Délmagyarország, 1961. október (51. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-14 / 243. szám

3 Szombat. 1961. oktober 14. Az új (érvérré, új munkára készülnek a Szegedi Ruhagyárban A Könnyűipari Miniszté­riumban már évekkel ezelőtt elhatározták a ruhagyárak vegyeskereskedelmi jellegé­nek megszüntetését. Olyan termelési egységeket akar­nak kialakítani, amelyek nagy tömegben állítják elő ugyanazt az árucikket. Igy aztán azonos költséggel több terméket jobb minőségben készíthetnek és adhatnak át a kereskedelemnek. Ezt az elhatározást ez év végéig akarják megvalósítani. Az átszervezés természetesen érinti a Szegedi Ruhagyárat is, amely e -szereposztásban* a közületi cikkek gyártását kapta. Ma még a régi gyártmá­nyok uralják a munkaszala­gokat. Ezek gyártása köti le az erőt, hiszen a negyedév végéig még sok öltönyt, eső­és mübörkabátot kell készíte­ni, hogy teljesíthessék az évi tervet. Emellett azonban már készülnek az új évre, az új munkára. Évekkel ezelőtt már dolgoztak közületek ré­szére, ezért a vezetők egy része ismeri a munkának ezt Meggyorsítják az utasforgalmat a dorozsmai villamoson Kísérletképpen új egykalauzos rendszert vezetnek be A Szegedi Közlekedési Vállalat a gyorsabb, ké­nyelmesebb utasszállítás ér­dekében próbaképpen ha­marosan új, egykalauzos rendszert vezet be a dorozs­mai 7-es villamosvonalon. A külföldi tapasztalaton ala­puló kísérlet lényege a kö­vetkező : A 7-es villamosvonalon közlekedő kétkocsis szerel­vényeken a kalauz minden­kor a hátsó kocsin tartóz­kodik, míg az első kocsin — ahová csak bérlettel, vagy utazási igazolvánnyal lehet fellépni — az ellenőrzést a kocsi vezetője végzi. Itt ter­mészetesen csak az első pe­ronon van felszállás, leszál­lás pedig a hátsó peronon. A menetirány szerinti má­sodik kocsin — a pótkocsin — az utasok a hátsó pero­non szállnak fel, ahol a pe­ronon tartózkodó kalauztól jegyet váltanak. Leszállás a pótkocsi első peronján. A tervek szerint nagyobb mé­retű csomaggal, amelynek szállításáért fizetni kell, ki­zárólag a menetirány sze­rinti hátsó kocsira lehet fel­szállni. A Közlekedési Vállalat a tanáccsal és a közlekedés­rendészettel folytatott alapos előkészítés után akarja be­vezetni az egykalauzos rend­szert. Már elkészítették a megfelelő szövegű figyel­meztető táblákat is. amelyet a próbajáraton helyeznek el. Az új kalauzrendszer beve­zetése remélhetően meggyor­sítja az utasforgalmat, ké­nyelmesebb, jobb lesz az utazás. A 7-es számú próbajárat­ra előkészített villamosko­csikra a figyelmeztető táb­lák mellett a közlekedésbiz­tonságáért úgynevezett vis­szapillantó tükröket szerel­tek fel mindkét oldalon. Egyébként visszapillantó tü­körrel folyamatosan felsze­relik a többi szegedi villa­moskocsit is. Amennyiben az új, egyka­lauzos rendszer beválik, s a lakosság megfelelőnek tart­ja, akkor folyamatosan a többi szegedi villamosjára­ton is bevezetik. (Somogyiné felv.) Király László, a laboratórium dolgozója az új modelleket rajzolja. a fajtáját. De azért nekik is termelésre is gondolnak, ala­posan tanulmányozzák készülniök kell, mert — ahogy mondják — ma már munkareszortokat. A részle­nem azon a szinten kell gyár- tes technológiai leírást meg­tani ezeket a ruházati cikke- kapják a textilüzemektől, é« ket sem. mint amilyen szin- eszerint kezdik el a terme­ten készítették 5—6 évvel lést. ezelőtt. termelési érték 727 forint helyett 763 forint. Egységesítik a gépparkot is A ruhagyárak profilirozá­sával egységesitik a géppar­kot is. Csak 3—4 típusú var­rógépet alkalmaznak egy-egy ruhagyárban. A szegediből is áttelepítenek néhány típust ...... . , ... más üzemekbe. A gyár kar­Az új munkára készülődés ftallas minden mOZ2anatat' bantartó műhelyében már egyik -első mozzanata volt, Az új gyártmányok szabásmintái Adósságmentes új évet A Szegedi Ruhagyárban már jó előre kidolgozzák az hogy több vezető tanulmány­utat tett, meglátogatta a nyíregyházi, székesfehérvári és a budapesti ruházati gyá­rat. Ma még ezek az üzemek készítik azokat a cikkeket, amelyeket január elseje után a szegediek gyártanak. Már itt ismerkedtek a munka­szervezéssel, a gyártástech­nológiával. Ezzel még nem merült ki a tapasztalatok át­vétele. Néhány hét múlva őket követik majd a mun­kamódszerátadók is. Ők azért mennek későbbien, hogy az átállás napjaiban még fris­sen éljen bennük a tapaszta­lat. A laboratóriumban, ahon­nan a kész ruhák, esököpe­nyek, múbörkabatok, s a többi termékek matricái el­indulnak, már az új gyárt­mányok szabásmintáit készi­hogy ne legyen fennakadás, megkezdték az "átadásra ke­mert ha adóssággal kezdik '"ülő géf>ek generáljavitását, az évet, ez rányomja a bé- Csak kiJavított, Uzemké­, .. , , , Pes gépeket adnak és ilyene­lyeget hosszú ideig a terme- ket vesznek at A gépek át_ lömunkára. Ügy tervezik, csoportosításával megköny­hogy egy nap alatt lebonyo­lítják az átállást. Természe­tesen nem ilyen egyszerűen történik majd az, hogy kifut­nak az utolsó szövetöltönyök és elfoglalják helyüket a postás, vasutas, egyéb ruha­félék. Ezt csak így leírni könnyű, de valóra váltani annál nehezebben. Ezért a pártszervezet termelési fele­lősei már arról tanácskoztak, hogy a munkásokhoz fordul­n.yebbül majd az alkatrész­gyártás. gyorsabb lesz a gépjavítás, s ezzel lényegesen keveseEb lesz a gépkiesés. A profilok új kialakítása után majd nagy szükség lesz arra, hogy az üzemen belül igyekezzenek új módszerek, gyártmányok, gyártási eljá­rások kialakítására, a techno­As ötéves tervben megteremtjük as állatállomány szilárd takarmány bázisát Több mint félmillió holddal nő a takarmánynövények vetésterülete, kialakul az iparszerű takarmánygyártás szója ter-A második egyik fontos hogy mind a közellátás, mind az export számára nö­vekedjek a hús, a tej és a tojás termelése. A következő években ezt a feladatot a mezőgazdaság elsősorban ötéves terv manyborsó célkitűzése, mesztésének. a régebbi fajták fenntartá­sát szolgálja. A vegyszeres gyomirtást — főképpen ha­zai gyártmányokra alapozva — széles körben kiterjeszt­jük. A második ötéves terv vé­gén az állami gazdaságok és a iermelőszö vetkezetek kö­rülbelül 70 százalékkal több szálas­takarmányt takarítanak be, mint 1960­az úton kell majd tovább emelni a termelékenységet, másként a profilírozás csak nak segítségért. Szeretnének félmegoldásra vezet, mozgalmat kezdeni az éves lerv idő előtti befejezésére, hogy az év utolsó napjaiban már intenzivebben foglalkoz­hassanak az új gyártási mó­dok tanulmányozásval. Előreláthatóan sikerül meg­valósítani ezt az elgondolást. dal növekszik, A kukorica vetésterülete a mostanival lényegében azo­nos marad, hiszen az már igen sokai nőtt az utóbbi években. Nagymértékben — lógiák tökéletesítésére. Ezen-4 csaknem 60 százalékkal — bővül az őszi árpa termesz­tése. A fehérjeértók növelé­sének követelménye na­gyobb szerepet ad a hüve­A szálastakarmányok kö­zül az évelő pillangósokat, ezen belül a lucernát ter­mesztik majd a legnagyobb területen, ennek lisztje ugyanis alkalmas a fehérje­nem az állatállomány nőve- abraktakarmányok pótlásá­lése, hanem minőségének ja- ra. Az ötéves terv végéig vitása és termelékenységé- mintegy 40—45 nagy kapaci­nek emelése útján valósítja tasü lucernaszárítót helyez­meg. A minőség javításánali, nek üzembe, azaz az állati termékhoza- Nem a takarmánynövé- ban. Ennek biztosítására töb­mok növelésének legfonio- nyek közé tartoznak, de a bek között két és félszere­sabb feltétele most a szilárd takarmányellátás javítását is sére, kereken takarmánybázis megteremté- szolgálják az olajosnövé- százezer holdra terjesztik se. A cél az, hogy kalória- nyek. amelyeknek vetésterü- ki a szálastakarmányok ön­és keményítőértékben lete 90 százalékkal növek- tözését, 1963-tól hazai termés biz- szik. a betakarítás gépesítésének tositsa az állatállomány A szilárd takarmánybázis fokozásával és jobb munka­megteremtésének a vetés- szervezéssel a terület egy ré­szerkezet módosításánál is szén a mostaninál többször fontosabb eszköze kaszálnak, a silókukorica ho­a terméshozamok növe- ?amát alaposabb mélyszán­lésc, tással és a tőszám növelésé­A termésátlagok nagyarányú vel is emelik, növelését — a gondosabb, Az allatallomany lakar­mo területe öt év alatt fegyelmezettebb munka, a manyszükséglctének biztosi­több mint fél millió hold- nagyobb hozzáértés mellett tasa az ötéves tervben ípa­— jelentős anyagi eszközök ri-termclesi feladatot is je­és más intézkedések is biz- lent- Fokozatosan tosítják. kialakul az abrakkcverck A kukorica 17—18 mázsás előállításának új iparága, holdanként! termését szol- amely korszerűbb, belterje­gálja majd, hogy a tavalyi sebb, 1 'rmclékenyebb lakar­50 és az idei 70 százalék he­lyett 1965-ben a terület 90 szá­zalékán vetünk hibridku­koricát, a fennmaradó tíz százalék teljes takarmányszükség­letét. A szilárd takarmánybázis megteremtése bizonyos szer­kezetváltozást igényel a nö­vénytermesztésben. A7. ország takarmán.vter­lyesek, elsősorban a takar­Bevonulók között tik. Rövidesen elkészülnek az Hjszen adósságmentesen : első közületi ruha-mintada- kezdtek negyedik d_ rabok is. amelyekből egyet- ... , ... egyet elküldnenek a megren- cvet a termeles. mu­delőknek. Ezek készítése tatókkal sincs baj. A terve­közben már a folyamatos zen egy főre, egy napra jutó Új lakásszövetkezet tartotta alakuló közgyűlését Tegnap délután a tanács- Aranka, a Cipő- és Csizma­háza nagytermében tartolta készítő Ktsz dolgozója, meg alakuló közgyűlését az Papp Lajos, a Dél-Magyar­1961-es év második lakás- ország munkatársa. Szabó szövetkezete. A Petőfi Sán- József, a Tápéi Hajójavító dor sugárúton épülő szövet- dolgozója, Bodó Tibor, a kexeti lakóház C és D lép- Cipönagykereskedelmi Vál­csőházának 20 lakása telje- lalat dolgozója és Jármai sen elkészült már, s a la- András, a Belkereskedelmi kők hétfőn reggel a kulcsok Szállítási Vállalat dolgozója, átvétele után meg is kezd- Az igazgatóság elnökhelyet­hetik a beköltözést. A ma- tesévé Kneifel Józsefet, a sik két lépcsőház lakói elő- Bútorgyár dolgozóját valasz­reláthatóan a következő év tották. márciusában költözhetnek A háromtagú felügyelő bi­majd új otthonaikba. ,, . .... ­Az alakuló közgyűlés meg- zotlsag vezetője Lovas, választolta az új szövetkezet Margit, a Fényképész Szo­igazgatóságát és a felügyelő vetkezet dolgozója. Tagjai: bizottságot. A 7 tagú igazga- dr. B o n o m i Zoltán. a tóság elnökéül Bödő Józse- Megyei Ügyészség munka­fel. a MÁV Fűtőház dolgo- társa és Varsa Andor, a zóját választották meg. Az Röviköt Nagykereskedelmi igazgatóság tagjai: Dobó Vállalat dolgozója. A lelkes hangulatú szeptemberi sorozá­sok után tegnap, pénteken reggel megkez­dődött a szegedi és környékbeli ifjak be­vonulása a tényleges katonai szolgálatra. Reggel hét órakor kezdődött a fiatalok áramlása Alsóvárosra, a MÁV Petőfi Sán­dor Művelődési Otthonába. Kisebb-nagyobb csapatok, csoportok érkeztek egymásután, legtöbbjük vidám nőtaszóval. Elkísérték fiaikat, testvéreiket, férjeiket és barátai­kat a hozzátartozók, ismerősök is. A vi­dékiekkel. községük, városuk leendő har­cosaival eljött több párttitkár, vagy ta­nácsi vezető is. A művelődési otthonban bajtársi Szeretettel fogadták a bcvonuló­kat, s csakhamar megérkezett a Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalat kiszistáinak kulturális csoportja és ifj. Lakatos Béla népi zenekarával, hogy a várakozás ide­jén szórakoztassa a bevonulókat. Vidáman telt az idő. Elénk eszmecserél folytattak életük kö­vetkező két esztendejéről az együtt bevo­nuló barátok, fiatalok. Benedek Tibor MÁV-dolgozó — aki egyébként a KISZ szegedi városi bizottságának tagjaként mű­ködött bevonulásáig — mesélte örömmel: -Nem hiába tárgyaltunk sokat az ifjúsági szervezetben a haza védelméről, a béké­ről., melyen őrködni kell. Meglátszik itt mindenkin, hogy tudatában vagyunk köte­lességünknek ...« Forgó József asztalos édesanyjával és fe­leségével beszélgetett: "Ne keseregjen édesanyám* — mondta, de Forgó nénit nem is kellett különösképpen vigasztalni. Egyik fia már leszerelt, s nem panaszko­dott a katonaéletre, nem is szólva, hogy megemberesedett a kiképzés alatt. Az apa is — aki a Felszabadulás Termelőszövet­kezetben dolgozik — bizonyára büszke a fiára. A búcsúztató kulturális műsor után kö­vetkezett a már katonás rendbe soralcozó ifjak útbainditása. Cziffra Pál százados, a szegedi kiegészítő parancsnokság vezető­je ismertette megtisztelő kötelességüket, majd Farkas István köszöntötte őket a szegcdi párbizottság és a munkásmozgal­mi veteránok nevében. Lácsán Mihály, a III. kerületi tanács elnöke arra kérte a fiatalokat, vegyenek részt úgy a kiképzés­ben. hogy büszkék lehessünk rájuk. Sala­mon István a KISZ városi bizottsága ne­vében búcsúzott a bevonulóktól. A közben megérkezett munkásőrzenekar pattogó indulóinak ütemére indultak a bevonulók az állomásra. Velük menetel­tek és kisérték őket a vonathoz a hozzá­tartozók és barátok. Az utcán mindenfelé integettek feléjük a járókelők s az Április 4 útja és a Hámán Kató utca sarkán meg a forgalom is leállt, s emberek sorfala között érkeztek az újoncok az állomásra. Itt már gyorsan teltek a percek. Az utol­só pillanatokban kicsurrant egy-egy könnycsepp is azért az édesanyák szemé­ből. Az ifjak katonai vezényszóra, fegyel­mezetten foglalták el helyüket a vonat­ban, s a szerelvény megindult Szeged környékének bevonulói ma már alakulataiknál lesznek, felöltik az egyen­ruhát, de szivükben c rövid, elröppenő ki­képzési időre is velünk maradnak, s szeretteikért még nagyobb odaadással tel­jesitik szent kötelességüket: a haza védel­mét. K. B. mányozási módszereket tesz lehetővé a mezőgazdaságban. Az idei 17—20 ezer vagon helyett 1965-ben 210 000 ke­veréktakarmányt állítunk elő. Nagymertékben növekszik az intenzív nagyüzemi takar­mányozásban nélkülözhetet­len állati fehérjék hazai gyártása is. A takarmányszükséglet biz­tosításának, de egész mező­gazdasagunknak is egyik leg­jelentősebb, eddig alig kihasznált tartalékát képezik a retek és legelök. összes területük jelenleg csak 2,5 millió hold, s eddig mégsem volt sok részük az állatok ellátásában, mert a ] volt közbirtokossági legelők ! zöme elhanyagolt. A mező­I gazdaság szocialista átszer­\ ezésének befejezése most megteremtette a feltételeket »szűzfÖldjeinknek*, a rétek­nek és legelőknek jobb hasz­nosításához. A következő években a ré­tek és legelők területét 190 ezer holddal csökkentik ugyan —, hogy a jobb mi­nőségű földeken értékesebb szántóföldi növényeket és gyümölcsöt termeszthessenek —, de a némileg csökkent terület is lényegesen több takarmányt ad majd, mint a mostani, mert a holdankénti hozamokat átlagosan ötven százalék­kal emelik. Ennek érdekében csaknem megötszöröződik az öntözött terület, s széles körben ki­terjesztik a vegyszer.--c gyom­irtást. Készül már a korsze­rű, intenzív rét- és legelő­gazdálkodás tudományos megalapozása, s ennek ke­retében a rétek és legelök minőségének, jellegének fel­térkepezése is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents