Délmagyarország, 1961. november (51. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

Szerda, 1961. november 1. Vita a megyei pártbizottság ülésén az ötéves tervről és a vezetés javításáról /k megyei pártbizottság hétfői üléséről lapunk, tegnapi számában részletesen beszámoltunk. Mint ismeretes ezen az ülé­sen Török László elvtárs, a megyei párt­bizottság első titkara a végrehajtó bizott­ság nevében beszámolt a második ötéves tervről és annak ipari feladatairól. Szólt napjaink néhány mezőgazdasági kérdésé­ről, többek között a kenyérgabona-vetés­terv mielőbbi, maradéktalan teljesítéséről. Fehér Lajos elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára viszont ismertette a megyei párt-végrehajtóbizottság jelentését a megye ipari helyzetéről és a pártszervezetek gaz­dasági szervező tevékenységéről. Ezek a beszámolók meghatározták a megye párt­szervezeteinek, kommunistáinak feladatait. A két beszámoló után széleskörű vita indult. Ezúttal néhány felszólalást ismer­tetünk. Felkuiatjuk és kihasználjuk az üzem belső tartalékait Molnár János elvtárs, az tővé teszik a termelékeny- Más vonatkozásban is fog­U hegedi Kender- I-en- ségnek az ötéves tervben lalkozott a tervvel és hang­szövő Vállalat igazgatója a megszabott átlagszámánál súlyozta, hogy öt év alatt még soha nem épült Szegeden annyi köz­oktatási intézmény, mint amennyi a második ötéves tervben megvalósul. beszámol óknak azokkal a nagyobb mértékű emelkedé­kerdéseivel foglalkozott, mely sét A népgazdaság érdekei szerint fel kell kutatni és elle»i cselekedne az a veze­ki kell hasznaim minden tő, aki nem haaznalná ki üzemben a belső tartaléko- maximálisan ezeket a lehe­li at. Az Üjszegedi Kender- tőségeket Foglalkozott azzal, (uj gimnázium, általános- és Lenszövő Vállalatnál meg- hogy a kádernevelést a vezé- középiskolás tantermek fel­vizsgálták, hogy tök kollektív tevékenységévé s.jnVtatási létesítmények stb.) minden különösebb heru- kell tenni. Bírálta azokat a Kitért a lakásépítkezésekre házas nélkül a harmadik középkáderaket. akik nem js s hangsúlyozta az eme­míiszak háromnegyed rész- képezik magukat sem szak- letráépítés révén további ben megvalósítható jobb mailag, sem politikailag. s többszáz új lakás létesülhet, üzemszervezéssel. azzal érvelnek: -ha eddig Felhívta azonban a figyel­Ezutan arról beszélt, hogy megfeleltem, ezután is meg- me| arra. hogy egvetlen üzemi vezető sem felelek*. Az élet azonban értelmezheti mereven az öt- növekvő feladatokat állít éves terv számait. Például mindannyiunk elé, s ezeknek előfordulhat, hogy egves a feladatoknak a lemaráHok üzemek olyan adottságokkal előbb-utóbb nem tudnak ele­rendelkeznek, amelyek lehe- get tenni. ,j osztásé ben és minél több embert bevonjunk az állami munkába. Hogy ezen az úton haladunk, ezt bizonyít­ja 9iz országgyűlés legutóbbi ülése is. hiszen az elfoga­dott törvényeket az ország­gyűlés 12 áÚándn bizottságá­ban 204 képviselő részvételé­vel előzetesen megvitatták. A vitában 126-an felszólal­tak, s a törvényjavaslatuk tárgyalásakor az országgyű­lés ülésszakán is 54 képviselő mondotta el maga és válasz­tói véleményét. Ez is bizonyítja a szoeialista de­mokrácia széleskörű kiter­jedését. A jövőben még szorosabb kapcsolat alakul kj, az or­szággyűlés és az alsóbb ál­lamhatalmi szervek között. Munkakapcsolatot létesítenek az országgyűlés és a megyei tanácsok állandó bizottságai között- A jövőben js azt az utat járjuk, hogy minden tör­vényalkotás a nép közremű­ködésével menjen végbe. Néhápy kritikus megjegy­zést; is tett Rónai elvtárs hiá-» nyolva, hogy a vjta s Tvn a megyei pártbizottság ülésén kevés szu eseti az olyan rejtett tartalékokról, mint a jobb üzemszervezés, a tervsae­rü gyártás, a társadalmi tulajdon védelme, a munkafegyelem megszilár­dítása, a baleset elleni küz­delem, a dolgozok kezdemé­nyezéseinek íelkarolasa. s a dolgozó emherrel való humá­nus, szocialista bánásmódról. S végül ismételten jó mun­kát kívánt a megye kommu­nistáinak az előttünk álló feladatokhoz. A vitában sok szó esett a kádernevetésről és ezzel kap­csolatban külön napirendi pontként Siklós János elv­társ. a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő ezzel kapcsolatban a megyei part­végrehajtóbizottsag állas­pontját. Az SZKP XXII. kongresszusa iskolapéldája az elvi politikának Gondosan készítsük etö a jövő éri tervet Tudományosan kell foglalkoznunk az iparszervesés kérdéseivel se a tervezők, se az építő vállalatok ne vonakodja­nak az emeletráépítéstől, nnh* ez esetleg nem any­nyira gazdaságos, mint az új épület. Végül részletesen beszélt arról, hogy már most meg . ... . _ • . . . .. . :x„ _ _ kell kezdeni a felkészülést Ládányi Benedek elvtárs, értékre nott a helynpar pro- az jggo évi tervre, hogy cz­a szegedi tanács v. b. elnök- duktuma ég a második öt- úttal ne forduljon elő az helyettese a gazdasagpohti- eves tervben eléri a 220— évenként megismétlődő első kai szemlélet fejlesztesenek jso milliót negyedévi visszaesés fontosságáról beszélt felszó­lalnia első részében, majd kitért arra, hogy a METESZ­be szervezett mérnökök, mű­szakiak ambícióját, terveink jobb megoldásához nagv se- Felszólalt a vitában Kor- következménye, hogy az el­gibséget nyújtó társadalmi dos János elvtárs, a megyei műit háromnegyed évben akiivitást., tervszerűen kell pártbizottság ipari osztályá- csökkent, az újítások száma felhasználnunk a megye öt- nak vezetője is. aki először és az elfogadott újításoknak eves tervének fontos céljai a normákról szóló határozat is csak 84 százalékát valósi­erdekében. Kétségtelen, hogy végrehajtásaban elért ered- tották meg A mind maga­gazdasági menyekről, valamint a nega- sabb színvonalra emelkedő Hangsú- termeiés, a mind bonyolul­tabb gépek korábban csak a normák kiigazítása csak azok az emberek tudják elű­az elsó lépés volt. Azon- re vinni a technikai fejlődést han még kevés történt az újítások révén, akik lépést üzemszervezés megjavítása tartanak a technikai fejlő­tekintetében. déssel. Beszélt arról, hogy a legfe.i- Részletesen beszélt Nagyon lelkesítőek a terv lettebb kapitalista orszagok­rel ki tűzései. Csongrád mo- ban is rendkívül nagy figyel­gyébon is új iparágak ho- met fordítanak az iparszer­vezési szakemberképzésre. A tőkés konkurenciában csak az a gyár bírja a versenyt, az ötéves terv erőforrásaink elégtelensége tfvumokról beszélt, miatt még nem nyújthat or- lyozta, hogy voslást minden megyei prob­léma megoldásához, mégsem szabad szem elöl téveszte­nünk óriási Jelentőségét az se asz ország és Csongrád megye szempontjából. nosodnak meg. Szegeden a vegyipar, vagy Caongrá­don a papíripar. • a gazdasági és politikai ve­zetők együttműködésének fontosságáról, a közös cél: az üzemi terv maradékta­lan teljesítése érdekében. A terv keretében tovább ahol a legkorszerűbb az ipar- Hangsúlyozta, hogy a Makói fejlődik a helyiipar tevé- szervezés. Az SZKP XXII. Bútorgyár hónapok óta töb­kenvsege. Néhány évvel ez- kongresszusa ugyancsak nagy bek között azért nem teljesíti előtt egy-egy helyiipari val- jelentóséget tulajdonit en- tervét, mert a gazdasági és lalat örült, ha egy hasznait nek. Közben nálunk az ta- politikai vezetők nem értik gépet kaphatott, most vt- pasztaiható, hogv egyes ipari meg egymást. Ennek a tőr­szont sok millió forint jut a vezetők — különösen a kö- hetetlen állapotnak aztán gépberuházásaira, sépkáderek — nem képezik nemcsak az üzem kollektí­alatt magukat tovább, a szakmai vája. hanem az egész nép helyiipar Szegeden rövid idő 120-ról 170 milliós termelési rutinra építenek. Ennek is kárát látja. | Az élet bebizonyította: helyes az MSZMP politikája Felszólalt a vitában Rónai Sándor elvtárs, a Polttikav Bizottság tagja, ai ország­gyűlés elnöke is. Felszólalása elején átadta a Központi Bizottság üdvöz­letét és sok sikert kívánt az ötéves terv nagy célkitűzé­seinek megvalósításához. — A beszámolókat és a felszólalásokat hallgatva az jutott eszembe, hogy milyen nagy fejlődés történt, ebben a megyében is amióta leg­utoljára. 1950 december 8-án tartott nagyaktfva illésen itt jártam. Mint ismeretes ezen a nagyaktfva ülésen ismer­tettük a part Intéző Bizott­ságának hatarozatat, amely elemezte, melyek voltak azok az okok, amelyek az ellen­forradalmat kiváltották, mit kell tenniök a partszerveze­teknek, hogy a párt útmuta­tásai alapján az egész nép nagy lépésekkel menjen to­vább előre a népgazdaság szocialista fejlődésének útján, ami előmozdítja a dolgozó nép életszínvonalának a fej­lődését — mondotta beveze­tőben Rónai elvtárs. — Az élet azóta bebizo­nyította. hogy akkor helye­sen határozta meg pártunk Intéző Bizottsága az általá­nos politikai és gazdasági tennivalókat, helyesen mutatott rá a kétfrontos harc feladatai­ra, hogy mit kell tenni a rcvizioniznws kártékony mérgének. valamint a szektás, dogmatikus néze­teknek és maradványai­nak felszámolása érdeké­ben, hogyan lehet kiküszöbölni a személyi kultusz következ­ményeit és biztosítani a kol­lektív vezetést. — Nagy eredménveket ér­tünk el mind a pártépítés­ben, mind a párt- és töme­gek kapcsolatának megerő­sítésében, mind a szocializ­mus építésében. Az élet bi­zonyította, hogy ez a poli­tika helyes volt es helyes marad a jövőben is. Joggal hangsúlyozta Kádár János elvtárs, az országgyűlés Ülé­sén mondott felszólalásában, hogy pártunknak nincs szüksé­ge új kormányprogramra, azon az úton kel: járni változatlanul, amelyen ed­dig haladtunk, hogy a második ötéves terv, az oktatási törvény, a VII. pártkongresszus határozatá­nak végrehajtásával lerakjuk a szocializmus alapjait ha­zánkban. döntő lépést te­gyünk a szocializmus felépí­tésének útián. A továbbiakban Rónai elv­társ foglalkozott az SZKP világtörténelmi jelentőségű kongresszusával. Kitért arra az elvi megállapításra, hogy a szocialista tábor országai testvéri együttműködése le­hetővé teszi: többé kevésbé történelmileg egyidőben ér­kezzék el minden szocialista ország a kommunizmusba. Efelé a cél felé azonban úgy ha­ladhatunk gyorsabban, ha népünk minden erejét maiz isit juk a második öt­éves terv sikeres teljesí­tésére ét túl eljesítésére. Az SZKP XXII. kongresszu­sa egyébként sok olyan kér­dést vetett fel, amit pártunk tagjai és a pártunk politi­káját követő pártonkívüliek is hosszú ideig tanulmányoz­nak. mert ez a kongresszus a belőle leszűrt tanulságok hasznosításával szamunkra is mutgtja az utat. A kongresszuson elhang­zott több kérdéssel foglalkoz­va többek között kitért Ró­nai elvtárs arra, hogy mi­lyen tennivalóink vannak a szocialista demokrácia ter­A megvei párt-végrehajtó­bizottság beszámolója beve­zetőben arról szólt, hogy az utóbbi háromnegyed év alatt különböző városi, járási és megyei párt, tanács és más állami fórumoknak több fe­gyelmi ügyet kellett lefoly­tatniok, vezető funkcionáriu­sok ügyében. Ezekben a fe­gyelmi ügyekben igen sok esetben a hata­loAimal való visszaélés va­lamilyen formája jelentke­zett. Voltak és talán vannak még ma is egyesek, akik azt gon­dolják, hogy mert funkció­ban vannak, valami különle­ges jogokra, különleges hely­zetre tarthatnak igényt. Pe­dig nincs különleges helyze­tű ember, vezetőre és beosz­tottra egyformán vonatkoz­nak a párt szabályai és az állam törvényei. A fegyelmi eljárások során kiderült, hogy több volt vezető olyan légkört alakított ki maga kö­rül, amelyben féllek az em­berek véleményt mondani az illető vezető munkájáról, de ezek az emherek nem is vol­tak kiváncsiak dolgozó tár­saik véleményére. Csaknem minden esetben megállapítható, hogy a párt és állami apparátus részéről hiányzott, gyenge, vagy fel­színes volt a? ellenőrzés Ez több esetben abból a hibás felfogásból eredt, hogy -mi­nek rontsuk a bizalom lég­körét-. Mintha talán az el­lenőrzés azt jelentené, hogy ezzel elhintjük a bizalmat­lanság csíráit. E- a pártpoli­tika hamis felfogása, vagy pedig az ellenőrzés gyenge­ségének mentegetése. Volt egy másik ok is, ami miatt idejeben nem állíthattuk meg a helytelen útra lépő embereket, az pedig az volt, hogy -ha szólok, megsértőd­nek- Ez nem kommunista, nem elvi felfogás, hanem az emberi kapcsolatok kispolgá­ri megítélése. Hibát mindenki követhet el, ez ellen senki nincs be­biztosítva. De úgv gondol­kodni, hogv -inkább nem szólok, hadd csináljá, majd ha annyi lesz a rovásán, hogy nyilvánvaló lesz. úgy is lebukik-, az ilyen eljárás an­tiszocialista, antihumanista, ellent mond pártunk káder­politikájának. Az egy eszmét valló, egy ügyel szolgáló emberek­nek egymás szemében nyíltan meg kell monda­niek, ha egymás munkájá­ban. magatartásában hi­bákat észleinek, s elsősorban választott szer­vek, plenumok előtt. Mert ez mindenki számára tanul­ságos. Senkinek sem lehet nyugodt a lelkiismerete i)d­dig, amíg nem kísérelte meg a másikon való segítést. Aki hallgat — noha tudja, hogy másik dolgozótársa hibát kö­vetett el —, az nem a ká­derek megmentésének, ha­nem a káderek --kinyírásá­nak- politikáját folytatja. A beszámoló hangsúlyozta, hogy szám'os esetben előfor­dul. amikor a káderek elbí­rálásában elvi politika he­lyett személyi politika érvé­nyesül: -ez az ember szim­patikus. az az ember anti­patikus-. Ahol az elvi politika he­lyett személyt politika ala­kul ki. ott előbb-utóbb nagy bajok keletkeznek. Ezért a személyi politikáért — amikor mindent szubjek­tív alapon ftéltek meg — a személy kultusz idején a párt kemény árat fizetett, ilyen politikai légkörben nincs egészséges mérce, nem az számít, ki mennyit tud, ki mennyit tett a népi de­mokráciáért. a szocializmu­sért, hanem más, egyéni szempontok érvényesülnek. Akadnak még a megyében egyesek, akik mintha nem értenek az 1956-os tanulsá­gokat. Hogv le kell számol­ni a revizionista hamisítás­sal. de ie kell számolni ma­radéktalanul a szektás, dog­matikus torzítással is. mc-rt ez visszaszorítja a közéleti demokratizmust. Nem sza­bad megtűrni a vezető kol­lektívákban a bizalmatlan­ság szikráját, nem szabad megbántanunk az embereket önérzetükben, nem ítélhet­jük meg szubjektív alapon őket. Az emberek meeítelése minden komoly testületben csak elvi alapon történhet. Káderpolitikánk csak párt­politikánk elvi alapjaira épülhet, s ha ez maradék­talanul így lesz minden testületben, akkor csök­kenni fog azoknak az ese­teknek a száma. hogv egyes vezetőkel sorozatos hibák miatt el keil távo­lítani beosztásukból. Ehhez azonban szakítani keil az álemberséggel, a li­beralizmussal, a -ne szólj szám. nem fáj fejem- oppor­tunista tétellel. Bátor, etv­társi. kommunista kritikai légkórt kell kialakítani min­den vezető testületben, amit áthat a kommunista huma­nizmus, a segítőkészség, az elviseg. Az SZKP XXII. kongresszusa iskolapéldája az elvi politikának. Hrus­csov elvtárs vezetésével az SZKP Központi Bizottsága r.agy elvi bátocsággal védel­mezte meg és védelmezi a XX. kongresszus politikáját. Ennek az elvi bátorságnak kell érvényesülnie a mi ká­derpolitikánkban is. Ezzel az elvi bátorsággal kell megvé­delmezni minden torzítástól pártunknak, a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak az élet által igazolt, az egész magyar nép. valamint a nem­zetközi munkásmozgalom által helyeselt politikaját — hangsúlyozta a megvei párt­vegrehajtóbizottság beszá­molója. Az SZKP XXII. kongresszusának egyik szünetében Maurice Thorez és Jeanette Ver­meorsch Germán Tyitov szovjet űrhajóssal beszélget k.

Next

/
Thumbnails
Contents