Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-02 / 259. szám

5 Csütörtök, 1961. november í. Riadó... Tűz van! Sokat fejlődött, korszerűsödött a szegedi tűzoltóság az utóbbi években ffie* berregéssel riaszt a ző központ, amelyhez nem riactócsengó. s kigyúlnak a kell külön vonalakat sem ki­tüzét . jelző piros lámpák, építeni. A város nagyobb Gyors lábdobogás, ajtók csa- üzemei, intézményei szám­pódnak, felzúg a motor, s a szerint körzetekre vannak következő percben márhan- osztva, s így ha például a flos szirénázással szágulda- Nemzeti Színháznál tűz ütne nák a tűzoltóautók. A Kos- ki, a tűzjelzőnek elég csak suth Lajos sugtárút járókelői a számot bemondani és a ijedten félrehúzódnak a ro- tűzoltók máris tudják, hogy hanó autók útjából, hogy az- a zsinórpadlás, vagy a néző­tán aggódva utánafordulja- tér ég, s eszerint vonulnak fiak, vajon hol van tűz? fel a tűz oltására. Ide fut­A szegedi tűzoltóság a nak be a lakosság bejelenté­Keasuth Lajos sugárút 15 sz. sei is, amelyet minden eset­alatti épületben működik, il- ben alaposan kivizsgálnak, létve készül az esetleges tű- Ebben az évben éppen most zek gyors lokalizálására. S érkezett a 79. panasz, mégpe­itt mindjárt érdemes meg- dig a következő jelzéssel: A jegyezni, hogy a tűzoltó szó Debrecent utca 7 szám alatt, fogalma mennyire nem fe- a padlástér elejében, kony­di, nem meríti ki a tűzren­dészét munkáját. Mert. bi­zony a rendszeres, állandó foglalkozásúak elsősorban a tűzesetek megelőzésére irá­nyul. nyen gyúló anyagokat hal­moztak fel. Kérik az ügy ki­vizsgálását. Ezer szakvélemény Társadalmi segítség Szintén a megelőző Csoport munkájához tartozik a kü­, . lönböző tervbírálatokhoz A külonbözo ismerettár- szükséges tűzrendészet! szak­Jesztő előadasok mellett velemények elkészítése is. nagy gondot fordítanak a Ebben az évben több mint csoport beosztottjai, vezetői, a társadalmi önkéntes tűzol­tók képzésére. Hogy munká­juk milyen eredményes, azt híven bizonyítja, hogy az üzemi tűzeseteket az idén, már egészen kis százalékra ezer esetben adtak szakvéle­ményt a felépült új házak­nál, vagy a felújításra kerülő házak esetében. Mint említettük, sokat fej­lődött az utóbbi időben a szegedi tűzoltóság munkája. sikerült csökkenteni. A tűz- Ehhez nagymértékben hozzá­oltóknak aaonbam — mint járul a sok, korszerű beren­mondottuk — nemcsak tüzet dezés, amely a szertárban áll kell oltani, illetve megelőzni, minden pillanatban rendel­hanem egyéb mentési mun- kezésre az esetleges tűzoltás­kálatokba is részt vesznek. A hoz. Hogy csak néhányat em­kek után. s kettőt élve sike­rült is kihozni a jeges víz­ből. Jó szolgálatot tett a "Rocsó* akkor is, amikor a Homokkitermelő Vállalat | egyik hajója léket kapott, s a csónakon siettek sziVaty­tyúkkal a hajó segítségére.­A vizet sikerült is kiszlvaty­tyúzni a hajó aljából és így megmentették az elsüllyedés­től. Ha már a szivattyúról beszélünk, feltétlenül szólni kell arról az új szivattyúról, amit éppen most raktak le az egyik teherautóról, s ezen­túl a szegedi tűzoltóság tu­lajdonát képezi. Ez az át­emelő szivattyú percenként 3 ezer liter víz átemelésére, illetve szivattyúzására ké­pes. Értéke igen magas. A sok érdekes, hasznos berendezés, gép mellett nem szabad megfeledkezni a tűz­oltók sokszor hősies, áldoza­tos munkájáról sem. Nagy fegyelemmel tanulnak rend­szeresen és például az Udvar közepén helyet foglaló ma­gas mászóházat, ki tudja hányszor megmásszák, hogy ezzel is eddzék magukat s példát mutassanak bátorság­ból. Nagyon sok tüzet sike­rült már időbeni kivonulá­sokkal, gyors munkájukkal megszüntetni, s ezzel meg­menteni épületeket, embere­ket. Hornczl I,ászióné Lesz-e szakmunkás az Ipari tanulókból ? Az iparitanuló-képzés hibáiról és eredményeiről -Ezek a tanulók sohasem lesznek lakatosok, legalábbis nem mindenhol állják még helyüket* fgy summázta a Szegedi Ruhagyár egyik szakmunkása véleményét az lizemi iparitanuló-képzésről. lelős — komolyan elemezték gatív, mert csak azt a murv­áz iparitanuló-képzést és töbfc kát végezteti a tanulóval, hibát találtak, melyeknek amelyiket az jól begyakorolt, gyors kijavításáról azonnal újabb bonyolultabb feladattál gondoskodtak. neim bízta meg. Vass Júlia, az oktatásfele­lős elmondta, hogy a karban- Csak ruhagyári A féltés, a sZakmunkás-után- tartó tanulókkal oktató, te- irynkorlatot szereznek pótlás iránt érzett felelősség rem hiánya, és főleg anyagi * szólaltatta meg ezt a mun­kást és aggodalma nem alap­talan. A legjobb szakmunka sokhoz osztották be őket kihatások miatt nem tudnak AZ üzemi szakmunkások ügy foglalkozni, mint példá- véleménye szerint a ruhá­ul a szabó tanulókkal. Azok gyár iparttanuló-képzése spe­jól felszerelt tanműhelyben ciáhiálódik a ^ár proflljá­ismerkednek mesterségükkel hoz. Az üzemben tanuló la­katosok jó szakemberekké A lakatosokat, a műszeré- válhatnak a ruhagyárban, de szeket a karbantartó műhely innen kikerülve komoly A ruhagyár karbantartó Iritiobh szakmunkásaihoz P£»blén» "JÍU"^^. műhelyében lakatos, műsze- osztották be. rész» festó és asztalos ipari tanulók sajátítják el mes­terségük fogásalt. Az aszta­los ipari tanulók szülei fi­gyelemmel kísérték gyerme­kük szakmai előmenetelét — ez nem esett külön fárad­ságukba. hiszen mindketten az üzemben dolgoznak — és igen elégedetlenek voltak a gyakorlati oktatással. Ezt több helyen szóvá tették s az üj munkaterület. A gyar­ban ugyanis a legjobb laka­Közismert, hogy az özem tos ps műszerész szakmun­karbantaétólra nagy feladat kasokból álló kollektíva ál­vár. A gyár valamennyi gé- Htotta össze a gyakorlati képzés tematiká ját., és ez ter­mészetes, alkalmazkodik á gyaznak, ezenkívül termesze- ruhagyári gépek szabványai­pének épsége felett ők Vi­hoz. Az iparitanuló-képzée é­lemzése során az üzem ve­zetői elhatározták, rendsze­resen ellenőrzik a taaulók szakmai előmenetelét. A fit­tes a gépek javítása is rájuk vár. Azoknak a szakmunká­soknak, akiknek gondjaira bízták az ipari tanulókat, normájukat a tanulók több­elmondták, hogy a gyermek letmunkájával állapították hagyár főmérnöke védnöksé­a ruhaipari gépeken végez meg. Ez többek között arra ,,, _ ,„ , ,.., Kepzes telett és maris egy csak javításokat, és így ter- ösztönzi a szakmunkást, hogy j^,,. íontr)K intézkedés szüle­mészetes, nem sajátíthatja el minél jobb, praktikusabb tett. A karbantartó műhely az asztalosmesterséget Az fogásokra tanítsa meg az csoportvezetői — akikhez az üzem vezetői — az igazgató, ipari tanulót. Sajnos az a főmérnök és a oktatási fe- érem másik oldala már nő­napokban történt villamos­ba! esetnél például a MAV tűzrendészete előadója, aki egyébként önkéntes tűzoltó la. felismerve a helyzetet, a lítsünk az értékes, prakti­kus berendezések közül, a legmodernebb az Ikarusz el­nevezésű fecskendő, amely­nek értéke több mint 600 villamos alá került ötgyer- ezer fordít. Ezen a szerelvé mekes édesanya mentésére a nyen a nagy fecskendő mel­közeli építkezésről emelőket jett, amelyek percenként hozott s ennek segítségével ICOO liter vizet képesek ad­pereek alatt sikerült kiemel- nl, 5 ezer liter vizet tudnak ná a villamos alól a sérült egyszerre tartalékolni, szállí­ásBZonvt tani,- így ha a tűz helyszínén nem is találnak a közelben vizet, jól jön, sokat jelent a nagy mennyiségű víztartalék. Emellett az Ikarusz-fecsken­dő igen gyors, könnyűjáratú kocsi, s így percek alatt meg­, ... . _ közelítheti a jelzett tűz heiy­noka örömmel, buszken mu- sz£ndt J t 3 Jobb felszerelés A szegedi tűzoltóság fel­szerelése az utóbbi években igen sokat fejlődött, korsze­rűsödött. Az osztály parancso­latja a nemrégiben kapott értékes, modern berendezé­sekét A hírközpontban pél­dául. ahol a lakosság által észrevett és jelzett tüzeket -veszik fel*, nemrégiben jel­fogó telefonközpontot szerel­tek fel, amelynek segítségé­vel Szeged legnagyobb in­tézményeivel, üzemeivel köz­vetlen kapcsolatot lehet pil­lanatok alatt létesíteni. Ez a berendezés mintegy száz­ezer forint értékű, de máris szerelés alatt van a szegedi Mentés a vízM! A szertár egyik érdekes darabja a "Rocso* a roham­csónak. Ezen nyilván lehet csodálkozni, hogyan kerül a tűzoltósághoz vízijármű, de ha elmondják a hozzá fűző­dő történeteket, mindjárt megértjük, mennyire fontos ez az eszköz is. Tavaly télen például, amikor a rókusi tó jegén három gyermek kor­csolyázott, s a jég beszakadt postaközpontnál egy ennél is alattuk, a tűzoltók ezzel a értékesebb, korszerű tűzjel- csónakkal mentek a gyerme­a Az elkövetkező évek új háztartási gépei: beépíthető villanysütő, az önfntő edénycsalád, az infranyárs, a törpe centrifuga Rendelkezés a napközi otthonok működésérSI Megjelent a gyermekintézményekről szóló kormányhatározat végrehajtási utasítása A Művelődési Közlöny no­vember 1-i szamában megje­lent a gyermekintézmények­re vonatkozó kormányhatá­rozat végrehajtási utasítása. Az utasítás kimondja: a napközi otthonba, valamint a tatáshoz igazodva — 13-tól 18 óráig, vagv 8-tól 13 óráig —. csoportonként öt órán át kell foglalkoztatni a tanuló­kat. A tanítás és a napközi foglalkozások között ügyele­tet kell tartani. A félnapos, hatnapos intézménybe első- étkezést nem nyújtó óvodák sorban azokat a gyermeke- naponta öt órán át tartha­két kell felvenni, akiknek tók nyitva, az általános is­tnindkit szülője, vagy egye- kolai tanulószobák naponta dül illó szülője munkavi- 3 órán át vehetők igénybe. A szonyban áll, vagv szövetke- napköz! otthonok — ameny­zeti tag és a szülők (szülő) nyiben a szülők többsége háztartásában nincsen olyan Igényli — 12 hónapon át otthon tartózkodó felnőtt nyitva tarthatók, személy, aki a gyermek fel- Az egységes térítési rend­ügyeletéről gondoskodni ké- szer figyelembe veszi a szü­pes. lók havi jövedelmét és a A napközi Otthonok közül gyerekek számát, s a több­az étkezést nyújtó egész gyerekes családok kedvez­napos óvodai intézményeket menyben részésülnek. A térí­munkanapon általában 9— tési díj a keresethez igazo­li órán át, szombati napon dóan napi egy forinttól 15 pedig 7—9 órán át lehet forintig terjedhet. Az állami nyitva tartani. Az általános S^n^s esetében aranvosan emelke­tókolai napkőzi otthonokban dlk, míg a szülői térítés mér­—« a váltakozó rendszerű ok- téke csökken .(MTI) Az ötéves tervvel szoros összhangban állították össze az erősáramú gyártmányfej­lesztési intézet munkatervét, amely a többi között korszerű háztartási gépek kialakításáról gondoskodik. Az újfajta mo­sógépek, padlókéfék. porszí­vók. főző- és sütőberende­zések tervezésekor azt tart­ják szem előtt, hogy a házi­asszonyok minél kényelme­sebben. egyszerűbben és gyorsabban elvégezhessék otthoni munkájukat. Néhány legkorszerűbb gép tervéi, Sót mintapéldányai 'ls elkészül­tek már és az üzemek az ötéves terv folyamán megkezdhetik az új cikkek gyártását. A többi között elkészült egy újfajta forgódobos mosógép mintapéldánya, mely sokkal kevésbé koptatja a ruhát, mint a korábbi típusok. Ez a gép igen jelentós, mert úgy képezték ki, hogy teljes automatizálásra ia alkalmas. Beépített fűtőtest, szivattyú, hőmérsékletszabályozó és különféle automatikák segít­ségével a mosás teljes mű­veletét önműködően végzi el a gép. A kellő mennyiségű vizet bevezeti, felmelegíti, a rühát kimossa, kiöblíti, meg­szárítja. Ebből az "összkom­fortos* mosógépből azonban még csak évek múlva lehet vásárolni, addig is jól használható centrifu­gákat gyártanak a mosógépekhez. A többi között olyan centri­fugát terveznek, amely a je­lenleginél sokkal simábban és gyorsabban jár, percen­ként 2800 fordulatot tesz meg, s a vékonyabb textil­árut vasaiáskészre szárítja. Törpecentrifugéról ls gon­doskodnak, ennek mérete a jelenleginek alig fele, s a konyhaasztalon is könnyen elhelyezhető. Teljesítménye hasonló a jelenlegihez, nem lesz fékberendezése, és a kikapcsolás után néhány percet még várni kell, amíg a centrifuga leáll. A forgalomban levő por­szívók a szakemberek és a közönség szerint is megfe­lelnek a követelményeknek, ezért az új típusokon jelen­tősebb műszaki változtatáso­kat nem hajtanak végre, csupán a választékot bővítik. Elkészült egy olyan porszívó mintapéldánya, amelyen a alatt megsüti. Az élelmiszer lemezburkolatot tetszetős ennél a berendezésnél nem műanyagburkolat helyette- érintkezik a futófelülettel, siti, most terveznek egy, a jelenleginél lényegesen köny­nyebb porszívógépet is. A padlókefe egy új típusához polirozókorongot Is szer­kesztenek, s később porszívóval kom­binált padlókéfe gyártását lá megkezdik. Az elektromos főző- és sü­tógépek korszerűsítésében különösen nagy fejlődés vár­ható. Rövidesen olyan villamos sütfikészillék próbasorozata készül el. amely a beépített konyha­bútorba Illeszthető. Igen hasznosnak ígérkezik az infravörös sugárzással mű­ködő sütőberendezés, az Infranyárs is, amely a húst 4—6 pe« hanem a sugár hatására Sül meg, diétás ételek készítése­kor még zsír sem kell a sü­téshez, mert az új megoldás­sal a hús zsír nélkül sem éghet oda, A lakosság régi kívánsá­géra rövidesen megkezdőd­nek a kísérletek az önfűtó, vagyis Olyan edénycsalád kialakítására, amelybe elekt­romos fűtőtestet építenek. Elsőnek az őnfűtőfazekat. serpenyőt és kuktafazekat készítik el. mégpedig ön­működő hőfokszabályozó be­iktatásával. amely lehetővé teszi, hogy ar. étel hőmér­séklete a főzés-sütés tartama alatt a kívánt szinten marad­jon. (MTI) Kilenc és fél millióval több naposbaromfit keltettek az idén géppel, mint az elmúlt évben A Földművelésügyi Mi- 46 000-ről 84 000-re, a kacsáé nisztérlum állattenyésztési fő- 253 000-ről 621 000-re és a Igazgatóságán összegezték a gyöngyösé a tavalyi 150 000­baromfifélék gépi keltetésé- ről 199 000-re növekedett. — nek eredményeit. Megállapf- (MTI) tották, hogy a fejlődés üte- . me minden eddiginél gyor­sabb volt: az iden kereken tervezik 320 millió forintos 9 és fél millióval több napos­baromfit keltettek ki a ta­nácsi irányítás alatt levő, to­vábbá az állami gazdasági, az élelmezésügyi minisztéri­um és a SZÖVOSZ felügye­lete alá tartozó keltetőállo­mások, mint a múlt év ha­sonló időszakában. A napos­baromfik túlnyomó többsé­gét a termelőszövetkezeti gazdaságok kapták tovább­ién,Vesztésre. A legnagyobb fejlődés Szolnok és Baranya megyében volt. A tanácsi irányítás alatt levő keltetőállomások kere­ken négymillióval több na­poscsibét adtak az idén to­vábbtenyésztésre, mint ta­valy. A pulykánál még szem­betűnőbb a fejlődés: az 1960. évi 310 000 helyett az idén 682 000 kispulykát ad­tak át a termelőüzemeknek. A libakeltetés a tavalyi SzAo-á hujtiiJk Felelőtlen személyek megrongálják, lecsavargat ják az utcai szemétgyűjtő ládákat a nagyállomás és a Petőfi Sándor sugárút kör­nyékén, de más városré­szekben is. Ezek a fémlá dák részint a kerületi ta­nácsok sok ezer forintjába, részben pedig a szegedi üzemek áldozatos társa­dalmi munkájába kerültek, A -Tiszta Szeged* megva­lósítása érdekében jövőre is szerelnek fel még több száz ilyen szemétgyűjtőt a város különböző pontjain, s ézeknek megvedéee a kö­zösség feladata. Helyes az a kívánság, hogy a rongá lókat szigorúan büntessék meg. Maguk a járókelők is, ha ilyet látnak, figyelmez­tessék a rendbontókat ipari tanulók tartoznak — naponként két órát foglal­koznak az ipari tanulókkal) s ez idő alatt a legfonto­sabb, legszükségesebb fogá­sokra tanítják a jövő szak­munkásait. Ezenkívül elha­tározták, hogy a közeljövő­ben a Munkaügyi Miniszté­rium áltál összeállított te­matika szerint oktatják a műhelyekben a tanulókat. Jobb a tanműhelyi képzés Vitathatatlanul legjobb a tanműhelyi gyakorlati kép­zés. A szegedi üzemek kö­zül egyedül a Szegedi Ken­derfonógyárban állították fel á lakatos tanulók részére tanműhelyt. A szakmunkás­utánpótlás szükségességé hív­ta életre az üzemi tanmű­helyt. Kezdetben itt iá ugyanúgy, mint a többi hé­lyen idős szakemberek gond­jaira bízták az Ipari tanuló­kat. Rövid idő alatt a gya­korlat bizonyította, nem jó az ipart tanuló-képzésnek ez a formája, és az újító mű­helyt alakították át tanmű­hellyé. A Szegedi Kenderfonógyár vezetői nagy gondot fordíta­nak a szakmunkásképzésre. Évenként több ezer forintot költenek különböző szerszá­mokra. A legjobb lakatos szakmunkást nevezték kl Kovács Imre személyében az ipari tanulók oktatójának. Négy év alatt 20 fiatal ta­nult itt mesterséget, egy kivételével valamennyien a Szegedi Kenderfonógyár la­katosműhelyében dolgoznak, az idős szakmunkások véle­ménye szerint Igen Jól. Komoly alkotó munka Németh József üzemveze­.tő éa Kovács Imre oktató elmondták, hogy ők is az üzem lakatos szakmunkásai által összeállított tematika szerint oktatják a tanuló­kat. de a gyakorlati képzést összhangba hozták az isko­lai, elméleti anyaggal. A harmadik év végén a végzős ipari tanulók a Munkaügyi Minisztérium tematikájának valamennyi követelményét teljesíteni tudják. Nemcsak az alapvető fo­gásokkal ismertetik meg a leendő lakatosokat, hanem komoly alkotó munkát is végeznek. Ebben ar évben például öt szakmunkás irá­nyításával a másod és a harmadéves ipari tanulók több precíz keresztorsózót készítettek el. A Szegedi Kenderfonógyár szakmunká­sainak véleménye szerint az üzemben folyó lpgritanuló­képzés kitűnően bevált, az idős lakatos szakmunkások nyugodt lelkiismerettel vall­ják: jó szakemberek kerül­nek ki a tanműhelyből.

Next

/
Thumbnails
Contents