Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

7 Vasárnap, 1941. november W. —L­A hűség költője — Tiinlelekl ide. emlékéve — Ma száz esztendeje szü­' • letett, s ugyancsak az kién volt harminc éve, hogy meghalt Szeged egykori ér­demes poétája. Kisteleki Ede. Ma már talán csak egy­két fiatalabb kortársa s né­hány irodalomtörténész őrzi ajakját, s szülővárosában, Kisteleken és Szegeden is csak egy utcácska a nevét; versei jórészt feledésbe me­rültek, de a maga idejében a verseiben megénekelt áren­dások, mesteremberek közt a -Tisza-parti metropolis* mű­vészvilágában olyannyira népszerű volt, hogy nem is a nevén emlegették, hanem a foglalkozása lett a neve és epitetonja egyszerre: ő volt a -költő*. Szeged akkoriban, a mil­lenáris évek után, a nagy árvizet követő fellendülés­kor, különben sem járt sok­kal hátrébb a fővárosnál: itt sűrűsödött össze a kora­beli magyar irodalom jó né­hány erővonala, itt dolgo­zott, hosszabb-rövidebb ideig, a magyar literatúra számos országos nevű kiválósága. Kisteleki Edét például Mik­száth Kálmán, fedezte fel, ő egyengette az útját indu­láskor, s Gárdonyi, Tömör­kény. Vajda János, utóbb Juhász Gyula. Móra Ferenc voltak a barátai, kor- és nemzedéktársai. Az akkori Szeged pezsgő, színes, szel­lemében-színvonalában csep­pet sem vidéki irodalmi éle­tének volt jellegzetes alakja Kisteleld Ede is. Elévülhe­tetlen érdemeket szerzett vá­rosa kulturális fellendítésé­ben: alapítója és szerkesz­tője volt az ország egyik leg­rangosabb vidéki irodalmi hetilapjának, a Magyar Al­földnek, amelybe nem ki­sebb írók írtak rendszerer sen, mint Bródy Sándor, Kiss József, Tömörkény István, Gárdonyi Géza. hogy csak néhányukat említsük. E lap­pal és egész költői-újságírói tevékenységével része volt abban, hogy Szeged nemcsak lélekszámban, de szellemé­ben is az ország második fő­városa lett öltészete híven rögzíti e sajátos szegedi szellem színképét. Nem volt újító, forradalmár — a szónak sem tartalmi, sem formai vonat­kozásában. Stílusára a -nép­nemzeti* iskola nyomta rá a bélyegét; legközelebb tán az ugyancsak elfeledett Áb­rányi Emilhez áll, 6 maga is Ábrányi ikertestvérének, öröksége folytatójának vall­ja magát már csak azért sem alaptalanul, hisz társa éppen neki hagyta költői testamentumát: -Ha megha­lok, s te túlélsz enge­met, / Tégy tanúsápot arról, hogy mi voltam!* ök ketten voltak a nép-nemzeti irány alkonyának legnemesebb, eszközeikben legtisztább kép­viselői. S ahogy idegen volt fülének a Vajda János és Reviczky kezdeményezte mo­dernebb, nagyvárosibb hang — bár mindkettejüket rend­kívül nagyra tartotta —, az Ady-vers forradalma, ugyan­úgy egész költői világa is az állandóság, a maradandó­súg jegyében kristályosult ki. Ne gondoljunk azonban emögé holmi obskurantiz­must, az úri rend, az -ánti­világ* dicséretét, inkább a népben gyökérző, lelkünk legbensejében őrzött állan­dóság-igényt, a család, az otthon, a fészekmeleg szere­tetét, s békéjét, az emberi jóság és tisztaság igényét, olyan magatartást s lelkü­letet, mely az élet csodáját, s igazi eseményét nem a vi­lágvándorlásban. hanem a maga ültette fiatal almafa első termőbimbóinak sar­jadzásában látja. S ki tagad­hatná, hogy csoda ez is, ha a művész csodává emeli az olvasó szemében. Minden­esetre inkább lezárója volt egy nagy múltú irodalmi korszaknak, sereghajtója a magyar művészet egy jelen­tékeny nemzedékének, mint űj utak, új eszmények ke­resője. Ame költői eszmény alól " egyre végzetesebben kicsúszott a valóság. A jó­ságos költőt körülvette az acsargó világ gonoszsága. Ezért mozgott oly idegenül, a helyét nem lelő, világából kiszakadt ember tanácsta­lanságával az ellenforrada­lom utáni korszak kavargó zsibvásáréban, ö maga is érezte, eljárt fölötte az idő, az általános tülekedés ri­csajában elvész az ő szelíd hangja, s néki magának sincs már köze környezete bűzhödt indulatokat böfögő fortyogásához; szűkebb kör­be, családja, öt gyermeke s unokája személyes világába húzódik vissza, ott véli meg­őrizhetni a régi harmóniát. Megrázó versben ad számot erről az elidegenedésről, vi­lágból kisüllyedésről: menj! a kenyered [javát már megetted, Csak sírkövek merednek [már mögötted, Csalóka délibábbá [a remény, Üres kongássá lett [a költemény, Él Protheus, a vígak, [ravaszok, Ügy fáj a szivem, hogy [beléhalok.'* (Kuruckesergő) Mert ő igazán nem volt • 1 Protheus, az apák hi­tét, konok negyvennyolcas­ságát, szelíd szeretetét hor­dozta szívében — a jósáé és hűség költője belé is halt a mások gazságába és árulásá­ba —, mi helye is lett volna néki, az ősi, puritán erkölcs egyik utolsó mohikánjának, aki, mint kortársai mesélik, oly jó lélek volt, hogy em­bertársai legkisebb sérelmét hallva is könnyekre fakadt, mi keresnivalója is lett vol­na néki egy olyan világban, amit a könnyek óceánja sem indított meg, amit csak mil­liók fölgerjedt, viharos in­dulatával lehetett elsöpörni? B. Nagy László Közös fronton Beszélgetés Kiss Lajos egyetemi adjunktussal berlini útjáról A Humboldt Egyetem ven- mi. és ugyanazokra az ered- nárokat, tudósjelölteket ar­dégeként hosszabb időt töl- menyekre ' jutnak. A lenini ra, hogy megértsék a kul­tött Kelet-Berlinben Kiss tükröződési elmélet szelle- tűrforradalom történeti szük­Lajos József Attila-díjas esz- mében, marxista módon ma- ségszerűségét, s majd mint téta. a Szegedi Tudomány- gyarázzák a művészi vissza- kutatók, vagy tanárok ért­egyetem irodalomtörténeti tükrözés kérdéseit. A német sék feladatukat, tudják, mi tanszékének fiatal adjunk- kollégák e témával kapcso- vár rájuk azon a területen, tusa. Tanulmányújának ki- latosan nemcsak külföldi _ Német barátaink SOK zárólagos célja volt: tájéko- partnereikkel vitatkoznak, mindent tudnak a magyar - • ,aZ , irodalom7 banem egymással is szenve- irodalmi és tudományos élet­eszlétikai témákról a Nemet delyesen polemizálnak. Ez a tgi Megjegyzem ho°y nem­Demokratikus Köztársaság- legjobb út ahhoz, hogy az ^^ figyelemmel kísérték a ban. amelyek azonosak vagy irodalomtudományok terén is közelmúltban nálunk immár hasonloak a nálunk is fel- maradandó eredmenyek joj- két alkalommal is lezajlott Sfi • Jítat kiváltó esz- jenek létre. Amit ugyanis a Lukács-vitát, hanem ők ma­tetikai kerdesekhez. * —L — vitában elfogadnak, azt ma- guk is rész-t vettek ebben, gukénak érzik, s nem rajuk Természetesen erre nékik is eroszakoltnak. okuk volt, hiszen Lukács - Más aktuális kérdé- C,ydrgy "^L"*8 . peldanyszamban jelentek sekrol is folyik vita a Nc- meg németül. mint magya­met Demokratikus Köztár- rul, s ilyenformán a ha­sasás irodalmi életében? tása is nagyobb volt a Né­, n.et Demokratikus Köztársa­— Igen. Például a realiz- ságban, mint nálunk. __ ,, ,, „ mus fogalmanak esztetikai „ . . ., Nem véletlen ez. összefügg értelmezéséről, amely már . ~ Eeszt Tfttem " azzal az általános helyzet- elviszi őket az irodalomtör- kollektív v^31" 1S' tel, ami kialakult a Német ténet területére is. Ezeket a — Mi volt az első élmé­nye, amellyel találkozott Kelet-Berlin irodalmi éle­tében? — kérdeztük. — Berlinben meglepően élénk az irodalomelméleti kérdések iránti érdeklődés. Demokratikus Köztársaság­kérdéseket természetesen so­hasem,, mint elvont elméleti ban beszélgetni. Remélem, ban, s amely közvetlenül témákat""'ke^íik," "hanem hogy ezeket a tapasztalatai­Berlinre még jellemzőbb. A mindig az élő irodalommal mat oktató munkámban és német filozófusok és észté- való összefüggésben. Itt jegy- esztétikai tevékenységemben ták nap mint nap szembe- f'<:m/rieg- hogy a német írók egyaránt hasznosan tudom találkoznak újabb és újabb ^t^S^t kamatoztatni - mondotta ideológiai kérdésekkel és a deklődés. A német írók jó- befejezésül Kiss Lajos esz­szocializmussal szemben- val többet járnak az tize- téta. álló, káros nézetekkel. Ez a mekbe és a parasztság közé, tény kétségtelenül fokozta mint a magyar írók, de és fokozza a német iroda- ugyanakkor az irodalom el­lomtudósok aktivitását. De méleti kérdései is behatób­nemcsakez táplálja * vitá- ban foglaikoztatják őket. kat. Élénkén figyelik a ,, , Szovjetunióban folyó iroda- Ebben a vonatkozásban van lomelméleti eszmecseréket, mit tanulni nekünk is né­valamint a népi demokrá- met barátainktól, ciák irodalmi életét is. Jól tájékozódnak mindarról, ami nálunk történik. Testvérvárosunk megismeréséért örvendetesen fejlődik * két testvérváros, Odessza és Szeged baráti kapcsolatainak kiépülése. Nemrég kitűnő kezdeményezésről olvashat­tunk: a jövő évben nagyobb társasutazásokat szervez az IBUSZ és a szegedi városi Idegenforgalmi Hivatal a két város dolgozói számára, egymás kölcsönös megismer rése végett. Remélhetőleg a vállalkozás sikere lehetővé teszi az ilyen társasutazások szaporítását. Szovjet vendégeink már orosznyelvü városismertető füzetből tájékozódhatnak Szeged nevezetességeiről, lát­nivalóiról. Célszerű lenne azonban az Odesszába ké­szülő szegediek kezébe is adni valami magyar nyelvű is­mertetést a szovjet testvér­városról. Ezért vetődött föl bennem a gondolat: nem vállalkoznék-e valamelyik szegedi szerv — IBUSZ, Ide­genforgalmi Hivatal, Haza­fias Népfront —, hogy egy orosz nyelvű városismerte­tést magyarul megjelentet? Ha csak 1000 példányban is jelentetnék meg — ennyi pe­dig nyilván elfogyna egy-két év alatt — már kifizetné magát. Az IBUSZ megaján­dékozhatná vele az Odesszá­ba indulókat! Péter László — Milyen közös, napja­inkban minket is foglal­koztató témakörrel talál­kozott? — A művészi tükrözés té­makörével kapcsolatban pél­— Az egyetemi oktatás­ban milyen kérdésekkel találkozott? — Érdeklődéssel kísértem az esztétikai oktatást is az egyetemen. Tematikában, óraszámban nagy eltérés nincs a miénkhez viszonyít­Ahol még nem is fejeződtek be — de már elkezdődtek A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK dául több vitacikkel is ta- va. Van viszont egy pont, látkoztam Kelet-Berlinben, ahol lényeges eltérést talál­Jo érzéssel tapasztaltam, tam. öfc a mal kuitűrforra­hogy nemet kollegáink e n- . , , . ,. ... tával kapcsolatban nagyja- dalom késeit is targyal­ból ugyanazokat a kérdése- ják. Ennek az a haszna, ket fogalmazták meg, mint hogy felkészítik a fiatal ta­Elmélet és gyakorlat A felsőoktatási reform végrehajtásának munkái a Szegedi Pedagógiai Főiskolán Hogyan állnak a felsőok- méleti és gyakorlati okta- az általános iskolai követel­tatásí reform végrehajtásé- tást ugyanis, mint egységet menyekkel. A korszerű tu­val a Szegedi Pedagógiai fogta fél ez a tanszékünk, dományos színvonal és a Főiskolán? Milyen munkák s ahogy az anyag' logikája gyakorlati program egyezbe­segítették ezt, s mit tervez- megkívánta, ügy alkalmaz- tése nem kis feladata egyet­nek ezzel kapcsolatban a jö- ták az elméleti és gyakor- len tanszékünknek sem. A vőre? — Ezekről a kerdé- lati oktatást. Némely eset- harmadik lépés a tananyag­sekről beszélgettünk Csukás ben az elmélet előzte meg a korszerűsítésben majd a Istvánnal, a főiskola igaz- gyakorlatot, néha fordítva, módszerek megvizsgálása gatójával. Ez természetesen megkíván- lesz. Választ kell adni arra ta a folyamatos tanulást, sőt a kérdésre, melyek azok a A munka célja az önálló anyagfeldolgozást formák, amelyek aktivitásra, , , is. Ezzel a lépéssel fejlődött önállóságra nevelnek. — Munkánk célja — mon- hallgatóink önálló ítéletalko­dotta Csukás elvtárs —, hogy tása, kritikai érzéke, szak- A kommunista pedagógus olyan gyakorlati szakembe- tárgyi ismerete. Az orosz no„ nyelv- és irodalom tanszé- — Talán az első helyen rek, pedagogusok kerüljenek ^ eredményes kísérlet kellett volna említeni ­ki a főiskoláról, akik teljes folyt, hogy az általános is- m'nt lényeges feladatát vá­mértékben eleget tudnak kolai tanterv anyaga feldől- lamennyi tanszéknek — a tenni hivatásuknak azokon a gozásra kerüljön anélkül, kommunista pedagógus sze­helyeken, ahová állítják hogy a főiskolához méltó mélységének kialakítasat. őket, zömmel a falvakban tudományos színvonal csor- Az uj minőségű _ ísmeret­és községekben. A falun bát szenvedjen. Ez már azt anyag uj szakműveltséget nemcsak az általános iskola, célozta, hogv a gyakorlati nyújt, kovetkezeskepp uj hanem az egész falusi kul- életre irányítsuk a figyel- embertípust nevel ez. Az el­turális élet vár a pedagógu- met. A tavalyi kísérleteket vek, követelmények és mod­sokra. Tanszékeink jelentós külön tanácsüléseken be- szerek alkalmazásában en­kísérleteket folytattak ennek szeltük meg, egyeztettük a nek a célnak kell allma va­érdekében már a reform- tapasztalatokat, hogy újabb lamennyi tanszék munkaja­munkálatok előtt is. Rész- kísérleteknek adjunk helyet ban. ben a tananyag korszerű át- 3 felsőoktatási reform veg- _ A felsőoktatási reform rehajtásában. végrehajtásában lényeges A tananyag korszerűsítése szerepet játszik az oktatás és nevelés tárgyi feltételei­— Az uj tanév — foly- nek biztosítása, korszerűsí­tatta Csukás elvtárs — tése is. Műszerek, laborató­ugyancsak a reformfelada- riumok. szemléltető eszkö­tok szolgálatában áll, kezd- zök, politechnikai műhelyek tösítás mellett bizonyos mér- vc a képzési cél meghatáro- ugyancsak teljes összhang­tékben tananyagcsökkentést fsától a szakbizottságok ál- jának kell segítenie a fel­is elértünk. A matematika tói kitűzött feladatok meg- sőoktatási reform végrehaj­bizonyos anyagrészek tanítá- tárgyalásáig. Az anyagkivá- tását, teljes megvalósítását, sát átvette a fizikától. lasztás jegyében telik el ez Erre külön programot kell az év. amelyben az összes majd kialakítani, hiszen en­Néhány eredmény tanszékek részt vesznek. Ki- nek a munkának igen jelen­ki a saját területén meg- tős pénzügyi kihatásai is — Az elmélet és a gya- vizsgálja, hogy a szaktár- vannak, noha a politechni­korlat között a megfelelő gyak teljes mértékben meg- kai tanszékek műhelyei sok kapcsolat létrehozása érde- felelnek-e a korszerű köve- mindenben segítségünkre sí­kében történtek lépések a telményeknek. Egybevetik a etnek — mondotta befejezé­földrajz tanszéken is. Az el- jelenleg tanított tananyagot sül Csukás István. csoportosítását vizsgálták. A matematikai tanszéken pél­dául a korszerűsítés követel­ményeinek megfelelően a matematikával kapcsolt sza­kok — matematika-fizika, matematika-kémia — vonat­kozásában az anyagátcsopor­Látogatás a játékok irodájában Ahol tulajdonképpen még helyezésével a játéktér m nem fejeződött be a Szegedi megnagyobbodik. Szabadtéri Játékok 1961-es , , , esztendeje, de már elkezdő- A /atekok dött az új, az 1962-es évad alaptörvénye programjának előkészítése, — az a hely a játékok iro- e munkák kivitelezését mi­dája. A tanácsháza magas- kor kezdik el? — kérdezzük, földszintjén, pár lépés nagy- — Mór a tavasszal, hogy ságú helyiségben, folyik ez a időben elkészüljenek — munka. Kovács János üzem- mondja az üzemigazgató, aki igazgató vezetésével. A nyári örömmel újságolja azt is, program gazdasági termé- hogy a Szegedi Szabadtéri szetü ügyeinek rendezése Játékok felújításának törté­még most is tart, noha a netében első ízben készült el több millió forint értékű a játékok költségvetése is a anyagkészlet és díszlettár tanácsi költségvetéssel egy­raktározása, közvetlenül a já- időben. Ez arra vall, hogy a tékok befejeztével megtör- játékok jogi formája is ki­tént. László Lajosné gazda- alakult, más önálló vezetésű sági titkárnak, Pósa Lászlóné intézményhez hasonlóan. Sőt anyagtár-kezelőnek és Hart- készülőben van közel 50 gé­vig Józsefnc általános admi- pelt oldal terjedelemben a nisztrátornak, vagyis a »négy- Szegedi Szabadtéri Játékok tagú stáb«-nak, ahogy magu- ügyrendje is, amely a játé­kát nevezik — van elég mun- kok alaptörvénye lesz. Ehhez kája az űj szezonig, amely kapcsolódik egy, az illetékes — mint mondják —, máris a minisztériumoknak címzett sarkukra lép, olyan közel felterjesztés is, miszerint a van. játékokon résztvevő össszes Jq jel közreműködő bérezését öntsék végleges formába az eddig —» Az idei közel 200 ezer kialakult gyakorlat figyelem­forintos tervtűltéljesítés jó bevételével. Eddig ugyanis jel a következő év sikeréhez nem volt érvényben ilyen — mondja az üzemigazgató, természetű rendelkezés a sza aki még alig lábalt ki a kii- badtéri játékokra. lönféle vállalatokkal, főkivi- , telezőkkel és alvállalkozók- aou + íoou kai való tárgyalásból, de hetekben végle­mans kezdj az_ ujabbakat gesen jóváhagyják a jitekok — A Tervező Vallalattól a jövő évi műsortervét, s azt MÁV-ig. az AKÖV-tol a követóen megtörténnek a Gépipari Elektromos Kar- szerződéskötések. amelyek bantartó Vállalatig legalább ueyancsak az üzemigazgató 8—10 "közbülső* üzem, in- féladatkörébe tartoznak, tézmény és vállalat kapcso- Több külföldi operaénekest lódik ismét a soros munkák- és táncművészt is szerzödtet­hoz — tájékoztat az üzem- nek jövőre a Szegedi Sza­igazgató. badtéri Játékok produkciói­— Készül már — folytatja ra. Tavaly mintegy 360 mű­— a színpad végleges kimun- vész, színházi ember szerző­kálásának korszerűsítésének dött a 3átékokra, az ott dol­KaiasanaK, Korszerustteseneic gozók száma pedig a a terve. A színpad alatt uj kok előtt aiatt és után ösz­öltözők kapnak majd helyet, szcsen 1650 fő körül volt. ugyanakkor a nézőtér ke- Nem kis szám ez, ha arra resztfeljárón tűli részét meg- ?°ndoIunk; hogy e"nyi ?"}: , , ,,, , . ber együttes munkáját kell emelik, hogy a ralatas a szín- íigyeiemmei kiérni 2—3 hó­padra még jobb legyem Üj nap alatt, a nemhivatalos hangkésleltető berendezés szezonnyitástól az ugyancsak tervezése folyamatban van, nf£bivatalds. ^ ... ... . ... .... . utóbbi most is tart meg, ót altalaban a hangosítás toké- ember rendszeres napi mun­letesebbé tétele. A világító kájával. És róluk, a kulisz­tornvok hátrább kerülnek .szák kulisszái mögött lévők­majd jelenlegi helyükről, s ™égaz újságíró is meg­. , feledkezik a hangos szezon­magat a világítást is korsze- ban A jegySzedőkt5I az ün­rűbbé tesszük. Üj derítőkkel, nepelt sztárig mindenki szó­fényszórókkal és TV-lámpák- ba kerül akkor, csak ők nem, kai erősítik meg a világítást, akik. pedig els° számú dol­. . gozoi a Szegedi Szabadién nem beszélve arról, hogy a játékoknak világosító tornyok hátrább fa r.

Next

/
Thumbnails
Contents