Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-17 / 245. szám

3 Kedd, 1961. október tt. Ujabb sikeres szovjet rakétakísérlet Október 15-én a Szovjet­unió újabb sikeres rakéta­kísérletét hajtott végre." A rakéta a Csendes-óceán kö­zépső térségében, több mint 12 ezer kilométer távolság­ban csapódott le. A telemetrikus mérések adatai szerint a rakéta pá­lyája. a soklépcsős rakéta valamennyi rendszerének és fokozatának működése pon­tosan megfelelt az előre ki­dolgozott programnak. A rakéta utolsóelőtti lép­csőjének makettje a kijelölt térségben, a kiszámított be­csapódási pont közvetlen kö­zelében érte el az óceán víz­szintjét. A TASZSZ "október 14-i közleményével összhangban a megadott térségben foly­tatják a rakéták kipróbálá­sát. (MTI) Ot év alatt megkétszereződik a mezőgazdaságban a gépi munka Nagy ütemben halad Szegeden az áttérés a 220 voltra A DÁV szegedi igazgató­sága ütemterv szerint kap­csoltatja át Szegeden a fe­szültséget a 110 voltról 220­ra. A várost a munkák kez­detekor transzformátorállo­más körzetekre osztották fel. A nagy ütemben hala­dó átszerelés nemrégiben készült el a Hungária transzformátorállomás kör­zetében. az Anna-kúti kör­zetben az autójavítónál és a Vár utcában. Jelenleg a Tömörkény utcában dol­goznak. A tervek szerint még eb­ben az évben befejezik az áttérést a 220-as áramfe­szültségre a Bajcsy-Zsilin­szky utcában, a jogi egyete­men és a központi egyetem épületében. így az év vé­gére a Belvárosban befeje­ződik a vezetékek átszere­lése. A jelenlegi, mintegy 30 ezer lakásból. intéz­ményből jövőre már csak háromezer helyen marad 110-es áram. Természetesen ezt is megszüntetik a jövő évben és fokozatosan az egész városban áttérnek a 220-as volt használatára. A törvényerőre emelkedett második ötéves terv kimond­ja, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésére elő­irányzott erőforrásokat el­sősorban a gyorsan és gaz­daságosan megtérülő beruhá­zásokra kell összpontosítani. Ez az irányelv is, de a me­zőgazdasági munka termelé­kenyebbé tételének és meg­könnyítésének feladata is meghatározza a következő években a mezőgazdaság gé­pesítésének jelentős előreha­ladását. A második ötéves terv vé­gére a fizikailag nehéz és az egészségre káros mun­kafolyamatokat teljes egé­szében. s ezenkívül sok más munkát is gépek vé­geznek majd. A mezőgazdaságban alkal­mazott gépi munka öt év alatt körülbelül megkétszere­ződik: egy hold szántóterü­letre tavaly átlagosan 3,5 normálholdnyi gépi munka jutott, 1965-ben pedig csak­nem hét normálhold jut. Az alapvető talajmunká­kat, a gabonavetést, a siló­kukorica-betakarítást és a kapálást teljes egészében gépesitik. Az utóbbit az teszi lehetővé, hogy másfélmillió holdon alkalmaznak majd vegysze­res gyomirtást, s így lénye­gesen csökken a kapálandó terület. A gabonabetakarí­tásmak 85. kukoricavetés­nek 60. a pillangósok kaszá­lásának 97 százalékát vég­zik majd gépek. A gépesítés színvonala ter­mészetesen nem lesz azo­nos az egész mezőgazdaság­ban : az állami gazdaságok­ban, mint már teljesen kiala­kult nagyüzemekben, gyor­sabban növekszik. Itt egy hold szántóterületen 10—12 normálholdnyi gépi munkát végeznek írjajd, a gabonát és szálastakarmányokat teljes egészében, s nagyrészt a ku­koricát is géppel takarítják majd be. Ezeket a célokat a gépállo­mány jelentős mértékű nö­velése biztosítja: öt év alatt a népgazdaság 14 milliárd forintot fordít mezőgazdasági gépek be­szerzésére. Az ötéves tervben számot­tevően megváltozik a gépi beruházások szerkezete. Ed­dig a gépi beruházásoknak 55—65 százaléka a traktorok­ra esett, ezentúl csak 30— 35 százaléka. Abszolút mér­tékben természetesen to­vább növekszik a traktorbe­szerzés: az első ötéves terv­ben mintegy 13 000, 1955 és 1960 között nem egészen 20 000 új traktort kapott a mezőgazdaság, a második öt­éves terv előirányzata pedig 37 000. De az arány megvál­tozása jellemzően mutatja, hogy míg korábban a vonó­erő növelése volt a legfon­tosabb feladat, most már a munkagépek állományának fejlesztése kerül előtérbe. A traktorállomány a ta­valyi 41 000 darabról az öt­éves terv végéig 62 000-re nő — a 37 000 új traktor be­szerzése ugyanis lehetővé te­szi csaknem 16 000 régi, el­avult és elöregedett erőgép kiselejtezését, ami a gép­park minőségi javulását is eredményezi. Az új trakto­roknak több mint a fele ke­rül a termelőszövetkezetekbe, amelyek jelenlegi mintegy 10 000-es állományukat kö­rülbelül 20 000—25 000-re bő­vítik. Az állami gazdaságok már szinte teljesen kialakult erőgépparkja nem bővül lé­nyegesen. A munkagépek között leg­jelentősebbek a gabonabe­takarítás gépei. A mező­gazdaság öt év alatt öt­ezerhatszáz hazai és az idén különösen jól bevált szovjet SZK—3-as kom­bájnt, valamint — ugyan­csak a Szovjetunióból — kétezerötszáz rendrearatót kap. A talajművelés és a növény­védelem gépei mór teljesen kialakultak: itt úgyszólván minden munkafolyamathoz kész, bevált típusokat lehet beszerezni. Néhány adat a beszerzés mértékéről. Tíz­ezerhétszáz új vetőgép, hu­szonhatezerötszáz traktoros­eke, s annyi növényvédelmi gép kerül a mezőgazdaság­ba, hogy 1965-ben minden 1500— 2000 hold szántóra és min­den kétszáz hold szólőre jut egy nagy teljesítmé­nyű permetező-porozó. A betakarításra szolgáló gépek kialakítása nagyi-észt még a kutató intézetekre, tervezőkre vár. A kutatások egyik legfontosabbja a kukoricabetakaritás gé­pesítésének megoldása. További fontos feladat a rendkívül munkaigényes cu­korrépatermesztés gépesítése: a vetőgéppel már kísérletez­nek, a betakarítás gépi meg­oldása viszont világszerte probléma, s nem biztos, hogy ezen a téren a közeli évek­ben jelentősen előrehaladha­tunk. Az ötéves tervben nagymértékben fejlődő kerté­szeti termesztéshez többféle külföldi gépet próbálnak ki. A számottevően növekvő mezőgazdasági géppark fo­lyamatos üzemeltetése, gaz­daságos kihasználása meg­követeli a gépjavítás tovább­fejlesztését is. öt év alatt csaknem tízmilliárd forintot költünk pótalkatrészekre. Mezőgazdaságunk gépesí­tésének nagyarányú prog­ramja a szocialista orszá­gokkal kötött hosszúlejá­ratú kereskedelmi szerző­déseken alapszik. Ilyen együttműködés. a KGST-n belüli munkameg­osztás nélkül a gépesítés gyorsütemű fejlesztése meg­oldhatatlan lenne. Budapestre érkezett az Indiai Köztársaság alelnöke Dobi István fogadta dr. S. Radhakrishnant Dr. S. Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság alelnöke a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának meghívásá­ra, vasárnap este tíz óra után néhány perccel hivata­los látogatásra Budapestre érkezett. Az alelnököt ünne­pélyesen fogdták a Ferihegyi­j repülőtéren. Dr. S. Radhakrishnan alel­I nököt Nagy Dániel, az Elnö­ki Tanács elnökhelyettese meleg szavakkal üdvözölte. Az Indiai Köztársaság alel­nöke köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, sörö­mének adott kifejezést, hogy Magyarországra látogatha­tott. Az alelnök fogadta a dísz­őrség parancsnokának jelen­tését, majd felcsendült az | indiai és a magyar Himnusz. Dr. S. Radhakrisnan Nagy Dániel társaságában, ellépett a díszőrség előtt és köszön­tötte az egységet. Üttörő­kislány virágcsokrot nyújtott át a kedves vendégnek, aki ezután köszöntötte a fogadá­sára megjelent magyar sze­mélyiségeket, a diplomáciai képviseletek vezetőit. Az ünnepélyes fogadtatása díszőrség díszmenetével feje­ződött be. Dr. S. Radhakrish­nan Nagy Dániel társaságá­ban gépkocsiba ült és rendőri motorosok díszkíséretében szállására hajtatott. Dr. S. Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság alelnöke hétfőn délelőtt tisztelgő lá­togatást tett Dobi Istvánnak a Népköztársaság Elnöki Ta* nácsa elnökénél az Ország­házban. A rendkívüli szívélyes, ba­ráti légkörű fogadásom a ma­gyar államférfiak hosszasan elbeszélgettek az Indiai Köz­társaság alelnökével. Dr. S. Radhakrishnan al­elnök a látogatás végén be­írta nevét az Elnöki Tanács vendégkönyvébe. Dr. S. Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság alelnöke hétfőn délelőtt a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősök emlékmüvét. Ugyancsak hétfőn, látoga­tást tett az Orion Gyárban. KÉPVISELŐI LÁTOGATÁS r a rúzsai homokon j A Magyar Partizán Szövetség nyilatkozata Hallassa hangját a világ minden népe a békéért A Magyar Partizánok, el- gyó, haladó tömegeivel, s a lenállási harcosok, köztük a Német Demokratikus Köz­nemzet kozi társaság, az első német mun­Williant Foster temetése Szombaton, Chicagóban, ahol annak idején megala­kult az Egyesült Államok Kommunista Pártja, a párt vezetői és tagjai végső bú­csút vettek William Foster­Jő 1, a párt tiszteletbeli el­nökétől. spanyolországi brigád volt magyar önkénte- . , . ,,, , ,, , sei felhívják a világ min- kas-Paraszt állam bekes, ha den szabadságszerető és bé- 'adó politikájával. Üdvözlik Tanácskozott kevágyó emberének figyel- a magyar országgyűlte múlt a Nehézipari Minisztérium met arra. hogy ma ,s orsza- heti á!lásfoglalasát a német d jl,jL f "V guk nemzetük aruoi azok, békeszereődés megkötésére ' kollégioma akik korunk legreakciosabb. ^ aláírására. Helyeslik A Nehézipari Minisztérium egagressziyebb köretnek po- mindazokat a lépéseket, ame- kollégiuma hétfői ülésén ictiKajat támogatják. Nem lyek a Német Demokratikus Czottner Sándor miniszter vetetlen, hogy ma újra egy Köztársaságnak, az európai j elnökletével megvizsgálta, béke e fontos támaszpontja- hogyan fejlődött a tárca nak további szilárdítását újítómozgalma 1960-ban és taborban van Franco és a német militarista reakció. Nem véletlen, hogy a népek h^ák" m^kkaiHMTl) beke.ienek es szabadsaganak legfőbb ellenségei, az ameri- i , • - ~ kai imperialisták, s a nyu­gatnémet revansisták. ma ugyanúgy szítják a függet­len népek elleni összeesküvé­seket, ahogy Hitler szervez­te és támogatta Franco fa­siszta lázadását. Hallassa a világ minden népe hangját ezzel a bűnös politikával szemben, követel­je az igazság, a jog és a hu­manizmus nevében a 22 éve Franco börtöneiben sínylődő spanyol hazaj'iak szabadon­bocsátását! Tiltakozzék Hit­ler bűntársainak mai szere­peltetése ellen a nyugatné­met kormányban, hadsereg­ben. tiltakozzék a hitleri re­vansisfa. militarista politi­ka újjáélesztése ellen. A volt magyar partizánok, ellenállási harcosok szolidá­risak Nemetorsaág békeva­Televizióközvetítés az SZKP kongresszusáról A szovjet televízió október 17-én, magyar idő szerint reggel 7 óra 55 perces kez­detlel közvetíti az SZKP XXII. kongresszusának ün­nepélyes megnyitóját. A magyar televízió megkísérli a közvetítés átvételét. az idei első fél évben. A kol­; légium megállapította: a tár­ca ágazatainak, a bányá­szatnak, a villamosenergia iparnak és a vegyiparnak az újítási mozgalma, noha csökkent a benyújtott újítá­sok száma, mégis jól haladt, mert az elfogadott és a be­vezetett újítások száma vi­szont nőtt és a népgazdasági eredmény is javult. Ezután a tárca revíziós munkáját, vitatták meg. Vé­gül a höemergiagazdasági és tervező vállalat .sokfelé ága­zó munkáját vizsgálta felül a kollégium. Több ezer ruházati, vasmüszaki, játék és kfpmetikai cikk árát mérsékelték Hétfőtől kezdve a belkereskedelmi miniszter és a SZÖ­VOSZ elnökének együttes utasítása alapján több ezer árut leértékeltek. A leértékelés elsősorban a ruházati cikkeket, a vasmüszaki cikkeket, a játékokat és a kozmetikai sze­reket érinti. Ezekpek az áruféleségeknek a fogyásét ói árét aM-alaban 36—36 százalékkal merséke+tefc Első pillanatra talán nem ! is mond sokat ez a kép, i amelyet itt látnak lapunk­ban olvasóink. Pedig való­jában, ahogyan e néhány ember egymással beszélget, maga a történelem. Vagy legalábbis nagy-nagy törté­nelmi változás tükrözője. Régen és most Mielőtt tovább szőnénk e gondolatot, hadd idézzünk egy másik képet. Elegáns, zergetollas, glaszékesztyűs úriember tekint alá a köny­nyű homokfutó üléséről az előtte álldogálló kopottru­hás parasztokra. Azok fél­szegen, félénken kalapjukat, sapkájukat kezükben gyür­mölészve hallgatnak, figyel­nek a leereszkedő szavakra. Az országgyűlési képviselö­| jelölt jött el látogatóba vá­j lasztókörzetébe. Igen. a je­I lóit, mert mire aztán meg­választották. azután nem­igen láthatták többé a »ván­i dorló földek« szegényes há­j zai között. A naptár az 1930-as esztendők valame­lyikét jelezte akkor ... Valójában nem is olyan sok idő telt el azóta. A ké­pen — amelyet most la­punkban közlünk — ugyan­csak egy országgyűlési kép­viselő beszélget választókör­zete egyik községében. s nem is a választás előtt, ha­nem ezúttal is az ország­gyűlés ülésszaka után, amelyről kötelességének tar­totta tájékoztatni választóit, s egyúttal meg is hallgatni őket, örömeikről vagy gond­jaikról, panaszaikról. S vá­lasztó és képviselőjük úgy beszélgetnek egymással, mint régi. jó barátok, kik­nek közös az örömük, kö­zös a bánatuk. De hiszen így is van ez!... A ssegedi /arás orszag­gyűlési képviselője, Komó­csin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Népsza­badság szerkesztő bizottsá­gának vezetője — mint ar­ról vasárnapi lapunkban már írtunk — kereste fel szombaton Öttömös és Mó­rahalom, vasárnap pedig Rúzsa dolgozóit. Felvéte­lünk a rúzsai képviselői be­számológyűlés előtt készült, balról a harmadik Komó­csin Zoltán elvtárs. Vele szemben Berényi Benjámin, a rúzsai Haladás Tsz ková­csa homlokára tolt kalap­pal, még a kezét is a zse­bében felejtkezve melege­dett bele a beszélgetésbe, hogy hamarjában elmond­hasson mindent, amiről oly jóleső beszámolni. Nyoma sincs az alázatnak, mert­hogy nem is kívánja meg ezt ennek az országnak egyetlen vezetője sem. Egyet kivannak csak: őszinte, igaz szót. Ebben nem is volt hiány a vasárnapi képviselői lá­togatáson sem Rúzsán, aho­va elkísérte Komócsin Zol­tán elvtársat Ábrahám An­tal elvtárs, a Csongrád me­gyei pártbizottság osztály­vezetője és Turai Zoltán elvtárs, a szegedi járási pártbizottság osztályveze­tője is. Mindannyian öröm­mel hallották, hogy a szocialista átalakulás útján járó faluban milyen szív­melegitö eredmények szü­lettek. — Több szőlőt, gyümöl­csöst telepitettünk, mint amennyit azelőtt itt száz év alatt telepítettek a község­ben .. . — Jó közepes terméssel fizet idén a szőlő, de a mi­nőség xdtb . lesz az ahnuü événélj^i — Van, hogyne volna te­levízió is a faluban, mozi­előadások is vannak. Hát azért egy szép, új kultúr­ház is elkelne, mert igényli a fiatalság különösen ... így sorjáztak egymás után a tájékoztató mondatok, ki ezt, ki azt mesélte el kép­viselője érdeklődő kérdései­re. S komoly is, meg neve­tős is volt a felelet, amikor Komócsin elvtárs ezt kér­dezte maga is tréfásan ad­ta fel a szót: — Most, hogy ilyen fe­szült a nemzetközi helyzet, nem gondolnak-e kilépésre a tsz-tagok közül? — Nem érünk rá ilyesmi­re — hangzott a válasz. — Most a munka az első Sokoldalú tájékoztatás Őszinte, igaz beszéd volt ez, mint. ahogyan a legköz­vetlenebb őszinteséggel száll a. gyűlés figyelmesen hall­gató szépszámú résztvevői­hez is Komócsin Zoltán, aki az emelvényen a megyei és a járási vendégekkel együtt Balogh Gyula községi párt­titkárral és dr. Vereczkey Ernő orvossal, a községi nép­front bizottság elnökével fog­lalt helyet. Az országgyűlés munkájá­ról, a nemzetközi helyzetről, a jövő lehetőségeiről és sok más hasonlóról esett szó a nagy-nagy érdeklődéssel ki­sért beszámolóban. Sokolda­lúan tájékozódhatott a hall­gatóság minden időszerű eseményről, s bizonyára so­kaknak jutott eszébe, hogy amelyik országban ilyen közvetlen, őszinte a kapcso­lat a dolgozó emberek és vezetőik között, ott bizto­san tervezhetünk, számit­hátterek mmnkank műmtől­esesra.

Next

/
Thumbnails
Contents