Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

3 Vasárnap, 1961. november 19. Fejlődik a faipar Az utóbbi években rendkí­vül gyorsiramú fejlődésnek indult a magyar fafeldolgozó ipar. A régebbi ütemek ki­bővítése és korszerűsítése mellett nemrégiben Mohá­cson farostlemez-gyárat, Szombathelyen pedig for­gács! ap-gy árat létesítettek. Ezek az új gyárak a legkor­szerűbb gépeket, felszerelé­seket és gyártási eljárásokat alkalmazzák, igy az eddig csupán tüzelőként felhasz­nálható, alacsony minőségi osztályú, vagy egészen vé­kony faanyagokból is kitűnő árut készítenek. A farostle­mez és a forgácslap felhasz­nálása évről évre bővül. A faipar fejlesztésével egy­idejűleg a soproni erdőmér­nöki főiskolán megszervez­ték a faipari mérnökképzést. Évente 25 faipari mérnök­hallgatót vettek fel a főis­kolára, s 1957 óta benépesült »z öt évfolyam. y Téli készülődés a MAV-nál A tói, különösen a hava- marógép áll -bevetésre- ké­zás és a hófúvás, minden szen, ami óriás lapátjaival évben nagy próba elé állít- megbirkózik a legnagyobb ja a vasutasokat. Az idén hótorlasszal is. idejekorán felkészültek a Ezenkívül a MÁV 24 óra zordabb időjárásra. leforgása alatt több ezer pá A MÁV vezérigazgatósá- lyamunkást tud az ország gon elmondották: a hófú- minden részéből a veszélyez­vástól legjobban veszélyez- tetett területre küldeni, tetett vonalszakaszon föld- Télen lényegesen több fű­és beton hóvédő-művek, hó- tóanyagot használnak amoz­fogó erdősávok, hordozható donyok, ezzel is ' számol a hósövények védik a pályát— MÁV és ezért időben besze­összesen 389 kilométer hossz- rezte a szükséges fűtőanyag­ban- mennyiséget. Jelenleg a A nagy havazások és hó- MÁV-nak harminc napra ele­fúvások esetén azonban el- gendő szénkészlete van. (MTI) kerülhetetlen, hogy egy-egy pályaszakaszon hótorlaszok keletkezzenek. A forgalom gyors helyreállítása érdeké­ben ilyen esetekben a legrö­videbb időn belül át kell törni az akadályokat. A MÁV több intézkedést tett. Az egyik: a pontos- jelentő­szolgálat megszervezése. Zord idő esetén menetkész álla­potban tartják a fűtőházak­ban a mozdonyokat, s azon­nal Indulhatnak a hóekék. Három nagy alldmáson, úgy­Kádár János elvtárs fogadta az új olasz követet Kádár János elvtárs, a ma­gyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke szombaton bemutatkozó lá­togatáson fogadta dr. "Paolo Vitafinzit, az Olasz Köztár­saság új magyarországi rend­kívüli követét és meghatal­nevezett Henschel-féle hó- mázott miniszterét. (MTI) A FEJLŐDŐ VÁROS Szeged a statisztika tükrében Mindennapi életünk szá- 30-at ruházatra és 29 jutott mos dolgát, a velünk törté- az iparcikkekre. nő események számtalan változatát rögzítik a statisz­tikai adatok. A számokból számoszlopok lesznek, és a számoszlopokból a statisz­tikusok különféle kimutatá­sokat készítenek, melyekben — mint valami tükörben — láthatjuk egész évi munkán­kat, fejlődésünket Mit mondanak a számok a szegedi ember életéről? Három év alatt több mint 2 ezer lakás Gyarapodott a város la­kossága. A növekvő lakos­ságnak több lakásra van szüksége. A városban járva lépten-nyomon láthatjuk az epilló új házakat. Üj utcai­sorok nőttek ki a földből az utóbbi években, és új eme­letekkel bővült számos régi ház. Az elmúlt három évben 2048 új lakás létesült a vá­rosban, ebből 742 a múlt év­ben. Az új lakások több mint 60 százalékát az állam építtette. Nyolcvan százalék­ban vízzel és 56 százalékban fürdőszobával ellátva épül­tek az új lakások. A több szobás lakások aránya az 1958. évi 43 százalékról 1960-ra 73 százalékra növe­kedett ' Magasabb kereset A városba való vándor­lást jelentősen elősegítette a munkaalkalmak bővülése. Az új üzemek létesülése és a termelés bővülése egyre több " munkáskezet igényel. Ezt mutatja a dolgozók szá­mának nagyméretű növeke­dése is. A szocialista iparban fog­lalkoztatottak száma az 1956. évi 19 486-ról 24 195-re, az építőipari dolgozók száma 1822-ről 3272-re növekedett Ugyanilyen jelentős növeke­dés volt a népgazdaság más ágaiban is. Ugyancsak jelentős volt az egy dolgozóra jutó kereset növekedése is. öt év alatt az iparban több mint 30 szá­zalékkal, az építőiparban pe­dig 45 százalékkal emelked­tek a keresetek. Többet vásárolunk A keresők számának és az egy főre jutó jövedelem­nek ilyen mértékű emelke­dése megmutatkozik a kis­kereskedelmi forgalom ala­kulásában is. A kiskereske­delem eladási forgalma üt év alatt másfélszeresére emelkedett Az átlagosnál jobban emelkedett az Ipar­cikkek forgalma. 75 száza­lékkal több ipar-cikket vásá­roltunk a múlt évben, mint öt évvel ezelőtt. Míg 1956­ban a boltokban elköltött minden 100 forintosból 44 forint jutott élelmiszerre, 31 ruházatra és 25 iparcikkre, 1960-ban már csak 41 forin­tot költöttünk élelemre, Különösen a nagvobb ér­tékű cikkek vásárlásánál mutatkozik jelentős emelke­dés. Az elmúlt négy év alatt több mint 5000 mosógép, 1200 porszívó gép. 440 hűtő­szekrény, 1200 kombinál t­szekrény, majdnem 15 ezer kerékpár, 2500 motorkerék­pár. 14 ezer rádió, 1200 tele­vízió és ezer lemezjátszó ta­lált gazdára a szegedi bol­tokban. Több jutott a szórakozásra is A nagyobb keresetet nem­csak a tartós fogyasztani cik­kek vásárlására fordítottuk. Ezt mutatja a vendéglátás forgalmának növekedése is. A múlt évben 80 százalék­kal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le Szeged étter­mei, vendéglói és cukrász­dái, mint öt évvel ezelőtt. Ehhez némiképp hozzájárult a Szegedi Szabadtéri Játé­kok nagyszámú vidéki és külföldi vendégének fogyasz­tása is. Tavaly több mint négyezer külföldi vendég fordult meg városunk szál­lodáiban. Egymillió 862 ezren nézték végig a múlt évben a sze­gedi mozik előadásait, vagy­is a csecsemőket is bele­számítva, minden szegedi minden harmadik héten megnézett egy előadást. Színházba is elég sűrűn jár­tunk, majdnem három elő­adást látott átlagban Szeged minden lakosa. De maradt mit tenni a takarékba is, hiszen a taka­rékbetétek összege 1960 vé­gén kereken kilencszerese volt az 1955. évinek. Jó ér­zés végigtekinteni ezeken a számokon és látni, hogy utunk töretlenül halad előre. Házy László galmazás tér el a régebbi, hasonló tartalmú jelszavak­tól. Hogy mégis ez a súlyos és tömör mondat vált a Szovjetunió Kommunista kat, a hozzászólásokat és a határozatokat; a párt ezt a célkitűzést tartja legfonto­sabbnak és legidőszerűbb­„Mindent as emberért..." A jelszó és annak tar- ségügy, a szociális- és lakás- színvonal az utóbbi évekig, talma — -Mindent az viszonyok a forradalom mint a Szovjetunióban, ahol emberért, az ember ügyéhez . méltón javultak viszont a termelóerők ha­javára« — lényegében nem meg, s így az emberek élet- talmas apparátusát és szín­új, talán egyedül a megfő- színvonala alapvetően meg- vonalát hozták létre évti­változott. De aZut&l újra zedek alatt. Igen, mert a háborúba sodorták a víiág szovjet állam milliárdos hi­rablói az első proletárálla- telekkel és segélyekkel tá­mot, s a honvédő háború mogatta és támogatja ino­idején, majd az ismételt új- numentális építőmunkája Pártja XXII. kongresszusa- jáépítés során újra emlé- mellett a gyengébb testvér­nak jelszavává, ez summáz- kezni kellett a forradalom országokat és a gyarmati za a fontos pártfórum leg- utáni nehéz időkre — ismét népeket. Ezt a segítséget főbb törekvéseit, az arra olyan jelszót kellett megfő- egyrészt kétségtelenül /let­vall, hogy mindenekelőtt ez galmazni, amely a helyre- színvonaluk terhére vállal­az elv hatotta át egész te- állításra mozgósított, s így ták a szovjet munkások, vékenységét, a referátumo- egyelőre újra csak távolabbi ol yamatában nézzük időre tűzhette ki a népjólét ™ ismételt nagyarányú emelé­sét Énnek az újabb ugrásnak kongresszusa jelez J --»"'..» év múlva írtéi nizmust építő szovjet nep életszínvonalában, amely a kommunista társadalom bő­ségében foganhat csupán. S ez nem délibáb, nem ró­zsaszínű vagy -vörös­I álom. ennek a? pontos *me­iuwai ciiciit: meg u/. mu es . — .. körülmény - miután ennek netrendje- is ^tej­gazdasági bázisa már meg- ame 7 íogzíU a 77 van - hogy áttérjenek fo- bogy a komfuum/­kozatosan a Szovjetunióban m"sba való átmenet hjfely a kommunista termelés és állomasa mely évre es^f. elosztás elveire. Ezt másként es egyszerűb­ben ugy is fogalmazhat­vtizedeken keresztül nánk, hogy a program pon­kellett építeni, ter- tosan meghatározza, mikor melni cs újra építeni miiyen terheket vállal és még többet termelni az- magára az állam a lakbér­elott es alatt 1917-ben a ért, hogy a magasabbrendű rekből a közlekedésből, a bolsevik part harci jelszava társadalom gazdasági alap- gyermekekről és öregekről ez volt: Minden hatalmat a jai kifejlődjenek és megszi- y£jó gondoskodásból; tni­szcwjeteknek! A polgarhabo- lárduljnnak. Az sem titok. kolTa 8vánk teljesen ingye­ruban a forradalom es a hogy a Szovjetunió- történe- nessé valamennyi egészség­haza vedelmere osszpontosi- tében olyan nehéz napok is ügyi szolgaltatás, mikorra tottak az erot es a figyelmet, voltak, amikor az öntudat 0idórfik • mee véglegesen — majd a szocialista iparosi- segítette át a lakosságot a és 41 VilágOT elsőnek! - a fos es a mezogazdasag át- nélkülözéseken, hiszen a íakásnroblőma És ebben a szervezésének jelszava ke- polgárháború idején min-, ^PX-^^erepef Hsa­rült előtérbe. E hatalmas dont a frontra küldött a fédT asztala T hiszen akciók mind-mind az ember nép, s ugyanúgy a második „wanllven részletes terv lCLSZé°n?tfáekmberértZOtt" -lághábcTÚban'KÍ állhatott lizmust építő emberért tor- volna elő akkor olyan jel- nv.-. növelésére az élelmi téntek, még ha közvetlen szóval, melynek közvetlen "fkUkJ^'va^ásá^ak*™ hatásuk- rcnlr kécúhh hnnta- rtli, t uia, rrt- ClKKek tOgyaSZiasanaK Kl Mnove­olyamatában meg azt a programot, melyet az SZKP XXIL ígér. STSSdtT. TJ és" te-" 32 ideje ^"Ii-5555 V^t&STto&S. vékenykedik, minden eset- el. Minden más feladat változás bem az emberekért, azok ja- mellett, helyesebben ezek­vára harcolt és harcol, kel összhangban most ke­mondhatná bárki — miért fűlhetett az SZKP politiká­kell hát ezt most külön íénak gerincébe az anyagi és szellemi jólét eddig ime­retlen mértékű fokozása, most érlelte meg az idő és hangsúlyozni és jelszóvá avatni? Erre néhány más jelszó felidézése ad magya­rázatot. A munkásosztály minden nagy történelmi ak­ciójának, a munkáspártok, de különösen az SZKP va­lamennyi tanácskozásának, kongresszusának megvplt a maga időszerű jelszava, amely tömören, mintegy a soronlevő "feladatokat és cé­lokat tükrözte, A forradalom É" hatásuk csak később bonta- célja az anyagi jólét? Elő­kózott is ki. ször meg kellett verni M- ényeges és imponáló ellenséget; új gyárat kellett szerű és nagyarányú az lésére. változások történtek építeni a felégetett helyett; e küzdelmes. nehéz 8 földeken faekek helyett történelmi időszakban is a szovjet emberek életében. Üj értelmet kapott a sza­badság és a jog a szovjet né­pek felszabadult közösségé­ben. A dolgozó emberek A szkeptikusok és a kommunizmus ellen­ségei igyekeznek mind-, ezt úgy feltüntetni, mint el­érhetetlent, illúziót. De erre csak azután következhetett maga a program cáfol rá, traktorokra volt szükség. Igen, a lakás, meg a gyo­mor, meg a szép, jó ruha és azután is csak szerényeb­ben haladva, mert micsoda életszínvonala és kultúrája gazda volna az, aki megen­né a jövő évi termes vető­magját! a cárizmus idején még el sem képzelhető magassá­gokba lendült, a közegész­Minél több sertést az államnak! (Folytatás az 1. oldalról) A Hazafias Népfront iábiansebestyéní bizottsága és a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz altal az ez évben beindított „minden háztájiból egy sertés mozgalom-* kiszéle­sítésére és 1962. évben előttünk álló na­gyobb feladat megvalósítása, illetve an­nak elősegítése érdekében a megyei párt­és a megyei tanács végrehajtő bizottsága, és a Hazafias Népfront megyei elnöksége, külön járási jogú városi és külön közsé­gek közötti versenyt hirdet meg a követ­kező feltételek mellett: a) A versenyértékelési alap mind a vá­rosok, mind a községek részére a megyei tanács vb által megállapított ütemezés szerinti sertés darabszám. A megyei tanács vb. által megállapított versenyértékelési alap 65 százalékának szerződéssel való lekötése 1962. január 31. napjáig 1962. I. félévi leadásra, illetőleg a versenyalap további 35 százalékának le­kötése május 1. napjáig 1982. III. negyed­évi leadásra. Továbbá az éves terv telje­sítéséhez szükséges fennmaradó sertes­szám 1962. szeptember 15. napjáig történő lekötése 1962. IV. negyedévi leadásra. b) Az 1962. I. félévi leadásra leszerző­dött hízott sertés mennyiség maradékta­lan leadása június 30-ig, illetőleg az 1962. HI. negyedévre leszerződött mennyi­ség teljes egészében történő leadása szep­tember 30. napjáig. c) Az 1961-re leszerződött sertések, ame­lyek átadása 1962. évre húzódik át, nem számít be a versenyalap teljesítésébe, még áíszerzódés esetén sem. d) A versenyértékelési alap teljesítésébe az 1962. január l-e után leadott szabad­sertések beszámítanak. e) A hivatalos versenyértékelés az I­féléyi teljesítés vonatkozásába 1962. au­gusztus 20. napján, míg I—III. negyed­éves végleges értékelés november 7. nap­ján történik meg. A versenyfeltételeket legjobban teljesítő városok és községek jutalmazása: a) A legjobban teljesítő város 250 000 Ft b) Második legjobban teljesítő város 100 000 Ft A községek a versenyalap nagyságától függően három kategóriában kerülnek ér­tékelésre (nagy-, közép- és kis) kategóriák­ban. 100 000 Ft 75 000 Ft 80 000 Ft 55 000 Ft 60 000 Ft 45 000 Ft •a) Nagy-kateguriában: Legjobban teljesítő község Második legjobban teljesítő község b) Közép-kategóriában: Legjobban teljesítő község Második legjobban teljesítő község c) Kis-kategóriában: Legjobban teljesítő község Második legjobban teljesítő • község A megállapított jutalomösszeg kifizeté­sének feltétele a megyei tanács végre­hajtó bizottsága által incgállapitott ver­senyértékelési alap 100 százalékos teljesí­tése, vagy ezt meghaladó teljesítés. Azonos teljesítés esetén az a város vagy község a jobb. amelyik a feltételeket mind az I. félévben, mind a III. negyedévben egy­aránt teljesítette és a IV. negyedévre az egész éves tervhez szükséges hízott ser­tésmennyiség leszerződését eszközölte. Abban az esetben, ha továbbra ls egyen­lőség áll fenn, akkor a nagyobb volument adó város, illetőleg község az 1, illetőleg a 2. helyezett. A Csongrád megyei párt- és tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Nép­front Csongrád megyei elnöksége bízik abban, hogy mind a tsz-ek vezetősége, mind a háztáji gazdaságok és egyéni ter­melők és egyéb sertést hizlalók magukévá teszik a felhívásban rögzített célkitűzése­ket, és a sertésblzlalas meggyorsításával előbbreviszik az állami készletek növe­lését és segítséget nyújtanak a lakosság sertéshússal való jobb ellátásához. Egyidejűleg felhívjuk a járási, a városi cs a községi párt- és tanács vezetőit, va­lamint a Hazafias Népfront bizottságának titkárait, hogy saját területükön tegyenek maximális erőfeszítéseket e célkitűzések végrehajtásának érdekében. MSZMP Csongrád megyei V. B. nevében Török László első titkár Csongrád megyei tanács V. B. nevében Dr. Papp Sándor vb-elnök Hazafias Népfront CsoiMfrád megyei elnöksége nevében Katona Sándor titkár A párt és a kongresszus új jelszava majdnem fél évszá­zados harc és munka ára, jutalma, mert a felemelke- termelni' dés olykor Ideiglenes le­mondást is követel, de leg­alábbis a szerényebb min­dennapok elfogadását. em minden népnek amely egyúttal a garanciát is tartalmazza a célok megva­lósításához. A szovjet nép tudja, hogy ezért pontosan mit kell cselekednie, gyár­ban, földön, kutatóintézet­ben, bányában .— mennyi ga­bonát vagy kukoricát kell egy hektáron, mennyi szénre, villamos­energiára, húsra van szük­sége. És ezt a két láncszemet — mely a célt és a hozzáve­zető utat szimbolizálja — egyszerre kell szorítani! ••Mindent az emberért, az ember javára .. .<< Vajon me­lyik más társadalmi rendszer tehetné hivatalos vezérelvé­vé ezt a jelszót a szocializ­lesz ilyen hosszú és fáradságos ez a tör­ténelmi út, de igen nehéz volt annak, aki kezdetben teljesen egyedül járta. Ez a íecke azonban számunkra 1S V7L tanVlsÍgot" Julson mason, a kommunizmu­eszünkbe mindig ez a kuz- '„,,„„ va„u, delmes, forradalmi élet, ami- . k'vul? Egy'k kor a markunkat tartjuk az mert ebhez nemcsak roppant államnak. Mikor türelmetle- an7agl bazisra van ^ukség. nül azt várjuk, hogy máról ha"em, annak kf,,zb"éRi , holnapra oldjon meg a párt tájdonára, a teljes emberi évtizedekre szóló feladató- szabadságra, az alkotokepes­kat. Itt van az anyagi és ség legtökéletesebb kibonta­szellemi felemelkedés kul­csa a mi agyunkban és te­nyerünkben is, de csak olyan mértékben haladha­tunk .előbbre, amint meg­alapozzuk a gazdagabb hol­napokat. Semmi olyat nem en­gedhetünk meg magunknak, ami még Időszerűtlen, ami­nek végleges fenntartásához kevés az erőnk. Annak oka, hogy a szov­jet állam mostantól kezdve minden előzőnél nagyobb figyelmet tud fordítani ál­lampolgárai életének szépí­tésére, programjába iktat­hatta a legnagyobb bőség és a legmagasabb életszín­vonal megteremtésének közvetlen feladatát, nem­csak a mai munkalendület­ben keresendő, hanem az koztatására, a legmagasabban szervezett munka és a leg­igazságosabb elosztás elvé­nek fokozatos érvényesítésé­re. Mindez pedig csak az új társadalom sajátja. I"ilyen nagyszerű és föl­M emelő ebben a jelszó­ban, hogy nemcsuk egy nép fiairól, azok jövőjé­ről beszél, hanem az ember­ről általában. Fehérről, feke­téről, szovjetről,, magyarról, már szabadról és most ébre­dezőről. Ez a program tehát már az emberiség programja, ez a jelszó századunk jel­szava. Megvalósulása hatás­sal lesz az egész emberiség jövő életére és az osztálytár­sadalmak kálváriája után az egész emberi közösség nagy elmúlt évek szigorú céltu- reneszánszának nyitánya lesz. datosségában, megfontoltsá- A kommunizmus már vitat­gában, takarékos előrelá- hatatlanul a népek orszagút­tásában is. Kellemes volt ja. az az út, melyre rátérve vajon a Szovjetuniónak, minden tehetségüket és a hogy egynéhány kapitalista föld minden kincsét saját ja­állam csinosabb statisztikát vukra fordíthatják. Ezen az tudott kimutatni a dolgo- úton az ember fogalma is zók egyes rétegeinek élet- megtisztul minden salakjától, színvonaláról, mint a szo- évezredek limlomja ég el az cialista munkásállam? új kohókban és valóra válik Mennyi kommunistaellenes a régi-régi álom: a legmaga­agitáció forrása volt ez! sabb harmónia a népek és Vagy vegyük a mi példán- emberek között, a legembe­kat: nálunk semmivel sem ribb élet és munka alapján, volt alacsonyabb az élet- Simon István

Next

/
Thumbnails
Contents