot. Mórának több mint háromévtizedes vezércikkírói munkásságát végignyomozva, górcső alatt egyenként vizsgálva írásait, agnoszkálva a név nélkülieket, roppant tanulságos törvényszerűségeket állapított meg az író életművének e mindmáig legismerellenebb. s zömében kötetben meg nem jelent írásait magába foglaló területén. Móra "műhelytitkait* leste meg. amikor a vezércikkek változataiból születésük mnrai törvényeit, a "továbbképzés* és »sarjadzás« sajátságos módszereit állapítja meg. A bibliográfia két részre tagolódik: az elsőben (Kronológia) az írások időrendjében, 2547 tételben kapjuk Móra vezércikkeinek lelőhelyeit 1896-tól (a Félegyházi Hírlap 17 éves publicistája ekkor az író!) 1932-ig, a Délmagyarországban és a Magyar Hírlapban megjelent utolsó vezércikkekig. A második rész (Genealógia) 246 tételben a vezércikkek öszszefüggéseit, »bokrosodását* tárja föl. Vajda László maga dicséretes szerénységgel tárja lel munkája korlátait, mind az anonim cikkek szerzőségének megállapítása terén előfordulható tévedéseket, mind a társításokból esetleg kifelejtett írások miatt. Csak a használat mutatja majd meg, melyik tétel bizonyul maradandónak, de igen valószínű, hogy a munkában felsoroltak zöme helytálló. Néhány évnyi időszakban Juhász Gyula vezércikkeivel való egybevetése már igazolta is: a költő publicisztikája fogaskerékként kapcsolódik össze Móráéval, s nem fordult elő. hogy egy cikkről Vajda Mórának, a Juhász-kutatók Juhásznak szerzőségét állapították volna meg. Az, hogy Vajda most közre adja Móra egész vezércikk-termésére vonatkozó adatait, megkönnyíti a Juhász-kutatók dolgát az 1920-as évek névtelen Juhász-vezércikkeinek megállapításánál. Egyetlen kifogásunkat se hallgassuk el, kivált, hogy erre Vajda maga is céloz, amikor megállapítja, hogy Móra ugyanazt a témát több műfajban is megírta: hol gyermekmese, hol elmefuttatás, hol vezércikk, hol vers formájában is földolgozta. Nem egy igényes írása, vezércikke vagy tárcája első stációként pár soros napiht'r, "színes újdonság* volt Ez magában véve figyelmeztet, hogy az író vezércikkeit elszigetelten nem lehet tanulmányozni, az életműből — még egy bibliográfia erejéig is — csak erőszakoltan lehet kiszakítani. Egy példa tán jobban megvilágítja, miért tartjuk sajnálatosnak, hogy nem az életmű egészéről kaptunk ilyen jellegű föltárást. A genealógia 143. tételében szerepel a "Krajcárok a síneken* című, illetőleg motívumú cikk-bokor, amelynek első változata 1912-ből, az utolsó 1929-ből ismeretes. Igen ám, de ennek a témánaly van »Ellenforradalmasdi Szegeden* címmel a Szegedi Napló 1919. ápr. 10-i számában, a hírrovatban megjelent kommentár-jellegű, széljegyzetszerű variánsa, s egy későbbi, a Nagyvárad, 1926. augusztus 22-i számában, Móra váradi látogatása, alkalmából közölt tárcaféle rokonsága is. Ezeket, noha nem vezércikkek, nem lehet tólük elválasztani, helyük tehát a bibliográfiában lenne. Reméljük azonban, hogy a mutatvány fölkelti a szakkörök figyelmét, s módot adnak hamarosan arra, hogy Vajda László nagy bibliográfiai műve (Móra Ferenc írásai — frások Móra Ferencről) teljes egészében megjelenhessék. Közrebocsátása a-' szerző részéről különben nagy önzetlenségről is vall: mint maga írja. bibliográfiai munkája nyomán Móra rövidesen esedékessé váló kritikai kiadása *játszva* elkészíthető lesz. Péter László Szervetlen és Analitikai Kémiai intézetének munkájáról dr. Szabó Zoltántól, az- inté- bességi viszonyainak kuta* zet igazgató-professzorától. tása — terén elért eredmé— Lenne, sőt van mun- nyekre. Az itt kialakított kájuk, de még mennyire, kutatási metodikát szívesen Mind a kutató, mind pedig veszik át más kutatócsoporaz oktatómunkában ki-ki ott- tok is, mint ahogyan a sze* hagyta saját feladatút. Az gedi intézet munkájára is itthon maradottak azonban termékenyftően hat más tuszivesen dolgoznak helyettük dományos koncepciók és tuis, mert tudják, hogy leg- dományo6 módszerek mégis* közelebb majd az ö mim- merése. kájukai osztjak meg mások, Tervszerű nevelés lamífif ők külföldön tartóz- "ervszeru neveies kodnak. A meghatározott na- _ A tudományos utánpótpi óraszám helyett ezért dol- iásbán kikre épít az intézet? goznak most sokkal több — kérdeztük a professzortól. órán át az intézet tudomá- — a diákkörre, amelyet a nyos dolgozói. Nálunk min- Szegedi Tudományegyetem denkire sor kerül, hogy tu- hívott életre és amely azóta dását külföldi tanulmányúra- országos mozgalommá nőtt. kon is gyarapítsa. A tudo- a diákkörökben azok a jómanyos munka természeté- képességű éj előmeneteld bői következik, hogy a ku- hallgatók dolgoznak, akikben tató nem állhat meg vala- megvan az igénu arra, hogy mely elért szakismereti szia- a kötelezően előirt ismeretien, hanem a fejlődéssel lé- anyagon túlmenő szakismepést tartva állandóan képez- rétre és tapasztalatokra nie kell magát, szenvedélye- tegyenek szert már tanulsen keresnie kell az újat. mányi éveik alatt is. A káTudományos kapcsolat derutánpótlás ilyen módja' ' nak jelentősege abból is letizenöt állam kutatóival mérhető, hogy intézetünk Dr. Szabó Zoltán profesz- oktatóinak és kutatóinak túlszor ezzel nemcsak kérdé- nyomó többsége diákköri sünkre adott választ, hanem munkájukban kitűnt hallgaarra is. ahogyan egy Intézet tákból áll. A diákköri munkollektívájának össze kell kát végző hallgató reszt kapfogni a közösség és az egyén hat az intezet. kutatasi felboldogulásáért. Az egyes em- adataiból s ezen keresztül ber munkája így függ össze megismeri a tudományos az egésszel, azzal az ered- munka szépségeit, a tudoménnyel, amelyre a külföldi mányos kutatás módszereit. kutató intézetek is felfigyel- Egy figyelemre méltó tek, s amelyet úgyszólván , j a világ minden táján jól kezdeményezes ismernek. Ez az intézet 15 A tudományos káderképallam kutatóival tart fenn ^ következö lépcsőjéről, aj tudományos kapcsolatot, egyetemi doktori fokozat megamely különlenyomat cserék- szerzégér6i 8Zólva dr. Szabó ben, közösen végzett kutató- Zoltán professzor rámutatott munkában, konkrét együtt- Rrra a sajnálatos körülményműködésben jut kifejezésre. re hogy a természettudomáEzt bizonyítja például a Né- nyt karokon csak viszonylag met Tudományos Akadémia kevesek juthatnak ennek birKataliziskutató Intézetével tokaba, Szinte esak azok, kötött szerződés a félvezető akjk egyetemi vagy kutatókatalizátörök — az ipari fo- lntézetben hilvezkednek el. lyamatokat meegyorsíto Ez a megállapítás nem lehet anyagok — kutatassanak ha- közömbös sem a tudomány, tékonyabb előmozdítására. sem pedig a népgazdaság Ezeket ismerve rögtön fel- számára. A jól képzett szakvetődik következő kérdésünk: emberek, ez esetben az üzemindezekre hogyan jut idő, mek fiatal vegyészmérnökéi erő és tehetség? elmélyültebb ismeretek. a - Az intézet munkatársai- Ludo™"yö® £°k°M! ^^t nak csaknem a fele mar a ban b kabb',kbUt® bmf maposabb tudományos foko- szenvedelyesebb kezdemezatok valamelyikével rendel- nyezAl lehetnek az újnak, kezük - válaszolta dr. Sza- mintha csak az otevi egyebó Zoltán professzor, maid tem» kepz®s nyújtotta tudásígy folytatta: - Az intézet- ismeretanyaggal rendelnek egy munkatársa a tudományok doktora, hat pedig a l&az, vegyiparunknak na* tudományok kandidátusa. Az gy0n kellenek a frissen kiutóbbi tudományos fokozatot kerülő vegyészek. Közvetleújabb két munkatársunk is niil az üzemekkel nem is rövidesen megszerzi. Az lehetne boldogulni. megegyetemi doktori címet pe- egyezni. hogy egy-egy védik csak az intézetbe nem- gyószmérnökükrő] mondjarég került négy asszisztens nak le még egy-két évig. amíg nem szerezte még meg. S ez mint ösztöndíjas megszerzi az arány országos viszonylat- a tudományos fokozatot a ban is figyelemre méltó. további intézeti munkában. Megalapozott munka ^ ZZT^t A választ természetesen ki ietö ösztöndíjas nem is abba kell egészítenünk az intézet a munkakörbe kerülne vissza vezetőjének a tudomány mü- az üzemben, amelyből kuta, .. .. __ tómunkájat, doktori disszerveleseben való szemelyes 1ácjója témakörét meritette. példamutatásával. amely Távlatban nézve azonban az vonzó: ösztönzi, lelkesíti a ilyen szakember további műfiatalokat. A Magyar Tudo- ködése, az üzem és a tudományos Akadémia' levelező mány egyaránt nyerne a tagja és számos külföldi tu- megalapozottabb, a felkészüldományos társaságban is he- tebb tudással. Az intézet lyet foglal. Felkérték a Phy- kezdeményezését — hogy az sikalische Chemie Neue ipari üzemek ösztöndijasaiFolge, valamint a Jornal of ként minél többen elérhessék Catalysis c. folyóiratok szer- a tudományos fokozatot —, kesztő bizottsága tagjául és érdemes felkarolni és intézszámos folyóiratban tudomó- ményesíteni. s nagyon is benyos közlemények megjelen- le illene felsőoktatási refortetésére. Indiából és Izrael- munkba is. Egyetlen üzemből disszertációk bírálatára ben sem állna meg a termékérték fel. a közelmúltban lés. ha vegyészmérnökeik pedig meghívták előadókör- közül egyet-egyet visszakülútra az Amerikai Egyesült denének az egyetemre a méÁllamokba. Ez év tavaszán lyebb tudásanyag megszervendégprofesszorként mű- zéséért. A magasabb képzés, ködött Angliában a sheffieldi a jövő szakembereinek még egyetemen. eredményesebb jövője naAz intézet tudományos gyon megérné a pillanatnyi hírnevét tehát megalapozott "veszteség«-et, amely sokszomunka alkotja, amelyre rosan kamatozna majd a tu. nemcsak itthon, hanem kul- , , . . földön is szívesen építenek, doman>' 08 a népgazdaság elsősorban a reakciókinetika szolgálatában. — a kémiai folyamatok se- Lódi Ferenc