Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

9 Kedd. 1981. iMrrcwfw X Nagyszerű barátság egyszerű hírnökei A magyar és szovjet munkások levelei B Hcsr&ts&g. Nap mint nap hctnyszor emlegetjük ezt a szót, és ha azt kérdeznéik tőlünk, pontosan határozzuk meg fogalmát, talán zavarba jönnénk. Mert ki a jó barát, mi a barátság? A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint barát az a személy, 'testület, vagy közösség, aki, amely szisretettel, jóakarattalv segítőszándékkal van valaki iránt. A Ibarátság pedig két •oagy több személy közötti baráti érzelem, lelki vonzalottn., meleg rokonszenv, meghitt kapcsolat,, viszony. A szük 'megfogalmazás nem ad pontos választ, legalábbis arra 'sem, hogyan alakulhat ki két olyan kisefbb közösségnek barátsága, amelynek tagjai több ezer kilométernyire élnek, egymástól. Ez az újfajta testvéri barátság most van kialaikulóban és ennek több ismérve van. Az egyék legfontosabb talán a küzdelem a közös, nagy célért. Szeretnénk brigádjukat megismerni Vajon mivel lehetne magyarázni a Vjazniki Szabad Fupletár Gyár Prosenkova és >az Üjszegedi KenderLenszövő Vállalat Kállai Éva brigádjának nagyszerű, baráti kapcsolatát? Az eiső levél Szegedre augusztus 20-án érkeaett. A Szabad Proletár Texírilgyar dolgozói* üdvözölték az új szocialistái brigádot. Á Kállai Éva brigád a stoppolóban, a kivarró 'üzemrészben dolgozik. A brigidtagok összenéztek, amikor elolvasták a w feladók címét: Vjazniki?! Sokat hallottak mér a Szovjetunióitól és népéről, cikkekből, fedyképekrcü jobban ismerik Moszkvát^ mint például SzoBnbathelWt, de Vjaznikiról még nem [hallottak. Térkép, lexikon segítségével megkenesték i Prosenkova brigádjának lakhelyét, a munkáskezek > a térképen a transzszibérilai vasútvonalat jelző vastag 'fekete vonalon haladtak, Moslzkva ési Gorkij között megtalálták a számukra már nem ismeretlen várost. A levélből megtudták ugyanis, hogy -ebberu a szovjet városban textil/gyár van és itt dolgozik Prosenkova asszony brigádja, amelynek 17 tagja van. Levelükben a szovjet munkásnők arról is számot adtak, hogy a kommunista brigád cím elnyeréséért harcolnak. -Ezt a címet csak akkor kapjuk meg — írják levelükben —, ha a vállalt feladatokat nemcsak a gyárban teljesítjük, hanem otthon is. Kommunista emberhez méltóan kell élnünk, dolgoznunk, segítenünk egymást*. -Szeretnénk brigádjukat megismerni — írják máshol —, ezért arra kérjük Önör ket. minden levelükben egyegy tagot mutassanak be. Küldjenek róla fényképet, s írják meg, hogyan él. mi érdekli munkatársukat.* Ezután arról is beszámoltak, hogy a XXII. pártkongreszszus tiszteletére vállalták: tervüket hónapról hónapra fi százalékkal túlteljesítik, hiba nélkül dolgoznak, minden centiméter árura vigyáznak. Válaszolnak a szegediek A válasz nem késett sokáig. Néhány nap múlva elindult a levél Vjaznikiba. A Kállai Éva brigád is leírta közösségük történetét. Beszámoltak arról, hogy először 1960. november 7-én kapták meg a szocialista címet. Vállalták, hogy átlagteljesítményük 120 százalék alatt sohasem lesz, s csak kiváló minőségű munkát adnak ki kezükből. Elsőnek Weiglinger Ferencnét mutatták be. Családi körülményein kívül arról is hírt adtak, hogy kétszeres kiváló dolgozó, nagyon szeret olvasni, s a brigád közös kirándulásait mindig ő szervezi. Kónya Sándorné, a Kállai Éva brigád vezetője kiszámította, mikor kell postára adni az ajándékot, hogy az pontosan november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának napján érkezzen meg. A szegedi tanácsházát ábrázoló képes-hanglemezt küldték a Prosenkova brigádnak. Dísztávirat Izsevszkbe A Szegedi Nyomda Vállalat dolgozóinak dísztávirata is a mai napon érkezett meg az izsevszki nyomdába. Két évvel ezelőtt indult el az első levél Izsevszkből a szegedi nyomdába. A szovjet nyomda dolgozói kérték a szegedieket, írják meg, hogyan dolgoznak, s kérték új ! barátaikat, küldjenek nyom1 da termékeikből, hogy megismerjék a magyar nyomdászck munkáját. A szegedi nyomda dolgozói szívesen tettek eleget a kedves kérésnek, s a következő nap legszebb könyveikből nagy csomagot indítottak útnak Izsevszkbe. Egy hónap múlva Izsevszkből érkezett csomag. A Szegedi Nyomda Vállalat szakszervezeti bizottsága a csomag tartalmát ízléses házi kiállításon helyezte el, s a következő levélben már arról adtak számot, hogy a nyomdászok közösen értékelték a szovjet könyvek minőségét, s kifogástalannak találták. A levelezések során megállapodtak abban, hogy rendszeresen értékelik egymás munkáját, s ezt közlik a nyomda kollektívájával. A könyvszedő és tördelő részlegben ez év május 4-én udmurt—magyar brigád alakult, s vállalták, hegy ez évben megszerzik a szocialista címet, tervüket 1 százalékkal túlteljesítik, a hibát pedig 0,1 százalékkal csökkentik. A szegedi nyomda dolgozói a dísztáviratban arról is beszámoltak, hogy a magyar—udmurt brigád becsülettel teljesítette vállalását. Levél Harkovból Gyakran hoz a posta levelet Harkovból Szegedre. Koltunova asszony sok szegedi asszony jóbarátja. Tavaly április 4-én járt Szegeden a nőtanács és az SZMT vendégeként. Fia, Jurij Szergejevics Koltunov 1945 április 21-én Magyarországon hősi halált halt s itt, Szegeden a Dugonics-temetőben temették el. A Szilién sugárúti általános iskola tanulói vállalták, hogy rendben tartják a sírt, s ők voltak a kezdeményezők a szovjet asszony meghívásában. Koltunova asszony szegedi tartózkodásának ideje alatt sok barátot szerzett, többek között szoros barátságot alakított ki a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat egyik brigádjával is. Papp Sándorné házfelügyelő, a brigád vezetője azóta rendszeresen beszámol Koltunova asszonynak a házfelügyelő brigád tevékenységéről. Elmondta, mit tesznek azért, hogy a lehető legjobb viszony alakuljon ki a lakók között, s hogyan segítik a házfelügyelők a dolgozó nők otthoni munkáját, kisebb bevásárlásaikat is elintézik. ezenkívül ha valaki megbetegszik a házban, orvost hívnak és gyógykezelik. Minden ünnep alkalmával köszöntő levél megy Szegedről, az Ingatlankezelő Vállalat szocialista brigádjától, igy történt ez az idén is. Papp Sándorné közölte Koltunova asszonnyal, hogy fia sírjára ismét sok virágot ültettek, s november 7-én a brigáddal közösen látogatnak ki a Dugonics-temetőbe. friss virágot visznek Jurij síriára. H. Zs. Hogyan született az idén rekorderedmény burgonyatermésből a miháiytelekí 01 Élet Tsz-ben? A mihályteleki Üj Élet Tsz-ben 62 holdon termesztettek az idén szegedi rózsaburgonyát. S annak ellenére, hogy a brigádok még nem dolgoztak kifejezetten nagyüzemi módszerekkel, mégis kataszteri holdanként több mint 50 mázsás átlagtermést értek el. A siker értékét nagymértékben emeli az, hogy ezt az eredményt rózsaburgonyával érték el, mely közismerten keveset terem a többi fajtákhoz képest, de ugyanakkor országosan keresett, duplán fizetett minőséget jelent. Ezzel a termésátlaggal Mihályteleken a burgonyatermesztés a jövedelmet tekintve egyenrangúvá lett a fűszerpaprikatermeszt éssel. Hogyan született a siker? Blazsetics Ferenc, a tsz agronómusa így számolt be erről: — Nálunk a sokéves kisparaszti hagyományok szerint a burgonyát általában nem vetettük fő növényként. Ügynevezett kukoricás krumplit termesztettek sokat. Ez azt jelenti, hogy a ritkábbra vetett kukoricasorok közé rakták be a burgonyát, a burgonya közé még répát is vetettek. Az így, parasztnyelven szólva, "beoltott* föld aztán egyik növényből sem adott rendes, értékes termést. A burgonya terméshozama amiatt is minimális volt, még akkor is, ha főn öVény ként termesztették, mert kevés és gyenge minőségű vetőmagot használtak. Mi az idén — folytatta az agronómus — megpróbáltunk szakítani ezzel az elavult módszerrel. A régi 14—16 ezer holdankénti tőszám helyett 18—20 ezres tőszámsürűséget alkalmaztunk ez évben tábláinkon. Eszerint Szekeres Lajos brigádvezető területén 12 holdon 614 mázsa burgonya termett. Nagy János brigádja hasonló területről 622 mázsa elsőosztályú burgonyát takarított be. Hasonló minőségű talajon a hagyományos tőtávolság, sűrűség mellett viszont 12 és fél kataszteri holdon Ács Sánta Miklós brigádjának csupán 471 mázsa termése lett. Egy másik brigád 12 holdas táblája viszont 883 mázsát adott. Ez a 73 és fél mázsás holdankénti átlagtermés volt a legjobb a termelőszövetkezetben. A magyarázata pedig az, hogy a sűrűbb tőállomány biztosítása mellett a vetőmagot is felújították. Tehát nem középközött talajon termett burgonyát használtak vetőmagként, hanem homoki eredetű magot vetettek. Így ezen a területen már a burgonya talajuntsága sem állhatott fenn. S egyedül a talaj untság megelőzése még a jobb eredményekhez képest is több mint 250 mázsás terméstöbblettel fizetett. Az Uj Élet Tsz gazdái jövőre már 100 kataszteri holdon foglalkoznak rózsaburgonya termesztésével. A mihályteleki Uj Élet Tsz úttörő kezdeményezése a nagyüzemi burgonyatermesztés megalapozásában Csongrád megye-szerte figyelemre méltó, s 1962-ben sok követőre vár. Az amerikai »Amish« szekta a ha adás eilen Az amerikai Pennsylvania államban működő »Amish« szekta kétségtelenül az egész világ egyik legfurcsább szövetsége. Az utóbbi időben a szelcta tagjai fokozták tevékenységüket: e férfiak és nők a múlt fanatikus hívei és minden eszközzel harcolnak a haladás ellen. A világűrrepülés, az atomkuiatások, a különböző modern tevékenységek vörös posztó az *Amish« szekta követőinek szemében. A szekta tagjai soha sem használnak telefont. A villanyt, mint az ördög művét, elutasítják és kizárólag gyertyával világítanak. Az amerikai közvélemény érdeklődése a napokban erre a szövetségre terelődött. Az amerikai sajtóban ugyanis cikkek jelenlek meg arról, hogy a szektához tartozó kilenc családapát börtönbüntetésre ítélték, mert vonakodtak gyermekeiket egy új iskolába elengedni. Elhatározásukat azzal indokolták, hogy az iskolát neonnal világítják és központi fűtéssel, televíziós készülékekkel is felszerelték. A szekta tagjai nemcsak a modern berendezés miatt tiltakoznak az új iskola ellen, hanem azért is, mert szerintük, a modern tantervben szereplő tantárgyak, olyan tudást képviselnek, amely "romlásba dönti az emberiséget«. Erőmű a szabad ég alatt Hanglemez- és Hangszerholt 39. sz. Rádióbolt A szovjet mérnökök és munkások összefogásának érdekes és nagy jelentőségű eredménye születik az Azerbajdzsán SZSZK egyik fiatal ipari központjában. A Kura-folyó partján épül az első nyitott típusú hőerőmű, amelynek összes alapvető berendezését a szabad ég alatt állítják fel. Az új módszer lehetővé teszi az építkezési munkaiatok költségeinek jelentós csökkentését és emelett a villanyáram olcsó termelését. Felvételünkön az épülő hőerőmű látképe