Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

7 Kedd, 1961. november 7. NABUCCO tllltllllltllllllllllf lllllIlIflIJIJIf llllllllllltllllllllllllllll IlllltlIlllllllltlItlIIIIIIII-lllKtlflIllllltlIllltlftltllK (Verdi ő fierá/a CL Saeqedi Qlemzeti Színházban Mi volt a legszebb, legtiszteletreméltóbb ebben a bemutatóban? Kétségtelenül a hit és a bátorság, a szándék és az igény. Felújítani ságát kínálja. Ebben a mnz- maradéktalanabb érvényesízanatban van bi zonyos drá- tésére, az egység megteremmai lehetőség. De mi törté- tése: ez jellemzi munkájunik? Ismael azonnal és ha- kat. A mű hibáit magától „ tarozottan visszautasítja az értetődően, nem javíthatták egy hazánkban közel száz ajanlatot. Zavaros Nabucco ki, de mindaz, amit a Naéve nem játszott operát, egy alakja is: a király azután buccóból ki lehetett hozni olyan művet, amelynek stí- kezd a néző számára rokon- vo;t eleven erővel érvészenvesen és helyesen gon- nyesüit'és hatott a dolkodni, miután elveszítette az eszét... Ezeken az utóbb emiitett apróbb hibákon természetesen lehet vitatkozni. Az lusa, felépítése, szelleme egészen más, mint amit a közönség mindenekelőtt éppen Verditől megszokott, ehhez a vakmerő vállalkozáshoz nem kevés bátorság kellett, és a zenének, a mes- azonban egy pillanatig sem térségnek, a szinházcsinálás- lchet kétséges, hogy az iganak, a műnek olyan szenve- z} drámai küzdelem hiánya délyes szeretete, a hitnek érdektelenné teszi a művet: olyan magas foka, ami ön- nincs ami magával ragadja, magában is tiszteletreméltó felemelje a nézőt a és becsülendő. drámai élmény magasságai- szw tomea mozaasat. A Szegedi Nemzeti Szín- baház operaagyüttese az el- Segít-e ezen a zene? A múlt években többször be- Nabucco nemcsak egyszerűbizonyítottá, hogy van bá- en fiatalkori operája Verditorsága új utakra lépni, a nek, hanem olyan műve, konvencionálisnál többet, amelyben először mutatkojobbat, érdekesebbet adni: zott meg zsenialitása, teheta Nabucco szombat esti pre- ségének az a kivételes vomierjén is ennek az útkere- nása. hogy dallamai megsésnek láza és hite fűtötte felelnek ugyan a bel canto a művészeket. Mindannyian összes követelményeinek, de úgy énekeltek, játszottak, emellett izzig-vérig drámai színpadon: semmi nem sikkadt el az előadásban, ami szép és jó a műben. A rendezésnek nyilván külön gondot és nehézséget okozott a passzív tömegek mozgatása, de Versényi Ida rendezése ebben is a legtöbbet adta: amennyire csak lehetett drámaivá válszív tömeg mozgását. A szereplő színészek közül a másik kiemelkedő alakítást Szalma Ferenc nyújtotta. Zakariás zsidó főpap szerepében a drámát hangsúlyozta és emelte ki. Énekben, játékban egyaránt jól érvényesült ez a törekvése, azzal a jó eredménnyel, hogy a főpap így "aktívabbá", drámaibb figurává vált. Nagyon végén lehull a függöny, ad- erre a halhatatlan Szabaddig teljesen meggyőzzék a sáp-dal. De nem egyetlen közönségei: érdemes, sőt példa. Hasonlóan kifejező, szükséges volt ezt az operát felejthetetlenül szép például felújítani. Sikerült-e ez? a második felvonás kvintettAtragadt-e a közönségre a művészek hite, lelkesedése? Hiba lenne a kérdésre egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni. A dolog bonyolultabb. Az operát Erich Geigcr átdolgozásában és Szabó je is. Verdi zenéjének ezek a legszebb részletei csökken- efíetáre is tik, sőt valósággal feledte- tlte7lcre ls' tik a librettó súlyos hibáit. De a Nabucco muzsikájára nemcsak ez jellemző. A drámai szerkesztésmód itt NHMÓS költői szépségű fordi- ° r ' rakban, meg nem tudta átfogni az egészet. Olyan részger dramaturgiai munkájának nagy előnye, hogy határozottan és sikerrel törekedett a mű humanista mondanivalóinak kiemelésére és elhagyta azokat a részeket, amelyek ezt a koncentrációt zavarták vagy hatékonyságát csökkentetlék. Ilymódon a mű meggyőzőbben emeli fel szavát még nem vált annyira Verdi !eít' ,söt' bizonyos érteleik- - • ben kiemelte a figura monumentalitását, de a változás után könnyedébb —pontosabban egy kissé kuszább — letekkel is találkozunk a műben, mint az első felvonás sztakkátó-lcórusa. Az ötlet önmagában zseniális — mozgás és tartás talán kifejezőbb lett volna. Vadas Kiss László Ismael színtelen szeVerdi később a Rigoletlóban tepében — színészi feladatok híján — az énekszólam minél tökéletesebb kidolgozására törekedett, s ebben emlékezetes teljesítményt nyújtott. Melódiaépitésének olaszos felfogasa, stílusos, kulturált, árnyalat előadómódja a bemutató legjobb alakításaihoz csatlakozik. Harmath Éva szerepe szürke és egészen kidolgozatlan, de a művésznő hangjának szépsége, ismét feldolgozta — de sajnos nem ebbe a műbe, és főképpen nem ebbe a felvonásba való. Ebben a melódiában jókedv. vidámság, „ . . .„ trpfa van' kiáltó ellentmonja ^ MberTtZzlse ei- dá?ban a »*öveg< a len, ^az embLfg nlvében Zmörsáoár^ ^^ vádol és tiltakozik. Mindaz, ko^rsagával. amit az opera erről mond. Mindennek ellenére egyálkapcsolatban áll korunk, a talan nem mondhatjuk azt, mai ember gondjaival is, hoüV a Nabucco szombat esti meg a — nem félünk ezt premierje nem volt több egy clöadasmódjanak hanguMtokkimondani — harmadik vi- sikerült zenetörténeti őrá- kai teli, lírai jellege, magasXáaháború elhárításának, a nál- l9azi színházat láttunk, ra emelte a szerepet, és igy békéért való harcnak a élményszerű, értékekben gaz- 02 alakítás jól illeszkedett az problémáival is. Szabó Mik- előadást. Nagymértékben együttes munkájába. Sinkó lós fordításának nagy érdé- köszönhető ez annak, hogy az me. hogy nemcsak korszerű- operaegyüttest az a hit és sítette, a mai emberhez kö- lelkesedés fűtötte, amelyről zel hozta a müvet, hanem az bevezetésképpen már szólis. hogy ezeket a gondnlato- tunk. Ez a láz kovácsolta kat, ezt a mondanivalót ér- együttesé az operistákat: a vényre juttatta munkájú- bemutató legrokonszenvesebb han. vonásaként kell kiemelnünk Hibája viszont az átdolgo- a művészi munka színvonazásnak, hogy a cselekmény, iának egyöntetűségét. Mina szöveg, a librettó kiáltó den szereplő tehetsége, tudágyengesegeivel szinte cgyál- Sa legjavát igyekezett és tudtclan nem törődött. Itt most ia adni. főként nem is arra gondoGyörgy Baál főpapjának rövid szerepében erőteljes, jellemző figurát formált. Abdalló szerepét Gaál József énekelte. Anna. szerepében Kemény Kliót láttuk. Rendkívül nagy feladata van a műben a kórusnak. A Szalay Miklós karigazgató vezette együttes gondosan kidolgozott, a legkisebb árnyalatokat is tekintetbe vevő, lünk, hogy a mű tele van történelmi képtelenségekkel, , .. . , . , - kezdve attól, hogy Nabucco Íü.tasanak csúcsára érkezett , • . . '.. Pl n. fl.ni.nl mmlPírun unplfr,kifejező előadásmóddal álkoKarikó Teréz Ahigail alaki- tott figyelemre méltót, ameltásával például eddigi pályaönként megszünteti a zsidók rabságát — egyébként ez súlyos dramaturgiai, sőt tartalmi jelentőségű hiba is — egészen addig, hogy Baál főpapja felháborodik azért, mert Nabucco istennek kiáltja ki magát. Bármennyiéi a fiatal művésznő. Énekének, játékának minden mozzanata egyaránt meggyőző és kifejező volt. Hangjának drámai ereje, s aztán az a bravúros könnyedség, amelylyel legyőzte ennek az énektechnikailag roppant igére kínos is, a néző hajtan- nyes szólamnak a nehézsédó elnézni a történelem áh- Oeit, továbbá az a szemléleráznlásának ezeket a hibáit, tes. plasztikus erejű színészi Sokkal nehezebben viseli el játék, amelyet nyújtott: mélviszont a drámai szerkesz- tán érdemelte ki a kivételes tésmód és az emberábrázo- sikert és elismerést. Már lás fogyatékosságait. A Na- amikor először megjelent a bucco cselekményében színpadon, a maga teljesséugyanis a drámai küzdelem- gében "hozta" a figurát, légnek még csak a nyomait köre, levegője volt, atmoszsem lehet felfedezni. Az el- féra alakult ki körülötte, nyomott és rabságba taszí- tudtuk, ki az, milyen ember, tott zsidók hisznek ugyan a akit a színpadon látunk, s szabadulásban, reménykrd- még azt is sejtettük, hogy nek is benne, de az égvilá- később mit várhatunk tőle. gon semmit sem tesznek ér- Egyetlen kifogásunk van te; valójában e műben nin- csupán, igaz. ez" egészen apró lett, hogy — s ez szereplésük egyik legdicsérendöbb vonása — végig érthető szövegmondásra törekedtek. Tekint, ve, hogy a közönség számára általában ismeretlen operáról volt szó, ennek különös a fontossága. A korhű, stílusos díszleteket Sándor Lajos tervezte. ökrös László CHAGALL (Libanon) VERS LENINRŐL - erőteljes, kifejező erejű aladolgoztak a színpadon, hogy ihletesuek és hatásúak. Leg- kítást láttunk Littay Gyulámire a harmadik felvonás szebb, legmeggyőzőbb példa tói. Szerepe a színészi Szerepe munkát, a színészi feladatokat is tekintve — az opera egyik legérdekesebb szerepe, s Littay Gyula nemcsak énekben, de játékban is meggyőző, kifejező volt. Annak hogy mozgását néhol nehézkesnek, merevnek éreztük. A nagy király ábrázolásában ez ugyan sehol nem hibaként jelentkeMint ős mesék vadonja, mely kövekből, sziklák öléből tépte el magát s hatalmas léptekkel leszállt a völgybe, — a nép is így tör minden gáton át, és szétmorzsolja, bármi áll elébe. Sokágú karma széttép éjt, ködöt.: a gyász ködét s a rabság éjszakáját, míg hajnalt lát az ingovány mögött... A megfejtetlen titkokból az embert Lenin az új fényhez vezérli el, a csillagot mind egy csillagba gyűjti s a tisztult ég ormára tűzi fel. A múlt sivár epesztő pusztaságán vezette át a karavánokat az árnyas, enyhítő oázisokba, hol szomjazót kristály-forrás fogad. Akik gyötrelmek árán építették a győzelem felé vivő útat, a rabság múltán napsütött egekbe emelhetik ma büszke arcukat. RANDAL SWINGLER (Anglia) Mert sok viszályon át. ezer viharban feltűnt a messze láthatár előtt a boldog part, mely oly magasra tör fel, ameddig még egyetlen hegy se nőtt. Lenin eszének tündöklő varázsa sok milliárd piciny homokszemet kemény beton-tömeggé gyúrt, melyet már elem vagy ember tönkre nem tehet. Lenin fejtette meg a világ könyvét, amelyben embérsorsok a sorok, csodás betűkkel írta költeményét, s ez olthatatlan lánggal ég, lobog! Mély szakadékokon keresztül ívelt karcsú hidakat, — s most is útra lel a fényben-özvegy őserdők sűrűjén és fokról fokra lép a csúcsra fel. A népek lelke együtt, összeforrva halad merészen fölfelé, hol int a cél: a kommunizmus orma. LANGSTON HUGHES (Egyesült Államok) LENIN IGÉJE NINCS HATÁRA Rideg falvakban s városokban éltünk, Hitünk a rest közönyben elveszett; De megvilágította lángeszed A hős utat, hogy napközeibe érjünk. A hazugságnak sok könny volt a sarca, Már bölcsőnkben lesett reánk a csel, De félelmünket te oszlattad el, S vörös zászlóddal indultunk a harcba. Habár egünkön éj van, ólmos árnyék, A szikla méhében a vas szilárd még És mint elszánt dacunk, olyan kemény. Tekintetünk nem fúl csalárd ködökbe; Lenin szavából nő a nagy remény, Ez ad igazságot s erőt — örökre. Átmegy Lenin a nagy fehér világon. Határok többé nem zárják el öt; Már nincs poroszló, hogy elébe vágjon. Se drótsövény, se sorvasztó erőd. Amegy Lenin a nagy fehér világon: Néger, fehér vagy sárga — mind barát; Más-más a nyelv, de minden .népet átfon, Mindenki érti Lenin bölcs szavát. Átmegy Lenin a nagy fehér világon, Gyújt és világit, — ö a fény maga. És átsugárzik éjen, ködhomályon A legszebb hajnal vörös csillaga. FRANYÓ ZOLTÁN fordításai Szegedi képzőművészek ünnepi megemlékezései Kiállítás és előadások as Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — Megkoszorúzták a mártírhalált halt Kukoveez Nana síremlékét Ünnepi programmal emlékeztek meg Szeged mai képzőművészei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. Két előadás is kapcsolódott az ünnepi eseményhez: Tápai Antal szobrászművész "A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentősége az ábrázoló művészetben" és Szelest Zoltán művészettörténész "Szegedi képzőművészek a munkásmozgalomban« című előadása. A Hazafias Népfront Vörösmarty jjtcai nagytermében "Szeged képzőművészete« címmel emlékkiállítást is rendeztek, amelyen több, jórészt eddig kevésbé ismert alkotásukkal szerepelnek mindazok a haladó festők, akiknek születési, vagy haláluk évfordulója erre az esztendőre esik. Dinnyés Ferenc, Heller Ödön, Hódi Géza. Parobek Alajos, Papp Gábor és Tardos-Taussig Ármin több művével találkozunk ezen a ki- darabja a magyar forradalállításon, amelynek számos mi múlt ábrázolásával mélcsenék szembenálló felek, egymásnak feszülő, egymással küzdő ellentétek. Emiatt nem alakul ki forró hangulatú, sodró erejű dráma. Nabucöo és Abigail szembenállásában nincs igazi dráma, sőt a mű még az apró részletekben is minduntalan kisiklatja a dolog: feltétlenül szükség van-e azokra az intrikus mosolyokra? E kiugró teljesítmény természetesen nem független az előadás két művészi vezetőjének, a rendező Versénvi Idának és Vaszy Viktornak a munkájától. Gondosság, az drámát. Abirm.il vártául fel- apró részletek alapos kidolajánljn szerelmet t~mn»lnck, gozása, s emellett törekvés a Baráti kapcsolat létesül a várnai operaház és a szegedi színház között A Szegedi Nemzeti Színház szombat esti Nabucco bemutatója igen sok vendéget, színházi szakembereket, újságírókat és kritikusokat vonzott a fővárosból és a vidékről. A Nabucco bérmutató előadását megtekintette többek között a hazánkban tanulmányúton tartózkodó Borislav Ivanov, a várnai operaház igazgatóhelyettese is. a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális és katonai attaséja kíséretében. Színház igazgatóját és Versényi Ida rendezőt, s mindkerttőjüknek melegen gratuláltak a Nabucco bemutatójához. A bolgár vendégek szegedi látogatásáról a követ kezőket mondotta Vaszy Viktor: — Megegyeztünk kedves vendégeinkkel, hogy a Szegedi Nemzeti Színház a közeli jövőben kapcsolatot teremt a várnai operaházzal kölcsönös vendégszereplésre. Az előzetes megbeszélés sze Az előadás után a vendé-1 rint a Szegedi Nemzeti Színcserébe a zsidók szabad- mondanivaló minél teljesebb, 1 tort, a Szegedi Nemzeti lője, két énekes és egy karmester tesz majd látogatást Várnában. Még nem született döntés, hogy melyik műben lépnének majd fel. Szóba jött az Aida, a Trubadur, a Don Carlos és a Bohémélet. Az is meglehet, hogy a várnai művészek megelőzik a szegediek vendégszereplését, amelyet tavaszra tervezünk két alkalommal. Reméljük, a várnai operaház és a Szegedi Nemzeti Színház között létrejövő baráti kapcsolat mindkét részről nagyon gyümölcsöző lesz mind kulturális, mind pedig művészi sikerekben. tán hívja fel magára a figyelmet a Hazafias Népfront és a Magyar Képzőművészek Szövetsége szegedi munkacsoportja rendezésében. Képzőművészeink ünnepi programjában szerepelt a Magyar Tanácsköztársaság időszakában mártírhalált halt festőművésznő, Kukovecz Nana díszsírjának megkoszorúzása a Belvárosi temetőben. ahol a munkásmozgalmi parcellában, a mai szegedi festőművész-társadalom összefogásával, emeltek méltó emléket a mártir nemrégiben exhumáltatott hamvai fölé. Képünk ICukovecz Nana sírjáról készült, amelyet Tápai Antal szobrász művészi kivitelezésű síremléke díszít.