Délmagyarország, 1961. december (51. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-02 / 284. szám

Szombat, 1961. december 381. 2 c ljjeli menedék keltj Gorkij drámájának felújítása a Szegedi Nemzeti Színházban Jelenet M • A századforduló Idejének cár! Oroszországét a legmélyebb pontján ragadt* meg OorMj ebben a nagy vihart kiváltó drámájában. Egyszerre vált ee a mű politikát én írói tette. legalább annyira kiváltotta a cárt hivatalos körök felháborodását, mint bizonyos irodalmi körök megbotránkozását. A hivatalon hatalom nem nézhette jó szemmel azt a tendenciát amely a2 éiet mélyére süllyedtek világának megrajzolásával valójában az egész orosz élet válságát vette célba, s nem viselhette el a színpadról áradó forradalmi humanizmus mégoly burkolt megnyilvánulását sem. Ami pedig az irodalom némely képviselőit illetté: valósággal elképesztőnek találták, hogy e művet egyáltalán drámának nevezzék, hiszen szakított mindazzal a dramaturgiai szabállyal, amelyet addig minden valamirevaló színpadi mű számára kötelezőnek véltek. Túltette magát Gorkij mindazokon az előítéleteken, amelyeket kora — akár politikai. akár irodalmi — hivatalosai tápláltak. Kár lenne ezúttal állást foglalni abban a hat évtizede vitatott kérdésben, hogy valójában dráma-e ez a mű a szó klasszikus értelmezésében vagy csupán jelenetsorok sikeres együttese, esetleg filozófiai dráma. Annyi bizonyos, hogy teljes egészében meghökkentően újszerűt nyújtott éppen az emberiség legnagyobb történelmi eseményét. legnagyobb társadalmi átalakulását hozó század hajnalán. Hatásos, nagyerejű alkotás, amelynek jelentősége azokban az években felbecsülhetetlen volt, hatása messze gyűrűzött Oroszország határain túlra. Napjainkban már inkább a múlt képének egy figyelmeztető foltját látjuk benne, de vele a kapitalizmus lelkitesti elnyomorításának jellemző velejáróját is. Ugyanakkor sehol sincs híjával a mai ember számára sem a mondanivalónak, amely lényegében Szatyinnak — talán Gorkij színpadi alakmásának — szavaiból csendül ki a legtalálóbban: „Az ember az igazság ... Minden az emberben, minden az emberért! ... Em-her! Ez gyönyörű, Ez büszkén .,. hangzik! ... Jó az, ha az ember embernek érzi magát*. A mű mondanivalója, alapvető tanítása sehol sem fejeződik ki ugyan kimondott szavakkal, mondatokkal, mégis mikor a negyedik felvonás után lehull a függöny, akkor áll össze előttünk Luka. az öreg vándor. az igazság fényei felé tapogatózó Szatyin, s a menedékhelybeliek gondolatfoszlánvainak, sorsának gomolygásából. A sok szálból összefonva végül is azt hirdeti az író, hogy a boldogság nem adódik magától, harc nélkül sem avőzhetók le a tártaejjcu menedékhely m. felvonásából. dalomban pusztító gonosz erők. Különleges nézőpontról kell szemlélni e darabbah az életet. Itt „A fenéken* — ahogyan az orosz eredeti cím találóan hangzik — mások az erkölcsök, az emberi kapcsolatok. A maga meztelen valóságában, leegyszerűsítve jelentkezik mindaz, ami „fenn*, a tőkés társadalom magasabb régióiban burkoltabban, szunnyadóbban. de éppígy jelen van. Sokféle típust, figurát vonultat fel a szerttó, hogy a feltárulkozó képet minél teljesebbé tegye. Nem egy közülük sok problémára, vitára adott alkalmat. Légióként talán Luka, a vándor, gv r> gyírnek szánt bölcselkedéseivel. Hogy mind hamisak-e szavai? Helytelen lenne az egyértelműen elmarasztaló válasz, de viszont semmiképpen sem ő az, aki az életnek e rettenetes perifériáján a megoldást hozza. Akik meg akarnak szabadulni e borzalmas világból, azoknak többnyíre esek a hamis pénz csörgését nyújtják vigasztaló, nyugtatgató szavai. Ezért lényegesen többet jelentenek a darab egyik legközpontibb figurájának, Szatyinnak bizonytalan, mégis találóbb okoskodásai, amelyek legmesszebb mennek el, ahova egyáltalán ilyen helyzetben elérhetnek. A azínészi alakításoknak gazdag lehetőségeit nyújtják a dráma sokszínű, sokféle egyéniségű és mondanivalója alakjai. A mű eszmeisége mellett bizonyára ezért is olyan kedvelt darabja színházainknak. A Szegedi Nemzeti Színház is — a rendező és a színészek együttes munkájával — hatásosan, többnyire Jól élt ezekkel az adottságokkal, s a néhol ugyan egyenetlennek tűnő előadás alapjában sikerült atmoszférával, helyesen szolgálta a szerző szándékait. Az átgondolt és finoman megrajzolt színészi munkák között első helyen említhetjük Mentes Józsefét, Luka, a vándor megtestesítésében. A „vén élesztő*, aki a maga hazug-bölcs Igazságaival nyugtat és felkavar, fontos szerepet tölt be a drámai cselekmény kiformálásában, mégsem szabad túlságos hangsúlyt kapnia. Rendezőtől és színésztől egyaránt mértéktartó fegyelmei igényel ez. Mentes Józseftől ezt kaptuk, s ezzel együtt egyszerű. sallangtalan és mégis találó ábrázolással a legjobb pontján ragadta meg figuráját. Ellenpárjának, de még inkább kiegészítőjének, a következő lépcsőfoknak mondhatnánk darabbeli funkcióját illetően Szatyint. a valamikori művelt embert. Az ő szájából hangzanak el — főként a negyedik felvonásban — a legfontosabb mondatok. Reális, érzékelhető figurát alkotott belőle Kist Ferenc és játékával is stílusosan illeszkedett a darab légkörébe, mégis úgy érződött, hem mindig sikerült alakja igazi mélységeibe hatolnia. A találó, szép alakítások sorában ezúttal Várod® Szabolcs nyújtott meglepetést, aki a nem egészen egyéniségére szabott szerepben (Kleaca. a lakatos) kellően kidomborította a munkanélküliségében mindjobban eldurvuló, mégis, újból és újból reménykedő ember vergődő tragédiáját. A teljes apátiába süllyedt egykori sapkakésstítőt, Bubnovot Kdtay Endre remek karakterfigurának formálta, s módot talált arra, hogy e szinte félvaddá vált emberben is megcsillantson valamit az emberség — gyengeségekből és erényekből szőtt — sitfheibfll. A művészi szerepformálást illetően egyik legkiemelkedőbb teljesítmény Pagonyi Nándoré, a Színész alakítójáé. Igaz ugyan, hogy az egyik leghatásosabb szerep nz övé a darabban. Csak ittott kísértenek Pagonyinál e hatások túlságos kiaknázásai, egészében azonban a sikerült jellemábrázolást könyvelhetjük el nála. Igen szépen felépített a II. felvonásbeli jelenete a vándorral, s a IV. felvonásbeli némajátéka sz öngyilkosság előtt. A Báró szerepe is a hatásos figurák közé tartozik. Sajnos. Kormos Ixios kitűnő művészete ellenére ls félreértelmezi alakját. A Báró valójában léha, lusta, üreslelkű valaki, nempedlg afféle kelekótya, mint amilyen benyomást már az első alkalom kelt a nézőben ezen az előadáson. (E szerepfelfogáson a rendező is segíthetett volna.) Igazában csak a IV. felvonásban talál Kormos Lajos magára és szerepe lényegére, s Itt megkapó játéksorral gazdagítja a bemutatót. A tolvaj Pepelt Kovács JánoR keltette életre. Nyers egyszerűségű, kemény, mégia az igaz szerelem vágyában, végeredményében a tiszta étel vágyában ellágyuló félparasztl-íélvárosl figurának formálta. Ilyen ií valójában a darab szerint. Hiteles, találó az alakítás, s ha egy kicsit több szenvedély parázslana benne, csak hasznára válna. Az éjjeli menedékhely tulajdonosát a maga szikkadt gonoszságában precíz ábrázolókészséggel mutatta fel Gémesi Imre. Vaszillszát. a feleségét Miklós Klára sokoldalúan állította elénk, átgondolt játékkal. Húgának. Natasának szerepében Földi Teri nemigen élt a színesebb alakítással, a szenvedő fiatal lányt azonban hibátlanul vitte színre. Ötletes és típusteremtő Simon Erika szerepformálása (Nasztya) A IV. felvonásbeli vitája a Báróval különösen emlékezetes marad. A haldokló Annál Rege Margit Jóformán csak a hangjával érzékeltetheti. Tovább fejűidnek Csongrád megye kisipari szövetkezelei Félmilliárdos termelés, gépesítés, korszerűsítés a jövtí évi programban A második ötéves tervben dést főképpen a termeié- gyományos* exportcikkeket jelentős feladat vár Csöng- kenység emelésével kell el- is változatlan ütemben rád megye kisipari szövet- érni a szövetkezeteknek, bár gyártják a szövetkezetek, kczeteire. Szerepük még job- a termelői létszám ls mint például a szegedi pában megnő a lakosság eilá- emelkedik: ötezerhétszáz.-a pucsot. (ásában, a népgazdasági fel- az idei 5500-zal szemben. Az adataik ls nagyobbak lesz- új dolgozók részben ipari lanek az eddigieknél. Mutat- nulók, részben pedig magánJák ezt a jövfl évi tervelő- kisiparosok lesznek, akik köNöt-elik a válasslékot A termelés egyéb ágaiban Irányzatok, melyekről Hor- zül "évről évre újabbak kérik mi 1Hó'^fminfe0^Ldménvczvrith r-rgr,id ?J:lvétiLkei-A k,Yöv - HIS,Z0«VL"fe a szakmákban bútorgyártás. Jövőre nz idei* Jékoztatott bennünket. járul hozzá a létszámnöve A szövetkezetek nél 6,2 százalékkal többet, ez évi léshez, melyek közvetlenül a hilize.en 41 és félmillió fovárhntó termelési értékével, lakosság szolgálatára álla- rint "G,ékű bútort Tártnak a mintegy 450-450 millió nak, vagy exportra termel- Egyéb - a belkereskedelmi vállalatokhoz kerülő — kisipari készítmények, ruhák, cipők és egyebek válaazté— , » . _ . kát növelik és a minőségét Többet dolgoznak a lakosságnak javítják. Összefoglalva: további feiA szövetkezetek javító- rássüzletek, szahó-, cipész- Mdés előtt állanak a kisipari szolgáltató tevékenységének és egyéb fiókok állanak a ^vetkezetek Csongrád me•• 450—459 ^mm forinttal szembén a jövő évi nek. Ezt. a törekvést a glotervelőirányzat csaknem hálls terv néhány részlet000 millió forint. E növeke- adata ls mutatja. értékét 13 és fél százalék- 14krt,fá. kai kell növelni 1902-ben. lak0,saS rendelkezésére. gyében, de a lakosság iobb kielégítését Is várják tőlük Ezen belül — mivel javítást Jelentős fejlesztés előtt a mmtegy félmilliárdos térkörleteknek is végeznek - áll az exporttermelés is. kív(iI Ebh„ „ lé. Mléklta^kel^emelkednf *íigv t4Mnh4f01* m,mó hétőségekhez mért beruhíaz utóbbi termelés .17 míl- , W,bb, *ftékú 4rut rést. korszerűsítést is biltollő forintot tesz maid ki jö- 'Mintának külföldre a szo- g(tj4k „ gi*mukra. i9«2-ben vőre. Külön ki kell emelni vetkezetek, mint az idén. A százhatvan új bél- és külX4 if épftősKtíeze! termelvényeK kögül azokat földi gépet kapnak a szövet, tek terve a többi között "eIyezik előtérbe, melyek kezetek, a villannyal meg1002-ben: kétszer annyi csa- fAlee munkaidényesek, mint hajtott varrógéptől kezdve* ládlház. mint az idén. Me- a kéziszerszámok, textil- és modern fémmegmunkáló gévé«ertteá (fb Ttí\n.OSOkmta fémiát^°k. építőipari és pékig. E célra négy. korszeforint értékű lesz majd" eb- ^^zeriparl gépek, elekt- rűsítésre és felújításra együtt bői a szegedi szövetkezetre romos mérőműszerek, infra- közel négy és fél-, épftkezémintegy hatmillió jut. Annyi sugárzó kerámiatestek, kü- sekre pedig két és félmillió mindenesetre bizonyos, hogy lonleges orvosi műszerek forintot terveitek be meSÜT uSSSí eTfmt: *tb- Természetesen a „ha- gyei szinten. rendelésével, erre a célra ————— mindenkor biztosítanak „kapacitást*. _ Központi javít*. Lánytanács alakult Szegeden réstlegek olcsóbb ár A KISZÖV egyelőre Szegeden, később a megye többi városában ls létrehoz egy szervet, mely nyilvántartja és összegyűjti a lakosság áltat igényelt nagyobb javításokat. Ezek elvégzésére tervszerűen jelöli kl a szövetkezeteket úgy, hogy a megrendelésnek mihamarabb eleget tudjanak tenni. Először — ugyancsak a városunkban — központi javítórészlegeket állítanak fel. Ezeket gépekkel látják el, s ezek a vállalási idő — s ami az embereket még közelebbről érinti — a vállalási ár csökkenését is eredményezik. A központi részlegekben végzik majd el azokat a Javításokat ís. melyeket az ellátatlan területekről — kisipari szövetkezet nélküli községek, tan.varészekről — gyűjtenek majd össze. Ehhez kapcsolódik * vándorjavítószolgálat, vagy erösebb községi ktsz-ek kitelepülése, fióknyitása a környéken, mintahogyan e téren már szép eredményeket ért el a pusztamérgesi Altalános szövetkezet. t Hrizí varrónfí As hoystolgálaí Kiegészíti még a lakosság iobb ellátását célzó jövő évi intézkedéseket a házi varrónő- és boyszolgálat bevezetése elsősorban Szegeden, továbbá a rendelt részlegek, vagy a vevőkkel közvetlen kapcsolatban álló műhelyek, üzletek felújítása Is. Eszerint még kultúráltabb fodTegnap délután az Ifjúsági Házban tanácskozásra hívták össze a város KISZszervezeteinek lányfelelóseit. Varga Eva, a KTSZ Csongrád megyei bizottságának munkatársa többek között elmondta, hogv Ilyenkor az őszi-téli hónapokban különös nagy gonddal kell szervezni a lányok és fiatalaszezonyok társadalmi munkáját és sok hasznos feladattal kell megbízni őket. A téli ünnepek megrendezésénél segítsenek az üzem! nőtnnácsoknak. A különböző kézimunka-szakkörökön készítsenek a lányok apró játékokat, s ezzel ajándékozzák meg a téli ünnepeken a legkisebbeket. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot az Állami Gyermekotthon vezetőivel és rendszeresen látogatják majd az otthon kis lakóit, ugyanakkor részükre karácsonyra ajándékcsomagokat, készítenek. Az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat, a Gyufa- és Ruhagyár lányai vállalták, hogy rendszeresen látogatják az Állami Gyermekotthont. A tegnapi értekezleten ezután megválasztották a lánytanácsot, Tagjai Radnal írén, a Gyufagyár dolgozóját Széplaki Zsuzsanna, Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat, Vajda Anna. a Szegedi Kenderfonógyár. Bombolya Klára, a Tanítóképző Intézet, Husrka Erzsébet a Szegedi Ruhagyár KISZszervezétének tagja. A tanács szorosan együttműködik az Ifjúsági HáZ vezetőségével. Elhatározták, hogy április 4-én az Ifjúsági Házban kézimunka-kiállítást rendeznek. A téli ünnepeken kívül részt vesznek az anyák és a nők napja előkészítő munkájában. A fiatal lányok kérésére szaktanáccsal egybekötött ruhnbemutatót és kozmetikai tanácsadást rendeznek. Harminc mázsás fűszerpaprika termés az ásotihalmi homokon Meghonosodik-e a hontokon a lucerna ? Az ásotthalmi földek kimondottan gyenge minőségű futóhomok talajok. Mégis az állami gazdaságban több növényből szép eredményt értek el. Harminc holdon termeltek fűszerpaprikát az idén, s az átlagtermés holdanként meghaladta a harminc mázsát, holott csak 28 mázsát terveztek. Meg kell jegyezni, hogy az aszály a megyében talán Itt éreztette legjobban a hatását. A futóhomok valósággal vándorolt, s a homokverés sok kárt okozott a növényekben. A jó eredményt úgy érték el, hogy a szokottnál korábban, már május 8-án megkezdték • palánták klültetését, s ezzel a munkával egy hét alatt végeztek. Ennek köszönhetik, hogy még mielőtt 82 aszály teljes mértékben éreztette volna káros hatását, a paprika egy része beért. Homoki viszonylatban Jő eredményt könyvelhetnek el lucernamagfogósban is. A holdankénti termés csaknem egy mázsa. Ez természetesen nem éri el más vidékek átlagát. de a futóhomokon ritkaságnak számít a lucernának a megtelepítése Is. Erénye, hogy nem esett a szentimentális túlzásokba. Ezúttal is pregnáns, élő figurát kaptunk Király Leventétől (Aljoska, csizmodialegény). Rusztikus ízcsségű jó színfolt Bányász Hona lepényárus asszonya. Katona András néhol operetlbeha.iló játékstílusa (Medvegyev. a rendőr) kissé elüt az együttesétől. Egy-egy jellemző figurát nyújt még Marosi Károly (Ferdenyakú) és Putník Bálint (Tatár). A dtszletképek — Sándor Sándor munkája — jól szolgálták az előadás hangulatát, bár a cselekményt illetően, különösen a III. felvonásban némi zavart keltettek. A rendezésről már esett szó. Kétségtelenül nagy é* komoly munkát Végzett Komor István e Jelentős felkészültséget Igénylő darab színpadra érlelésével. Egészében véve eredményesen használta ki a rendelkezésére álló lehetőségeket, a gorkiji légkörű előadást teremtett. Ldkös Zoltán I I