Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-15 / 244. szám

Vasárnap, 1961. október 15. 4 Egy liter tej és költségei ^ az Öthalmi Állami Gazdaságban ^ Balástyai szövetkezeti majorépítők J fia magasak a fcjcsi átlagok s jelentős nyereség mutatkozik, azt mondják a szövetkezeti gazdák: ez igen, ezzel érdemes törődni. Nem ke 11 a tanácsnak biztatni őket, bogy gyorsabban fejlesszék a tehénállományt. Számos gazdaságban azonban még nagyonis szüksége mutatkozik az ösztökélésnek, mert a tejbozamok alacsonyak, sa literenkénti önköltség sokszor a fogyasztói árat is magasan meghaladja. Iliba. hogy éppen a tejtermelés kérdéseiről esik mostanában Iegkev csebb szó az értekezleteken. Pedig mondanunk sem kell: a tej, a sokféle tejtermék legalább olyan fontos ncpclrlmezési cikk. mint a szőlő, a gyümölcs, vagy a zöldségféle. Két megyében is az e/ső Az öthalmi Állami Gazdaság vezetői, szakemberei nem vártak eddig sem a biztatásra. Már korábban munkához láttak. Ma pedig jogos büszkeséggel, elégedettséggel mondhatják: két megyében, Csongrádban és Békésben — sok nagymúUú állami gazdaságot megelőzve — a legjobbak között vannak a tejtermelésben. A siker jelentős mértékben Pásztói Lajos vezető mezőgazdász nevéhez fűződik, ki a jó szakember biztonságával a két megye összes állami gazdaságait túllicitálva vállalta, hogy 1961-ben 125 fejőstehén után idén még több olyan gazdaság is lesz, ahol a tej önköltsége az általános költségekkel együtt a három forintot is meghaladja majd. Ezek után nem érdektelen, milyen módszerrel született ez a siker. A magyarazat — mint Pásztói Lajos mezőgazdasági mérnök elmondotta — elsősorban a szakszerű szarvasmarhatenyésztői munkában van. Megkülönböztetett gondot fordítunk a termelési eredményeken alapuló selejtenégyezer literre emelik öt- zésre, a legjobb tenyészhalmon az egy tehénre jutó egyedek kiválasztására. Friss hetőséggel, amíg nincs borkerül "befejnünk*. Az így előkészített jószágok aztán hosszú ideig maradhatnak a tenyésztésben. — S milyen kihasználatlan lehetőségek vannak még a tej önköltségének csökkentésére? Még sokkal olcsóbb is lehetne — Évente mintegy 40—50 ezer liter tejjel tudnánk ugyanettől az állománytól még többet adni a fogyasztóknak, ha a megyei igazgatóság lehetőséget teremtene ahhoz, hogy itatásos borjúnevelésre térjünk át. Például 100 borjú felneveléséhez 70 ezer liter tejet használunk el. A borjaknak viszont csupán 12 napos korukig van szükségük teljes tejre. Ezután már a fölözött tej is megfelel itatással. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ma még 100 borjú esetében 70 ezer liter tejjel érjük el ugyanazt a nevelési átlageredményt, amit különben 30 ezer liter tejjel is biztosíthatnánk. Mindaddig azonban nem élhetünk e lcé\'í, tejmennviséRcL ~ ( korban m csaknem vállalásból terv született, s , a tervet a jó szakirányítás- minden tehén 20 liternel sal időről időre pontosan több tejet ad naponta. S a teljesíti a gazdaság állatte- szakma művészete abban nyésztésben dolgozó•munkás- v h ezeket a magas kollektivaja. Mar most biz- . "J, " júistállónk, melybe az ellés után külön helyezhetnénk el a borjakat. A bemutatott eredményeknek, módszereknek meg kell győzniök az állami gazdaságok igazgatóságát — Huszonöt nappal ezelőtt még kopár szántóföld volt e helyen. Ma pedig máilázas tempóval épülő szövetkezeti major emelkedik ki az aprócska tanyák, szárazságtól korán elaszott kukoricaszárak közül. A balástyai Móra Ferenc Tsz gazdái az építkezők és a tulajdonosok is. Az új központi major építése szép szimbóluma annak, milyen nagy szellemi, gazdasági erő keletkezett itt azáltal, hogy összefogtak a gazdák: a kukoticagórék építése egyszerre kezdődött a töréssel. S lám — mint fényképünk is mutatja — egy már kész. A másikról még hiányoznak a cserepek. de már töltik, hiszen a betetőzés 24 óráig sem tart. • • • tosra veszik, hogy lemaradás átlagokat hosszabb időreál- s„üksé„ esetén a Földművenem lesz, sőt az év végére landósítjuk. Közben is ál100—150 liternyi túlteljesítés iandóan számolunk: melyik ^ mutatkozik majd tehenen- tehénné, hol van az alsó fe_ A siker nagyságát azonban iési határ, amikor még gaznemcsak a kifejt literek mu- daságos a termelés. Ezen túl tatják. Igazi jelentőségét már kivesszük a termelésmindenekelőtt a felhasznált , „„ ,. , • „„ önköltség egyre zsugorodó bob Nagy gonddal alapo,szá maival mérhetjük. Lát- saggal készítjük elo a tetű k a Csongrád—Békés me- nyésztésre kerülő üszőket is. gyei állami gazdaságok igaz- Nem ritka do]og nálunk, aatóságánnk összesítő kimutatását, miszerint az öthalmi gazdaságban egy-egy liter tej termelési költsége 1 forint 90 fillér. S az igazgatóság területén csak a Felgyői Állami Gazdaság jobb ennél, ahol jelenleg 1 forint 39 fillért fordítanak csupán egyegy liter tej előállítására. Viszont a Felgyői Állami Gazdaságban az egy tehénre jutó évi tejmennyiség a terv szerint jócskán az öthalmi gazdaság mögött van. így hát bízvást mondhatjuk, az öthalmi állami tehenészet két megyében is az első. Szívvel-lélekkel megdolgoznak a fillérekért is. amit az önköltségcsökkentésben érnek el. Jelenleg már 52 fillérrel olcsóbb a tej literje öthalmon. mint a két megye 29 állami gazdaságában együttvéve. A jó tenyésztSl munka Az 1 forint 90 filléres önköltséget az év végére bizonyos általános költségek növelik még. A vezetők, szakemberek fizetését és néhány egyéb kiadást arányosan rá kell osztani a kifejt tej literjeire is. Hozzávetőleges számításokkal máris kimutathatjuk, hogy ebben a gazdaságban a tej literje az általános költségekkel sem kerül csak valamivel többe, mint a többi állami gazdaságok egy liter tejre jutó önköltsége, általános költségek nélkül. Várhatóan azonban a Csongrád—Békés megyei állami gazdaságok igazgatóságának területén az Kertészeti tanfolyam Szejieden Gyümölcs- es virágkerttezeti tanfolyam nyiü halhónapos ldótnrlnmmal a November 7 Mílvelüüisl Otthonban. Tizennyolctól 50 éves korig 30 férfi és nö Iratkozott be eddig e tanfolyamra. amciynck «K>a: "-att az örz.l Időszakban kéthetenként egy alkalommst, Januártól kezdve pedig hetenként kétszer tartják. Az érdeklódesre Jellemző, hogy Klskundorozsmáról, MlhálytelekrSl és Tápéról l» Járnak hallgatók a tanfolyamra. hogy az elsőfias teheneket is borjúválasztás után szaknyelven szólva 20 literrel silésügyi Minisztériumot is —, hogy felfigyeljen rájuk, s végre segítsenek a legszükségesebbekben. Nem különös-e az, hogy korszerűnek legkevésbé mondható feltételekkel dolgozó tehenészet hagy maga mögött a termelésben olyan gazdaságokat, melyektől több joggal várnánk hasonló eredményeket? Cs. J. tagságon múlik A dóci Tiszavirág Tsz-ről és gazdáiról A most két esztendős dóci geket, szervezetlenséget, só- kezet mindén tagja: ahogyan Tiszavirág Tsz-ben kitűnő- gorság, komaság alapján dolgoznak, gazdálkodnak, ek az adottságok, melyeknek döntöttek gyakran, olcsó úgy látják a hasznát, vagy a a kihasználásával rövid idő népszerűségre törekedtek a kárát. S tudják meg azok az alatt bő termest adó, magas tsz-tagok öntudatban elma- emberek — mert ilyenek is jövedelmű gazdaságot te- radt része körében. Így a vannak —, akik salamiféle remthetnének tagjai. Sajnos, korábbi vezetés egykori ér- "változásban* spekulálnak, mégis az a helyzet, hogy demeit elnyomták a súlyos hogy rossz lóra tettek, enymind tavaly mind az idén hibák, melyek eluralkodtak, hén szólva naiv ilyenféle elmessze elmaradtak az ered- Nem is oIyan régen a SZÖ" kéPzelésükmessze elmaradtak az eied Vf.tke7et gazdáj közü] üj el_ menyek a lehetőségek mo- nök került a tsz élére, s vágott. Pedig jelentősen előre- lamivel korábban, még taléphettek volna, ha másként vasz idején a régebbi agroKözös erővel csinálják. Értékmérő a munka A régebbi gazdasági vezetés, maga a volt elnök tűrte a súlyos fegyclmezetlenséSzüreti képek Pusztamérgesről A híres Csongrád megyei szőlő. Az Állami Pincegaz- a motorok, s azóta szünteleborvidéken, Pusztamérgesen daság nagy présházában már nül sajtolják a nagy hidraués környékén is beérett a szeptember 28-án felzúgtak likus prések a mézédes nedűt. Napok alatt telnek meg musttal az óriás, pohos hasú hordók. Dolgoznak a prések, az emberek a Rizling Termelőszövetkezetben s a háztáji gazdaságokban is. Sokan — mint például Veszelovszki Ferenc is — szőlő helyett kész mustot hoznak eladni. Kiszámították, hogy így gazdaságosabb. Ami a termés ruigysagát illeti, Pusztamérgesen is amolyan közepes. Sokat rontott a július óta tartó, szakadatlan aszály. Azonban, mint Vígh Vilmos, a pusztamérgesi állami pincészet vezetője elmondotta, a minőség lényegesen jobb az utóbbi évek átlagánál. A pincészethez tartozó körzetből 8500 mázsa szőlőt várnak a telepre. Ebből mintegy 6 ezer mázsára le is szerződtek a termelők. Mint megtudtuk, az állami gazdaság termésével együtt, előreláthatóan 14 ezer hektoliter Veszelovszki bácsi ugyancsak figyeli az átvevő kezét, jól álla- h-„r;;i „- -ífínmi *>in pitja-e meg a cukorfokot. Tizenkilenc és fél fok, elégedett az musl Kerul nt az altaml Pln~ eiació ls, az átvevő ls. ccgazdaság hordóiba. éj^p'js&íaémc' < /ÓE?,;? m Egykor még nagyon nehéz volt ez (Somogylné felv.) a munka. Most azonban már sOrített levegő csavarja ki a szőlő .Jelkét". nómust új váltotta fel. Idén már — a tavalyi évhez képest — javult a munkafegyelem, szervezettebb a gazdálkodás és a haladás, a tagság érdekében körültekintőbb, határozottabb a vezetés. Sógorság, komaság — nagyon helyesen így tartják a vezetők — nem lehet sem előjog, sem mentség; csakis egy dolog, a végzett munka és magatartás képezheti az ember értékmérőjét. Saját káruk Még mindig vannak azonban emberek, nem is kevesen, akik most, az őszi betakarítás idején napokon át hiányoznak a közös munkáJók a szövetkezeti gazdák földjei. A tsz jelenük és jövőjük, a gyors boldogulásuk a saját kezükben van. így látják ezt a Tiszavirág öntudatos, józan gondolkodású tagjai. A tagság túlnyomó többsége rendet, fegyelmet, a jó gazdálkodás és munka nyomán jó eredményeket akar. E törekvésük nem sikertelen és jelzi a Tiszavirág életképességét. Terven felül fizettek a kalászosok: a búza holdja átlagosan 13 mázsa 60 kilót, az őszi árpa pedig 19 mázsa 98 kilót adott. Szőlőből és gyümölcsből is több a bevételük, mint amire száipítottak. Megépítettek — állami segítséggel — egy 120 férőhelyes hizlaldát, egy 250 férőhelyes ból. Mások meg ot-hat orát sü]döszállást. Most épül egy dolgoznak csak naponként újabb 220 férőhelyes hizlalstb. Kár ez a közösségnek és da azután két darab ötvagotagjainak. hiszen a munka nűs kukoricagóré. elvégzését fékezi, ami vl- Idén _ a hjbak és szont a jövedelmet csökken- ahzálv ellenére is — a ti. A tsz vezetőinek — ezt az utat járják — a legöntudatosabb tsz-tagokkal együtt, szót kell érteniök a tagsággal a munkafegyelem jelentőségéről. Azokkal a tsz-tagokkal az tsz gazdáinak munkájával ér annyit, sőt lényegesen többet ér egy munkaegység, mint tavaly. Ehhez azonban még az kell, hogy jól végezzék el az őszi betakarítást, a teljes szemben pedig, akiknek az tagság és családtagjaik részismételt szép szó nem hasz- vételével. nál, érvényesüljön a felelősségre vonás. Az alapszabály, a közgyűlés határozata módot ad arra, hogy az igazolatlanul, indokolatlanul lasztóktól büntetésként munkaegységeket vonjanak le, csökkentsék, vagy megvonják a háztáji földet. Értse meg végre a szövetA Tiszavirág Tsz gazdái — tagok és vezetők — egymást megértve, aránylag gyorsan úrrá lehetnek a még meglému~ vő bajokon. A fejlődés nagy lehetősége áll előttük, rajtuk múlik, hogy olyan gazdagon fizessen a föld. mint még soha. M. S. Versenyben a ^aks* s/iivetkezeti miit A négyezerholdas baksi Oj Élet Termelőszövetkezet gazdái igen szorgalmasan es példamutatóan végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. A tsz tagsága csatlakozott az országos őszi betakarítási, valamint szántási és vetési versenyhez. A nemes vetélkedésben nem is vallanak szégyent, mert gazdaságukban néhánv napon belül teljesen elvt- zík a betakarítást azután októ: 25-ig pedig a vetést. A tagoknak a betakarítással egyidőben, mérik a kukoricajárandóságot is az egységekre. A tervezetten felül minden egységre — májusi morzsoltban számítva — 80 deka kukoricát mérnek ki. A szövetkezet gazdái — amint Bátki György, a tsz í'őaj»ronómusa elmondotta — 1300) kataszteri holdon termesztenek búzát. Idén 800 kataszteri holdra magas terméshozamú külföldi búzafajtákat, a szovjet Bezoíztáját, A.'tovóm.iá*. S"l:orpsz v-V-át, oi i San Faion. ve.nek. Tavaly nem tei mesztcttel: külföldi búzát. A következő évben a hazai fajtáknál holdanként átlagosan 12 mázsa, a külföldi fajtáknál pedig 15 mázsa elérését tervezik.