Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

3 Szombati 1901. november 18. Épül a hatalmas nureki vízierőmü j A Vahs folyón épülő nureki vízierőmű üzembehelyezésével Tadzsi kisztánban az egy lakosra számított villamosenergia-termelés 19Ü0hoz képest több mint 10-szeresére emelkedik és másfélszeresen túlszárnyalja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. Az erőmű S turbinája évente 11 milliárd kilowattóra igen olcsó villamosenergiát ad a népgazdaságnak. A nureki vízierőmű lehetővé teszi, hogy Tádzsikisztánban és Uzbekisztánban 1,2 millió hektárnyi földet hasznosítsanak és ezeken az öntözött földeken a legértékesebb, hosszúszálú gyapot-fajtát termesszék. A gyapottermelés többé ncin függ majd a természet szeszélyeitől. A vetésterület bővítése és a biztosított gazdag termés Lehetővé teszi, hogy Tádzsikisztánban a gyapottermelést 2,5-szeresére növeljék. A nureki villamosenegia •agymértékben fellendíti majd a közép-ázsiai köztársaságok iparát. A vízierőmű olcsó energiája és a nagy természeti kincsek felhasználása alapján hatalmas vegyiipari és fémkohászati vállalatok épülnek. A modern ipar más ágai is fellendülnek. »Nurek« tádzsik nyelven »fényt, hajnalpirt- jelent. A kommunizmus hajnalán Szovjet Közép-Ázsiában kigyúlnak Nurek fényei. tanácskozása A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a Nehézipari Minisztérium pénteken rendezte meg a vegyipar újítóinak országos tanácskozását. A felszólalók beszámoltak az újítómozgalom eredményeiről; meghatározták a soronkövetkező feladatokat, majd a legjobb újítóknak kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Szegedi egyetemi a fűszerpaprika A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének munkatársai kutatásaikkal közvetlenül is szolgálják a népgazdaság érdekeit. Ilyen irányú tevékenységükkel elsősorban a mezőgazdasági termelést, különösen a vidék jellegzetes és hírneves fűszernövényének, a paprikának a termesztését segítik. Hasznos tapasztalatokat szereztünk Szegeilen — mondották a lengyel ifjúvezető delegáció tagjai Két napot töltött Szegeden az a háromtagú lengyel ifjúvezető delegáció, amely — mint jelentettük — csütörtökön érkezett a városba. A delegáció tagjai — Wlodzimierz Grzelak, Zdislad Woroniecki, Adum Kieívicz — a Magyar Úttörőszövetség országos elnökségének meghívására érkeztek hazánkba és rövid budapesti tartózkodás után első útjuk Szegedre vezetett, ahova Nádor György, az Országos úttörőelnökség tagja kísérte el őket. Mindhárman a lengyel llarcer vezető tagjai. Ez az ifjúsági szervezet a tanulófiatalokat tömörftT:"úttörőkortól IK évig. Szegedi tartózkodásuk alkalmával Ágoston József, a KISZ Csongrád megyei titkára és Paplukács Teréz, az Úttörőszövetség megyei titkára a KISZ- és az úttörőmozgalom megyei eredményeiről, feladatairól, munkájáról is tájékoztatta őket. Tegnap, pénteken a Kolozsvári téri Gagarin iskolába látogattak el, ahol Kovács Alajos igazgató, a városi úttörőelnök ismertette meg velük az iskola élénk úttörőéletét. Részt vettek egyebek között egv úttörő rajösszejövetelen is. Az öszsze jövetel nek kedvesen tartalmas percei voltak, amikor Ecsedi Gézáné és Komócsin• Antal munkásmozgalmi veteránok beszéltek a figyelmesen hallgató pajtásoknak életükről, a kommunisták bátor helytállásáról. A délutánt Mórahalmon töltötték a lengyel vendégek. 114 Dancs László iskolaigazgató és Szabó Vilmos • Kiváló úttörővezető" mutatta be számukra a megye egyik legszebb eredményeket elért úttörőcsapatának tevékenységét. A delegáció ma. szombaton Hódmezővásárhelyre irtazik. A hódmezővásárhelyi látogatás után kéthetes magyarországi tapasztalatcsere útjukat Budapesten és Borsod megyében töltik. — A Szegeden töltött két nap rendkívül kedvező hatást gyskorott ránk és több hasznos tapasztalatot szereztünk — mondotta tegnap lapunknak adott nyilatkozatában A. Kiewicz és Z. Woroniecki. — Mindenekelőtt az úttörőcsapatok napi mun- j kaját tanulmányozzuk ma- [ gvarország] tartózkodásunk j alkalmával, s ezert ts órűi- I tünk, hogy nw behatóan | megismerhettük a Gagarin iskola úttörőinek eletét. Nagyon jónak találjuk, hogy az úttörők a munkásmozgalom régi harcosaival össze- j jönnek, mert ígv sokkal mé- j lyebb élményt szerezhetne*' a ma máf történelminek számító időkből, mintha csupán könyvekből olvasnának róla. Ugyancsak nagyon helyesnek találtuk, hogv olyan ifjúsági vezetővel találkozhattunk az iskolában,' aki KISZ megbízatásként segit a pedagógusoknak az úttörők vezetésében, velük való foglalkozásban. Ez is előmozdítja, hogy az úttörőmozgalom egyre inkább társadalmivá szélesedjék. — Sajnos egy délelőtt nem elegendő ahhoz, hogy teljesen megismerjük egy iskola, egy úttörőcsapat életét. MégKS távozásunkkor úgy éreztük. hogy sok ismeretet szereztünk, de légióként igen jó barátokat. A kedves, baráti fogadtatásra jellemző az >s. hogy sokan adták át címüket a gyerekek közül azzal, hogy levelezni szeretnének lengyel úttöröpajtásokkal. Szívesen teszünk ennek eleget, hogy ezzel is ápoljuk az egy célért dolgozó, tanuló fiatalok nemzetközi kapcsolatát, barátságát. Bolgár—magyar baráti napok Lomban, a Duna-parti bolgár kikötővárosban november 17-én és 18-án bolgár— magyar baráti papokat rendeznek. A baráti napok kepetében pénteken kiállítás nyílt, amely bemutatja a magyar nép harcát és bekés alkotómunkáját a szocializmus építésében. Pénteken ünnepi nagygyűlést rendezték, (MTI) kutatók segítsége termesztéséhez Kutatásaik fő célja e fontos ipari növényünk teljes földrajzi monográfiájának elkészítése. Pénzes István adjunktus irányításával — s a földrajz szakos hallgatók bevonásával — már évek óta foglalkoznak a paprikalermesztés problémáival. Hosszas kísérletezéseik, munkájuk eredményeként már korábban elkészült az úgynevezett belső paprikatermesztési körzet részletes talajtérképe. Mintegy 6000 talájfúrósi adat, valamint éghajlati és egyéb adatok feldolgozásával meghatározták azokat a területeket, ahol a legjobb a fűszerpaprika termesztés. Mindezt a Paprikafeldolgozó Vállalat rendelkezésére bocsátották, ahol már ennek megfelelően tervezhetik meg, illetve jelölhetik ki a fő termelési területekel. Most a szegedi kíllső körzet — amelybe Búcs és Békés megye egy kis része is beletartozik — valamint a kalocsai belső és külső paprikatermesztési körzet talajtérképét készítik 1300 fúrási, összesen mintegy 12 000 adat figyelembevételével. Már előkészültek arra, hogv az egyik Szeged környéki tsz-ben kísérletekel folytatnak a fűszerpaprika mikroklímájának pontos meghatározására. Itt egyes parcellákat sztaniol lemezekkel borítanak, hogy megállapítsák: a napfény-visszaverődés miként befolyásolja az érést. Más parcellákon különbözőképpen öntöznek, mii trágyáznak stb. Megállapítják. hogy mindezek a tényezők hogyan hatnak a terméshozamra. a eapsaicin és a festékanyag-tartalomra. Az ideális mikroklíma megismerése után meghatározzák. hogyan lehet ezeket a feltéleleket nagyüzemileg is megteremteni. Az intézet kutatóinak számításai szerint a szegedi körzetben például az öntözés — részben a természeti adottságok, másrészt csőku- | tak felhasználásával — holdanként esak öt mázsás többlettermés esetén is három év alatt megtérítené az ehhez szükséges 18 milliós befektetést. Közérdekű tanácskozás Hogyan vegyenek részt a dolgozók a termelési tervek elkészítésében? Nem újdonság a dolgozók bevonásának szükségessége a termelési tervek elkészítésébe. Évek óta beszélünk és írunk róla, s gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban történt már egy, s más a szegedi üzemekben is. Általában két fő eszköz áll rendelkezésre: az üzemi tanács ülései, valamint a termelési tanácskozások. Az üzemi tanács tagjainak észrevételei módosíthatják a terv egyes részeit, a tervismertető termelési tanácskozások azonban már csak az elkészült terv végrehajtásával foglalkoznak jelenleg. Az újságíró-klubban megrendezett közérdekű tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a lehetőségek ily módon nincsenek kihasználva a szegedi üzemekben. Elsősorban azt szükséges tisztázni, hogy miként is értendő a dolgozók bevonása a termelési tervek kidolgozásával kapcsolatban. Azt jelenti, hogy a dolgozókra bízzuk, hogy egv-egy üzem mit gyártson, s mil/en menynyi ségben? Nem. Ebbe a vállalat vezetőinek, az igazgatónak sincs beleszólása, hiszen ezt nem egyes emberek. vagy kollektívák, hanem a népgazdaság egészének érdekei határozzák meg. Juhász László, a bél rost párttitkára elmondotta, hogy egyelőre még arról sem beszélhetünk, hogy a fizikai állományú dolgozók olyan értelemben vegyék ki részüket a tervkészítésből, hogy az a vállalat termelésének alakulását döntően befolyásolja. Nem is ez a cél. Azzal, hogv elmondják, mi hátráltatja őket a munkában — ez az általános jelenség —, már hozzájárulnak a tervezéshez. Az iizemi tanácsülések és a termelési tanácskozások lebonyolításának jelenlegi | módszere nem megfelelő. Pántva József, a kéziszerszámgyár szegedi telepének igazgatója kifejtette, hogy az a szakkifejezésekkel teletűzdelt nyelv, melyet jobbára csak a műszakiak értenek meg, nem alkalmas a dolgozók érdeklődésének felkeltésére. A tervismertető értekezleteken az adatok olyan özöne zúdul a kisebb képzettségű munkásokra, hogy az összefüggéseket, a saját munkájukkal kapcsolatos részleteket nem ismerhetik fel. Ugy lehetne előrébb lépni, ha minél kisebb termelési egységek beszélnék meg a tervfeladatokat, s azok közül is esak a leglényegesebbeket. Azokat, amelyek szorosan összefüggnek a napi munkával. Ez a gyakorlat — különösen az intézkedési tervek elkészítésével kapcsolatban — jól bevált a kéziszerszámgyárban. A dolgozók sok segítséget adhatnak abból a helyzeti előnyükből eredően, hogy ok ismerik legjobban műhelyük, gépük kapacitását, a termelékenység közvetlen fékezőit, az anyagtakarékosság lehetőségeit stb. Gunczer Andorné, az újszegedi kender- lenszövő szakszervezeti bizottsága titkárának tapasztalatai szerint a dolgozói: egy része abból a tévhitből kiindulva, hogy önmaguk ellen cselekednének, ha feltárnák e rejtett tartalékokat, nem szívesen beszél ezekről a kérdésekről. Az elzárkózásnak más oka is lehet — fűzte hozzá a megállapításhoz Nemes Júlia, a Szegedi I^cnderfonógvár alapszervezeti párttitkára —, többek között az, hogy nem ismerik fel saját, tapasztalataik jelentőségét: vagy az. hogy a magasabb képzettségű műszakiak előtt restellnek előállni kicsinynek tűnő észrevételeikkel; esetleg az, hogy javaslataikra nem kapnak elfogadható választ. A kis jelentőségűnek látszó vélemények összessége felbecsülhetetlen szolgalatokat tehet a vállalatnak. A Dél rost párttitkára példákkal bizonyította ennek igazságát. Elmondta, hogy az ujszegedi telep dolgozói többször panaszkodtak már a porelszívás hatástalanságára, vagy a gyenge fűtés miatt. Talán eszükbe se jutott, hogy panaszuk összefügg a termeléssel is. Pedig ahol rossz a levegő, vagy hideg van. ott nehezebben megy a munka, betegek lesznek h dolgozók, s hiába minden műszaki intézkedés, a munkakörülmények biztosításának elhanyagolását végső soron termeléskiesés követi. Ahogyan a kereskedelemben szükség van az ezer apró cikkre, úgy kell a sok ezernyi apró javaslat az ipar, az üzem feladatainak elvégzéséhez, Ismeretes, hogy a korszerű elvek alapján elsősorban nem a létszám, hanem a termelékenység emelésével kell elérni a termelés növekedését. A termelékenység egy részét műszaki fejlesztéssel, más részét a normák helyes kialakításával, vagy munkaszervezéssel lehet javítani. De az igény és a felsorolt lehetőségek nem fedhetik egymást, ha az utóbbihoz nem adjuk hozzá a munkások gyárszeretetében, lendületében, ötleteiben rejlő erőt. Csak ily módon lehet eredményt elérni. A közérdekű tanácskozás résztvevői által közösen al'kotott vélemény szerint a dolgozók bevonása elengedhetetlenül szükséges a. tervkészítésbe, s éppen ezért * jelenlegi formális módszerek kudarcra vannak ítélve. A kormány és a szaktanács közelmúltban megjelent határozata világosan kimondja, hogy a iermelési tanácskozások feladata a konkrét termelési és gazdasági célkitűzések és az azok megvalósítását.szolgáló módszerek kialakítása. A szegedi üzemekben ts csak úgy érhető el haladás ebben a tekintetben, ha a dolgozókat minél kisebb termelési egységenként vonják be már a tervjavaslatok elkészítésébe is. módot adva rá. hogy ki-ki feltárja munkájának nehézségeit. elmondhassa apróbb-nagyobb észrevételeit. A dolgozók bevonásának elhanyagolása több mint könnyelműség — a fejlődés kerékkötője. Jól halad az emeletráépítés Szegeden a hidegebb idó ellenére jó ütemben halad a Marx tér és Mfkszáth Kálmán utca sarkán levő háznál a munka, az emeletráépítés. Valószínű, hogy a kitűzött határidő előtt, a jövő év áprilisában átadják a 900 ezer forintos költséggel épülő lakásokat tulajdonosaiknak. Gazdagítsuk a KISZ iskolai alapszervezetei és a pedagógusok együttműködését A l\.ISZ Csongrád megyei bizottságának pedagógus akíívaiiíése Szegeden Szegeden tegnap délután a központi egyetem aulájában KISZ tanácsadó tanárok, osztályfőnökök, kollégiumi és iskolaigazgatók részvételével aktívaülést tartott a KISZ Csongrád megyei bizottsága. Az ülésen megjelent Bereee János, a KISZ Központi Bizottsága egyetemi osztályának vezetője, Ágoston József, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára. Deák Béla, a KISZ Szeged városi végrehajtó bizottságának titkára. Szécsi Andrásné, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója. Deák Béla megnyitó szavai után Berecz János -Az osztályfőnökök és a KISZ kapcsolata- címmel tartott előadast. Hangoztatta, hogy a pedagógusok nagy többsége elismerésre méltón segíti és tamogatja az iskolai KISZszervezetek tevékenységét. Ezért a lelkes, odaadó mun~~ év U ? 4 ISonfogyiBe íeivá káért tolmácsolta a KISZ Központi. Bizottságának köszönetét. Ezután arról beszélt, hogy sok helyen keresik a pedagógusok azt a helyes módszert, amelynek segítségével összhangba lehet hozni az ifjúsági szervezet és az iskola munkáját. Mert az iskola és a Kommunista Ifjúsági S:övetség egy közös, nagy célért dolgozik: a szocializmus építésére kész és alkalmas fiatalokat nevel. Rámutatott, hogy valamennyi KISZ-szervezetnek vonzó, tartalmas életet kell teremtenie az iskolában. A KISZ Központi Bizottsága — a helyes gyakorlat alapján — az elmúlt évben ajánlotta, javasolta, hogy lehetőleg osztályonként alakítsanak a középiskolákban KlSZ-alapszervezeteket. Ahol ezt a javaslatot meghallgatták és megvalósították, ott ma már komoly eredményekről adnak számot. Hiszen egy kisebb közösség összefoghatóbb. és a tanulók problémája közös. Berecz János szolt azután az "Ifjúság a szocializmusért" mozgalomról, majd végül megállapította: a KISZ alapszervezetek segítése, támogatása nemcsak az osztályfőnökök feladata, hanem valamennyi pedagógusé. A tanárok kérjélf a KISZ segítségét egv-egy probléma megoldásánál, s támaszkodjanak bátrabban a KlSZ-alapszervezetekre. A pedagógusok és a KISZ tevékenységének öszszehangolása nem könnyű feladat, de ez az együttműködés a szocialista embertípus neveléséhez elengedhetetlen, szükséges. Szécsi Andrásné felszólalása után a pedagógus aktívaiilés Deák Béla zárszavával e»t véeet.