Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-21 / 274. szám

3 Kedd. HXM. november tt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának jelentőségéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Rizoiisága IMI. november 17~én kibővített ülést tartott. Kádár János elvtárs beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusáról, a kongresszuson rész.t vett küldöttség munkájá­ról. és ismertette a Politikai Bizottság állásfoglalását a kongresszus tanulságai­nak hasznosításáról a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében. népünk szocialista épitömunkájában. A Központi Bizottság egyhangúlag jóváhagyta a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán részt vett küldöttség munkáját, a beszámolót, és a kommunizmus építőinek történelmi jelentőségű tanácskozásával kapcsolatban a következő határozatot hozta: I. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa olyan történelmi helyzetben ült össze, amikor a Szovjet­unióban. a világ első és leghatalmasabb szocialista áilamaban már szélesen kibon­takozik a kommunizmus építése, az em­beriség egyharmadát felölelő szocialista tábor országainak többségében a szocia­lista társadalom építése befejezéséhez kö­zeledik, a nemzetközi kommunista mozga­lom lendületesen fejlődik. A szabadságu­kért küzdő népek csapásai alatt a gyar­mati rendszer széthullása végső szaka­szába jutott, az imperializmus befolyási övezete gyorsan szűkül, a kapitalista rend­szer általános válsága mélyül. Az impe­rializmus e helyzetben elszántan védi ál­lásait, harcol a történelem kikerülhetet­len fejlődése ellen, eszeveszett fegyverke­zést folytat, fékezni akarja a társadalmi halaldást és veszélyezteti a békét. A vi­lág fejlődésének fő irányát azonban már nem az imperializmus, hanem a szocia­lizmus erői határozzák meg. A történelmi fejlődés jelen szakaszában, amikor már az imperialista, kapitalista iga alatt nyögő országok dolgozó népeit is mindjobban áthatja és vonzza a szocia­lista eszme, a szabadságra, a nemzeti függetlenségre törekvés, a béke megvédé­sének akarata, a Szovjetunió Kommu­mxla Pártjának XXII. kongresszusa a marxizmus—leninizmus eszméi alapján, a halhatatlan I-enin szellemében válaszolt korunknak az emberiséget ma foglalkoz­tató minden nagy kérdésére. A történelmi tanácskozás, szántba réve a XX. kongresszus óta eltelt esztendők eredményeit, tanulságait, megalkotta a kommunista társadalom építésének nagy­szerű programját, megerősítette a két vi­lágrendszer békés egymás mellett élésé­nek és békés versenyének elvét, bebizo­nyította. hogy a kommunizmus és a béke ügye elválaszthatatlanul összeforrott. E kongresszustól új eszmei fegyvereket kap­lak a kommunista és munkáspártok, áj lendületet a szocializmust építő népek, új reményt és biztatást a föld minden or­szágának békét akaró népei és az egész haladó emberiség. A Szovjetunió Kommunista Parijának XXII. kongresszusa nagyra értékelte és leljes egységben helyeselte mindazt, amit a Központi Bizottság Hruscsov elvtárs ve­zetésével 1953 óta a kollektív vezetés ér­vényesítéséért. a pártélet lenini szabályai­nak helyreállításáért, a szocialista törvé­nyesség biztosításáért, a szovjet demokrá­cia továbbfejlesztéséért tett. a provoká­tor Berijával és az 1957-ben lelepleződött pártellenes csoporttal szemben kemény harcban kivívott. A XXII. kongresszus megerősítette és tovább fejlesztette a XX. kongresszus eszmei-poli tikai irány­vonalát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának • 1956 februári XX. kongresszusa, amint azt a kommunista és munkáspártok 1957-es és 196<l-as moszkvai értekezleté­nek okmányai is hangsúlyozzák, hatalmas eszmei fegyvert adott, új fejezetet nyi­tott. nagy győzelmeket eredményezett az egész nemzetközi kommunista mozgalom­ban. A XX. kongresszus harcolt a mar­xizmus—leninizmustól idegen személyi kultusz ellen, feltárta, milyen károkat okozott a Sztálin személyi kultuszából fakadó önkény a kommunizmus ügyének, megvédte a marxizmus—leninizmus esz­méinek tisztaságát a dogmatikusok, s a burzsoá eszmék előtt behódoló revizionis­ták torzításaival szemben. A marxista—leninista eszmék fényé­ben megmutatta korunk új. jellemző vo­nását: a szocializmus világrendszerré vált. az emberiség sorsáról már nem egyedül az imperializmus dönt. Bár az. imperia­lizmus ragadozó joliege nem változott, de a világban kialakult új erőviszonyok kö­zött a háború többé nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A XX. kongresszus meg­sokszorozta a társadalmi haladásért, a békéért küzdő milliók sorait; megerősö­dött a nemzetközi forradalmi munkásmoz­galom minden osztaga, a gyarmati népek szabadságharca, sikerült megfékezni a háborús kalandorokat. A személyi kultusz szétzúzása, a lenini eszmék hatalmas ereje lendületet adott a Szovjetunió fejlődésének. A szovjet nép, mely lenini pártja vezetésével megdön­tötte a tőkés-földesúri hatalmat, létre­hozta a földön az első munkás-perászt ál­lamot. majd felépítette a szocialista tár­sadalmat. az utóbbi években ugrássze­rűen tort előre az emberi alkotás minden területen. A szovjet nép. abban az országban, amely alig több. mint négy évtizede a faeke, a tömeges írástudatlanság, az el­maradottság és a nyomor országa volt, a szocialista rendszer erejével a vi)ág legerősebb hatalmát teremtette meg amely magas fejlettségű iparral rendel­kezik, a világ legfejlettebb közoktatását hozta létre, magas szocialista kultúrát alkotott. A Szovjetunió a , tudományok egész sorában a világ ranglistáján az első helyre került: elsőnek szovjet emberek re­pültek a világűrbe. A Szovjetunió népe elsőnek kezd hozzá kommunista pártjá­nak új programja alapján — utat m i­tatva minden népnek — a szabadság igazi országa, a kommunista társadalom felépítéséhez. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja megmondja, hogy milyen a kommunista társadalom: -A kommunizmus osztály nélküli tár­sadalmi rendszer, amelyben a termelő­eszközök egységes köztulajdonban vannak, ahol megvalósul a társadalom valamenv­nvi tagiának teljes társadalmi egyenlő­sége/ ahol az emberek sokoldalú fejlődé­sével együtt az állandóan fejlődő tudo­mány és technika alapján nőnek a ter­melőerők. ahol a társadalmi gazdagság minden forrása teljes bőségében buzog és megvalósul a nagyszerű elv: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükség­letei szerint"*. A kommunizmus a dolgozó emberek osztály nélküli társadalma, amelyben megszűnnek a város és falu közötti, a fi­zikai és szellemi munka közötti lényeges különbségek A kommunizmus olyan tár­sadalom. ahol minden polgár részt vesz a közügyek intézésében és megvalósul a teljes társadalmi önkormányzat. A kom­munizmus a teljes szabadság, az emberek és népek igazi egyenlősége, az örök béke, az öröm és boldogság világa. Az a viharos ütemű fejlődés, amelyet, a Szovjetunió népe a hétéves terv első éveiben elélt, és az az egység, lelkesedés, amellyel a XXII. kongresszus határoza­tait fogadta, mutatja a szovjet nép eltö­kéltségét: nekilát és megvalósítja ezt a történelmi feladatot is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja célul tűzi ki a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtését 1980-ig.' Néhány év múlva a Szovjetunió elhagyja az Egyesült Államokat nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari terme­lés öss/.mennyiségében is. A kommuniz­mus építésének 20 éves programja sze­rint a Szovjetunió ipari termelése 1980­ban az 1960. évinek hatszorosa lesz, vagyis lényegesen több. mint ma az egész világ ipari termelése; húsz év múlva a A Szovjetunió Kommunista Pártjának tíj programmja. amelyet a kongresszus egyhangúlag hagyott jóvá — a szocialis­ta állam fejlődésének és a kommunizmus építésének elméletét több új, nemzetközi érvényű tétellel gazdagította. Meg állapí­totta. hogy az osztályok kibékíthetetlen ellentéte teljesen megszűnt, s a munkás­osztály vezetésével, a munkásosztály új társadalmat formáló eszmé' alapján a Szovjetunió népe erkölcsi-politikai egy­ségbe forrt; ennek megfelelően a Szovjet­unióban a proletárdiktatúra állama törté­nelmi funkcióját betöltötte már és a szov­jet állam össznépi álammá fejlődött. Az új program szerint a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése folyamán mindvégig alapvető elv marad a munka szerinti elosztás szocialista elve. A szükségletek szerinti elosztás kommunista elve fokozatosan szélesedik és a javak bőségének megteremtése után válik ural­kodóvá. Az anyagi ösztönzők fontossága mellett a program hangsúlyozza az erköl­csi ösztönzők jelentőségét. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ösztönzők bármelyikének elhanyago­lása a szocializmus építésének nagy er­kölcsi és politikai kárt okoz. A kommunizmus anyagi-műszaki alap­jait csak a kommunista erkölcsi normák szerint élő, magas műszaki és általános kultúrájú nép teremtheti meg. A kommu­nizmusban a kommunista erkölcs, az em­ber közösségi jellemvonásai általánossá válnak. A Szovjetunió Kommunista Partjának új programja — a szocializmusért és a békéért harcoló népek hatalmas eszmei fegyvere világszerte. A szocialista orszá­gok nepei, amelyek ma a SBoeialista tar­Szovjetunió mezőgazdasági termelése a jelenleginek három és félszeresére növek­szik, ami a népelelmezés soha nem látott bőségét fogja biztosítani. Ugyanakkor a Szovjetunióban lesz a legrövidebb munka­idő és a legpezsgöbb tudományos és kul­turális élet a világon. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz­szusa megmutatta azt az. utat, amelyen a szovjet nép már ma élő nemzedéke el­jut a kommunizmusba. Ez nagy öröm minden dolgozó embernek az egész vilá­gon — keserűség, ijedtség a kommuniz­mus ellenségeinek. Az imperialisták fél­nek a program megvalósításától, tudják, érzik: a békés versenyben alulmaradnak; a kommunizmus gondolata megállíthatat­lanul utat tör és győzedelmeskedik az egész Világon. A kommunizmus a béke világa. A kom­munizmusért folyó harc elválaszthatatla­nul összeforr a béke védelméért, folyó küzdelemmel. Az emberiség létérdeke megköveteli, hogy a ma létező két ellen­tétes világrendszer békében éljen egy­más mellett. A békés egymás mellett élés megvalósításáért folyó harcban a szocia­lista tábor országai együtt haladnak a nemzetközi munkásosztállyal, az imperia­listák ellen küzdő felszabadult vagy ön­állóságukért küzdő gyarmati népekkel, minden haladó emberrel. Száz- és száz­millió gondolkozásában gyökerezett, meg az a felismerés, hogy az imperializmus háborút, a kommunizmus békét jelent­Hatalmas erő ez, amely ha tevékeny és tovább növekszik, meg tudja akadályozni egy új világháború ki robbantását, és ki­vívja az ellenőrzött általános és teljes le­szerelést, a fegyverek és a háború nélküli világot A XXII. kongresszus ugyanakkor fel­hívja a népek figyelmét, hogy amíg léte­zik az imperializmus, addig fennáll a há­ború veszélye is. Az imperializmus ha­talma kisebb és egyre gyöngül: az impe­rialista államok mégis szövögetik hábo­rús terveiket, veszélyes katonai kalandok­kal szeretnék feltartóztatni hatalmuk to­vábbi csökkenését és visszahódítani el­vesztett területeiket Mind nagyobb ará­nyú fegyverkezési hajszát folytatnak. A nyugati hatalmak megszegtek minden szerződést, amit a német militarizmus tel­jes megsemmisítésére a második világ­háború alatt és után kötöttek, felélesztet­ték é.s erősítik a nyugatnémet rcvansista erőket. A szocialista országok saját népük és az egész emberiség iránti szent köteles­ségüket teljesítik, amikor következetesen síkraszállnak a háboríts erők visszaszorí­tásáért, és minden szükséges rendszabályt foganatosítanak az imperialista hatalmas veszélyes háborús terveinek meghiúsítá­sára. Következetesen folytatják harcukat a német békeszerződés megkötéséért, Nyu­gat-Berlin helyzetének rendezéséért. A népeknek megnyugvásul szolgai, az egész emberiség számára jó, hogy a Szov­jetunió. a szocialista tábor, a béke vé­delmének legerősebb támasza, hatalmas vederével rendelkezik, erősebb az impe­rialistáknál. és rakétafegyvereivel meg­semmisít minden agresszort, amely né­pére vagy a vele szövetséges népekre tá­mad, új háborút kezd. sadalom telepítésén dolgoznak, a kommu­nizmus építésének e nagyszerű program­jából további ösztönzést kapnak alkotó munkájukhoz. Ez a program bizonyossá teszi számukra, hogy követve a szovjet népet, viszonylag rövid idő múlva ők is áttérhetnek a kommunizmus építésére. Azok a népek pedig, amelyek ma még a tőkés uralom elnyomatásában élnek, a kommunizmus programja és az építő­munka új, nagy sikerei által lelkesítve, elszántabban fognak küzdeni felszabadu­lásukért. a népi hatalomért. A magyar nép ma a szocialista társa­dalmat építi. Ez az út a kommunista tár­sadalom felé vezet. Ha töretlenül, követ­kezetesen valósítjuk meg a jövőben is pár­tunk lenini politikáját, akkor biztosithat­juk, hogy a kommunista társadalom Ma­gyarországon is. történelmileg azonos idő­szakban épül fel, mint a Szovjetunióban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa jellemzi e nagy párt igazi szellemét és munkastílusát. Az új partprogram nagyszerűen példazza az el­mélet és a gyakorlat egységet. A kommu­nizmus felépítésének ez a programja egy­A Magvar Szocialista Munkáspárt fenn­tartás nélkül, teljes mértékben egyetért a Szovjetunió Kommunista Pártja történel­mi jelentőségű XXII. kongresszusának irányvonalával. A kongresszus egész anya­ga, a Szovjetunió Kommunista Pártjának uj programja hosszú időre nagy értékű eszmei-politikai segítséget nyújt az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak, a részt döntő elméleti kérdéseket tisztáz, másrészt a pártmunka, a társadalmi tevé­kenység, az államelmélet, a népgazdasag úgyszólván minden területén konkrétan megjelöli azokat a gyakorlati tennivaló­kat. amelyeknek megvalósítása együttesen eredményezi a kommunista társadalom tényleges felépítését. A személyi kultusz gyökereinek és kö­vetkezményeinek eddiginél is mélyreha­tóbb. bátor feltárása, a munka még meg­levő hiányosságainak nyílt felvetése meg­mutatja a nagy Lenin alkotta párt elvi kérdésekben meg nem alkuvó szellemét. Ez a párt nem fél az igazságtól, a töme­gektől, hanem harcában mindig ezekre tá­maszkodik. A Szovjetunió Kommunista Pártja a saemél.vi kultusz gyökereinek őszinte és nyílt feltárásával példát mutat mindazoknak, akiknek számára a nép iigye, a kommunizmus ügye valóban min­denekfelett áíl. A XXII. kongresszus egyaránt elítélte a szociáldemokrata pártok jobboldali né­zeteit, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége programjában megtestesülő revizio­nista nézetekel, valamint a marxi—lenini tanításokat eltorzító dogmatikus nézeteket. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az Al­bán Munkapárt vehetői nem hasznosítot­ták a Szovjetunió Kommunista Partja XX. és XXII. kongresszusának eszméit, mind mostanáig nem számolták fel a Sztálin­kultuszt és saját személyük kultuszát, nem szakítottak a mérhetetlenül káros módszerekkel és az albaloldali kalandor­kodással. Ezzel nemcsak saját népüknek okoznak hatalmas kárt. hanem a szocia­lista tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és a béke ügyének is. Tevékenységükkel az imperialisták mal­mára hajtják a vizet. Vitánkat, amely az albán vezetőkkel már egy ideje folyik, korábban azért nem vittük a nyilvánosság elé, hogy könnyebb legyen számukra a hibák kija­vítása és időben kijózanodva, visszatérhes­senek a végzetes, káros útról. Enver Hod­zsa és Mehmet Shehu azonban a türelmes, meggyőző szavakat és elvtársi bírálatot semmibe véve,, az albán elvtársak és dol­gozók legszélesebb körében rágalmazó kampányt indítottak a Szovjetunió Kom­munista Pártja, pártunk és más test vér­pártok központi bizottsága ellen. A Szovjetunió Kommunista Pártja he­lyesen járt el, az egész nemzetközi kom­munista mozgalom s egyben az alban nép iránti internacionalista kötelességének lett eleget, amikor nyíltan feltárta az albán vezetők jelenlegi politikájának veszélyes és káros voltát. Csak ez segíthet az alban testvérpártnak, az albán nepnek, s ha lanulnak belőle, az albán vezetőknek is. El­fogadhatatlannak tartjuk azt az álláspon­tot, amely további türelmet igényel az albán vezetők provokatív, egységbontó te­vékenységével szemben. A történelem ta­pasztalatai azt' bizonyítják, hogy az el­vekből engedni nem szabad; a helyes elvekért harcolni kell, mert nem a meg­alkuvás, hanem csak a szilárd elvi harc biztosítja a marxizmus—leninizmus, a kommunizmus győzelmét. A Szovjetunió Kommunista Pártja vég­legesen leszámolt a személyi kultusszal. Az új pártprogram és a most elfogadott szervezeti szabályzat intézményes biztosí­tékokat is nyújt arra, hogy az vissza ne térhessen. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizóttsága üdvözli azokat a fontos elveket és szabályokat, amelyek a vezető párt- és állatai szervek állandó felfrissítését, egyben a vezetés folyama­tosságát is biztositjók. A vezető tisztségek viselésének meghatározott időszakra való korlatozása, a vezető szervek tagjai meg­határozott részének választási időszakon­ként kötelező cseréje megszünteti az "örökös tag*-ságot és biztosítja a folya­matosság mellett a vezetés állandó meg­újhodását. A szovjet nép magasfokü politikai-er­kölcsi egysége, a kommunista párt lenini vezetése, a párt lenini szervezeti szabály­zata és a kommunizmus felépítésének világos, nagyszerű, lelkesítő programja valóban biztosíték arra. hogy már a ma élő szovjet nemzedék felépíti a kommu­nista társadalmat és élvezni fogja a kom­munizmus örömeit. Mi, magyar kommunisták, magyar dol­gozók szívből sok sikert kívánunk a testvéri szovjet népnek, amely ezen az úton, az úttörők nehéz feladatára vállal­kozva, oly sok áldozatot hozott mar az emberiség boldogabb jövendőjéért, a mi népünkért is. a lest vérpártok sorsban pártunknak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak is. A Központi Bizottság saját feladataként napirenden tartja és egész párttagságun­kat, a tömegszervezeteket, a közfunkcio­náriusokat, a szocializmus, a béke ügyé­vel saohdaris minden honfitársunkat fel­tFohtatas e 4. nMafo*.)' 11. I1I-.

Next

/
Thumbnails
Contents