Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

Kedd, IfXTl. november 7. 4 A „nyughatatlanok 99 • • • A XXII. kongresszus brigád a jobb munka kezdeményezője a kenderíonógyárban Jókedvűek, fiatalok a Sze- — Gyárunkban — vála- ezzel a dologgal is törődik, prói Kenu'erfonógyár előfo- szol a kérdésre a brigádve- azon vannak, hogy az ujsze­nodája műszaki brigádjának zető — már sokfele újítást gediek is megelégedéssel be­tagjai. A dolgos hétközna- végeztek a dolgozók. "Rej- széljenek a kenderfonó íer­pokban szinte szenvedélyük tett* tartalék azért — mo- mékeiről. az új és jobb termelési meg- solyodik el — mindig akad, oldások keresése, s ezért ha az ember töri a fejét, Hegkapták -nyughatatlan* emberek. A hogyan is lenne jobb a _ cmriaiuta rímet brigád — lapunkban rövid munka. a szoc.atista címet hírt adtunk már erről — az A szavakat tettek igazol- Ne gondolja senki, hogy a SZKP történelmi jelentosegu ják Nem túlzás az a meg- brigádot csak a termelés ér­XXII. kongresszusa tanacs- állapítás sem, hogy a XXII. dekli. A gépek között leg­kozásainak napjaiban va- kongresszus-brigád képes elsősorban azért segítik a hozzájárulni a termelés, a termelést, hogy általa afej­technika forradalmi előreha- lödés. az ember hasznára le­iadásához. A brigád nevére gyének. Munkaidő után jut j lasztott nevet. Ez pedig: XXII. kongresszus-brigád. Vezetője Berta István és tag­jai Ambrus Ferenc, Ábra­hám Jenő, Bite István, Bu­dai István, Habik Tibor, Joszt Károly és Medgyesi Mihály. A húzóerő Az előfonoda nemcsak a legnagyobb a gyárban, ha­ezért is szolgált rá. „Megfiatalított" gépek Hosszú esztendők óta, ta­lán amióta működik a gyár, ugyanúgy járt az előfonó két öreg szalagképző gépe. Kiszolgálásához két ember munkája kellett. A brigád nem kulcsüzemrész is, mun- tagjai nézegették az öreg kajától nagyban függ az egész üzem termelésének idő a családnak, aztán ta­nulnak, szórakoznak. Egyi­kük a labdarúgó-mérkőzésre jár vasárnap, a másik társuk feleségével táncolni megy, vagy zenét hallgat otthon. Ambrús Feri, a brigád egyik tagja nemrégen nő­sült. Szabadságon volt, ami­kor a brigád rövid tanács­kozásra összeült. Ekkor úgy határoztak, hogy egy ki­sebb újításukért kapott 300 forintot nem osztják el egy­más között — különben min­dig így csinálják —, hanem hasznos ajándékot vásárol­nak rajta a fészekrakó Amb­Új oktatási módszerek az esti és leveleződ tagozaton a Radnóti Miklós Gimnáziumban A gimnáziumi esti és le- gának kidolgozásában, ami- esti tagozaton könnyűszer­velező oktatásban immár kor a négynapos iskolai la- rel megszerezhetik a vegbi­15 éves múltra tekint visz- togatást három napra sű- zonyítványt. sza a szegedi Radnóti Mik- rítették az esti tagozaton. A ., . lós Gimnázium, amely soic gimnáziumban külön mod- Az erem Két oldala vonatkozásban kísérleti jel- szertani J^mócT Előfordult, hogy egyesek TA ^ETOŐTTE^ TÓFTATÁSÁBAN SRTÁIST*52£TT ""T F^AÍS^ is. Jelenleg 430 esti és 420 gyakorlati kérdéseivel. A bérbe 8 f levelező hallgatót tart nyil- tanulmányi színvonal foko- ^f amriyet megSnak |S„ ««Miv,« ez a ^^ emelkedését és a kor- a felnőttoktatásban részt ve­szerű ismeretek elsajátítását vők. Az órákat egyáltalán biztosítani évről évre nem nem látogatták, avagy csak kis feladat, mégha hasznos akkor, amikor nekik tet­dik össze illetve a levelező munkában eltöltött 15 év szett. Érthető, hogy ezek a £ Ívta is áll egy gimnázium mo- felelőtlen rendbontók meg tagozaton peoig Zü OO cvig ^••í.l. nn,u folrutt+fnlrfntá- 4 XIj- ^mr- \t-* iirrftmAl/ ván I—IV. osztályig ez a gimnázium. S tekintve, hogy a hallgatók 80 százaléka az esti tagozaton 16—20 éves fiúkból és lányokból tevő­gépeket ós megszületett el­, . határozásuk, hogy (•fiatali­mennyisége és minősege. Az tani<) kell Ezt akárcsak a előfonodaban összesen 19 többi jó kezdeményezést, tel­műszaki dolgozik, s közülük jes mellel támogatta Józsi nyolcan tagjai a XXII. kong- bácsi _ egySZerűen csak így resszus-brigádnak, amely hívják Just Józsefet, az élő­idén januárban -névtelenül* {onó üzemvezetőjét —, s . • , . .. .. „ alakult együtt örült a brigád tagjai- ™ Fennek. Az dhatuo­- Nem csinál a brigá- val az új eredményeknek. zaKt Js tett kovette dunk semmi különöset - A brigád a szalagképző A brlgad é mondotta a középtermetű, gépekre automatikus kanna- ver emberek, egyre erosoao kékesszürke szemű, mosoly- forgatót é.s tömködőt terve- szocialista öntudattal, E-Z a gós arcú brigádvezető —, zett, amely könnyíti a mun- jellemzo rájuk, de azertap­csak dolgoztunk, igyekez- kát, s a két ember helyett ™bb hibáik is lelleipetoK. tünk. Ennyi az egész. egy végezheti. A szalagkép- Egyik társuk_például ^­A szerény szavak, a XXII. /ők átalakítására most ke­kongresszus-brigád munkája rül sor. mögött azonban szép sike- Az úgynevezett gillfonó­hibáik is fellelhetők. jo­gosan megbírálták érte — olykor nyers modorban be­szélt, ami sértő volt. Mindig méltó akar marad­ni nevéhez a brigád, új ter­lene üzemrésze között folyó gaskerekeket szerkesztettek, versenyben az előfonoda az Ennek nyomán a tíz ilyen elsők között éli. Ez termé- gép az előfonóban a leg­szetesen az egész üzemrész kedvezőbb orsófordulattal valamennyi műszaki és fizl- dolgozhat. Ez egyaránt ha­kai dolgozójának is érdeme, tással van a termelésre és a A sikerben azonban jelen- minőségre. Ez az újítás — kongresszus brigád élete új tős a szerepe a XXII. kong- bár egy gépre már lejártai- mérföldkőhöz érkezett. Meg­resszus-brigádnak. knlmazásának határideje — kapfak a szocialista címet. veket kívánnak megvalósíta­ni a munkában és egyéni életükben, mert -nyughatat­lan* emberek. S a november 7 tiszteletére rendezett ün­nepségen pedig a XXII Régebben — állapította a gyakorlatban még nem se­M. S. ItíwA aLÍ,tlag°® „ sért' tett. A tapasztalatok és ben, munkahelyeken azok­gozatúaketóf eltéró Módszer- ^ WW nak « helyff' akik be­hói született meg többek csuletesen részt vettek a kannak a tanítás mene£ között az is' hoKy a táblal gimnázium esti vagy leve­k!!? ! S„í,r» vázlatírás egy-egy anyagból lező tagozatú óráin. Külön­ftfvímrfhiímM? .nrt„u rf éppoly szükséges a felnőt- böző munkahelyeken ugyan­los Gimnáziumból indult el 0'ktatásában is, mint a is ezekkel is bizalmatlanok rendes korú tanulók eseté- voltak, ben. A cél az, hogy az esti az az országos jellegű vita is. hogy a felnőttek oktatá­sában szükséges-e az osz­Az éremnek azonban van tályfőnöki óra beiktatása, rSm^r^z^ráknn^nuf eBV másik oldala 1S' neve" L —részét mar az órakon tanul- zetesen az, hogy egyes mun­vagy sem. A múlt tanévben végzett kísérleti jellegű osz­tályfőnöki órák eredményes­sége bebizonyította, hogy szükség van rá, s azóta mint kötelező óra polgárjogot nyert a többi tantárgyak mellett mind a levelező, mind pedig az esti tagoza­ton az osztályfőnöki óra. ják ban. meg, Mindennapi kérdésekről rögzítsék maguk- kahelyeken eleve gáncsos­kodnak azokkal szemben, Az életkori akik részt vesznek a gim­sajátosságoknak "áziu,m! ja­' * lamelyik formájaban. Nem megfelelően adják meg nekik azokat a A Radnóti Miklós Gim- kedvezményeket, amelyek náziumban tanuló felnőttek okvetlen szükségesek a za­50 százaléka ma már mun- vartalan tanuláshoz. Bánfal­kás. Sok fiatal, aki 2—3 vi József, a gimnázium Ezeken az órákon úgyne- évvel ezelőtt nem akart igazgatója tapasztalatból vezett mindennapi kérdések tovább tanulni, most jött rá, mondta, hogy egyes munka­amelyekkGl ér" hogy teljesebb értékű mun- helyeken bizonyosfokú irigy­ők^UcoSf Ezfk'S >-t szakmájában, munkakö- séget is tanúsítanak azokkal tartozna!* például a világ- rében csak akkor tud vé- szemben, akik tanulnak, ta­nézet kialakításának kérdé- gezni, ha megszerzi az álta- nulni akarnak. az as?,étikai Pr°blémák lános műveltséghez szüksé- Egyelőre titok fedi a megtárgyalása, avagy a , _ ' " . „ társaságbeli viselkedésről ges ismeretanyagot, amit a Radnóti Miklós Gimnázium­való tudnivalók, általános négy iskolai év anyaga nyújt nak egy olyan kezdeménye­etikai írott és íratlan sza- az érettségiig. S maga az a zését a felnőttek oktatásá­bályok megtárgyalása. tény, hogy az esti tagozatú ban, amely mint újabb kí­A másik érdeme a Rad- hallgatók zömének életkora sérlet, csak a jövő év áp­nóti Miklós Gimnáziumnak, a 16—20 év között van, rilisában kerül nyilvános­meg Sehuszter János, a gyá­ri munkaverseny avatott is­merője és számontartója — git. Oka, hogy a gépeket az átalakítás miatt bizonyos időre egymás utáni sorrend­hogv szerepet vállalt a felnőttoktatás tantervi anya­az előfonoda igencsak há- hen ki kell vonni a terme­tül kullogott. Most meg a] harmadik helyen vannak, s lésből, s ez úgy ésszerű, amikor nagyjavításra kerül­jó húzóerő volt ennek eléré- nek. fgy ugyanis egyszerre sében Berta Pistáék brigád­ja. Igazán megérdemlik az elismerést. Van „rejtett" tartalék A XXII. kongresszus-bri­gád tagjai a délelőtti, dél­utáni és az éjszakai műszak­ban dolgoznak. Soha nincs úgy. hogy munkaidő alatt mindkét dolgot intézhetik. De ok az is, hogy kicsit "-el­aludtak* az újítás alkalma­zásával. Mindig a jobbért A brigád »nyughatalansá­gát* jelzi az is, hogy a nyo­móhengerek kenését is javf­. torú akarják, s ez szintén együtt tegyenek. Ez azonban mind a minőségre, mind a cseppet sem akadály az mennyiségre jó hatású lesz. együttműködésükben. Hiszen Több más dolog — a gépek a műszakváltás előtt talál- fésiimezőinek tisztítása, fo­koznak, a legfontosabbakat gaskerékállvány alkalmazá­ekkor is közölhetik egymás- sa, az anyaghordókocsik sal. De az igazi, alapos bri- megfelelő formájának kiala­gádmegbeszélésekre vasár- kítása stb. — mutatói, hogv nap délelőttönként kerül sor. a XXII. kongresszus-brigád Ilyenkor mindannyian össze- mindig jobbra törekszik, gyűlnek a gyári tanácskozó- Mert nem is lehet megállás teremben és értékelik mun- ezen az úton! kájukat.. összedugják a fe- Az újszegedi szövőgyár­jüket azért, hogy mit is le- ban korábban panaszkodtok, hetne újítani. Ha kell, elő- hogv nem mindig kielégítő kerülnek a logarlécek, szá- minőségű az a fonál, amit a mítgatnak. papírra vetik el- kenderfonógyárból kapnak, gondolásukat. A XXII. kongresszus-brigád 74 újítást nyújtottak be a második fél évben az autójavító vállalatnál Közismert Szegeden, hogy letett már az üzemben. Szep­a Xl-es számú Autójavító temberben újítási hónapot Vállalat dolgozói csaknem szervezett a szakszervezeti kivétel nélkül újítók. Hó- blzottsóg) s enriok eredmé. napról hónapra igen sok ja- „veként 74 újítást nvújtot­vaslatot, ésszerűsítést nyuj- tak ^ a dolgozók. A T4 új{_ tanak be s eze* közül CSBK- TÁS ÉVENKÉNT 150 E2ER FORINT nem valamennyit be is ve- megtakarítást jelent, zetuí. Idén az első fél évben szép eredményt értek el. Az; év első felében 81 újítást* nyújtottak be a dolgozók s; ezeket alkalmazták is. Az* újítások 286 ezer forint évij megtakarítást jelentenek. Az' újítóknak közel 40 ezer fo-{ rintot fizettek ki ésszerűsíté-' seikért. Eredményük maga-J san a legszebb volt. Igy 1961; első félévében az autójavító} vállalatok közül a szegedi,; a Xl-es az első helyre ke-J rült ; Az év második felében szükségszerűen megkívánja ságra. Az oktatási reform új módszertani kérdések ki- szellemében ugyanis még dolgozását is azok számára, tovább kívánják bővíteni a akik csak néhány évvel ez- felnőttoktatási iskolarend­előtt hagyták el az általá- szert, mégpedig egész dél­nos iskolák padjait. Az élet- magyarországi hatósugárral, kori sajátosságnak megfe- A kísérletek kimunkálása lelő módszerek kidolgozását és összegezése egyelőre fo­a felnőttoktatásban maguk a lyik, s az eredmény bizo­felnött fiatalok zavartalan nyára kielégítő lesz, ameny­tanulásának biztosítása sür- nyiben jövőre mér ezer főt geti. Nem kis dolog például is meghaladó létszámú hali­megtalálni azokat az eszkö- gatóság vesz" részt a gimná­zöket sem, amelyek lehűtik zium esti és levelező tago­az olyanoknak a kedvét, zatán. akik úgy hiszik, hogy az L. F. A TOMSZKI INTERNACIONALISTA CSAPAT A dolgozók sportigényeinek kielégítése m A Szovjetunióban igen nagv tömegek hódolnak a legkülönfélébb sportágaknak. Számukra a szovjet állam sokfajta, gazdag lehetőséget biztosít, ú.i létesílmények egész sorát nyitotta már eddig is meg, s az elkövetkező evekben még nagyobb ösz­szegeket fordít a dolgozók snortigénycinek kielégítésére. A kiemelkedő új létesítmé­nyek közé tartczlk az a hatalmas új fedett sportcsarnok, amelyet Moszkvában idén ünnepélyesen adtak át rendeltríésének. Felvételünkön ezt az új, háromezer fé­rőhelyes fedett sportcsarnokot mutatjuk be. sok hasznos ésszerűsítés szü-j — ; ' • ; ; t ; • i * ; ; ; ; • ; ; ; ; ; ; ; ; t * t i * f i t , t ; ; ; • ; * ; * ; ' « Féktelen harcok dúltak 1918 tavaszán Siibériában. A tajga, a friss növényzet csillogott, barátságosan és ragyogóan virá­goztak az első szibériai virágok. De a ta­vasz kevés embert örvendeztetett: a lá­zongó csehszlovák hadtest részei messze Cseljabinszkon túl, Omszkot ostromolva elfoglalták Mariinszkot és Tomszkhoz kö­zeledtek. Tomszk és a környéki kerületek munkásai a bolsevikok felhívására ellen­alltak a fehérek támadó csapatainak. A cseh fehérgárdisták elé a tajga állomásá­hoz, a tomszki tanács határozata szerint a vörösgárdisták csapatait küldték. Az egy­ségben harcolt az 50 emberből álló inter­nacionalista brigád is. A vöröskatonák az ellenséget felfedez­ve már az állomáson kezdték továbbfej­leszteni támadásukat. De a cseh fehérgár­disták hamar észheztértek és a csapatok új szerelvényeit odavezetve, megbontot­ták a támadókat. -A keletkezett harcban — emlékezik erről az esetről Münnich Ferenc — az internacionalisták egész csa­patát megölték*. Szótlanul hallgatták elv­társaik pusztulásáról szóló hírt a tomszki munkások és az internacionalisták. A tomszki forradalmi bizottság határo­zata szerint megkezdődött a város ki­ürítése. Bár mindenki belátta, hogy a meglevő erőkkel lehetetlen tartani a vá­rc-st, elhagyni azt a helyet senki sem akarta. Együtt a városi szovjet szervek­kel, az internacionalista csapat Mün­nich Ferenccel az éten. összegyűjtött min­den rendelkezésre álló fegyvert, hogy ne szerezzék meg azokat a csehszlovák láza­dók és az internacionalisták a forradalmi rend védelmét biztosítsák. A vörösök fő erőit hátra kellett vonni nyugatra, a Tom, Ob é.s Irtisz folyókon, hogy egyesüljenek a Vörös Hadsereggel. Egy csapat pedig elindult keletre. Krasz­nojarszkhoz, ahonnan már régen kértek segítséget. Május végén a visszavonulás fedezésére hátrahagyott magyar harcosokból álló kis csapat, Szilágyi Imre forradalmárral az élen, valamint Münnich Ferenc 350—400 emberből álló internacionalista csapata a tomszki tanács és a hadifoglyok forradal­mi bizottsága részével együtt a Föderatív Köztársaság nevű nagy utasszállítóra és a Fermák nevű hajóra szállt és felfelé ha­józott a Tom folyón. A karaván óvatosan haladt előre, minden percben támadást várva a partról. A fedélzeten harci ké­szültségben állt két agyú és néhány gép­puska. A parton elvtársaik Szilágyi csa­patából, már összetűztek a fehérekkel, az ellenség figyelmét magukra vonva, a csa­pat a harcosokkal visszavonult Novonvi­kolájenszki irányába. Az egyik összetű­zésben a fehérek megölték Szilágvi Imrét Estefelé a Föderatív Köztársaság nevű hajó kikötött egy kis rakparton. Amíg a hajó számára szükséges tűzifa berakása tartott, Münnich Ferenc a harcosok cso­portjával házkutatást tartottak az állomá­son. Az egyik szobában távírót találtak. ••Visszatartani a bolsevikok hajóját.. .* — hangzott az egyik távirat az újonnan fel­tűnt tomszki fehérgárdisták parancsnok­sága aláírásával. Folytatva az utat, az internacionalisták néhányszor összecsaptak az ellenséggel, de komoly harcra nem került sor. Tobolszkba hajózva, a csapat bevette a várost, néhány gyűlést tartott és a helyi táborból 45 hadi­fogollyal bővítette csapatát és tovább in­dult. 1918 június közepén a csapat Jeka­tyerinburgba ért. Itt találkoztak a harci csapatok megszervezésére Moszkvából odautazott Kun Bélával. Jakatcringburg harci táborhoz volt ha­sonló — emlékezett Münnich Ferenc A»

Next

/
Thumbnails
Contents